Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-14 / 156. szám

Kikne1' a célja állandó ellentétet szítani a népek között Moszkvában most jelent meg a Novoje Vremja című szovjet folyóirat 12. száma. A folyóirat a nemzetközi helyzet legérdeke­sebb és legfontosabb problémá­ival foglalkozik. Ezek között első helyen van az . ,. IRÁNI KÉRDÉS B. Satrov az Egyesült Nemze­tek Biztonsági Tanácsa ötlióna- pos tevékenységének szenteli cikkét, mélyben megállapítja az ideiglenes eredményeket. A szer­ző úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács gyümölcsöző munkája érdekében három feltételt kell okvetlen megtartani. Esősorban az új nemzetközi szervezetnek, általában pedig a Biztonsági Ta­nácsnak különösen Vigyáznia kell arra, hogy ne kövesse el a volt Népszövetség 'tévedéseit és hibáit, amely nemcsak hogy nem harcolt a nemzetközi agresszió ellen, hanem tehetetlenségével ténylegesen a támadóknak segí­tett. Másodszor, ragaszkodni kell a Biztonsági Tanács öt állandó tagja: a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britaimia, Franciaország és Kína egyöntetű állásfoglalá­sának elvéhez. Ezt az elvet pon­tosan megállapították és belefog­lalták az Egyesült Nemzetek al­kotmányába. Harmadszor, ra­gaszkodni kell az államok egyen­jogúságának elvéhez. Az a tény, hogy a Biztonsági Tanácsban aránylag oly sok ideig vitatkoztak az iráni és a spanyol problémán, elegendő len tagja sem merte állítani, hogy franco kormányzata nem fasiszta jellegű. Azonban a kér­dés megvitatása során rámutat­tak arra, hogy ez a fasiszta re­zsim annyiban különbözik Hit­ler és Mussolini fsaiszta kor­mányzatától, hogy egyelőre nem árnl el támadó szándékot. A spa­nyol helyzet tanulmányozása céljából alakított bizottság elké­szítette jelentését, melynek ér­telmében a Franco-rezsim csak esetlege« fenyegetést jelent a béke szempontjából. A bizottság javaslata szerint annak megálla­pítását, hogy milyen rendszabá­lyokat alkalmazzanak Franco ellen, az Egyesült Nemzetek köz gyűlésére kell bízni. Ilyenfor­mán a Biztonsági Tanács a bi­zottság határozata értelmében nem hozhat semmiféle határoza­tot sem és az egész kérdést az elé a gyűlés elé kell terjesztenie, mely 51 állam képviselőjéből áll. Ez arról tanúskodik, hogy a Biz­tonsági Tanács néhány tagja az Egyesült Nemzet-A Szervezetét is arra az útra akarja téríteni, melyen a Népszóretsé,? haladt tottak és nyújtanak a reakció erőinek.) alapot nyújt bizonyos követ, keztetcseknek és tanulságok­nak a levonására. A szerző alaposan szemügyre veszi az úgynevezett iráni kér­dés tárgyalását és azt írja: — Attól a pillanattól kezdve, ami­kor elutasították a szovjet dele­gátusnak arra Irányuló kérését, hog*y az iráni probléma megvi­tatását halasszák el, egészen a Biztonsági Tanács legutolsó hatá­rozatáig, melynek értelmében az iráni probléma meghatározatlan ideig napirenden marad — a Biztonsági Tanács semmit sern tett annak érdekében, hogy egyhangú döntést lehessen el­érni. Amíg áz iráni probléma körül átlátszó, hangoskodó és ízléste­len politikai csetepaté folyt. Irán és a Szovjetunió sikeresen befejezte tárgyalásait és sike- rúlt megegyezésre jutni vala­mennyi vitás kérdésben. A szovjet csapatok kiürítették Iránt. Az iráni kérdés azonban eunek ellenére is u Biztoueági Tanács napirendjén maradt, ho­lott ennek már semmi értelme sem volt. A cikk szerzője úgy véli, hogy az iráni kérdés meg vitatása következtében a Bizton sági Tanács tekintélyén komoly csorba esett. Ilyenformán (foglal­ja össze B. Satrov fejtegetései, nek lényegét) a Biztonsági Ta­nácsban vezető szerepet játszó nagyhatalmak az iráni kérdés tárgyalása során megszegték a gyümölcsöző munka lentebb em­lített feltételei közül a másodi­kat és a harmadikat. BALKAN RÉGI ÉS UJ HELYZETE A SPANYOL PROBLÉMA A spanyol kérdéssel kapcsola tosan a Biztonsági Tanács a Bá rom feltétel közül az elsőt szeg te meg. Ebben az ebeiben a Ta­nács gyakorlati magatartása a szomorú emlékezetű Népszövet ség módszereire és lógásaira ént lékez.tetett. Amikor a lengyel kormány felhívtj a Biztonsági Tanács figyelmét arra. Ing-v h ránca fasiszta kormányzata komoly fenyegetést jelent a béke es a biztonság szempont­jából, az USA, Anglia, Hollandia és né­hány más ország képviselő; ki­jelentették. hogz ,,ók nincsenek meggyőződve arról“ lertnésze- tesm a Biztonsági Tanács egyet­Z. Lipatov „A Balkán rég! és új helyzete“ című cikkében azt írja, hogy Görögország kivételé­vel a balkáni és duuamelléki ál­lamokban a második világháború következtében jelentős változá­sok mentek végbe. Ezek az álla­mok elnyerték teljes fiiggétlen- séjjiiket és a demokratikus új­jáépítés útjára léptek. Ott ahol még nem is olyan régen monar­chists abszolutista kormányzatok vagy fasiszta diktatúrák sanyar­gatták a népet, elnyomtak min­den demokratikus megmozdulást, a nép széles rétegei új, történe- lemformáló erővé váltak. Jelen­tős változás ment végbe a bal­káni országok kiilpol'tikájában is. Ez a változás azonban nem hirtelen jött, évtizedek óta ér­lelődött a balkáni népek hosszú harcában, melyet először a tö­rök iga, azután pedig a nagyha­talmak úgynevezett balVini/á- cióe politikája ellen folytatlak. Z. Lipatov, miután alaposan szemügyre veszi a balkáni népek fejlődésének történeiét, azt írja hogy a Vörös Hadsereg, tuelv 1944 őszén átkelt a Dunán, hat­hatós támogatást nyújtott a bal­káni népeknek a fasiszta iga alól vaió felszabadulásukban A bal­káni országokban o Bitiét jetá megszállók kiűzése után felszá­moltak a fasistt-; kői m inv/dto- kat és deinokr tiikus rendszert 'épieüek éleibe. •* ■ A demokrácia győzelme végei vetett a balkáni országok fél­gyarmati, függő helyzetének. A tartós béke ée a népek közötti i együttműködés határtalan távla- i tai nyíltak meg Európának eb- í ben a részében, ahol sohasem , szűnt meg a nemzetiségi viszály, ' melyet a külföldi imperializmus szított és ösztökélt A Balkánon, mely ősidők óta a nemzetközi konfliktus tűzfészke volt, meg­teremtették valamennyi ország gazdasági újjászületésének ked­vező feltételeit. Azonban az an­golszász hatalmak egyes körei, melyek sehogysem tudnak kibé kiürít azzal, hogy a Balkán vég- | re elnyerte függetlenségét, álíán- ! cíóan, mesterségesen újabb és újabb akadályokat gördítenek a balkáni népek fejlődésének út­jába Jellemző példa e körök pó- litikájára az az erőfeszítés, me­lyet a dunai hajózás ellenőrzé­sének visszaállítása érdekébeh tesznek. Az angolszász hatatalmaknak a balkáni demokratikus kormá­nyokkal szemben folytatott po­litikája támogatást nyújt a régi rezsimek maradványainak, me- Ivék az egyes országokban föld­alatti munkát végeznek a de-: mokratíkus átalakulás ellen. Be­folyásos angolszász körök min­den eszközzel támogatják * és ösztönzik a balkáni reakciós erő­ket, segítik a'titkos és nyílt fa­sisztákat. Ilyen politikát foly­tatnak különösképpen Albániá­val szemben. Amint a Reuter* ügynökség jelenti, az a görög memorandum, melyet Albánia déli részének Görögországhoz va­ló csatolása ügyében nyújtofFak át az angol körűinnynak, ,,kedve­ző fogadtatásra“ talált London* ban. (Kivéve Görögorszagot, ahol az angol csapatok segítséget nyúj­Az angolszász hatalmaknak Jugoszláviával szemben folyta­tott politikája nyíltan barát­ságtalan Jellegű. Azok u jegyzékek. melyeket Anglia és az Egyesült Államok időről időre küldenek a Hazafias Front kormányához, nyíltan azt a célt szolgálják, hogy támoga­tást nyújtsanak a bulgáriai re­akciós és fasiszta elemeknek. Ugyanolyan politikát folytatnak Romániáyal szemben is. A szerző a ,balkáni reakciós csoportok tevékenységében an­nak a politikának megnyilvánu­lását látja, melynek célja: állan­dóan kül sö és belső viszályokat szítani » balkánt országok és népek között. Egyelőre azonban semmi sikere sincs ennek a po. litikáüak. N. ROLJANOV. 259 beteg gyermeket mesmérgezett három orvos Július közepén tárgyalja a bécsi bíróság három tömeggyilkos orvo? ügyét. 250 beteg gyermek meg­gyilkolásáért vonják felelősségre dr. Ernst Ming, orvost, dr. Marian ne Türk és dr Margarethe Hübsch orvosáért. A siteinhofi gyógyinté­zetben dolgoztak dr. Ervin Jeke’ius mellett, aki Hitler nővéréi akarta féleségül venni. A három orvos ázzál védekezik, ■ hogy a berlini egészségügyi minisztériumtól kap- -----------— ......... tak u tasítást, hogy a súlyos bete­geknél a halált meggyorsítsák. A vád szerint, ilyen Utasítás hallatá­ra több orvos othagyta a kórházat, mert nem volt hajlandó napipa­rancsra gyilkolni A vádlottak pad­jára ültetett orvosok tehát kény­szer nélkül, saját hozzájárulásuk­kal gyilkoltak emq 250 gyerme- kal gyilkoltak meg 250 gyerme- esempésztek be. Ki kaphat vetőmag-vásárlási hiteit TöniagsSr Ivái Gorán Kovacsis horválkőltö nagy háborús poémája A délszláv könyvpiacon eddig még soha nem tapasztalt élénk­ség uralkodik. Egymásután je­lennek mpg a délszláv irodalom új alkotásai, új és régi folyóira­tok indulnak, a jugoszláv födera­tív népköztársaság olvasóközön­sége pedig a megszállás éveinek hosszú böjtje után, a testi éhség és nyomor bilincseiből felszaba­dultan most szellemileg is kié­hezve fordul az új alkotások fe­lé. Ezek az alkotások pedig két­ségtelenül az újjászületett de­mokratikus balkáni ember új szellemének megnyilvánulásai, amelyek nemcsak ezt a felsza­badult szellemet tükrözik, ha­nem egyben irodalmi színvona­lon is igen magas fokon állnak s legtöbbjük a legteljesebb mű vészi értéket nyújtja. A délszláv irodalom legkima gaslőbb alkotásai közé kétségte­lenül a fiatal, alig huszonhárom éves korában vértanú-halált halt Tván Goran Kovacsics, az egy­szerre országos hírnévre emel­kedett horvát költő verseskönv- ve, a Jama (Tömegsír) tartozik. Iván Goran Kovácsit* már a há­ború előtti években az új hor vát irodalom legfényesebb Ígé­rete volt. Verseket és novellákat írt, a Kupa melletti Gorszki Kő­tár hegyi parasztjainak nehéz, gyötrelmes életét festette friss színekben pompázó, rendkívül ér­dekes meglátásé és költői novel­láiban. A német fasizmus lero­hanása után Goran Kovát*®* még egy ideig Zágrábban élt, 0* hamarosan belátta, hogy a vát usztaaa állam valójában * délszláv nép árulója és igen más írótársaival együtt maga » fegyvert ragadott és a hegyek® ment a' német megszállók eU* harcolni. Gorán Kovacsics fenn a 1* gyekben sem tette le a toll* hanem ép úgy, mint többi tán* európai háborús irodalom egp* legmegrázóbb költeménye, Jama. (Tömegsír). A Ratal JJjJ élményeit versekben la meglő* így született meg alig három tendővel ezelőtt nemcsak a vát, a délszláv, hanem bizonnyal" iizán költő ebbeö a poémát egy fasiszta tömegmészáü szörnyű élményét örökíti valóban művészi színvonala? olyan megrázó alkotásban, a® lyenhez fogható kevés akad * egyetemes irodalomban. A* tasák tömegsírt ásnak, áldöza)r kát megvakíiják 8 aztán fül“ ‘ nél fogva drótra fűzik, neh°? egy is megsZökhessék közülu„ végül a tömegsír elé vezetik^ egyenként lemészárolják o** A poéma hőse is a tömegsü": kerül, de nem hal meg, életbe marad, s a szörnyű mészár1? Után, az éjszaka csendjében p kerül kijutnia a szörnyű vesz*’ hely huílahekatombájából. M*ü rázó színekkel ecseteli a fi*?, kölfő a megvakltáa borzain»®1’1 A szörnyű éj előtti végső fény már A kés villámgyors villanása volt csak, S a sikoly, amely mint fehérlő fényár Átjárta szemünk s szinte csontjainkat S hóhérom bőre még elém fehérük, Mert meztelenek voltak mind, derékig. Óh, fájdalmas fény, soha ilyen éllel Nem ragyogtál elem a hajnalokban, Villámban, tűzben; S szemeim gödrében Most szinte tüzes könnyekkel zokogjam: S a poklok villogásán át is égtek A mártír jaj jók, amint hozzám értek. Nem tudom, meddig tartott e tűzáram, Mikor e szörnyű dúeok nőni szűntek, Mint kemény golyók. Nehezen felálltam Kezemben akkor csúszós szemeim feltűntek. És így szólottám: Anyám, megvakultam! Hogyan siratlak meg ily nyomorultan? gődésig a poklok minden bot*® mán megy át a poéma hőse & költő olyan realitással ltja ®e szenvedéseit, ahogyan azt csak saját sorsát előre érző ember *e heti. A életerő feltámad bőn® s a tömegsír mélyéből áz éjS^ ka sötétjében a szabadba Vet« Tíz éjiekben mondja el a tö­megsír, illetve tömegmészárlás szörnyűségeit a költő és ezek az énekek szinte egy modern Dan- te-poklára emlékeztetnek. A leg­szigorúbban zárt formában, klasszikusan tökéletes verssorok­ban gördülnek a versszakok, a |~4~] ÚJ DUNÁNTÚL A földművelésügyi miniszter rendeletét adott ki szántóföldi ve­tőmag, illetve vetőmag vásárlási hitel juttatásáról. A rendelet értei mében 1946-ban vetőmag-juttatás­ban, illetve vetőmag vásárlásra szolgáló hitelben részesíthető a rendelkezésre álló kereten belül az a gazdálkodó, akinek elemi kár, vagy rendkívül rossz termés miatt elegendő vetőmagja nincs, vagy akt a földreform 6orán juttatót! öldöm 1946-ban kezdte meg qaz (1 álkodását Nem részesíthető vető­költő egyetlen pillanatra sem dik. Itt éri, nem messze feleS hagyja el a művészi magasságot tett falujából, a felszabadítás. * s nem sülyed a propaganda út- a befejezés valóban a felszab* vésztőiébe Hnlns fipt1 vésztőjébe, dulás apoteoziásnak nevezhet A mcgvakítáisiól és lemészár- Nem lehet elmondani, idéz® lástól a tömegsírból való kiver- kell: Ott leltetek rám, az út szélre rogyva, Édes testvérek, ti névtel en hősök, Dalotok szállt az éji esi Ragokra, Mint mikor virrad s új napot előztök. Egy lány mosott meg. Kérdeztem; Csak álom? Ki énekelt? A többit hol találom? Forró homlokom hús lánykezet érzett, ~-*’**$ Lágy hangja zendiilt: „Itt a partizánok!! Nyugodj meg, elvtárs, bosszút álltunk érted!*.. Kezem a hangja felé tétovázott, S megtapintotta ápolóm szép arcát, S a fegyvert, amely értünk vívta harcát. Kik vagytok? Honnan? Nem tudom, de fénye« Világosságotok napja be nem lobban. Már újra élek dalolok oly édes, S a látásom tér vissza hangotokban. Szabadság dala: bátor, diadalmas, Magas mint a nap s mint a nép: hatalmas. mag-juttatásban az a gazdálkodó, aki korábban juttatott vetőmag visszafizetésére vonatkozó feltété leknek önhibájából nem tett ma­radéktalanul eleget. Az a gazdálkodó, aki vetőmag- juttatásban kíván részesedni, kö­teles igényét az illetékes községi vagy városi termelési bizottságok­nál bejelenteni. A bejelentést őszi I vetőmag juttatása tekintetében augusztus 15-ig, tavaszi vetőmag juttatása tekintetében pedig 1947 január 15-ig kell megtenni. I Ezekben a lútomásos magassá­gokban végződik a poéma, mint­egy megkoszorúzva a szörnyűsé­gek kálváriájának tíz énekét. Mi biztosak vagyunk abban, hogy ez a tíz énekes poéma hamaro­san minden felszabadult nép nyelvén is megjelenik. j A fiatal horvát költő csak ver­ébéit érte meg a végleges fel-1 zabaduláa nagy érzését. Alig léhány hónappal a költemény elkészülése után az usztasák fogságába esett s egyik úsztass kése csaknem pontosan úgy vé zett vele, mint ahogy a Tömeg* áldozatait kivégezték; elvágta fiatal horvát költő gégéjét. G tan Kovacsics vértanúhalált h” de mielőtt meghalt volna, n* megalkotta életé legnagyobb ® vét, a fasizmus kegyetlenke” sédnek megrázóau művész’ klasszikus értékű leírását, költő ezúttal utólagosan haláláról igazolta a költőmé” vj *e «x au»nzi***' ben előzetesen leirt 6zörnyÖ ' Csuka ZoW ményt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom