Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-19 / 136. szám

j«aiM 2(-2t. A P O L L O * 3oS»ri bíbor* WjtxgxWttbb nap/ai : Életre-halálro CKt» Brook. John C!«nwnUs. RKHOZ1 Laraoato* * ** öiSkbusú műve Alarcosbál MakafOT­p A Níkoia Mordaínov, Tanú M, .Sraáawdrii. A ö H A N i A A Una n*«li néUfcfiltó rosi^i- 'flnoi «otrejfey« Bfl#ké Piato >»'«• Fal. *mar 'Inen. Ulkten Matyii. Mal« íí-rt Ä P O L l O retrtaatkr 'Wi Hlmiéték».: táJ lei»«®© mskmoz KaeaÄtö trard-0tt<ja<>l e<y hun­ért kutitrr 1m1uh)í»ítóI : A láthatatlan asszony URÁNIA. Kit aitlmts »in wniny! FnaciaorBiágban: Tűsön men ól... Robart Moriey, Goáron Jaden or. hétköznap fttmepnp fi, 7 őrakoi 3| fi, 7 érakor Á gyermekek &rám.nrrt nincs» de Ml Légrády Ferenc 50 kg cukrot kapott meri hiszen csőit három és léi évre Ítélték es a \ OT á?y is leimenti és akkor mindenkit „elintéz T eynapi számunkban írtunk ar- j; a 84 szegény pécsi munkás- yeimekről, okikat a város a Ba- ’ torna vitt nyaralni. A város az < náció és gazdasági javaink eíég- ensége mellett, amit. tudott, art yujtotta a munkásgyermekeknek, nkrot természetesen nem tudott dni, hisz a cukor ma olyan ritka ncs, ami mimkásgyénnekek szá­lára elérhetetlen Cukrot Pécsett úgylátszik csak az kaphat, akit a népbtróság iz­gató és fasiszta cikkeiért leg­alább bárom és félévi börtönre félt. lert a gyermekek részére havi 5 dkg cukor jár. már ha a drága a rimáit árat is meg tudja fizetni, uert sokan ezt sem tudják De égrády Ferencnek, a Baross zövetség volt pécsi vezetőjének, Hangya volt vezérigazgatójának Keresztényszocialista Szervezet zltó vezérének, a Hétfői Hirek ■ Dunántúl c. fasiszta lapok hir- ?dt németrajongó, munkásellc­A stabilizáció előkészületei Anto* elvtársi nyilatkozata A stabilizáció előkészületeinek "le- .-JÚÜ iéjíli t, pfcnzugynji- ®Jszténum végzi, Dr. Antoe Ist­ván elvtárs, államtitkárhoz e műn- ** részleteiről tettunk iei kérdé­seket. —• Müyan intézkedések történ Pék az állami- bevételek tokozá­sára i Megreformáljuk a kereseti és iáiaojeti adózást. Azon dolgozunk, hogy «z adódókat megfelelő osz­tályokba soroljuk és megfelelően •“w* ei a terheket, A forgalmi •dóknál fokozatosan visszatérünk • íazasarió rendszerre — azaz az •dó teljes összegét a gyáraknál J* «* importőröknél igyekszünk ®*majtain. Ez a rendszer a mainál ^áfcfe biztosítja, hogy a kincstár ^•Sfcapja a pénzét és előnyös a fo9yaszlónak is. A minisztertanács elé terjesztet. ** a stabilizációs föl da dó rende­ltet. Eszerint « földadót termé- •®stbeu kell fizetni, de az adóga- beszámít a beszolgáltatás: “totere ttsógbe. Aki adóját tenné, ■ttáfeen lerótta, az az ezen felüt ••mokiáltatot* terményeiért meg- **pje a teljes piaci árai. — Elkészüli az új házbér-rende- is. A kislakások bére az t938. *vme4 tő százaléka lesz, ez az •rá®y fokozaftoaan emelkedik 80, Wetve 100 százalékig. Természe­tőrt®, ha a bázbér jövedelmet ity- ásódcm helyt* is ájjttjuk, a Laká- ká és üzlethelyiségek forgalma topábbra is kötött marad. Á haz­aér jövedelem legnagyobb részé* •ónytejenek vagyunk házadé ter- •Njahan az álfám «vámára igénybe *teuá. Az újoronom épített és ro­mokból helyreáll ttot* lak ások f©<- Ó*#ma szabad lesz és bérük mesz- ®«TOer»6 adókedvezményt kap, ’cg-'' foJkeftsüIk g magángazdaság Apnkvző kedvűét. • — Gondolunk az áttörni egyed- •rtságofc. jövedelmének fokozására A domnyjővedék és a szesz •gyadttrwiág exportálni is fog öóraféthatöan a vüégprad áru *«ány miatt igen jó árakat kapunk Jrtjd tarmékemkért.A szeszkrvitel1 yieértve a márkás cikkeket », ál- •Um monopöltum veszi késibe. Ha« «lukéit meg erre a célra egy vtami réssvényfiársaság. ~ Bnveaeúiyban tesznek az állam •tedásaí a bevételekkei? — Itt kétségtelenül nagyobbak • aefaéwégok. ÍJgy hatásozttflc me; • tecSteégvetös főösszegét, hogy a< ^teyfcvr legyezi tormeWsünfc mai ''Sepot-rvol A személyi löattteso’- I {Jódéul csak az 1938-as Htteémná' ’ "•rtesebb tasatvsselé kteJégftő fi háztasfladk A teépitéí Nfc émtuffmA * tárol' ,>ovümT- éf *dt teia*ge«wé váfi hí- ’ó*w tu«»őT<M»k ábnentem öwna gát. Petiig, nézetem szerint, aki megakadályozza a gyökeres leépí­tést, a közalkalmazottak egyete­mének árt — hiszen ha nem sike­rül a megállapított létszámhoz el­jutnunk, elviselhetetlenül kevés lesz egy-egy közalkalmazott fize­tése. Ezt azonban el kell kerül­ni, mert a magyar demokráciának kevés, de jól fizetett alkalmazot­tal kell irányítania arz államgépe­zetet. — A magángazdaság is alkal­mazkodik az új helyzethez? Alfcatmazkodráé kell. Az ár- és bérsaavanal kialakítására elké­szült az etoö terv, de ez még esi-1 szólásra szorul. Az alapvető gond. a mezőgazdasági és ipari termelés ma még nincs egyensúlyban, így a két főtermelési ágban áregyen­súlyt is nehéz teremteni. Az ipari árak gyakran igen magasak mert az infláció függönye mögött sok vállalat egészségtelenül fejlődött. Számos gyárnak a termelése lé­nyegesen kisebb a békebelinél, de e rezsi és a tisztviselölét6zám vál­tozatlan, Ez persze drágítja a ter­melést. A munkások teljesítménye is néhol eléri a békeszínvonalát, máshol annak csak töredékét nyújtja. Ezek a hihák, mihelyt em­beri fizetést — stabilizációs ber- srintet — állapítunk meg, meg szűnnek. — Ez a probléma kényszerűéi követeli megoldását: az üzemveze tón észszerűsitését. Arra kell tö­rekedni, hogy a termelés elérje és ahol lehet, túlhaladja a békeszin­tet. A dolgozókat érdekeltté ke!' tenni a termelés fokozásában. Be kell vezetni mindenütt az akkord, rendszert és a többet teljesítőnek több fizetést kell adni. Ahol eze­ket a szempontokat nem ismeri z fel idejekorán, nem szervezik meg a termelést — ott az előállított áruk drágák lesznek, az özem nem lesz kifizetődő és így kényszerűen felvetődik a felesleges mukaerők llépflésének kérdése. — Kétségtelenül komoly prob­lémák várnak még megoldásra, de a stabilizáció kilátásai igen kedvezőek, és egy bizonyos: az in­flációé nyomornál sokkal többet fog nyújtani a dolgozók széles tö­megeinek és helyzetük hónapról- bétlapra éwzre.vehetően férhetőbn lesz. nes és a zsidó kereskedők üzletei kisajátításáért harcoló cikk szer. zőjének ezzel szemben 58, azaz ötven kilogramm cuk­rot Utah ki a pécsi pénzügyigaz­gatás ág abból a lezárt üzletből, amit deportáltaktól kényszervé- tellet szerzett meg uszításai fu- f.) Imáért. Légrády Ferencet a pécsi nép- biróság bűnösnek mondotta ki azokért a cikkekért, amiket a heccujságíróból közgazdasági ve. zetővé kinőtt Baross-elnök irt. Aki ismeri a pécsi népbíróság enyhe ítéleteit, az tudhatja, hogy Légrá- dynak hétpróbés fasisztának kel­lett lennie, ba még Pécsett is há­rom és félévi börtönre ítélték. Az ítéletet a népügyészség megfelleb- hezte, mert az a Krausz, Szűcs és Társa nagykereskedői cég kifosz­tásában, dacára, hogy a leltárban még a,_horotvaszappaat, pengéket és papírzacskót is romlandónak minősítették l.égrády szakértő!, nem találta bűnösnek, csupán uszító fasiszta cikkeiért ítélte el. Minden józan ember azt hinné, hogy Légrády úr valamelyik bor tömben együtt dolgozik azokkal í szerencsétlen mezítlábasokkal, aki két az 6 cikkeiért sodortak a nyi­lasok karmaiba. Tévedés Légrády úr elegáns szürke ru­hájában, szivarral a szájában sétát a Kossuth-utcában és ügy­védjével, aki természetesen nem lehet más, mint az egyedül ma­radt dr. Somogy váry József, igyekszik megakadályozni, hogy a deportált kereskedők egyetlen leszármazottja, Szűcs Gttta, a demokrácia második évében visszakapja azt az üzletet, amit Légrády Ferenc úr a fasisztáktól érdemeiért kapott. IRODALOM t* Légrády úi egyébkén: is nagvoi, haragszik Szűcs Gittára aki nem tette meg neki azt a szivessóget, hogy a három kereskedővel együtt valahol Németországban egy gáz­kamrában meghaljon és igy meg­akadályozta, hogy Légrády zavar­talanul élvezze a fillérekért meg vásárolt üzletet. Nem, ö most pe­reskedik, sőt a leltározásnál ilye neket mond: — Ha majd megváltozik a rend­szer, akkor majd elintézem azo­kat. akik a börtönbe, akarnak juttatni. Bár én nem telek, meri « NOT úgyis felment.., A pénzpolitikát is kritizálni meri, akárcsak egy netdrég hozza közel állt politikus. — Augusztusban meg lesz a fo­rint és akkor mi lesz? — kérdi röhögve. Mi tudjuk, hogy l.égrádynak sok oka van rö­högni a demokrácián, amely le­hetővé teszi számára, hogv Há rom és félévi börtönnel leltá­rozhat és a más üzletéből saját szükségletére 58 kg. kristálycuk rőt és két mázsa gyapjút igé­nyeljen ki, sőt a pénzügyigazga­tóságtól azt meg is Is kapja. Ha nem vennék illetéktelen be avatkozásnak, arra kérnénk tp illetékes ügyészséget, hogy most már sürgősen tartóztassák le és ha beteg, szállítsák rabkórházba lN. B. ez nem azonos az Irgalma- .sok kórházával!) De ha az államügyészség erre nem hajlandó, akkor szerény kéré­sünk lenne á rendőrség politikai osztályához, internálják. Nem hfl?.- nap, hanem ma és lehetőleg ne engedjék pár nap urulva szabadon. Dr. Szántó György: A TRIESZTI KÉRDÉS • Cserépfalvi kiadása. Budapest) A világpolitika időszerű kéf- áésed között ma előtérben áll a , rteszti kérdés. A magyar közvéle­mény éppúgy, mint az egész vi­lág közvéleménye, eléggé tájéko­zatlanul áll szemben ezzel a kér­déssel, ami nem is csoda, hiszen az olasz nemzetiségi politika igye­kezett eddig úgy elkendőzni előt­tünk s az egész világ előtt az isztriai szlovén és horvát nemzeti, ség ügyét, hogy igazán élesszemü embernek kellett jmrnie annak, aki az álcázás mögé Láihatptt. Csak azt tudhattuk, hogy Isztriá­ban valami forrong, nemzetiségileg és szociálisan is. 6pp ezért érté kés a „Kék könyvek" sorozatá­ban megjelent kis könyv, ameiy élesen és világosan vetíti °!énk ezt a k érdésko mplexmno t, úgy hogy mindenki, aki e*t a könyvet elolvMwi, világos betekintés ny*T a kezdés lényegébe. A szerkó visvMpfllamtáe* vet Isztria törte nőiére és köntörfalazás néliü' fel­tárja a való helyzetet, «melyből kitűnik, hogy Isztria nagy tfthbsé gében szláv, csapán egyes váro­sok s köröttük Trieszt, olaszok, de ezek a városok elválhatatlanu! összefüggnek a környező terület­tel. Az olasz utalom mindent meg- lett a s-zlávság eltüntetésére, főleg Mussolini fasiszta uralma volt az, amely hallatlan terrorral feküdi a vidékre (most csak Gortan és társai kivégzésére gondoljunk) de nynden fáradozása hiábavaló volt, amit fényesen bizonyított az, hogy 3 fasizmus leverése előtti években épen ezen a területen lángolt fel legnagyobb erővel a partixánmoz galom s szinte teljesen megbéní­totta a német-olasz közlekedési kapcsolatokat ezen a vidéken. Ezekben a p&rfizánmozgalmakban pedig nemcsak az isztriai szláv la­kosság, hanem a városok olasz mtmkás&ága is részt vett s sziwei- lélekkel harcolt a germán és olasz fasizmus ellep. As fsatrioi szláv­it mwgyareWenes vagyonelkobzás rendelet Sz ovákiában Pozsonyból jelentik: Kvö.- ko szlovák földművelésügyi meg­bízott nyilatkozott a nemzeti Ta­nácsnak a vagyon elkobzásáról közölt legifjabb rendeletéről — je­lenti a pozsonyi rádió. A rendelet értelmében azonnali hatállyal a földreform céljaira elkobzandó: a német és magyar nemzetiségű ma­íogozda&ági vagyon, tekintet nél­kül a* állampolgárságra, olyan részvénytársasági vagyon, amelv ■ észvényeinek többsége 1945 már­ciusában német vagy magyar sze­mélyek tulajdonában voltak, ba nem bizonyít iáik be, hogy német, vagy fasisztaellenes tevékenységet fejtettek ki. iraipi. rww wrsü legmagasabb naptáron Binder Vilmos (Dr. Ernőb^zy Emil Gzlethelyíségébcn) Bajcsy Zsilinszky-ól ?. sr Telc.ion : 10-57 Görögországban éheznek a gyere ek és valutáinak a felnőttek a börtönök zsúfoltak, a drágaság tűrhetetlen A ,,i'emps Piésent" cimü francia lap legújabb száma beszámol a görögországi helyzetről. Odysseu- hazájában ma rettenetes az éhín­ség — írja a lap — s a nép egye!- len bizalma a UNRRA-segkségbec van. Az athéni utcák élénkek, za- jcsak. Csoportokba verődött gye­rekek rohanják meg a járókelőket, öngyújtót, pénztárcát és toilett- ezereket kínálgatva eladásra Athén legnagyobb utcáját Chm- chdllről nevezték el. A görögök hangulata ideges, izgatott. Min­denki politizál. „A politizálás a mi nemzeti sportunk" — mondják az athéniek s a kávéházak tele van­nak hangosán vitatkozó, vesze­kedő semmittevőkkel. Nagy a drá­gaság. Míg egy női ruha 200.000 drachma, egy pár ctpő 120.000 drachma, addig egy hava tain o' havi fizetése mmdössze 15.000 drachma körül ven. Az egész élei a napi foutinrrzos körül forog. Mindenki kereskedik és spekulál Rengeteg újság jelenik meg A!, kénben, Oakinem annyi, mint Pá­rizsban- Négy nagyalakú oldalon liberális nepharáti, kommunista, «ecialista, királypárti és „earriista” apók jelennek meg. (FÁM: nem- •jfi srabadfiágfront, szcisóöalolda'i •>gy et> ül és.) A görög börtönök ki tehetik a megtelt labláL A politikai foglyok legtöbb te az 1944 decemberi láza­dásért vannak letartóztatva. 1944 decemberében komoly forradalom voh Athénben, az HAM és ELAS- csapatok elkeseredett harcot vív­tak a rendet visszaállítani akaró angol csapatokkal.- Az EAM-ot akkoriban fel is akarták oszlatni a jobboldal nyomására. A rövid pol­gárháborúra ma is számos szét­rombolt báz és rom emlékezteti a görögöket. A politikai szenvedélyektől fű­tött, fonróvéró görögök ma nyug­talankodó pillantásokat vetnek a tenger felé s lesik az UNRA ha­jói?... S. I. .T ság tehát magtalálta az olasz mun­kásság kezét s így érthető, hogy esen a területein a körös felszaba­dítóéi bizottságok olyan népfron­tot alkottak, amelyek eküritették a dolgozók soraiban a nemzeti­ségi ellent étek eb A kötet szerző ja pontról-pontra meggyőző érvekkel mutatja ki, miért ven szükség arra, hogy a nagyhatalmak igaz­ságos és Jugoszlávia értekeinek megfelelő döntést hozzanak ebben a bonyolódottnak látszó, de való­jában igen egyszerű kérdésben. Ránk, magyarokra nézve különös sen érdekes az a hasonlat, amely párhuzamot von Trieszt eloloszo- sodáea és az egykori Buda és Pest elnémetesedése körött s felteszi s kérdést: vájjon a magyarok ho­gyan tekintenék a németek < íyan irányú követelését, hogy « mes- j tér séges bolauizáció köveik cd’- , ben egykor németté vélt várost kiszakítsak magyar környezet óból. A kötethez Nagy Jterenc mi- niraterehiok irt előszót, asneívnek végén éppen Pécsett elhangzód nyHatírozatának. «»vart ismttü meg: Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy «ec Adriéra eovet. len jószomszédi oroaég terű'„ión jusson ki. Érért látnánk szívesen, ha Jugoszláv» tengerparti igényei íóámdttSsttel intéződnének el. A kötet a Balkán-Bizottság pécsi csoportjánál te kapható. szeRKEszTöstei Ügyben szíveskedjék tárcsázni A 29-49 TELEFONSZAMOTt Vasút' merényiéi Somogybán Kéthely és Marcali között jú­nius 16-án reggel 4 órakor a 170/21 vasúti szerel vénimé! az 5829. számú vegyesvonal mozdo­nya robbanás következtében meg. sérült. Somogy vármegye politi­ka) rendészeti osztálya erélyes nyomozást vezetett hé, melync-. során megállapították, bogv robbanási egy nyolc centiméi nagyságú tflzíövedék okozta, me lye) gyújtófejjel iei falé a vasúti talpfára erősítettek. A belysríroa megtaSáltáfc még azokat a szén- huaaimaiadváuyakBl is, melyek'- ej ' a lövedéket a talpfára erősítették. A nyomoráé az egész korny éken teljes apparátus««! tovább tart. 4 UJ DUNftNIm t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom