Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-03 / 146. szám

Ä progresszív hérlizetés, a prémium- rendszer, a jó pénz, a kötött gazdálkodás kérdéseivel foglalkozott a Szakmaközi Bizottság Hétfőn délután a Szakszerve­zeti Székházban ülést tartott a szakmaközi bizottság, hogy meg. neszélje az adópengő bérek ki­vetése körül felmerült vitás kér­déseket ás meghallgass» a titkári beszámolókat. Lakatos elvtárs, szakszervezeti titkár ismertette a szakmaközi bi­zottság előtt az adópengő órabér rendeetet. Kifejtette, hogy a Gaz­dasági Főtanács rendelet« értei­mében a béreket országos viszony, atban is ki kell fizetni, tehát a munkásságnak ragaszkodnia kell az őt megillető bérek pontos fo­lyósításához annál is inkább, mert megtörténik az, hogy egyes mun­kaadók a rendeletet mestersége­sen félremagyarázzák. A progresszív bérfizetés beve­zetésével lehetővé vált, hogy a munkásnak többteljesilménye révén, több bére legyen, tehát a munkásság érdeke, hogy mi­nél több üzemben lehessen megvalósítani a progresszív ter­melést. Lakatos elvtárs foglalkozott a bányászoknál bevezetett orémi- um rendszerrel, amely lehetővé eszi, hogy a rohammunkás bá­nyász munkája ellenértékéül ru iázathoz jusson. A szakszervezet a bányászok . részére a bányatelepeken piacot állított fel, ahol a bányász rendes áron juthat hozza az élelmiszerekhe.z. Ezt az üzemi piac-rendszert pécsi viszonylatban is meg lehe'nr és meg kellene valósítani a többi dolgozók részére is. Az üzem! bizottságok kérdésé­vel fogalkozva Lakatos etvtárs rámutatott azokra a hibákra me. lyeket az üzemi bizottságok elkö­vetnek. A szakszervezet az üzemi bizottságokról jelentéseket kért az üzemek helyzetéről, a tcme'és- 'ó\ de ezek a jelentésdk cgyál falában nem futottak be. Laka tos elvtárs határozottan kijeién tette hogy azokat ,az üzem. bi­zottságokat, amelyek eizen köte- ezettségüknek nem tesznek ele­get, a lgsürgősebben ie fogják vá! ‘ani és fegyelmi elé állírják, hi­szen a demokrácia, a munkásság elsőrendű érdeke, hogy maguk a munkások ellenőrizni tudják a termelés menetét. A munícatetv amelyet a szakszervezet kidolgo­zott, gyakorlatilag csak akkor lesz életképes, ha ki tudjuk mutatni, hogyan állunk gazdaságilag. Lakatos elvtárs beszámolója vé­gén foglalkozott aizzal a nagy­gyűléssel, amelyet a Szakszerve­zetek július 28-rs hívtak össze Pécsett. Ezen a demonstrativ nagygyűlésen a központból kikül­dött előadók fogják ismertetni a Szaktanács programját, hogyan akarja megoldani gazdasági éle­tünk súlyos kérdéseit. Nagyon nehéz lesz a munkásság helyzete augusztus 1-ig, de au­gusztus 1-e után is nehézségek lesznek. A két munkáspárt minden kö­rülmények között a kötött gaz­dálkodást akarja bevezetni az ÖMzes piacokon. De ehhez szük­ség van arra, hogy a szerve­zett munkásság lg Jl osztály­öntudattal védje meg a jó pénzt és letörjön minden olyan ’gyek- vést, amely arra irányul hogy meggátolja a gazdasági élet stabilizációját. Czett titkár elvtárs beszámoló iában megállapította, hogy ma adópengő infláció van, tehát a munkásság adópengőben meg­állapított fizetése csak pillanat nyi segítség, mert az adópengő- afapárakat is állandóan emelik. Az augusztus 1-én életbelépő új pénz, a forint, az eddigi szá­mítások szerint az 1938-as bé­rekhez képest körülbelül 32.2 UJOUHANTUL százalék javulást fog eredmé nyezni. A Szakszervezeti Tanács terve az, hogy a termelés fokozatos emelésével fokozatosan fogja emelni százalékarányban a bére. két. Eiz természetesen nagyon sokban függ a termeléstől és az árukészlettől Gyógyfürdőt a munkásságnak Czett elvtárs bejelentette hogy a munkások üdültetésével kap­csolatban megegyezést kötött a szakszervezet a mecseki üdülő­szálló bérlőjével, hogy évenként 260 bányamunkás részére bizto­sítanak egy-egy heti pihenést az t,1 dűlő szállóban. — Foglalkozott Sikonda gyógyfürdőnek a mun. kásság üdültetésére való kiutalá­sával kapcsolatban megindított akcióval, amely sajnos eddig nem sok eredményre vezetett, mert az illetékes minisztérium mindeddig nem hozott érdemi döntést az ügyben. Javasolta, hogy az ügyek további intézésére három tagú bizottságot küldjön ki 0 szakma­közi bizottság, amelynek feladata, hogy kiharcolja Sikonda kiutalá­sát a munkásság részére. A titkári beszámolókat követő vita során a felszólalók követel­ték hogy a nekik járó adópengő béreket a munkaadók haladékta­lanul és pontosan fizessék ki és kérték, hogy ebbe — szükség esetén — a szakszervezet is avat­kozzék bele. A szakmaközi bizottság harma­dik előadója Reszegi elvtárs, a MÉMOSz központi titkára volt, aki beszámolójában kieriielte, bogy augusztus 1-e után, a jó pénz életbeléptekor, az 1938-as in­dexet a kötött gazdálkodást csak akkor lehet bevezetni, ha erőteljesebben indul meg a ter­melés és elegendő áru áll ren­delkezésre. Egyébként minden gazdasági in­tézkedés az 1938-as alapból indul ki és ahhoz a szinthez viszonyít­va 52 és fél százalék javulás vár­ható A munkásüdültetés kérdése is rövidesen megoldódik. Ez a Ma­gyarország még nem a dolgozók országa, de úgy kell dolgoznunk, hogy mihamarabb az legyen. — Reszegi elvtárs felvetette azt a javaslatot, hogy a szórakozóhe­lyek egy részét ki k'ell sajátítani, ahol aztán a dolgozók vagy in­gyen, vagy mérsékelt árakon szó­rakozhatnak nehéz nap? munká­juk után. Augusztus 1-e után kezdődik meg az igazi csata gazdaság1 té­ren. A kormány szabályozni fog­ja az összes áruk árát, de ugyan­akkor megállapítják az átlag ipari órabéreket is. A MÉMOSz már most javasolta hogy az ipari szakmunkások között szüntessék nr.eg az aránytalanul nagy kü­lönbségeket és állapítsanak meg nyolc csoportot. Kéri a szakmaközi bizottságot, bogy a szakmák dolgozzanak ki új kollektív szerződés tervezete­ket és ne ijedjenek meg a prémi­um rendszertől, hiszen ennek csak a munkásság látja hasznát, mert a prémium rendszer beve­zetése serkenteni fogja a mun­kásságot arra, hogy többet ter­meljen, de ugyanakkor több gyü­mölcsét is látja munkájának. Fe!hfv*s * hadifoglyok hozzátartozóihoz A MKP pécsi Hadi topoly Irodája eddig is mindent elkövetett a hadi­foglyok és hozzátartozók érdeké­ben (felkutatás, levelezés, haza­hozataluk sürgetése, munkába he­lyezés, gyógykezelésül?, stb.), A MKP pécsi vezetősége tudva azt, hogy a hadifoglyok ügye egvik legégetőbb kérdése a magyar tár­sadalomnak, felálílította, illetve újjászervezte a Panasz és Hadi­fogoly Irodát. Pártunk országos vezére, R á. k o s i Mátyás elvtárs, aki az első világháborúban maga is hadifo goly volt, mindent elkövet, hoqy a mi pártunk tegyen legtöbbet a hadifogságba került magyarok ér­dekében. Ennek köszönhető, hogy a hadifoglyok ügyében a legtöbb eredményt mi értük el. 1945 júliusában, néhány hónap­pal a felszabadulás után Rákosi elvtárs személyesen járt el a Szov­jetunió kormányánál, hogy enged. kjé haza a magyar hadifoglyokat. Ennek eredményeként augusztus­ban megkezdődött a hazaszállítás és eddig több mint 200 ezer hadi­fogoly érkezett vissza Magyaror­szágra. Á MKP Hadifogoly Iroda állan­dó szoros kapcsolatot tart fenn a moszkvai Vöröskereszttel és eljár a hadifoglyok felkutatása és leve­lezés lebonyolítása ügyében. Tö­megesen érkeznek mind a mosz­kvai Vöröskereszt hadifogoly lap­jai, mind az irodánk által kibo­csátott lapokra a válaszok a szovjetunió hadifoglyokról. Több­ezer üres levelezőlapot küldünk ki a Szovjetunióba, hogy lehetőleg minden hadifogoly életjelt adhas­son magáról. Központunk állandóan eljár a Szovjet hatóságoknál, hogy köny- nyítsenek a mágyar hadifoglyok helyzetén, s ennek eredménye: a szovjet táborokban hadifoalyainV icbb élelmezése, ruhaellátása é« könnyebb munkabeosztása. Eljá­runk abban az ügyben is hogy egészségesen, jé ruhával ellátva küldjék haza a hadifoglyokat. Mind­ezeknek ma már látható eredmé­nyei. vannak. A budapesti központ erőteljes tá­mogatásával újabb akciót indítunk el, melynek célja a fogságban lévő magyar véreink leigazolása és ha­zahozataluk megsürgetése. Akik hadifogoly hozzátartozóik pontos címét tudják és a követ­kező iratokat már megszerezték, jelentkezzenek a MKP Bare.nyame- gyei pécsi szervezetének panasz és Hadifogoly irodájában (Pécs, Rákóczj-út 68 szám, földszinti, hol haladéktalanul megindítják a haza­hozatali eljárást. 1. Igazolás a hadifogoly volt munkahelyéről, hogy demokratikus érzelmű és munkájára az újjáépí­tés terén itthon szUkség van. 2. Igazolás a Nemzeti Bizottság­tól, vagv hol ilyen nincs, a köz­ségi elöljáróságtól, hogy népelle­nes ügyben ntnes ellene eljárás. Tájékozásul szolgáljon, hogy minden felesleges adminisztráció kizárásával tettesen költségmente­sen történik a lebonyolítás és min­den reménv megvan, hogy hadi foglyaink rövidesen hazakerülnek Kívánatos, Hogy a Hadifogoly legközelebbi hozzátartozója (szülő feleség, gyermek) személyesen hozza el az iratokat. A szovjet 300 vagon kenyérmagvat ad A Világosság írja: Bárányos Károly közellátási miniszter nyi­latkozata szerint az utolsó három hét alatt több mint 4.000 vagon kenyérmag érkezett a fővárosba és ezzel az új termésig a főváros kenyérellátása biztosítva van. — Ezenfelül örömmel közölte a mi­niszter, hogy Szviridov- altábor­naggyal megállapodásra jutottak, bogy az új termés betakarításáig a Szovjetunió 300 vagon kenyér- magvat ad kölcsön. Dr. Hajdú Oyula elvtárs Toínamegyóben Tolnovármegyei választóinak | a népgyűlés, amelyben bűzoko&zo- meghi vására dr. Hajdú Gyula 1 rúk, mezei virágokból és gabona- elvtárs az ünnepnapokat körükben I szálakból font díszes jelvények töltötte és felhasználta az alka! 1 hatalmas tömegével ünnepelték mat, hogy nyilvánosan is isméi- Hajdú Gyula elvtársat, valamint tesse a mai nap legégetőbb kér- Baba József járási titkár eltársa­desedt. Tamásiban a mozgóképszínház helyiségében jöttek össze a város tisztviselői és szabad foglalkozású értelmisége, akik, előtt Hajdú elv- társ ,,Mit vájhatnak az értelmisé­giek az új Magyarországtól" dm alatt fejtegette azokat az indoko­kat, amelyek a magyar értelmiségi osztálynak kötelességévé teszik, hogy a saját anyagi és erkölcsi érdekük, valamint az ország egye* temes érdekében a demokrácia hű­séges támogatói legyenek Rámu­tatott azokTa a törekvésekre, ame. lyek egyrészt a gazdasági nehéz­ségek kiélezésével, másrészt sovi­niszta jelszavak propagálásával igyekeznak az intellektuelek tisz­tánlátását zavarni és leleplezte e jelszavak igazi tartalmát. Az elő­adáson úgyszólván kivétel nélkül jelen volt mindenki, aki Tamási­ban az értelmiségi osztályhoz szá­mítható és nagy számban hang­zottak el az előadás egyes rész­leteit tárgyaló kérdések, melyekre adott válaszok minden irányban tisztázták a részint elméleti, ré­szint aktuális tárgyi megjegyzése­ket. 1 Péter és Pál napján Ozora föld­műves népe rendezett nagyarányú aratóünnepet, melyre vég. nélküli lovas, ökrös és bivalyfogatokkal vonultak fel a környező falvak lakói, iküllönösen az uradalmak fel. . osztása folytán birtokhoz jutott új- gazdák. Eszterházy herceg volt kastélyának parkjában jött össze. kát. A nagyon jól előkészített férfi és női énekkarok dalai után Hajdú Gyula elvtárs mondotta el ünnepi beszédét, melyben a munkások és parasztok szövetségének szüksé­gességét hangoztatta és felhívta a nagy számban megjelent kisgaz­dákat, függetlenítsék magukat a reakciós elemek agitáriójától és valódi érdekeik felismerésével le. gyenek az ország demokratikus felépítésének megbízható és tánto­ríthatatlan támaszai. Ezek a reak­ciós elemek érzik, hogy a jó pénz megvalósítása meg­fosztja őket szövetségesüktől, a nyomortól, tehát mindent elkö­vetnek, hogy a jó pénz beveze­tését megakadályozzák, a szük­séges bizalmat aláaknázzák. Hogy ezt elérjék, nem riadnak attól sem vissza, hogy polgárhá­borús felkészülésbe kezdj engk. attól sem, hogy saját pártvezető­ségük ellen lázitsanak és attól sem, hogy elnyomorítsák annak lehető­ségét, hogy országunk kedvezőbb bélcefeltételeket kapjon. Viharos helyeslések szakították félbe és zúgó éljenzés fejezte be a beszédet, mely után négy köz­ség kultúrosoportjai mutatták be műsoraikat. Végű az ifjúság tánca fejezte be az ünnepélyt, az első Íratás ünnepét, melyen saját föld­jükön takarítják be a gabonát az ozorai, fekedi, felsőnyék! stb. gaz­dák. Egy rosszul sikerült színi- szezon mértege A vita, amely a színház műsor- politikája ellen a színi évad fo­lyamán megindult, — régi vita már. S hogy ebbe a több oldal­ról: elindított polemizálásba a magunk részéről csak alkalom ad­tán kapcsolódtunk be, egyetlen ) egy oka volt: a színház — úgy- j ahogy.. roégjs százhúsz ember I * megélhetését, százhúsz ember ke­nyerét jelentette. Igaz ugyan, hogy a színművészek helyzete ta- 1 Ián soha nem volt annyira anti- I szociális, mint éppen az elmúlt í szezonban. Oka ennek egyrészt í az általános gazdasági lehetetle- , nülés, — másrészt az igen gyen­ge szinbázi bevétel, ami mindennek ellenére mégis a helytelen és sok- j szór szándékosan hamisan értel- j mezett .művészet" s az ebből I eredő műsorpolitikára vezethető vissza. Számtalanszor hallottuk már emlegetni Pées kulturális jelentő, séget s a közelmúltban lezajott kultúrnapok országos viszonylat­ban is példamutató eredményei után legilletékesebb helyről, — a kultuszminisztertől származó azt a megállapítást, hogy Pécs a magyar kultúréletben egészen speciális tartalmú és értékű ma. gyár kultúrát képvisel. Ez a kü­lönleges Ízű, speciális dunántúli szellemből táplálkozó magyar kul- túra azonban,•amelynek tradíció­ja a kultúrális élet egész- területén nemcsak jogokat, hanem köteles­ségeket is ír elő, — természetesen nem zárja ki a kötelességteljesités sorából a színházat sem amely­nek elsősorban vállalt kötelezett, ségei kell legyenek' a magyar ku.- ‘úráva szemben. Ez a kötelesség egyetlen mondatbi ‘ömötithető: őiködni a művészi érteemben vett szellemi javak felett és azt ni,né! szélesebb tömegek kőzkin ebévé tenni! Ha az elmúlt színi ézad műsorá­ból ilyen szempon’ok figye'embe- vételével mérleget készítünk, na­gyon szomorú, sivár eredmét.yek- - kell hogy jussunk. Meg kell ugyanis -állapítanuns, hogy a 'eg• nagyobb részt selejtes, vagy egye­nesen botrányos darabok sizínrc- hozatala, — mint amilyen a ,.Sztrájkol a gólya“, a „Nebánts- virág“, vagy csak ®z évadzáró „Meddig fogsz szeretni“ című főni', medvényeket említsük, nemhogy• elősegítette volna * kultúrát, ha-*® nem egyenesen merénylet volt a tömegizlés ellen. Ilyen műsorpolitikábód a jövő­ben nem kérünk. Itt az ideje, hogy szervesen változtassunk eze­ken az ál lapotokon. Az elmúlt évad tanulságai után, amikor ki­tűnő társulattal sem tudott a szín­ház hivatása magaslatán állapi — s állandóan azokkal a kifogásokkal érvelt, hogy üzleti szempontokból ad nívótlant és selejteset, mert a közönséget mással nem tudja a színházba csalogatni, —. letagad- hatatlanul áll az a tény, hogy kez­detben volt közönség. És miért csökkent állandóan a színház­látogatók száma? Engedje meg a színház igazgatósága, hogy egy kereskedelmi hasonlattal éljünk: ha egy étterem a megszokott jó ételek után áttér élvezhetetlen és mindenféle hamis ételek kiszol­gáláséra és csak hetenként egy­szer, „csaléteknek“ ad ismét jót, —* kellő tapasztalat birtokában egyetlen vendég sem lesz hajlan­dó arra, hogy visszatérjen abba az étterembe és engedje magát újból becsapni. Az elmúlt színi évad tanulságai után tehát a közönségnek a tár­sadalomnak kell összefogni, hogy az elsilányosodásra juttatott szí- nikutúra régi fényét visszaállítva, á színművészet, sziniirodalom se­gítségére siessen. A közönség se­gítségére, támogatására van szük­ség, hogy a művészet a mai ten- gődésbőÜ, aiz ebbér 6s kegyelem- kenyér korszakából ismét hivatása magaslatára tudjon állani és ne maradjon továbbra is ízlés- cs világnézet nélküli „szakemberek" prédája. Számtalan reform vár még meg­oldásra ezen a téren is, E sorok természetesen nem ölelhetik fei a nagy probléma minden részle­tét. Egv azonban hizonyos: művé­szet nincsen világnézet nélkül. A magyarság pedig ma nem enged­heti meg magának a „l.art pour l.art művészet“ szellemiségének .olcsó, kiábrándító „luxusát“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom