Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-16 / 157. szám
Gerő Ernő elvtárs: A magyar vasút a dtmavölgyi szolgálja ; I Réfnem!éfdit főfalatok «" adémllpengíben * r A 100 éven vasúi legnehezebb, de teghősiesebh esztendeje van mögöttünk — A vasút helyre'újítása után a vasutasok helyzetét keli feljavítani A magyar vasutak fennállásának 100 éves fordulója alkalmából a Magyar Államvasutak jubiláns ünnepséget rendezett a Városi Színházban. Az ünnepsé gén megjelent Tildy Zoltán köz- társasági elnök is. Gerő Ernő közlekedésügyi mi. niszter elvtárs mondott ünnepi beszédet. — Mi azt* akarjuk — mondotta. — hogy a jövőben a magyar vasút ne véres, hódító, imperialista háború eszköze legyen, ne arra szolgáljon, hogy az idegen, nemzetellenes célokért idegenbe szállítsa a magyar katonákat, <■_ magyar föld termékeit, a ma-' gyár ipar produktumait, hanem békés árucsere, közieke dés és barátság elősegitője legyen mindenek előtt a Duna völgye né. pei között magát a demokrácia útját és érdekeit szolgálja. — Egy méreteiben szinte ismeretlen, pusztításaiban szinte felmérhetetlen infláció kulminációs pontjával esik össze a magyar vasút százesztendős évifordulója. A dolgozók életszínvonala any- nyira lessüllyedt, hogy a; szó legszorosabb értelmében a legszükségesebb életlehetőségek is alig vannak, de bármily nehézségekkel küzd is a wasutasság. csüggedésre nincs ok. Mindert tárgyilagos bíráló megállapíthatja, hogy az utóbbi félév alatt vasutunk hatalmas lépést tett előre. A forgalom megnőtt, a sebesség szinte napról-napra fokozódik, öt fővonalunkon már gyorsvonatok közlekednek. kát a legszükségesebb tüzelő-f dott beszéde után Varga László mennyiséggel. A többi a helyzet áldásos fokozatos javulásától kell várni, a stabilizáció áldásos következményeitől. Mindezek alapján törhetetlen hittel és szilárd bi«alomtnal tekintünk az ország és a magyar vasút jövője felé. A népre és csakis a dolgozó népre orientálódunk. Ez a záloga annak, hogy az ország demokratikus alapokon minél gyorsabban újjáépüljön. A közlekedésügyi miniszter lelkes tapssal és éljenzéssel fogaa Magyar Államvasutak elnöke tartott előadást. — Elmondotta, hogy a szerencsétlen második világháború a magyar vasútnak két milliárd aranypengőnyi kárt. okozott, vagyis a vasúti tőke 75 százalékos pusztulását jelentette. Beszélt ezután arról a hősies munkáról, amelyet a magyar vasutasok a felszabadulás óta kifejtettek. Végül Király Géza a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezetének elnöke mondott berizédet. A piaci árak, napról-napra üresebb standok lassan a ^ kétségbeesésbe kergetik a háziasszonyokat Sírva, üres kosara** mennek haza minden áldott nap a Majláth térről és délben, * a hazatérő éheseknek legfeljebb rántottlevest, zsírtalan sp*«0"" kukoricáskenyeret tudnak az asztalra tálalni. Sóhajtva mondogatják, hogy talán már nincs is ember * fosban, aki ne bolondulna meg a gondoktól és nincs olyan tie tán, aki mostanában jóllakott volna. Mi is azt hittük egészen mostanáig, amíg a kezűnkbe került véletlenül a Nádor étterem étlapja. J Gyanakodva forgattuk először a kezünkben, mert nem «WJj elhinni, hogy ilyen nevű ételek is léteznek még: natpr balatoni keszeg roston, ejtett tojás gomba mártással, gomb* 1 zotto, lecsós keszeg burgonyával, csokoládés piskóta tekercs. J Mert ezek az általunk nagyon régen elfelejtett ízű ételek i jai a menükártyának. J, Az étiap tetején a már megszokott felírás: az árak adópew ben értendők, és alatta sorakoznak a csillagászati számok. A , dalt bifsztek például aránylag olcsó, mert „csak“ egymillión«»- ezer, a balatoni keszeg már drá gább, hárommillióért kina«*“ magát. Van azért a Nádorban a szegényebbek számára is mit *“1 Az újkrumplileves 500 ezer, a szemesbab főzelék egymilljV, naturomlett (magyarul: két tojásból rántotta) egymilliódé» b*»J ezer adópengő. Hogy milyen alapon kalkulálták ki ezeket a* kát, azt elképzelni sem tudjuk, hiszen a drágaság dacára » A vasút ma már biztosítani képes « nemzetgazdaság legfontosabb szükségleteit. Közlekedésünk határozottan a gyógyulás útjára lépett. Legyen szabad innen kö- szönetemet nyilvánítanom a M gyár Vasutasok Szabad Szakszervezetének, továbbá az egésiz magyar vasutasságnak. Azonban hiba voina megnyugodui a babérokon cs észre nem venni, hogy még igen komoly feladatok állanak előttünk. Csupán augusztus hó folyamán szállítanunk kell kb. 6000 kocsi kenyérgabonát, nem is szólva a mezőgazdaság egyéb termékeiről. Tervszerűséget kell vinni a vasút munkájába, racionalizálni kell az adminisetrációt. bizonyos mértékű kényelmet kell biztosítani az utasoknak, tovább kell növelni a sebességet, fokozni a biztonságot és pontosságot. Kisebb személyzettel, helyesebb szervezéssel nagyobb forgalmat kel! lebonyolítani. A vasút munkájának ilyen megjavítása nem képzelhető el a vasutasok helyzetének fokozatos megjavítása nélkül. Mindent el kell követnünk, hogy s küszöbön álló stabilizáció érez. he tő, kézzelfogható javulást hozzon a vasutasságnak. Számíthatnak arra, hogyha eleinte kevesebbe' is fognak kézfoezkapni, annak meg lesz az értéke, ma és holnap is ugyanazt kell, hogy érje. — Megtörténik az órabéresek besorolása szabálysizerű fizetési osztályokba és ezzel megszűnik az a szégyenteljes állapot, hogy van-, r.ak I. és II. osztályú vasutasok. Számíthatnak arra is, hogy ha tűm is valamennyien, de nagv részük rögtön a stabilizáció után Aki a forint ellen spekulál, az a nemzet gyilkosa piacon tegnap még háromszázeze ért adták a tojást^ és _ — mondotta Szakosít* Árpád az IPOK országos értekezletén bakancsot, vagy egyenruhát kap. Számíthatnak arna is, hogy ha szerény keretek között is, de megoldjuk a téli tüzelő kérdését és V/ ősszel ellátjuk a vasutasof a I UJ OIIMÄWTUt Budapest, ;MOT). Az Tpar- iestületek Országos Központja az ország valamennyi ipartestületi vezetőjének bevonásával vasárnap délelőtt értekezletet tartott, amelyen ismertették az iparosság helyzetét, előadták sérelmeiket és kívánságaikat. Az értekezleten meg. jelent Szakasits Árpád minisz- terelnökhelyettes elvtárs, Bán Ántail iparügyi miniszter és R ó- n a i Sándor kereskedelem és szö- velkezetügyi miniszter elvtársak is. Miután többen ismertették a kisiparosok legsúlyosabb problémáit, mint a kontárkérdést, az iparrevi- zló problémáit és a munkabérek ügyét, Szakasits Árpád szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kisipa rostáreadatom egyik igen fontos része a magyar gazdasági életnek. Az újjáépítés terén rendkívül nagy feladatok hárulnak a kisiparosságra. Hangoztatta ezután, hogy ilyen földig tiport országban aíig tuet minden társadalmi réteg jogos kívánságait máról-holnapra kielégíteni. Figyelmeztette az érdekelteiket, bármennyire meg van. naik is győződve panaszaik jogosságáról és kívánságaik indokoltságáról, ajándékozzák meg mégis a kormányzatot türelemmel. Hiszem — folytatta — hogy minél nagyobb erőfeszítéssel áll a kisiparosság az újjáépítés munkájába, annál gyorsabban lesz a kormányzat abban a helyzetben, hogy a jogos kívánságokat kielégítse. Csak közös együttműködéssel tudjuk jóvátenni azt, amit az előző kormányzati rendszerek oly becstelenül tönkretettek. A kormányzat az igazság, szabadság és a munka rendjére törekszik és minden erőfeszítésünk arra irányul,, hogy a dolgozó rétegek végre hazát leljenek hazánkban. Arra tö- re<cszünk, hogy emberi léthez jusson mindég inas, segéd, kisiparos, minden dolgozó. Olyan helyzetet ke:l teremteni, hogy a kisiparos valóban szabad és boldog polqár- nak érezhesse magát az országban. Abból a szörnyű örvényből, amit az infláció jelent, annál gyorsabban fogjuk kikerülni, minél nagyobb eiöt ad ehhez a küzdelemhez a kisiparos társadalom. — A forintban való hitnek szinte vallásnak kell lennie. A jó pénzzel állunk vagy bukunk. A jó pénztől függ, hogy anarchia lesz-e vagy pedig rend az országban. A kormányzat el van szánva arra, hogy a spekulációt letörik, ha kell a legkönyörtelenebb eszközökkel is. Aki a forinthoz mer nyúlni, az eljuthat az akasztófáig. Ebben a kérdésben nem ismerünk könyörületet, mert a spekuláns, aki a búzáért már ma 140 forintot ígér, aki 50 forintért akarja megvásárolni a dollárt, az a nemzet gyilkosa. bab kilóját se drágábban. De a kalkuláció ide, kalkuláció , kérdezzük, van-e olyan gazdag közöttünk, ki est a szegény “ det meg tudná fizetni? , Feltűnik az is, hogy akkor, amikor a piacon csak bárouH^ naponként jelenik meg egy aprócska zsák krumpli, a Nádor lapján bő választék van a krumplileves, a francia rakott w‘|| nva és a burgonyával köritett bal és húsételek között. Ultf szik, a Nádornak nyílt valahol a városban egy külön burgo ,( piac, mert egy ilyen tisztes intéz mény csak nem szerzi be fe* j No és a csokoládéé piskóta tekercs? Azt hiszem, jobb gősen befejezzük az egész cikket, mielőtt még a legendabeli ményre rátérnénk. Feledékenyeb beknek kár róla ind, úgy emlékeznek már rá, akik pedig igen, azokat kér izgatni ilye««-. Felháborodásukban még képesek volnának haraggal gondo® Nádor étteremre, amely pedig 1 gazén szociális Intézmény, lám, még a szegényekre is gondol, amikor szemesbab fűzel** iktat július közepén az étrendjébe. *• * Véget keil vetni a spekulációnak a gazdasági életben, de a politikai életben is. Ez az ország és népe nem süllyedhet el, hivatása van a Duna medencéjében. Ez a nép érdemes arra, hogy megmaradjon! ipari munkássága, kisiparossága, parasztsága és értelmiség^ egyaránt kiállja a versenyt a világ bármely népével. A forintnak meg lesz az aranyfedezete, bár a munkában kiömlő verejtéknél értékesebb ércfedezet nincsen. Ez az igazi arany, amelyre a jó pénz felépülhet. A dolgozók nemzete fogjon ös6ze a demokratikus Magyarország hívei fogjanak össze a reakció ellen. A politikai és gazdasági rendnek most nincs fontosabb politikai és gazdasági kérdése — fejezte be beszédét Szakasits Árpád minisz- terelnökhelyettes — mint a jó forint. Ez jelenti majd a jobb életet, a jobb munkát a munkásnak, iparosnak, parasztnak egyaránt. Az eddigi áldozat nem volt hiábavaló, nagy életakarat és vitalitás van a nemzetben. Ne engedjük, hogv a munka szerszámait kicsavarják a kezünkből, hogy lelkünket elhomályosítsák rágalmakkal, legendákkal és ostoba rémhírekkel. Mindenki teljesítse kötelességét a maga munkahelyén. Szakasits Árpád után Rónai Sándor beszélt az iparosszövetkezetek jelentőségéről és Ígéretet *ett, hogy az iparosság jogos követeléseit teljesíteni fogják. Bán Antal az iparosproblémák részletes megválaszolása után szintén a stabalizáció és az azutáni közellátás kérdéseit taglalta, majd vitára került sor. Uj rendelkezés a baromfi, tojás és olajosmagvak beszolgáltatására A közeli átásügyi miniszter rendelettel szabályozta a baromfitojás beszolgáltatását, forgalmat, és felhasználását. A rendelet szerint a beszolgáltatásra szánt baromfit és tojást 1946. augusztus 15. napjától 1947. június 30-ig lehet a kijelölt kereskedőnek megvételre felajánlani, vagy átadni. Baromfit és tojást külföldié csak kijelölt kereskedő szállíthat. Beszolgáltatáson felül baromfi és tojás belföldi forgalma és felhasználása korlátozás alá nem esik. A tojás tartósításához továbbra is engedélyt kell kérni. (MTI) A beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésére szánt olajosmagvat a gazda a kijelölt kereskedőnek vagy annak bizományosának köteles megvételre felajánlani. A gazdálkodó beszolgáltatása kötelességének teljesítésére szánt olajos magvat a termés betakarításától számított 15 nap alaitt, de legkésőbb 1946. november 30-ig a lakhelyén vásárlásra jogo«®? nvüitőkereskedönek meqvétf felajánlani és eladni. Az olaj ... - - itf mag beszolgáltatást elsós° napraforgó maggal kell telj«8**® egyébként az olajosmagvat a ... dálkodó az olajosmag beszóld^ tási kötelesség teljesítésére & akkor szolgáltathat be, ha * termett annyi napraforgó amennyivel a vetőmagra szw* ges mennyiségen felül a b**J gáltatást egészen vagy ré«** teljesítheti. Bgy-egy fogyaszt** a háztartásához tartozó toft1. ellátatlan személy után 00 napraforgó mag megszerzését« hét vásárlási engedélyt adni- , Azok részére, akik saját a® ségletükre szolgáló napraf* magot munkadíj fejében nem 9 szerre szerzik meg, vásárié«! gedélyt az említett menair erejéig több részletben is ki 1* adni. Épül a Szakadság-híd Megszűnik a hatósági és magén árúcsere A közellátásügyi miniszter a mezőgazdasági és ipari áruk cseréjéről szóló rendeletével szabályozott hatósági árucserét 194ó. júlit® 15-vel megszüntette. Ezután az időpont után hatósági árucse- — rével megbízott kereskedők mezősi í gazdasági terményeket, ipari termékek eTIen-ében már nem vehetnek át. Július 31 után az alkalmazottak ellátása céljából sem lehet csereüzleteket, magánosért t kötni. A, magánosé réro kiadott engedélyek 1946 augusztus 1-vel érvényüket vesztik. (NíTQ Budapestről jelentik1: Hétfőn délelőtt megkezdődött a Szabadság híd északi, azaz a Petőfi hid felöli középső főtartórészek b' emelése. A csaknem 50 méter hosszú főtartórész beillesztését megnehezítette a rendkívül magas vízállás és az a körülmény hogy a tartórész «súlya mintegy 20 százalékkal meghaladja a daru hivatalos teherbírását. Fábián György gépkocsijavitó tulajdonos a hídépítő munkások számára 300 millió adópengőt adott át a közlekedésügyi miniszternek. Ausztria vagyondózs- mát ró a volt nácikra Becsből jelenti a Reuter: A három osztrák vezető párt: a szocialisták, a néppártiak és a kom munisták szombaton elfogadták azt az új törvényt, amely külön Baranyatne^ye állategészségügye Baranyavármegye állategésí? ügyi előadója most tette k* multhavi jelentését a megy« lategészségügyéről, mely szer a megye 5 községében fordult lépfene, 16-ban sertéspestis, j köizségben sertésorbánc és ke* ben rijhesség. Közli továbbá * lentés, hogy a földművelésül miniszter dr. Örs Kálmán P* á’lategészségügyi tanácsost a \ gyénál viselt tisztsége alól 1 mentette és egyidejűleg megb‘: a kaposvári kerület ál lat egész® ügyi felügyelői teendők ellát* val. A baranyamegyej állator* teendők ellátásával, helyettesi 1 miségben dr. Bohus Béla *** föállatorvost bízta megi A szesz új árú adót és vagyondézsmát vet ki a A pénzügyminiszter « «ff* nscipárt volt tagjaira. A törvénv I ?c‘,a81 ,ar^ 1U*IU8 14-től hektóH hú véfié« Up Sa. ^ IÄÄ 3 miUió
