Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-10 / 104. szám

tyiláf ptírte£á*i4u cfyy.e$utjetek ÚJ DUNÁNTÚL Mellékében megüt nepették Pécset! Németország legyőzésének nap­ját — Kovács György százados és Szeli bányaSőtanácsos szem­besítése a komlói bányászok­kal ■\P- tu t A- - . i . - ;.-v > ,*-.V: : t 8 ■ Itt. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ARA: 2.000400 PENGŐ PÉCS, 194« MÁJUS 10. PÉNTEK Nagy Ferenc miniszterelnök a nemzetgyűlésen: Románia nyugati határai tekintetében egyáltalán nincs még döntés Miért ismertette a miniszterelnök ör nép előtt a békecél jóinkat? A MTI jelenti: A nemzetgyűlés' csütörtöki ülésén a magyar sza­badságrend ügyét tárgyalták^ So. m o g y i Miklós elvtars hangsú­lyozta, hogy ez a javaslat azokat akarja kitüntetni, akik ott voltak, ahol a német rabszolgatartó hata. lommal szembe kellett szállni. Varga Albert hozzászólása után az emberi alapjogok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Több hozzászólás után rendkívül nagy figyelem közben a miniszterelnök válaszolt az előző­leg hozzá intézett felszólalások^ Nagy Ferenc a következőket mondotta: „Rendkívül (nagy dolognak tar­tom azt, hogy meghallgatták Moszkvában a magyar békecélo* kát. Határozott Ígéretet kaptunk és ágy értettem beszédemben is az elszakított magyarság jog­egyenlőségének biztosítása te­kintetében. 1 r Rendkívül nagyjelentőségű dolog ei, mert bármiként alakuljon Is a békekötés Magyarországgal, igen jelentős magyar rétegek maradnak határokon kívül, akiknek a sorsa, jövendő fejlődése, állampolgári jo­gainak kérdése nem érinthet ben­nünket közömbösen. Megkaptuk annak elismerését is, bogy a románokkal kötött fegy­verszüneti egyezmény valóban alapot nyújt a magyar kormány­nak arra, hogy Románia felé te­rületi kérdéseket is felvessen. Ez az elismerés rendkjyül nagyje­lentőségű, mert voltaképpen itt látszott meg először, hogy a Ro­mániával szemben felvetendő terü­leti kérdés milyen fogadtatásra talál és egyáltalán tárgyalásra ke. rülhet-e a nagyhatalmak előtt. ígé­retet kapktunk arra nézve is, hogy. ha az elhurcolt magyar javak ki­adásának kérdése nemzetközi fó­rum döntése elé kerül, akkor eb­ben a kérdésben a Szovjetúnió részéről határozott támogatást ka­punk. Nagy Vince képviselő úr a többi között azt kifogásolta, hogy miért népgyűlésen és miért nem a nem­zetgyűlés előtt ismertettem először a moszkvai utat. Hadd mondjam meg azt, hogy én a demokráciában a népgyűlésnek rendkívül nagy. je­lentőséget tulajdonítok. Rá kell mutatnom még Nagy Vince kép­viselő úrnak egyik jelentékeny té­vedésére. A kormánynak a béke­célok tekintetében felállított pro- graromja pénteken jutott el Páris- ba. Nem becsülhetjük alá a magyar közvéleményt, hogy amikor Pá- risban ezek a békecélok is is­meretessé váltak, akkor mi na­pokon keresztül várjunk annak kinyilatkoztatásával, hogy mit tartalmaz ecr a jegyzék. Éppen ezért a külügyminiszter úr­ral megállapodtam abban, hogy ő Szolnokon, én pedig Székesfehér­váron tudomására hozzuk ezt a magyar közvéleménynek. A kormány tudatában van felelősségének Bűnös mulasztással Is vádoltok — folytatta a miniszterelnök, ami­ért ennek a rezsimnek telelnie kell. A kormány természetesen min­den tettéért, minden lépéséért telelni is fog. Ezért vonjuk ma felelősségre, súlyos felelősségre a háborús bűnösöket, hogy pél­dát mutassunk a nemzetnek ar­ra, hogy minden időkben fele­lősségre kell vonni azokat,, akik a nemzet érdekei ellen vétenek. Ezt a felelősséget soha semmi­féle körülmények között nem kí­vánjuk magunktól elhárítani, de oz a vád teljes mértékben aiapta- lan. A békeelölcészítést már az el­ső, ideiglenes kormány kormány­zásának idején elkezdtük. Még a külügyminiszteri értekez. let előtt érkezett ki Auer követ úr Párisba, azelőtt is ott volt ügy­vivőnk, aki gondoskodott arról, hogy információkat szerezzen és információkat kapjon. Az angolszász nagyhatalmak is kellő időben megkapták a tájékoz­tatást úgy a magyar békecélok te­kintetében, mint a moszkvai út eredményeinek és tárgyalásainak tekintetében. \ kai érdeklődését belső érzelmei­ken keresztül befolyásolják, azok­hoz csak az a kérésem, hogy te­kintsenek most el ettől a törek­vésüktől, mert egyéni vagy poli­tikai népszerűségük növelésére való törekvésük most mérhetetlen károkat okozhat ennek a nemzet­nek. Ebben a tekintetben kell ma a legfegyelmezettebbnek, a legön­megtartóztatóbbnak lenni. A moszkvai út nagy biztonság­érzetet adót nekünk, magyarok­nak és gyümölcsözni is fog a jövőben egész bizonyosan. Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, szíveskedjék a moszkvai utamról mondott beszámolómat ezel a né­hány kérő szóval elfogadni. A mi­niszterelnök beszédét hosszantartó, lelkes taps fogadta a Ház minden oldalán. Dénes István felszólalása után a nemzetgyűlés az emberi jogok védelméről szóló javaslatot általá­nosságban és részleteiben is elfo­gadta. Ugyancsak vita nélkül elfő gadták a nemzetgyűlés által vá­lasztott képviselők számának eme­léséről szóló javaslatot. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. A legközelebbi ülés pénteken dél­előtt 10 órakor lesz, napirendjén a magyar—csehszlovák lakosságcse­reegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslattal és még néhány kisebb javaslattal. Az ülés %\ órakor ért véget. (Wolaiov elfogadta: A szerződéstervezetek kidolgozása után bármikor meg lehet kezdeni a békeértekezletet Paris: A külügyminiszterek ér­tekezleten Motöföv hozzajáruit ahhoz, hogy június 15-re, vagy bármely más időpontban meg­kezdjék a béke-értekezletet, ha először kidolgozzák a szenződés- tervezetet. A külügyminiszterek értekez­letének befejezéséről különböző hírek vannak forgalomban. Álta­lános vélemény szerint az érte­kezlet rövidesen befejeződik, mert a tárgyaló felek, minden nagyobb kérdésben holtpontra jutottak és nincs kilátás megoldásra1. Való­színűnek tartják, hogy az értekez­let már ezen a héten, végetér, mert bír szerint Bevin és Molo­tov szombaton elutazik Páriából. Olaszország jóvátételi ügyében abban állapodtak meg, hogy Olaszország a reá eső jóvátételi összegnek csupán egy részét kö­teles megfizetni, és az angolsizász hatalmak nem egyeznek bele, hogy Olaszország jelenlegi ipari termelésének egy részét jóváté- tcli célokra fordítsák. A külügyminiszterek csütörtöki ülése elé várakozással tekintenek. mert ezen dől el az értekezlet sorsa. Ezen határoznak ugyanis Bymósnek arról a javaslatáról, hogy bízzák-e a huszonegyes érde- dekelt állam értekezletére azok­nak a kérdéseknek megoldását, amelyekben a négy külügyminisz­ter nem tudott megegyezni. A bé- keértekézlet június 15-én kezdőd­nék és erre 17 állam kapna meg- káni szerződéstervezetek egyes hívást. A keddi értekezlet a bal­záradékait nyitvahagyta és ezek kidolgozását a 21-es értekezletre bízta. A párisi értekezlet döntései nem véglegesek A napokban egy híradás jött Pá­riából, amely szerint a külügymi-" ni6zterek értekezlete döntött a ma­gyar—román kérdésben és ez az első pillanatban úgy volt értelmez­hető és úgy is emlegette a magyar közvélemény, hogy egész Erdélyt végképpen odaadtak Romániának. A helyzet, az, hogy a párisi külügyminiszteri érte­kezlet döntései semmiképpen sem véglegesek lés megmásitha. tatlanok. Ezt újabb híradások is alátámasztják. Hozzáteszi az egyik híradás azt is, hogy Ro­mánia nyugati határai tekinte­tében egyáltalán nincs döntés. Nincs is kétségünk az iránt, hogy a végső döntés előtt meg fognak hallgatni bennünket. Bízom ab­ban és azt hiszem, az egész nem­zet vágyát és akaratát juttatom kifejezésre, hogy semmiféle dön­tés sem lesz anélkül, hogy a ma. gyár békedelegádót meg ne hallgatnák. Bízom abban, hogy a magyar bé­kedelegáció meghallgatása után a döntést igazságos és tárgyilagos alapon fogják meghozni. Bizom abban, hogy nem törek­szik egyetlen nagyhatalom sem arra, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanságot kö­vesen el. Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, de kérem a magyar társadalmat is, hogy ezekben a napokban tanúsít, son ijózan és higgadt magatartást. Bármilyen döntés történjék is, a magyarságnak élnie ’ kell,, a maga feladatát teljesítenie kell, épen ezért fogadja higgadtan, nyugodtan és fegyelmezetten az elkövetkező napok, hetek, vagy hónapok eseményeit! (Nagy taps) Azokhoz pedig, akik jónak lát­ják, hogy a magyarság külpoliti-. Jelentik még... Paris: A párisi sajtó minden kommentár néikül közli a küiügy- ■ miniszterek Erdélyre vonatkozó döntését. • Milánó: Mussolini holttestének elrablóit letartóztatták. Bevallot­ták, hogy a holttest Milánóban van, de csak akkor fedik fel hol­létét, ha Mussolinit családi sír­boltjában temetik el. * Nankingból jelenti az AFP: Eisenhower tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke repülő­gépen Nankingba érkezett. Stockholm: A háború befeje­zésének egy éves évfordulóján Stockholm városa nagyarányú jó­tékonysági gyűjtést rendezett, Európa népének megsegítésére. * A Világdsság írja: A B-lista rendelet értelmében azok a köz- alkalmazottak, akiket a B-listák összeállításakor a bizottság köz­szolgálatra alkalmasnak talált, egyben igazoltnak is tekinthe­tők, még abban az esetben is, ha ügyüket az igazoló bizottság még nem tárgyalta le. * Rómából jelenti az AFP: Ná­polyban a királyi család kömye- izetében határozottan megcáfolják azt a hírt, hogy Viktor Emánuel a királyi ház miniszterének le­pecsételt borítékot adott át, amely lemondását tartalmazza. * London: Angliában megkezdték a német hadifoglyok hazaszállMa- .sát. Ünnepélyesen fogadták Károlyi Mihályt Budapesten A MTI külön tudósítója jelenti: Károlyi Mihály, a második ma. gyár köztársaság elnöke 27 éves keserű szájnkivetés után, a hitleri Németország feletti győzelem első évfordulója napján visszaérkezett Magyarországra. A fiatal maqyar demokrácia Károlyi Mihályt a ma­gyar—osztrák batáfon bensőséges hangú ünnepi fogadtatásban része­sítette. A fogadtatáson Tildy Zol­tán köztársasági elnök képvisele­tében megjelent J é k e y László miniszter, a kabinetiroda főnöke es sok közéleti személyiség. Káro­lyi Mihály gépkocsija az ünneplő tömeg lelkes éljenzése közben lé­pett magyar földre, majd Jékoy László tolmácsolta Tildy Zoltán köztársasági elnök szívből jövő szerencsekivánatait. Károlyi Mihály ezután Észak- dunántúlon át valóságos diadalme­netben gépkocsizott Budapestre, ahol a főváros határában felállított diadalkapú előtt Kővágó József polgármester fogadta. A menet ez­után a Károlyi-palotába vonult, aohl a kormány nevében R i e s z István igazságügyminiszter üdvö­zölte az első magyar köztársaság- hazatért elnökét és jelképesen át­adta neki a Károlyi-palotát. Káro­lyi Mihály megindultan válaszolt az üdvözlésre s beszédében első­sorban azt hangsúlyozta, hogy a magyar köztársasági kormány egyik legnagyobb eredménye a gyorsan és radikálisan végrehaj­tott földreform. Erdélyt «agy annak nagyobb részét London: A londoni rádió szer­dai hírmagyarázója szerint Er­délynek Románia részére történő visszaadása terén a részletek még nem ismeretesek. A külügyminisz­■■■ terek döntése ugyanis úgy szSTf. hogy Erdélyt, vagy annak na­gyobb részét, vissza kell adói Romániának. A csehszlovák miniszterelnök Belgrádban Belgrádból jelenti a Tanjug: Firlinger, csehszlovák miniszter- elnök és kísérete különvonaton Magyarországon át utazott Bel­grádija és szerda délután érkezett meg a jugoszláv fővárosba. A mi­niszterelnököt rendkívül fényes fogadtatásban részesítették. Este Tito tábornagy szövetségi eLnök * fogadta a csehszlovák kormány­főt és a kíséretében levő minis* tereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom