Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-19 / 112. szám
NOZ IT A P O L L O Vetórnsp*hél{£, mó us 19 1Ű. Huayadi Sándor drámája Havasi napsütés Tclnay, Rajnay, Csortoi ÍAHKMOZl Francia muvisríílm : Üldözöttek Miraille Ralin, John Loder, Eric v, Strohtim URANIA Izgalma«: artista film : CIRKUSZ P. Orlovn, V, St. Volodin, M. Maldtzkij. K • dd-si*<d« május 21-22. APOLLO CIRKUSZ PARKMOZl Havasi napsütés URANIA Üldözöttek * 9 fc.iuKuat.ok. hétköznap J, 1 órakor vasárnap 3, 6, 1 órakor „Fai, um nemMásáé mm wmair At uj gazdák saját erejükre támaszkodnak csak, de elég erősek ahoz, hogy az „utak“ nélkül is biztosítsák a magyar jövőt Zöldéi« búzatáblákat borzol a májusi szél s az országút mentén éretlen gyümölcsök súlyától soka tigérően hajlonganak a 'Cseresznyefák.A határban itt-ott elő- v illanó fe'kete foltok a bevetetlen földöket mutatják, amelyeket kapásoknak szántak s amelyeken most megbékélt arcú emberek szorgoskodnak. — Kapavágásaik nyomán hallani lehel a kukorica és babszemek csöfrenését, amint pergetik egyik tenyérből a másikba, majd « földibe, ezt a ma már közellátási szempontból is annyira nélkülözhetetlen .mezőgazdasági terméket. — Aranyat ér ez a tegnapi eső — mondogatják az emberek egymásnak — most azután biztosítva van a kenyerünk. Egyik-másik napsütötte arc hála telten fordul a most apró bárány«M Keresztury Dezső kuhuszmintszter a pécs-baranyai nevelők között A Péc9—baranyai nevelők kon-' gresszusukm, a Magyar I’edagó. gusok Szabad Szakszervezete pécsi és bairanyavárm/egyei járási csoportjainak együttes ülését holnap (hétfőn) tartják meg délelőtt 9 órai kezdettel a vármegyeháza dísztermében. A nagy-gyűlés jelentőségét nagyban emeli az a tény, iiogy azon személyesen megjelenik a pécsi ünnepi napokra érkezett Keresztury Iktzső va'- lás és közoktatásügyi miniszter is és fontos, a pedagógus társadalmat legközelebbről! érintő kérdésékre, felszólalásában részletes választ ad. Keresztury miniszter legutóbb a pedagógusok budapesti nagygyűlésén nyilatkozott a pedagógus társadalom előtt cs az a megsegítés készség, amelyet ta Tusínytt, valóban aizt igazolta, izig- vtrig igazi pedagóguslélek az elsp magyar nevelő. »Minden kiállásában, ténykedésében a pedagógus társadalom -első száméi támaszának .ismerték meg eddig őt a nevelők. A nagygyűlés napján a pécsi iskoláikban nem lesz előadás, tehát a kongresszuson minden pécsi nevelő megjelenhetik. A ped. szak- szervezet a tagjai részére a megjelenést kötelezővé tette. A pontosan kezdődő nagygyűlés részletes tárgysorozata az alábbi: 1. Muszty László: Megnyitó. 2. Abay Gyula: pedagógus szak- szervezete—pedagógus egység. 3. a) Széky Fal: Uj iskola— uj nevelő (az Iskolareform kérdése), — b) Kövcsi Béla: A pedagógusok mai társadalmi helyzete (a nevelők anyagi természetű panaszai), Balázs Ferenc: Érdemes munka — érdemes elbánás (a nyugdíjas nevelők sérelmei) d) Egy perc — nagy sérelmek (a kongresszus résztvevői ré:Kéről rövid felszólalások, egy ügyben csak egyszer lehet felszólalni. — 4. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi mmiszter felszólalása. felhőkkel fodrozott tiszMék ég- DE MI ÖSSZEFOGUNK bőit felé s a nyüttruUáju, java-j— vallanak most már magyaros reszt mezítlábas ■ emberek nyug a- őszinteséggel. Csak egy kicsit nc- lomin.il gondolnak kenyeretváro ezt a/ ügy,et egyszerre eliuUj ruhája lesz, ha ÁRPÁD ruhafesték-kei fest. Közpon'i lerakat Bpest. VI. Gróf Zichy Jenő 35. i.erakat: őurlapest, VII. Szövetség-utca 9. Sárkánygyíkok a képzőművészeti kiállításon Pécsett, de Magyarországon is meghaladta a 8 métert. Kortársa,, először iát egy művészi tárlat Vf>!t az előbbinek és a Kréta-kor' látogatója, sárkány gyíkokat. A szabadjára eresztett művészi fantázia már vászonra vitt — szó sincs róla — sárkányokat, de művésze és a legszigorúbb tudoitná- iiyus sozunpontok iigyclembevételével készült olyan ulkotás, mely éviuiüiókikai ezeiőtt letűnt világok gazdag életének két jellegzetes példányát oly plasztikusán és hűen rekonstruálva szemléltette volna, mint E. Baiersdorf Erna művészi modelljei, aligha szerepeitek még kiállításon. Az egyik, természetesen csak csontieletek alapján ismert ösvi- iágj hüllő, külsőleg a jelenlkon rinocerosirhoz hasonló úgynevezett háromsznrvú sárkánygyíkot, n i,Trvceratops“-ot ábrázolja. A cca. 120 millió évvel ezelőtt végétért! kréta-korszakban élt, testihosszában 8 métert meghaladó hatalmas állat, a testmérték pontos arányainak szem előtt tartásával lekicsinyíett modellben ál előttünk. Félelmetes megjelenése ellenére sem lehetie'tt azonban veszedelmes, mert nem ragadozó, hanem növényevő volt. A másik a repülő-sárkánygyi- Eot, tudományos néven „Pterano- ^on“-t, a földünkön eddig élt leg- aagyobb repülőlényt, ugyancsak fwilági hüllőt, — a vizreeresz- Eedts pillanatában niututja he. Au egyébként könnyű, legfeljebb [ 15—20 kg. súlyú állat kiterjesz-| ^tett legnagyobb számytávolságai tengerei felett hajakra, meg kisebb vízi álla tokra vadászgatva lebegett, a mai tengerek legnagyobb vih-armadaraihoz, az albatroszokhoz» hasonlóan. Mindkét modell az eddig meglévő rekonstrukciók és az eredeti csmitleletek adatainak pontos ösz- uzebasonlítása alapján, az eddigi hiányok lehető kiküszöbölésével készült és az állatokat a megállapítható legnagyobb hűséggel mintázza. A Pteranodon rekonstukkója ebben a formában egyenesen szenzációs, mert eddig gipszben így nx-Arrúntázni, — senki ínég csak mégsem kísérelte. A munka tudományos irányítását és elliinörzését dr. Boros István ny. főispán, volt középiskolai tanár végezte, — a művészi kivitelezés, — egy letűnt világ formaszépségeinek szakavatott feltárása. E. Baiersdorf Erna, ősember szobrairól a tudományos világhan már általánosan is mert szobrászművésznő munkája, mely az ősélettudomány részéről is minden bizonnyal figyelmet keit és nagy elismeréssel fog találkozni HASZNOSNÁL 7 órától össztánc a Munkás Kultur házban. családjaikra. Mert a mezőn dolgozók nagyrésze egyszerű földmunkás volit,.— akik más vidékről, más tájakról kerület k ide, ebbe a minden földi jóval megáldott baranyai szegletbe, ahol most inár nvindenikük a maga földjén szánt vet kapái és majdan arathat. SZELÍD DOMBOK ALJÁBAN, jegenyékkel körülölelt völgyben húzódik meg a laiu.,A kapukban öreg asszonyok üldögélnek s rangosam várják, hogy a közeledő idegen előre köszönjön. Este fele járunk s ilyenkor, ünnep előtti napon nem igen akad tennivaló az öreg embereknek. Különösen üres az utca, mint mindenütt így munka idején. A fiatalok, de még a gyerekek is a határban dolgoznak. Baranyának a/t a .szegletét járjuk, ahol néhány évvel ezelőtt magyarul beszélni sem igen volt ajámatos és ahol a .Jutalmat'* képviselők együttes elhatározásából a magyar iskola bezárását követelték. Most a kertek fe’ől idchullarszó apró gyerekek zsivajából is bizonyságot szerezhetünk a történetem igazságtételéről. A falu közepén széles, meglehetősen nagy épület a „község boltja“ ahol a háztartáshoz legszükségesebb cikkékkel igyekszik a jelenlegi bérlő ellátni a falubelié-“ két. A hatalmas polcok azonban úgyszólván üresem tátonganak és forgótőke, anyaghiányról hallunk panaszkodást ,amjut éppen belépünk. Beszédbe elegyedünk az ott lézengő néhány férfival és ast- szonnyal. Beyzélgetés közben sok mindenről esik szó. Ezeréves per, földbirtokreform hűtlenség a házéihoz s mindazok az cröfeszíté sek, amelyekkel rna minden becsületes ember odaadja munkáját az újjáépülő országnak. IDEJE, HOGY MEGMUTASSUK — komolyodnak el az arcok —, hogy a földdel mi is tudunk bánni. Régen gúnyosan mosolyogtak erőfeszitéseimken, ha egynéme- lyikünk ki akart törni a szegénység és nyomor fojtogató ölelésé bői s mikor néha már-már azt hittük, hogy sikerül —, hátulról elénk kerültek és kirántották a talajt lábunk alól. A szövetkezetre tereljük, a beszélgetést. Megkérdezzük, hallottak-e valamit a mezőgazdasági eszközök, iparcikkekkel való ellátás biztosítását célzó úgynevezett „földműves szővetkazétökről" — Igen, tudunk róla és igen jó lenne, ha ez már meg is.valósu’t volna — hangzik nagy élénkség és érdeklődés közben, a válasz mert bizony a mai világban saját erejéből nem igen tud szerezni az ember rnég egy kapát sem, nem vetőgépet, vagy ebhez hasonlót. Csak hát.. Kézlegyintés árulja el, hogy valami nincs rendben’. A szemek ösyzevillannak, nem igen akarnak beszélni. Elvégre nem tudhatják, ki mit akar tőlük. — Na, azért mi mégis élni fogunk — mondja egy asszony — s ezzel a kijelentéssel mintegy pontot kíván tenni a beszélgetésre Megnyugtatjuk őket, hogy nem vagyunk „urak“ barátai és svábok mentői. Tovább igyekszünk a dolog lényegéhez. — De miért nem beszélik meg ezt a szövetkezeti ügyet mondjuk a .jegyző úrral? — Jobb az, ha ilyen dolgokban a saját erőnkre támaszkodunk — hangzik az „óvatos“ ifelelet — mert leginkább az tudja mi fáj neki, aki beteg. Osztán vannak olyanok is, akik igen-igen „egészségeseik“. Gond üli meg az arcokat, dr a mi gtört szemekben hirtelen fel- lobban az élet, — a közeli remény lehet ínségének biztató fénye. Sóhaj hagyja el a snakadozott mánillikut s az ember úgy érzi, louv mean, hiába kőt ide, tézni, — ennyi az egész. A fö det nem adjuk, ha belepusztulunk se. Az egyszer szent. Megvédjük gyerekeinknek az életünk árán is. Alert nekünk aztán mesélhetnek, hogy így • • ■ meg úgy .. hogy ez nincs, meg az nincs Hát majd lesz! Megszerezzük közösem, amire szükségünk van, de népnyúzó ügyvédek, meg a népet kutyába se vevő jegyzők többet nem rúgnak majd a parasztba! Sugárzik róluk az öntudat, a határozott magabizás, amelyet a föld, az ezeréves tulajdon biztonsága adott nekik. Nem kell féltenünk őket. Ez a parasztság tud ja, hogy a mezőgazdasági kérdő sek SKoros kapcsolatban állanak az ország egyéb gazdasági és jio litikai kérdéseivel, mert újjíépi tésről, munkafegyelemről, becsli létről bteszélvc maga is őrzi, hogy követeléseinek teljesítése a nép ellenségeinek megsemmisítésétől, az ország demokratikus megérő redősétől függ. — T ssék csak ide bízni ezeket a dolgokat — tárják fel egész lelkűket — mert kapát szorított * mi kezünk egész életünkben. Hát nem keli félni, hogy megijedünk. Lesz itt minden. Idényét', ruha, mert dolgozó i akarunk, hogy legyen. Falu, város nem ellensége többet egymásnak. Tudjuk mit köszönhetünk munkás- testvéreinknek. Magunknak lesz jó, mert magunknak dolgozunk. Rájuk nézik és tudom most már hogy a virágzó, gyarapodó parasztgazdaságok, művelt parasztság, boldog magyar néppel kapcsolatos elképzelések és tervek nem álom többé. Mert ok a parasztság örökre üsszekov-áesoló- dott nemcsak egymással, hanem az ipari munkássággal js, amelyik legjobb erőinek felsorakozf itásá- val segítséget nyújtott a földreform megvalósításában, irányítja és vezeti ma is a harcot az úri- birtokosok és a liaz.iártilók ellen. Fz az a parasztság, amelyik nélkül Magyarországon többet nem lehet „történelmet“ csinálni. Az értelem és anyagi fölemelkedés'- nek egyik legértékesebb íénycizdi ők. Egy kis kerülő után hagyjuk ,eí a falut. A szélső házaknál búcsúzóul utánunk lendül még néhány ócska kalap. — Aztán az a szövetkezet hamarosan meglesz, nte tessék félni — kiáltják A zóldclö rét felett daloló pacsirta röppen a magasba. Vele dalol egy füvet kaszáló legény is, akit a domb mögül visszabukkanó nap vörösarany sugárba ölel. Karja magasba lendül — s mintha mesebeli óriást látnánk, aki erőt és hitet sugároz szerteszét a világba. Béky Júlia dr. Decentralizáció A demokrácia alaptörvénye, hogy a kezdeményezés- a tagoktól, ,i részekből Indul ki s a központ nem uralkodik, fsak ellenőriz és gyöngéden összhangba hozza a részek lüktető életét. Ezért fogadja rokonszenves me. legséggel Pécs közönsége a demokratikus Magyarország tlatai kultuszminiszterét, Keres/tuty Dezsőt, Kodály Zoltánt és a magyar szellemi élet kiválóságait, akik a pécsi ünnepi napok kedvéért hagyták félbe súlyos munkájukat. Az új kultuszkurmány/at jó szeműiéi észrevette azt a meglepően élénk és értékes irodalmi, művészi és tudományos életet, mely Pécseit már akkor sarjadt, uraikor az ország többi részében még bénán pangóit minden. Látta, hog|,' Itt a déldunáulúli magyarság legnagyobb központjában, ebben a két- ezeréves városban olyan Lehetőségek rejlenek, melyek szinte példátlanok a magyar vidék életében. Évszázados művelődési hagyományok, dús népi talaj, lüktető modern várost élet egészen különös ötvözetet adnak. Egyetemi város és iskolaváros, munkásváros, hatalmas, öntudatos munkásréteggel. Egyszersmind kapu a baráti erős demokrácia: Jugoszlávia és a nagyjüvőjfi Balkán-félsziget friss, fiatal népei felé. Annak a vidéknek a fővárosa, ahonnan Babits Mihály, Illyés Gyula való, ahon nun maga • Keresztury Dezső és még tovább a harmincasok annyi izmos tehetsége. Nem meglepő ezek ulán, ha megérlelődött a vidéki kultúrnapok Intézményének nagyszerű gondolata, s úgy érezzük, hogy ebben némi szerepe volt Pécs városa szellemi életének is. Köszönjük'Keresztury Dezsőnek és munkatársainak ügyeimét. A magyar kultúra Pécs városában nem fog csalódni, ha teljesítményekről, teltekről lesz szó. Mi csak annyit kmiink, hogy a muri- kalehetöségeket segítsenek meg. teremteni. Adják vissza Pécs városának az egyetem elhurcolt bölcsészeti karát, mely létérdekünk, állítsák fel a megígért pécsi rádió stúdiót, mely önálló műsort is su- gároihat, egyesítsék és fejlesszék ki nagyszerű múzeumi anyagát a legnagyobb vidéki Nemzeti Múzeummá, segítsék hozzá jubiláló Nemzeti Színházát, hogy hivatása magaslatára emelkedhessék, támogassák magasszinvonalú Zenekon. zervatórraffiát, mert az igazi de centrallcáló csak tartós Intézmények állal tud kifejlődni. Külön ben kialszik a tűz egyik pillanatról a másikra. Ebben segítsenek igaz szeretettel vári vendégeink. Ezek a kultúrnapok adják — s ez biztos reményünk — a nyitányt valami nagyszerühöz, melyhez foghatót ez a vidék még nem látóit. Sötétedjék el a nézőtér, gyulladjon fel a fénv, a karmester foglalja el helyét, intsen az élet és művészet varázsvesszejével és zendüljön fel a nyitányt (KTJ Divat' és gyógyfűtőket, melltartókat azakaterően készít mérték után Hal sebek fűzőszaion Munkácsy M.-u. 20. Tel: 26—69. A májusi eső megjavította terméskilátásainkat Budapestről jelenti a MOT: Az országban bár nem egyenletesen, mégis megérkezett mindenhol a májusi eső. A tavaszi hónapok esőzések után. szárazsága nagy mértékben ve-' A ~ 1----! szél ycztette az idei termést, a májusi esőik azonban még idejében érkeztek ahhoz, hogy a termés egy részét megmentsék. A zivatarokat több napon át jégeső kísérte. Nagy általánosságban az őszi vetésekben, különösen a rozson már nem sokat segített a késői csapadék. Az őszi búza is ritka, alacsony és gyenge, de az eső után erőn? kapoft. A tavasziak közül a kalászosoknak sokat használt az eső. A kukorica rosszul kelt, ezért visszamaradt, de az esők után közepes jó termésre lehet kilátásunk. A burgo nyánál jobb a helyzet, jó közepes termés várható. A legnagyobb kár talán a cukorrépában mutatkozik, amelyet éppen a vetés ideje alatt ért aszály és ennek következtében rendkívül nagy vo’t a rénahoUha kártevése és « cukorrépá/t mintegy 70 százalékban újra kellett vetni. A cukorrépában is jó közepes termés várkató az Az ipöri növények is megsínylették a szárazságot, elég egyenetlenül keltek ki. A legelők is gyengék, az állatokat későn lehetett kihajtani. Ugyanez a helyzet a réteknél is, amelyek a gyenge első kaszálások után ia másodiktól várható jó eredmény. A mezőgazdasági munkákat országszerte rendben elvégezték és legfeljebb 10 százalék bevetetlen terület maiadt. Kova i’kftr különösen a cukorrépában mutatkozik, a fagy pedig a gyümölcsösökben okozoli jelentékeny kárt. w SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT! UJ DUNÁNTÚL
