Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-12 / 106. szám

Levél — Dózsa Györgyről MUKASTARSAM, — akit négivágású újságírók előszere­tettel neveztek Nyájas Olvasó­nak, *— emlékszel, ügye azokra a színes legendákra, amelyek iskoia- könyveinkben nagy elődeink hősi tetteit dicsérték? De halloftál-e. tanultál-e vala­mit a „történelmi osztály“ zsar­noki uralma ellen 'felkelő népi lázadások legendás hőseiről? Pe­dig hidd cl: az igazi hősiességet, az emberi nagyság legmagasabb példáit nem elsősorban a hadve­zérek tetteiben, hanem itt: a me­zítlábasok, rongyosok, a kapával- kaszávai felkelők cselekedetei kö­zött keli keresned. — a Kardos Jánosok, Budai Nagy Antalok, Dózsa Györgyök, Mészáros Lő- rincek, Esze Tamások tetteiben. Ezeket azonban hiába is keresnéd iskoláskönyveinkben. Zord és el­szánt alakjuk nem volt alkalmas arra, hogy hősi époszok cukor­bevonatával tálalják eléd: így hát agyonhallgatták őket. Én magam például az iskolában Dózsa Györgyöt mint egyéni cé­lokat hajszoló, kegyetlen és bosz- szúálló rablóvczcrt ismertem meg. aki a tüzes trónon „méltó bün­tetését“ vette el. Ma már ienné! többet tudunk. Tudjuk egyebek között azt is, Hogy Dózsa forradalma nem néhányezer paraszt elszige­telt lázadása volt, hanem csak egyik hulláma « parasztforra- dalinak áradatának, amely ezekben a századokban egész Európában végig viharzott Misáén 1358-ban Franciaországban, 1381-ben Angliában. 1437-ben Budai Nagy Antal- ve­zetésével Magyarországon kelnek fel nz elkeseredett, tizeddel, dézsmával, füstpénze! végigkín- zott parasztok elnyomóik teilen, fis Dózsa megöictcsét követően 12 évvel: 1526-ban a lök éltre áikini. Do efelé' haj tóttá törhetetlen igazsáfiérzete. főnemesektől megbántott büszke­sége és nem uolsó sorban Mészá ros Lőrinc, a lánglelkű ceglédi plébános, aki ennek a korszaknak Dózsa után kétségkívül legkima gaslóbb forradalmi alakja volt. És megtörtént a csoda: Dózsa a szedett-vetL-tt, katonáskodás­hoz nem szokott népségből bá­tor, harcképes sereget szervezett, gyakorlatoztatta. fegyelmezte őket és 1514 május közepetáján Ceg­lédről Lőrinc barát pátriájából ha­talmas kiáltvánnyal fordult az or­szág clnyomottaihoz. „Az osztálykülönbség nem Isten műve, — mondja ebben. A nemesség rabló és kicsapon gó életmódot folytat. íszerintök nincs isteni és emberi jog, amit pénzzel el ne hallgattathatná-' nak. Nem kímélik a özvegyek s leányok tiszta hírnevét. .. Könnyebb volna megolvasni tavasszal a fűszálakat, nyáron m búzakalászokat, ősszel a ter­mést. télen a hópelyheket s az cg csillagait, vagy a sivatag homokszemeit, mint az ő bű- incikct“. — „Ez nem maradhat így sokáig. Le kell rázni az igát. Ellen kell állnunk a zsarnokságnak és gyakorolnunk jogainkat... Szabadok akarunk lenni, és le­szünk is. Javítunk a törvénye­ken: összezúzzuk u nemesek ci­nemet parasztság is hatalmas lázadással felel a kizsák- mányolóknnk. A NEMESI UDVAROKBAN egyre nagyobb fényűzés kapott lábra. Ehhez kellő pénzt csak a jobbágyoktól csikarhattak ki. — Elnyomatásuk. így egyrp gyilko­sabb, egyre tkkintctnélkúlibb lett. Várad! Péter, kalocsai érsek írja ttzidőben: * „a netrtes urak úgy bánnak a jobággyal, ahogy a barommal sem‘ illenék.." ahogy még a törökök sem teszik, miért is at­tól kell tartani, hogy tömege­sen oda fognak vándorolni.“ Nem a parasztok akarták tehát a lázadást: a nemesség váltotta lü. Legbeszédesebb példája ennek Dózsa György. Bakócz Tamás, : becsvágyó esztergomi hercegpri más kereszteshadjárat szervezésé­vel kívánta kiköszörüli azt a csor­bát, amit hiúságán az ejtett, hogy ntm őft hanem X. Leó néven Medici Jánost választották pápá nak. Ehhez azonbah vezér kellett vitéz és a nép által kedvelt férfiú. Kapóra jött neki a keménykötésü erdélyi köznemcs: Dózsa György, aki éppen most győzött le pár­viadalban egy verhetetlennek hi*t török vitézt. A sereg egybe is gyűlt, jobbá­gyokból, szabad parasztokból és kevés, nagyon kevés nemes úr- bóh A jobbágyok szívesen jöttek: ezen az úton reméltek szabadu­lást a nemesség fojtogató uralma aló). De ugyanakkor elhozták egymásnak szörnyű sorsuk hírét és a később odagyültek még mást is: azt. hogy a nemesség fokoza­tosan sanyargatja az otthonma- radottnkaí, erőszakkal fogja visz- sza azokat .akik seregbe akarna* állni, félve, hogy nem lesre aki részért- földet műveljen. A király pedig nem sietett éle­lemmel ellátni a várakozó -hadat,, sem vök enyhébb velük szemben: Barabás papot égő ruhával torony^ ból vetették le Bakócz püspök tmberei. A népi, paraszti mártí­rok sorsát a paraszti sorból szár­mazó pap-mártirok sora zárja 1c. A p ara sz tf orrad a 1 mák nak évült jogait. Osztozkodni fo­gunk az urak vagyonin...“ Megindult a harc. Fényes -had5- tettek dicsérik ezt az utat, bi­zonyságául annak, hogy az igiazsá gos forradalmi harc mindig kiter­meli a maga hivatott vezetőit. Békés, Arad, Csanád, Tcmcs me­gye csakhamar kezükbe 'kerül, megvívják Világos, Sólymos, Lip- pa, Csanád várát. A történelem törvénye azonban nem engedte győzelemre jutni a parasztság ügyét. A meg-megingó aivezérek és a nemesek ágyúi el­csüggesztették a parasztságot. De íj 'Dózsa-lázadás bukásában és balsorsában is példamutató -ma­radt. Nemcsak magának Dózsá­nak legendásan hősi halálára ál! ez. A’kútfők egyöntetűen állapít­ják1 még, hogy mig az elfogott nemesek könyörögtek életükért, addig a paraszthősök, tudva, hogy kegyelemre- ,ncm számíthatnak, emelt fővel, magyar dalokat éne­kelve mentek ia vcsztőlyre. Kérdezhetnéd tőlem, Munkás- társam: EL KELLETT BUKNJÓK, mindnek, mert harcaik szétszór­tak voltak, szervezettségük ala­csonyfokú és amiatt, ami minde­zek mögött van: mert céljaik nem képviselték a fejlődés elvét. , Harcuk sikere esetén az egész társadalmat a kezdetleges mcző-_ gazdaság állapotába jutatták vo! ~ na vissza, figyelmen kívül hagyva az ekkor fejlődő kereskedelem és ipar ténylegesen haladó, korfor­máló jellegér. Évszázadokat kellett várnia parasztságnak, mig olyan szövet­ségest talált, amellyel vállvetve céljait, szabadság;öre-kvéseit dia- dalraviheti. Trvényszcríí jelenség­nek kell tekintenünk azt, hogy parasztság csak ott kapta meg maga teljes jogait, ahol a ipari munkássággal együtt harcolt, csali ott van jogai birtokában, ahol a munkásság sem jogfosztott. Ez a nagy tanulság parancsolóan jelöli ki a két nagy dolgozó osztály helyét és harcos útját egymás mellett a jogok megszerzéséért és meg­tartásáért szakadatlanul folyó, még távolról sem befejezett harcban. Ezt üzeni nékünk több, mint négyszáz éven át Dózsa György példája-. Farkas Sándor. Törvényszéki ítéletek' Csillárok, villamos háztartási cik­kek, szerelési anyagok a d iszlaí villamossági vállalatnál Ferenciek-utca 48 sz. A pécsi törvényszék egyesbirája pénteken a következő ítéleteket hozta: Kapus Dezső pécsi cipész- mestert egy pár cipő clsikkasz- tásáért jogerősen 100.000 adópen gő büntetésre, Mumie Mihályné pécsi lakost egy ernyő elsikkasz tásáért rs:m jogerősen 30.000 adó­pengő büntetésre ítélte. Bagó 1st- ván és Bod:-i József kisdéri föld­műveseket 10Ü>—100.000 adópengő, Cscrtán Gyula földművelést pedig jogerősen 80.000 adópengő bünte­tésre ítélte, mert ráz ócsárdi erdőbirtokossúgtó! fát loptak. — Ginál Teréz pécsi -lakost kétrend­beli lopás büntette miatt jogerő­sen 6 hónapi -börtönre ítélték. — Müller Károly pécsi lakost, aki a Sukk szállítmányozó raktárból sór lopott, 3 hónapi fogházra ítélték. Sopianae Söröző Rákóczi-út 73/c szám. kerthelyisége megnyílt. Esténként Kertész Tóni cigányzenekara muzsikál. és Különös megcaüékt a felszabadulásról Gazda figyelmeztető Alulírottak felhívjuk a gatzdákat, hogy az aszály miatt kiszántásra derülő ipari növények helyébe kötelesek a fennálló rendcietek értelmében napraforgót vetni. Te­kintettel arra, hogy napraforgó mag bőven áll rend'elkceésre, an­nak beszerzése végett a járás: gazdasági felügyelőkhöz, a Fufu- rához vagy a Mauthncr-oliajgyár- hoz lehet fordulni. A termelési bizottságok u gazdák fenti köte­lezettségét ellenőrizni és a tapasz­talt mulasztásokat a járási gaz­dasági felügyelőkhöz jelenten: tartoznak. Termelési miniszteri biztds, Vármegyei termelési bizott­sági elnök, Vármegyei gazdasági ügyelőség. A Független Kisgazda 1 nak « napokban »Pécsett J tájékoztatója volt, am? László István pécsi -szik* ter, a párt egyik vezeti tagja tartott beszédet. U szücsmester a felszabadulj fordulójót választotta besri nek tárgyául, de valami különös és furcsa felfogj László úr, aki tagsági igtf® nya szerint ugyancsak f a pártnak tagja, amely Tildy Zoltán és Ni Ferenc a vezére, d a > beszédben nem is 1 szer kimerítette a Icöztá^ védelméről szóló törvén)' I ragrafusait. László úr a W ciót és a demokráciát féltt* va olyun minősíthetetlen td dóst intézett a baloldali ®! káspártok és az országot ’ szabadító Vörös HudsertL len, ami becsületére vált v* egy 1944-es nyilas gyűlés d rókának is. Arról beszélt MJ úr, hogy vannak, akik azt j ják kierőszakolni, hogy a* '1 rosok és a kereskedők is kij jenek az utcára, ő azonban ’ szólítja őket, hogy inkább1 ják el utolsó rongyaikat, fel­tartsanak ki, hisz úgysem ** soká, és rövidesen eljön a* idő, amikor azok lesznek 8 gint alul, akik most felül ^ nak. Mi eddig csak műnk® kát lés- tisztviselőket lát*1111 amint eladták rongyaikat, * csőket még nem. Azok le? jebfc nerceket vásárolnak és1 nak el jó haszonnal. És mit 1 lentsea, az. hogy azok les*8 alul, akik most felül vaun» Csak nem azokra gondol, nek kormányaitól, ahogy ” nevezi: „a túlsó oldal szeri1 felesleges kormányaitól“ szabadítottak bennünket? í nem folytatjuk tovább az * /.etek közlését, hanem ? pán egész balkon és szerén)* megkérdezzük a pécsi Kissttzi) párt vezetőségét, hogy ők helyeslik-e László István bed dét? És a népügyészségtől még halkabbon dezzük. ugyanezt Rendezik a lakbérek és lakásadó ügyét ÍGY TÖRTÉNT. hogy a feígyült elkeseredés elek­tromos töltése bkfele dobta a szikrát: *. jobbágyok egymásután rohanták meg a nemesi kúriákat. Dózsa — és az történelmi tény kezdetben nem akart a felke­HL UJ DUNÁNTÚL HOGYAN KERÜLTEK A PAPQK ;ebbc a harcba, mi volt a szerepük a parasztság küzdelmeiben? Azt szokták mondani Neked, hogy az egyház álláspontja egységes és csalhatatlan. Megvallom, a törté­nelmet tanulmányozva nem erre a következtetésre jutok. Sőt in­kább azt látom, hogy ’ magának a papságnak az állás­pontjában is érvényesülnek azok az ellentétek, »melyek a tár­sadalmat részekre osztják. Hiába is törnénk a fejünket, kinek az oldalán volt az isteni igazság. A bckülékeny, középutas győri püspök: Gosztonyi János és a szulidebb veszprémi püspök: Beniszló Péter oldalán-c, esetleg inkább a kegyetlen és dölyfös Csáky püspök, a kíméletlen Ba­kócz érsek oldalán? — vagy pe­dig a Dózsa oldalán százával har­coló papok és tanítók, a Mészáros Lőrinc. Turkcvey Ambrus, Bara­bás pap. Száleresi Ambrus és tár­saik old.ii-án. Ki oldalún volt r.z Isteni igazság: mi nem döntjük el. Elégedjünk meg egyszerűen a kínálkozó történelmi tények megállapításával: azok a papok, akik u néptől távol, magas méltóságban, aa? urak közelében, vagv szerzetes­rendekben éltek, többnyire a szabadságát kereső nép ellen fordultak. Azok pedig, akik ü nép között élvén, közvetlen kö­zelből látták, sőt élték annak sorsút és bizonyos fokig maguk is érezték a főpapok nyomását (Acsádi jegyzi fel, hogy egyes papoknak, csak a papi kilenced 1/16-od rcs»e maradt meg), u nép mellé állottak, nemcsak osztoztak sorsában, de huzdítői. vezetőt is voltak. Budapestről jelentik: A Szabad Szó értesülése szerint törvény­javaslat készül a lakbérekről és a lakbéradó újabb rendezéséről. A lakbért a tervek szerint a bér­lő keresetéhez fog igazodni és annak legalább 4 százaléka lesz. A lakbéradó felét a háztulajdo nos a ház helyreállítására fordítja. A Nemzetgyűlés mélységes megvetéssel bélyegzi meg. Ttrvény'avaalai a magyar ztidóaágoi ért fi aiéi yeozliéről éa fiÖvefkeaménye-neJt enyhítéaérő tör-' Lősrinc pap Dózsa megöletette után Az iyazságügyminisztáriuin vényjavaslatot dolgozott ki a ma­gyar zs-idóságot ért üldözés meg­bélyegzéséről és következményei­nek enyhítéséről. A javaslat ki­mondja: Magyarország nemzetgyű­lése ünnepélyesen megállapítja, hogy a letűnt uralmi rendszer ide­gen befolyáson alapuló mindazok a rendelkezései és intézkedései, amelyek az ország lakosságának egy részét vallása, illetve szár mazáka címén jogaitól megfosz­tották embeii méltóságában meg. gya’.ázták és többségében megsem. ruisítétlók, ellenkeznek az cm!>e- riség örök eszményeivel, a marhat nép erkölcsi felfogásával és a ma. gyár jog szellemével. A Nemzet- gyűlés mélységes megvetéssel bé­lyegzi meg a magyar történelem­ben példa nélkül álló ezeket az embertelenségeket. Megemlékezve a demokratikus kormányoknak azon rendeletéiről, amelyek a faj: üldözésnek hamis indoko­lására támaszkodó, a lakosság egy értékes és hazafias részét méltat­lanul sújtó idegeneredetű barbár szabályait liatályonkívül helyez­ték, a jogegyenlőséget visszaállí­tották és ezzel a magyar jóvátétel jobb leltételeit megteremtették, a -nemzetgyűlés egyszersmind a magyar nép elismerését és hálá­ját nyilvánítja mindazoknak, akik a külső és. belső metrfélerolitésr-1 bátran dacolva, önzetlenül és ál­dozatkészen álltak üldözött ebi- bertáVsajk mellé és ezzel nem- oiok sokezer emberéletet laor.tct­hozzájarultak a magyarság hírne­vén ejtett szégyenfolt letörléséhez is. A javaslat a továbbiakban az el­hagyott zsidó javakról intézkedik. Az örökösök hiányában a magyar államot illető hagyatékot a magyar álfám a maga részére nem veszi igénybe, mert a német és nyilas gonosztevők által ártatlanul kion­tott vér nem lehet számára va­gyoni bevételek forrása. Ezeket a javakat az állam az üldözés kö­vetkeztében segítségre szoruló sze­mélyek, valamint az ilyen szemé­lyek támogatására szolgáló intéz, menyek részére kivánja fordítani. A cél érdekében- alapot létesíte­nek. Itt az egy milliárdos! A fuvarozással kap#* latos visszaélések megszüntetése A város hatóságának tudojjj sóra jutott, hogy a városban octe jobban elszaporodik azon h|V*!J zók száma, akik törvényes r engedéllyel nem rendelkeznek Felhívja ezért a varos hutl’’1 mindazokat a személyeket, ,lj 1» | rsz<*2 helyi szekérfuvarozással iparsz®*1. en, de iparengedély nélkül . koznak, hogy váltsanak iparai UM dályt, mert különben a jogosu1. Tíiti irvnrií •//'.I- .Vnl RÍ" !an iparűzökke! szemben a gáss eljárást meg fogja indítani- Az iparengedély kiváltását' módjára vonatkozólag egyéte^ a Pécsi Ipartestület fuvarorá szállítóipari szakcsoportja ■bővebb felvilágosítást. M Jelentik még Washingtonból jelenti Reuter: Jrunian elnök kijelent® nincs tudomása arról, hogy l>a i tós változásra volna (kilátás , Szovjetúnióval kapcsolatos att® kai politikában a kíilügynűnispj rek párisi értekezletének tralós^ eredménytelensége következtéd A Magyar Nemzeti Bank 1946. Jiojejio imiapu !-8i sntamu us I milliárd pengő címletű bank­jegyeinek- kibocsátását 194ó jús 13-án megkezdi. ma­Belgrád: Ma írják Belgrá-,^. alá a csehszlovák és jugosi'-' baráti és kölcsönös segélynyi'i egye/mányt ,jft Moszkva: A csütörtöki sajtó a fasizmus felett i*1*1 " Vilid győzelem jegyében áll és ■- t mennyi lap hosszasan mélta’1 ruip jelentősegét. ruhája les/, ha ÁRPAP Ruhafesték-kel fest Közpon'l lerakat: Bpest. VI. Gróf ZicbV ^1^ u.35. Lerakat: BudaDett. VII. Szőve »éj-ntc®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom