Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-21 / 90. szám

Az imperializmus iűziészkei Ebben a rovatban időről (dórt részletesen fogjuk ismertetni a ízeli, vagy távoli gyarmatok egy-egy égető kérdését. Célunk olvasóink figyelmét a belpolitika és szorosan vett európai külpolitika mellett azokra a nagy problémákra irányítani, amelyek d ntő módon befolyásolják a na gyhatalmak egymáshoz való vi­szonyát és ezzel a világpolitika menetét. L Arab kérdés — A Közeikbe! katlana Rendszerint Indiám „az angol nagy területről, amelyen — ép­korona gyémántjára“ gondolunk----**»-»—«-*-----------.-—-.-j *-*­ak kor, amikor az imperializmus­nak a gyarmati felszabadító moz­gó makká' való ellentéteiről be­szelünk. Hajlamosak vagyunk emellett megfeledkezni arról » pen földrajzi megosztottsága foly­tán — ezek az ellentétek sokkai szövevényesebb, változatosaim formában, s éppen ezért nehezet ben áttekinthető módon jelentkez­nek. Hogyan áhanh az ,arob egy*égge)“f \x a bizonyos „arab egység“ slyről tsz újságok oly, sokít temek, mindig is kissé gyenge •ikon állott. Csak működésében ott is kissé hézagosán volt e 'érképre, ha ennek okát isme* íkarjuk. Az arab nép nem Is egységes, összefüggő fertile xr A politikai határokon kívül enné szét is választóvonalat húz cőzel tíz kisebb-nagyobb arab .í“am közé: a Vörös tenger és s dkőzi tenger keleti csücske ászt ja e! Egyiptom, Szudán, S ; iudi—Arábia, Transzjordénia; . men stb két lazán összefüggő c, portját ízek a sajátosságok bő lehető­éi et nyújtottak a gyarmatosító knck. hogy uralmukat a sza r-iidságra vágyó népek megoszt« sé al biztosítsák. Az imperializmus legjeftegzete sebb taktikai módszere: a gyar­mati lakosság egyik részének ki­játszása a másikkal szemben, bő­sége* alkalmazásra lelt itt a múlt­ban és lel ma is. De menjünk sorjában. A két világháború között ki­robbant arab függetlenségi har­cokkal szemben (a* 1925—26-os rmrokkói háborúban, az 1925— »1927-cs szfriai és a megismétlődő Palesztina) forrongásokban (Angl;a és Franciaország a fegyveres el nyomás egyszerű és többnyire ha tékony eszközét használták fe!. A második vi'ágbáboró után azonban, amelynek egész politi­kai vonaíveeetését a népek szabadságának jelszava uralta, ez nagyjában tarthatatlanná vált. Ha nem is tudnák az lm nerialista hatalmak minden eset­ben lemondani a nyers erőnek alkalmazásáról — mégis, itt-ott kénytelenek meghajolni — saját jelszavaik előtt. így azután leg­alábbis törekedniük kel! uralmuk békés, az új idők szelleméhez ai­Elég egy pillantást vetnünkj kalmazkodó módszenekkel való fcnntartásáhoer Az arab közvélemény fentetnií tett meg osztottsága, sokhelyütt: politikai fejetlensége jó alapot nyújt ehhez. A pánarab törekvé­seket fogja szekerébe az az elgon­dolás, amely „Nagy-Sziria“ pro­f ramjával Szíriát, Libanont, ranszjordiniát és Palesztina egy részét arab „belső gyűrűbe“ akar­ja egybefogni, míg Irak, Egyiptom és Szaudi Arábia alkotnák a „kül­ső gyűrűt“. Mindaz szépen hangoznék, ha a terv kezdeményezője nem Nun Szaid, a volt iraki miniszterelnök.' Anglia barátja lenne és ha az új államalakulat királyaként nem Abdullah emirt, Transzjordánis jelenlegi fejedelmét állították vol na előtérbe. Abdullah azonban csakúgy, mint Irak jelenlegi ki rálya, Ú. Feja&l is s bagyomá nyosan angolbarát Hazsimiti- di nasztia tagja. Ezzel a tagaőhatatU nul szellemes ötlettel Anglia nem csak megtartaná befolyása alatt eddigi arab területeit., hanem olyan területeket is érdekkörébe vonhatna, amelyék eddig francia mandátum alá tartoztak mint Szíria és Libanon Az idő é* az arab tömegek fej lődő .nemzeti öntudata azonban kudarcra Ítélte ezt a .tisztán im­perialista“ tervet ahogyan Szíria köztársasági elnöké nevezte. Sőt éppen ez a terv és a belőle kilógó lóláb Jutatta oda az eseményeket, hogy a vezérszókra, lassanként Egyiptom oldalán megy át. is érvényesül teljes szélességében, tagadhatatlan, hogy egyes arab államokban, mint Szaudi-Arábia, Yemen, arib. máris észlelhető az USA gazdasági befolyásának nö­vekedése, ez pedig az adott vi­szonyok között magától értetődően am említett álltunok önnállóaégi törekvései­nek erkölcsi támogatásához ve­zet A gyarmatosító állomoknak ezek se ellentétei hol itt, hol ott pattannak ki, bepillantást enged­vén s két angolszász állam egy máshoz való viszonyának termé­szetébe Egy fokk&i élesebb a vita az angol amerikai diplomí cia között Palesztina kérdésében, — talán azért, mert a lappangó ellentét, a zsidó bevándorlás két. désévei kapcsolatban itt fejeződ­hetik ki s legnyíltabb formába: így járul hosszá s történelem dí namikája az arab népek egyesit lési és függetlenségi törekvéset nek erősítéséhez. Hiszen amikor telje« függetlenségüket követelik, voltaképpen régi váltót mutatnak be: már 1918-ban, az első világhá­ború után Ígéretet kaptak a szövetsége* hatalmaktól függet­lenségük teljes biztosítására. Á lelt vtÜH’héhoril b&aótt tatást egyed*® év sem volt] .«mikor a harc tüze ne lobbant volna fel m arabok lakta területeken. Ezek a harcok az arab ÁHamok Ligájának megalakulása óta éle­sebb. fonmát öltöttek. Palesztiná­ba® véres összecsapások játszód­tak le angol és arab egységek kö­zött. Az angol gamizooofcnt azóta jelentősen megerősítették. Ugyan­ilyen nyitott seb Egyiptom kér­dése, ahol — mint angol baladó politikusok megbotránkozvn tár­gyalták — géppuskákkal lőttek Hgyvert elcti tüntetőkre. * Kilátása Mrndmnek eíleoérr az arab sra bsdaágtörekvések jövő fejlődése nem eldöntött kérdés Ez év cius 22-én Abdullah emir Londonban al* irta Transz jordénia független­ségét biztosító szerződést Fgy rjappa' ezt megelőzően Nuri Szaid, Irak miniszterelnöke meg­állapodást irt alá Törökországgal. Ez kétségtelenül angol diploma ciaí siker, kétségtelenül ha kis lé­pés is, de egy lépés a „Keleti Blokk“ megvalósítása irányában. Másfelől azonban * Cikk*oror»tnok I, etc8iol«M>i . tanul- m Árnya íprv Kyvipfom kiírdAjiSv«' tej: togialkosní többsége Inkább ----. ti kiját hajlandó követni, rasch a telje» függetlenséget és « ma­gol csapatok vfssanavoeásét kö­veteli. Az összárai politika nem elég tiszta, nem elég következetes. Az a rabságnak nincs meg as a 15- aiakult társadalmi rétege, amely olyan éles, elszánt harcot tudni vé^gvíoni. mint pL a Nehr» ve­zetése alatt áftft indiai bongre*»- szusi párt. A sejkek, eznirek. fel­kötik érdeke még a oempeti folsss- bsdStó harcban sem hajszálain»«** Innen n helyenkénti zavar, «* időn­kénti tétovázás a Liga munkájá­ban A Liga tanácsának ülései lassú ötömben követik az esetné nyolcét: ebben nyilvánul meg a* ar«fcság kőJönb-ÖKŐ társadalmi ió- fctgei között fennálló érdekkülönb­ség, Természetes az, hogy a fel­sőbb rétegeknek, má* Vfvánságal vannak a felszabadulással kapcso­latban, könnyebbe® hajlandók megalkuvásra, mint a szegényebb rétegek. Mennyire Wanckép« alakulat a Liga azt a köoeljövő eseményei fogják megmutatni Kétségtelen azonban, hogy az egyiptomi és Palesztinái kérdés fordulata döntő változást fog hozni az összárai»- ság sorsában is Farkas Sándor. Nyuva i Bokh — Keleti Blokk Egyiptom az utolsó két évben gén szorgos diplomáciai tevékeny «éget fejtett ki. Fáradozásainak -edménye volt az Arab Államok Ligáján*': megalakulása, amelynek paktumát 1945 május 10-én Egyip­tom, Szíria Libanon, Irak. Transz. Jordánia, Szaudi-Arábia sőt ké­sőbb Palesztina arab lakossága I« ratifikáltak. A Liga célja kettős: egyrészt az arab államok egymáshoz való kö­zeledésén munkálkodik másfe­lől, — kifelé — egységes, közös érdekeit képviseli A hallatlanul leleményes apgol diplomácia átkaroló hadműveletbe keedett. A török sajtó, amelv kezdetben a Liga ádáa ellenségé­nek mutatkozott hangot változ­tatott és mint annak pártolója-lépett feL Bölcs tanácsa az volt, hogy a Ligába az angol védnök ségj területeket is fel kell venni (Maskat, Omán, Kuveti), ami ter­mészetesen az angol befolyás nö­velését célozta volna, — sőt maga Törökország Is hajlandó közeledni az arab államcsoport felé. Ne sajnáljunk egy pillantást a térképre: hogyan is festene ez a Keleti Blokk. Ac elnevezés talán nem la egészen véletlenül csúszom ki tollárakból, mert az egész terv veszedelmesen hasonlít a Nyugati Blokk gondolatához. Céljaiban is a török sajtó egy részének szí rénhangjai nyílt célzásokat ejte nek e! egy ilyen, a Szovjetunió felé kinyúló, angol vezetés alatt álló sorompó .szükségességéről. HÍREK fÜÖJÁKAS JELEN fi. Várható idő: Mérsékelt északi, északkeleti szél (eihőátvenulások, többjeié futó eső, hűvös időjárás, vasárnap kevesebb felhő, egy-két helyen még lehet kisebb zápor, a hőmérséklet emelkedik. Adópengő: 26.0 pens6 vasárnap 7-12-ígj tőne sHÖESTLETBEül Zene: „Mecsek Swing“. Nagyhalaim* e entétek A történelem azonban nem ma­rad adó« senkinek A gyarmati népek megoszlott- sága és ebből eredő gyengesé­gük az imperializmus korszaká­ban a gyarmatosító államok ér- dekellentéteivel egyensúlyozó dlk ki így vagyunk szemtanúi annak a nem utolsó szín játéknak, hogy az egyik tőkés állam gyarmati el­nyomó törekvését « másik keresz­tezi ' flyenféleképpen értjük meg azt s vissz" te t<eést, amelyet a de GauIIeis.fr francia csapatok szfriai fellépése kiváltott — és az a 3 Ül OUNÁMTli Franciaország, amely csak kevés­sel előbb smbadult fel a német megszállás alól, kénytelen volt a maga számára követelt szabadság elvét Szíria és Libanon esetében- is érvénye­síteni Sajátos játéka (de inkább így mondhatnám: törvényszerűsége) az imperializmus Mentétekben való meragásának, hogy a két ország szabadságtörekvéseit az Egyesült Államok mellett Anglia is támo­gatta, hiszen ők magúk is befo­lyást akartak szerezni az eddigi francia mandátumos területeken. Emlékezetes Truman elnök ki­jelentése; aa Egyesük ÁliamoK támogatják tr elnyomott n érvek«* szabadságuk kivívásában Ha ez az állásfoglalás egyelőre még nem — Dr. Lajos Lé«rlót egyetemi ■ andes tanárrá nevezték ki. A Ma 9yar Közlöny pénteki száma közli hogy dr. Lajos László egyatemi c. rendkívüli tanárt, e nógyógyá szo.fi klinika adjunktuséi a kiütik« igazgatójává és egyetemi nyilvá nos rendes tanárrá nevezték kJ — Tiszteletbeli UsiÜfÉűgyésri ki­nevezések. Dr. M ü n n i c h Ferenc teüspán elvtárs di J u n g o r Mi­hály elvtársunkat és dr. Kovács Pál pécsi gyakorló ügyvédeket Pécs városához tiszteletbeli tiszti- főügyészekké nevezte ki — PénzOgyfgazgató helyettest megbízatás. A pénzügyminiszter dr. Sárdy János pénzügyi tanú. esőst, a pécsi pénz ügyig azg at As ág­ii ál a péozügytgazgató helyettesi teendők ellátásával megbízta — A vármegyei árvaház vezető ség« ezúton mond köszönetét dr Örkényi Jánosnak, aki rádió- laboratórium Aban, lényeges alkat­részek adásával ingyen javított meg egy rádiót a* árvohári gyér. mekeknek. Férfi szövetek, selymek, divat kartonok, as gy választékban STARK L. és TÁRSA Kossuth L-u. 23 Telefon: 12-49. — Schmoll —- Bist» — Boil cipőkrémek minden színben, va­lódi Sided fétntisztftó, Tangó p«r- koitpaszíá hivatalos budapesti ár­ban Kallés-illstszertárban Baicrv i5»fltaszky-út 3 szám — Esküvő. Kis Dona és Ho;- '«.v átb László vállalatvezető ápri * List 22-én délután 6 órakor tartják esküvőjüket a székesegyházban. — Eijegy zés.'K o v á c s 'hona Veronika és Z á m b ó László MÁV tiszt jegyesek. (Minden külön ér­tesítés helyett.) Metz Margitka és ifj. Kuba Fétat jegyesek (Minden külön ér­tesítés’ helyett.) Márkus Magdika és Gálos Jenő ma tartják eljegyzésüket. Kanizsa Editke és Fehér István jegyesek. (Minden külön ér­tesítés helyett.) Gyimesi íróinké Sizgetvár és Búzás Gyula Pécs, húsvét más­napján tartják eljegyzésüket. (Min. den értesítés helyett) — A reformátusok húsvéti isten, tiszteleti rendjét közöttük. Helyes- bitjük az első ünnep reggel kilenc órai istentiszteletnek közlését: A templomban prédikáció (D. .S.) és úrvac&oraosztás (Ny. P.) k— Húsvéti térzene a íeisóséta- téren. A magyar pécsi 4 honv. kér. zenekara folyó hé 2i-én a felsősétatéren térzenét ad. Vezé­nyel: Csáki Nándor honv, kann. Műsor: 1. Lehár: Vásárhelyi in­duló. 2. Offenbach: Orpheus az al­világban— nyitány 3 Waldteufel: Espána — keringő. 4 Gounod: Paust — operarészletek, 5. Pécsi: Síró vigadó magyar ábránd. 5. Ké- ler: Takarodó 7 Müller- Fejérvári induló. — Ntvoakráro, napszemüveg napolaj, naftalln Kallós ulatszertár. Bajcsy-Zsilimzky-út 3. — „Munkás Kaszinó" egyesület megalakulása. Az elvtársak társa­dalmi érintkezésének megkönnyí­tése, valamint a márkás kultúr* támogatása céljából „Munkás Ka­szinó" egyesületet kíván pártunk alapítani. Az egyesület húsvét hét- tőjcu. április 22-éti déielőtt II óra­kor a Kultúrházban (volt Nemzeti Kaszinó) tartja alakuló közgyűlé­sét, melyre szívesen lát mindé«' kit aki az egyesületbe belépni óhajt. — Meg vagyunk győződve, hogy elvtársafn* széles tömegsí megértik a mozgelpm jelentőségét és senkj sem fog elmaradni. iíAflC tanulás magánul»« Fellnoxno' VámháH. 2­] Heti kuítúrnaptár Április ZL Vasárnap. Déleid^ fél 11 órakor Magyar—Szovjet Művelődési Társaság bőrgyári cso­portja Matiné (Nemzeti Siínhá*)­Április 22. Hétfő. Délelőtt » óra. Munkás Kultúrszövetség. Bf* ke fi: Mikor o kislányból nagyláol lesz. (Nemzeti Színház) Délutá® 4 óra, Dr 'Fejes P.: Lent és fe«4- (Ügyészség) — Délután 7 őrs- Munkás Kultúrszövetség: Mikor » kislányból nagylány lesz (Nemződ Színház). Április 23 Kedd, Délután 6 ót* Szoc. Dem. dr. SchuIleT Z.: ** tudományos szocializmus alap«*' vei. L (Nőegylet). Április 25 Csütörtök. Délaí*® 6 óra. MKP Csanádr: A m.-tiCF" vasút (Munkás Kultúrbáz) — után 6 órakor: Szoc. Dem. df Schuller Z.: A tudományos s*9" ciaiiumus alapelved IL (Nőegyle'J; Április 27. Szombat. Délid** fél 6 óra. Társtud. Kör. dr. kács György: Kultúra és dem0' krácia. (Központi Egyetem-) , Kérjük a kultúrszervekef, «®»* előadásaik adó fait péntek d"1-. tíbmtíícző cfraen wfvwked)«^ tgzőlim: Városi Szabadműve.őd Felügyelő, Kossuth Lujc.* lltc* I. emelet. Telefon 30-76.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom