Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-29 / 144. szám

^ri bltangságokon, átromantíkán, siraié ^iai szempontokon növekedett és pusztait el, a dolgozó vasutas lelkesedésén épül ujja a 100 éves magyar vasát A Mxds iramban újjáépülő ma­gyar vasút július 15-ón érkezik el fennállásának első 100 éves állo­másához. A magyar vasút, ame­lyet mint az egész világon a többit is, a kapitalizmus, a tókés impe­rializmus, elsősorban magának épí­tett meg, nem teljes kifejtésében érte meg ezt a 100 éves jubileu­mot. összezúzta, mint az égési európai vasúthálózatot is, ugyan­ennek a tókés imperializmusnak háborús mérkőzése. A német hadvezetés „taktikai visszavonulása" beleszámított 7700 km-es vonalhálózatunkba, a Duna- Tisxa folyását bodrozza mind a 13 nagy hidunk roncsa. 1800 mozdo­nyunk 3800 személykocsink és 43000 teherkocsink el nem hurcolt roncsaiból kellett feltámasztani a magyar vasutat. A mozdony, a gőzhajó az an­gol ipari forradalom gyermeke. Az ipari forradalomból kinövő kapita­lizmusnak lett az idegrendszere, vált véredény rendszerévé. Az, hogy ennek a profitra, haszonra dolgozó gyári tókés többtermelés­nek hatása nem lett kisebb az em­beriség fejlődésére, mint amekko­rát Marx megjövendölt, az vas­útnak, a gőzhajónak érdeme. A vasút felfedezése előtti szárazföldi világbirodalmak szétestek, mert nem tudták megoldani a közleke­dés, a szállítás problémáját. Az im­perializmus korának embere a vas­at segítségével győzte le a teret az időt és a tömeget, keresztül- kasul szelte át a világrészeket és a vasút és a gőzhajó segítségével igájába hajtotta a föld legtávolab­bi javait is, és megvalósitotta a nemzetközi személy és árucsere- forgalom elengedhetetlen alapját, az olcsó, gyors és biztos tömeg- szállítást. Ez a ‘ : P*'1"': A TŐKÉS IMPERIALIZMUS mint tudjuk a vasút, a gőzhajó se­gítségével a kormányok a népek sorsává a nyersanyagokért a tőke­kivitelért, a piacokért való gazda­sági és fegyveres harcot tette. Ha­talmába kerítette, megnyergelte az államhatalmat is. Természetesen ekkor már, még az állami intézmé­nyeket és intézeteket, így a vasut- politikát is a maga termetére szab. ta, a maga arculatára formálta. A közforgalmú magyar vasút Bu­dapest—Vác között 1846. július hó 15-én indult el, tehát Széchenyi reformkorának a szülötte, de fel­adni már a magyar liberalizmus emlőjén nőtt fel. Nevelkedésébe, kiépítésébe sokan beleszóltak. Így a kiegyezést követő rendi Ma­gyarország nagybirtokos osztályá­nak rendi, feduális érdekei a né­met járszalagon mozgó ország ki. sébbségi és háborús politikai cél­kitűzései, a „vasminiszter" Baross C-ábor centralizációs zónarendsze­re, ajnely szempontokra a tisztén nyerészkedési szándékkal épült magán vasutak építési engedélyei kiadásánál is tekintettel voltak. A reakciós, liberális úri Magyar- ország magának építette a magyar vasutat, az ő érdekeit szolgálta ki természetesen annak díjszabás és tarifa politikája, mint ahogyan ugyanennek a liberális tág lelki­ismeretét sínylette meg a vásutas- ság szociálpolitikája is. Még az ál­lam egy ilyen kereskedelmi válal. kozása is a liberalizmus, az akkor születő magyar kapitalizmus érde­keinek megfelelően a nagybirtokos osztály, a nagytőke, a nagyipar ki­szolgálója volt. A CSONGRÁDI KUBIKOS például egyetlen kenyérkereseti eszközét, a taligáját az első díj­szabási osztály, vagy a második osztály 50%-al felemelt díjtételé­vel szállíthatta, kikötve persze hozzá még azt is, hogy amelyik a drágább, mert úgye az „terjedel­mes", de ugyanezért a pénzért a vadászni járó gazdaságilag feltét­len erősen zergetollas úr 3 vadász­kutyáját vihettte volna magával Mert ez a feduális társadalmi osz­tály, amely a felsőházban annak összetételénél fogva eleve, az alsó­házban pedig nyílt választási prak­tikákkal, mint a magyar paraszt mondta, úri huncutsággal biztosí­tani tudta akarata, céljai érvénye­sülését, ez a hatalom különösen kezében tartotta a közhivatali, igy vasúti vezetést is, mely a gazda­sági élet ütőere. Magas vezető ál­lásokba a levifézlett birtokososz­tály gyermeke a két f és v-osok, vagy a német orientációs Ank^t- scbmidtek unokái ültek és ha máshoz ném is értettek, ahhoz fel­tétlenül, hogy az igazgatott intézet minden fázisában mindenütt ébe­ren, figyelemmel kísérjék saját osztályuk érdekeit. A vasutasok ezreinek pedig, akik ezt az intéze­tet tudásukkal, szorgalmukkal a vállaikon hordták, megengedték azokat az apró örömöket, hogy ver­senyezzenek azon, hogy 36. szol­gálati évükben kire mosolyog rá a méltóságos vasutigazgató úr, aki tegnap még esetleg hajóskaoitány volt és kit minősít előbbi nvilván- j való vasúti szakképzettségénél fog. ■ va arra, Jiogy bejusson az állami ÍVIII. vatjy esetleg a VII. fizetési osztályba. Amikor e háború kitö­rése előtt, mint a Duna folyt a nyomdafesték az egyke leküzdésé- re, a magyarság szociális felemelé­sére, ugyanakkor a vasúti munkás havi fizetésének húszszcroát élvező vezetők olyan bizalmas ren­deleteket küldtek ki, hogy a pá­lyamunkást csak úgy vegyék fe.', havi 44 P-vel, ha megbízható tu­domást szereztek róla, hogy a fe­lesége nincs áldott állapotban, hogy a szülési segély ne terhelje a szegény vasutat. Hogy ez a ma­gyar vasút eddig ilyen óramű pon­tossággal járhatott, ennek az oka a vasúti dolgozók heroikus áldo­zatos, lemondó élete volt. A lijhi- láló vasutasságnak a jelenben örö­me nincs, csak reménye van és az ünnepi gondolatok közben egv új szociális jubileum felé akar elin­dulni. A széles, nagy tömegek termé­szetesen nem ismerték a vasút és a vasutasságnak ezeket a szociá­lis problémáit. Az utazóközönség egy része égy vélekedett: megvál­tottam a jegyem, gyorsan, kényel­mesen akarok utazni és azt, amit a vonat ablakából látott, gyerme­kesen egyszerűnek, természetesnek tartja, banális érzelgőséggel A GOMBASZERÜ KIS BAKTER- HÁZAK ideális életéről beszéltek és nem arról, hogy az egy szobás kis la­kásban — mert a profitra épült vasút alkalmazottja szociális szem nem volt tekintettel — pontjára Országos Központi wn/muá Fiűhia Pécs mákul* 1900. ___________________frfl»Im««ok-utca 18. Ad ópengő takarók ós folyószámla betó?ek kezelése. Mexőg,axdaságl- ipari-kereskedelmi kölcsönök folyósítása. Cséplőgépulaldono- sok részére benzin-olaj hite* utal­ványok díjmentes kiadása. pénztári órák: 9—2. ■ ti un — .......mi n hat-nyo lc gyerek küzd a jobb élet. ért, órákat gyalogolnak és utaznak napjában a városi iskolába és köz­ben vasúti ezüstzsinórról, arany- gallérról álmodnak. A gyermeket azonban, aki álmaiban mozdonyve­zető szeretett volna lenni, a falusi diákot ,a nép fiát egy életen át elkíséri a vasút iránti romantikus lelkesedés, a vasutasság felelős­ségérzet vállalásának megbecsülé­se. A magyar vasúti forgalom egyenruhás katonáját látja .vas­utasban, a szakembert, ki küzdel­mes életével áll őrt a forgalom, az élet és az üzembiztonság felett. A felelősségteljes, áldozatos, szellemi és fizikai munkával megkeresett kenyér, amelyet a józan magyar­ság éppen a józan becsületességé­nél fogva mindig a legtöbbre be­csült, sőt a vasutasban és a maga munkájában is ezt, és csak ezt tudta becsülni, adott tekintélyt és befelé önérzetet a magyar vasutas­nak. És a magyar vasutas erre a megbecsülésre soha nem szolgált rá annyira, mint most, felszabadu­lása óta. Amikor a kapitalista imperialista háború el pusztította a saját üze­mét, a magyar vasutat, amikor a német járszalagon rángatott reak. ciós úri Magyarország vezetői a vasút méltóságos vezetőivel együtt megtagadták az „itt élned-halnod kell" elvet és itthagyták a magyar vasutast, elsőnek a magyar vas­utasság talált magára. Demokra­tikus intézményeket, szakszerveze­tet, üzemi bizottságot, versenybi­zottságot hívott életre magából és már az Agyuk dörgése közben megkezdte felépíteni a demokra­tikus vasutat, a magyar népnek, a vasutasságnak magának. A maovar vasutasság fogta fel elsőnek Cato „navigare necesse est, vivere non ’ örökérvényű megállapításának tör. ténelmi jelentőségét és mai helyes értelmezését. Azon a hídon, ame­lyik a földet uraló két világhatal mat a jövőben összeköti, szállítani kell, jóműködö vasút kell, mert egyébként megbénul az élet Ezéri fordult az MKP elsőnek a vasút felé, ezért ad vissza elsőnek a Szovjetúnió 37 ezer vasúti kocsit Magyarországnak, amit legutóbb az angolszászok Is követésre célirá­nyosnak tartottak Amikor a német vasutak épül­tek, Németországot a franciák el­leni revans gondolata fűtötte. A Rajna felé négyvágányú pályákat építették, hadigépezetük számára. A cári Oroszországban szélesebb nyomtávú vasút épült, hogy Né­metország kocsiparkját ne tud'a az Oroszország elleni háborúban hasz­nálni. Az imperializmusnak ilyen építésébe és ilyen technikai tö­kélyre emelt rombolásába belefá­sult az emberiség, elsősorban az a vasutasság, amelyik a legjobban tétetett ki a légierő támadásainak a minőségi rombolásnak. Amikor a világ népei ma őszinte megbéké­lés gondolatával ülnek le a párisi békekonferencián, ennek jelentő­ségét érthető okokból a jubiláló magyar vasutasság érzi át a leg­jobban. Az új világnak új vasutat akar építeni. A magyar demokrá­ciának olyan vasutat, amely ez­után csak a népi érdekeket szol gálja és amely vasút maradék nél­kül elégítse ki ezután a vasutasság gazdasági és szociális igényei*. Európának is új vasutat szeretne adni. Olyan vasutat, amelyik nem­csak a háborúban szállít millió és millió embert ellenségnek, hanem a békében Í6 széles .népi törne gekre alapított idegenforgalmat akar szolgálni, mert egyedül a tu­dás, a megismerés, az egymás meg. becsülése dönti le az imperializmus által táplált ellentéteket és vezet e1 az európai népek általános meg. békéléséhez. Ezeknek a gondolatoknak a jo­gvében ünnepli a pécsi vasutasság a magyar vasút első 100 éves ju­bileumát. Dr. Cs. Gy­■Híg IWIHIWMt'JSMMSWjraniaMIMMKdl OLVASSA AZ ,.U3 DUNÁNTÚL"-!! A magyar Mlusagra nagy szerep az új Magyarország építésében Ivan Orlov, a moszkvai rádió szemleírója a szovjet ifjúsági küldöttség magyarországi látoga­tásáról: Annak az ifjúságnak küldött­sége jár most Magyarországon, . mely a fasizmus ellepi harc­ban, a második világháborúban csodálatraméltó hősiességgel védte meg a negyedszázaddal előbbi, apái által kivívott szo­cialista vívmányaikat. A szov­jet ifjúság na^y áldozatokat ho­zott hazája véneimében. Most a. szovjet néppel együtt a tartós békéért folyó harcból is kiveszi a részét. A Szovjetunió a népek egyenlőségén és függetlenségén alapuló békére törekszik. A nem­zetközi reakció erői viszont új háború csíráját akarják elhin­teni és imperialista világuralmi célokból lábbal tapossák a népek szabadságát. A szovjet ifjúság testvéri kezet nyújt a világ de­mokratikus ifjúságának, hogy egységbe forrva harcba szálljon a nemzetközi reakció próbálko­zásaival. Ezért nagyjelentőségű a szovjet ifjúsági küldöttség ma­gyarországi látogatása. A magyar ifjúság jól tudja, hogy elsősorban a szovjet nép­nek — tehát a szovjet ifjúságnak is — köszönheti, hogy a régi re­akciós Magyarország romjain ma új, demokratikus Magyaror­szág épül. hogy a magyar ifjú­ság előtt is feltárulhat a jobb jövő felé vezető út. A magyar ifjúságra nagy szerep vár az új Magyarország felépítésében. A magyar ifjúság jelentékeny ré­sze szilárd támasza a demokrá­ciának és harcot folytat az ellen- forradalmi célok érdekében szer­vezkedő reakciós csoportok el­len. Kétségtelen, hogy a magyar ifjúság bizonyos rétegeiben él még a levente- és a nyilas szel­lem. Ez ellen kell harcbaszállni a magyar ifjúságnak, hogy egy­ségesen léphessen fel a demok­rácia oldalán, örvendetes jelen­ség, hogy kilenc demokratikus magyar ifjúsági szervezet, amely a magyar ifjúság túlnyomó ré­szét tömöríti soraiba, megalakí­totta a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsát és megteremtette a magyar ifjúság demokratikus egyesületét. A magyar demok­rácia kétségtelenül támogatni fogja az ifjúság egységes szerve­zetét, hogy teljes erejével fog­hasson hozzá a magyar ifjúság gazdasági, szociális és művelő­dési kérdéseinek megoldásához. A szovjet ifjúság magyarorszá­gi látogatása, amely a szovjet és a magyar ifjúság baráti kapcso­latát erősíti és elmélyíti, fokoz­ni fogja a magyar ifjúság erejét a belső ellenség elleni harcban. A szovjet ifjúság példája arra fogja serkenteni a magyar ifjú­ságot, hogy fokozott erővel ve­gyen részt az ország anyagi és szellemi javainak növelésében, a magyar nép boldog jövőjének előkészítésében. Az Államvasutak jubileumi kiállítása Az Államvasutak tartalmas ésl Az építési osztály tökéletes ízléses anyaggal vesznek részt hídtervei mellett a távíró és biz- az „Alkotás" Kiállításon. Már a lépcsőházban művész» vasúti tárgyú temperák és dr. Völgyes László Máv. s. titkár színes plakátja figyelmeztet ar­ra, hogy az 1946. év a magyar vasút centenáris esztendeje. A magyar gőzvasút 100 év* születését nehéz helyzetben oLiá meg a MAY. A kiállított grafi­konok a közelmúlt háború pusz- -donyból 150 drb. használhatatlan tításának, de egyszersmind vas-áTvolt! A t50 drb. mozdonyt már utasaink újjáépítő munkáinak bizonyossága. Egyik térképről meg tudjuk, hogy a pécsi Uzltj- vezetőség vonalain 114- hidat pusztítottak el. A helyreállítás mértékét ábrázoló grafikonokból kitűnik, hogy e hidak, mfitá^ gyak legalább is ideiglenest mindenütt helyre vannak állítx>, a végleges helyreállítás arán^sziAz épületekben száma pedig a pécsi Üzletvezető sz/Víús/tulást é* azok ségnél jóval nagyobb, mint drí-‘ szagos viszönylntban. A hidak helyreállításának egyes fázisait feltüntető művészi fényképek Halász Rezső máv. főtisztet dicsérik. toáító berendezések pusztulásé­ról és helyreállításáról kapunk "szemléltető képet. A járművek pusztítása még na­gyobb volt, mint a pályáé. 1944. • ev októberében a pécsi Üzletve- vzetőségnek 236 drb. mozdonyá­éból 59 drb. volt javításban. A háború befejezésekor. 1946 má­jusban a megmaradt 190 moz­1945. év végére helyreállították. A helyreállításra csaknem 70.000 munkaóra merült fel. A kitérőkben és a vágányok­ban keletkezett háborús káro­kat, valamint azok gyors helyre- állítását ugyancsak szemléltető cájzok adják az érdeklődő tud­tára. keletkezett újjáépítését ^ida Károly Máv. műszaki riszt M'gves festményei mutatják be. A pécsi Uzletvezetóség részé­ből línyi Béla Máv. főmérnök gyűjtötte és állította össze a gazdag anyagot. A szovjet tudományos küldöttség látogatása a pécsi Orosz Intézetben A napokban Pécsett járt szov­jet tudományos küldöttség láto­gatást tett az Erzsébet T-.Mnmány- egyetom Orosz Intézetében. Az intézet nevében de Loviaguin Sán. dór tanár, intézeti igazgató fo­gadta és üdvözölte aiz orosz tudo­mány kiválóságait. Az üdvözlés után a szovjet vendégek megte­kintették az Intézetet annak könyvtárát és az igazgatótól be­hatóan érdeklődtek ,az eddigi munka és az elért eredmények után. A vendégeket meglepte, hogy az intézetnek az elmúlt év folyamán csupán harminchárom hallgatója volt, noha a város la­kosságának száma, kultúrája és az egyre fejlődő magyar-szovjet kapcsolat ennél jóval több hall­gató érdeklődését indokolnák. A küldöttség egyik tagja Gud- zij Nikolaj Kalinikovics, a mosz­kvai egyetem irodalomtörténész tanára és az Ukrán Tudományos Akadémia tagja különösen a könyvtár állapota iránt érdeklő­dött. A könyv-anyag gyarapitá. sári: megígérte személyes támoga­tását, mégpedig minden a tudo­mányos kutatásokra szolgáló, mind pedig a hallgatók érdeklődését kielégítő könyvek tekintetében. Az intézet igazgatójától ezzel kapcsolatban egy jegyzéket kért az elsősorban szükséges könyvek­ről.. Részletesen megtárgyalták a vendégek az igazgatóval az in­tézet fejlesztésének a lehetőségeit és módjait is. Barvrlm követség! tanácsos és Gudzij professzor ez. zel kapcsolatban kikérték az igazgató véleményét és a jövőbeni teljes támogatásukat helyezték kilátásba. Egyúttal gyakorlati ta­nácsokat adtak és kifejtették a maguk elgondolta» is. Az alig egy esztendős intézet­nek a tudományos élet kiváló­ságainak Látogatása, azonkívül hogy sokáig emlékezetes esemény marad, jele és bizonyítéka, hogy a szovjet kormány milyen nagy súlyt helyez a magyar-szovjet művelődési kapcsolatok minél bensőségesebb kimélyitéséré. UJ OUNANTM JH

Next

/
Oldalképek
Tartalom