Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-03 / 146. szám
Ä progresszív hérlizetés, a prémium- rendszer, a jó pénz, a kötött gazdálkodás kérdéseivel foglalkozott a Szakmaközi Bizottság Hétfőn délután a Szakszervezeti Székházban ülést tartott a szakmaközi bizottság, hogy meg. neszélje az adópengő bérek kivetése körül felmerült vitás kérdéseket ás meghallgass» a titkári beszámolókat. Lakatos elvtárs, szakszervezeti titkár ismertette a szakmaközi bizottság előtt az adópengő órabér rendeetet. Kifejtette, hogy a Gazdasági Főtanács rendelet« érteimében a béreket országos viszony, atban is ki kell fizetni, tehát a munkásságnak ragaszkodnia kell az őt megillető bérek pontos folyósításához annál is inkább, mert megtörténik az, hogy egyes munkaadók a rendeletet mesterségesen félremagyarázzák. A progresszív bérfizetés bevezetésével lehetővé vált, hogy a munkásnak többteljesilménye révén, több bére legyen, tehát a munkásság érdeke, hogy minél több üzemben lehessen megvalósítani a progresszív termelést. Lakatos elvtárs foglalkozott a bányászoknál bevezetett orémi- um rendszerrel, amely lehetővé eszi, hogy a rohammunkás bányász munkája ellenértékéül ru iázathoz jusson. A szakszervezet a bányászok . részére a bányatelepeken piacot állított fel, ahol a bányász rendes áron juthat hozza az élelmiszerekhe.z. Ezt az üzemi piac-rendszert pécsi viszonylatban is meg lehe'nr és meg kellene valósítani a többi dolgozók részére is. Az üzem! bizottságok kérdésével fogalkozva Lakatos etvtárs rámutatott azokra a hibákra me. lyeket az üzemi bizottságok elkövetnek. A szakszervezet az üzemi bizottságokról jelentéseket kért az üzemek helyzetéről, a tcme'és- 'ó\ de ezek a jelentésdk cgyál falában nem futottak be. Laka tos elvtárs határozottan kijeién tette hogy azokat ,az üzem. bizottságokat, amelyek eizen köte- ezettségüknek nem tesznek eleget, a lgsürgősebben ie fogják vá! ‘ani és fegyelmi elé állírják, hiszen a demokrácia, a munkásság elsőrendű érdeke, hogy maguk a munkások ellenőrizni tudják a termelés menetét. A munícatetv amelyet a szakszervezet kidolgozott, gyakorlatilag csak akkor lesz életképes, ha ki tudjuk mutatni, hogyan állunk gazdaságilag. Lakatos elvtárs beszámolója végén foglalkozott aizzal a nagygyűléssel, amelyet a Szakszervezetek július 28-rs hívtak össze Pécsett. Ezen a demonstrativ nagygyűlésen a központból kiküldött előadók fogják ismertetni a Szaktanács programját, hogyan akarja megoldani gazdasági életünk súlyos kérdéseit. Nagyon nehéz lesz a munkásság helyzete augusztus 1-ig, de augusztus 1-e után is nehézségek lesznek. A két munkáspárt minden körülmények között a kötött gazdálkodást akarja bevezetni az ÖMzes piacokon. De ehhez szükség van arra, hogy a szervezett munkásság lg Jl osztályöntudattal védje meg a jó pénzt és letörjön minden olyan ’gyek- vést, amely arra irányul hogy meggátolja a gazdasági élet stabilizációját. Czett titkár elvtárs beszámoló iában megállapította, hogy ma adópengő infláció van, tehát a munkásság adópengőben megállapított fizetése csak pillanat nyi segítség, mert az adópengő- afapárakat is állandóan emelik. Az augusztus 1-én életbelépő új pénz, a forint, az eddigi számítások szerint az 1938-as bérekhez képest körülbelül 32.2 UJOUHANTUL százalék javulást fog eredmé nyezni. A Szakszervezeti Tanács terve az, hogy a termelés fokozatos emelésével fokozatosan fogja emelni százalékarányban a bére. két. Eiz természetesen nagyon sokban függ a termeléstől és az árukészlettől Gyógyfürdőt a munkásságnak Czett elvtárs bejelentette hogy a munkások üdültetésével kapcsolatban megegyezést kötött a szakszervezet a mecseki üdülőszálló bérlőjével, hogy évenként 260 bányamunkás részére biztosítanak egy-egy heti pihenést az t,1 dűlő szállóban. — Foglalkozott Sikonda gyógyfürdőnek a mun. kásság üdültetésére való kiutalásával kapcsolatban megindított akcióval, amely sajnos eddig nem sok eredményre vezetett, mert az illetékes minisztérium mindeddig nem hozott érdemi döntést az ügyben. Javasolta, hogy az ügyek további intézésére három tagú bizottságot küldjön ki 0 szakmaközi bizottság, amelynek feladata, hogy kiharcolja Sikonda kiutalását a munkásság részére. A titkári beszámolókat követő vita során a felszólalók követelték hogy a nekik járó adópengő béreket a munkaadók haladéktalanul és pontosan fizessék ki és kérték, hogy ebbe — szükség esetén — a szakszervezet is avatkozzék bele. A szakmaközi bizottság harmadik előadója Reszegi elvtárs, a MÉMOSz központi titkára volt, aki beszámolójában kieriielte, bogy augusztus 1-e után, a jó pénz életbeléptekor, az 1938-as indexet a kötött gazdálkodást csak akkor lehet bevezetni, ha erőteljesebben indul meg a termelés és elegendő áru áll rendelkezésre. Egyébként minden gazdasági intézkedés az 1938-as alapból indul ki és ahhoz a szinthez viszonyítva 52 és fél százalék javulás várható A munkásüdültetés kérdése is rövidesen megoldódik. Ez a Magyarország még nem a dolgozók országa, de úgy kell dolgoznunk, hogy mihamarabb az legyen. — Reszegi elvtárs felvetette azt a javaslatot, hogy a szórakozóhelyek egy részét ki k'ell sajátítani, ahol aztán a dolgozók vagy ingyen, vagy mérsékelt árakon szórakozhatnak nehéz nap? munkájuk után. Augusztus 1-e után kezdődik meg az igazi csata gazdaság1 téren. A kormány szabályozni fogja az összes áruk árát, de ugyanakkor megállapítják az átlag ipari órabéreket is. A MÉMOSz már most javasolta hogy az ipari szakmunkások között szüntessék nr.eg az aránytalanul nagy különbségeket és állapítsanak meg nyolc csoportot. Kéri a szakmaközi bizottságot, bogy a szakmák dolgozzanak ki új kollektív szerződés tervezeteket és ne ijedjenek meg a prémium rendszertől, hiszen ennek csak a munkásság látja hasznát, mert a prémium rendszer bevezetése serkenteni fogja a munkásságot arra, hogy többet termeljen, de ugyanakkor több gyümölcsét is látja munkájának. Fe!hfv*s * hadifoglyok hozzátartozóihoz A MKP pécsi Hadi topoly Irodája eddig is mindent elkövetett a hadifoglyok és hozzátartozók érdekében (felkutatás, levelezés, hazahozataluk sürgetése, munkába helyezés, gyógykezelésül?, stb.), A MKP pécsi vezetősége tudva azt, hogy a hadifoglyok ügye egvik legégetőbb kérdése a magyar társadalomnak, felálílította, illetve újjászervezte a Panasz és Hadifogoly Irodát. Pártunk országos vezére, R á. k o s i Mátyás elvtárs, aki az első világháborúban maga is hadifo goly volt, mindent elkövet, hoqy a mi pártunk tegyen legtöbbet a hadifogságba került magyarok érdekében. Ennek köszönhető, hogy a hadifoglyok ügyében a legtöbb eredményt mi értük el. 1945 júliusában, néhány hónappal a felszabadulás után Rákosi elvtárs személyesen járt el a Szovjetunió kormányánál, hogy enged. kjé haza a magyar hadifoglyokat. Ennek eredményeként augusztusban megkezdődött a hazaszállítás és eddig több mint 200 ezer hadifogoly érkezett vissza Magyarországra. Á MKP Hadifogoly Iroda állandó szoros kapcsolatot tart fenn a moszkvai Vöröskereszttel és eljár a hadifoglyok felkutatása és levelezés lebonyolítása ügyében. Tömegesen érkeznek mind a moszkvai Vöröskereszt hadifogoly lapjai, mind az irodánk által kibocsátott lapokra a válaszok a szovjetunió hadifoglyokról. Többezer üres levelezőlapot küldünk ki a Szovjetunióba, hogy lehetőleg minden hadifogoly életjelt adhasson magáról. Központunk állandóan eljár a Szovjet hatóságoknál, hogy köny- nyítsenek a mágyar hadifoglyok helyzetén, s ennek eredménye: a szovjet táborokban hadifoalyainV icbb élelmezése, ruhaellátása é« könnyebb munkabeosztása. Eljárunk abban az ügyben is hogy egészségesen, jé ruhával ellátva küldjék haza a hadifoglyokat. Mindezeknek ma már látható eredményei. vannak. A budapesti központ erőteljes támogatásával újabb akciót indítunk el, melynek célja a fogságban lévő magyar véreink leigazolása és hazahozataluk megsürgetése. Akik hadifogoly hozzátartozóik pontos címét tudják és a következő iratokat már megszerezték, jelentkezzenek a MKP Bare.nyame- gyei pécsi szervezetének panasz és Hadifogoly irodájában (Pécs, Rákóczj-út 68 szám, földszinti, hol haladéktalanul megindítják a hazahozatali eljárást. 1. Igazolás a hadifogoly volt munkahelyéről, hogy demokratikus érzelmű és munkájára az újjáépítés terén itthon szUkség van. 2. Igazolás a Nemzeti Bizottságtól, vagv hol ilyen nincs, a községi elöljáróságtól, hogy népellenes ügyben ntnes ellene eljárás. Tájékozásul szolgáljon, hogy minden felesleges adminisztráció kizárásával tettesen költségmentesen történik a lebonyolítás és minden reménv megvan, hogy hadi foglyaink rövidesen hazakerülnek Kívánatos, Hogy a Hadifogoly legközelebbi hozzátartozója (szülő feleség, gyermek) személyesen hozza el az iratokat. A szovjet 300 vagon kenyérmagvat ad A Világosság írja: Bárányos Károly közellátási miniszter nyilatkozata szerint az utolsó három hét alatt több mint 4.000 vagon kenyérmag érkezett a fővárosba és ezzel az új termésig a főváros kenyérellátása biztosítva van. — Ezenfelül örömmel közölte a miniszter, hogy Szviridov- altábornaggyal megállapodásra jutottak, bogy az új termés betakarításáig a Szovjetunió 300 vagon kenyér- magvat ad kölcsön. Dr. Hajdú Oyula elvtárs Toínamegyóben Tolnovármegyei választóinak | a népgyűlés, amelyben bűzoko&zo- meghi vására dr. Hajdú Gyula 1 rúk, mezei virágokból és gabona- elvtárs az ünnepnapokat körükben I szálakból font díszes jelvények töltötte és felhasználta az alka! 1 hatalmas tömegével ünnepelték mat, hogy nyilvánosan is isméi- Hajdú Gyula elvtársat, valamint tesse a mai nap legégetőbb kér- Baba József járási titkár eltársadesedt. Tamásiban a mozgóképszínház helyiségében jöttek össze a város tisztviselői és szabad foglalkozású értelmisége, akik, előtt Hajdú elv- társ ,,Mit vájhatnak az értelmiségiek az új Magyarországtól" dm alatt fejtegette azokat az indokokat, amelyek a magyar értelmiségi osztálynak kötelességévé teszik, hogy a saját anyagi és erkölcsi érdekük, valamint az ország egye* temes érdekében a demokrácia hűséges támogatói legyenek Rámutatott azokTa a törekvésekre, ame. lyek egyrészt a gazdasági nehézségek kiélezésével, másrészt soviniszta jelszavak propagálásával igyekeznak az intellektuelek tisztánlátását zavarni és leleplezte e jelszavak igazi tartalmát. Az előadáson úgyszólván kivétel nélkül jelen volt mindenki, aki Tamásiban az értelmiségi osztályhoz számítható és nagy számban hangzottak el az előadás egyes részleteit tárgyaló kérdések, melyekre adott válaszok minden irányban tisztázták a részint elméleti, részint aktuális tárgyi megjegyzéseket. 1 Péter és Pál napján Ozora földműves népe rendezett nagyarányú aratóünnepet, melyre vég. nélküli lovas, ökrös és bivalyfogatokkal vonultak fel a környező falvak lakói, iküllönösen az uradalmak fel. . osztása folytán birtokhoz jutott új- gazdák. Eszterházy herceg volt kastélyának parkjában jött össze. kát. A nagyon jól előkészített férfi és női énekkarok dalai után Hajdú Gyula elvtárs mondotta el ünnepi beszédét, melyben a munkások és parasztok szövetségének szükségességét hangoztatta és felhívta a nagy számban megjelent kisgazdákat, függetlenítsék magukat a reakciós elemek agitáriójától és valódi érdekeik felismerésével le. gyenek az ország demokratikus felépítésének megbízható és tántoríthatatlan támaszai. Ezek a reakciós elemek érzik, hogy a jó pénz megvalósítása megfosztja őket szövetségesüktől, a nyomortól, tehát mindent elkövetnek, hogy a jó pénz bevezetését megakadályozzák, a szükséges bizalmat aláaknázzák. Hogy ezt elérjék, nem riadnak attól sem vissza, hogy polgárháborús felkészülésbe kezdj engk. attól sem, hogy saját pártvezetőségük ellen lázitsanak és attól sem, hogy elnyomorítsák annak lehetőségét, hogy országunk kedvezőbb bélcefeltételeket kapjon. Viharos helyeslések szakították félbe és zúgó éljenzés fejezte be a beszédet, mely után négy község kultúrosoportjai mutatták be műsoraikat. Végű az ifjúság tánca fejezte be az ünnepélyt, az első Íratás ünnepét, melyen saját földjükön takarítják be a gabonát az ozorai, fekedi, felsőnyék! stb. gazdák. Egy rosszul sikerült színi- szezon mértege A vita, amely a színház műsor- politikája ellen a színi évad folyamán megindult, — régi vita már. S hogy ebbe a több oldalról: elindított polemizálásba a magunk részéről csak alkalom adtán kapcsolódtunk be, egyetlen ) egy oka volt: a színház — úgy- j ahogy.. roégjs százhúsz ember I * megélhetését, százhúsz ember kenyerét jelentette. Igaz ugyan, hogy a színművészek helyzete ta- 1 Ián soha nem volt annyira anti- I szociális, mint éppen az elmúlt í szezonban. Oka ennek egyrészt í az általános gazdasági lehetetle- , nülés, — másrészt az igen gyenge szinbázi bevétel, ami mindennek ellenére mégis a helytelen és sok- j szór szándékosan hamisan értel- j mezett .művészet" s az ebből I eredő műsorpolitikára vezethető vissza. Számtalanszor hallottuk már emlegetni Pées kulturális jelentő, séget s a közelmúltban lezajott kultúrnapok országos viszonylatban is példamutató eredményei után legilletékesebb helyről, — a kultuszminisztertől származó azt a megállapítást, hogy Pécs a magyar kultúréletben egészen speciális tartalmú és értékű ma. gyár kultúrát képvisel. Ez a különleges Ízű, speciális dunántúli szellemből táplálkozó magyar kul- túra azonban,•amelynek tradíciója a kultúrális élet egész- területén nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is ír elő, — természetesen nem zárja ki a kötelességteljesités sorából a színházat sem amelynek elsősorban vállalt kötelezett, ségei kell legyenek' a magyar ku.- ‘úráva szemben. Ez a kötelesség egyetlen mondatbi ‘ömötithető: őiködni a művészi érteemben vett szellemi javak felett és azt ni,né! szélesebb tömegek kőzkin ebévé tenni! Ha az elmúlt színi ézad műsorából ilyen szempon’ok figye'embe- vételével mérleget készítünk, nagyon szomorú, sivár eredmét.yek- - kell hogy jussunk. Meg kell ugyanis -állapítanuns, hogy a 'eg• nagyobb részt selejtes, vagy egyenesen botrányos darabok sizínrc- hozatala, — mint amilyen a ,.Sztrájkol a gólya“, a „Nebánts- virág“, vagy csak ®z évadzáró „Meddig fogsz szeretni“ című főni', medvényeket említsük, nemhogy• elősegítette volna * kultúrát, ha-*® nem egyenesen merénylet volt a tömegizlés ellen. Ilyen műsorpolitikábód a jövőben nem kérünk. Itt az ideje, hogy szervesen változtassunk ezeken az ál lapotokon. Az elmúlt évad tanulságai után, amikor kitűnő társulattal sem tudott a színház hivatása magaslatán állapi — s állandóan azokkal a kifogásokkal érvelt, hogy üzleti szempontokból ad nívótlant és selejteset, mert a közönséget mással nem tudja a színházba csalogatni, —. letagad- hatatlanul áll az a tény, hogy kezdetben volt közönség. És miért csökkent állandóan a színházlátogatók száma? Engedje meg a színház igazgatósága, hogy egy kereskedelmi hasonlattal éljünk: ha egy étterem a megszokott jó ételek után áttér élvezhetetlen és mindenféle hamis ételek kiszolgáláséra és csak hetenként egyszer, „csaléteknek“ ad ismét jót, —* kellő tapasztalat birtokában egyetlen vendég sem lesz hajlandó arra, hogy visszatérjen abba az étterembe és engedje magát újból becsapni. Az elmúlt színi évad tanulságai után tehát a közönségnek a társadalomnak kell összefogni, hogy az elsilányosodásra juttatott szí- nikutúra régi fényét visszaállítva, á színművészet, sziniirodalom segítségére siessen. A közönség segítségére, támogatására van szükség, hogy a művészet a mai ten- gődésbőÜ, aiz ebbér 6s kegyelem- kenyér korszakából ismét hivatása magaslatára tudjon állani és ne maradjon továbbra is ízlés- cs világnézet nélküli „szakemberek" prédája. Számtalan reform vár még megoldásra ezen a téren is, E sorok természetesen nem ölelhetik fei a nagy probléma minden részletét. Egv azonban hizonyos: művészet nincsen világnézet nélkül. A magyarság pedig ma nem engedheti meg magának a „l.art pour l.art művészet“ szellemiségének .olcsó, kiábrándító „luxusát“.
