Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-23 / 163. szám
Soha főbbé háborút! — követelték a magyar nők nagygyűlésén öv. Hajd*a G^uláné, Sándorxté Géczy Magda és Döbrantel Kár©I?né asgf beszédei a béke és a stabilizáció nyékét kihangsúlyozó beszédet. Majd a következő szavakkal fejezte be Sándomé Géczy Magda mondanivalóját: — Mert mi. magyar nők és anyák, igenis hiszünk a békében! Abban a békében, melynek háború alatt felsorakoztatott bármely hadseregnél nagyobb a serege. Vasárnap délután a vármegye- háza dísztermében talán még soha nem látott asszonytömeg sereglett egybe, hogy tanujelét adja a demokratikus célkitűzések melletti egységes állásfoglalásának, A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége által meghirdetett nőgyűlésre párt és társadalmi állásra való tekintet nélkül felsorakozott Pécs és % bányavidék as-z- szonytársadalma, ahol demokrácia által biztosított jogok alapján az clkövetkezendő idők rendje és békéje érdekében kifejtett program mellett tüntettek az asszonyok. A gyűlést dr. Hajdú Gyuláné nyitotta meg rövid beszéd kíséretében. — Szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket, miközben lelkesen Búgott száz és száz asszony torokból a köszöntés „Szeretet.“ — A szeretet fűzzön bennünket egységbe — mondotta — a testvéri szeretet. A nők a múltban gyengék voltak, ha sízép célokért küzdöttek is elbuktak. Elbuktak azért, mert nem .tartotta össze őket egymással a szeretet, amelyiknek hatalma van, a porszemből is síziklát építeni. A mostani összefogásban rejlik az az erő, amely hegyeket tud mozdítani s a szövetség elmúlt évi munkája beteljesülése mindannak, amiért évszázadokon keresztül a nők küzdöttek. Ez a tény maga nagyon sokát jelent. És felemelő éraéSjJudni azt, hogy a megtett utat nagyon sok szép mérföldkő jelzi ' " Az á}. igazibb emberségért Vázolva azt a munkát, amelyet a nőszövetség a felszabadulás óta gyermekek, hadifoglyok és megrokkant bányászok érdekében kifejtett, rátért dr. Hajdú Gyuláné azoknak a feladatoknak ismerte, tésére,, amelyek az emberek fel. vi’ágositása terén a hőkre várnak majd így folytatta; — A haladás nem volt könnyű. A történelem nem ismer csodákat. Találunk váratlan eseményeket, de ezeknek a váratlan eseményeknek alapokát a gondolkodó ember, mindenkor megtalálhatja. — Uj életformára van szükség. Uj életformát aizonban csakis az emberek' és az életmód átformálásával lehet csinálni. Az új élet szabta követelményeknek megfelelő új munka és építés akkor halad előre, ha mindenkiben megvan hozzá a jóakarat. Előre kell néznünk. Ez az előreút pedig az összefogásban van. Minél korábban tudjuk megérteni az összefogás és a közös munka , egységes állásfpglalás szükségességét, annál gyorsabban megyünk előre. Ennek a célnak szolgálatában áll a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Ezért szükséges az. hogy sorainkba álljon minden nő. Jöjjetek közénk — fejezte be beszédét . dr. Hajdú Gyuláné — és a hitvesi szeretet odaadásával, az anyai szeretet önfeláU dozásával haladjunk tovább a megkezdett úton a közös cél: egy • új, igazabb emberiségért. Dr. Hajdú Gyuláné nagyhatású bevezetője után a helyi Tő- szövetség nevében Sándomé Géczy Magda mondott ünnepi beszédet. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a Nősizövetséget életre- hívták és párhuzamot vonva az e.'mult évek nőmozgalma és a mai szervezett munka között, ezeket mondotta: — Elmondhatjuk, hogy sok száz és száz egyesület, szerveizet, vagy intézményből nem sok szolgálta széles néprétegek érdekét, családok megmentését, anyák nevelést, nők védelmét. Nem is engedmeg ezeknek aiz egyesületeknek jótékonykodás keretei túl ló munkát Í3 végezze- hogy az öntudatosí- ümege beleszólhat majd a közélet, az államhatalom irányításába. Nemcsak a legegyszerűbb könyvviteli szabályt, hogy aki teljesít, az követelhet is. — játszották ki a múltban, hanem vétettek az emberi törvények ellen is akkor, amikor elfogadták a nők, anyák folytonos adózását, áldozathozatalát, — minden ellenszolgáltatás nélkül. A múltban a nőknek csak tel. jesiteniök volt szabad, követelniük nem. / A muít bűnei Hiába áldoztak azonban anyák és nők milliói, a törvények és rendeletek tárából mégis kifelejtették a családvédelmet és a nővédelmet. Milyen is volt a múlt családvédelme? Az anya távol otthonától, gyermekei tő'i szeme fényével, lelke világosságával és teste erejével mások jólétét szol. gálfca. Elképesztően csekély ösz- szegű családi pótlékot adtak az új otthont, családot alapítóknak. A sok gyermeket becsülettel felnevelt anyákat az év egyetlen napján nevetséges, összeggel jutalmazták. Az igazát kereső, nagyobb falat kenyérért harcba induló bányászasszonyokat csendőrsortűz állította meg a félúton. Luxusszállókat, lóversenypályákat építettek gyermekotthonok helyett, autóutakat munkáslakások he. lyett. Drága finom selyemfaolmikat szőttek a szövőgépek, luxuscikkek tömegeit ontották a gyárak gyermekruhák, gyermekcipők helyett, — mig ezalatt, valahol egy tanyai iskolában, zsúfolt, egészségtelen helyiségben, egy kolduSkcnyéren tengődő tanyai tanító az éhes rongyos, rosszcipőjű gyermekeket tanította — talán éppen történelemből, hogy dicső és nagy nemzet vagyunk, — földrapzból pedig, hogy tejjel-mézizel folyó Ká- rf’aán földje Magyarország. A meghamisító! tízparancsolat És milyen volt a szeretet, melyre olyan pokszpr hivatkoztak a múltban? Megmásították még a tízparancsolatot is, mert a „Szeresd felebarátodat“ körülbelül így hangzott: „Gyűlöld felebarátodat!“ Ezt iá parancsot szolgálta sok gyilkos fegyver, tank, bomba repülőgép. És nyomában mennyi elpusztult élet! Mennyi elpazarolt- idő! Mennyivel előbbre lennénk, ha a két háborúra elpatzarolt időt és energiát a nemzet boldogitásá- ra fordítottuk volna. Ha fegyverek és tankok helyett szántó-vető, anató gépeket gyártottak volna a gyárak. Ha gyilkos találmányok helyett népbetegségek és járványok szérumai után kutattak voi. na. Sok hidat építhettek volna. Nemcsak folyók fölé, összekötve két vidék gazdasági érdekeit. A népek, nemzetek közé is, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a népek és nemzetek. Most már látjuk: a múlt ezer és etzer hibája, bűne között talán az volt a legsúlyosabb, hogy az ellentétek kihangsúlyozása mellett még szították is az’ ellentéteket. A nők munkáidnak jeten őségé Rátért ezután Sándorné Géczy Magda annak fejtegetésére, mit jelent a nők munkája a közélet cs az államhatalom irányításában való részvétel elérése folytán, majd a múltat visszasírókról a következőket mondotta: — Nincs és nem is lehet olyan mélypont, ahonnan a nő ne tudna felemelkedést, örök vágya a m"( r.ck, hogy felemelkedjék. És erre eljött végre a mód cs a lehetőség. Csakhogy azt a felemelkedést még gátolja az a körülmény, hogy a nők legnagyobb része még mindig azt hiszi, hogy csak a múlt volt a jó és a régi idők a szépek. Kifejtette ezután, milyen kevés jutott a sok szép és sok jóból a dolgozó asszonyoknak, majd rátért a nők pedagógiai szerepére s azokra a programtervekre, amelyeket a szövetség iá demokráciában meg akar valósítani. Hogy aizonban terveinket -megvalósíthassuk — mondotta ahhoz feltétlenül békére van szükségünk. Hiába emlegetnek nekünk háborút, hiába beszélnek romboló bombákról, mi építeni akarunk! Tüntetés a béke mellett — Az egybegyült közönség szűnni nem akaró tapsorkánja többször szakította félbe a remekül felépített, összefogó és tényeEz a békesereg, amely nők. anyák millióiból áll. És van egy létező csodafegyvere, amely nem rombol, hanem épít: a szeretet. Ennek a szeretetnek a jegyében azt akarjuk, hogy a karácsonyi ének! szerint békesség legyen ia földön a jóakaratú embereknek. És ennek a békének az érdekében ha kell, a világ minden pontján millió és millió nő, anya, asszony összefogásával szembe fogunk szállni azokkal, akik néni hisznek, mert nem akarnak hinni a békében. Ennek a sokmillió anyának lesz akkora ereje — ha kell, még az utolsó percben is, — hogy lesújtson azokra a kezekre, melyek még egyszer alá akarnak írni hadüzenetet! Döbrentey Károly né nemzeígyhlé-i k*pviselő a múlt rendszer felelősségéről és a jövő kilátásairól Szűnni nem akiaró lelkesedés közben emelkedett szólásra a nőgyűlés második szónoka, a központi nőszövetség vezetőségi tagja, Döbrentey Károlyné nemzet- gyűlési képviselő. Mindenekelőtt ismertette azt a felhívást, amelyet1 a Nőszövetség a gyűlés érdekében kibocsátott, miajd rátért tulajdonképeni mondanivalójára. — Sokszor, halljuk azt — mondotta—:, hogy minden szenvedésért, minden nyomorúságért, amely ránk szakadt, nem a múltat teszik felelőssé, hanem a mai rend- sizert. Azf mondják, hogy minden éhezés, ruhá-tlanság kizárólagos oka a demokrácia. Az elmű t rendszerben jó volt minden. — Igen, valóban jó volt minden, de csak egyesek számára. Mert voltak gyermekek milliói, akik például a cukorhiány miatt tuberkulotikus betegség csíráit hordozták magukban. A nagy bőség,idején dühöngött a munkanélküliség és népkonyhák kor- helylevesein volt kénytelen tengetni életét millió és millió ember. A múlt rendszer nem a nép érdekeit szolgálta, — éppen azért fejlődhetett odáig, hogy egy második világháborúig elvezetett. A mi országunk is egyeseknek volt csupán boldog ország, — börtöne a többieknek. Rávilágított a háború borzalmaim, melyeket meg kellett szenvednünk feltette a kérdést, amennyiben van okuk egyeseknek azt a rendszert szidni mindenért, amit a múlt követett cl. A demokrácia feladata nemcsak saját magunk jó. létéért, hanem az egyetemes emberiség békéjéért is küzdeni. Amit a régi jó világ nem tudott megadni az embereknek, a magyarságnak, azt a demokrácia már megadta. A földreformmal kapcsolatos változás ecsetelése után kihangsúlyozta, mit jelent ok, hogy a paraszt ma már saját földjén szánthat, vethet és nem hajku- rász mögötte az ispán. Nem keil hajnalban kelnie;, hogy meggörnyedt derékkal túrja szakadatlanul a mások földjét, amelynek csak a verejtéke volt az övé, gyümölcsét azonban mások élvezték. Megemlékezett a felszabadulás utáni idők szörnyűségeiről, amikor még hídjaink egyáltalán nem voltak, hiányzottak a vasúti ösz- széköttetések, amelyek' lassan már a gyógyulás jeleit mutatják, hála a demokrácia és a munkáskezeknek. Széntermelésünk — mondotta Döbrentey Károlyné — több helyen elérte a békebeli színvonalat. Az azonban, hogy a dolgozó nép éhesen, rongyos ruhában, mezítláb is ilyen hatalmas ered ményeket tudott elérni, csak <j demokráciának tudható be. — Tudják ugyanis a dolgozók, hogy saját maguknak építik az országot és nem másnak. Hála és köszönet a bányásB- ságnak, de nem kevésbbé a bú nyászfcleségeknck — folytatta hf talmas lcllftsedés és tapsorkán közben beszédét Döbrentey Károlyné — akik ott állanak férjeik mellett és segítik őket a nagy feladatok elvégzésében. Megemlékezve a most felavatott Szabadság hid munkásairól, hangsúlyozta, hogy azok is ugyanolyan nehéz körülmények között végezték hatalmas feladataikat mint a búnyásizok, mert tudják ők is, hogy az újjáépített hidak, nemcsak Pestet és Budát kötik össze, hanem azt a demokráciát, melyben végre egymásra talált és emberi jogokat nyert minden dolgozó. Megemlékezve a gyáriparosok hatalmas mukájáról, kihangsúlyozta, hogy a demokrácia újjáépítői sorában őket is az elsők közé kell sorolni, hiszen ők voltak azok, akik a romokból kikaparva a gépekét, megindították az ipari termelést, amelynek köszönhető, hogy augusztus elsején be lehet vezetni a kötött gazdálkodást. Ez a teljesítmény mérnökök, tisztviselők és munkások ezreinek köszönhető. Ugyanilyen hatalmas munkát fejtettek ki a szellemi dolgozók is, ki-ki a maga területén. Csak elismerés és hála illeti meg azokat a tanítókat is, akik fűtőien hideg tanteremben végezték u tanítás nagy munkáját. Hála és köszönet jár ezért nekik! Addig aizonban, amig ezek a dolgozók éhesen, és rongyosan végezték munkájukat, vállalták a legnagyobb áldozatot az újjáépítésért; akadtak olyanok, akik mindent elkövettek, hogy akadályozzák ezt a tervszerűen megindított nagy munkát és spekulációjukkal mérhetetlen vagyont halmoztak össze áldó zatos dolgozók verejtékéből. E.z azonban nem tart sokáig. — Néhány napon belül megszűnik a dőzsölök és naplopók vagyongyűjtése. A demokratikus pártok részéről többször indultak meg tárgyalások, hogyan lehetne és kell az országot ebből a katasztrófát« helyzetből kiemelni, megmenteni. Rákosi államminisztcr ez év májusában terjesztette & kormány elé a most megvalósításra kerülő stabilizációs tervet, amelynek értelmében augusztus elsején az értéktelen pengőt felváltja az értékálló forint. Nem szabad azonban senkinek sem fliiú ábrándokban ringatnia magát. Most még nem kaphatunk annyit, amennyit piindénki munkája után megérdemelne, de fokozatosan haladunk a jobb világ felé. A kenyérfejadagot 30 dekagrammban- állapították meg a nehéz testi munkások 40, a vájárok pedig 50 deka kenyeret kapnak. — Vége van a kukoricás, ehetetlen kenyérnek, mert búza és rozsból- készült jó kenyér kerül a dolgo- zók asztalára. ZsíreUátásunk cpyc- lőre még nehézségekbe ütközik. November—decemberben azonban amikor sertésállományunk feljavul, erre is sor kerül. A hiányzó mennyiséget ezen a téren olajjal ’ fogjuk biztosítani, amelyet a* olajosmagvak bő termése tesz majd lehetővé. A kötött gazdálkodás bevezetésével minden dolgozó megkapja a legszükségesebb ruházati cikkeket is. A gazdasági helyzet megszilárdulása, valamint az értékálló pénznek megvannak az előfeltételei. Van annyi iparcikkünk, amellyel meg tudjuk akadályozni, hogy 3 forinttal ugyanazt az inflációt es'"' nálják lelkiismeretlen üzérek, mim a pengővel. Ü zenei a parasztságnak Hála és köszönet illeti meg 3 parasztságot azért, hogy a megművelhető területek 90—95 százalékát megművelte s azáltal 3 kenyérellátást biztosítani tudjuk A hangsúly azonban a gazdaság1 helyzet megszilárdulásánál azon van, hogy a parasztságnak meg kell értenie, hogy eleget kell tennie terménybeszolgáltatási kötelezettségének, mert ha ellenszegülne, csak saját magának ártan3' Nem tudnánk ellátni-a városi do-; gc.zókat kenyérrel, akik aiz iPaf cikkek gyártásának folyamatosságát biztosítják, ezáltal ők »ef1 juthatnának a szükséges iparcikkekhez s ezáltal újból kezdődnék megint minden. Természetesen 3 kormánynak gondoskodnia ke" arról, hogy a paraszt megkap)3 termelvényeiért a rendes árat és az iparcikkeket is úgy, hogy meg tudja .fizetni. Mindezek mellett egyensúlyba kell hoznunk az 3-‘ lamháztartást. Amikor a kormány elindította az államapparátus leépítését, biztosítva látjuk ezt 3 feltételt is. M-e*t azzal, hogy 3 kiadásokat csökkenti, megmaradt tisztviselőit is emberibben tud)3 fizetni. Adózás/ Foglalkozott ezután Döbrentey Károlyné aiz adózás kérdésévé'- amely szintén nagy bevételeket, kell, hogy jelentsen az- államnak, majd a nyugatra hurcolt 26.000 kg- arany és egyéb értékek visszaho: zatalának részleteit fejtegette, amelynek követelését először Ró- vay József nemzetgyűlési képviselő hangsúlyozta a nemzetgyűlésben.Az, hogy ezek aiz értékeink hazakerülnek, azt is jelenti, hogy külföld bizalommal lesz a magyar pénz iránt és nem zárkózik majd el attól sem, hogy Magyarországgal kereskedelmi szerződésekül kössön. Lesznek azonban olyanok, akik akadályozni fogják a stabilizációt össze -k)ell tehát fogni az asszo-. nyöknak egyesek és tömegek cl; ien és a legerélyesebben fellép111 mindenkivel szemben, aki meg akarja akadályozni, hogy Magyar- ország a boldogulás útjára lépjen- Ne legyünk szentiipentálisak ás saját magunk, valamint a magy3f nép érdekében juttassuk oda ezeket a spekulálókat, ahová megérdemlik: 3 börtönbe; vagy akasztófára. Soha többé hámorát l Ne legyen többé háború! folytatta tovább — mert békát óhajt és sóvárog minden embe/- Magyarország nagyon sokszor volt kiindulópontja a háborúnak, mert a magyar állam nem egységes ás mindenkor éberen őrködtek azon. hogy a dolgozók ne legyenek egységesek. Az elmúlt világháborúit következtében azonban mi, asszonyok vagyunk azok, akik’ sirat- juk férjeinket, fiainkat, kedveseinket, mi tartjuk el hadiárvák százezreit. Rajtunk múlik, magyiú népen, de nem utolsó sorban 3 magyar nőkön, hogy ledöntsük végre azokat a válasizfalakat, amelyeket mesterségesen emeltek közénk, s amelyek következtében 3 munkásasszony gyűlölte az értelmiséget, az értelmiségi ússzon)' pedig legfeljebb ..leereszkedett“ 3 munkás és parasztasszonyhoz. Dolgoznunk kell azért, hogy mindenkit, aki összefogásunkat meg akarja akadályozni, köz;1* erővel, vállvetve tudjuk lesöpörni az élet porondjáról. Az, hogy még ma is van fasizmus, bizonyítja a gyöngyösi összeesküvés- a kunmadaras! pogrom, a Teréz- körúti gyilkos merénylet. A mi feladatunk, hogy úgy neveljük gyermek cinket, hogy soha 'l6 lehessen őket beszervezni olyalt