Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-14 / 107. szám
A magyar béke Szirmai István elviára nagy előadása a Vármegyeházán Horvúrh Márton, a Strabad Nép •szerkesztőjének „A magyar béke címen hirdetett ‘előadását más- irányú elfoglaltsága miatt Szirmai István országgyűlési képviselő clvtársimk tartotta meg vasárnap délelőtt a vármegyeháza dísztermében, nagyszámú hallgatóság előtt. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben kifejtendő ál iároont 1» Magyar Kommunista Pár‘ hivatalos álláspontja, «me lyet Révai József elvtársunk dől gozott ki. Az, hogy ebben t kérdésben (pártunk áliástfoglalt időszerűvé tette a béketárgyalások megkezdése és a miniszter- elnök moszkvai útja, amelynek a magyar életben történelmi, jelentősége van, mert kiemelte Magvarországot morális és külpolitikai elszigeteltségéből és amelynek következtében a gyakorlati eredményeken túl egyéb sikereket is elkönyvelhetünk, mindenekelőtt azt p tényt, hogy békek’látá=aink a moszkvai út eredményeképpen lényegesen megjavultak. Foglalkozott ezután Szirmai elvtárs a külügyminiszterek párisi értekezletének döntéseivel, maid hangsúlyozta, hogy tévedés lenne jatt hinni miszerint a békeelőkészítés ott kezdődnék, amikor elhallgatnak a fegyverek. Magvarország hékeelőkészítése 1138-han kezdődött, amikor részese lett annak a rablóhad Iá-’. ratnak. amelyet Hitlerek Csehszlovákia ellen megindítottak. Ä németektől nekünk nem lett volna szabad „ajándékot“ elfogadni mert nem lehet harcolni igazságtalan határok ellen imperialista hatalmakkal összefogva. A háborút elvesztettük és a történelem folyamán nem emlékezünk olyan esetre, hogy ország, amelyik háborút vesztett, békét nyert volna. magyar béke előkészítése tehát itt kezdődött, amikor az ország sorsát nz európai reakció szekeréhez kötötték. Kínálkozott három alkalom a náSorubo! v«'ó kiugrásra: 1. A Sztálingrád és voronyezsi vereség titán, 2. az olasz fegyverletétel időnontiin és T 1944 március ’9-én am sor félredobták a még látszólag független magvar kormányt is és német •katonaság szállta meg az országot. Ha ezzel a megszállással szembehelyezkedünk és n megszállás hősies körülmények között ment volna végbe, egészen más kilátásrink lehetnének ma a béke tekintetében. A magyar népnek 1« Veil térnie végre az illúziók útjáról és felszámolva a támadó sovinizmust, reális, tiszta látással kell felépítenie a jobb jövőt. Beszélt ezután a környező államok békepolitikáiáról, arról a viszonyról, amely bennünket Jugoszláviához, Romániához fűz. valamint Csehszlovákiához, amelv én- pen a magvar kisebbségek kérdésében «utidemokratikus álláspontot faglal el. Foglalkozott azoknak a lehetőségeknek fejtegetésével és indoklásával amelyek folvtán a héke- tárgvalások számunkra hizonvos területi gyarapodást eredményezhetnek, Imugsúlvozta lazonhan. hoev nem sznbad illúziókban leit niink, mert egv háborút vesztett ország kérése és kívánsága csak oly mértékben teljesíthető, amennyiben az a nagyhatalmak fegwerszü- neti szerződésükben vállalt kötelezettségét nem érinti. A moszkvai út. amelynek eredményében komoly jelentősége van annak is. hogy a munkáspártok márciusi hatna után a koalíció megerősödött megtisztult, része van a sikerben annak is. hngv 3 magyar nemzeti érdekek védelmében pártunk felhasználja kitii- r.ő nemzetközi kapcsolatait. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hoPv békekilátásaink vábbra is, meg keli teremtenünk a nemzetegységes akaratát a békecélok érdekében, még mielőtt a delegátusok a tárgyalásoké Párisba érkeznének. És tovább kell mennünk balra. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy esélyeink megjavulása an- uak tudható be, hogy a magyar nép egységes fellépése márciusban balra tolta a demokrácia szekerét. Ennek kihangsúlyozása nem szükségtelen ma, amikor a demokra- tiikus rendőrség egyre-másra leplezi le a fegyveres fasiszta összeesküvéseket, amelyek mind alkalmasak lehetnek békelehetőségeink megrontására. — Az állít llagos „gycrmekcsinyek“ mindegyike hatalmas károkat okozhat a nemzet jövőjének. Szükségünk van a Szovjetunióval való barátság hi- mélyitésére. az erre épített külpolitika megszilárdítására. Be kell fejeznünk a hintapolitikát. — és tudatában kell lennünk annak, hogy a Duna-völgyében élünk és nem a La Manche csatorna melKelet, se Nyugat, hanem hid kelet és nyugat között. Ez ann>it jelent, hogy ütközőállam legyünk. De kik között? Mert ha van komoly szakadék, akkor annak a szakadéknak eltüntetésében mi semmit sem jelentünk, annyira kicsik vagyunk. A „hídépítők“ egyetlen szándéka, hogy továbbra is falat emeljenek a Szovjetunió és Magyarország közé és ezzel megakadályozzák barátságunk megszilárdulását. Ezek ellen kell küzdenünk és harcot folytatnunk, mert csupán ezek a feltételek javíthatják bé- kelehetőségcinket. — Ezt kívánja nemzeti érdekünk', ez a hazafias nemzeti politika és ezért folytat harcot a Magyar Kommunista Párt. Szirmai eívtárs világos okfejtéssel, reális tisztánlátással felépített előadását számos érdekes hozzászólás követte s az egybe- gvüitek hálás elismeréssel és kitörő lelkesedéssel tapsolták meg a kitűnő előadót, aki ezt a mindÓriás professzor ur helyreigazít... lett. A hintapolitikn látszólag I annyiunkat érdeklő kényes kér- tetszetős jelszavakat dob be a j dést Pécs város haladó értelmi- közfudatba: „Ne legyünk mi se l sége számára megvilágította. Négyszeres drága áqi segélyt kapnak máius hóra a köztisztviselők A többi foglalkozási kategóriákkal szemben a köztisztviselőkről igen vontatottan történik gondoskodás a kormány részéről, atni érthető elégedetlenséget vált ki ennek iá dolgozó rétegnek széles köreiben. Amit itt-ott kapnak is drágasági segély, vagy hasonló címen, azt is rendszerint olyan elkésve kapják, hogy mire az így juttatott többletjárandóságot kézhez veszik, akkorra az már régen semmivé válik a drágulások rohanó áradatában. Amint értesülünk, a Gazdasági Főtanács határozata alapján a belügyminiszter már értesítette a vidéki közhivatalok vezetőit, hogy a május elsejei fizetésüknek négy. szeresét utalják ki az összes köz- tisKtviselőknek és alkalmazottaknak drágasági segély cimén és ugyancsak négyszeresére emelik a családi pótlékot is. Amikor ezeket a sorokat írjuk, az errevona tkozó miniszteri rendelet még nem étkezett le Pécsre, de minden valószínűség szerint az hamarosan meg fog érkezni, úgyhogy annak rendelkezéseit nyomban végrehajtják. így remélhető, hogy a közalkalmazottak is egykét napon belül hozzájuthatnak felemelt illetményeikhez. Egy heti hallgatás után a tudós egyetem (még tudósabb pro- íesszora, Óriás Nándor Jogi kari dékán Öméltósága, — mert ehhez a titulushoz ö mereven ragaszkodik! — megszólalt A professzor úr helyreigazítást küldött be lapunknak, amelyben például ilyeneket ír: „Nem igaz, hogy fasiszta szervezkedést leplezett le a pécsi rendőrség az egyetemen. Ellenben igaz az, hogy a jogi kar, Illetve a tanárképző tanfolyam több tantermének padjain — tömérdek női név mellett — néhány hcirogkereszt, illetve „fasiszta" felirat s ugyancsak néhány ilyen ábrázolat találtatott.” Hogy hány női név volt a padokon, azt nem firtatjuk, de hogy fasiszta felirat rengeteg volt, azt bizonyltja a rendőrség. Egyébként egyet nem értünk: miért tette idézőjelbe a fasiszta szót a professzor, csak nem azért, mert ő szerinte ezek nem fasiszta jelszavak? Megállapítja továbbá, hogy nem. Igaz, hogy a folyosón márványba vésett emléktábla hirdeti, a nyilas pufi, Hómau Bólint nemzetroató nagyságát, ellenben igaz, hogy az emléktábla szerbit a város áldozatkészségéből emelt épületrés« Kómán Bálint minisztersége és Nendtvich Andor polgármestersége alatt épült. Tehát még egy /helyi fasiszta neve I» rajta díszeleg az emléktáblán. Cáfolja azt is, hogy hogy Esztergár (proíesszor tantermében is voltak feliratok, mert szerinte Esztergár tantermében nincsenek is padok. Ellenben az egyetemi hallgatók megmondják, hogy Esztergár volt fasiszta polgármester Igenis tartott abban a tanteremben előadást, amiben szintén voltak ilyen feliratok. Megállapítja a professzor úr azt is, hogy nemcsak a jogi kar hallgatói, hanem az egyetemen kívülálló személyek is járnak e termekbe, akiket kitünően körülír, mondván „valamint egyéb előadásoknak és előadássorozatoknak állandó és alkalmi hallgató!..." Miért nem írja ki a professzor úr azt, hogy munkások? Talán nem meri. Pedig még a rendőrségen ezzel védekezett. Aztán megállapítja, hogy „nem igaz, hogy az ifjúság a legyalult padokra újabb fasiszta feliratokat festett. Ellenben Igaz, hogy néhány pádon ugyanazon kéztől eredő, újabb méltán kifogásolható tintaceruzás felirat találtatott." Hát itt mit akart helyreigazítani Óriás méltóságos professzor uram? ' Végül megállaptja, hogy az egyetemen nincsenek fasiszták és nem veszik fel a myugatns tiszteket. Kát Kapitány hadnagy úr mit keres a jogi karon, csak nem a régi szép jobboldali időket, araikor ezek a feliratok még tényleg idézőjelben sem voltak fasiszták? Mindent helyreigazit a professzor úr. Csak egyet nem, hogy Búrdossvt méltatta a Bárdossy-per tárgyalásán. De lehet, hogy ez szerinte nem is bűn, hisz mit várhatunk attól, aki az lilyen feliratokat csak idézőjelben tart fasisztának. Ne haragudjon professzor úr. ezek után mi is csak idézőjelben tartjuk Ont demokratának. (i.) Jól sikerült ceglédi DózsaEgységes elbánást követelnek a többi dolgozóval a közalkalmazottak Talán történelmi jelentőségű az 11 tény, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak, akik eddig nagyon visszavonultak a politikai élettől cs akik eddig soha ne n mertek résztvenni a munkások bermozgaimában, most végre felébredve, a nehéz kenyérküzdelembeu szintén a munkások fegyveréhez, a tömeg megmozduláshoz folyamodtak. Amikor minden együttérzésünk a tényleg nagyon nehéz helyzetben levő közalkalmazottaké, szeretnénk hinni, hogy nemcsak most. a saját ktnyérharcban fogjuk otttalálni őket a demokratikus megmozdulásokban. hanem minden dolgozó közös harcában is. A pécsi köztisztviselők és közalkalmazottak nagygyűlése a vármegyeház nagytermében hétfő) délután 5 órakor vette kezdetét. A nagygyűlésen majdnem va'a- mennyi pécsi közalkalmazott megjelent, a közönség egyróaze az udvarra és a folyosóra szorult. A demonstrativ nagygyűlést a pécsi pedagógusok szakszervezete a szakmaközi bizottsággal karöltve rendezte. A nagygyűlést, amelyen a Magyar Kommunista Párt részéről Szűcs József elvtárs, a szociáldemokraták részéről' Tolnai József polgármester el/iirs miß a kisgazdapárttól Tóth Kálmán, a parasztpárttól pedig Fábián István jelentek meg, Soós Imre MÁV főintéző nyitotta meg. Beszédében kifejtette, hogy nem kérni, hanem követelni jöttek, mert nem tűrhetik, hogy az egyik dolgozó hátrányban legyen a másik dolgozóval. Ezután Köves József a pedogó- gusok Szabad Szakszervezetének Ceglé'árol jelenti a MTI: A Nemezti Parasztpárt vasárnap Cég. léden Dózsa György emlékünnepet rendezett, amelyre az ország csaknem minden varosából J-.ülönvona- tok szállították Ceglédre a Paraszt- párt tömegeit. A Szabadság-téren nemcsak a parasztpártiak vonultak fel,, hanem a többi demokratikus párt is képviseltette magát. Nánási • László nyitotta meg a gyűlést, majd ' Kovács Imre képviselő, a Nemzeti Parasztpárt országos alelnöke beszélt. Ezután viharos éljenzés köze- ... , , . . -................ pette Veres Péter nemzetgyűlési mozdulással akarjuk kivívni iga-, képviselő, a Nemzeti Parasztpárt tése — mondotta.. Nem akarunk sztrájkot, ezt el is ítéljük, mi csak a minket megillető jogokat akarjuk kivívni törvényes eszközökkel. Egységes fellépéssel cs nem csoportos megzunkat. {országos elnöke emelkedett szóEzután a határozati javaslatot a • Usraa Vores Péter beszéde után városi szakszervezet részéről V e- ‘ Erdei Fercnc S2ólott az egybe- tek elnök terjesztette be, amely- ; gyültekhez. Erdei Ferenc után Ná- nek lényege az, hogy * nási László két határozati javaslaaz állami alkalmazottak az egy éb t0. Oiv-asott fok Az első határozati dolgozók kollektív szerződésével. egyenlő elbírálásban részesülje- ‘ nek, ugyanazt - fizetésemelést ugyanabban az időben kapják. A határozati javaslatot általános örömmel fogtíták. Felszólalt a nagygyűlésen dr. Ormos György elvtárs is, aki örömmel üdvözölte a felébredt közalkalmazottakat, akik végre rájöttek, hogy a tömegmegmozdulásban van csak erő. javaslatban a Nemzeti Parasztpárt ceglédi Dózsa György ünnepének szabad magyar parasztjai üdvözlik a hazatért Károlyi Mihályt, a második határozati javaslata Nemzeti Parasztpártnak a Szabad Szóban már megjelent kiáltványa volt. A tömeg egyhangú lelkesedéssel fogadta el mindkét határozati javaslatot. Halált kürt az ügyész Antonescuék fejére Bukarestből jelenti a Tass: Antonescu és bűntársai perében a közvádló halálbüntetést kért Jo» és Mihail Antonescu, további Alexianu, Radu Leoca, Pantasi é» Sturza fejére. Kéri. hogy a kormányzat a íize-, Y}dGStn ,a pécsi neporrosag ele. A tési megkülönböztetéseket hoz-! ^szereplő dr. Oppe Sander, a zák közelebb egymáshoz, mert demokratikus Pecs hatosaoi orDr. Oppe Sándor városi orvos gazolási ügye o népbiióiág elé kerül A voh Tarai vezért c*ak feddésre ítélte az igazolóbisoHsáff Érdekes igazolási ügy kerül röeinöke beszélt, aki először is a j ------------------ még is- ■ munkaadókat üdvözölte, majd kivu lhatnak, de rosszabbodhatnak jelentette, hogy a mai nehéz helv! zetben megtanulhatták, hogy nem szabad tovább hallgatni, han< \ ki kel! állni. Ez a megoldás nem reakciós 16. Hogy mutatkozzék to13 Ui DUNÁNTÚL csak így születhet meg a korrupciósmentes tlsztviselőiárs adatom. Tolnai József beszédében azt hangsúlyozta ki, hogy reméli, a jelenlévőket a demokrácia szelleme hozta ossza és tudja, hogy a kormányzatban, ahol saját maguk által választott emberek vannak, megértéssel fogja ügyüket elintézni. Ezért türelemre inti a köztisztviselőket, akiket arra kór, ne engedjék magukat szembeállítani a fizikai munkásokkal. Szűcs József elvtárs a magvar kommunista párt részéröl örömmel üdvözölte a«. javaslatot, mert ebben az országban minden dolgozónak együtt kell haladnia. Már abban is nagy jelentősége van a javaslatnak. mert ebből látja, hogy az értelmiség Is ráeszmélt arra, hogv együtt kell küzdeni a fizikai munkásokkal. A kisgazdapárt részéröl Tóth Kálmán, a parasztpárt nevében Fábián István szólaltak fel, akik tüntetés ukar lenni, hanem a ] szintén a megmozdulás szükségszé. demokrácia dolgozóinak tűnte rűségét domborította ki. demokratikus Pécs hatósági or vosa, aki arról volt híres, hogy éveken át nem zajlott le nélküle olyan szélsőjobblodali diákmozgalom. amelyben ő vezetöszerepet ne játszott volna. Dr. Oppe Sándor, aki éveken át a Turul bajtársi egyesület vezére volt, majd az Orvosi Kamara Választmányi tagja, minden ténykedésével híven szolgálta azt a fasiszta rezsimet, ami HojLhyva! kezdődött és Imrédvn keresztül Szúlasiig züllött le. Mint városi orvos, a hatósági orvosi bizonyitványok kiállításánál mindig arra törekedett, hogy a baloldali munkások és a származásúit miatt üldözöttek helyzetét me<J' nehezítse és bár nem volt rajt * nyilas listán, — legalább is most nem találják rajta, — dr. Kefe' kés Kálmánnal és Al bricht Konráddal ő volt minden német é* nyilas mozgalom vezetője az orvosi körökben. Most hazatért és az igazolóbi* zottság, ahol mindezeket a tanuk sorozata vallotta feddésre ítélte- Az igazolóbizottság feltűnően enyhe Ítéletét megfellebbezték a nép- bíróságra, ahol majd eldől, hogy a volt Turul vezér alkalmas-e arra* hogy a demokratikus Pécs hatásági orvosi állását tovább is betöltse. Budapetlen feddésre ítélték Pécsett az egyetem főorvosa teli Sokat beszélnek az orvosi körökben egy másik kirivó orvosi esetről is. Ennek hőse dr. M é- s z ö 1 v Géza, a pécsi Erzsébet egyetem orr-, fül- és gégészeti osztályának főorvosa, aki e megbízatását a demokráciában nyerte. Dr. Mészöly Géza azt megelőzően az OT1 főovosa volt Budapesten. Vdjjor milyen érdemek alapján került a volt OTI főorvos a o«l pécsi egyetem osztályföorV' tisztségébe? Megmondjuk. Munkásellenes fasiszta magatartásáért a bufl pesti igazolóbizottság feddes* igazolta és ezt az Ítéletet az nem felebbezték meg. mert dr. . szöly Géza önként lemondott P éllásáróljsrtBa juw> Könnyen tehgtte, hisz a . Pf egyetem jnagyobb állással var
