Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-23 / 115. szám

Mozr Cwtortöic-pér*^, május 3-24. p a l t o Francia mövészfUm : Üldözöttek Miraillo Balm, John Lodcr, Eric v, Stroheim. SBXH9Z1 I/gafaoas artista film : cir.usz P. Orlova, V, Sz. Volodin, M. Mala s z ki j. R Ä m i A Hunyadi Sándor drámája Havasi napsütés Tolnay, Rajna y, Csortős hétköznap 5 7 Arakor A magyar művelődés balkáni kapcsolatairól beszélt a Balkán Bizottság pécsi alakuló ülésén Keresztmy Dezső kultuszminiszter Keserű Jánost választották meg a Balk n Bizottság pécsi csoportjának elnökévé A pécsi kultúmapök keretében, kedden délelőtt 11 órakor tar­totta a Balkán Bizottság pécsi csoportja ünnepi alakuló ülését, amelyen megjelent és nagyjelen­tőségű beszédet mondott Kereszt- ury Detzső dr. vallás- és közokta­tásügyi miniszter. A megjelentek soraiban ott láttuk a kultúruapok A három demokratikus baloldali párt is o Szakszervezetek feöiös akt va ülése A Magyai Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt Nemzeti irasztpárt és a szabad Szakszervezetek pécsi vezetőségi határo­lta értelmében közös aktíva ülést tartanak csütörtökön este, május tán 6 órai kezdettel a Munkás Kultúrház (volt Nemzeti Kaszinó) tjytermébcn. Napirenden: A kaposvári nagygyűlés politikai jelen­ségének megbeszélése és más aktuális politikai kérdések megvi- tósa. A három párt és a szakszervezetek aktiv tagjainak pontos «[jelenése kötelező. budapesti vendégeit, míg a pé­csiek közül ott volt Tolnai Jó­zsef polgármester, Bntz Béla egye­temi rektor és Pécs társadalmá­nak vezetői közül igen sökan. mert ez a íeális megismerés te­remtheti meg a kölcsönös együttműködés alapjait. Rámutatott a miniszter arra, bogy Megjelent az ülésen dr. Scjteri • a népi mélykultúra feltárása is Nikola, a jugoszláv szénátvételi j ennek fiz együttműködésnek az bizottság pécsi vezetője is. Az I útját mutatja, hiszen a népi zene alakuló ülést a hivatalos ügyben j például egymás kölcsönhatásait váratlanul Budapestre utazott j derítette ki és ez a magas zenei Keserű János, aiz előkészítő bi-j kultúrában is éreztette hatását, zottság elnökének íávollétéban ] 'amint azt éppen Bertók és Ko Csuka Zoltán, a Balkán Bizottság j dály műveiben láthatjuk. Ez az Két évi börtönre ítélték mohácsi mtmkaszofgálaiosok rémét hanyvárUTischhr Géza a néfbíróssúg elóii A pécsi népbíróság Kocsis taná- i szerdán tárgyalta Tihanvvári Fehler) Géza volt hadnagy bűn- yét, aik ellen háborús bűntett itt emelt vádat a népügyészség. Vádirat szerint Tihany vári 1942 marjában került Mohácsra a IV. ununkaszolgálatos zászlóaljhoz ott ugyanez év augusztusában nt századparancsnok teljesített igálatot. Ebben a minőségben a nkaszolgálatosoknak járó ked- sményeket önkényesen elvonta, alája beosztottakat pofozta, sőt 1 esetben, amikor egy Gáti ne- munkaszolgálatos a pofozás itt zászlóalj-kihallgatásra akart nni. még egyszer megverte, adván, hogy ez mindannyiszor q fog történni, ahányszor ki­hatásra jelentkezik. A vád tár­ává tette a népügyészség azt is, ÍY Tihanyvári egy Ízben advacsinált ürüggyel csendőrö- ; hívott és segédkezet nyújtott loz, hogy'a csendőrök egy Péry csendőrhadnagy vezetésével h munkaszolgálatost véresre jenek, közöttük a más alkalom- 1 megvert Gátit is, aki elkese- ásében öngyilkosságot kísérelt 5­Nhanyvári kihallgatása alkalmá- I beismerte, hogy pofozta az jä beosztottakat, de vallomása Önt ezt csak azért tette, hogy («gyeimet jobban fenn tudja *äni. Azt azonban tagadta, hogy kit is véresre vert volna, k népbíróság a bizonyítási eliá- során több tanút hallgatott ki. Alfréd mohácsi kereskedő («másában elmondotta, hogy az ékezetes csendőr-veretésnél ő mint a s.zázdd minden tagja, jelen volt. Péry hadnagy papírról olvasta fel a „bűnösök" neveit, majd azokat egyenként egy eme­leti helyiségbe vitték, ahonnan a csendörvallatás eredményeként hailani lehetett a kiálltozásokat. Eb. bői a „kihallgatásból" összezúzott, összevert fejjel kerültek ki az ál­dozatok. A tanú vallomása szerint Tihanyvárinak is hallania kellett az ordításokat. Perl Imre pécsi kereskedő ki­hallgatásakor elmondotta, hogy egy alkalommal .amikor Tihanyvári’a körleteket járta végig, őt és másik társát súlyosan bántalmazta azért, mert szerinte szolgálatmulasztást 1: övettek el és Tihanyvári döi öm. bélésére nem nyitottak időben kaput. A kihallgatott többi tanú szintén hasonló szellemben vallott. Tihany­vári védője ezután a bizonyítási eljárás kiegészítéseképpen több ta­nú megidézését kérte, ennek a ké­résnek azonban a népbíróság nem adott helyt, mire a védő és az ügyész semmiségi panaszt jelen­tett be. A vád- és védöbeszédek elhang­zása után Tihanyvári szólalt fel az utolsó szó jogán, majd a nép­bíróság kihirdette Ítéletét. Eszerint bűnösnek mondották ki Tihanyvári Gézát a vádiratban felsorolt há­borús bűntettben és ezért őt a népbiróság főbüntetésként két évi börtönre, mellékbüntetésként pedig politikai jogainak öt évre való felfüggesztésére ítélte.. A vizsgálati fogságban eltöltött "nyolc hónapot a népbiróság nem számította be. A népügyész súlyos­bításért fellebbezett. a’.elnöke vezette be és ő látta cl az elnöki tisztet. Felolvasta Ke­serű János bevezető beszédét, amely (idősebbik Ugrón Gábor egy ötven év előtti beszédéből idézte azt ,a mondatot, amely szerint nekünk magyaroknak sa­ját külön külügyi érdekeink van­nak. elsősorban keleten s a ma-' gyár nemzetnek ia balkáni népek fennmaradásáért folytatott küzde­lemben zászlóvivőnek kell lennie. Ez a megállapítás egyezik Bajcsy Zsilinszky Endre félszázaddal ké­sőbbi hitvallásával, de kifejezi a legnagyobb magyar államalkotók, Szent István, Könyves Kálmán. IV. Lajos, Hunyadi Mátyás. Zrí­nyi Miklós és Kossuth Lajos fel­fogását is. Beszédet azzal a kíván­sággal fejezte be, -hogy mine! előbb végérvényesen meg kel! va­lósítani a magyar délszláv örökös barátsági szerződést. Ezután dr. Keresztury Dezső egy példa egyébként példázat is arra, hogy kell megvalósítanunk az együttműködést. Az együttmű­ködés tárgyi, gazdasági és egyéb előfeltételei meg vannak s ezeket a tapasztalatokat tudatossá kell Kisiparosok a nemzetgyűlés előtt tenni, hogy átvinni a közvéleménybe, ia 19. század téveszméit levet­kőzve új és a valóságnak meg­felelő felfogással lássunk mun­kához. A Balkán Bizottság ebben az irányban halad s remélhető, hogy feladatait meg is fogja valósítaná „Ha már elvesztettük a háborút, legalább a békét ne veszítsük el“ — fejezte be nagyhatású beszé­dét a miniszter. A nagy tapssal fogadott beszéd után Luksnich Imre a kiváló ma­gyar történetíró tartotta meg elő­adását a magvar történetírás bal'. tartotta -meg ,.A magyar műve-1 kán-i feladatairól, végeredményben lődes és a Balkán“ c. előadását.) ugyanezekhez a következtetések- Bevezetőben rámutatott arra,. hez • jutva. bogy a magyar közvélemény ré­gebben egészen helytelen szem­szögből és téves felfogással nézte » balkáni népeket, azok törek­véseit és művelődését. A török elnyomás alól felszabaduló bal­káni népek mély,kultúráját először Vük Karadzsics a nagy népdal- kutató tárta fel s a 19. században Vitkovics Mihály és a körülötte csoportosuló írók jelentek először szorosabb művelődési kapcsolatot a két nép között, lefordítva en­nek a népdal-kincsnek egyes da­rabjait. Ezek élénk hatással vol­tak a magyar irodalomra is, -a , szerbus manir“ sok magyar köl­teményben, elsősorban Vörös­marty Hedvigjében érezhető. A Keserű János beszédében -említett törekvéseik nemcsak -egy ember. Ívnom igen sok magyar gondol­kodó fő felfogását fejezik ki, akik mind erősebben sürgették a i na gva r—b alk á n i e gyű 11 m íí köd és gondolatának megvalósítását. Ezután Iköeelebbről Jugoszlávia szabadságszerető népeinek har­caival foglalkozott az előadó Ezután dr. Baross György, a Balkán Bizottság ügyvezető al- e.lnöke ismertette a Balkán Bizott­ság gyakorlati munkásságát, ki­emelve azokat a feladatokat, ame­lyeket a pécsi csoport fog elvé- . pt-zni. Beszéde után dr. Kardos Tibor egyetemi m. tanár, az elő­készítő bizottság nevében beter­jesztette a megválasztandó pécsi tiszteleti és rendes tagok névso­rát, amelynek elfogadása után az alakuló ülés elé terjesztette a tisztikar neveit. Az alakuló ülés elfogadta ?>z előterjesztést, amely szerint a tisztikar így alakul: El­nök Keserű János alísDán, ál-elnö­kök dr. Holub József professzor és Vörös Márton főlevéltáros, fő­titkár Csuka Zoltán, titkár Pusz­tai József, az irodalmi szakosz­tály vezetője dr. Angyal Endre, a gazdasági szakosztály vezetője Korda Alfréd vezérigazgató. Air alakuló ülést Csuka Zoltán szavai zárták be. Dávid János, a Kisiparosok Or­szágos Szabad Szervezetének el­nöke az elmúlt napokban inter­pellált a nemzetgyűlés előtt a kis­iparosok mai tarthatatlan- helyze­téről. Ezt a lépést örömmel üd- vözölh/eitjük, mert talán amióta a nemzetgyűlés fennáll, nem esett szó a kisiparosokról', azok bajai­ról. Legfeljebb, ha több adóra volt szükség. Nagy jelentősége van ennek a beszédnek már csak tízért is, mert a kisiparosság eddig csak egymásnak panaszkodott s pana­szai az illetékesekhez nem jutot­tak el. Most a kisiparosok orsz. Szabad Szervezetén keresztül pa­naszai eljutottak azokhoz nz em berekhez, -akiket a nép bizalma t'zzal ruházott fel, hogy érdekeit kénvíselie. Szükséges, hogy ezt a beszédet, ha kivonatosán is. de ismerjék az iparosok, de az illetékesek ts Pú- csőri. mert itt is sízek a problé­mák. amiket Dávid János hart* go'ri) főtt.’ \ Beszédében rámutatott arra, hogy a munkásság mellett a kis­iparosság volt az. iaki azonnal hozzálátott- az újjáépítéshez és bem kérdezte, mi lesz ■ jutalom. Mégis ez utóbbi hónapok során odajutott, hogy már tovább nem bírja. A munkanélküliség, az anviighiánv és az infláció, va'á- mint nz ridóterhek teljes mellő zésével találkozik. Nem vonják be az anyagellátásba. Teljesen mellőzik a jóvátételi munkánál, és az újjáépítésbe sem tud be­lekapcsolódni, mert nem részesül semmiféle támogatásban. Az i- ;dó- 7Hs fenén a mostani hatóságok a progresszivitást úgy értelmezik, hogy a dolgozó' kisemberek vállaira rakják a terheket, amikor az ti mindennapi kenyerét sem tudia előteremteni. Nem nézheti nz álfám tétlenül a kisiparosság bajait és lassú pusz­tulását. Követeli, hogy az állam sürgősen vonja bele kisiparos­ságot az anyagellátásba. Biztosít­sa számára a i-óvátéteÜ munkába és nz újjáépítésbe való bekap­csolódást. szervezze meg a kis­iparnak az exportra való dolgo­zását. Lássa el a kisipart megfe­lelő hitellel. Láthatjuk tehát, hogy a kisi­parosság már nem áll egyedül mint a múltban. Súlyosak, talán még súlyosabbak a bajok mint régen, de a haladó iparosság ma már szervezkedik. Mindenütt vé­di az igazát, és hallatja szavát, szükséges, hogy Pécsett is így legyen, és a kisiparosság itt is helyet kapjon: képviseltesse ma­gát. a Kisiparosok Szabad Szer­vezetén keresztül minden olyan lie tőkés helyen, ahol sorsáról he­Ivi viszonylatban döntenek. MANDt. * Kdll*e a telárusitósfiox ^Öze’látási kormányba ősi vnqedé'y rignap reggel a falusi tej és ?«nnók árusok sorában rend- j rendeletre? jelenték meg és a csodál- - semmiről sem tudó kofák- j közellátási árusítási engedélyt« Természetesen egyik sem 'öelkezett ilyennel, mivel erről közellátási kormánybiztosság fejtette értesíteni a •jegyzésé­it, így a rendőrség felszólította árusokat, hogy hagyják el a A kofák erre behúzódtak Mellékutcákba, ahol fizu tán pa árun árusították a tejet. •hieklödtünk a dolog után és a felvilágosítás kaptuk, hogy általán, miért van szükség • ilyen Adelet van a tej és tejtermék lrusitás engedélyhez kötésére, *Wk célja az, hogy az ős- jM'ők csak a városi tejfeldo!- üzemeken keresztül hozhas- forgalornba termékeiket. ’em értjük a dolgot. Hr- van M rendelet, miért nem értesí­J *k erről a jegyzősógeket? Így eszetes, hogy a falusiaknak gnjik_scm volt ró’-i, Bs egv­Mi fontosabb, a város tejjel való ellátása, ami a közvetlen őstermelői árusítás folytán nagyjából megoldódottnak te­kinthető, vagy egyes üzemek gyarapodása, ami azt jelenti, hogy a felhozott tej - nagy-része csak feldolgozott állapotban kerülne piacra. így újra felütné fejét a még most is csak részben megoldott tejprobléma. Jó volna, ha a rendőrség és a közellátási kormánybiztos a jö­vőben a rendeletek meghozásánál Jugoszláviát a szabadságra tö­rekvő népek fellegvárának ne­vezve, amely példaképe lett an­nak a férfiasságnak és a füg­getlenségért folytatott elszánt küzdelemnek, amely a magyar népben is olyan őszinte csodá­latot vívott ki. Ma már egészen más szemmel nűzzük <i Balkán és balkáni né­pek kérdéseit, mint tették azt elődeink. Fasiszta sz«üé«zek reakciós „színmű- előadásai “ a bar nya^ falvakban Kiss Ferencéik korának' -egyik leghangosabb uszító színésze volt Veszély Pál, aki minden fasiszta | filmben vez-ctöszerepet játszott ; és állandó szereplője volt a né- i met kivánsághangversenyeknek. | Ugyanezekon a kivánságihangyer- j senyekor» és a rádióban szer-epeit Az a régi koncepció, amely sze- j szintén a pécsi öregdiákok vezére. nyai falvakat és humoros előadá­sokat tartanak. rint Magyarország vezető Sze- j dr. Legenvei József is, aki szin- repet játszik a balkáni népekben nőm mulasztott el egy alkal- között,' már szétoszlott a min- í mat sem' ho^ konferanszatban a dennapi valóságban és a balkáni népekkel való egyenjogú együtt­működésévé alakult. A balkáni népeknek velünk együtt sok mindent m-c-g kellett tanul- r.iok s azt is, hogy a náción ai'iz- mus túlt-éngésc csak -mindegyik nép öngyilkosságát készítette elő. Ma, sünikor a mi.gv népek példá­jára a pacifikálódás útján halad a világ, arra kell törekednünk. az érdekeltekhez. VÖRÖSKERESZTES VILAGÉRTEKEZLET Londonból jelentik: Oxfordban dós útját. Ezt pedig egymás meg- í ismerését feltételezni mert a j múltban is sok félreértésnek volt :űz okozója egymás nem ismerése ! és félreismerése. Erre törekszik a [Balkán Bizottság is, amelyben a ! szellemi élet munkásai a gazda­sági élet szakértőivel együttesen német győzelem mellett propagan- dacnó!amckat hangoztasson. Veszély Pált, aki emellett mint műnk aszol gálát os hadnagy is te- - ’ ; r- kedett, majd ia nyilas párt­nak aktivan működő tagja lett, a budapesti színészek szakszer­vezete örökre Isii! tóttá a ma­gyar színpadról, amit ő és* * tár­sai éveken át meggyaláztak. A népbiróság pedig multbeli tevé­kenysége alapján 6 hónapi bör­tönre ítélte. Legényéi Józsefet szintén nem igazolták, fellebbezése most kerül a budapesti népbiróság elé. Ez a két fasiszta színész, most ahelyett hogy meghúzná magát, vagy produktív termelő munká­val igyekezne helyrehozni azokat a károkat, amiket az ő működé­sük nyomán is ez az ország wen­.... P , , f t\ , _ "1* • M1V1 Vilii ?>£üís.lii V Gl ve.-v u^/iunii ír* r. juhus folytán 60 nemzetgyules. ?£b,n az ir.-in,-b;,n. A védett, fittyet h képviselő rész vételével vöröske­reszt világértekezletet tartanak un v v. ,- valóságnak megfelelően kell meg- j szék I ismernünk egymást, ' rendel szabadszervezetének riére, végigjárják a színe tiltó •bara­Előadásaik tárgya természete­sen az ifjú magyar demokrácia, amit gyilkos torzító tükörrel mutatnak be. Nincs nz a bárgyú fasiszta és reakciós vicc, amit teck az urak el nem mondanának vidéki elő­adásaikon és ágy terjesztik a reakciós propagandát. Tudjuk hogy a demokrácia sem mentes a hibáiktól, vannak esetek, amiket gúnyolni is lehet, de ne ilyen ultik figurázzák ki, akik ezt cél­zatosan teszik. A két fasiszta színész ikmokrü- ciaellenes tevékenységére ezúttal hívjuk fel u pécsi politikai rend­őrség figyelmét. Nehogy sokat kelljen őket keresni, eláruljuk, hogy délután 5 órakor a Korzó kávéházban isszák aizt a Ujet- kávét, ami például a- dolgozók számára elérhetetlen álom. Addig is Legényei és Veszély uraknak ezt a témát is figyelmük­be ajánljuk. Mert ez tényleg ki­figurázni való eset, hogy itt ft nyilas színészek ahelyett, hogy in- ternálótáborbnn lennének, kávé- házban tejeskávét isznak. s ■ i :t:-- ' n: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom