Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-09 / 129. szám
így nyerte meg Tatabánya a széncsatát Omió^o* jelentőségü újításnál bízíosüotfák a bányászok nyugodt megélhetését — Prémium-szövetkezet, ahol jo munkáért mindent meg tehet kapni Az ország újjáépítésének élenjáró csapatához tartoznak a magyar bányamunkások, akik megfeszített szorgalmukkal újabb 5s újabb lendületet udtuk a magyar demokrácia ügyének, Vállalták nélkülözések és hihetetlen megpróbáltatások, nyomor ellenére is a rohamin unkát, i mindenki által jólismert szén* :sata nagy feladatát és minden- tor becsülettel kivették részüket íz ország gazdasági talpraúllíiú- lából. Tanújelét adták maximumra fokozott munkateljesítményeikkel annak, hogy előljár- aak a demokrácia megvédésé- >en, az ország gazdasági helyeiének rendbehozatalában és togy számukra a hányák államosítása nemcsak a kapitalista hatalom felszámolását, de a munka racionálisabb megszervezését és a munkafegyelem megszilárdítását is jelenti. Ezért elsősorban a bányászok zok, akik nemcsak az egész rszág elismerését és háláját éremelték ki, hanem olyan kol- iktív szerződés érvényesítését, melyik az általános gazdasági elyzet következtében a mai ehéz viszonyok mellett is előadható megélhetési lehetősé- e.t biztosít. Ezt az új kollektív zerződóst, amelyik progresszív lapon lényegesen jobb kereset- ez juttatja a búnyaműnkássá- ot s amelyik május elsejei !ia- illyal életbelépett, — lapunk iombati számában részleteién mertettük. De mert a kollek- v szerződiés a jelenlegi viszo- yok mellett egymagában még em képes a bányamnnkiísság linden problémáját megoldani s minden fájó sebét begyógyulni, a szakszervezet más oldalról is mindent elkövet- hogy segítsen a bányászokon és olyan intézmények létesítésén fáradozik, ahol szükségleteiket minden különösebb megerőltetés nélkül akadály mentes, egyszerű úton és módon beszerezhetik. Tatabánya az első hely az or- ágban, ahol a bányamunkásság dekeinek szem előtt tartásával részen rendkívüli és bámulatra éltó eredményeket produkált. tatabányai példára felfigyelt sősorban a pécsi Szakszervezet lakatos József megyei iitkár vtárs vezetésével ' háromtagú zottságot küldött ki Tataházára. helyszíni tanulmányozás Íjából. A bizottság visszaérke- se után ff kerestük Lakatos >zsef elvtársat, hogy Tatubá- fán szerzett tapasztalataikról benyomásaikról érdeklődik. lunkafe^yelsm és iadalmas széncsata — Mi volt az első impresszió? tesszük fel a kérdést. " Az, ami legjobban meglelt bennnüket már megérkezé- 'ö'c első pillanatábany— mond- 1 Lakatos elvtárs — az volt, >gy áldozócsütörtökön, tehát JSepnapon, a niunkúsok mind hoztak. Teljes műszakkal ftnt a munka. tatabányán széncsata folyik is és ezt a széncsntát a 'ányász és a bánva érfelmi- ^-Re, — Osztrovszky mérnök eMárs, államosítási biztos irá- "yílása mellett egy nagy, í,>'nzeti feladat jegyében vívja ln®S. A csatát Tatabányán ^ár megnyerték. jainden ember megértette az szavát. Az. értelmiségiek a »szebb, legharmónikusaob mó- A együttdolgoznak n ruunká- . Mindegyik tudja, hogy együtt érhetnek el ered- • gyeket, — és egymást csu- ... az elvégzett munka alapján t'aoli}; é.s becsülik. Kiilönb- ^ Egyébként ott ember és ein- L^zött nincsen. Az egymás L^ti viszony így igen benső és meghitt. ., Milyen eze Nyelem? szerint a munA legteljesebb. A munkásság tudja, hogy a műszaki emberekre nagy szükség van és a legszigorúbban betartja utasításait. De Osztrovszky elvtárs máskülönben is egészen rendkívüli ember — mondja Lakatos elv- társ. Ez a mérnök minden gondolatával a munkásságot szolgálja. Az ő kezében van a bánya egész technikai és műszaki ügyének vezetése, irányítása. Ő dolgozta ki azt a prémiumtervezetet, melynek alapján a bányászokat többteljesítményükért prémium elszámolásban részesítik. Ezzel egyidejűleg az élelemtártól egészen függetlenül, egy úgynevezett „Prémium- üzletot“ létesített, ahol az elképzelhető legcsekélyebb értéket képviselő árutól a legelsőrendű cikkek is bevásárolhatok. Van itt minden, amire egy háztartásnak, vagy egy embernek szüksége lehet. Szövetféleségektől a vödrön keresztül az utolsó szegig megtalálható itt minden. És a bányász vásárolhat, mert nem úgy, mint más üzletekben, ahol az árak láttán elszorult az ember torka, — itt reálárak vannak, mégpedig szénben megállapítva. Minden egyes tárgyra ki van függesztve, hogy ez ennyi és eny- ii yi szénbe kerül. Szó sínesen pénzről. Itt csak szénért lehet vásárolni, szénnel fizetnek az emberek. — Technikailag hogyan bonyolítják le? — Nagyon egyszerűen. Minden bányásznak van két kartoték- lapocskája. Egy saját maga, egy pedig az üzlet részére. F.zt többteljesítményük alapján az üzem állítja ki. A kator.tékon tehát mindig fel van tüntetve, hogy az illető bányász mennyi szénnel rendelkezik. Ha valamire tehát szüksége vau, bemegy a „Prémium-üzletbe“ és azt vásárol, amit akar. A megvásárolt tárgy, vagy anyag szénmenaiyi- ségét aztán leírják a kartotékén. Válogathat a bányász saját ízlése és „szén-tárcája“ szerint. .Nincs probléma. Ruha, cipőféleségek is a legváltozatosabb minőségben állanak a bányászok rendelkezésére, „szénárban“. Jól doleoztái? Vasáról!! — Hát ez igazán remek megoldás. Eg^csapásra megszüntet minden bajt. — Egyszer s mindenkorra —■ mondja Lakatos elvtárs. Mert ez a „prémium-üzlet“ rendet, nyugalmat, biztonságot hozott a tatabányai bányászság életébe. Ott aztán sztrájk vagy ilyesmi, soha nem lesz többet. Az biztos. Ellenkezőleg. Mind több és több a termelés. Mert olyan nincs, hogy az az asszony, aki beszerzője a családnak, azt mondja az urának: „ne menj dolgozni, mert nem lehet megélni a keresetből“, — hanem éppen .ellenkezőleg, bíztatja majd, mert munkájuk után beszerezhetik minden szükségletüket. — És ezt a tatabányai „ötletet“ nem lehet lemásolni Pécs környékére?. — Dehogynem. A legsürgősebben meg akarjuk mi is valósítani. Éppen ezért már el is ment Tatabányára egy műszaki bizottság, hogy mindent pontosan számbav egyen és helyi viszonyainknak megfelelő módon, a legrövidebb időn belül megvalósíthassuk. — Milyen) érdekességet találtak még Tatabányán? — Szembetűnő, hogy egész Tatabánya tele van plakátokkal, amelyekről az emberek naponként tájékozódhatnak a széntermelés mindenkori állásáról. Grafikonok jelzik, hagy a szeméi} szerint megnevezett egyes csoportok mekkora munkateljesítményt értek el. Minden bányászról meg lehet . állapítani, hogy mennyit dolgozott. S ha valamelyik bányász „elégedetlenkedik“, csak megnézik a grafikonját, hogy emelkedett-e, vagy esett a szénterjne- lése. Nem lehet „suba“ alatt csinálni semmit sem. És aki dolgozik, mindene megvan az égvilágon. Nincs is panasz, nincs is elégedetlenség. A „prémium- üzlet“ színes plakátjai bíztatnak; „Akarod ezt, vagy azt a tárgyat? Termelj szenet! Termelj minél több szenet!“. Igen. Osztrovszky mérnök munkája az. egész ország számára követendő példa. Mert azzal, hogy megoldotta legnagyobb küzdelmeket vívó dolgozórétegünk existenciáljs problémáit, további öntudatot öntött a munkásságba. Nem kell senkihez segítségért kiáltaniuk, hiszen önerejükből boldogulhatnak s emellett napról-napra megújuló energiával dolgozhatnak, élenjárhatnak továbbra is az ország ipari és gazdasági felvirágoztatásáért folytatott harc sikeres megvívásában. Hisszük és reméljük, hogy Tatabánya után nemcsak Pécs és környéke, hanem az egész ország bányamunkássága ebben a rendezett, nyugalmas atmoszférában teljesíti köteleségét « mutat példát egyéb dolgozóinknak a demokrácia és a demokratikus ország megmentéséért vívott küzdelemben. (b. j. dr.) A biharmegyei telepesek Németbólyban nagyszerű munkát végeztek — mondja Bojár László telepesfelügyelő Németbólyon az c elmenekült volksbundisták birtokaira a betelepítő bizottság biharmegyei telepeseket ültetett be. Ezek szor- 'galmassan dolgoznak és gyorsan népszerűek lettek a községben. Beszélgettünk Bojár László telepítési felügyelővel, aki elmondotta, hogy nagyszerű, dolgos nép ez a biharmegyei telepes csoport, amelynek munkájával tökéletesen meg van elégedve. Elmondotta még Bojár László felügyelő azt is, hogy a német- bólyi telepeseknek sérelme az, hogy a Versend határában lévő és németbólyi volksbundisták birtokához tartozó szőlőket nem kapják meg, mert azokat a ver- sendiek kiigényelték. A vm. föld- osztó bizottság most megmásította ezt a visszás helyzetet és így remenv van arra hogy a némtt- bólyi derék telepesek is végre sz >- “lőhöz jutnak 800 dollár a reverenda zsebében Szolnoki Tibor dr. katolikus lelkész, napokkal ezelőtt érkezett Budapestre Szlovákiából azzal a céllal, hogy a nála lévő 800 dollárért cigarettát vásároljon. Előállították a Víl. kerületi kapitányságra. A 800 dollárt lefoglalták .és átkisérték a valuta- ügyésjwégre. A quak erek is segítenek Newyorkből jelentik: Az amerikai quakerek nagyszabású akciót indítottak a magyar nép megsegítésére. 50.000 dollárt és 25 tonna ruhaneműt régi állapokból e célra már megszavaztak. Európai megbizottuk, Wcllis Ratherford útban v.,n Budapestre. Erre hell a robot? jJjNémetboly és Versend dolgozni akar a lóval, nem fuvarozni Versend a mohácsi járás egyik eldugott kisközsége, ahová még »ékében is csak a legelszántabb ügynök ment ki, meri ez a község tényleg Isten háta mögött van. Pedig szorgalmas, rendes nép lakja. Kevés ugyan a magyar, több a sokác és a sváb, akiknek nagy- része már készülődik a „Multer- landba", ahová annyira vágytak és külön falurészen laknak a cigányok, akik 450-en vannak és akik arról nevezetesek, hogy még egyet sem ítéltek el közülük lopásért. Ahogy Versenden sétálunk, először Babarci Sándor magyar telepes elvtárs tiszta, rendezett házába nézünk be. Babarci eivtárs asztalosmester, de most felcserélte a gyaiupadját az ekeszarvával, ügyes, szorgalmas ember, aki új munkahelyén is kivágja a rezet, illetőleg a sarlót. Édes kis ap’óság mászkál a konyha földjén, Babar- ciék szemefénye, egy szőke, egyéves kis hölgy. Miatta választotta a földműves életet Babarczi és ahogy elmondja, nem is bánta meg, csak az a panasza hogy kevés a föld, mert, mint iparosnak csak hároip holdat adtak, pedig,, Egy kg élősettés Másik általános panasz az igazságtalan beszolgáltatási rendszer ellen irányul. A nagygazdáktól és a kis egy-két disznót tartó kisemberektől egyformán viszik el a beszolgáltatást. És pénzt nem kapnak érte, illetőleg csak akkor, amikor már semmit sem ér. A legnagyobb visszaélés az u. n. szé- rumsertés körül van. Ezt be kel! szolgáltatniuk, noha . eddig a magánvállalat egyedül vásárolta fel a szérumgyártáshoz szükséges sertéseket. Most azonban van egy ahogy ö mondja, itt Versenden az asztalosipariról még az éhenhalás- hoz is keveset lehet keresni. Még egy panasza és szerintünk jogos panasza van Babarczinak, éspedig az, hogy a kapott házát emit .teljesen ö hozott rendbe, villanyt vezetett freie, ablakozta gazdasági épületeit rendbehozta új falat emelt, most el 'akarja tóle venni a földigénylő bizottság és egy másikat akar helyette adni. Reméljük, hogy mégis meghagyják elvtársunkat régi házában, ahová már egv év munkáját beöTte. * Beszélgettünk még más telepesekkel is, a szomszédos Némel- bólyon is, sok panasz egyezik és ezek közt nem a legkisebb a robot kérdése. — Mert a robot tudjuk, hogy szükséges — mondja egyik telepes — de miért kell robotot adnunk azért, mert a jegyző úr kocsin megy valahová? Vagy miért kell nekem ingyen fuvaroztatni a németbólyi községi rendőrség vezetőiének a kukoricát Mohácsról? Hát nem gondolják ezek, hogy ma a lóra a termelés érdekében más- ;hol nagyobb szükség van? ára 20 000 pengő minisztériumi rendelet, amely előírja a szériungyártáshoz szükséges sertések beszolgáltatását élő súlyban kilogrammonkint 20, azaz húszezer sima pengőért. A szérumért ezzel szemben 5 kg zsírt követel a gyár. Ki keres ezen és miért adott ki a földművelésügyi minisztérium egy magánvállalat érdekében ilyen lehetetlen rendeletet, nem tudjuk, de hpgy ez nincs így jól, az biztos. / Búzakötvény Két éven belül jó pénzben kanták vissza a gazdák a jóvátételt s:állításokat A Gazdasági Főtanács szerdai ülésén jóváhagyta a búzák öt vények kibocsátásáról szóló tervezetet. A gazdák a jóvátételre beszolgáltatott és még ki nem fizetett, továbbá az augusztus 1-ig beszolgáltatandó terményeik és állataik ellenében búzakötvényt kapnak. A kötvények a beszolgáltatott búza mennyiségéről, illetve az egyéb áruknak 1058-as búzaárakra átszámított mennyiségéről fognak szólni. A beszolgáltatott állatok után az 1958-as értéken felül meg 30—50 százalék értékű búzakötvényt kapnak. Erinek az. utóbbi intézkedésnek az. az oka. hogy a búzaköt vények végső beváltási határidején, 1948 december 31-én előreláthatóan magasabbak lesznek az állatárak a búzaárakhoz viszonyítva, mint 1938- ban voltak. A búzakötvények címletei: 1000, 500, 10!) és 50 kilóról szólnak és évi 4 százalékot kamatoznak, ugyancsak búzaértékben. A kötvények kibocsátója a pénzügyminisztérium. A búzakötvények kibocsátásával az a kormány célja, hogy rossz, pénz helyett jó értéket adjon a gazdáknak. Gazdakörök a kötvények bevezetésének hírét nagy örömI nel fogadják — annál is inkább, mert a kormány kilátásba helyezte, hogy minden állami akciónál (rézgálic-, só-, benzinoszfásnál) a fizetség egv része fejében ft búzakötvényeket is el fogja fogadni. A búzaátszámítási táblázat szerint: 1 kiló* marha 7 kiló búza 1 „ hízott libu 12 1 „ hízott pulyka 11 ” ", 1 „ tojás 12 ., „ t „ hús 15 .. „ 1 „ zsír 20 1 „ bika (élő) 9—14 „ 1 „ telién (élő) 8-10 „ „ 1 „ süldő 11 „ t t drb ló 60—130 mázsa búza 1 .. kanca 72 ,, ,. A- stabilizáció előkészítésére szünet nélkül folynak a munkák. Nyomják a tízforintos bankót és június közepére el is készül. Augusztus 1-ig* a százforintos is készen lesz, míg a 20 és 50 forin- 'os csak augusztus középen kerül forgalomba. Megnövelte a stabilizáció kilátását az adópengő adó* jegyek bevezetése. Bár kétségtelen hogy az adóbefizetés megszervezése rossz volt. az állam bevételei mégis tízszeresére emelkedtek. Hogyan valorizálják az életbiztosítási kötvényeket ? Közöltük, hogy Tendelet jelent meg a Magyarország területén levő biztositó vállalatok 1945. január 1. előtt belföldön kötött élet és járadékbiztositási szerződéseinek további kezeléséről és valorizációjáról. A rendelet szerint, annak hatálybalépése után az életbiztosításokat terhelő kölcsön- kötvényeket sem egészben, sem részletben nem lehet visszafizetni. Az életbiztosítások díjtartalékának fedezéséül szolgáló összes vagyontárgyak közös felértékelési alapul szolgálnak függetlenül attól, hogy az életbiztositást melyiK biztositóvál’ialat kötötte. Az élet. járadékbiztosításnak a jelen rendelet hatálybalépésének ’napját követő esedékes járadekré: zleteit a további intézkedésig, a biztosi- tők úgy tartoznak kifizetni, mintha n szerződésszerű havi járadéknak 80 pengőig terjedő része ötszázszoros, 80—120 pengőig terjedő része négvszázszoros, 2—500 pengőig terjedő része kétszázszoros és az 500 pengőt meghaladó része százszoros összegű adópengőben volna megállapítva. A* idegen pénznemre szóló járadék- kötvényeket pengőre kell átszámítani, még pedig olyan árfolyam szerint, amelyben a szerződő a dijat pengőben utoljára fizette. aBEracmaiTEganwaMX ‘ísnn" SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT! új |Y|