Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-25 / 190. szám

ÜJ DUNÁNTÚL 1946 augusztus 2S. Helyreigazítás —a Független Nép helyetti Szeptemberben 25 dkg lomtár hosszá hetek óta nem volt semmi különösebb baj lap* társunkkal, a Független Néppel. Ha eseményeket, történéseket nem is azonos szemszögből közöltünk és azokból nem is azonos követ­keztetéseket vontunk le, ez világnézetünk különbözőségéből eredt és a szabad véleményeyüvénítás demokratikus keretein belül maradt. Ebbe a koalíciós szélcsendbe csattant bele a Független Nép csütörtöki száma, amelyre, mivel hétköznapi szűk hasábjainkat fontosabb prob­lémák töltötték meg, a vasárnapi lap tágabb keretei között válaszol­hatunk csak méltóképpen. Rákosi Mátyás elvtárs, mint Ismeretes, kedden nagy beszédet mondott Kecskeméten, ahol az ország legégetőbb kérdéseivel foglal­kozott. Nem meglepetés számunkra, hogy a F. N. erről a nagyjelentő­ségű beszédről csak nyulfarnyi cikkecskében számolt be, annál kevésbé találjuk azonban a fent említett demokratikus keretekkel összeegyeztethet ének azt, hogy ez a nyúlfarknyi cikkecske is csak olyan kitételeket tartalmaz Rákosi elvtárs beszédéből, amiket Rákosi elvtár» egyáltalán nem mondott, kommentárként pedig olyan meg­állapításokat fűz hozzá, amelyek a valóságos helyzet elkendőzését célozhatják os:rpáa, az ármegállapítások körüli bajokért Vas Zoltán elvtársat, ezen 'mvesztiH a Magyar Kommunista Pártot téve felelőssé. Hogy hangzott fezzel szemben Rákosi elvtárs beszédének vonatkozó része és valójában ki a felelős? íme: — Amikor a Jé pénz megteremtésével kapcsolatban felmerült annak szükségessége, hogy megszervezzük az Át- és Anyaghivatalt, amely megállapítja az árakat és elosztja a nyersanyagokat ennek a hivatalnak a vezetésére elsősorban egy szociáldemokrata elvtársat ajánlottnak, mert 6 rótt ennek a kérdésnek a legjobb ismerője. En azonban azt mondottam a szociáldemokrata elvtársaknak: ez a hiva­tal az ország egyik legfontosabb gzdasági szerve lesz és ha ennek az- élére szociáldemokratát ás nem kisgazdát teszünk, akkor a Kis­gazdapárt újra elkezd dohogni, hogy megint elütötték egy fontos helyről, hogy nekik nem jutnak megfelelő állások. Rábeszéltem a szociáldemokrata elvtáreakat, kérjék fel a Kisgazdapártot, hogy erre az állásra feltétlenül ők küldjenek embert. így is történt, kineveztek elnökké egy Varga István nevű egyetemi tanárt Ml mindjárt vakartuk a fejűnket, mert Ismertük azt a Varga István nev.fi urat és tudtuk róla, hogy elsősorban a kartelek, gyárosok és tőkések ügyét képviseli, de gondoltuk, a Kisgazdapárt jobban ismeri mint mi és Jelölését elfo­gadtuk. z — Amikor az árak napvilágot láttak és mindenki észrevette, hogy nem a kisgazdákat támogatják, hanem a tőkéseket, meg a ker­teteket, akkor természetesen nagy felzúdulás támadt. Erre egy szép napon azt olvastuk az újságban, még pedig a kisgazdapárti miniszter­elnökségi államtitkár nyilatkozatából, hogy nem is csoda, ha ilyen magasak az ipari átrak, hiszen az Ár- és Anyaghivatalban nincsenek a kisgazdák képviselve. Erre mi lármát csaptunk: hogy-hogy nincse- nke képviselve, hiszen az elnöke kisgazda? Ekkor megszólalt a kis­gazda-elnök, mondván: igaz, hogy én vagyok az Árhivatal elnöke, de az árakat nem én határoztam meg, hanem a Gazdasági Főtanács. _Ha megnézzük ■ Gazdasági Főtanácsot, kiderül, hogy annak M s zavazó tagja van: közülük három kisgazda és kettő nem kisgazda. Nem láttuk, hogy mt a különbség, akár egyik, akár a másik hibás az iparcikkek magas áráért Mindkét esetben a Kisgazdapárt akarata érvényesült, amikor e paraszttal ötször annyi búzát fizettet az‘Ipar­cikkekért, mint amennyit saját terményeiért kap. a henyériejadag Budapestről jelenti az MTI: A magyar közellátásiig yi minisz­ter szeptember hónapra a kenyér- fejadagot az ország egész terüle­tére felemelte, tekintettel arra, hogy a gazdák beszolgáltatás! kö­telességüknek augusztus hó folya­mán kielégítően eleget tettek. A kenyérfejadag szeptember hő­napra napi 25 deka. A nehéz testi- munkások pótfejadagja 10 deka Tekintettel arra, hogy a közellátás­iig yi miniszter az aíapfejadagot 25 dekára emelte fel, egyidejűleg meg­szűnik az irodai dolgozók, orvo­sok, stb. számára rendszeresített úgynevezett munkáspótjegy. A 12 éven aluli gyermekek sem kap­nak kenyérpótedagot, részükre azonban a kenyérszel vénynélk üli pótjegyfvre továbbra is kiadnak egyéb tápszereket. Azokban a községekben, ahol sütőiparos nem működik, a köz­ellátási kormánybiztos engedélyé­vel a fejadagokat az állami finom­liszt és kenyérjegyre, illetve ke- nyérpótjegyre liszt ellenében kell kiszolgáltatni. Egy hónapra szóló kenyérjegy ellenében öt kiló ne­héz test írnunk ás pótjegy ellenében négy kiló, testimunkás pót jegy el­lenében két kiló lisztet kell ki­szolgáltatni. A magyar fudomány külföldi feladatairól és az olasz-magyar kultúrális kapcsolatokról nyilatkozik Kardos Tibor elvié r# a római egyetem újonnan kinevezett magyar professzora Rendőrségi hírek Dngyilkoeság. Orv. Ili Ferenc­ié, sz. Horváth Katalin, Alsóma- kár-n. 13. sz. alatti 63 éves lakos öngyilkossági szándékból felakasz­totta megát. Mire rátaláltuk, halott volt Rádiót loptak. Hj. Fehér Fe­renc műszerész, Rákóczi-út 71. sz. alatti lakos Zsolnay Vilmos-utcal üzletének kirakatát ismeretlen tet­tes betörte és onnan egy amatőr gyártmányú 2 plusz 1 lámpás rá­diót ellopott. Ellopták a pénztárcáját K o­V á c s Györgyné, pécsi lakos fel­jelentést tett a rendőrségen, hogy amikor a Majláth-téri FaBer-féle gyűmölcskereskedésben vésárolt, ismeretlen tettesek ellopták pénz­tárcáját a benne lévő 22 forint, arany óra, csavar!rón, kulcsok és személyi iratokkal együtt Megverték a rendőröket Bara­nov i c s Ferenc 21 éves napszá­mos. Grflndler-utca 16. sz. alatti la­I kos, Vándor László Felsőbavi- utca 24. sz. alati lakos és B a r á t h György, Hegyalja-utoa 29. szám alatti lakos Gasz ár Lajosnak, az Alsóbalokány-utoai vendéglőjében botrányt és verekedést okoztak. Nevezettek a helyszínre kiérkező és rendet csináló rendőrökre rá- •támadtak és tettleg inzultálták. 'Végűi azonban sikerült, őket a -rendőrségre alőálltiani, ahol őri- tzebe vételük megtörtént és meg­indították ellenük az eljárást ha­tósági közeg elleni erőszak címén Szőlőt loptak — tett énért ék őket A rendőrség őrizetbe vette Jerg- 1 e r Ferenc Kisboldogasszony-u. 22,, valamint Mészáros Ferenc Hegyalje-u. 10. sz. alatti lakosokat, akiket tetten értek, amikor külön­böző szólókból szólót ős egyéb gyümölcsöt loptak. FILM A 217-es deportált Nem tudjuk, miért jutott ilyen sokára Pécsre ez a film, ame­lyet úgyszólván az egész ország­ban több, mint egy esztendeje forgatnak már. Pedig ez is olyasvalami, mint az Elvarázsolt Bűzaszem, vagy a Cirkusz volt, — egy szezonban kétszer is ér­demes megnézni és akad is rá közönség. Tárgya az, amiről annyit hallottunk és olvastunk és amit sokak közülünk szemé­lyesen át is éltek: a deportálás. De azok, akik valóban átélték, bizonyíthatják, hogy a film nem propaganda-eszközökkel dolgo­zik, nem a deportáció legborzal­masabb tömeggyilkos fajtáit, Dachaut, Auschwitzot, Torgaut, vagy Mauthausent állítja elénk, hanem az „ú. n. „munkavállaló- deportálását", az elhurcolásnak és kényszermunkának a náciz­mus által meghonosított legeny- _ hébb fajtáját. Amikor mintegy i esztendővel ezelőtt először lát­tam ezt a filmet, a uézőközön- ségből felsóhajtott valaki: „Hi­szen ha csak ennyi lett volna, mennyivel többen jöttünk volna vissza!" „Ha csak ennyi lett volna!" — igen!. Volt ennél sokkal több és sokkal borzalmasabb is, mint az elhurcolt szovjetasszony tör­ténete. Es mégis, ebben u mondjuk „envhe formában“ is megérteti a film, mennyire in­dokoltan válik a film szenvedő hősnője, aki először egy csirkét nem tild levágni. kínzóinak gyilkosává és miért érzi magát akkor legboldogabbnak, amikor körülötte a lehulló bombák nyo­mán egekig törő lángokkal ég a város, a szabad embereket rabszolgákká aladsouvító, tudó sokkul trágyát ljordato náci­város. Az elmúlt hetek egyik leg­jelentősebb kulturális eseménye volt pécsi viszonylatban, hogy Keresztury Dezső vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a minisz­tertanács hozzájárulásával Kar­dos Tibor dr. egyetemi magán­tanár elvtáreunkat a római Ma­gyar Intézet igazgatójává ne­vezte ki és egyszersmind a ró­mai egyetemen működő magyar történeti és irodalmi tanszékre professzorrá. Ez a kitüntetés legfontosabb és legfelelősség- teljesebb őrhelyeink egyikére olyan embert emelt, aki kép­zettsége és tudományos mun­kássága révén a legalkalma­sabb, annál is inkább, mert könyveit és tanulmányait külföldi tudo­mányos körök jól ismerik. Amennyire értékeli pártunk ezt a nagyjelentőségű megbízást, i annyira fájdalmas veszteség tá­vozása Pécs várós kulturális élete számára. Munkatársunk felkereste professzor elvtársun­kat, hogy nyilatkozatot kérjen tőle az Uj Dunántúl számára új feladatairól. Kardos Tibor ^elv- tára már javában készülődik, hiszen súlyos szervezési felada­tok várnak reá. Mikor becsönge­tünk hozzá, könyveinek csoma­golása és jegyzetei rendezése közben találjuk. Kérdésünkre mosolyogva vá­laszol: „Nem szívesen beszél az ember olyan feladatokról, me­lyek bizony még hátravannak Nem jó feloldani a cselekvőerőt szavakká, de még kevésbé illő a dolgozók pécsi családját ki­elégítetlenül hagyni. Feladatom bizony igen súlyos. A Magyar Intézet hatalmas épületét szinte megszállva tartják mindenünnen össze­verődött magyar menekültek. Ezeket ki kell telepíteni. Az épület ugyan nem szenvedett háborús kárt, de a természetes rongálódás komoly javításokat kíván, főleg a fűtő-berendezés­ben mert bár idehaza azt hi­szik, hogy Rómában örök tavasz ragyog, valójában télen nagyon meg lehet fázni, különösen ha szeles a tél. „ Menzát kell szerveznünk, mert Olaszországban az élet sokkal drágább, mint min álunk. Csuk ezután kerülhet sor az ösztöndíjasok kiutazására. Mind­ez, tekintetbe véve a forgalom rendszertelenségét, a valutnris ás egyéb nehézségeket egyelőre niiuden energiánkat igénybe fogja venni." És a tudományos feladatok? - kérdezzük Kardos elvtársat. Most felcsillan a szeme és szemmel-láthatóau örömmel foly­tatja a beszélgetést: ..A tudományos feladatok még súlyosabbal, de cppen ez a szép bennük. Róma a világ egy ik fővárosa, hatalmas szel­lemi elfte igen erős versenyt jelent. A világ minden számot­tevő népének van tudományos intézete Rómában. Ezek közül egyesek, mint pl. a híres római Francia Akadémia, vagy a Ro­mán Akadémia hazájuk szellemi életében igen nevezetes szerepet tölt be. A legnevesebb fiatal francia muzsikusok, festők, szobrászok, tudósok töltöttek itt éveket, itt értek meg és váltak a francia kultúra legnagyobb- jaivá. Remény van reá, hogy mi szerény eszközeinkkel ha­sonlót fogunk tudni létrehozni. Szegénységünket munkával és áldozatkészséggel kell kipó­tolnánk.“ Melyek lennének a közvetlen tudományos feladatok? — „Ezek kétirányúak — vá­laszolja Kardo6 elvtárs. „Egy­részt a híres római könyvtárak­ban lappangó magyar vonatko­zású történeti anyag felkutatá­sát és közzétételét kell folytat­nunk, a magyar középkor, hu­manizmus és az olasz-magyar szabadságharcok emlékanyagát kell közölnünk Amellett n szabad Magyarország iro dalmi kultúráját kell terjesz- tennünk cs úgy érzem — mondja különös nyomatékkai — nem lesz okunk szégyenkezni miatta. A magyar kultúra képviselő­jének mindenütt és így külföl­dön is a tiszta tudományos igazságot kell szolgálnia és nem kell mást tenie, mint a magyar kultúrát egyszerűen hozzáfér­hetővé tenni. Hogy az olasz for­dítások milyen fontosak, arra csak egy példát mondok. Gor­kijnak, a modern szovjetoro6z irodalom óriásának kedvenc lírikusa Petőfi volt. Még érde­kesebb, hogy Gorkij olasz for­dítósban ismerte meg és szerette meg Petőfit, hiszen köztudo­mású, hogy egészségének hely­reállítása miatt évtizedekig élt Oroszországban". Még egy -utolsó kérdést te­szünk fel a római Magyar In­tézet új igazgatójának: Milyennek látja professzor elvtárs az olasz-magyar kultu­rális kapcsolatok jövőjét? Ha­bozás nélkül válaszol: „Fényesnek látom. Barátsá­gunk végre visszatérhet a régi közös alapra a szabadság, béke és humanitás szolgálatára. Az olasz nép mindig utálta a né­meteket, megvetette a fasizmust es érzéseinek most mar aka­dály talanul hangot adhat. Bí­zom benne, hogy ha letisztult a szörnyű háború salakja, ki­alakul Európának ezen a részén a népek igaz jószomszédsága ós komoly barátsága." Mi is bizakodva távozunk elv­társijuk otthonából, annyira magával ragadott’ építő, bízó optimizmus« Sok-sok sikert kí- \ inunk neki nagyszerű munká­jához! HÍREK idöjarásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Északi légáramlás. Felhős idő He­lyenként futóeső. A hőmérséklet kissé emelkedik. — Az Ipari Leány középiskola igazgatósága felhívja növendé­keit, hogy folyó hó 31-én, szom­baton délután 4 órakor teljes számban gyülekeznek az iskolá­ban. írószereket hozzanak ma­gukkal. 30-án és 51-én lesznek a javító- és különbözeti vizsgá­latok. 8 órai kezdettel. Utána az utólagos beiratások. Szeptem­ber 1-én, vasárnap reggel 9 óra­kor Veni Saocte s az iskolai év megnyitása. Szeptember 2-án reggel 8 órakor a rendes taní­tás megkezdése. — Féláru munkáselőadások a Sárospataky re vűszínházban. A Munkás Kultúrházbajj előadáso­kat tartó dr. Sárospataky-féle revütársulat értesítette lapun­kat, hogy a. szakszervezeti ta­gok számára ma, szombat és va­sárnap este 30%-os előadásokat rendez. Féláru jegyek a szak- szervezeti igazolvány felmuta­tása mellett a pénztárnál vált­hatók. — Molnár Margit gyors- és gép- íróiskolájában (Ferenciek-u 14. sz.) a beiratások délelőtt 8—12-ig, délután 6—8 óráig. — A pécsi Izraelita Szentegylet a temetői kertészetét bérbe adná teljes felszereléssel és lakással együtt. Bővebbet az Izraelita Hit­község irodájában, Fürdö-u. 1. — Eljegyzés. P e t r ó Gizella és Fehér Arthur jegyesék. (Minden külön értesítés helyett.) _ Gyufajegyek elszámolása. A közellátási ügyosztály a leg­nyomatékosabban felhívja a fű* szerkercskedőket, hogy a gyufa- jegyekkel legkésőbb kedden déli 1 óráig számoljanak el. A felhívásnak akkoT is eleget kell tenni, ha az átvett gyufa­mennyiséget csak részben ad­ták el. — 15 napig érvényes menettérti jegyek az Tbusznál ismét kaphatók Baranya vármegye tanfel­ügyelője értesíti a Pécsett nyaraló baranyavármegyei tanítókat és ta­nítónőket, hogy Baranya vármegye szabadművelődési felügyelője a községi szabadművelődési ügyve­zetők részére tanfolyamot szerve­zett. A tanfolyam augusztus hó 2$-án kezdődik és 31-én fejeződik be. A tanfolyam helye a Belvárosi Katolikus Kör nagyterme A tan- folyamot augusztus 26-án dé előtt 9 órakor nyitjáit meg. Felhívom a Pécsett‘nyaraló vidéki tanítókat és tanítónőket, hogy a tanfolyamira a szabadművelődési felügyelőnél folyó hó 24-én délelőtt 10— 12-ig jelentkezzenek, hivatali felyiségé- ben, Kardosé Kálmán-u. 5. szám alatt. A tanfolyamot végzet! tan­erők a tanfolyam látogatásáról bi­zonyítványt kapnak. — Dohánykisárusok! (Traflko- sok.) Szeptember 1-től a dohány- árudákat ellátjuk mint a múltban I« pécsi és fővárosi napi és heti folyóiratokkal. Amely dohány- íiuda foglalkozni akar hírlapárus: ■ tással, megbeszélés végett jelent­kezzen Tempó Hírlapíródéban, Rá kóczi-út 32., délután 2—3-ig. — Marhabelet siessen megten­ni. Ta/igd-parkcttpaszta, parkett- viasz. Kallói Lótzió, Bajcsy Zsi- ünszky-út 3. — A Magyar Nők Demokraliknf Szövetsége szeptember 1-én Sri' réti ünnepélyt rendez, melyre sze; rátéttel meghívja a város táncolni vágyó fiatalságát és mindenki1 aki igazi hangulatos mulatságra vágyik. — Mihály Fexenc gordonkahang- versenye. A legkiválóbb fiatal ma­gyar gordonkaművész, mielőtt a genfi nemzetközi versenyre indul, szülővárosában, Pécsett gordonka- hangversenyt ad, melyen a genh versenyszámok is előadásra kerül­nek. Á hangverseny szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom