Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-30 / 169. szám
Pécs szervezeti munkássága hitet tett a forint mellett __ A vasárnapi szakszervezeti nagygyűlésen elhatározták az üzemi forint védő bizottságok megalakítását a stabilizáció biztosítására Vasárnap délelőtt hatalmas munkástömeg gyűlt ösazo a Munkás Kultúrház udvarán, hogy a szakszervezeti nap keretében meghallgassa a budapesti központ ki. küldötteit és állást foglaljon a stabilizáció, a jó pénz védelmében. A Kultúrház kerthelyiségét (zsúfolásig megtöltötték á jelmondatos táblák alatt felvonuló, a különböző szakszervezetek munkásai. Színpompás képet nyújtott a színes zászló'erdő és az ötletesen megfestett táblák, amelyek határozott hangon hirdették, hogy a magyar dolgozók ha kell, a legerélyesebben is megvédik a demokratikus magyar jövő zálogát a forintot. Pontosan t:'iz órakor a Himnusz ís az Irtternacionálé hangjaival vette kezdetét a nagygyűlés. -- Vidolovits Nándor elvtárs, a pécsi . Szakszervezet elnöke üdvözölte a megjelent munkástömeget és köszöntötte a budapesti szaktanács kiküldötteit. Ez a nagygyűlés — mondotta — hivatott ismertetni a régen várt fordulópontot és jövőbeli gazdasági terveinket. Ha most visszapillantok az elmúlt másfél esztendőre, meg kell mondanunk, hogy nem hiába szenvedtünk. Ez alatt az idő alatt a dolgozók erejét háromfelé kellett elosztani. Küzdeniük kellett az ország újjáépítéséért és ennek a munkának ma már mindannyian élvezzük az eredményét. Áldozatos, nehéz munkát végeztek a vasutasok, az építőmunkások, a bányászok, minden szakma kivette részét az újjáépítésből. Lekötötte a munkásság erejét a reakció és a fasiszta előretöréssel vívott harc is A legsúlyosabb harc azonban gazdasági javaink pótlásáért és a hiányzó élelmicikkek megszerzéséért indult meg. De ez a harc nem volt hiábavaló, látjuk már 1 gazdasági életünk reménységét, a jó pénzt. A reakció, amely az inflációba akarta belefojtani az új magyar életet, korán örült. — A nekünk ásott sírba ők maguk fognak beleveszni, mert az új pénz nyomán új élet fakad. Le kell számolnunk azokkal, akik nem akarnak beleilleszkedni az új rendbe és százezrek életét veszélyeztetik saját érdekükért. Aki bűnös bűnhődjék, bármilyen pártnak tagja és ne hozhassa fel senki mentségül Auschwitz és Dachau szenvedéseit sem. Hisszük, hogy mindenki megérti a munkásság intő sízavát és csatlakozik hozzánk az utolsó rohamra demokráciánk és magyar hazánk felépítéséért. «rév’ A magyar földmunkás szól az ipari és értelmiségi dolgozókhoz Vidolovits elvtárs bevezető beszéde után Mjagos Gábor elvtárs. a földmunkások központi titkára beszélt a munkássághoz. Az egész ország dolgozó parasztsága nevében üdvözölte Pécs és környéke dolgozóit, majd kifejtete, hogy mit jelent a földmunkásoknak a forint és a stabilizáció és mit akarunk megtenni azért, bogy ez biztos oénzünk is maradjon. Senki sem mondotta azt, hogy augusztus l-ével egyszerre paradicsomi élet Lesz aiz országban. Csak annyit mondunk, hogy augusztus. 1.-én a forinttal el tudunk- indulni egy biztos alapról. A földmukásságnak vannak sérelmei, amelyek megoldását a stabilizációtól várja. Most készül a módosított beszolgáltntúsi rendelet, amely szerint az öt,holdon aluli kisbirokosoknak, akik adókötelezettségüknek eleget tettek, nem kell beszólgáltatniok. Rnde- ződik aiz a visszás helyzet, hogy miß a földtulajdonos, ak,i földjén jóformán semmit sem dolgozott 240 kg. búzát tarthat meg a földmunkás csak 160 kg-ot kap. A földmunkásságnak — bármennyire nem tetszik a reakciónak — magának kell sürgetnie a beszolgáltatás azonnali és általános végrehajtását és ügyelnie kel! arra, hogy ami a beszolgáltatáson felül megmaradt, ne menjen a feketepiacra. Feketézők nemcsak a városban vannak, de ott vannak a falusi nagygazdák, akik mindig megtalálják a módját a „csere-berélés. nok“. Ezek felett nekünk kell őrködnünk. A most megalakuló földműves szőve t k ez e tekkel kapcsol atban nagy kérésünk van aiz ipari dolgozókhoz. Az ipari munkásság tapasztalatokban sokkal gazdagabb és ezért kérjük, hogy a szervezési munkálatokban siessenek segítségünkre. hogy iá szövetkezeteket megalakíthassuk. Csak a kölcsönös segítséggel érhetjük el, hogy a falu élelmet adjon a városnak az ipari dolgozók nedig iparcikkekkel lássák el a falusi munkásságot. Csak együtt, a paraszt, ipari munkás és haladó értelmiség tudja felnevelni a másfél évvel ezelőtt megszületett, egyre erősödő gyermket, a szabad, független, népi demokratikus Magyarországot. A központi kiküldött Horváth Mihály, a budapesti Szakszervezeti Tanács kiküldöttje -melkedett ezután szólásra. Az a Mr járja Budapesten — mondotta, — hogy Pécs több más várossal együtt a reakció martaléka lett. örömmel kell megállapítanom, hogy ez az állítás hazugság, mert az hogy a pécsi munkásság ezen a gyűcsen megjelent, bizonyítéka, bogy nem fordultak el a munkáspártoktól és a szakszervezettől és bíznak vezetőségéiben és irányításában. Sokan azt hiszik, hogy ebben a« országban minden úgy történik, ahogy a két munkáspárt és a szakszervezetek akarják. Ez nem így van. A magyar nép gazdasági és jogi érzéke ki van fejlődve és eíért elégedetlen. Másfél év verejtékes munkája zárult le azzal, hogy elérkeztünk a stabilizációhoz. Erőnk nagyrészét az kötötte le, hogy a forintot sikerült előre meghatározott időre kibocsátani. Néhány héttel ezelőtt a képviselők egyrésze saját kormányát, saját (miniszterelnökét F* | UJ DUNÁNTÚL aranyfedezet is. A magyar nép abban a helyzetben van. hogy tényleg rendet tud teremteni. A spekuláció korszakának ebben az országban vége van. A torintvédö bizottságoti feladatai akarta megbuktatni azért, hogy a stabilizációt hátráltassa és elodázza. A munkáspárti képviselőknek, a munkáspártoknak kellett a Kisgazdapárt miniszterelnökét megvédeni, hogy a stabilizációt ne gáncsolhassák el. A magyar dolgozó nép megérett arra, hogy saját sorsát irányítsa, éppen ezért nem dőlt be semmiféle uszításnak. Az elvégzett munkában megedződtünk és tudjuk, hogy a harcnak nincs vége. a stabilizációval még nem oldódott meg minden. Nehézségeink még lesznek, de munkabéreink az árakhoz viszonyítva nem lesznek két- ségbeejtők. A munkásság nem engedi, hogy elértéktelenitsék a forintot, nem hagyjuk, hogy a tőkések' a mi rrunkánkön keresztül saját vagyonukat még megsokszorozzák. A kormány és a magyar dolgozó nép el van szánva, hogy ebben az országban most már a forintot stabilnak tekinti és megvédelmezi. Ehhez megvan minden előfeltétel. A földek 90 százalékban megvannak munkálva, ipari termelésünk szépen ível tejfelé, megvan az Felvetődik a kérdés, hogy igazságosan kiveszi-e részét mindenki a munkából. Egyelőre háromszáz rendelet jelenik meg, amelyek módot adnak arra. hogy korlátok közé szorítsák a féktelen spekulációt, ami itt folyik. A tőke azonban arra spekulál, hogy a magyar nép úgysem ért a rendeletekhez és így azokat megint könnyei ki lehet játszani. A dolgozó nép elég érett arra, hogy saját sorsát irányítsa, tehát arna is érett, hogy beleszóljon az ország irányításába. Ennek gyakorlati része, hogy az üzemekben bizottságokat -állitsa- r.ak fel, ia forintvédő bizottságokat. A bizottságok teljes felhatalma, zást kannak és a gazdasági rendőrséggel együtt dolgoznak olyan jogkörrel, hogy letartóztatást is foganatosíthatnak. A bizottságok feladata, hogy f'vorsan és azonnal intézkedjenek. Ezzel azonban a kérdés még nincs megoldva. A munkásság legközelebbi lépése az, hogy a ke mskedelemnek nemcsak ellenőrzését, de irányítását is átveszi. K> fogjuk fejleszteni országos viszonylatban ia munkás termelő és fogyasztó (szövetkezeteket aro'- Ivek a szakszervezetek felügyelete és a szövetkezeti tanács és minisztérium irányítása mellett gondoskodnak arról, hogy síz áru a '»várakból ne a kis és nagvspeku- lánsokon keresztül, busás haszon-- na! megterhelve jusson a fogyás/ tóhoz, hanem a szövetkezetén át'i közvetlenül -kerüljenek kiosztásra a munkásság között. Ez az elosztás minden tekintetben igazságos és méltányos Lesz. Az általános munkaerőgazdál- ködás keretében a munkakötelezettség bevezetése igen fontos követelése a munkásságnak, mert 'lesznek olyanok, akik nem akarnak belekapcsolódni a munkába és készből akarnak élni. Azt akarjuk, hogy mindenki oroduktív munkát végezzen, hogy ezzel az életnívót emelhessük. A fizikai és szellemi munkások bére -között nem csináltunk olyan különbségeket, mint a múltban volt. Számtalan társadalmi igazságtalanságot akarunk kiküszöbölni. — Lesznek majd egyes nroblémák, amelyekben a központi vezetőség és az egyes munkatársak között nézeteltérés merül fel, de ezek a bajok nem Lehetnek olyan súlyosak, amelyeket könnyen, egymás között meg ne tudnánk oldani.. Horváth elvtárs foglalkozott a reakció újabb mesterkedéseivel is, amelv a munkásérdekek látszólagos képviseletében lázítának. Beszéde végjén Horváth elvtárs felhívta a munkásságot hogy álljon Vj a munkáspártok és a szak- szervezetek mellett mindenki érdekében, mert a munkásság azért amit az elmúlt másfél esztendő alatt tett, a történelem előtt bát. ran vállalja a felelősséget. Áll az akaszt*; fa A nagygyűés Lakatos József szakszervezeti titkár elvtárs szavaival ért véget, aki újra felhívta a munkásság figyelmét a forint- védő bizottság szerepének fontosságára és kérte, hogy ezeket a bizottságokat minél hamarább állítsák fel, A munkásságnak kötelessége, hogy augusztus 1-e utál a forinton készéiül megvédje a demokrácia erkölcsét. Az akauztófa amit a munkásság a Széchenyi- téren felállít nem vicc, hanem halálosan komoly szimbólum, hogy a munkásság kész a legmesszebb. Franciaországban igy csinálták! Magyarországon az ellenforradalom alatt krisztusi igék hirdetése közben szavazták meg a főpapok a zsidótörvényeket, a demokráciában pedig ugyancsak a hercegprímás kért bün- bocsánatot az előző korszak bűnözőinek, mert „nem vétettek isteni és emberi törvények ellen.” Franciaországban minden másképp volt —, olvassuk egy Párisból hazatért magyar visszaemlékezéseiben. Nézzük csak meg, mit csinált Chaillet atya az 1040 után alapított Keresztény Tanú szerkesztője? Nos, semmi esetre sem lökte vissza a vízbeíulót, hanem Duvaux atyával és reíor- mátus kollégájával, Paul Vergara-val zsidó-gyerekeiket mentett meg. Nem egyet, nem tizet. Tizenkétezret. Nem gazdagot, nem befolyásost, hanem mindenfélét. Mert a krisztusi tanítás így szól: engedjetek hozzám a kisdedeket. De a kisgyermekeket a németek nem engedték, hát Chaillet atya utánuk ment. És a németektől szinte elrabolt kicsinyeket részben katolikus intézetekben helyezte el, részben — és ez volt a nehezebb — parasztoknál. De hogyan? Fiatal lányokat küldött szót a falvakba kerékpáron, ezek puhatolták ki a parasztok érzelmeit és akit megbízhatónak találtak, annál egy-két gyermeket elhelyeztek. Ez persze nem volt könnyű. Veszélyben volt a gazda és veszélyben volt g gyerek. Az atya Idős asszomyhívei vitték szét a gyerekeket. Egyik ilyen csoport egyedül 358 gyermeket mentett meg. Egyet elfogtak közülük, kínozták, hideg fürdőből forróba, onnan megint hideg fürdőbe tették, de nem vallotta be, hová vitte a gyerekeket. Nem volt könnyű dolog persze a kicsinyekkel se megértetni, hogy ml történik velük s hogy most más nevük van, másképp kell viselkedniük. Egy holland fiúcskának például megmondták, hogy az úton ne nyissa ki a száját, mert beszédén érződött az idegen akcentus. A gyerek a négyórás úton meg se mukkant, csak amikor megérkeztek, vallotta be, hogy a nadrágja vizes. „Azt mondtátok, hogy nem szólhatok" — mentegetődzött szegényke. Chaillet atya gondosan sáfárkodott a reábizottakkal. Irataikat elrejtette, hátha előkerülnek a háború után a szülők, akkor visszaadja majd nekik őket, a könnyebb felismerés céljából ujjlenyomatokat vett fel tőlük. És amíg a gyerekek a parasztcsaládoknál növekedtek, a derék atyát a németek koncentrációs táborba zárták Ez se törte meg. A börtönből küldte szét memorandumát, amelyben Franciaország református és katolikus papjait együttes küzdelemre hívta fel Hitler ellen és 1942 júliusában, amikor a németek a párisi Tatter- salban a Vélodrome d’Hlverben 13.000 zsidót gyűjtöttek össze, különválasztott kicsinyeiket ugyancsak Chaillet atya emberei mentették meg. Duvaux atya és Paul Vergara tiszteletes úr, a két segítőtárs eközben apácák segits égével mentették meg a gyermekeket, német parancsokat hamisítva szabadították ki a náci rabságban sínylődő kicsinyeket. „Nem kérdezzük a szerencsétlentől: honnan jössz és milyen vallású vagy, azt mondjuk neki: Szenvedsz, és ez elég. Hozzánk tartozol és ml meggyógyítunk" — írja ajtaja főié Vergara református tiszteletes, aki csak a legcsodálatosabb véletlenek következtében csúszott ki a Gestapo kezéből, de nagy áron: fivérét megölték, feleségét és fiát deportálté^. A kisgyermekek azonban átvészelték a megszállást és legtöbbjük ma Is ott él paraszti nevelőszüleinél, mert igazi szüleik még nem kerültek elő. menő lépésekre is, hogy a forintéit megvédje. A munkásság türelmével eddig súlyosan visszaéltek, de most elérkeztünk oda, ahol a munkásság türelme végétért. A nagygyűlés után a munkás- tömeg fegyelmezett sorokiban vonult ki a Széchenyi térre, ahol a munkásdalok hangjai közben felállították a jelképes akasztófát. Lakatos József elvtárs a szak- szervezet titkára az akaSztófa felállításánál többek közt az alábbi beszédet mondotta: —• Az 1789-es fnaneia forradalom volt az első, amelyben a nép elérkezettnek találta az időt, hogy saját maga számoljon Le ellenségeivel. Azóta a dolgozók sötét esztendei és évtizedei következtek el az európai népek számára, ame. lycket itt-ott szakítottak meg az ellenállás és szabadságküzdelmek rövid fellobbanásai, amiket mind a reakció és a tőke vérbe fojtott. A magyar nemzet és a magyar nép jól tudja, hogy mit jelentett 1919 és azért kell, hogy kétszeresen vigyázzunk, ez ne következzék újból be. — Ez az akasztófa, aminek látása egy munkás számára sem kellemes és aminek felállítását nem a dolgozók, hanem a nem dolgozók, a spekulánsok tették szükségessé szimbóluma akar lenni annak, hogy ami augusztus elseje után következik, az nem játék többé. Ezután a forintbizottságok figyelmét felhívta arra, hogy a forint védelmét komolyan vegyék és hivatásukat tárgyilagosan és részrehajlás nélkül végezzék. A Gazdasági Főtanács úiabb stabilizációs rendelkezése) Budapestről jelenti a MTI: A Gazdasági Főtanács július 27-* ülésén a malomiparban a vámőrlési díjat 10 forintban, a kereskedelmi őrlési díjat pedig, 12 forint ben állapította meg. A Gazdasági Főtanács ugyanekkor elhatározta, hogy haladéktalanul lehetővé teszi a malomipar folytatásához és fejlesztéséhez szükséges legfontosabb anyagoknak az anyag- és árhivatal útján f* malomipar részére való rendelkezésre bocsátását, továbbá azt i*> hogy 2090 méter szitaselymet_ Svájcból behoznak. A Gazdasági Főtanács július hó 28-i ülésén a Nemzeti Bank kamatlábát 7 százalékban, a többi bank által nyújtott hitelek kamatlábát pedig 12 százalékban, n terményhitelek kamatlábát pedig 9 százalékban állapította meg. f ’ Burgonya forint árak' A közellátásügyi miniszter augusztus elsejétől! szeptember 15-ig a burgonya termelői árát es-rien- kint állapítja meg. A most közzétett burgonyaár mázsánkint 15 forint. Szeptember 15-től a Gü'lbaba és a nyári rózsa burgonya 18 forint, őszi rózsa 17.50, Ella és sárga burgonya 15, Woltmann 13.50 Krüger 12.50. Ui pos abéiyegeket hoz forgalomba a posta Budapestről jelenti a MOT: —- Augusztus 1-én 10 12, 20, 30, 40, 60 filléres, egy forint, 1.40, 2.-7 3.—, 5.— és 10.— forint értékje'" zésű új bélyegeket bocsát forga* lomba a posta. A bélyegek elkészülésük sorrendjében kerülnek forgalomba és bárhova szóló P°s‘ fai küldemények bérmentesitésére fe’használhatók.
