Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-28 / 192. szám

2

ÜJ DUNÁNTÚL

1946 augusztus 28,

a kisgazdapárti Magyar Nemzet oly hévvel védelmez, egyenesen gúnyt űz a parasztból, kijelentvén, hogy az agrárárak indexe 110-ről 200-ra emelkedett? Hol van az a paraszt, aki ezt tapasztalta? Az Ár- és Anyaghivatal papíros árindexekből indul ki és nem abból, hogy a tényleges, a piaci termelői árak a hatósági árak alatt vannak. Vájjon védeni fogja-e Kovács Béla például a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot csak azért, mert a vezetése kisgazdapárti, de amely semmi egyéb, mint kereskedői kartell, közönséges egykéz, mely nyúzza a termelőt, ahol éri és 3—4 forintos szállítási költség címén még a 40 forintos búzaárat is lenyomja, természetesen jogtalanul?

Rákosi kecskeméti beszédében a lényeg mindezeknek a jogos paraszti panaszoknak a feltárása volt az, hogy rámutatott e bajok kútforrására: a bankok, kartellek, keresedők befolyására az árpolitikára. Ha Kovács Béla épp ezt a leglényegesebbet nem hallotta meg, akkor ennek csak egy oka lehet: pártpolitikai elfogultság azokkal a bank-, kartell- és kereskedői érdekekkel szemben, melyeknek képviselői történetesen; vele egy pártban vannak. Helyesebb lett volna, ha a parasztság képviselőjeként felfigyelt volna Rákosi elvtárs komoly figyelmeztetésére, ahelyett, hogy durcásan és gyerekesen feleselni kezdene vele: ő vállalja az összehasonlítást, hány bank- és kartellvezéi nyitogatja a Kommunista Párt és hány a Kisgazdapárt ajtaját! Felelhet^ nénk erre azt, hogy mégis csak van különbség aközött, hogy bank- és kartellvezérek eljönnek ajtót nyitogatni a Kommunista Párthoz és »között, hogy kisgazdapárti vezetők elmennek ajtót nyitogatni bank- és kartell vezérekhez, de a békesség kedvéért nem feleljük. Hadd tegyünk azonban egy komoly megjegyzést.

Rólunk, kommunistákról mindenki tudja, hogy célunk: a szocializmus. De mi reálpolitikusok és egyben marxisták vagyunk, tehát tudjuk, hogy ma Magyar- országon tőkés termelőmód van, amely nem lehet el például bankok és bankárok nélkül. De mi a bankokat és bankárokat kényszeríteni akarjuk arra, hogy a magyar demokrácia politikai és gazdasági érdekeinek keretei között legyenek azok, amik — politikánkra, pártunk vezetésére tehát a világon semmi befolyásuk nincs és nem lehet. A Kisf

azdapártra viszont egyre növe- edőbb személyes, gazdasági és politikai befolyást gyakorolnak. Ez a különbség a Kommunista Pártban és a Kisgazdapártban való „ajtónyitogatás“ között.

iÉs itt visszaérkeztünk kiinduló pontunkhoz. Ki és mi veszélyezteti a koalíciót? A mi véleményünk szerint a koalíciót nem sajtópolémiák, nem itt is, ott is fellépő túlzások, nem személyi ellentétek és pártfélté- . kenység, nem is a szókimondó j bírálat veszélyezteti, hanem sok-s kai mélyebben -rejlő okok. A koalíció a mi számunkra a mun- ' kásság, a parasztság osztólyszö- í vétségének politikai formája, I melyben részt kell vennie a haladó értelmiségnek is. Csak aki j így fogja fel a koalíciót, fogja | fel elvi alanon. Éppen mert mi, kommunisták, elvileg a munkásság és parasztság szövetségét valljuk elvileg a koalíciót is.

De ebből következik az is, hogy a koalíciót a valóságban azok a parasztságtól és munkásságtól idegen elemek és érdekek veszélyeztetik, melyek a két nagy dolgozó osztály közé furakodnak és egymás ellen igyekeznek őket fordítani. Aki ezek ellen az elemek ellen — bankkartell- n agy tőkés érdekek — ellen fellép, mint Rákosi Mátyás Kecskeméten, nem árt, hanem használ a koalíciónak. Aki szókimondó bírálattal rámutat a koalíciót, tehát a munkás-paraszt- szövetséget fenyegető veszélyekre, használ a koalíciónak. Aki szóváteszi a parasztság jogos panaszait és a parasztellenes erők működését leleplezi, használ a koalíciónak. Ha a parasztság látja, hogy a koalíciós pártok, elsősorban a Kommunista Párt, törődnek vele, nyilvánosan megvitatják gondjait és kívánságait. akkor az alul, a népben erősíti a koalíció bázisát.

Ártani viszont az árt a koalíciónak, aki teret enged a koalíción belül a parasztságot és a munkásságtól idegen, burzsoáér- dekek képviselődnek. Sajnos, Kovács Béla, alcarva-akaratlanul ezt teszi. Ugyan mit jelentsen az a roppant önérzetes kijelentése, hogy: .,még egyszer nem vállalunk március 12-ikét“. Nvil- ván Snlvokék kizárására céloz, j De hiszen űey tudtuk, hogv Vá-! Isárvék. ^ Drózdyék, Némethyék, > Nasry Vincéék kizárása magának a Kisgazdapártnak belső meggyőződésből eredt elhatározása volt. Vagy nem? Kovács Béla; bibin sajnálja Sulyokék eltávolítását? Vagy talán arról ’ vau szó. hogy Kovács Béla felmondja a hílius 17-i koalíciós egyezményt és visszavonta a Kisgazdapárt aláírását a Függetlenségi a július 17-íki koalíciós egyez- Fronf nyilatkozatáról, mely többek közt ezt mond in: ,.A Ma-* syar 1 Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja helyesli Nagy Ferenc miniszterelnök baíni beszédének szellemét. V legélesebb barmt hirdeti a Kisgazdapártból kiszorult és olr«ő demagógiával ellenzékieskedő és Kisgazda- pártba befurakodott reakciós elemek ellen“. Ha Kovács Béla ezt az egyezményt nem állja többé. akkor ezt tudomásul vesz- sziik és ehhez fogjuk tartani magunkat De akkor ne vádoljon másokat a koalíció gyengí- •. lésével.

Ami pedig a nemzeti érdekek" figyelembevételét illeti a béketárgyalások idején, azt hisszük, nem árt. hanem használ a magyar érdekeknek, ha a demokratikus külföld látja, hogv a magvar demokratikus koalíció nyíltan bírálja önmagát, nem keni el, hanem feltárja a hibákat. hovv közös erővel orvosolhassa őket. Nem a kecskeméti beszéd árt a külföldön, a béke- tárgvalások idején Magyarország érdekeinek, hanem például az, hogy a magyar nemzetgyűlés legnagyobb pártja a szakszervezetek jogait csorbító törvényjavaslatot nyújt be a parlamentben. Ezzel elsők vagynnk és egyedül állunk egész Európában. Elég szomorú.

Száz szónak is egy a vége: a kecskeméti beszéd komoly figyelmeztetés, szókimondó bírálat volt. Tanácsos lenne megszívlelni, hiszen tanulni nem szégyen. Jó pap tudvalevőleg holtig tanul. A tanulás ráfér mindenkire. Kovács Béla is hallgasson az okos szóra.

A közellátási felügyelőség megállapította az új piaci árakat

A város hatósága közli, hogy az állami közellátási felügyelőség — a közellátásügyi miniszter rendel, kezése szerint — megállapította az új piaci árakat. A piacrendészeti szervek a közellátási felügyelőség által esetenként közölt árváltozásokat a piacok ártábláin mindig feltüntetik.

Martyr» Ferencről, budapesti képkiái Ittasa alkalmából

„ Az, hogy ma Pécsett egyáltalán beszélni lehet komoly képzőművészeti életről, hogy’ tárlatok és még hozzá homoly, vidéki átlagon felüli képkíállítá- sok vannak, az egy ember érdeme és ez az ember MartynHa vita merül lel a lakbérrel kapcsolatban...

Budapestről jelenti a MTI: Illetékes helyről közük: Ha a fizetendő bér tekintetében a bérbeadó és a bérlő között vita .merül fel, illetőleg a bérlő a háztulajdonos által követelt lakbér összegét nem ismeri el, a bér bírói megállapítására irányuló eljárást a bérlőnek nem kell kérni, mert ez a háztulajdonos érdeke. Ennélfogva a bírói eljárás költségeinek előlegezése sem a bérlő kötelessége.

A bérlő kötelezettségének eleget tett, ha vita esetén a lakásadó kiszámítási jegyzéken feltüntetett bér alapulvételével kiszámított Jakbárt fizeti. Ha a háztulajdonos nem fogadja el, elegendő a bérnek postautalvány útján való elküldése. Nem kell azt bírói letétbe helyezni, vagy ha bírói letétbe helyezi is a bérlő a bért, a bírói eljárást nem kell megfizetni.

Ha a bérlő fenti kötelzettségé- nek eleget tett (tehát a lakásadö- jégyzéfe alapján kiszámított bérösszeget kifizeti, vagy postára adja, vagy tanukkal igazolni tudja, hogy a háztulajdonos azt nem fogadta el), a bérbeadó a bérletei joghatályosan nem mordhatja fel, amíg a bírásán a bér mértékét meg nem állapította:

Javulás várható a cukorellátás terén

A Világosság értesülése szerint

___cukorellátás terén javulás várFe

renc, Pécs legkiválóbb és leg-Iható, mert 60 vágón i'r cukor van tvinnvoimüU, festőművészéé. í útban Magyarország fel. Ezenkívül

Olaj-ciszternát kapunk a Szovjetuniótól

A Magyar Távirati Iroda jelenti:" Bán Antal iparügyi miniszter azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy bocsássanak rendelkezésünkre olaj-szállításra alkalmas ciszternákat. A miniszterelnökség most rövid úton azt az értesítést kapta a Szovjetúnió részétől, hogy a szovjet kormány 600 Szovjetúnió. tulajdonban lévő ciszternát ad át a Magyar—Szovjet Olajmúvek részvénytársaságnak.

A ciszternákat az iparügyi minisztérium veszi át oWan értékelés

alapján, amelyet a közlekedésügyi minisztériummal együttesen állapit meg.

VÉRES ÖSSZETŰZÉSEK

KALKUTTÁBAN

Londonból jelenti az AFP:

A brit rádió jelentése szerint Kalkuttában véres összetűzések után idáig 3.468 holttestet szedtek össze. (MTT)

könnyelműbb

Mert az. Martyn Ferenc kivételes tehetségével, amit Parisban és Amerikában jobban ismernek és többre értékelnek, mint Magyarországon, éveket vidéki- festők propagálására fordítani, nálánál sokszor lényegesebben kisebb értékű kartársainak kiállítását rendezni, az olyan ■könnyelműség, amit csak egész- nagy művészek és egész emberek engedhetnek meg maguknak.

A felszabadulás utáni hóna" pókban visszajött Pécsre, ahonnan az üldözöttek érdekében kifejtett munkásságáért kellett a németek elől menekülnie és azóta szívvel-lélekkel belevetette magát Pécs képzőművészeti éledtének kiépítésébe, ő volt a pécsi festők és» szobrászok első számú mecénása, mert ő nem; pénzét, hanem idejét és tehet só" gét állította a közösség szolgálatába, egy fillér díjazás nélkül. Most, hogy Budapesten a Képzőművészek Szabadszerveze- tóben Kállay Ernő rendezéséljen- új, önálló kiállítása megnyílik, engedjék meg, hogy pár sorban megemlékezzünk róla, akinek Budapestre való távozásával nagyon sokat veszít Pécs kulturális élete.

Martyn Ferenc 1899-ben Kaposvárott született. Hosszú ideig Rippl Rónai mellett dolgozott, akihez meleg baráti szálak fűzték. Tanuhnányútai során majdnem az egész világot bejárta. Mint festő legtöbbet Rippl Rónaitól és Parisban tanult. Bnda- pesten két ízben állított önállóan ki. 1928-ban és 1934-ben. Most rendezi harmadik nagy kiállítását, amelyen a művész legújabb termése, érett művészetének legkimagaslóbb értékei szerepelnek.

Martyn Ferenc nem népszerű festőművész. Ez ellen ő tiltakozna talán a legerősebben. Művészete, az ú. n. absztrakt művészet, amelyet rossz fordítással elvont művészetnek is _ne- veznek, nem a laikusok művészete. E cikk keretében ^ az absztrakt művészet ismertetésére som hely, sem mód nincs, ehelyett csak Martyn Ferenc értékének megállapítására idézzük Kállay Ernő, a kitűnő művészeti szakíró néhány sorát, amiben Martyn Ferencről szól:

„Bármelyik pontján vegyük szemügyre Martyn Ferenc művészetét, ú. n. elvont formáiban, mindenütt a lendületes, ütemes, eleven erőt érezzük, melyből nagy szellemi távlatok^ fénye sugárzik. Tárgyi ábrázolás^ hij- ján is. sőt éppen, ezért sűrítve, az egyetemes horizontok felől érezzük e szerkezetes kompozícióban a természet és az emberi valóság éltető áramát.*“

így ír Kállay Ernő arról a Martyn Ferencről, akinek Pestre távozása reméljük csak átmeneti. Hisszük és kívánjuk is Martyn elvtársnak, hogv Budapesten nagy és méltó sikere legyen, de vajgyunk anyira iVi- zők Pécs kulturális réy művészeti élete érdekében, hogy visz- szavárjuk Martyn Ferencet, (i).

a nagykereskedők több jelentős cukorszállítraány felett rendelkeznek.

• ••

Igcüsscs ven, elvtérs úr

A Független Nép tegnapi számában Boncz József vezércikkben válaszol Révai József a Szabad Népben és az Uj Dunántúlban megjelent cikkére. A gondolatok bősége helyett a gondolatjelek bőségével kísérli meg, bogy a cikkben foglalt igazságokat elhomályosítsa, hogy az ott felvetett témáknak mellébeszéljen és személy szerint minél alaposabban belepiszkitson a munkáspártok egységéből szőtt fészekbe, amit önmaga alig néhány |hete hagyott el.’ Nem szokásunk és nem is tartjuk helyesnek az elvi vitákat személyi síkra terelni, de meg kell jegyeznünk, hogy mindenképpen illdom- talannak tartjuk, ha valaki után még ki sem ürült jóformán a párttájékoztató helyiség, amelyben előadást tartott? (meg sem száradt a nyomdafesték a cikken, amelyben dűlt betűkkel szedette a büszke kijelentést, hogy „mi szociáldemokraták“ — és máris nemcsak új pártja nagyszerűségéről zeng hangzatos tirádákat, de első megnyilatkozásával alig levetett elveit is szennyezi.

A régi és közmondásokban bölcs rómaiaknak volt egy közismert szólásmondásuk. A nyughatatlan, |hazájukat könnyűszerrel otthagyó, kalandor érdekkeresőkre (modern kifejezéssel: aranyásókra) azt mondták: „ubi bene, ibi patria“ — ahol Jó dolga van, ott a hazája. Boncz József iskola könyvében úgylátszik ez a közmondás egy kis sajtóhibával jelent meg és ezzel a Sajtóhibával szívta magába a római bölcsességet.ilyeténképpen: „ubi bene. ibi pártja“ ... ;

*

Egyébként a cikkel sok vitatkozni valónk nincs. Mondani alig mond benne valami lényegeset, amit pedig mégis mond, azzal tökéletesen egyetértünk. Valahogy az történt itt, hogy a cikkíró tolla még rájárt a megszokott régi lemezekre és csalt, amikor m mondat után pontot kellett volna tenni, jutott eszébe, Hogy hoplá-, hiszen én már kisgazda vagyokl És ilyenkor a pont helyére i»gy kimagyarázkodó mellékmondatot tett. nehogy új gazdája, Perr Viktor elnök úr ftnegnehezteljen.

Hogyne értenénk egyet Boncz Józseffel! amikor azt írja: „Demokráciában arányban kell lennie a tisztségviselésnek a felelősségvállalással. Ezt |az arányt azonban hiába keressük mi és hiába keresi a politikai közvélemény.“

Bizony, mi is hiába keressük. Mert példaül a Független Kisgazdapárt büszkén hivatkozik arra, hogy az ország legnagyobb pártja és ennek arányában foglalja el a tisztségeket, de amikor hibás intézkedésekért felelősséget kellene vállalnia, ha nem is • tisztségviselés, de legalább a koalíciós viszony arányában, akkor igyekszik kibújni’ a felelősség alól és mindenért a munkáspártokat teszi felelőssé. Igaza van Boncz Józsefnek, ez nem demokratikus magatartás.

De igaza van akkor is, tamikor azt írja: „Tudja ez a mai magyar parasztság, hogy véreit ott fönt a vezetésben politikai praktikák és cseiszövények és Erőszakos és furfangos mesterkedések és nem is egészen helytálló statisztikák időlegesen félrevihetik". Persze, hogy tudja, sőt a konzekvenciákat is le tudja vonni ebből. Különösen azok után, hogy Rákosi Mátyás nyíltan megmondotta azt is, hogy nemcsak „nem is egészen helytálló“, de határozottan hamis statisztikákkal viszik félre. És, ha szabad hozzáfűznünk, Rákosi elvtárs Boncz Józseffel szemben még azt is Nyíltan kimondta, hogy honnan erednek ezek a hamis statisztikák. Az Anyag és Ar- hivatal ^vezetőjétől, Varga Istvántól, akit a Független Kisgazdapárt állított 'erre a helyre.

Csodálkozik Boncz elvt... pardon, Boncz úr? (Bocsánat majdnem kompromittáltam, de nem tehetek róla, nem szoktammeg az ilyen hirtelen címváltozásokat). Illendő is csodálkoznia, hiszen pártjának egyik vezére szintén nagyon elcsodálkozott, amikor Rákosi elvtárs beszédéből megtudta, hogy az annyit támadott Gazdasági Főtanácsnak három kisgazda és két munkáspárti tagja van. Csodálkozott, mintha *ezf eddig nem tudta volna! Pedig csak nem akarta tudni, amíg rá nem olvasták, hiszen olyan jó, kényelmes és népszerű volt kritikát gyakorolni és másra tolni a felelősséget (lásd fent a demokratikus magatartásról szóló részt) amiért pedig többségükben ők maguk a felelősek! Az újdonsült kisgazdáknak pedig illdomos még csodálkozásban is követnie eszményképeit nemde?

De igaza van végül Boncz Józsefnek akkor is (amikor azt W« az agrárollóra vonatkozóan, hogy az ármegállapításoknak nem • magyar parasztság látta hasznát, hanem mások. Igaza van, Hiszen csak azt ismétli, amit már számtalanszor elmondottunk: az Any*» és Arhivatal által megállapított agrár-ipari arányszámok hamis«** Indokolatlanok és az ipari nagytőke és feleslegesen sokszoros koa- vetitőkereskedelem hasznát szolgálják csak és nem a mezőgazdasági, de nem is az ipari dolgozókét, sőt a haladó értelmiségét lsem.

Brávó, Boncz József, mindez nagyszerű igazság. De minek kellett hozzáfűzni ezekhez az igazságokhoz azt a sok kisgazdapárt- mentő szószt |és miért kellett ezeket a Rákosi és Révai József ált« elsőnek és sokkal nagyobb hozzáértéssel hangoztatott igazságok« úgy feltálalni, mint vitaírást velünk szemben?

Talán, mert a hang ugvan Józsefé — de a kéz Viktoré?

r. gy- »•