Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-21 / 162. szám

Negyvenhét délszláv tanítójelölttel a tanítási gyakorlatén ahol taps és kritika közben valósítják meg a demokratikus kisebbségpolítika e iveit '-WÜ* Odakünn rekkenö hőség van, a délelőtti napverésben szinte meg­sápadt pécsi háztetők fölött remeg ■és imbolyog a levegő. Itt benn a pécsi központi egyetem épületének tantermében azonban nem érzik a hőség bágyasztó erejét. Most volt szünet s a júliusi délelőtt hőségében negyvenhét fiatal, jó­kedvű ember tódul az előadó te­rembe, hogy a tanítási gyakorlat következő óráján részt vegyen. A diákok, mind ifjú emberek, fiúk, lányok vegyesen. Velük együtt jönnek be a tanárok, élükön M e- r é n y i Rezső igazgatóval, N e du­es i c s Sztevánnal, a tanfolyam vezetőjével. S végül egy kedves kép: betódulnak a kísérleti osztály tanulói is; vagy tizenöt kis falusi gyerek Pécsudvardról. Kicsi pécs- udvardi sokácok, közülük jó néhá- nyan színes nemzeti viseletben. Amíg elhelyezkednek, megkérdem Neducsics Sztevánt, a tanfolyam szláv vezetőjét: honnan sereglelt össze a hallgatóság. — A délszlávok lakta vidékek­ről az ország minden tájáról. Van hallgatónk, aki a Csepel-sziaetről jött, van olyan is, aki Szent­endréről, de vannak szlovén hall­gatóink Szombathely környékéről és vannak battonvai szerbjeink is. Legtöbben persze innen Baranyá­ból. Ma délelőtt GYAKORLATI TANÍTÁS folyik. A gyakorlati tanítónő. Hurgojné Mara lép a gyerme­kek elé, akik az első sorban ül­nek, mögöttük a félköralakú pa­dokban a tanítójelöltek. Ma dél­előtt éppen magyar beszéd és ér- telemgyakorlat folyik. A tisztái» kodásról ad elő a tanítónő, a gyer­meksereg nagy figyelemmel és ér­deklődéssel hallgatja s vesz részt a tanításban. Igen, így kell írjam, hogy részt vesz, mert a la- nítónéni, hogy úgy mondjam „dinamikusan" tanít, nem szára- ■ zon ad elő, hanem kérdez, ha kell felel s kérdések és feleletek kö­zött vezeti előre a kis gyermeki- sereget a tudás nem is olyan .rej­telmes, hanem nagyon is világosan tiszta utain. Mintha csak vidám szellemi labdázás lenne, úgy fo­lyik, könnyedén az óra és egyet­len gyermek sincsen, aki unat­kozna, de nincs egyetlen tanító- jelölt sem, akinek érdeklődését 'elnyomná a bágyasztó hőség. Alig vesszük észre, hogy eltelik a fél­óra. A hivatalos tanítónéni után egyik növendék kerül sorra aki a kapott minta után most PRÓBÁT ANlT ÁST tart. Csepelszigetí Máriának hív­ják, kedves szőke, fiatal leány, biztos, megnyerő fellépéssel, úgy hogy először is azon csodálko­zunk; nem végzett tanítónő áll felöltünk, hanem csak hallgató, de hmi még csodálatosabb, ennek a fiatal lánynak mindössze hat elemi hz eddigi végzettsége. Simán, biz­tosan, kedvesen vezeti ö is a gyermek eket a beszéd és értelem- gyakorlatban, látszik rajta, hogy iktatóitól alaposan megtanulta a «ekét. A gyermek és növendék- hallgatóság is ugyanazzal az ér- íeklődéssel figyel, mint az előbb mikor a próbaoktatás végetér — ;zokatlan az iskolában — felzúg j taps. . Közben megtudom, hogy a be- jzéd- és értelemgyakorlat, azaz a yakorlati tanítás két nyelven szo­kott folyni, magyarul és szlávul. tért tudni kell, hogy a pécsi dél- zláv tanfolyamon, épp úgy, mint z új délszláv népiskolákban js: ( tanítás nyelve szláv, a magyar *yelv mint tantárgy szerepel. Az lapvetö különbség a régi és új /ódszer között abban van, hogy égebben a magyar volt az okta- is nyelve, most a délszláv, vi- sont a "magyar nyelv tantárgy, gyanígy lesz az iskolákban is. s még egyet: a tanítók délszláv :ármazásúak, a délszláv nép yermekei. És ebben rejlik a de- okratikus gondolat; a NÉPBŐL SZÁRMAZÓ TANÍTÓK gják oktatni a magyarországi Sszláv gyermekeket. Magyar em- ■n számára ez könnyen érthető­4~j ÚJ DUNÁNTÚL vé válik, ha meggondoljuk, hogy mi magyarok is megkívánjuk, sőt megköveteljük, hogy a mi más pr- szágban élő magyar gyermekein­ket is a saját népünkből származó tanítók neveljék s ne idegenek. Ez persze azt is jelenti; hűségesek maradjunk népünkhöz, nemzetisé­günkhöz s ..ugyanakkor hűségesek a hazához, amelyben élünk. öt perc szünet következik és szünet után jön a gyakorlati taní­tás legérdekesebb része: a kritika. A kisgyermekek kivonulnak, most már nélkülük folyik tovább a ta­nítás. Ez a rész szinte a hajdani görög gimnáziumokra, a görög ta­nítási szellemre emlékeztet. Á ta­nítójelölt, aki próbatanitást vég­zett, a katedrára áll és először is önmaga bírálja meg a saját okta­tását. Két ilyen önbírálatot hall­gatunk végig s mind a kettőről megállapíthatjuk, hogy lelkiisme­retes, becsületes. Az önbírálat el­hangzása után aztán a hallgatóság sorából először az önkéntes hozzá­szólók következnek. Mikor ez is megtörténik, a tanfolyam vezetője jelöl ki egyes hallgatókat, mond­ják el bírálatukat. És örömmel halljuk, hogy az önként elhangzó bírálatok époly lendületesek, ke- rekdedek, ép olyan lelkiismerete­sek, mimt azok, amelyek felszólí­tásira történnek. A hallgatóság vi­dáman, kacagva vesz részt ebben az önmagától egyre feljebb kúszó ta­nítási módszerben s a „próbatanító” nem ikedvetlenedik el, nem ráncolja össze a homlokát a kritikára,, ha­nem nyugodtan veszi tudomásul a kifogásokat, hogy azután a tan­folyam vezetőjének felszólítására elmondja „védekezését". A végén persze megfogadja, hogy mind­azokat a bírálatokat, amelyek el­hangzottak, felhasználja és ipar­kodik legközelebbi kijavítani őket. Másfél óra hosszat ültünk a pécsi délszláv tanítóképző tanfo­lyam gyakorlati előadásán s meg­győződhettünk arról; szép és be­csületes munka folyik itt Baranyá­ban. S úgy éreztük; ezek az em­berek, akik innen kikerülnek, két nemzet becsületes és őszinte kö­zeledésének munkáló! lesznek oda­künn a magyarországi délszláv falvakban. Népükhöz és egyben hazájukhoz hűséges emberek. Hát így is lehetséges. Megértéssel és szeretettel. S bizakodással gondol­tunk arra, hogy mindez fordított viszonylatban ugyanígy történik most. a déli határokon túl is. Csuka Zoltán MRBI A Szoveíúnió minden szükségessé' ellátva indítja álnak hazatérő hadifogy óinkat A Szovjetunió Vöiös Kereszt és‘ Vörös Félhold Egyesülete felhívja a magyar hatóságok, a magyar sajtó és a magyar lakosság figyel; mét arra, hogy azok a hadifog­lyok, akiket a Szovjetunió eddig hazaküidötit, minden védelem nél­kül ki voltak szolgáltatva lelki- ismeretlen csalóknak és spekulán­soknak. A Szovjetunió a hadifog­lyokat jól felöltöztetve és élelem­mel bőségesen ellátva indítja út­ * 50 nak. A magyar határon lelkiisme­retlen csalók a hadifoglyok nem jelentéktelen részét rábírták arra, hogy ruhájukat és cipőjüket adják el nekik. A hadifoglyok a csalók­kal szemben védelemre szorulnak. A Szovjetunió Vörös Kereszt és Vörös Félhold Egyesülete reméli, hogy a magyar hadifoglyok, akik minden szükségessel ellátva indul­nak útnak,' ugyanúgy fognak ha­zájukba lakóhelyükre megérkezni. Hogyan hajtják végre a magánvállalatok B-listájái1 Csak az ötven alkalmazotton felüli vállalatokra vonatkozik a rendelkezés Az államháztartás egyensúlyá­nak biztosítása érdekében most folyik a közalkalmazottak B-lisiá- zása. Ehhez hasonlóan meg kell alkotni a magángazdasági élet leg- észszerűbb munkaerőgazdálkodá­sának megfelelő átrendezését is. A rendezés természetesen csak a nagyobb üzemekre, vállalatokra vonatkozik. Ez sajnálatos módon, de elkerülhetetlenül alkalmazotti elbocsátásokkal jár. A kormány­zat természetesen gondoskodik arról, hogy az ilymódon munka­nélkülivé váló dolgozók a gazda­sági élet más területén bekapcso­lódhassanak a termelésbe. Az iparügyi minisztériumban el­készült az a rendelettervezet, amely a magánvállalatok úgy­nevezett B-listájának rendezését tartalmazza, A rendelet csak az 50 munkásnál és egyéb alkal­mazottnál nagyobb létszámú üze­mekre vonatkozik. Eszerint, amennyiben az ilyen üzemben a racionalizálás alapján szükségesnek mutatkozik a munka- vállalói létszám csökkentése, a munkáltatónak meg kell állapod­nia az üzemi bizottsággal az elbo­csátandó személyekben. Elsősorban azokat kell elbocsátani, akik po­litikai szempontból megbízhatatla­nok, nyugatosok, vagy akiket nem simán igazoltak. Másodsorban azo­kat, akik kellő szorgalommal vagy munkakészséggel nem rendelkez­nek. Az ezen túlmenő esetleges elbocsátásoknál szociális, család; stb. szempontokat kell figyelembe venni. Amennyiben a munkáltató és az üzemi bizottság megállapodik az elbocsátásra kerülők személyében, értesítik az alkalmazottat és ezzel egyidejűleg a Szakszervezeti Ta­nácsot, továbbá az illetékes mi­nisztériumot. A Tanács az elbo­csátás ellen 8 napon belül észre- vételt tehet a miniszternél A mi­niszter az elbocsátottak jegyzékét 15 napon belül felülvizsgálhatja és egyes alkalmazottak visszavéte­lt elrendelheti. Ha a munkáltató és az üzemi bizottság közt az elbocsátás te­kintetében megállapodás nem jön létre, akkor a munkáltató a tárgyalások jegyzőkönyvének melléklésével köteles az illeté­kes miniszter döntését kérni. Akiket politikai megbízhatatlan­ság vagy rátermettség hiánya miatt bocsátanak el, felmondási járandóság címén összesen csak egyhavi fizetésükre tarthatnak igényt. A többi felmondottaknak kéthavi fizetés jár, egyéb járan­dóságukat egy évre felfüggesztik és ezek kifizetésére vonatkozóan később rendelet dönt. Azok a munkavállalók, akiknek járandó­sága a kollektív szerződés illetmé­nyeit meghaladja, legföljebb a szerződésben megállapított összeg kétszeresét kaphatják meg. Ezek a rendelkezések a nyugdíjigényt nem érintik. Ha az elbocsátott munkavállalót később, 1948 augusztus 31-ig a vállalat visszaveszi, az elbocsátás napjáig kitöltött szolgálati időt beszámítják. A rendelet nemsokára megje­lenik. Még egy német emlék Megkezdték a magdalenkai tö­megsírok feltárását. A sírok áldo­zatait a németek 1942 május hó 2ö-án végezték ki. Az áldozatok nevei ismeretesek, mert a kivég­zettek névsorát maguk a németek közölték annakidején. A tümeg- siiban többszáz lengyel tiszt és 11 orvos fekszik. A szervezett munkásság szakszervezeti nagygyűlést tart 28-án Pécsett, Mohácson és Siklóson a Szakszervezeti Tauács vezetőinek részvételével Parasztok! Bányászok! Értelmi­ségiek! Fizikai munkások! Legyetek ott mindnyájan, kö­zös munkával forrjunk össize, s a renddel, a jó pénzzel, s a ter­meléssel teremtsük meg az alap­ját a demokratikus Magyaror­szágnak. Fogjunk össze, a szorgalmas, ■fegyelmezett munkánkkal / épít­sünk hazát a dolgozóknak az úri betyárok1 által tönkretett magyar földön. Ne hagyjuk magunkat félreve­zetni a suttogó propagandától, han-em neszünk* szembe a való é'ettel és iparkodjunk mentül előbb megszabadulni a háború következményeitől, melyeket lel­ketlen; volt kormányaink oly sze­mérmetlenül, mint átkos öröksé­get hagytak ránk. A nagygyűlések előadói: Pécsett:. Horváth Mihály, a Szakszervezeti Tanács országos • szervező titkára. Mohácson: Csapiár János, a Szakszervezeti Tanács SBÖvetke- zeti titkára. Siklóson: Petri Miklós, a Szak- szervezeti Tanács munkaközve­títő osztálya vezetője. Jöjjetek el valamenny'en, ad­jatok hangot élni akarásunknak, annak, hogy a meghozott áldozat­ért eredményt is akarunk lá.tni, itiistztességes munkánk ellentérté- keképpen tisztességes megélheté­sünk legyen. Nem tűrjük, tovább, hogy heti munkánkért szégyenszemre 1—2 kg. burgonyát tudjunk vásárolni. El fogjuk tiporni a feketézők se- honna' hadát. Megmutattuk, hogy a magyar hazafi csak a dolgozó ember. — Meghoztuk az áldozatot, éhesen, rongyosan,, fagyosan, kitartóan dolgoztunk, újjáépítettünk, rend­behoztunk sok épületet, üzemet, gyárat, mely idő alatt a siserehad lakmároBott. Türelmünk elérkezett utolsó per­céhez. Tovább nem tűrünk, meg­teremtjük a jó pénzt, a rendet, folytatjuk % termelést, de irgal­matlanul lesújtunk mindenkire, aki a stabilizációt támadni meri. El fogjuk söpörni a munkátlanok seregét. Az eddigi áldozat létrehozta a munkás, és parasztegységet, ez az egység lesz alapja a dolgozók tár­sadalmának, az (biztosítja a to­vábbi fejlődést. Munkások! Parasztok! Értelmi­ségiek! Előre a dolgozók társadal­máért! Szabad Szakszervezetek Pécsi Szakmaközi Bizottsága. Illés Bélát Barátságos figyelmeztetés A Zadravetz-ügy napok óta foglalkoztatja a magyar közvé­leményt. A demokratikus közvé­lemény már azt megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Horthy legvéresebb szájú csatlósát, az egyik legvadabb háborús uszítót, aki 1944-ben beállott Szálasi tá­mogatói közé — a Népbíróság csak öt és félévre ítélte. Mikor a NOT ezt az ítéletet megsemmi­sítette és elrendelte Zadravetz István szabadlábrahelyezését, ezt mindenki úgy fogta fel, hogy a NOT tüntet a demokrácia el­len és tudatosan megszegi a fegyverszüneti egyezményt, amelyben Magyarország kötele­zettséget vállalt arra nézve, hogy a háborús bűnösöket meg­bünteti. Igaz, hogy a politikai rendőrség Zadravetz István in­ternálásával elvette az élét a NOT fegyverszüneti megállapo­dás elleni tüntetésének, de az a körülmény, hogy egyes magyar újságok helytelenítették a poli­tikai rendőrség intézkedését, alá­támassza a gyanút, hogy a ma­gyar közéletben még mindig dolgoznak olyan tényezők, ame­lyek éppen a béketárgyalások előtt akarják megrontani Ma­gyarország nemzetközi hitelét. - Nyilvánvaló, hogy ezek közé a liitolrontók közé tartozik első­sorban a NOT. Nem akarjuk túlértékelni a NOT tevékenysé­gét. Tudjuk, hogy egyes hábo­rús bűnösöket a NOT azért Bo­csát szabadon, mert bírái között vannak olyanok, akik a felsza­badulás előtt közeli személyes és politikai kapcsolatban állot­tak ihábonis bűnösökkel. Tud­juk, hogy a NOT egyes ítéleteit — a dollár és a törtarany dik­tálja. A NOT bírái között van­nak olyanok, akik meg vannak győződve arról, hogy ha a vesz­tegetési összeget valamelyik de­mokratikus állam valutájában — például dollárban — kapjak, akkor eleget tettek a demokrácia követelményeinek. De bármeny­nyire is apró, személyes índifo- okai vannak a NOT demokrácia- ellenes ítéleteinek gs lit\ta.rozci" falnak, a NOT tevékenysége egészbenveve mégis politikai eredménnyel jár: belföldön erő­síti a reakciót, kifelé gyengíti i demokratikus Magyarország hi­telét. rontja Magyarország bé­keesélyeit. Érthetetlen, hogy ugyanakkor, umiicor a magyar kormány elnöke, Nagy Ferenc helyesen és pontosan «’lapítja meg az! az utat. amelyen a nemzetközi politikában Magyar- országnak hala Ini kei!, amikor Gyöngyösi Ján -y Magyarország külügyminisztere világosan kör­vonalazza Magyarország kiilpo­tűri, hogy a demokrutikus Ma­gyarország állanu szerve a NOT szembeforduljon a kormány külpolitikájával és veszélyeztes­se e külpolitikr sikerét" Akár azért tűri a kormány a NOT de- mokráciaellenes — a fegyver­szüneti megállapodást sérlő — ténykedését, mert nem érli meg e ténykedés külpolitikai jelen­tőségét, akár pedig azért, mert nincs ereje rendet teremteni, — ha a NOT olyan szellemben A*g továbbműködni, ahogyan azt az utóbbi hónapokban tette, Ma­gyarország békeesélyei megrom- lanak, A külügyminiszternek emlékeznie kell arra, hogy né­hány felelőtlen magyar újság soviniszta állásfoglalása mennyit ártott Magyarországnak Jugo­szláviában és mennyit ártott a határon túl élő magyarságnak az összes szomszédos államok­ban. Emlékeznie kell arra is, hogy a Szovjetunió — amely ellen a régi Magyarország olyan sokat vétett — felszabadította Magyar- országot és segítséget nyújtott neki állami önállósága kiépítésé­ben. Erre emlékezve el kell gon­dolkoznia afölött a kérdés fölött, Vájjon ha az új magyar állam egyes szervei — például a NOT — a régi Magyarország reakciós politikáját folytatják, a Szovjet­unió úgy fogja-e ezt értelmezni, mint hálát az önzetlen segítsé­gért, nem pedig úgy, mint a’vál­lalt kötelezettség, a reakciós, népellenes és szovjetellenes csoportocskák bátorítását és tá­mogatását. A Zadravetz-ügynek sokkal nagyobb jelentősége van, sem­hogy ahhoz szabad lenne köny- nyelmuen és frivolul hozzászólni, ; mint azt az egyes magyar újságok tették. Magyarország- nak lelkiismeretlen, reakciós Jviil- és belpolitika rettenetes karokat okozott. A magyar kor­mány nem tűrheti, hogy a ma­gyar állam egyes hivatalnokai­nak reakciós múltjából szárma­zó baráti szimpátiái és más hi­vatalnokok korrupt volta olvan intézkedésekhez vezessen, amely veszélyezteti azt is, ami a reak­ció dúlása után megmaradt és veszélyezteti a magvar nép jö­vendőjét. Az a 100 vagy 200 dollár, amit X. LPgy Y. út elfo­gad, súlyos milliárdokba kerül­het a magyar nemzetnek. Sőt inég sokkal, de sokkal töb­be is. — ügyvédi hír. Dr. Kertész Ferenc ügyvéd irodáját Szabadság­át 29. sz. alatt megnyitotta. Tele­frvnlrÍTrr»* 1 H-fiO __

Next

/
Oldalképek
Tartalom