Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-01 / 171. szám

tgyctüljeUk! DUHHNTUL Beiktatják dr Boros Isíyón főispánt — A keieskede mi és vnagánalaimazotiak rész'etes kolleViiv szerző­dése — A forint első ha­tásai Pécsett A MAGYAR KOMMUNISTA PART DEtDUNANTL'L! L A P .1 A FOLYAM, UOl SZÁM. Ara 40 ttjiór PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 1. CSCTÜfiTOK Közzétették i magyar békeszerződés tervezetét [* 1938-as határok maradnak — A megszállás a békeszerződés érvény belépte után 0 nappat megszűnik — A hadifoglyokat a lepsürgősebben hazaszállítják — Az emberi szabadságjogok biztosítása a béketervezet szerves részét alkotja Wriiból jelenti a Magyar Táv- Ki Iroda. A külügyminiszterek tanácsa ál- (elfogadott, július 18-ról kel- **tt magyar békeszerződés ter­ete nyolc részből és 37 cik­kből áü. A mellékletek száma t * békeszerződéstervezet beve­tőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a "Itlerl Németországgal és részt. J*tt a Szovjetunió, ez Egyesült királyság, az Egyesült Államok fs más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért • felelősség reá eső jászét viseli. inthogy Magyarország 1944 de­rber 28-án megszakította kap- ölatait Németországgal, hadat NCmt.oioíaijuak Ci I91C nuár 20-án fegyverszünetet kő. 'tt a Szovjetunióval, Nagybritan- ával és az Egyesült Államokkal minthogy a szövetkezett hatal­ak, másrészt Magyarország bé- Szenződést kívánnak kötni, mely köztük leendő békeálléspontok E fog szolgálni és a fentebb események következtében 'trejött még rendezendő béke- frdéseket fogja rendezni, lehe­lé téve azf, hogy a szövetkezett hatalmak támo­gassák Magyarország ama ké­rését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek 5 csatlakozhassák minden olyan j'egállapodáshoz, amelyet az ■Sjesiüt Nemzetek keretében kö­rűek meg, megállapodtak abban •ogy deklarálják a hadiállapot "epszünését és megkötik a jelen, békeszerződést. t938-as hatótok Az I, rése Magyarország hatá­rira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyaror- Wg. Ausztria, és Jugoszlávia ha Jrai ugyanazok maradnak, ame- Tek 1938 január 1-én voltak. Az '(M0 augusztus 30-án közölt bé- !3> döntés rendelkezései semmis­ek nyilváníttatnak. Ezáltal a ma- 'yar—román határ az 1938 január állapotnak megfelelően vissza •Wttatik. A Magyarország és a ^ovjetunió közti határ eme két •tszág és Románia közös határ- pon»ütól kiindulólag a Magyar- ország, a Szovjetunió, valamint -sehsziovákia által ailkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal kentén az 1938 január 1-i hely- iíttnek' megfelelően állittatik jv>ssza. j Jelen szöveg csak kísérleti meg­P isnak tekintendő mindaddig, g Csehszlovákia és Magyar­ég kormányainak alkalma nyí- a békeértekezleten vagy pc- ,% a külügyminiszterek tanácsa Írott álláspontjukat e tárgyban 'fejteni. politikai záradékok * A 0. rész politikai záradékot f*ttalwraz. Rendelkezik az alap- r4W emberi w»ba<lságjogokró!. amelyeket Magyarországnak a körigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell. Intézkedik a szövetségesek el­len irányuló tevékenység megaka­dályozásáról, a háborús bűnösök feleiősségrevonásáról, majd meg­állapítja, hogy Magyarország tel- jesérvényünek tokinti az Olasz­országgal, Bulgáriával, Romániá. val és Finnországgal kötött béke- szerződéseket, valamint a szövet­ségesek részéről osztrák, némtf és japán viszonylatban elért egyezségeket. Magyarország és Románia leözött a háborús álla­pot megszűnik a szövetségesek­kel kötött békeszerződések élet. belépésével. Minden szövetséges hatalom Íedé-n KJH>r*ö.dát> J'Utoccpiv után hat hónappal közölni fogja Ma- gyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életbentartani vagy meg­újítani. Katonai int* kettősek és a megszálló csapatok kivon vsa v A Itt rész a katonai záradéko­kat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a le­hető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifogolyként fogva tartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítás költ, ségeit a magyar kormány viseli A. IV. rész a szövetséges had erő kivonulásáról intézkedik. K szerint a jelen szerződés életbe­léptetésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges had­erőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetuniónak, jogában ái! Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani amennyi szükséges ahhoz hogy az auszt­riai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenn tarthassa. Magyar- ország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásá­hoz szükséges könnyítéseket biz­tosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Jóvátétel ős gazdaság* intézkedések Az V. rész a jóvátételnek és a javak kiszolgáltatásáról intézke­dik. Az Egyesült Államok dele­gációja fenntartja magának a jo. got, hogy ezt a kérdést a béke- koníerencián újra felvethesse. A VI. rész a gazdasági feltéte­lekkel foglalkozik. Intézkedik ar­ról, hogy amennyiben Magyar- ország azt még nem tette meg, vissza kell adni az Egyesült Nem. íreteknek és azok állampolgárai­nak összes törvényes jogait és. érdekeltségeit az 1941. április hó HM állapot szerint azok mai ál­lapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek vagy azok ál­lampolgárai kártérítést kapnak olyan tulajdonokért, amelyek a háború alatt elvesztek, vagy meg. sérültek. A magyar kormány meg­szünteti ezeknek a javaknak az és érdekeltségeknek minden fel­ügyeletét és hatálytalanítja mind­azokat a jogügyleteket, amelye­ket a tengelyhatalmak vagy azok ügyriökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kény­szer vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van a min­den magyarországi német képvi­seletekre, amelyeket a németor­szági ellenőrző bizottság átruhá­zott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést m:g óhajt tenni, mely ezeket az átruházásokat meg­könnyíti. Magyarország lemond a szövet­ségesekkel szemben minden olyan követelésről, amely 1939 szeptem­ber 1-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a terü­letén kibocsátott szövetséges ka­tonai fizetési eszközöket és kö- te’ezi magát aTra, hogy addig is, iámig kereskedj.tini szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a leg­több kedvezmény, elvében része­sülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos bé­kéltető bizottság elé tartozik. A VII. rész a dunai problémára vonatkozik. A Vili. rész ia béíejező zára­dék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az o-osz és angol. A szerződés « szövetséges hatalmak és Magyar- ország által történt ratifikálás után iép hatályba. Az embtri szabadságjogod« minden bé‘ elerv b* 4 Iosif ja Páriából jelenti a Reuter: Va­lamennyi békeszerződéstervezet tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az illető országnak biztosítania kell a területeiken élő valamennyi személy számára faj­ra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabad­ságjogokat. beleértve a sajtósza­badság, a vallásszabadság, a poli­tikai véleménynyilvánítás szabad­ságinak és a gyűlés szabadságá­nak jogát. Valamennyi szerződés tarta! maizza továbbá azokat a cikke­lyeket is, amelyek megállapítják, hogy a békeszerződés érvénybe­lépésétől számítóik lejíé'eljcbb 1$ hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az il'fővá rosban lévő nagykövetség, ' ^gy misszióvezetői képviselik ma'/! a szövetséges és társult hatalmi/, érdekeit minden olyan ügyben amely a szerződések végrebajté séval vagy értelmezésével kap­csolatos. A S ov el Magyarország számára is biztosítani kívánja a finneknek nyújtott kedvezményeket Párisbói jelentik-. A jóvátétel- fizetési kötelezettségekre vonat­kozó rendelkezésen kivül. ame­lyek már ismeretesek, a békeszer­ződések terveizete különböző gaz­dasági rendelkezéseket is tartal­maz. Ezek szövege megegyezik az eredeti szöveggel. Az AFP a gazdasági rendelkezéseket a kö­vetkezőkben ismerteti: A Balkán-államok és Finnor- stzág visszaadják az Egyesült Nem zetéknek és ezek polgárainak min­dennemű törvényes érdekeltségei­ket és jogaikat, valamint a terü­leteiken lévő javaikat. A külföl­dön lévő román, magyar és bol gár javak tekintetében két egy­mástól eltérő javaslat fekszik a békecrtdkezlet előtt. Északame- rika, Nagybritannia, és Francia- ország javaslatához képest az el­lenséges országok mindennemű javát, jogát és érdekeltségét szövetséges hatalmak valamelyi­kének területén található, az il­lető hatalom lefoglalhatja, vagy felszámolhatja, de kivételt tesz­nek Finnországgal. A Szovjet azt kívánja, hogy Magyarországot, Bulgáriát ugyan­úgy kezeljék, mint Finnorszá­got, úgyhogy ezeknek az orszá­goknak a kormánya és polgárai szintén visszakapják a szövetsé­gesek területein lévő minden javukra és követelésükre vonat­kozó jogaikat. A Szovjet javasolja továbbá, hogy a négy ország visszakapja mindazokat a javait, amelyek bc- bizonyitottan Németországban vannak és amelyeket lerőszakkal vettek el itölünk. A francia, brit és északamerikai küldöttség ez- zel szemben azt kivánja, hogy ezek az országok mondjanak le Németországgal szemben minden igényükről. A Balkán-államok és Finnország másfelől lemondanak arról, hogy a szövetséges hatal­makkal szemben bárminő követe­lésüket érvényesítsék, tekintet nélkül arra, hogy etaek a követe­lések közvetlenül a háborúból származnak vagy pedig az euró­pai hadiálfiapot következtében hozott rendszabályokból. (MTI) A béketervtk vitás kérdései Párisbói jelenti a Reuter: Párisban közzétették a béke- szerződéstervetzetnek azokat a pontjait, amelyekben a négy nagy­hatalom külügyminiszterei még nem egyeztek meg. Az elintézetlen kérdések egy része az olasz-jugoszláv határ megvonására és Triesztre vonat­kozik. További eimitétzetlen kér­dések még a következők: Az Egyesült Államok azt java­solta, hogy bármely állam, mely­hez területet csatolnak, a terüle­tén élő valamennyi személynek függetlenül annak fajától, nemé­től, vagy vallásától, biztosítsa az emberi jogok és az alapvető sza­badságjogok élvezését. Néhány vitatott békepont azo­nos mind aiz öt vagy legalábbis a legtöbb békeszerződésben. Nagybritannia és az -Egyesült Államok azt javasolta, hogy Olaszország Románia, Magyar- ország és Bulgária az Egyesült Nemzetek valamennyi tagjának szolgáltasson egyenlő alkalmat a területén való belföldi kereske­delmi repülésben szerzendő jogok megszerzése tekintetében. — A Szovjetunió azonban egyik eset­ben sem látja olpát annak, hogy ezt kiegészitéskéopen vegyék be­le a békeszerződésbe. Nagybritannia és az Egyesült Államok hat pontból álló javas latot terjesztettek élő a Duna kérdésével kapcsolatban a magyar —román és bolgár békeszerződés­be való feltétele ügyében. A szov­jet álláspont az, hogy a dunai kérdés nem oldható meg a Ro mániával, Magyarországgal és Bulgáriával kötendő békeszerző­dés keretén belül, tekintve, hogy ezt a kérdést a dunai államok, beleértve az olyan szövetséges áramokat mint Csehszlovákia és Jugoszlávia. részvételével kell rendezni. A Szovjetunió ennek következtében azt javasolta, hogy a Dunára Vonatkozó feltételeket hagyják ki a három balkáni béke szerződésből. Mindazokban az esetekben amelyekben Nagybritannia és Egyesült Államok a békeszerző­dés magyarázata körüli vitákat a nemzetközi bírósághoz utalja, a Szovjetunió ao-t javasolta, hogy a viták ne haladjanak túl a helyi szövetséges missziók vezetőinek juris dictioján. (MTT) A csatlósállamok béketervezetőnek részletei Párisbói jelentik: Az Olaszor- J fásokkal. Az olasz és a franc,» szággal kötendő békeszerződéster- j határon, valamint az olasz-jugo vezet szerint Olaszország határai I sz'áv határ mentén, Triesztet sze az 1938 január 1-én fennállott ha-1 had területnek nyilvánítják. A tárok lesznek egyes batármódov-1 őodekané/osa-szigetek Görögő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom