Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-19 / 112. szám

NOZ IT A P O L L O Vetórnsp*hél{£, mó us 19 1Ű. Huayadi Sándor drámája Havasi napsütés Tclnay, Rajnay, Csortoi ÍAHKMOZl Francia muvisríílm : Üldözöttek Miraille Ralin, John Loder, Eric v, Strohtim URANIA Izgalma«: artista film : CIRKUSZ P. Orlovn, V, St. Volodin, M. Maldtzkij. K • dd-si*<d« május 21-22. APOLLO CIRKUSZ PARKMOZl Havasi napsütés URANIA Üldözöttek * 9 fc.iuKuat.ok. hétköznap J, 1 órakor vasárnap 3, 6, 1 órakor „Fai, um nemMásáé mm wmair At uj gazdák saját erejükre támaszkodnak csak, de elég erősek ahoz, hogy az „utak“ nélkül is biztosítsák a magyar jövőt Zöldéi« búzatáblákat borzol a májusi szél s az országút mentén éretlen gyümölcsök súlyától so­ka tigérően hajlonganak a 'Cse­resznyefák.A határban itt-ott elő- v illanó fe'kete foltok a bevetet­len földöket mutatják, amelyeket kapásoknak szántak s amelyeken most megbékélt arcú emberek szorgoskodnak. — Kapavágásaik nyomán hallani lehel a kukorica és babszemek csöfrenését, amint pergetik egyik tenyérből a má­sikba, majd « földibe, ezt a ma már közellátási szempontból is annyira nélkülözhetetlen .mező­gazdasági terméket. — Aranyat ér ez a tegnapi eső — mondogatják az emberek egy­másnak — most azután biztosít­va van a kenyerünk. Egyik-másik napsütötte arc hála telten fordul a most apró bárány­«M Keresztury Dezső kuhuszmintszter a pécs-baranyai nevelők között A Péc9—baranyai nevelők kon-' gresszusukm, a Magyar I’edagó. gusok Szabad Szakszervezete pé­csi és bairanyavárm/egyei járási csoportjainak együttes ülését hol­nap (hétfőn) tartják meg délelőtt 9 órai kezdettel a vármegyeháza dísztermében. A nagy-gyűlés je­lentőségét nagyban emeli az a tény, iiogy azon személyesen megjelenik a pécsi ünnepi napok­ra érkezett Keresztury Iktzső va'- lás és közoktatásügyi miniszter is és fontos, a pedagógus társadal­mat legközelebbről! érintő kérdé­sékre, felszólalásában részletes választ ad. Keresztury miniszter legutóbb a pedagógusok buda­pesti nagygyűlésén nyilatkozott a pedagógus társadalom előtt cs az a megsegítés készség, amelyet ta Tusínytt, valóban aizt igazolta, izig- vtrig igazi pedagóguslélek az elsp magyar nevelő. »Minden kiállásá­ban, ténykedésében a pedagógus társadalom -első száméi támaszá­nak .ismerték meg eddig őt a ne­velők. A nagygyűlés napján a pécsi iskoláikban nem lesz előadás, te­hát a kongresszuson minden pécsi nevelő megjelenhetik. A ped. szak- szervezet a tagjai részére a meg­jelenést kötelezővé tette. A pon­tosan kezdődő nagygyűlés részle­tes tárgysorozata az alábbi: 1. Muszty László: Megnyitó. 2. Abay Gyula: pedagógus szak- szervezete—pedagógus egység. 3. a) Széky Fal: Uj iskola— uj ne­velő (az Iskolareform kérdése), — b) Kövcsi Béla: A pedagógusok mai társadalmi helyzete (a neve­lők anyagi természetű panaszai), Balázs Ferenc: Érdemes munka — érdemes elbánás (a nyugdíjas ne­velők sérelmei) d) Egy perc — nagy sérelmek (a kongresszus résztvevői ré:Kéről rövid felszóla­lások, egy ügyben csak egyszer lehet felszólalni. — 4. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi mmiszter felszólalása. felhőkkel fodrozott tiszMék ég- DE MI ÖSSZEFOGUNK bőit felé s a nyüttruUáju, java-j— vallanak most már magyaros reszt mezítlábas ■ emberek nyug a- őszinteséggel. Csak egy kicsit nc- lomin.il gondolnak kenyeretváro ezt a/ ügy,et egyszerre eliu­Uj ruhája lesz, ha ÁRPÁD ruhafesték-kei fest. Közpon'i lerakat Bpest. VI. Gróf Zichy Jenő 35. i.erakat: őurlapest, VII. Szövetség-utca 9. Sárkánygyíkok a képzőművészeti kiállításon Pécsett, de Magyarországon is meghaladta a 8 métert. Kortársa,, először iát egy művészi tárlat Vf>!t az előbbinek és a Kréta-kor' látogatója, sárkány gyíkokat. A szabadjára eresztett művészi fan­tázia már vászonra vitt — szó sincs róla — sárkányokat, de mű­vésze és a legszigorúbb tudoitná- iiyus sozunpontok iigyclembevéte­lével készült olyan ulkotás, mely éviuiüiókikai ezeiőtt letűnt vilá­gok gazdag életének két jelleg­zetes példányát oly plasztikusán és hűen rekonstruálva szemlél­tette volna, mint E. Baiersdorf Erna művészi modelljei, aligha szerepeitek még kiállításon. Az egyik, természetesen csak csontieletek alapján ismert ösvi- iágj hüllő, külsőleg a jelenlkon rinocerosirhoz hasonló úgynevezett háromsznrvú sárkánygyíkot, n i,Trvceratops“-ot ábrázolja. A cca. 120 millió évvel ezelőtt vé­gétért! kréta-korszakban élt, test­ihosszában 8 métert meghaladó hatalmas állat, a testmérték pon­tos arányainak szem előtt tartásá­val lekicsinyíett modellben ál előttünk. Félelmetes megjelenése ellenére sem lehetie'tt azonban ve­szedelmes, mert nem ragadozó, hanem növényevő volt. A másik a repülő-sárkánygyi- Eot, tudományos néven „Pterano- ^on“-t, a földünkön eddig élt leg- aagyobb repülőlényt, ugyancsak fwilági hüllőt, — a vizreeresz- Eedts pillanatában niututja he. Au egyébként könnyű, legfeljebb [ 15—20 kg. súlyú állat kiterjesz-| ^tett legnagyobb számytávolságai tengerei felett hajakra, meg ki­sebb vízi álla tokra vadászgatva le­begett, a mai tengerek legnagyobb vih-armadaraihoz, az albatroszok­hoz» hasonlóan. Mindkét modell az eddig meg­lévő rekonstrukciók és az eredeti csmitleletek adatainak pontos ösz- uzebasonlítása alapján, az eddigi hiányok lehető kiküszöbölésével készült és az állatokat a megál­lapítható legnagyobb hűséggel mintázza. A Pteranodon rekonstuk­kója ebben a formában egyene­sen szenzációs, mert eddig gipsz­ben így nx-Arrúntázni, — senki ínég csak mégsem kísérelte. A munka tudományos irányí­tását és elliinörzését dr. Boros István ny. főispán, volt közép­iskolai tanár végezte, — a művé­szi kivitelezés, — egy letűnt vi­lág formaszépségeinek szakava­tott feltárása. E. Baiersdorf Erna, ősember szobrairól a tudomá­nyos világhan már általánosan is mert szobrászművésznő munkája, mely az ősélettudomány részéről is minden bizonnyal figyelmet keit és nagy elismeréssel fog találkozni HASZNOSNÁL 7 órától össztánc a Munkás Kultur házban. családjaikra. Mert a mezőn dolgo­zók nagyrésze egyszerű földmun­kás volit,.— akik más vidékről, más tájakról kerület k ide, ebbe a minden földi jóval megáldott baranyai szegletbe, ahol most inár nvindenikük a maga földjén szánt vet kapái és majdan arat­hat. SZELÍD DOMBOK ALJÁBAN, jegenyékkel körülölelt völgyben húzódik meg a laiu.,A kapukban öreg asszonyok üldögélnek s ran­gosam várják, hogy a közeledő idegen előre köszönjön. Este fele járunk s ilyenkor, ünnep előtti napon nem igen akad tennivaló az öreg embereknek. Különösen üres az utca, mint mindenütt így munka idején. A fiatalok, de még a gyerekek is a határban dolgoz­nak. Baranyának a/t a .szegletét járjuk, ahol néhány évvel ezelőtt magyarul beszélni sem igen volt ajámatos és ahol a .Jutalmat'* képviselők együttes elhatározásá­ból a magyar iskola bezárását követelték. Most a kertek fe’ől idchullarszó apró gyerekek zsiva­jából is bizonyságot szerezhetünk a történetem igazságtételéről. A falu közepén széles, meglehe­tősen nagy épület a „község bolt­ja“ ahol a háztartáshoz legszük­ségesebb cikkékkel igyekszik a jelenlegi bérlő ellátni a falubelié-“ két. A hatalmas polcok azonban úgyszólván üresem tátonganak és forgótőke, anyaghiányról hallunk panaszkodást ,amjut éppen be­lépünk. Beszédbe elegyedünk az ott lézengő néhány férfival és ast- szonnyal. Beyzélgetés közben sok mindenről esik szó. Ezeréves per, földbirtokreform hűtlenség a há­zéihoz s mindazok az cröfeszíté sek, amelyekkel rna minden be­csületes ember odaadja munkáját az újjáépülő országnak. IDEJE, HOGY MEGMUTASSUK — komolyodnak el az arcok —, hogy a földdel mi is tudunk bán­ni. Régen gúnyosan mosolyogtak erőfeszitéseimken, ha egynéme- lyikünk ki akart törni a szegény­ség és nyomor fojtogató ölelésé bői s mikor néha már-már azt hittük, hogy sikerül —, hátulról elénk kerültek és kirántották a talajt lábunk alól. A szövetkezetre tereljük, a be­szélgetést. Megkérdezzük, hallot­tak-e valamit a mezőgazdasági eszközök, iparcikkekkel való el­látás biztosítását célzó úgyneve­zett „földműves szővetkazétökről" — Igen, tudunk róla és igen jó lenne, ha ez már meg is.valósu’t volna — hangzik nagy élénkség és érdeklődés közben, a válasz mert bizony a mai világban saját erejéből nem igen tud szerezni az ember rnég egy kapát sem, nem vetőgépet, vagy ebhez hasonlót. Csak hát.. Kézlegyintés árulja el, hogy va­lami nincs rendben’. A szemek ösyzevillannak, nem igen akarnak beszélni. Elvégre nem tudhatják, ki mit akar tőlük. — Na, azért mi mégis élni fo­gunk — mondja egy asszony — s ezzel a kijelentéssel mintegy pontot kíván tenni a beszélge­tésre Megnyugtatjuk őket, hogy nem vagyunk „urak“ barátai és svá­bok mentői. Tovább igyekszünk a dolog lényegéhez. — De miért nem beszélik meg ezt a szövetkezeti ügyet mond­juk a .jegyző úrral? — Jobb az, ha ilyen dolgokban a saját erőnkre támaszkodunk — hangzik az „óvatos“ ifelelet — mert leginkább az tudja mi fáj neki, aki beteg. Osztán vannak olyanok is, akik igen-igen „egész­ségeseik“. Gond üli meg az arcokat, dr a mi gtört szemekben hirtelen fel- lobban az élet, — a közeli remény lehet ínségének biztató fénye. Só­haj hagyja el a snakadozott mánillikut s az ember úgy érzi, louv mean, hiába kőt ide, tézni, — ennyi az egész. A fö det nem adjuk, ha belepusztulunk se. Az egyszer szent. Megvédjük gyerekeinknek az életünk árán is. Alert nekünk aztán mesélhetnek, hogy így • • ■ meg úgy .. hogy ez nincs, meg az nincs Hát majd lesz! Megszerezzük közösem, ami­re szükségünk van, de népnyúzó ügyvédek, meg a népet kutyába se vevő jegyzők többet nem rúg­nak majd a parasztba! Sugárzik róluk az öntudat, a határozott magabizás, amelyet a föld, az ezeréves tulajdon bizton­sága adott nekik. Nem kell fél­tenünk őket. Ez a parasztság tud ja, hogy a mezőgazdasági kérdő sek SKoros kapcsolatban állanak az ország egyéb gazdasági és jio litikai kérdéseivel, mert újjíépi tésről, munkafegyelemről, becsli létről bteszélvc maga is őrzi, hogy követeléseinek teljesítése a nép ellenségeinek megsemmisítésétől, az ország demokratikus megérő redősétől függ. — T ssék csak ide bízni eze­ket a dolgokat — tárják fel egész lelkűket — mert kapát szorított * mi kezünk egész életünkben. Hát nem keli félni, hogy meg­ijedünk. Lesz itt minden. Idényét', ruha, mert dolgozó i akarunk, hogy legyen. Falu, város nem el­lensége többet egymásnak. Tud­juk mit köszönhetünk munkás- testvéreinknek. Magunknak lesz jó, mert magunknak dolgozunk. Rájuk nézik és tudom most már hogy a virágzó, gyarapodó parasztgazdaságok, művelt pa­rasztság, boldog magyar néppel kapcsolatos elképzelések és tervek nem álom többé. Mert ok a pa­rasztság örökre üsszekov-áesoló- dott nemcsak egymással, hanem az ipari munkássággal js, amelyik legjobb erőinek felsorakozf itásá- val segítséget nyújtott a földre­form megvalósításában, irányítja és vezeti ma is a harcot az úri- birtokosok és a liaz.iártilók ellen. Fz az a parasztság, amelyik nél­kül Magyarországon többet nem lehet „történelmet“ csinálni. Az értelem és anyagi fölemelkedés'- nek egyik legértékesebb íénycizdi ők. Egy kis kerülő után hagyjuk ,eí a falut. A szélső házaknál bú­csúzóul utánunk lendül még né­hány ócska kalap. — Aztán az a szövetkezet ha­marosan meglesz, nte tessék félni — kiáltják A zóldclö rét felett daloló pa­csirta röppen a magasba. Vele dalol egy füvet kaszáló legény is, akit a domb mögül visszabukkanó nap vörösarany sugárba ölel. Karja magasba lendül — s mintha mesebeli óriást látnánk, aki erőt és hitet sugároz szerteszét a vi­lágba. Béky Júlia dr. Decentralizáció A demokrácia alaptörvénye, hogy a kezdeményezés- a tagoktól, ,i részekből Indul ki s a központ nem uralkodik, fsak ellenőriz és gyöngéden összhangba hozza a részek lüktető életét. Ezért fogadja rokonszenves me. legséggel Pécs közönsége a de­mokratikus Magyarország tlatai kultuszminiszterét, Keres/tuty De­zsőt, Kodály Zoltánt és a magyar szellemi élet kiválóságait, akik a pécsi ünnepi napok kedvéért hagyták félbe súlyos munkájukat. Az új kultuszkurmány/at jó szem­űiéi észrevette azt a meglepően élénk és értékes irodalmi, művészi és tudományos életet, mely Pécseit már akkor sarjadt, uraikor az or­szág többi részében még bénán pangóit minden. Látta, hog|,' Itt a déldunáulúli magyarság legna­gyobb központjában, ebben a két- ezeréves városban olyan Lehetősé­gek rejlenek, melyek szinte pél­dátlanok a magyar vidék életé­ben. Évszázados művelődési ha­gyományok, dús népi talaj, lük­tető modern várost élet egészen különös ötvözetet adnak. Egyetemi város és iskolaváros, munkásváros, hatalmas, öntudatos munkásréteg­gel. Egyszersmind kapu a baráti erős demokrácia: Jugoszlávia és a nagyjüvőjfi Balkán-félsziget friss, fiatal népei felé. Annak a vidék­nek a fővárosa, ahonnan Babits Mihály, Illyés Gyula való, ahon nun maga • Keresztury Dezső és még tovább a harmincasok annyi izmos tehetsége. Nem meglepő ezek ulán, ha megérlelődött a vi­déki kultúrnapok Intézményének nagyszerű gondolata, s úgy érez­zük, hogy ebben némi szerepe volt Pécs városa szellemi életének is. Köszönjük'Keresztury Dezsőnek és munkatársainak ügyeimét. A magyar kultúra Pécs városában nem fog csalódni, ha teljesítmé­nyekről, teltekről lesz szó. Mi csak annyit kmiink, hogy a muri- kalehetöségeket segítsenek meg. teremteni. Adják vissza Pécs váro­sának az egyetem elhurcolt böl­csészeti karát, mely létérdekünk, állítsák fel a megígért pécsi rádió stúdiót, mely önálló műsort is su- gároihat, egyesítsék és fejlesszék ki nagyszerű múzeumi anyagát a legnagyobb vidéki Nemzeti Mú­zeummá, segítsék hozzá jubiláló Nemzeti Színházát, hogy hivatása magaslatára emelkedhessék, támo­gassák magasszinvonalú Zenekon. zervatórraffiát, mert az igazi de centrallcáló csak tartós Intézmé­nyek állal tud kifejlődni. Külön ben kialszik a tűz egyik pillanat­ról a másikra. Ebben segítsenek igaz szeretettel vári vendégeink. Ezek a kultúrnapok adják — s ez biztos reményünk — a nyi­tányt valami nagyszerühöz, mely­hez foghatót ez a vidék még nem látóit. Sötétedjék el a nézőtér, gyulladjon fel a fénv, a karmester foglalja el helyét, intsen az élet és művészet varázsvesszejével és zendüljön fel a nyitányt (KTJ Divat' és gyógyfűtőket, melltartókat azakaterően készít mérték után Hal sebek fűzőszaion Munkácsy M.-u. 20. Tel: 26—69. A májusi eső megjavította terméskilátásainkat Budapestről jelenti a MOT: Az országban bár nem egyenletesen, mégis megérkezett mindenhol a májusi eső. A tavaszi hónapok esőzések után. szárazsága nagy mértékben ve-' A ~ 1----! szél ycztette az idei termést, a má­jusi esőik azonban még idejében érkeztek ahhoz, hogy a termés egy részét megmentsék. A ziva­tarokat több napon át jégeső kí­sérte. Nagy általánosságban az őszi vetésekben, különösen a ro­zson már nem sokat segített a késői csapadék. Az őszi búza is ritka, alacsony és gyenge, de az eső után erőn? kapoft. A tava­sziak közül a kalászosoknak so­kat használt az eső. A kukorica rosszul kelt, ezért visszamaradt, de az esők után közepes jó ter­mésre lehet kilátásunk. A burgo nyánál jobb a helyzet, jó köze­pes termés várható. A legnagyobb kár talán a cukorrépában mutat­kozik, amelyet éppen a vetés ide­je alatt ért aszály és ennek kö­vetkeztében rendkívül nagy vo’t a rénahoUha kártevése és « cukor­répá/t mintegy 70 százalékban újra kellett vetni. A cukorrépában is jó közepes termés várkató az Az ipöri növények is megsíny­lették a szárazságot, elég egye­netlenül keltek ki. A legelők is gyengék, az állatokat későn lehe­tett kihajtani. Ugyanez a helyzet a réteknél is, amelyek a gyenge első kaszálások után ia második­tól várható jó eredmény. A mezőgazdasági munkákat or­szágszerte rendben elvégezték és legfeljebb 10 százalék bevetetlen terület maiadt. Kova i’kftr különö­sen a cukorrépában mutatkozik, a fagy pedig a gyümölcsösökben okozoli jelentékeny kárt. w SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT! UJ DUNÁNTÚL

Next

/
Oldalképek
Tartalom