Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-06 / 149. szám
A Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésen tárgyalta a pénzszűke és az arany- uzsorások ügyét A pécsi Nemzett Bizottság csü törtöki határozata értelmében pénteken reggel értekezletre ültek össze a Nemzeti Bizottság tagjai, az álltam-ügyész'sjSgj, a rendőrség képviselője és ' aFpffcsi pénzintézetek vezetői részvételével hogy egyrészt megoldást találja nak a pécsi pénzszűke áthidalására, másrészt a pécsi aranyfronton dúló visszásságokat megpróbálják kiküszöbölni. Dr. Balassa Miklós elnök bevezető szavai után dr. Ormos György ismertette az értekezlet összehívásának célját, majd Egri Antal, a Nemzeti Bank pécsi fiókjának vezetője rámutatott arra hogy a vidékre küldendő pénz- mennyiséget nem a budapesti központ, hanem a pénzügyminisztérium határozza meg. Felkérte a Nemzeti Bizottságot, hogy táviratilag forduljon a pénzügyminiszterhez, hogy az esetenként igényelt pénzmennyiség pontosan megérkezzék a pécsi fiókhoz. Klotz Alajos elvtárs ezután ismertette Szakasits Árpád csütörtökön érkezett -táviratát, amely szerint ti pénzügyminisztériumban már erélves intézkedéseket tettek a pénzellátásra vonatkozóan. Az aranyat sorások A pécsi aranybeváltók tevékenységével kapcsolatban dr. Gál László rendőrszázados kijelentette hogy mivöl az aranynak nincs hivatalos árfolyama, a rendőrség nem tudja az uzsora tényét meg állapítani. A rendőrségi vizsgá lat már megállapított -annyit, hogy a múltban egyes pécsi bankok is folyósítottak pénzt az aranybe- váltóknak, de amióta beállott Pécsett a pénzszűke, ez a folyósítás megszűnt. Ezután Korda Alfréd, a Délmagyar Bank igazgatója szólalt fel és javasolta, hogy hivatalos aranybeváltó helyet állítson fel a város, ahová aztán a kisember nyugodtan for dúlhat, és nem kell attól félnie, hogy kiuzsorázzák. Dr. Gál réndőrszázados annak a véleményének adott kifejezést, hogy addig, ' ’ amig a Pécsett olcsón felvásárolt aranyat többszörös áron adják el Budapesten lelkiismeretlen aranviizérek. addig az aranybeváltóhelyek nyitvatartá- sa szociális szempontból is tarthatatlan. A rendőrség csak úgy tud az uzsorának gátat vetni, ha az aranybeváltóüzlctcket becsukják. Gotzt elvtárs véleménye szerint ? nagvebh baj lenne, ha a visz- rzásságokkal tisztábanilévő mun- cásság letenné a szerszámokat, nintha egyes személyeket — az iranybeváítókat — megrendsza- bályoznák. DTí Balassa Miklós dőleges megoldásként azt íjánlotta. hogy kötelezzék íz aranybeváltókat arra hogy Iránként jelentsék a rendőrségiek, milyen árfolyamon vásárolok az aranyat. Dr. Gál rendőrszázados ezt az aiánlatot 48 órás próbaidőre elfogadta. S, Nemzeti Bizottság az ellenőr, sés biztosítása céljából! Korda gazg-atót bizta meg, hogy buda- ,esti tájékozódás alapján közölje rendőrséggel a napi aranyárfo- yarnot. A felszólalások eredményekép- >en dr. Ballassa Miklós elnök meg- iiapította, hogy a jelenlegi pénz- ziike nem a Nemzeti Bank pécsi iókjámak hibája, hanem a pénz. igyminisztérium részéről történek mulasztások a pénz kiutalása örül.,Ezért a Nemzeti Bizottság '.határozta, hogy táviratilag fordul a pénzügymí- nisz terhez és felkéri, hogy a Nemzeti Bank pécsi fiókjának igényléseit minden esetben elégítse ki, mivel Pécs nagy ipari centrum és a késedelmes bérfizetések károsan befolyásolják a munkásságot. Ezenkívül elhatározta, a Nemzeti Bizottság, hogy kéréssel fordul Kovács Béla pénzügyigazgatóhoz, hogy a Nemzeti Bank csekkjére adópengőjegyeket bocsásson m pénzintézetek rendelkezésére. A bankok pénztári óráira vonatkozóan dr. Balassa Miklós azt javasolta, hogy mindaddig, amig a pénzügyminiszeter rendelkezése meg nem érkezik, a bankok tartsák1 be az eddigi hivatalos órákat, azok a kereskedők, pedig akik kötelesek délután is nyitvatar- tanl a délutáni órákban eladott árukért csak adópengő jegyeket fogadjanak el. A postán a helyzet változatlan Pénteken délben a pécsi főposta épületében értekezletre ült össze a Nemzeti Bizottság néhány tagja a postaigazgatóság tagjaival, hogy valamiképpen megoldást ta- láljnk -azoknak a visszásságoknak meggátolására, amelyek' a postán a nyugdíjak és illetmények kifizetése és az adójegyek vásárlása körül lejátszódnak. A posta helyettes vezérigazgatója elmondotta, hogy már eddig is megpróbálták küzdeni az ellen, hogy a postán ilven tumultuózus jelenetek játszódjanak le, de sajnos nem sok' sikerrel. A nyugdíjak és illetmények kifizetése napján az emberek már a hajnali 4 órakor sorban állnak a posta előtt ho<ív minél előbb a pénzükhöz jussanak. ami a mai viszonyok között érthető is. A posta reggel fél 8 ómkor kezdi meg a kifizetéseket. mert a pénzszállitmánv csak akkorra érkezik meg a Nemzeti Banktóit. Természete», hogy mire sor kerül az összes nyugdíjasokra, már régen elmúlik dél és a keserves billiókból jóformán semmi lesz a nyugdíjasok kezében. hiszen délben már semmit sem tudnak vásárolni, legfeljebb vagv a postán állnak egv ablakai odébb sorba az ladópengőjegvekért. vagy a bankokba szaladnak az adópengő betétekkel .A postaigazgatóság most bevezette azt a rendszert hogy növelte a kifizető helyek és tisztviselők számát, de ez sem oldja meg száz százalékig a pro^ blémát. A legjobb megoldás az lenne, ha a szükséges pénzmeny- nyiség már korán reggel a posta rendelkezésére állna és a kifizetéseket reggel 6 órakor meg lehetne kezdeni. Az adópengő jegyek vásárlása körüli nehézségek szintén arra vezethetők vissza, hogy a postán sem -elegendő hely, sem megfelelő tisztviselő személyzet nem ál- rendelkezésre. Dr. Hajdú -Gyula elvtárs ezzel kapcsolatban -azt javasolta, hogy a posta vegye igénybe a színházat, ahol elég hely állna rendelkezésre a kifizetésre. A posta helyettes vezérigazgatójának ezzel szemben az volt az ellenvetése, hogy ha elég hely volna is. de személyzetet nem tud beállítani, mert az eddigiek máris túl vannak terhelve munkával és minden használható embert úgyis a kifizetések lebonyolítására állítottak be, akik nem napi nyolc, hanem legalább napi ló órát dolgoznak. Mindenesetre helyettes vezérigazgató ígéretet tett arra, bogv ha a pécsi posta vezériagzatója megjön, az indítványt elő fogja terjeszteni és megpróbálják a még mindig fennálló visszásságokat kiküszöbölni. A pécsi törvényszék felmentette és szabadlábra helyezte a német- fogolyszöktető Loch Konrádnét A pécsi törvényszék pénteki tárgyalónapján került a Gartay- tanács elé Loch Konrádné 46 éves pécsi lakos ügye, akit fo- golyszöktetés vétségével vádolt meg -az1 ügyészség. A vádirat szerint Lochné 1945 júliusában egy rendőrhatósági őrizetben lévő német fogolynak, dr. Dom német orvosnak segédkezet nyújtott abban, hogy megszökhessél Loch Konrádné gyakran látogatta a Svéd Vöröskereszt kórházban fekvő német orvost, -aki sokszor beszélt neki arról, hogy Pécsről milyen könnyű lenne megszökni Erre Lochné átadott neki egy térképet, amelyen pontosan megjelölte lakását. Nemsokára ezután dr. Dornt a kórházból átvitték a Ferenc József laktanyába, ahonnan csakhamar meg is szökött hogy felkeresse Lotíhnct. Azonban az úton egy magyar rendőr elfogta — de mert meg akarta tudni a német katona szök- tetőinek nevét, felajánlotta, hogy elkíséri, Loch Konrádnénak pedig megígérte, hogy a fogoly szökíe- tésében segítségére lesz. Lochné ezután a férje holmijából kölcsönzött ruhát a német katonának és ellátta élelmiszerrel is, majd a szénapadláson lefektette aludni. Közben a magyar rendőr két társával együtt visszatért és letartóztatta dr. Donit és Loch Konrádnét leányável együtt. A vádirat adatait -a rendőrségi nyomozás mindenben igazolja, sőt maga Loch Konrádné a rendőrségen részletes beismerő vallomást is tett és megerősítette azt, hogy gyakran járt be a Vörösker-esz.tes 'kórházba meglátogatni a német foglyokat. Mindez maga a szürke tény. Az érdekes csak az, hogy a pénteki tárgyaláson Loch Konrádné — valószínűleg védője, dr. Somogyváry József biztatására — vallomását teljes egészében visszavonta és igy a vád új bizonyításra szorult volna. Sajnálatos tény, hogy a legillteté. kesébb tanú, a szóbanforgó rendőr kihallgatása nem volt lehetséges, mert az már ismeretlen helyen tartózkodik, a német orvos pedig szintén nem lelhető fel. —• Mindezek alapján a bíróság — mert mi mást is tehetett volna — b;zonyitékok hiányában az -eljárást megszüntette és Lotz Konrádnét azonnal szabadlábra is helyezte. Az indokolás az, hogy a fogolyszöktetés vádja nem bizonyítható. először azért, mert dr. Dorn nem a Vöröskeresztes kórházból szökött meg, hanem a bolgár katonaság őrizete alatt álló Ferenc József laktanyából, — tehát nem magyar hadifogoly — továbbiakban pedig azért nem, mert Loch Konrádné nem vett tevékeny részt a fogoly szökésében. Hozátartozik a tárgyaláshoz az is, hogy az ügyész szó nélkül tudomásul vette a bíróság döntését. Teljesen távol áll tőlünk, hogy a független magyar bíróságot hibáztatni akarnánk, de nagyon furcsának találjuk azt, hogy ma, amikor a németség és különösen a hazai svábság nagy részének bűnössége két- ségenkivül beigazolódott, büntetlenül szabaduljon meg olyan valaki, aki — tanúvallomások szerint — németbarátságáról közismert volt s maga is beismerte azt. hogy közreműködött egy fogoly német megszökteté- sében. Hogy vallomását visszavonta és felelősségrevonása a biróság előtt lehetetlen azért, mert pontosan erre az esetre megfelelő paragrafus nincsen, keveset számit. Itt a tények beszélnek és ezeket a tényeket nagyon melegen ajánljuk a politikai rendőrség figyelmébe, akinek esetleg módja és lehetősége lesz ahhoz, hogy az ilven fcgoiyszöktető Lóch Konrádnékat a megfelelő helyre, az internálótáborba juttassa. Az utolsó szó jogán A rendőrség felhívása az arany- beváltakhoz 2 UJ A Nemzeti Bizottságban és a rendőrségen lefolyt tárgyalások, eredményeképpen illetékes tényezők azt a határozatot hozták, hogy a pécsi aranybeváltók üzleti tevékenységét nem korlátozzák ugyan, de kötelezik őket, hogyha budapesti árfolyam szerint váltsák be Pécsett is a tört aranyat. A rendőrség a jövőben szigorúan ellenőrizni fogja, hogy valóban betartják-e a Nemzeti Bizotsag- :tak ezt a határozatát. Amennyi ben a pécsi aranybeváltók a ha- tároztot megszegik, súlyos megtorlásban lesz részük, sőt sor kerülhet az internálást eljárásra és üzleti tevékenységük teljes megszüntetésére. A Nemzeti Bizottság pénteki ülésén tehát megállapították lázi, amit iaz Uj Dunántúl leplezett le elsőnek, hogy az aranybeváltás pécsi frontján történik, nem más, mint uzsora. Még akkor is uzsora, ha a régi Btk. erre nem is talál paragrafust. Nekünk nem azok az aranyeladók fájnak, akik spekulációból adják el aranykészletüket, hogy naponta újat vásároljanak, hisz azok amúgy is 'tisztában vannak a pesti árakkal, és ha kell, legfeljebb felutaznak Budapestre: Mi (azokért a nyugdíjasokért, tiszt, viselőkért, és munkásasszonyokért szállunk harcba, akik utolsó jegygyűrűjükből részeltetnek le egy- egy félgrammot, hogy délben meleg ebédet adhassanak éhező családjuknak. Megállapították mindezt és maradt minden a régiben. Mert azt a NB. tagjai sem gondolhatták komolyan, hogy azok a pécsi aranybeváltók, akik eddig kihasználták a pénzszűkét és az inflációt, most imáról-holnapra jó fiuk lesznek. Ami a posta Igazgatóság ügyét illeti, az paár Egyenesen szabotázs. Csütörtökön megígérte, határozottan ia posta főigazgató úr, Somogyi gazdasági rendőrszázadosnak, hogy délután is adnak ki adójegyeket- Ezzel szemben péntek reggel a postafőigazgató elutazott, s az embereket délután 2 .órakor már nem engedték be az épületbe azzal, hogy a pénzt vigyék az Uj Dunántúlhoz, tálán az beváltja. Nem tudjuk, mit szólna a postaigazgatóság, ha mi a dolgozókat hozzájuk küldenénk, de egy biztos, hogy nem örül nének neki. Dr. Balassa Miklós, a Polgári Demokrata Párt vezetője azt tanácsolta, hogy a bankok — amig Írásos rendeletet nem »kapnak — továbbra is a régi zárórát tartsák be. Tudjuk, hogy a Pécsi Takarék igazgatóságát általában nem nagyon 'érdekli a dolgozók jajkiáltása, de kérdjük, hogy helyesnek tartja-e Balassa úr azt, hogy a dolgozó csak dolgozon és délben kapott (pénzéért másnap egy negyedét vásárolhassa. Megértjük a banktisztviselőket is, tudjuk, hogy túl vannak halmozva munkával, de mégis kérjük, hogy találjanak' módot a délutáni nyitva- tertásra, mert ez az állapot tűrhetetlen s ez (megakadályozza azt is, hogy a kereskedők délután nyitvatarthassanak. Csak az utolsó hónapban? Hannoverből jelenti a AFP; A hannoveri brit törvényszék elölt Lauterbacher volt birodalmi nemzetvédelmi főbiztos kijelentette, hogy Hitler a háború utolsó hónapjaiban teljesen bolond volt. 1940-ben elvitték Pécsről a bölcsészkart és öt évi szüneteltetés után visszaállították, — ideiglenesen. A beiratkozott Ifjúság az Ígéretek alapján már III. félévét hallgatta le, — abban a reményben, hogy a kari vissza fogják állítani. A kultuszminiszter úrtól erre vonatkozólag három Ízben személyes ígéretet kaptunk. Most, — félév végén, még az ígéretet is visszavonták. Miért? Talán mert kérésünk nem szükségszerű és nem időszerű? Amikor telve akaraterővel, tettvággyal, vállaltuk a rendkívüli félévekkel járó bizonytalanságot, tudatában voltunk annak, hogy célunk megvalósítása magyar társadalmi érdek. A magyar nemzet szempontjából nem lehet közömbös, hogy Dunántúlon jól képzett, demokratikus szellemben nevelt tanerők veszik-e át, vagy sem — az új nemzedék nevelését. Amikor a Dunántúl egyetlen egy, de teljes egyetemét követeltük, rém kívántunk sokat. Világosan láttuk azt is, hogy politikai szempontból is szükség van ránk. Mert nem véletlenen múlott, hogy a német befolyás ideje alatt vitték el Pécsről a bölcsészkart s helyébe „kárpótlásként" sváb középiskolát .létesítettek. Éppen ezért vettük fel a harcot, mert munkánk szükségességét D>ar ekkor valamennyien éreztük, amikor még ágyúk dörgése zavarta meg a Dunántúl csendjét. Szomorú tény azonban, hogy akkor, amikor a németek felismerték az itteri kulturális lehetőségeket és azt saját érdekeik szolgálatába igyekeztek állítani, a mi kérésünk, amely magyar érdek lett volna, — nem talált meghallgatásra. Vagy talán gazdasági okok miatt vallottunk kudarcot? Ebben sem értünk egyet, mert a bölcsészkar •elá.lítása cjazdaságilag is megvalósítható. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szűkén bár--de a helyiségek biztosítva vannak. A felszerelés, is pótolható. A francia és német szeminárium könyvtára teljes egészében megmaradt, csupán a magyar és olasz szeminárium könyvtárai szorulnak némi kiegészítésre. Előadóink egy kivételével állami szolgálatban állanak, tehát átminősítésük nem jelentene nagy nehézséget és súlyos terhet az államra nézve. Ha az ideiglenes bölcsészkar megszüntetését az egyetemi fiatalság szempontiából nézzük, a nehéz qazdasági helyzet ig^n nagy mértékben akadályozza a megkezdett tanulmányok folytatását. Baranya gazdaságilag megalapozott ahhoz, hogy Pécs városát ellássa élelemmel. Az egyetemi ifjúság ellátása tehát nem ütköznék olvan nagy nehézségekbe, mint Pesten. Hogyan fogják ellátni a túlzsúfol!, gyenge kosztú pesti menzák a feltóduló hallgatókat? Lehetséges lenne talán, hogy kulturális szempontokból nem tartják lényegesnek a bölcsészkar visszaállítását? Baranya. Ormánság és általában Dunántúl , — nénnvelvl gyűjtés szempontjából hihetetlenül qaz- dag terület. A múlt félévben, a már megjeleni néprajzi gyűjtések alapján ' készítettünk egy térképet és megállapítottuk azt, hogv még nagyon sok kiaknázatlan terület van a Dunán- tú.on. Csak a megállapításig jutottunk el, — tovább nem, mert elvágták a lehetőségeiket. Ezt csak egy szempont a sok közül, mert mmt nyelvész tártam fel a lehető- seqeket. — de ugyanez áll a történészekre, humanistákra is. Pécsi régi latin maradványai, Dunántúl még fel nem fedett népmeséi, népdalai, szokásai hány disszertáció anyagául szolgálhatnának és hány szellemi területen dolgozó embernek nyújtanának lehetőséget arra. hogy gazdagítsa a magyar szellemet, a magyar tudományt. Ki fogja elvégezni helyettük ezt a munkát? Kétséges, hogy a pesti bölcsészek Dunántúlra költöznének kutatás céliától, minden vezetés, i: «nyitás nélkül. Barkó Ilofta böicsészha'lqaló.