Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-07 / 127. szám
Az adópengo-levonásohból M mi száz gymi rnnraissát mm és új lendületet adtak a Stefánia Szövetségnek és a napközi otthonoknak A városi dolgozó mindennapi problémáinak legsúlyosabbika a pénzünk rohamosan „növekvő“ romlása, amely igen nehéz helyzet elé állítja nemcsak talpra- illni akaró gazdasági életünket, de még jobban az egyént, aki ma összekuporgatott milliárdjain holnap talán csak egy kiló csereaz ivét kaphat a piacon. Természetes, hogy ezt mindenki kivédeni igyekszik és ebben nagy segítségére van a kormány adópengő rendszere. Nagyon kevés 'cmb< r van a városban, az egész országban, akinek bankiban ne lenne adópengő betétje, hiszen ma mindenki adópengőben számol és megspórolt filléreivel » bankba szalad, hogy pénze értekét az elkövetkező holnapra is biztosítsa. Az utóbbi napokban — mint arról már beszámoltunk —■ a pécsi bankok az adópengő befizetéseknél és kifizetéseknél bizonyos levonásokat eszközölnek .Tekintettel arra, hogy a nagyközönség egy része meg mindig nincs tisztában ennek a levonásnak céljaival és éppen ezért nem egyszer elégedetlenkedő hangokat is hallani, de meg azért is mert azok, akiknek betétjéből a levonásokat eszközük, joggal megkívánhatják, hogy pontosan tudják, hová-mire fordították a pénzét, felvilgositásért Korda Alfrédhez a Délmagyar Hank fáradthatiatlnn igazgatójához fordultunk, aki az akció eddigi lefolytatásáról készségesen számolt be az «lantiakban;' — A bankokra az adopengo rendszer bevezetésével — mondotta Korda igazgató — olvan munka hárult, hogy valamiféle megoldást kellett találnunk, atnciv a forgalmat szőkébb keretek közé szorítja. Legcélszerűbbnek1 mutatkozott, hogy a betéteseket, bopv úsvmondjam iá tételszám^ csökkentésévé.! „megbüntessük“. Ezzel természetesen nenn akarunk olvan hangulatot kelteni mintha a bankok kizsarolnák’, kizsákmányolnák a betevőket így vetődött fel az a gondolat, hogy az ilven címen bevételezett összegeket karitatív célokra juttatjuk cl. * — A bankok hz így befolvt összegeket a városnak utalják át. amélv diszponál az átutalt pénz felett és saját elhatározása szerint juttat belőle a karitatív intézményeknek. A bankok ebbe nem szólnak bele, mégis tudomásunk van róla, hogy eddig a Stefánia Szövetség, a napközi otthonok kaptak ebből a pénzből, amely természetesen óriási segítséget jelent különösen ma, amikor ezek az intézmények anyagilag katosztrófé- lisan állanak. A napi átutalás összege a Dék magyarnál fél-egymillió adópengő között mozog, ehhez viszonyítva az összes pécsi bankok átutalása naponta kb. 2 millió adópengőt tesz ki, ami olyan összeg, hogy egyszerű gyűjtéssel nem lehetne összeszedni a város közönségétől. — Hogyan fogadta a város közönsége u levonásokat? * — felmerült az a kérdés, hogv egyes betevőket ez a levonás érzékenyen sújtja, ugyanakkor lel. ve festék azt is, hogy n levonások átutalása közben a pénz már ér. tékét veszti. Ezzel szemben 9 tény az. hegy a levonás mindössze 2 ezreléket. tesz ki és a befolyt összegeket a bank azonnal adó pengősiti és így utalja át a vá rosrak minden nap tehát az az összeg is éppoly értékálló, inat a többi ndópengő betét. — Hozza kell még tennem azt is — mondott« végül Korda igazgató — hogy ez a kezdeményezés tőlünk, Pécsről indult ki és csak itt valósítottuk meg. — Tekintettel arra, hogy a várható jó pénzig még két hónap van. óriási segítséget jelentene, hn ezt a gondolatot országos viszonylatban is megvalósítanák. Ez a „sok kicsi sokra megy" elv alapján megindított akció tényleg megérdemli, hogy híz ország összes bankjai kövessék és magukévá tegyék. Megköszöntük tehát Korda igazgató felvilágosítását és megkérdeztük dr. Tamás György h. polgármester elvtársunkat, mi az útja a bankok által átutalt pénzösszegeknek? — A város — mondja Tamás civtárs — az így átutalt összegeket segélyezésre fordítja. A segélyek elosztását külön bizottság intézi, amelyben minden párt egy- cgy taggal képviselteti magát és dönt a pénz hovaforditásáról. A bizottság munkáját Misángyi elv. társ, a város jóléti ügyosztályának vezetője irányítja. — lg> a közeljövő-ben, még június közepén a gyermeknyaraltatási akció keretében több mint száz gyermek indul Fonyódra, a magyar tenger mellé. Nagyobb összegek jutnak a Stefánia Szövetségnek, a napközi otthonoknak és általában minden intézménynek, amelyek nek karitativ céljai vannak, örömmel üdvözöljük a bankok és a város eme akcióját, amely bizonyítéka, hogy « szociális gondolkodók szelleme nem veszett ki közéletünk vezetőiből és ugyan akkor reméljük, hogy a város !a- ‘kói nem fognak zúgolódni többé, ha csekélyke kis levonással kapják kézhez adópengő betétjeiket. Sz. £. Pünkösd a falvaké! ,Elkövették a pécsi linkmvhely munkásai" UJ DUNÁNTÚL Cipeli niül, em sziiiiü ti a Uli-nMy A pécsi pályaudvar kocsimü- helye előtt frissen festett, csillogó vasúti kocsi áU a júniusi napsütésben. Olajfoltos munkaruhában, de büszkeségtől csillogó szemmel állják körül a műhely munkásai: ez az ő munkájuk, az ő verejtékük eredménye. A pécsi MÁV kocsiműhelyében elvtársaink lelkes rohammunkája erdniényeképpen elkészült az első vasúti személykocsi. — Itt-ott még simítanak egyelt rajta, fénye- sítgetik a rézkorlátot, vagy csak hozzáérnek azért, mert jólesik látni, érezni munkájuk gyümölcsét. A kocsi valóban „békebeli“. A lépcső felett frissen festett felírás: „Elkövették a pécsi fiókműhely munkásai.“ A sötétzöld festék itt-ott még nedves egy kicsit, a padokra sem tanácsos leülni, de az egésiz hibátlan, jóleső látvány. Működik a világítás és az ablakokon is van üveg — ha csak .félig is. Mindezt pedig jóformán a semmiből teremtették meg a munkások. A kocsi erősen sérült roncs volt, a hozzávaló anyagot — kiutalások hijjá'n — maguk szedték össze innen is, onnan is és a műhely 43 munkása egymással versenyezve dolgozott hogy minden a legjobb, a legszebb legyen. Vezetőnk elmondja, hogy a kocsiműhely három hónapja kezdte meg a munkát, azóta dolgoznak megfeszített erővel a kocsik helyreállításán. Munden munkát kézierővel végeznek, mert gépük nincsen, egyetlen szalagfűrész áll mindössze rendelkezésükre. A most helyreállított személykocsin kívül — amely mellett még eßy ugyancsak kész tehervagon is áll — további három személykocsi áll javítás alatt a műhelyA «magyal' demokrácia vívmányainak biztosítását lés annak fejlesztését tűzte ki céljául a Magyar Kommunista ÍPárt és ennek a célnak -elérésére a legbiztosabb, sőt mondhatni egyetlen leehtőség la falu és város dolgozóinak egyetlen öntudatos népi tömbben (való egyesítése. A (munkás-paraszt szövetség jelszavának ez az Igazi értelme. 1 A munkás-parasztszövetség, az ország két nagy dolgozó táborának céltudatos egybeiorrása azonban nem érhető el csak jelszavak hangoztatásával. A legutóbbi események, különösen pedig ,a kaposvári nagygyűlés mindennél ékesebben bizonyította be, hogy a »munkás-parasztszövetség 'valóban túljutott már azon, hogy pusztán jelszónak tekintse bárki is. A falunak és városnak összefogása immár .élő és ható valósággá, elhanyagolhatatlan, >söt igen jelentős erőt képviselő ténnyé lett. De az a körülmény, hogy a munkás-parasztszövetség gondolata ilyen gyors és átütő sikert aratott, hogy a Jalu és a város .haladószellemű dolgozói [ilyen egyöntetű lelkesedéssel tették magukévá, ránk, kommunistákra azt a kötelességet rójja, hogy az eredményes indulás után ne lankadjunk el, hanem ebből új lendületet és lelkesedést nyerve, enég odaadobban építsük jk ezt a szövetséget, demokráciánk legbiztosabb alapjait. A falu és város dolgozóinak harcos szövetsége azonban csak úgy erősödhet még szilárdabbá, ha a két nagy tábor tömegei közölt az eszmei és személyi kapcsolatok az eddiginél is bensőségesebbé és tudatosabbá válnak. Ezért jelölte meg a Magyar Kommunista Párt az előttünk álló Pünkösd ünnepét a falu napjaként. A két ünnepnapon az egész országban a városi dolgozók legjobbjai, a kommunisták élcsapata kimegy a földmunkások közé, hogy megbeszélje velük politikai és gazdasági életünk legégetőbb problémáit, megoldatlan kérdéseikre választ, ahol kell tanácsot adjon. Nemcsak a /termelés, a stabilizáció, a jó pénz, a béke, a belső rend nagy és (sorsdöntő nemzeti kérdései vetődnek fnajd fel ezen a találkozón, de »a talán csak szükebb [köröket érintő hely* jellegű, de az egyesekre /ugyancsak súlyosan nehezedő problémák js. A falu dolgozói, az újgazdák, telepesek, gazdasági munkások megérzik ezen a napon, hogy müven odaadó szövetségest, milyen áldozatkész barátot nyertek nz ipari dolgozókban és azok ilegönludatosabbjalban: a kommunistákban. Pür.kösd a falvakéi Pünkösd a munkás-parasztszövelségé! Pünkösd a magyar demokratikus öntudatosodásnak, a dolgozók testvéri egymásratalálásónak új, nagy megnyilatkozása leszl Len. Az egyiken már elkészült az asztalosmunka, úgyhogy remény van. arra, hogy rövid idő múlva ezt is átadhatják a forgalomnak. Egyetlen panaszuk van csak: az anyaghiány. Hiába dolgoznak erejükön felül, hiába minden leleményességük, minden áldozatkészségük, ha az anyira fontos hozzávaló nincs meg. Kis háziünnepség keretében adják át a személykocsit az igazgatóságnak. Megérkezik Csanády György üzletigazgató elvtársunk, hogy a kocsikat átvegye és megköszönje h munkások önzetlen fáradozását. Pár percre megáll a munka, figyelemmel hallgatják Csanády elvtárs szavait: „örülünk ennek a munkának és ha éhesen, vagy talán rongyosan is dolgozunk, egyetlen vigaszunk, hogy teljesítményt tudunk felmutatni. Ha minden tizem úgy dolgozna, mint mi vasútasok. akkor már sokkal előbbre vittük volna az országot .Ez a mostani szén eredmény sarkalljon mindenkit a további munkára, hiszen jól tudjuk, hogy . mindnyájan a vas- <útért, az országért, tehát családunkért dolgozunk“. A kis háziünnepség után a munka tovább folyik, pihenő nélkül dolgoznak tovább a vasút roham- munkásai, akik az ország újjáépítéséért folytatott harcban az első vonalban küzdenek. Búcsúzóul csak egyet kémek: több megbecsülést az utazó közönségtől, j Becsüljék meg őket azzal, hogy verejtékes munkájuk gyümölcsét, az úijénített vasúti kocsikat ne rongálják erőszakosan. Vigyázzanak rá, hiszen az nemzeti vagyon és gondoljanak arra, hogy a nehezen helyreállított vasúti kocsik sok munkástársuk fáradságos he- zemunkáját dicsérik. Előre is ki lehet fizetni a villany és gázdíjakat A közüzemek ielviiagostása a közszolgáltatási díjak Íí-'X'előnyös iizetési ehetőségeiről ,1a még az eredeti összeggel kiegyenlíthető. Az a fogyasztó, aki ezt a fizetési lehetőséget elmulasztja, csak az üzem pénztáránál (Légszeszgyár-utca 13.) egyenlít' heti ki a fizetés napján érvényben levő egységárak alapján átszánd' tott számláját. A bonrendszer bevezetésére Pécsett szükség nincs, mert az a fo* gyasztó, aki pénzügyi okokból 8 pénzbeszedöt nem óhajtja bevárni, az üzem pénztáránál előbb vagy akár egy hónapra előre i* lefizetheti a sajátmaga állal leolvasott kwó áram, vagy m8 gát fizetés napján érvényben levő egységáron számított árát. Ezzel 8 módszerrel tehát mindenki akkor f:2ethet, amikor az neki legjobba11 megfelel. Kivételes esetekben havonta több részletben is lehet !*' zetni, de a több, mint 30.000 szár®'' la kezelési nehézségeire tekintek tel és a torlódások elkerülése céljából a több részletben való fizetés általánosítása egyelőre nem len»® .kívánatos. A közelmúltban foglakoztunk az-' zal az ötlettel, hogy Pécsett is ajánlatos lenne bevezetni a közüzemi szolgáltatásoknál a bonrendszert, mint ahogy az már-a fővá-. rosban megtörtént. Cikkünkre a közüzemek részéről Dulánszky Nándor közüzemi főmérnök az alantiakban válaszolt: A helyi lapokban többízben kifogásoltak a közüzemi szolgáltatások árának beszedési módját. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk tájékoztatni a fogyasztó közönséget, hogy a közellátásügyi miniszter legújabb rendelete értelmében a bemutatott számlát 3 napon belül lehet csak a leolvasás, illetve a számlaki állítás időpontjában érvényben levő egységárral kiegyenlíteni. 3 napon túl eszközölt fizetésnél az üzem már a fizetés napján érvényben lévő egységárakat érvényesíti. Az óraleolvasó,' aki egyúttal pénzbeszedö is, a számlát a. fogyasztó kívánságára a leolvasást követő másnap, vagy harmadnap újból bemutatja, mikor is a szám. Mines sziihsé* külső beavatkozásra a Dunahérdésben — állapítja meg a román rádió tőnél tizeknek az államoknak a képviselőit nem hallgatták meg. A dunai államok egymás közölt is el tudják intézni a felmerült kérdéseket, tehát nincs szükség idegen beavatkozásra. Bukarestből jelentik: A román rádió a dunai hajózás kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak nem erőszakolhatnak a dunai államokra olyan döntést, amelynek létrejötMaayar válasz a cseh jegyzékre Pozsonyból jelentik: Gyöngyösi János külügyminiszter kedden délelőtt fogadta Dástchy tábornokot, a csehszlovák kormány megbízottját és átadta neki a magyar kormány válaszát a csehszlovák—magyar lakosságodért? egyez-' mény ügyében átnyújtott csehszlovák tiltakozó jegyzékre — -jelenti a pozsonyi rádió. A magyar kormány válasz jegyzéké ben az! állítja — folytatja a jelentés, hogy a válsa?:jegyzékben felsorolt kilo. ások alaptalanok. Kettéosztották a Népgondozó Hivatalok ügykörét A hitelezi ésehet továbbra is a Népgondozó Hivatalok a be.'cle^ífé ehet a megyei tanács mellett működő Ecldhivaialok iniézik A földbirtokreform végrehajtásával és igy a 600/1945 M. E. sz. rendelet szerinti juttatások elintézésével annakidején a miniszter- tanács a belügyminisztert bízta meg. A földbirtokreform foganatosítása végett életre hívták a Népgondozó Hivatal intézményét. A földbirtokreform végrehajtását a községi Földigénylö Bizottságok és a megyei Földbirtokrendező Tanácsok intéztek ugyan, de a telepítési engedélyeket és magát a betelepítést a Népgondozó Hivatal itézte. Az országos Népgondozó Hivatalnak az ország területén négy kirendeltsége volt. A délmagyarországi kirendeltség Pécs székhellyel Pestmegye déli része, Bács- bodrogmtgye és Baranya telepítést ügyeit végezte. Munkaköre a legutóbb — a közelmúlt tapasztalatai alapján — ki&uott telepes kiválasztási rendelet alapján az egész ország területére kiterjedt, Ennek a hivatalnak a munkája eredményéül kell tekinteni, hogy a megyei gazdasági ügyek vcz®‘" részéről előterjesztett kérelem® Dobi István földművelésügyi I<“1 niszter Baranyamegye területet" zalai és vasmegyei igényjogosj*_ tak idetelepítésére adott ki ,u tézkedést. ANépgondozó Hivatal edu' munkaköre ia legutóbbi minisz^ _ tanácsi határozat szerint . 31-évcl kettéválasztódott éspe a kitelepítés és betelepítés m kakörére. A kitelepítés ,er is megmradl a belügyniinbZj. ügykörében és a Népgondozo ( vafcaj intézésében, a betelcP* , pedig a Fö'ldhirtokrcndező ta keretében a Földhivatalok ve át. Június 1-ével Baranyában ^ megtörtént a hivatal átadása a délmagyarországi kirend* ■ « 'tisztviselői a Megyei Tanács.*1^ lett működő Földhivatal k° . e kébe kerültek. Ezután tehát telepítés minden munkáját a • gondozó Hivatal helvett a -yL '..é
