Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-11 / 105. szám

Itittup a* tfyifrtsuUtUk

Végétért a bányászsitrájiíc— ftt a milfpertgo — Vidovics mentelmi jogának felfüggesztését kérik.

HL ÉVFOLYAM, 105. SZÁM

ARA 2.0C0.0&C PENGŐ

PÉCS, 1940 MÁJUS 11. SZOMBAT

Hamis ígéretek fegyvere

Rákosi elvtárs bejelentene az Angyalföld dolgoséinak:

Negyvennyolc órával erelfttt a

filág rádióállomásai és d hírs/.ol- lálari irodák közölték, bogy a külügyminiszterek párisi értekezlete semmisnek mondotta ki a bécsi döntést Első pillanatban a politikailag sajnos igen kevéssé iskolázott magyar közvélemény ideértette ennek a közlésnek a jelentőségét — és meg kell állapítanunk, sajnálatos módon nem írtették meg a helyi sajtó politikai berkesztői sem — és úgy könyvelték el, mint. végleges megsem- aisítését minden olyan reményttnk- •ek, hogy a trianoninál igazságo- »tH> békét nyerhetünk. Pedig nem kellett különösebben mélyenszántó poliükai zsenialitás ahkoz, hogy »int az iOj Dunántúl tette, első percben helyesen értékeljük ki a lörtén leket

A bécsi döntés megsemmisítése logikus folyamat, múltbeli bűneink vérdljának megsemmisítése, nem pedig jelenlegi igényeink elutasítása. Mégis bizonyos félreérthetetlen szándékú körök azonnal felhasználták a maguk zavart keltő céljai érdekében a nagyközönség tájékozatlanságát Ma már min- ienki előtt aki tisztán látni hajlandó, világosan áll, hogy béke- céljaihk és békereményeink megsemmisüléséről iszó nincs, amint ízt N'agy Ferenc miniszterelnök tegnap a nemzetgyűlés előtt is kifejtette. Az a gyorsaság azonban, amellyel a honi reakció a párisi formális döntést felakrolta, félre- magyarázta és a legszélesebb körökben kommentálta, élesen rámutat arra, hogy ezeknek a köröknek leghatásosabb fegyverei közé tartozik ,j magyar közvélemény szándékos félrevezetése, a demokrácia hitelének csorbítása és* akár minden alap nélkül is, de elkeseredés kiváltása.

Éppen ezért fokozottan szükséges, hogy békecéljaink és békelehetőségeink tekintetében tisztán lássunk. Mi a való helyzeti Mi az, amire számíthatunk? Moszkvából hazatérve Gyöngyösi külügyminiszter világosan megfogalmazta erre a kérdésre a feleletet. Azt mondta: ^ámíthatunk reális békecéljaink teljesítésére. A tisztafejű, a múlt bűnös ábrándjaitól, a magyar glóbuszáé* a Kárpát—Duna—nagyhaza hiöifjeltől el nem szédített agyak könnyen megértik ezt a szót. Há- horúvesztes állam vagyunk, hadseregünknek a németek oldalán történt bevetéséért és a németösszcomlás ntolsó napjáig tartó részvételünkért a háborúban, nem várhatunk jutalmat. Amire számíthatunk, mindössze annyi, hogy büntetés helyett igazságos békét nyerünk. Igazságos békét abban az értelemben, hogy idegen határok között élő véreink nemzetiségi szabadsága biztosittatik és határainkat úgy szabják meg, hogy azok megvonása ne sértse nemzeti büszkeségünket, sőt módot aryujtson arra, hogy e határok között egészséges és fejlödésképes állami életet élhessünk.

Ennyit, nem többet és nem kevesebbet jelentenek Gy'öngyösi külügyminiszter szavai. Nem a magyar demokrácia és nem a magyar politika józan irányitól tehetnek arról, ha a reakciósok ezeknek a szavaknak túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Pedig Ők maguk nagyon is tisztában vannak azzal, hogy valójában mi a helyzet. Módszerük azonban az, hogy a köztudatba az elérhetőnél sokkal messzebbmenő reményeket csepegtessenek, hogy aztán diadalmasan kiálthassák a demokráciáért harcoló nép fülébe: látjátok mennyit ígérgetett nektek a demokrácia és line mi lett belőle I

Nos, a reakció ígéretében nem bízhatunk, de annál inkább a Szovjetúnióban. Es, bogy az igazságos béke és reális békecéljaink támogatása a Szovjetunió szándéka, azt a moszkvai út eredménye garantálja.

A magyar demokrácia nem, csupán a demokrácia hitelét aláásni kívánó reakció Ígérget többet a magyar népnek annál, mint ami elérhető, leheti, nagv gyakorlata van benne. Az elmúlt 25 év, amelynek rendszerét visszakiv énjük, egyébből sem állt, mint bo nem váltott, letagadott, meghamisított, vagy megcsúfolt ígéretek halmazából, a Horthy-féie földosztástól a revíziós kardesörtetésig és a felmentő német, seregek emlege- téséig.

De •«hogy a reakció ezalatt a 25 óv alatt megtanult bánni az ígérgetés iegyveróvel, úgy a magyar nép is megtanulhatta, hogy mire becsülje az ályen alaptalan, eltúlzott és beválthatatlan ígéreteket. Megtanulhatta azt is, hogyha ezekben az ígéretekben aztán csalódnia kell, a csalódás feletti elkeseredésében hová kell ütnie.

r. gy. 1.

Még nincs megegyezés a béke- értekezlet időpontjára vonatkozóan

Parisból jelenti a Reuter: “álault francia külügyminiszter — teiat tájékozott francia körökben “'re jár — a négyhatalmi értekez- tet pénteki ülésén igyekezett áthidaló megoldást találni Byrnes és Molotov javaslata között a békeértekezlet július 15-i megtartása tárgyában. A külügyminiszterek Pénteken délelőtt. 11 órakor ülésre lőttek össze.

Párisi Reuter jelentés közli: Franko körökben arra számítanak.

hogy a. négy külügyminiszter a jövő hét első felében még együtt marad Párisban, hogy a német kér. désben eszmecserét folytasson. A négy nagyhatalom külügyminiszterei a péntek délelőtti együttes ülésen nem hoztak határozatot Be- vin egyeztető javaslatának megvitatásában, amely a békeértekezlet összehívásával foglalkozik. A külügyminiszterek pénteken délután nemhivatalos összejövetelt tartottak.

Még négy kérdés tisztázatlan a magyar békével kapcsolatban

Párlsból jelenő az AFP: A külügyminiszteri értekezlethez

közelálló körökben azt hiszik, hogy ha nem is sikerült közelebb kozni az ellentétes álláspontokat, a külügyminiszterek nem akarják Hirtelen befejezni az értekezletet. Byrnes kijelentette, hogy mindedig kész Párisban maradni, amíg lényegesen csökkentik a még el- •dtézetlen kérdések számát. ... p $• „. ,

A francia hírszolgálat diplomáciai szerkesztője szerint a párisi értekezlet eddigi munkájáról a kül ügy miniszterhelyettesek által előterjesztett jelentéseket csütörtök délután nyújtották át a külügyminisztereknek. A jelentésekből kiderül, tbogy még 10, köztük 4. Magyarországra vonatkozó vitás kérdés vár megoldásra. E kérdéseket teásodrendfieknek ós műszaki jellegűeknek tűntetik fel.

Aratás után jó pénzünk lesz

A Szót jefunió támogatásávát v sszakér jük elrabolt aranyfedezetünket — Jobb munkateiiesíiménnyelf takarékossággal az infláció elten

Csütörtökön délután Rákosi Mátyás eivtárs meglátogatta az Angyalföld nehézipari üzemeit, végignézte a műhelyeket, majd a Láng-gyár sporttelepén az Angyalföld összüzemi munkássága előtt nagyjelentőségű beszédet mondott. Már az üzemlátogatás során tett olyan kijelentéseket, amelyek előrevetotték árnyékát annak. hogy az angyalföldi Rákosi- bcszéd ismét egyike lesz azoknak a magyar politikai megnyilatkozásoknak, amelyek irányt mutatnak a magyar élet minden terén. Egy öreg munkás a Ganz hajógyárban megkérdezte: „Rákosi elvtárs, meddig számolunk még milliókban?“ — „Ha minden jól megy, augusztus 1-én itt • a jó pénz“ — felelte biztatóan Rákosi elvtárs, — „de dolgozni emberek, mert tőlünk függ minden“.

A sporttelepen Rákosi elvtárs azzal kezdte beszédét az összegyűlt több tízezernyi munkáshallgatóság előtt, hogy tavaly a Kommunista Párt egyik választási jelszava a jó pénz volt és a magyar nép ma is ezt tartja a legsürgő-1 sebben megoldandó feladatnak. Nem túlzás — hangsúlyozta Rákosi elvtárs - • ha azt reméljük, hogy

augusztus elsején u magyar élelmezési helyzet egy csapásra megváltozik

és ez a mostani sanyaruság véget- cr, úgyhogy két és fél hónapra tehető még az idő, amit még ösz- szehúzott nadrágszíjjal kell elviselni. A gyárak termelése országszerte emelkedett, javul a vasút munkája is és a dunai hajózás is piegindult. Mind e téren nagy lendületet adna a további fejlődésnek- ha az angolok és ameri kaink megszállta területen levő gördülőanyagot ós hajóparkot visszakaphatnánk. Mindezeknek következtetéseként megállapítható

hogy a .gazdasági javulás ott, ahol az a dolgozóktól függ a faluban csak úgy mint a városban — kétségkívül megállapítható.

Ahol nincs javulás, sőt rosszabbodás van: az állami pénzügyek és ezzel kapcsolatban az infláció a pénzromlás .Most azonban már itt az idő, amikor rá kell térni a jó péwzre.

Rákosi elvtárs részletezte az állam pénzügyi lehetőségeit ebből a szempontból és megállapította, hogy ezek az előfeltételek mind adva vannak, egyetlen kivételével, hiányzik még az aranyalap. A mi feladatunk most az, hogy olyan új bankjegyekről gondoskodjunk, amely nögött van komoly arany- fedezet. Az előmunkálatok ebben a tekintetben már haladnak. •— Minden reményünk megvan arra, hogy júniusban be is fedeződnek, úgy hogy

augusztus elsejére . remélhető, bogy a munkásság már az új, jó pénzben kapja fizetését és nem százmilliókban/

(hatalmas éljenzés, percekig tarüó taps). '

Megint vissza fogunk térni a fillérekre és kiderül majd, hogy az lényegesen többet ér.

■ •

Ennek azonban egyik feltétele az, hogy a munkateljesítmény és fegyelem fokozódjék. Szükséges hozva az a magyar arany is, nmi_

Ausztriában és Németországban, az Egyesült Államok és Anglia kezében van.

Nem kölcsönt kérünk, hanem

saját elrabolt javainkat.

(Úgy van, tapsj Legutóbb olyasmit hallottunk, hogy vannak Magyarországgal szemben amerikai és angol követelések és aranyunkat azoknak fedezésére akarják felhasználni. A mi véleményünk az, hogy ha Anglia és Amerika követelésekkel lép fel a magyar néppel szemben, azt ugyanúgy el lehetne intézni, mint ahogy a Szovjetunió intézi (nagy éljenzés). Semmiesetre sem lehet ezeket az

előttünk egyelőre ismeretlen követeléseket olyan módon behajtani, hogy egyszerűén visszatartsák wt ország számára annyira fontos aranyunkat és ezeel meghosszabbítsák az egész ország nyomorúságát.

Ez a kérdés a kormány követelésére most a Párisban folyó tárgyalásokon a négy nagyhatalom külügyminisztere elé ktfrült és örömmel jelenthetem, hogy

a Szovjetunió teljes erővel fellépett a magyar arany azonnali visszaadása mellett.

(Éljen, nagy taps).

A munkásegység és n anf ás por ászt* zövetség

Ezután Rálcos! cM'á'rs fávilá-^ gított arra, hogy «z arany egymagában nem elég a segítségre, hanem általános takarékoskodás szükséges. Mindenkinek áldozatot kell hozni, ha áldozatokat követelünk saját munkásságunktól és -a parasztoktól is, úgyhogy áldozatokat kell hozmok a tiszt viselőknek is. A leépítést nemcsak a közhivatalokban kell végrehajtom Ur-aeui « jóvátétel! gyárakban és a hadseregnél is, Másik elengedhetetlen feltétele a jó pénznek a kötött gazdálkodás, valamint a?, hogy az ipari munkásság az eddiginél többet terme'- jen. A többtermelésnek egyik, sar- kantyúzója lett az akkordmunka bevezetése, ami annyit jelent, bogy aki többet dolgozik, többet is keres.

A politikai kérdésekre áttérve, Rákosi elvtárs mindenekelőtt kifejtette, hogy

a pénz és a szanálás kérdése elsőrangú politikai fegyver is.

Ennek részletes taglalása után a munkásegység megerősítéséről beszélt. kiemelve annak alapvető fontosságát. Majd rámutatott arra. hogy

a munkásegység mindinkább' munkás-paraszt szövetséggé szélesedik ki,

aminek jele az is. hogy a május 1-i tüntetésen hivatalosan réezt- vett a Nemzeti Parasztpárt is, sőt a Kisgazdapárt valóban demokratikus elemei is együtt tüntettek a munkássággal. Bizonyítéka ez annak, hogy a Kisgazda párt demokratikus paraszttömegei nemcsak, hogy megértették a munkás-panaszt szövetség jelentőségét, de kezdik megelégelni azt az ingadozást is, amely a Kis- gaizdapárt politikájában mutatkozik.

Az előnyös belie alapleltételei

"TE Tv'kc LTrííeseroI szólva rámutatott arra, hogy a Moszkvában járt magyar politikusok meggyőződtek arról, hogy

a Szovjetunió politikája az önálló, erős, szabad, független és boldog Magyarország létrehozására irányul.

(éljenzés, taps).

Ma már a magyar demokráciára kül- és belföldön egyaránt máskép néznek, mint a moszkvai út előtt, de ennek jelentőségét megértette a reakció is és már száz jel mutat arra, hogy ellentámadásba akar átmenni. A demokráciával szemben azonban nincs helye ellentámadásnak és aki ilyet megkísérel, az alaposan rá fog fizetni. (Ügy van, taps.)

A legközelebbi hetekben évtizedekre eldől Magyarország sorsa. Ezekben a hetekben különösen fontos megmutatni, (hogy Magyarországon keményen áll a demokrácia. Mert az az ország, amelyiknek döntő szava lesz a magyar békében: a Szovjetunió elsősorban attól teszi függővé állásfoglalását, hogy milyen Magyar- országon a demokrácia. — Éppen ezért

a jó és számunkra előnyös békének legelső feltétele, legjobb érvelésünk a béketárgyaláson a demokratikus belpolitika.

Végezetül az utóbbi időben sorozatosan leleplezett fasiszta összeesküvésről szólva kijelentette hogy nem véletlen, hogy a gyöngyösi éset központjában egy páter áll. Meg fogjuk mutatni, hogy a reakciót akár civil, akár papi köntösben jelentkezik, vissza fogjuk verni. (Hatalmas taps).

Befejezésül: kétségkívül felfelé vezet az ütünk. Remélhetjük, hogy ez a tél volt az utolsó ilyen nehéz telünk. Ezzel nem akarom mondani, hogy aratás után már hegyen-völgyön lakodalom lesz. A legközelebbi esztendőkben is lesz még elég nehézség. De a magyar demokráciának sEerencséje. hogy olyan munkásosztálya van, amelyet nem nagyon dédelgetett a sors és ezen a munkásosztályon belül

olyan kommunista párttal rendelkezik, amelyiket 27 esztendőn át éppen eleget üldöztek, amely éppen eleget szenvedett és amelynek eleme a nehézségek legyűrése.

Arra kérem az Angyalföld dolgozó népét, hogy teljes erővel támogassanak bennünket és ha elhangzik a hívó szó & reakció ellen, akkor legyenek ott, mint egy ember és segítsenek visszavetni mindazokat, akik hátrafelé akarják fordítani az idő kerekét és gátolnak bennünket abban, hogy felépítsük először az erős. szabad, független és boldog demokratikus Magyarországot, hogy mehessünk a szocialista Magyar- ország felé! — fejezte be tomboló taps közepette beszédét Rákosi elvtárs.'