Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-23 / 163. szám

Soha főbbé háborút! — követelték a magyar nők nagygyűlésén öv. Hajd*a G^uláné, Sándorxté Géczy Magda és Döbrantel Kár©I?né asgf beszédei a béke és a stabilizáció nyékét kihangsúlyozó beszédet. Majd a következő szavakkal fe­jezte be Sándomé Géczy Magda mondanivalóját: — Mert mi. magyar nők és anyák, igenis hiszünk a békében! Abban a békében, melynek há­ború alatt felsorakoztatott bár­mely hadseregnél nagyobb a se­rege. Vasárnap délután a vármegye- háza dísztermében talán még so­ha nem látott asszonytömeg se­reglett egybe, hogy tanujelét adja a demokratikus célkitűzések mel­letti egységes állásfoglalásának, A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége által meghirdetett nő­gyűlésre párt és társadalmi állás­ra való tekintet nélkül felsorako­zott Pécs és % bányavidék as-z- szonytársadalma, ahol demokrácia által biztosított jogok alapján az clkövetkezendő idők rendje és bé­kéje érdekében kifejtett program mellett tüntettek az asszonyok. A gyűlést dr. Hajdú Gyuláné nyitotta meg rövid beszéd kísé­retében. — Szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket, miközben lelkesen Búgott száz és száz asszony torok­ból a köszöntés „Szeretet.“ — A szeretet fűzzön bennünket egységbe — mondotta — a test­véri szeretet. A nők a múltban gyengék vol­tak, ha sízép célokért küzdöttek is elbuktak. Elbuktak azért, mert nem .tartotta össze őket egymás­sal a szeretet, amelyiknek hatal­ma van, a porszemből is síziklát építeni. A mostani összefogásban rejlik az az erő, amely hegyeket tud mozdítani s a szövetség elmúlt évi munkája beteljesülése mindannak, amiért évszázadokon keresztül a nők küzdöttek. Ez a tény maga nagyon sokát jelent. És felemelő éraéSjJudni azt, hogy a megtett utat nagyon sok szép mérföldkő jelzi ' " Az á}. igazibb emberségért Vázolva azt a munkát, amelyet a nőszövetség a felszabadulás óta gyermekek, hadifoglyok és meg­rokkant bányászok érdekében ki­fejtett, rátért dr. Hajdú Gyuláné azoknak a feladatoknak ismerte, tésére,, amelyek az emberek fel. vi’ágositása terén a hőkre várnak majd így folytatta; — A haladás nem volt könnyű. A történelem nem ismer csodákat. Találunk váratlan eseményeket, de ezeknek a váratlan események­nek alapokát a gondolkodó ember, mindenkor megtalálhatja. — Uj életformára van szükség. Uj életformát aizonban csakis az emberek' és az életmód átformá­lásával lehet csinálni. Az új élet szabta követelményeknek megfe­lelő új munka és építés akkor ha­lad előre, ha mindenkiben meg­van hozzá a jóakarat. Előre kell néznünk. Ez az előreút pedig az összefogásban van. Minél koráb­ban tudjuk megérteni az össze­fogás és a közös munka , egysé­ges állásfpglalás szükségességét, annál gyorsabban megyünk előre. Ennek a célnak szolgálatában áll a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Ezért szükséges az. hogy sorainkba álljon minden nő. Jöjjetek közénk — fejezte be be­szédét . dr. Hajdú Gyuláné — és a hitvesi szeretet odaadásá­val, az anyai szeretet önfeláU dozásával haladjunk tovább a megkezdett úton a közös cél: egy • új, igazabb emberiségért. Dr. Hajdú Gyuláné nagyhatá­sú bevezetője után a helyi Tő- szövetség nevében Sándomé Géczy Magda mondott ünnepi beszédet. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a Nősizövetséget életre- hívták és párhuzamot vonva az e.'mult évek nőmozgalma és a mai szervezett munka között, eze­ket mondotta: — Elmondhatjuk, hogy sok száz és száz egyesület, szerveizet, vagy intézményből nem sok szolgálta széles néprétegek érdekét, csalá­dok megmentését, anyák nevelé­st, nők védelmét. Nem is enged­meg ezeknek aiz egyesületeknek jótékonykodás keretei túl ló munkát Í3 végezze- hogy az öntudatosí- ümege beleszólhat majd a közélet, az államhatalom irányításába. Nemcsak a legegy­szerűbb könyvviteli szabályt, hogy aki teljesít, az követelhet is. — játszották ki a múltban, hanem vétettek az emberi törvé­nyek ellen is akkor, amikor elfo­gadták a nők, anyák folytonos adózását, áldozathozatalát, — minden ellenszolgáltatás nélkül. A múltban a nőknek csak tel. jesiteniök volt szabad, követel­niük nem. / A muít bűnei Hiába áldoztak azonban anyák és nők milliói, a törvények és rendeletek tárából mégis kifelej­tették a családvédelmet és a nő­védelmet. Milyen is volt a múlt családvédelme? Az anya távol otthonától, gyermekei tő'i szeme fényével, lelke világosságával és teste erejével mások jólétét szol. gálfca. Elképesztően csekély ösz- szegű családi pótlékot adtak az új otthont, családot alapítóknak. A sok gyermeket becsülettel fel­nevelt anyákat az év egyetlen napján nevetséges, összeggel jutal­mazták. Az igazát kereső, nagyobb fa­lat kenyérért harcba induló bá­nyászasszonyokat csendőrsortűz állította meg a félúton. Luxus­szállókat, lóversenypályákat épí­tettek gyermekotthonok helyett, autóutakat munkáslakások he. lyett. Drága finom selyemfaolmikat szőt­tek a szövőgépek, luxuscikkek tö­megeit ontották a gyárak gyer­mekruhák, gyermekcipők helyett, — mig ezalatt, valahol egy tanyai iskolában, zsúfolt, egészségtelen helyiségben, egy kolduSkcnyéren tengődő tanyai tanító az éhes rongyos, rosszcipőjű gyermekeket tanította — talán éppen történe­lemből, hogy dicső és nagy nem­zet vagyunk, — földrapzból pe­dig, hogy tejjel-mézizel folyó Ká- rf’aán földje Magyarország. A meghamisító! tízparancsolat És milyen volt a szeretet, mely­re olyan pokszpr hivatkoztak a múltban? Megmásították még a tízparancsolatot is, mert a „Sze­resd felebarátodat“ körülbelül így hangzott: „Gyűlöld felebaráto­dat!“ Ezt iá parancsot szolgálta sok gyilkos fegyver, tank, bomba repülőgép. És nyomában mennyi elpusztult élet! Mennyi elpazarolt- idő! Mennyivel előbbre lennénk, ha a két háborúra elpatzarolt időt és energiát a nemzet boldogitásá- ra fordítottuk volna. Ha fegyve­rek és tankok helyett szántó-vető, anató gépeket gyártottak volna a gyárak. Ha gyilkos találmányok helyett népbetegségek és járvá­nyok szérumai után kutattak voi. na. Sok hidat építhettek volna. Nemcsak folyók fölé, összeköt­ve két vidék gazdasági érdekeit. A népek, nemzetek közé is, hogy közelebb kerüljenek egy­máshoz a népek és nemzetek. Most már látjuk: a múlt ezer és etzer hibája, bűne között talán az volt a legsúlyosabb, hogy az ellentétek kihangsúlyozása mellett még szították is az’ ellentéteket. A nők munkáidnak jeten őségé Rátért ezután Sándorné Géczy Magda annak fejtegetésére, mit jelent a nők munkája a közélet cs az államhatalom irányításában való részvétel elérése folytán, majd a múltat visszasírókról a következőket mondotta: — Nincs és nem is lehet olyan mélypont, ahonnan a nő ne tudna felemelkedést, örök vágya a m"( r.ck, hogy felemelkedjék. És erre eljött végre a mód cs a lehetőség. Csakhogy azt a felemelkedést még gátolja az a körülmény, hogy a nők legnagyobb része még mindig azt hiszi, hogy csak a múlt volt a jó és a régi idők a szépek. Kifejtette ezután, milyen ke­vés jutott a sok szép és sok jó­ból a dolgozó asszonyoknak, majd rátért a nők pedagógiai szerepére s azokra a programtervekre, ame­lyeket a szövetség iá demokráciá­ban meg akar valósítani. Hogy aizonban terveinket -meg­valósíthassuk — mondotta ahhoz feltétlenül békére van szük­ségünk. Hiába emlegetnek nekünk háborút, hiába beszélnek rombo­ló bombákról, mi építeni akarunk! Tüntetés a béke mellett — Az egybegyült közönség szűnni nem akaró tapsorkánja többször szakította félbe a reme­kül felépített, összefogó és ténye­Ez a békesereg, amely nők. anyák millióiból áll. És van egy létező csodafegyvere, amely nem rombol, hanem épít: a szeretet. Ennek a szeretetnek a jegyében azt akarjuk, hogy a karácsonyi ének! szerint békesség legyen ia földön a jóakaratú embereknek. És ennek a békének az érdeké­ben ha kell, a világ minden pont­ján millió és millió nő, anya, asszony összefogásával szembe fo­gunk szállni azokkal, akik néni hisznek, mert nem akarnak hinni a békében. Ennek a sokmillió anyának lesz akkora ereje — ha kell, még az utolsó percben is, — hogy lesújtson azokra a kezekre, me­lyek még egyszer alá akarnak írni hadüzenetet! Döbrentey Károly né nemzeígyhlé-i k*pviselő a múlt rendszer felelősségéről és a jövő kilátásairól Szűnni nem akiaró lelkesedés közben emelkedett szólásra a nő­gyűlés második szónoka, a köz­ponti nőszövetség vezetőségi tag­ja, Döbrentey Károlyné nemzet- gyűlési képviselő. Mindenekelőtt ismertette azt a felhívást, amelyet1 a Nőszövetség a gyűlés érdekében kibocsátott, miajd rátért tulajdonképeni mon­danivalójára. — Sokszor, halljuk azt — mon­dotta—:, hogy minden szenvedés­ért, minden nyomorúságért, amely ránk szakadt, nem a múltat te­szik felelőssé, hanem a mai rend- sizert. Azf mondják, hogy minden éhezés, ruhá-tlanság kizárólagos oka a demokrácia. Az elmű t rendszerben jó volt minden. — Igen, valóban jó volt min­den, de csak egyesek számára. Mert voltak gyermekek milliói, akik például a cukorhiány miatt tuberkulotikus betegség csíráit hordozták magukban. A nagy bőség,idején dühöngött a mun­kanélküliség és népkonyhák kor- helylevesein volt kénytelen ten­getni életét millió és millió ember. A múlt rendszer nem a nép ér­dekeit szolgálta, — éppen azért fejlődhetett odáig, hogy egy má­sodik világháborúig elvezetett. A mi országunk is egyeseknek volt csupán boldog ország, — börtöne a többieknek. Rávilágított a háború borzalmaim, melyeket meg kellett szenvednünk feltette a kérdést, amennyiben van okuk egyeseknek azt a rend­szert szidni mindenért, amit a múlt követett cl. A demokrácia feladata nemcsak saját magunk jó. létéért, hanem az egyetemes em­beriség békéjéért is küzdeni. Amit a régi jó világ nem tudott meg­adni az embereknek, a magyar­ságnak, azt a demokrácia már megadta. A földreformmal kapcso­latos változás ecsetelése után ki­hangsúlyozta, mit jelent ok, hogy a paraszt ma már saját földjén szánthat, vethet és nem hajku- rász mögötte az ispán. Nem keil hajnalban kelnie;, hogy meggör­nyedt derékkal túrja szakadatla­nul a mások földjét, amelynek csak a verejtéke volt az övé, gyü­mölcsét azonban mások élvezték. Megemlékezett a felszabadulás utáni idők szörnyűségeiről, ami­kor még hídjaink egyáltalán nem voltak, hiányzottak a vasúti ösz- széköttetések, amelyek' lassan már a gyógyulás jeleit mutatják, hála a demokrácia és a munkáskezek­nek. Széntermelésünk — mondot­ta Döbrentey Károlyné — több helyen elérte a békebeli színvo­nalat. Az azonban, hogy a dolgozó nép éhesen, rongyos ruhában, mezítláb is ilyen hatalmas ered ményeket tudott elérni, csak <j demokráciának tudható be. — Tudják ugyanis a dolgozók, hogy saját maguknak építik az országot és nem másnak. Hála és köszönet a bányásB- ságnak, de nem kevésbbé a bú nyászfcleségeknck — folytatta hf talmas lcllftsedés és tapsorkán közben beszédét Döbrentey Ká­rolyné — akik ott állanak férjeik mellett és segítik őket a nagy fel­adatok elvégzésében. Megemlékezve a most felava­tott Szabadság hid munkásairól, hangsúlyozta, hogy azok is ugyan­olyan nehéz körülmények között végezték hatalmas feladataikat mint a búnyásizok, mert tudják ők is, hogy az újjáépített hidak, nemcsak Pestet és Budát kötik össze, hanem azt a demokráciát, mely­ben végre egymásra talált és emberi jogokat nyert minden dolgozó. Megemlékezve a gyáriparosok hatalmas mukájáról, kihangsúlyoz­ta, hogy a demokrácia újjáépítői sorában őket is az elsők közé kell sorolni, hiszen ők voltak azok, akik a romokból kikaparva a gépekét, megindították az ipari termelést, amelynek köszönhető, hogy augusztus elsején be lehet vezetni a kötött gazdálkodást. Ez a teljesítmény mérnökök, tiszt­viselők és munkások ezreinek kö­szönhető. Ugyanilyen hatalmas munkát fejtettek ki a szellemi dolgozók is, ki-ki a maga területén. Csak elismerés és hála illeti meg azo­kat a tanítókat is, akik fűtő­ien hideg tanteremben végezték u tanítás nagy munkáját. Hála és köszönet jár ezért nekik! Addig aizonban, amig ezek a dol­gozók éhesen, és rongyosan vé­gezték munkájukat, vállalták a legnagyobb áldozatot az újjáépí­tésért; akadtak olyanok, akik mindent elkövettek, hogy akadályozzák ezt a tervszerűen megindított nagy munkát és spekulációjukkal mérhetetlen vagyont halmoztak össze áldó zatos dolgozók verejtékéből. E.z azonban nem tart sokáig. — Néhány napon belül megszűnik a dőzsölök és naplopók vagyongyűj­tése. A demokratikus pártok ré­széről többször indultak meg tár­gyalások, hogyan lehetne és kell az országot ebből a katasztrófát« helyzetből kiemelni, megmenteni. Rákosi államminisztcr ez év májusában terjesztette & kor­mány elé a most megvalósításra kerülő stabilizációs tervet, amely­nek értelmében augusztus elsején az értéktelen pengőt felváltja az értékálló forint. Nem szabad azonban senkinek sem fliiú ábrándokban ringatnia magát. Most még nem kaphatunk annyit, amennyit piindénki mun­kája után megérdemelne, de fo­kozatosan haladunk a jobb világ felé. A kenyérfejadagot 30 deka­grammban- állapították meg a nehéz testi munkások 40, a vájárok pe­dig 50 deka kenyeret kapnak. — Vége van a kukoricás, ehetetlen kenyérnek, mert búza és rozsból- készült jó kenyér kerül a dolgo- zók asztalára. ZsíreUátásunk cpyc- lőre még nehézségekbe ütközik. November—decemberben azonban amikor sertésállományunk fel­javul, erre is sor kerül. A hiányzó mennyiséget ezen a téren olajjal ’ fogjuk biztosítani, amelyet a* olajosmagvak bő termése tesz majd lehetővé. A kötött gazdálkodás beveze­tésével minden dolgozó meg­kapja a legszükségesebb ruhá­zati cikkeket is. A gazdasági helyzet megszilárdu­lása, valamint az értékálló pénz­nek megvannak az előfeltételei. Van annyi iparcikkünk, amellyel meg tudjuk akadályozni, hogy 3 forinttal ugyanazt az inflációt es'"' nálják lelkiismeretlen üzérek, mim a pengővel. Ü zenei a parasztságnak Hála és köszönet illeti meg 3 parasztságot azért, hogy a meg­művelhető területek 90—95 szá­zalékát megművelte s azáltal 3 kenyérellátást biztosítani tudjuk A hangsúly azonban a gazdaság1 helyzet megszilárdulásánál azon van, hogy a parasztságnak meg kell értenie, hogy eleget kell ten­nie terménybeszolgáltatási kötele­zettségének, mert ha ellenszegül­ne, csak saját magának ártan3' Nem tudnánk ellátni-a városi do-; gc.zókat kenyérrel, akik aiz iPaf cikkek gyártásának folyamatossá­gát biztosítják, ezáltal ők »ef1 juthatnának a szükséges iparcik­kekhez s ezáltal újból kezdődnék megint minden. Természetesen 3 kormánynak gondoskodnia ke" arról, hogy a paraszt megkap)3 termelvényeiért a rendes árat és az iparcikkeket is úgy, hogy meg tudja .fizetni. Mindezek mellett egyensúlyba kell hoznunk az 3-‘ lamháztartást. Amikor a kormány elindította az államapparátus le­építését, biztosítva látjuk ezt 3 feltételt is. M-e*t azzal, hogy 3 kiadásokat csökkenti, megmaradt tisztviselőit is emberibben tud)3 fizetni. Adózás/ Foglalkozott ezután Döbrentey Károlyné aiz adózás kérdésévé'- amely szintén nagy bevételeket, kell, hogy jelentsen az- államnak, majd a nyugatra hurcolt 26.000 kg- arany és egyéb értékek visszaho: zatalának részleteit fejtegette, amelynek követelését először Ró- vay József nemzetgyűlési képvi­selő hangsúlyozta a nemzetgyű­lésben.Az, hogy ezek aiz értékeink hazakerülnek, azt is jelenti, hogy külföld bizalommal lesz a magyar pénz iránt és nem zárkózik majd el attól sem, hogy Magyarország­gal kereskedelmi szerződésekül kössön. Lesznek azonban olyanok, akik akadályozni fogják a stabilizációt össze -k)ell tehát fogni az asszo-. nyöknak egyesek és tömegek cl; ien és a legerélyesebben fellép111 mindenkivel szemben, aki meg akarja akadályozni, hogy Magyar- ország a boldogulás útjára lépjen- Ne legyünk szentiipentálisak ás saját magunk, valamint a magy3f nép érdekében juttassuk oda ezeket a speku­lálókat, ahová megérdemlik: 3 börtönbe; vagy akasztófára. Soha többé hámorát l Ne legyen többé háború! folytatta tovább — mert békát óhajt és sóvárog minden embe/- Magyarország nagyon sokszor volt kiindulópontja a háborúnak, mert a magyar állam nem egységes ás mindenkor éberen őrködtek azon. hogy a dolgozók ne legyenek egy­ségesek. Az elmúlt világháborúit következtében azonban mi, asszo­nyok vagyunk azok, akik’ sirat- juk férjeinket, fiainkat, kedvesein­ket, mi tartjuk el hadiárvák száz­ezreit. Rajtunk múlik, magyiú népen, de nem utolsó sorban 3 magyar nőkön, hogy ledöntsük végre azokat a válasizfalakat, ame­lyeket mesterségesen emeltek kö­zénk, s amelyek következtében 3 munkásasszony gyűlölte az értel­miséget, az értelmiségi ússzon)' pedig legfeljebb ..leereszkedett“ 3 munkás és parasztasszonyhoz. Dolgoznunk kell azért, hogy mindenkit, aki összefogásunkat meg akarja akadályozni, köz;1* erővel, vállvetve tudjuk lesöpör­ni az élet porondjáról. Az, hogy még ma is van fasizmus, bizo­nyítja a gyöngyösi összeesküvés- a kunmadaras! pogrom, a Teréz- körúti gyilkos merénylet. A mi feladatunk, hogy úgy nevel­jük gyermek cinket, hogy soha 'l6 lehessen őket beszervezni olyalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom