Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-10 / 152. szám

A Szovjetnek A JÖVŐ ZÁLOGA A magyar köznevelés demokratizálása a béheériehezlet sikere és a nagy­hatalmak együttműködésének fenntartása sikerének biztosítása és a nagyha­talmak együttműködésének fenn­tartása. Schul tzenbergernek, a Newvork Times munkatársának kérdésére Byrnes amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok küldöttsége még nem döntött vég­érvényesen a békeértekezleten ho­zott békeszerződések utólagos fe­lülvizsgálásáról, hajlandó azonban minden utólagos békerevizióra vo­natkozó ajánlatot gondosan tanul­mányozni. A bolgár kormány memorandum­mal fordult a külügyminiszterek­hez, amelyben kijáratot kér az Égeitengerhez és kitart Kelet-Trá- ciára vonatkozó igénye melelt. A bolgár emlékirat hangsúlyozza, hogy a követelés nem támadó, el­lenséges a görög néppel szemben, amellyel Bulgária barátságban kí­ván élni, de az Égei-tengerre Bul­gáriának égető szüksége van. Az emlékirat kiemeli a bulgáriai el­lenállási mozgalom tevékenységét. Klentzov, a Daily Express érte­I sülése szerint két hete Londonban tartózkodik, ahol mint magánem­ber tanulmányozza az angol keres­kedelmet. Tovább fart a trieszti S2Íráik A párisi békeértekezlet megálla­podásait méltatva Jermasov, a moszkvai rádió hírmagyarázója hangsúlyozta, hogy a szovjet kül­döttség mindvégig szilárd politikai vonalat követett, amelynek az a lényege, hogy a legnagyobb háborús áldozatot hozó népeknek elégtételt kell kapniok. Ezen az alapon ítélték Franciaor­szágnak a Tenda és Briga vidékét és ezért utasították el Ausztria indokolatlan követelését Déltirolra. A volt csatlósállamokkal úgy kell megkötni a békét, hogy a békeszerződések rendelkezései ne korlátozzák ezek szuverenitását valamelyik nagyhatalom javára. Eric Downtón, a Reuter-iroda moszkvaj tudósítója jelenti, hogy Moszkvában derűlátóan ítélik meg a nemzetközi helyzetet. A párisi értekezlet eredményei megköny- nyebbü’ést idéztek elő, bár mosz­kvai diplomáciai körökben elisme­rik, hogy ez a megkönnyebbülés esetleg csak ideiglenes lesz és liogv még sok nehéz kérdést kell meg­oldani. Az orosz népnek az a be­nyomása, hogy az elért haladás a szovjet küldöttség megtartásának és javaslatainak köszönhető Az angol és amerikai küldöttségről aa a vélemény, hogy néhány kérdés­ben ingadozó és obstruktiv maga­tartást tanúsított. A szovjet sajtó bírálata elsősorban az Egyesült Ál­lamok ellen irányul, amelyet kü­lönösen az atombombával és a pán-amerikanizmussal kapcsolat­ban támadnak. A lapok rámutat­nak, hogy az USA támaszpontokat akar létesíteni az egész világon és beavatkozik Kína belügyeibe. A külügyminiszterek szombati tanácskozásának napirendjén to­vábbra is a 21 nemzet békeérte­kezletének ügyrendje szerepel. Molotov szovjet külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy a négy nagyhatalom még a meghívók ki­küldése előtt megállapodjék ebben a kérdésben. A Times a szovjet álláspontját elemezve kiemeli, hogy annak célja a békeértekezlet Trieszt szövetséges ellenőrzés, alatt álló úgynevezett ,,A" öveze­tében tovább tart az általános sztrájk. A sztrájkbizottság köve­teli, hogy haladéktalanul tartóztas­sák le azokat, akik felelősek a múlt vasárnap kezdődött, két ha­lálos áldozatot és 20 sebesültet kö­vetelő zavargásokért, oszlassák fel a fasiszta bandákat, büntessék meg a háborús bűnösöket és feke­tézőket és állítsák vissza a népi, demokratikus szerveket. A szlrájk­Patrascanu román igazságügymi­niszter Kolozsvárott beszédet mon­dott. Kijelentette: Románia terüle­tén három—(négyszázezer magyar él törvényellenesen. Azok a ma­gyar állampolgárok, akik — Er­dély területén születtek ugyan, de elhagyták az ország területét, ki­vonták magukat a román állammal szemben teljesítendő kötelezettsé­gek alól és 1940-ben a megszálló csapatokkal együtt tértek vissza Erdélybe, — nem fognak román állampolgárságot kapni. Illetékes magyar helyen a kö­vetkezőket (jegyzik meg: 1920 és 1940 (között állásfosztás, hatósági zaklatások, sokszor nyilt üldöz­tetések miatt kereken negyed­milliónyi magyaron kivül 1940— 1944 között a fasiszta Antohescu­bizottság követeli' a polgári rend­őrség feloszlatását, a fasiszta ban­dákat támogató rendőrök megbün­tetését és azoknak >a rendőröknek letartóztatását, akik tűzfegyver! használtak és ennek során egy munkást megöltek. A sztrájkbizott­ság követeléseivel a Szakszerve­zeti Világszövetséghez fordult. Robertson ezredes, a trieszti megszálló hatóságok rendőrfőnöke közölte, hogy a sztrájbdzpttság több tagját hadbíróság elé állítják. rendszer anintegy százezer ma­gyart üldözött ki Délei délyből. Számosán ezek közül azért hagy­ták el lakóhelyüket, mert nem voltak hajlandók a Szovjetunió ellen harcolni. A fasiszta rend­szer bukása után ezek természet­szerűleg visszatértek ősi lakó­helyeikre. Nagyrészük állampol­gársági helyzete a mai napig nem rendeződött. Az 1924-ben elrendelt állam­polgársági összeírás után Erdély területén migtegy 200.000 ma­gyar nemzetiségűt hagytak ki a román állampolgárok névjegyzé­kéből, részint a jogszabályok hiányossága, részint az önkényes végrehajtás következtében. A román igazságügyrniniszier ko­lozsvári beszédében nyilvánva­lóan ezekre célzóit. A román iga tsáí ügy miniszter az erdélyi magyarságról Kik a mentőangyalai Höffler János volt bőrgyári igazgatónak? Höffler ur, aki a neme'ehkel Nyugatra menekül, már visszahaota elkobzott szólóiéi, hatalmas villáját — „Értékei1* falkutatását rendőri segédlettel végzi Höffler János volt bőrgyári j igazgatót annakidején mindenki is- ( merte imrédistaságáról. németbarát ! beállítottságáról. Senkit sem lepett meg tehát, amikor a felszabadulás előtti héten a németekkel Nyu­gatra menekült, magával vivén ha. talmas értékeket. Német személy­éi teherautó rakományokkal szál­lította el ezeket az értékeket, s hogy mi minden lehetett ebben a szállítmányban, azt csak Höffler úr tudná megmondani. Amikor 1944 Március 19-én a né­metek megszállták az orsxáctot, igen örült Höffler úr, mert mint kijelentette, ,.ezután lesz csak jó világ Magyarországon". Valóban volt is az ö részére, amíg a német náciuralom tartott, mert állandóan német tisztekkel dőzsölt. Hogy azóta hol járt és mit mű­velt Nyugaton, míg nincs kivizs­gálva. És hogy június 7. óta — amióta visszaszivárgott — mit mü­vei itthon? Első teendője minden valószínűség szerint áz lehetett, hogy befolyásos pártfogókat kere­sett magának. Hogy talált is ilye­neket, emellett szól az a körül­mény, hogy azóta derekasan hoz­zálátott itthagyott vagyona és ér. tékei visszaszerzéséhez. Három­holdas szőlőié és főúri villája volt a mecsekoldal egyik legszebb ré­szén. Ezt igyekezett mindenekelőtt visszaszerezni. Jóllehet ezt a birtokot időközben a földigénylő bizottság igénybe­vette és a juttatottak jcözött fei is osztotta, — a nagy, többszo­fa | UJ OUNflNTUL bás villát a Parasztszövetség igé­nyelte |ki valamely kulturális, vagy jóléti célia. — Höffler úr­nak időközben olyan hatalmas pártfogói akadtak ,akik a fenti hivatalos intézkedések ellenére visszasegitették őt a szőlő egy része, valamint a villa birtokába. Visszasegitették és már el is fog­lalta. Hogy hogyan és miként sikerült ez neki, ezt maga a földigénylő bizottság sem tudja, sőt éppen ez az első illetékes fórum mit sem tud a megkerülésével lefolyt eljá­rásról, amellyel a bizottság előző intézkedését scmnflbe véve, Höff­ler urat visszaültették vagyonába, amelyet előzőleg szabályszerűen jogos igénylőknek juttattak úgy, mirt ahogy az más elmenekült nyi­lasok. volksbundosok, németbará­tok és egyéb, a magyarsággal szemben köteles hűségről megfe­ledkezett urak vagyonával is tör­tént. Eddigi értesüléseink, szerint a visszajuttatás a Baranyai Föld- blrtokrendező Tanács útján tör­tént, amely szervnél Höffler úr­nak vannak nagyhatalmú bará­tai, akik segítettek neki. Anélkül, hogy Höffler úr itthoni és későbbi külföldi tevéfcenykedé- se tisztán állna előttünk, az az érzésünk, hogy ellene rendőri, sőt népbírói eljárásnak volna helye, ehelyett Höffler úr megengedheti magá­nak azt a luxust, hogy maga folytat rendőri eljárást Itthon maradt emberek és családok el­len, még hozzá rendőri segéd­lettel. Höffler úr még le sincs igazolva, mégis rendőri segédlettel házkuta­tásokat tart olyan egyének laká­sán, akiket azzal gyanúsít, hogy itthonhsgyott holmijait azok eltu­lajdonították. így többek között volt vincellérjénél,-. Rákics József­nél is kutat és őt vádolja itthon­hagyott értékeinek eltulajdonításá­val. Egy ilyen házkutatás alkalmá­val, araikor Rákics szobájának fa­lán Sztálin generalisszimusz arcké­pét meglátta, azt mondta Ráldcs- nak: ,,miért nem megy Moszkvába, hogy megcsókolja Sztálint?" Höff­ler úr tehát még gúnyolódik is, ahelyett, hogy mint le nem iga»oll nyugatos (aíki valószínűleg felelős­séggel tartozna azokért az értékek­ért, amiket Nyugatra „menekített" de vissza nem hozott s amely ér­tékek között nagyobb mennyiségű bőráru is meghúzódott) be fogná a száját. Azt szeretnék tisztázni tehát, in­ként történhetett meg, hogy Höff­ler úr eddig ilyen simán megúszta a németbarátságot és nyilasgya- nusságot? Kik azok a nagybefo- lyású mentőangyalai, akilj keresz­tül vihették, hogy ' ilyen símán ússz.a meg a nagyon is zavaros múltat? A lec szélesehbkörű vizsgá­latot követeljük az egész vonalon. Abban az irányban is, hogy mikép kaphatta vissza elkobzott birtokát s hogy a rendőrség segédletével mikép zaklathat ártatlan embere­ket házkutatásokkal. Tisztázni kell ezt a kérdést haladéktalanul és azt is. hogy Höffler úr lelkiisme- retét nem terhelik-e olyan dolgok, amikért őellene volna helye rend­őri és bírói eljárásnak, nem pedig, hogy még ö jár el ilyenformán más ártatlan emberek ellen. (m. j.) A haladó demokrácia erői egy. évszázad alatt három nagy harcot vívtak, a gyermekért. Mindhármat a népi politika jegyében, az al­kotmányosság síkján vitték győ­zelemre. Az első u gVermekmvnka eltörléséért, a második a tanköte­lezettség * bevezetéséé:1, a harma­dik a 14 éves korir- terjedő általá­nos iskolatípus megteremtéséért folyt. Mindhárom célkitűzésnél a ha­ladó köznevelés erői szembetalál­ták magukat az akkori reakció kí­méletlen ütegeive.. És mindhárom küzdelemben — melyek mind a haladás szószólóinak győzelmével végződtek — a reakció oldaláról egy és ugyanazt az érvelést kísé­relték meg. Az államnak nincs joga meg­akadályozni — mondták —, hogy a szülők munkába küldjék gyermekeiket. Ezzel a jelszóval Védték azt a döb­benetes állapotot, hogy Európa- szerte 5—10 éves gyermekek napi 8—10—12 órát dolgoztak a szövő­gyárakban, fazekasműhelyeikben fémgyárakban. Az államnak nincs joga arra kényszeríteni a szülőket — hang­zott néhány évtizeddel később —, hogy iskolába járassák gyermekei­ket. És így próbáltak gáncsot vetik a felvilágosodás és a népi tömeg- mozgalmak követeléseinek: a kő­telező népoktatás megvalósításá­nak. Az államnak nincs joga meg­szabni — mondták —, hogy milyen iskolába Írassák a szülők gyerme­keiket. Az általános iskolák egysé­ges rendszerének bevezetését igye keztek .meggátolni így ázol;, akik kétfajta alapiskola fenntartását kí­vánták: egyet a nép és egyet az úriosz- tályoli számára. Mindhárom kérdésben az állam •jogát vitatták. Azért kellett erre emlékeztet­nünk, mert néhány hete ismét ta­lálkozunk Magyarországon ezzel az érveléssel. Mindszenty herceg- prímás fejtegette három egymást követő beszédében, hogy a neve­lés joga nem az államot, hanem & szülőket illeti és az iskolák ál­lamosítása illetéktelen beavatko­zás lenne a családok ügyeibe. De kiderült ezekből a beszédek­ből az is, hogy „a gyermek az egyházé is", tehát a családok nevelési előjogait védve, a hercegprímás az egy­házi iskolák egyeduralmáért szállt síkra. Ahogy 100 esztendővel ezelőtt, a szülők jogaira hivatkozva, a kapi­talizmus mohó gyermekkerékke- delmét védték; ahogy 80 esztendő, vei ezelőtt, ugyancsak a szülők jo- gaira hivatkozva, a népi tömegek elnyomását biztosító analfabétiz must védelmezték, ugyanúgy, ugyanazokkal az érvekkel védi ma Mindszenty hercegprímás a feleke­zeti iskolák feltétlen előjogát. * Miért vált aktuálissá Magyaror­szágon a felekezeti iskolák kér­dése? 1. A demokratikus Magyarország új tankönyveket kívánt adni az ifjúság kezébe, 25 év soviniszta, nemzetiségi gyűlöletet hirdető, rabló háborúra uszító tankönyvei helvett. A felekezeti iskolák egy része, kihasználva a rendelet laza kereteit, csak névlegesen állította fel az általános iskola felső taqo zatát. lényegében folytatja az úri iskolát. 3. A nevelés demokratikus úiiá­szervezése révén bekerült a tan tervbe a kézimunka (műhelygya­korlat) is, — minden haladó peda- flóotai irány régi követelése A felekezeti iskolák egy része azon­ban nem is gondol ennek megva­lósítására, s szülőkre és gyerme­kekre gyakorolt tekintélyét fe'- Fasználva. a 10 éves kortól való latintanulást szorgalmazza. Jelentik még««. Nagy Ferenc miniszterelnök kedden délelőtt látogatást tett Alexander Knox Helmnél a bu­dapesti brit politikai misszió ve­zetőjénél és George Weems tábor­noknál, a magyarországi ameri­kai katonai misszió vezetőjénél. « Július 9-től kezdődően a szabad tej termelői ára 90.000 adópengő. 4. Az új Magyarország azt várja iskoláitól, hogy helyreállítsák az emberi megbecsülést, az állam­polgárok egyenjogúságán alapuló szolidaritást. A felekezeti iskolák és felekezeti oktatók egy részi azonban folytatja az áldatlan fele. kezeti szembeállítást, átszövik az -iskolákat, már az elemiben is, olyan szervezetekkel, egyesületek­kel, melyek a vallási türelmetlen­ség és kizárás alapján állnak. 5. Magyarország erkölcsi újjá­születésének elengedhetetlen fel­tétele, hogy egyszersmindenkorra véget vessünk a faji megkülönböz­tetésnek és az ebből fakadó, em­berhez méltatlan faji gyűlöletnek A felekezeti iskolák egy részében egyesek továbbra is a katedráról hirdetik a fajgyűlöletet. 6. A magyar demokráciának ki •kell söpörnie a közszolgálatból azokat, akik az ország népi újjá­születése követelményeinek nem tudnak vagy nem akarnak elege'* tenni. S egyre-másra tapasztaljuk, hogy a felekezeti iskolákban gyak- lan papi talárok mögött bújnak meg a demokratikus újjászületés esküdt ellenségei. 7. Az ország esélyeit a béketár­gyalásokon egyetlen tényező biz­tosíthatja: a demokratizálódás, * fasizmussal való teljes leszámolás. Egyes felekezeti iskolákban pedig fasiszta összeesküvéseket szőnek, orgyilkos bandákat szerveznek gyerekekből, súlyosan veszélyez­tetve Magyarország- külpolitikai .helyzetét is. Ezek a jelenségek helyezték elő- térbe az iskolák államosításának kérdését. * De az iskolák államosítása Ma­gyarországon több mint politikai aktualitás, A magyar demokrácia, amely évszázadok politikai programját valósítja meg a romokból újjá­éledő országban, felosztotta a föl­det, megteremtette a köztársasá­got, megkezdte az államosítást, helyreállította a szabadságjogokat, testvéri kezét nyújtotta a szomszéd népek felé és biztosította a dolqo-. zók jogait. Magyarország polgárai valóban állampolgárok lettek. Olyan de­mokratikus választójoggal ren­delkeznek, amilyen soha Ma­gyarország történetében még nem volt. Ezzel a joggal élni is kell. Ehhez pedig állampolgári nevelés szük­séges. A közoktatási rendszer reformja a magyar demokrácia egyik alap­kérdése, Olyan iskolák kellenek, amelyek az állampolgári jogok gyakorlására az új népi demok­rácia szellemében készítik elő az ország jövendő polgárait. Ez elsősorban az állam feladata, sőt kötelessége. Az iskolák államosítása így, a politikai aktualitáson túl a ma­gyar demokrácia egyik létkérdésé. * Magyarország iskoláinak körül­belül fele a különböző hitfelekeze- tek kezén van, a nevelőképzőinté. Zetek (óvónőképző, tanítóképző, tamtónöképző) háromnegyedrész- ben az egyházaké. A magyar köz oktatás intézményeinek nagy ré­szét tehát a hitfelekezeteknek és elsősorban a katolikus egyháznak kellene fenntartania. Erre azonban képtelen. A győzelmes földosztás az egyházi birtok felosztása után ehhez már nem lehetnek meg az anyagi eszközei. Mindszenty hercegprímás ezt ? problémát úgy próbálja megoldani, hogy „az egyház igenis kívánja és megadja a jogot és kötelességet az államnak, hogy... támogassa az iskolát". Azt kívánja tehát, hogy az iskolákat az egyház tartsa fenn az állam pénzén. Az államnak azonban nem.ez a feladata. A magyar állam jóvá* szegényebb, mintsem hogy neffl állami, hanem lényegében magán­jellegű iskolák (minthogy a vallás mindenkinek tiszteletreméltó ma­gánügye) fenntartására fordítsa közoktatásügyi költségvetésének Jelentős részét. Nem tarthatja fenn a dolgozók adóiból azt a gyöngyösi isko­lát, amely fölött csak mérsékelt felügyeleti jogot gyakorolhat és amelyben fasiszta összeesküvések szálait szőtték. 9 Mind az újjáépítés adott telté' telei, mind az ország demokrati­zálódásának történelmi útja azt k’- vánják, hogy az iskolák elsősor' ban az állam irányítása alatt ál!' janak. Mérei Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom