Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-07 / 150. szám
Földes György: A gazdasági stabilizáció elé A Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetségének a KOKSz nak közelmúltban tartott választmányi ülése lelkesen csatlakozott a kormány stabilizációs gazdasági programjához és kimondotta, hogy az ország kereskedelme - minden erejével szolgálja az augusztus 1-re tervezett jó pénz és stabil gazdaságii élet megteremtésére irányuló terveket. .ELMÉLET HELYETT GYAKORLAT Az ország kereskedelmi életének vezetői a rendkívüli idők rendkívüli eszközeit és lehetőségeit vették figyelembe, amikor a letűnt kapitalista világ pénzügyi és gazdaságtudományi dogmáit félretéve lelkes építő szándékkal a stabilizációs terv mclié állottak és ezzel úgy erkölcsi, mint anyagi síkon erősítést adtak a kormányprogramnak, csatlakozásukkal meggyőzték a kishitiieket, résztkérve a magyar kereskedelem részére is az áldozatvállalásból, amit a gazdasági rend eljövetele lagalábbis átmenetileg kétségtelenül jelent. A kétkedők és sötétenlátók előtt sem vitás, hogy ha nem akarunk, belefulladni az infláció egyre szélesedő ingoványába, — sürgősen seglíéTti kell. A segítés pedig csak a jó pénz é|s olyan gazdasági rend lehet, ami biztosítja az ország minden dolgozó polgárának mindennapi kenyerét, ruháját^ cs megélhetését. , > iV&filőtt elképzelhetetlen volt, hogy ilyen tragikus és soha nem tapasztalt inflációs csődtömegből, «z áraknak és béreknek ilyen szerencsétlen. eltolódásból, az ipari é-s mezőgazdasági termelvények aránytalan árdzsungelőből, gazdasági depresszióból', a nincstelen- ségből való kilábalásra irányuló tervek rövid két hónap alatt a megvalósulás stádiumába jussanak És ahogy közelebb kerülünk augusztus elsejéhez egyre inkább látjuk, hogy a munkáspártok stabilizációs terve az utolso pillanatban jött és ha nem is lehet a gazdaság- tudomány bevált alapclveire támaszkodni a szanálás megvalósítása terén, bizonyos, hogy a koalíciós kormány szanálási programja nem ingoványos talajra, hanem arra a biztos fundamentumra épül, amelyet a biztonság .egy részét jelentő visszakapott aranyfedeze:, amennyivel rendezett gazdasági és hitelélete úgy ahogy taípraállhat de elvérzett az értelmiségi és kétkezi munkás is, aki végig- kopiaita az inflációt, és most már nincs mit eladnia, sem magáról, sem lakberendezéséből. A telkekben emiatt ketségtele r.üi felülkerekedett bizalmatlanságot el kell oszlatni és már az új pénz előestéjén biztosítani kell a közvéleményt arról, hogy a pénzügyi kormányzat a forintra való beváltásnál saját szülöttjét az adópengőt nem tagadja meg, hanem olyan átváltási kulcsot biztosít, amely mellett csekély tőkéjével bankba rohanó doígozo, kereskedő, iparos, de az egész gazdasági élet megtalálja számítását és nem fizet rá arra. hogy pénzét adópengő betétbe helyezte. IMMOBILLÁ VALIK A TÖKE Most, kellő időben kell megnyugtatni a közvéleményt e tekintetben és ezzel meggátolni az aranyimádatot, meJy a forint bevezetésének idejére egyre inkább erősödik. Itt a szükségessége annak, hogy ilyen kormányfellfogás hivatalos publikálásával bizalmat előlegezzünk a forintnak, egyben gátat vessünk az aranyőrületnek is, amely már ott tart, hogy a korábbi 3—50Ó ezer adópen gős grammnyi aranyat ma közel hárommillió adópengőért vásárolja fel, mert több biztonságot lát a sokszorosan megfizetett aranyértékben, mint abban az . adópengőbeu, amelyet hivatalosan kreáltak és amelynek forintra való átváltásánál nem szabad vereséget szenvednie Nyíltan bevallhatjuk, hogy az adópengőtől való tételem annál inkább eiősödik, minél közelebb kerülünk az augusztus 1-i határnaphoz és az adópengőbetéttcl rendelkező betétesek hisztériás kapkt dússal eszközölnek olyan tőkebefektetéseket, amelyek végeredményben az egész gazdasági életet akkorra teszik mobillá, amikor a tőke mozgékonyságára a legna- gy bi> szükség volna. Ezzel a főké katasztrofális mozdulat lanságra ítéli önmagát, kényszerű csereügyleteivel egyjó termés, fokozott iparit emelő' heiyben topog, míg a dolgozók adópengőbetétjeit a pánikszerűen növekvő drágulás elértékteleníti. EGYÉNI GAZDÁLKODÁS— MAGÁNTULAJDON munka és a bizalom ötvözött össze. Igen a bizalom is, amellyel fogadni kell a forintot és nem gáncsolni, nem kétkedő és bal sejtelmes kacsintgatással már előre destruálni az eredményt és fitymálni azt a heroikus küzdelmet, amit az ország pénzügyi és gazdasági megújhodása és talpraállitása érdekében a koalíciós kormány folytat EL KELL OSZLATNI __ A bizonytalanságot" Le kell vezetni az inflációt, el kell tüntetni a trilliókat a most már számoihatiatlian nullákat a magyar gazdasági életből, mert a_ jó pénzzel megszűnik a napról napra, óráról-órára történő spekuláció, u könnyű kereset tehetősége, amit nem utolsó sorban az adópengőnek, aranynak és a zúgforgalmi valutának hisztérikus játéka idéz elő. Nem tehet tagadni, hogy « gaz. dasági élet bizonytalanságában elvérzett kistőkés, kisiparos, kiskereskedő, nki talán még a huszonnegyedik órában annyit össze tud kaparni műhelye vagy boltja mélyén, ÚJ DUNÁNTÚL a A magántőke bátorítására és kezdeményező erejének latbaveté- sére soha olyan szüksége nem volt az ország gazdasági életének mat most. A bizalmi légkör megteremtése ebből a szempontból is rendkívül nagy fontossággal bír. Egyéni kezdeményezés a kereskedelemben és iparban, a munkakészség és munkafegyelem megteremtése olyan szempontok, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül sem anyagi, sem pszihikai okokból. Éppen ezéít a stabil pénz és gazdasági biztonságra való ár- állás küszöbén ismételten kihangsúlyozni kellene illetékes helyről, hogy az ország gazdasági újjáépítésének fókuszában az egyéni gazdálkodás áll, állami beavatkozás és birtokbavétel az eddigi elgondolásokon túl nem megy és a szövetkezeti gazdálkodás is csak olyan — nem erőltetett — fejlődési folyamattal mogy végbe, amilyet a magyar gazdasági élet egészséges és természetes fejlődé, se kíván és melynek keretében a tisztes kereskedelem és ipar akcióképessége sértetlen marad. Sok mendemonda nyerne hiva- M.i tnílos cáfolatot, a sokat sejtető sanda gyanúsításnak romboló ha, tását semmisítené meg e téren il ietékes nyilatkozat, mely köztudat- ba vinné, és ismertetné a kapitalista és a kommunisztikus gazda, sági rendszer között helyet foglaló és a gazdaságtudományban etatizmusnak nevezett gazdálkodási rendet, melyben jól megfér a mammut vállala tok állami kezelésbevétele mellett a gazdasági életnek egyéb egész vonalán az egyéni gazdálkodás és a magántulajdon elve, melyet a magyar talajból fakadó egészséges gazdasági rend megkíván. Ennek kihangsűlyozása a stabilizáció kezdeti lendületére kétségtelenül igen jó hatással volna. Külön kérdés az átmeneti és árubőségig feltétlenül fenntartandó kötött gazdálkodás módszeres cs észszerű bevezetése bizonyos határig olyan élelmezési, valamint ipari cikkekben, melyeknek igazságos elosztása ezt megköveteli. Sem a kereskedelem, sem az ipar nem fél a kötött gazdálkodástól és országos érdek szolgálatában készséggel vállalja az áruelosztást a legminimálisabb életlehetőségeinek biztosítása mellett, mert ez egyben azt is jelenti, hogy kiválasztódnak soraikból azok a szakképzettség és rendszerint iparigazolvány nélkül működő illegális ..kereskedők“ akik a magyar gazdasági életet kenjük- turáits Vadászterületnek tekintik. A tisztes kereskedelem és ^ kT>n- tármentes iparostársadalom örülne legjobban, ha egy jól szervezett és szakszerűen képzett gazdasági rendőrség hatékony ellenőrzése megfélemlítené a soraikba betolakodott feketézőket és árdrágítókat, akik mellet a legális ipar- űzők lemaradnak és tőkéjüket, árukészletüket veszítve elsorvadnak. Nagy súlyt kell helyezni a gyárak ellenőrzésére, hogy valóban a legális kereskedelmet szolgálják Jci, nehogy a gyárakhoz közelálló illetéktelen kezekhez kerüljön az áru és ezzel további tápot nyerjen a feketepiac. Kötelezni kell a gyárakat, mutassák ki, hogy termelésüket hova fordítják. A kereskedelem garanciát vállal azért, hogy a gyáraktól a kereskedőkhöz kerülő áru valóban a dolgozókhoz jut el. A jól felépített gazdasági rend őrség szerepe rendkívül nagy fontosságú a gazdasági stabilizáció megteremtésénél, mert a helyes és módszeres ellenőrzéssel áll, vagy bukik az árkér. dés de éppen úgy az áruk igazságos elosztásának kérdése is. TÖBB KÖZÖSSÉGI ÖNTUDATOT Az adópengöben megállapított árat önkényes felemelése szabályellenes Az utóbbi időben több ízben elő fordul, hogy egyesek adópengöben megállapított árucikkek és szolgáltatások árát önkényesen felemelték. Ezzel kapcsolatban illetékes helyekről közük, hogy ez az eljárás jogszabályellenes, mert ® pengőben megállapított árai illetékes árhatóságok enged® nélkül fel nem emelhetők. A! * zel ellentétes magatartás a M? gorúbb büntetés alá esik. (M**l Tilos a gabonanemüeket takarmányozásra használni A közellátásfigyi miniszter a lakosság kenyér- és liszteliátásának biztosítása céljából megtiltotta, hogy búzát, rozsot és kétszerest, valamint ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit .takarmányozásra használták fel. A tilalom megszegőjét G pig terjedhető elzárással bünte" ha pedig a Gőzellátás érdekei* lyosan veszélyeztette, egy terjedhető fogházzal sújtják szabadságvesztés büntetésen fel minden esetben helye van foglalt készlet elkobzásának. P* Adópengő névértékű pénztári jegyekké segítenek megkönnyíteni a fizetési forgalmi A postatakarékpénztár a fizetési forgalom megkönyitésóre nem kamatozó adópengő névértékű pénztári jegyeket hozott forgalomba. Ezek az eredeti korlátozások felfüggesztése folytán teljesen forgalomképesek mert sem a vásárlás, sem a beváltás alkalmával a tulajdonosnak nem f ezeket aláírnia. Bárkire átadás ján átruházhatók és minden lön keletbélyegző nélkül is nyesek, vásárolhatók és látra ^ szavállhatók a postatakarékp«11 tár központjában, fiókjainál és összes nagyobb postahivataloN1" •fcMl3« Megállapították a magánalkalmazott^ adópengő fizetéséi ‘A Szakszervezeti Tanács határozata alapján 1946 június hó 24- től kezdődőleg az alább* fizetése- foíyósitandók a magánalkalmazottak részére adópengőben hetenként: I. Ipari üzemnél, ahol a szakmunkások termelési százaléka alapján (a 3.430.— P helyett 2.570.— adópengő összórakereset értékhatár figyelembevételével) a tisztviselők .fizetését arányosították, százalékos emelés az alábbi fizetésekre alka'mazandók: I. kategória: a) 43.000, b) 45.000, c) 47.000, d) 49.000. II. kategória: a) 55.000—65.000 b) 63.000—70.000, c) 67.000— 74.000, d) 72.000—78.000, e) 76.000 —82.000, f) 80.000—86.000, g) 84.000-92.000 III. kategória: a) 66.000—82.000, b) 72.000—92.000 c) 98.000— 112.000, d) 118.000—130.000. IV. kategória: a) 127.000—143.000 b) 138.000—153.000. c) 148.000— 163.000, d) 158.000-173.000. , V. kategória: a) 173.000-—1™ b) 187.000—204.000. II. Ahol a tisztviselők se#! féle prémiumét nem kapnak, alábbi iizetések folyósítandók»1 pengőben hetenként: I. kategória: a) 192.000, 202.000, ej 211.000. d) 219.000. II. kategória: a) 247.000-”» b) 284-000—311.OOÖ. ej 302.W 333.080, d) 320.000—348.000, 339.000—36O.000, f) 357.0^' 384.000, gj 375.000—412.000. , III. kategória: a) 298.000—36®. b) 320.000—412.000, e) 439.W 503.000, d) 531.000—585.000. IV. kaegória: a)572.000—640. b) O17.000—686.000, c) 663.#1 732.000, d) 709.000—777.000. V. kategória: a) 777.000—841 b) 841.000—918.000. Magyar Magáiialkalmazo**1 Szabad Szakszervezete, Déldunántúli Titkárság. Budapest búval bélelt furcsaságai Nap-nap után jelentek meg eddig rendeletek, melyek egyrészt nem haladtak a gyakorlati élettel, másrészt a hihetetlenül gyors- tempójú infláció miatt betartha. fatlanok és ellenőrizhetetlenek voltak. A stabilizáció előestjén vagyunk Közérthető és a gyakorlati életnek megfelelő rendeletekre van szükség az új pénzzel együtt haladó új és stabil gazdasági program kivitelezésében. A helyzeten javítani e téren a kormány feladata és kötelessége. Viszont a kormány joggal elvárhatja az érdekeltektől az egész magyar társadalomtól, kicsitől és nagytól, szegénytől és gazdagtól egyaránt, hogy legyen meg mindenkiben, mindannyiunkban, minden polgárában ennek az országnak az a közösségi öntudat, amely eddig hiányzott és amely nélkül ezt az országot soha talpraállítani nem tehet. A feketézők elleni harc. egyik komoly eredménye az az apró kis hirdetmény, amely a luxus éttermek, bárok és egyéb ilyen élvezet- kiszolgáló helyiségek lezárt redőnyein „díszeleg”. A szövege ez: ,,A rendőrkapitányság ezt az éttermet lezárta, tulajdonosát pedig internáltatta, mert a rendeleteke*. többször kijátszotta, a köz céljait súlyosan megszegte és a közellátást veszélyeztette”. Ez a körülbelüli értelem a kis hirdetménynek és az előtte cso- portosulók elégedett megjegyzése tanúsítja, hogy mennyire helyes ez az intézkedés. * A villamosok körül most állandó razziázás van, a „lépcsőkére vadásznak a rend derék őrei. Igaz, hogy most nem olyan zsúfoltak a kocsik, mint azelőtt,kivéve a 6-ost és a 46-ost, de azért pesti a pesti, hogy még most is megtalálja a módját a lógásnak. Ezt a harcot a Beszkért azzal is elősegíti, hogy a villamosok azon oldalán, ahol nincs fel-leszállás, magy fekete tábla van elhelyezve ezzel a sokat jelentő három szóval: Fuss, vagy fizess I” __ A lógós sem nem fut, sem nem fizet, hanem egyszerűen az ütközőre ül fel és így „utazik”. • A Keleti pályaudvar előtti kis pázsit, — amely egykor csak szépészeti szempontokat szolgált most — legelő. Apró kis szék«' asszpnyok ülnek, horgolnak, \ nex. Előttük pedig tyúk, c5)J liba, — sőt egy pulykát is l«1. — legelészni. Lábuk a -kis sí rokhoz kötve és korbe-körbe pegetik, szedegetik a gyér t Sf-K gyáznak a nagy kincsre. Ho(lr ~~™ fi* Az asszonyok pedig tetszem®1 hiszen nem lehet tudni, hoglL lyik utolsó erre a célra. lepedőt adta jj Egy csoport jön velem sze®£( Erős rendőri íedezet kíséri # Elegánsak, telt arcúak. A legal, munkások, a feketézők csop°‘; ez. Az utca közönsége gúnyos j vakkal illeti őket. A rend<# kíméletlen velük szemben, /j tettenérnek, azonnal roméit®^ tási, vagy más munkára \ Most majd megtanulják, hogi^ az: a dolgozók bőrére dollárt» ^ poleont, aranyat cserélni és, j, más éhezik, ők pazar ételek zőtt válogathatnak. Folyatathatnám még továb j Budapest mai jellegzetes >*o ságai ezek, de reméljük, ho3’t jövő hónapban, amikor már s lizálódik életünk fokmérő]«#, pénz, ezek a nagyon szomorú tek is elmúlnak. , Réti !>*>*
