Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-21 / 90. szám

MOZI. Y««*map, óprih< 21. & P ö i, i- O ABAITÓB&! SMari. GMn, Vidrait, BBcai j ? Ä (H KM O & .■ BCn és s*©r©;®yF _ OtarlM Boyw. Bbr bourn Sbttrwyck 5 ö fi fi äi K A nacr kerinffő; épnih 23-23. P O L L O A nafv kéri PABXMOS1 ABAN~ «« TÖBB Uránia Bfin éa »«rtUm ii i A * * il A aoK : kétSriterap *,7 6mku;rí 3, &, 7ónlnr | S&tasftne MnyNel s htismnkét ipád tatm- kást vesdégd meg husrétkor az egy eszten­dős Kö ös konyha étkezde A pécsi közönség j<W istneri az •i turista -céllá! megalakult Közök konyhát ás étkezdét, amely • inukban is számos tárni jelét adta untak, hogy sz mai nehéz közei - kiás idején igyekszik »teltem az Hibátlanokon, így legutóbb ötven budapesti gyermeket látott d egy hónapig vendégül. A Közös kony- ha most töltötte be fennállásának egy esztendejét, $ hogy ezt az év- fordulót méltóképpen megünnepel- je a konyha vezetősége úgy hatá­rozott, hogy vasárnap délben har­minc bányászt és huszonkét pécsi ipari munkást lét vendégül). „Magyarország háborús felelőssege“ Szenzációs eíáodáa küHkpyi <iAo* akták alapion Aligha veit ac utóbbi időben Pécsett akkora érdeklődésre nőéi tó előadás, mint íz, melyet már W előadó személye maga is érde­kemé t» Lajos Iván dr, s világhírű ..seiirke könyv“ írója, R ttauthsusera foglyok, a békoelő készítő bizottság tagja. min. ta­nácsos, a kormány megbízáséból álban,nlntittyozta a külü.gytnTntaz- «érismbaa találtató a a második ▼Rágbéborvra vonatkozó titkos aktákat. Ma eme. barinkra élet- fontosságú kérdésnek szinte egye­dülálló «ulManberc Lajos Iván dr. A húsvéti ariic étjét pécsi profesz- testvérénél fogj* történi s fgy aiksrüÍT őt metfuywú, hogy kutatásainak eredményéről, mely a békekonferencia ebé is karul, tártaim a pécsi kötsönségnek leg­alább egy előadást. Ezt április 23-in. husvét keddjén fogj* meg tartani a VinwcgyehAz díszterme ben délután fél 6 órakor. Az elő­adás utáni vitát a MKP egyik ki­küldöttje fogja levezetni. Mivel az ünnep miatt kedden nem je­lennek mog a lapok * Így újabb közlést az előadásról nem nyújt­hatunk1, kérjük az idő és hely pontos megjegyzését, valamint pont«« megjelenést a. I m*& iMndoffó fiolái barátomhoz Egy roll pémr egyetemi tanár színeváltozása: Amerikai lapjelentés szerint a Syracuse! egyetemen kap tanszékei a fasiszta Snrányi-Unger Tivadar A péoaáek még jól. esni ék sum*. a pécsi tudományegyetem közgaz­dasági fsuumékének professzorára, Surányi Ungut Tivadar egyetemi tanár arra, aki az elmúlt reakciós korszakban «xélaőjobboldali felfo­gásáról éa német barátságáról volt híres. Unger tanár úr az rimáit eaztendökben több féle lovon is lovagolt, de kétségtelen, hogy egy­re tarkább olyan paripákra ölt, ame­lyek mind közelebb vitték Hitler­hez és a fasizmushoz, hogy végül «átallja, hogy egyik amerikai egye. 1» Unger tanár úr, úgyis mint de Sörény nyíltan a fasisztákhoz csat­lakoznék és Hitlernek kötelezze le magát A professzor úr egyáltalán nem tartotta véka alatt a vélemé­nyét sőt nagyon is nyílton han- goaatta nácksta mivoltát, sót nem egyszer meg )s fenyegette azokat akik esetleg ax 6 remében ^ró- asasztnűnek" tömték, mert hát az 6 nmében még a liberális gon­doskodás is bún volt, saodaüatá- vagy éppenséggel kommris- lemd: apege setspes! Egyik fkatal tanárt, pasztán azért, ___a szláv nyelvtudománnyal ma rt foglalkozni, nyíltan megfe­nyegette, hogy följelenti, mert «rtavtextíkárvnl foglalkozni a tanát ét szemében egyenlő dolog volt • Ssráiry! Ungw tanár úr a Vörös Hadsereg nagy gyösehneánek ide­jében erefcntán természetszerűen kereket oldott, itthegyta a pécsi egyetemi katedrát és nyugatra menekült. A jó pécsiek nagy része azóta nyOván el Is felejtette Unger tanár mat s ha mindezeket él nem teoodjafc, tán fel se tűnt volna tefclk egyik, nagy amerikai magyar »•güapoak az a híre, mely nem- • következő szövegel jelent ■eg „tájékoztatván" az amerikai­kat: „Magyar tanár a Syracuse! sgysteroen. WHTian T. TbUey, a tymcosoi egyetem kancellárja, kö­rölte, hogy dr. Theo SurényiAJn- yer, a pécsi egyetem volt közgaz- áss ági tanára, a Syracuse! egyetem teára les«. A tanárt és családját t németek a háború alatt koneen- kádó« /táborba vitték s után« a iraft francia megszálló csapatok­nál dolgozott, mint gvidaségl fő­nők." Eddig az amerikai hír. A jó pé­csi olvasót azonban nem lehet be­csapni. mert tudja, hogy Unger tanár úr annyira ment nácibarátságában, hogy Hitler egyik személyes ba­rátja volt, s&t a német legfelsőbb gazdasági tanács magyar tanács­adójává is emelkedett, most a né- dk mártírjának adja ki megát és ekkora színe vél hozás után szí sem tea tas&n katedrájára pályázzon Reméljük azonban, hogy a magyar külügyi kormányzat sem marad tétlen és felvilágosítja az ameri­kaiakat a szörnyű tévedéstől, ne hogy Ungei tanár úr lóvá téve az amerikai közvéleményt a végé-! még dem okra tik us karriert Is meg­fusson. Theo úr még akkor Is a nád Unger »ered, ha most elfe­lejti" a Tlvadazságáf * elfelejti a fasiszta múltat Az effajta Ungerek döntötték romlásba a magyarságot s a magyar külügyi kormányzat, uak nesn szabad restnek lennie, hogy az Ilyen urakat mielőbb le­leplezze, s he már elmenekültek a magyar nép igazságszolgáltatása elől, legalább leheteti enné tógyo, hogy fasiszta szellemét demokra­tikus álarcban terjessze tovább as amerikai nép k őrében, iggfirtmai? I Rösfigu! I leteoi héri« nls dl • n S t(. Kedden ’ndrdnak Budapestre az angol képviselők Londoni A csütörtök regjfeíi la­pok közük, hogy az * nyote kép­viselő, «ki vak mennyi párt kép­viseletében küldöttségként Ma gyarországra utazik sepOTflgápun. április 23-án, kedden reggel Indul. Már a második hírt kapom arról, hogy Amerikába készülsz és örök*» el akarod hfagyni «sükliől- ctedoL Tudod, hegy nesn szeletem a szökvén yosan túlzó klfejezéseKet éa mégis azt kall mondanom, hogy a hír megrendített Nem váratlan­sága miatt. Elvégre e! lehat kép­zelni, hogy akinek senkije nem maradt ezen a földöm akinek szülőföldje is a, szenvedések fftt-dja volt, aa könnyebben kttépődik a földből, „»melyből vétetett." Mag aztán Pécs mégse vidékies légköré­vel, az egymást ismerő emberek záit áramkörével jobban ébren tartja az igaz emberek összetartozási ér­zékét is, ha tehát ittmaradtál vol­na körünkben, megtartottunk volna magunknak.. De Budapestre köl­töztél, ahol a romok lerombolják az srnberl reményt, ahol elvesztél az életéért loholó és egymást tépő tömeg között. Látsz elvisel- hetetien nyomort és elviselhetetlen fényűzést, melynek áruja idegen, pénzneme dollár, embeisi vadálla­tok éa paraziták. Arve vagy és egyedül vagy, S megragadtad a kezet, melyet f-etédiryujtottak az Óceánon túlról. Bárki tagadja, bi­zony nagy kísértés. fis még» megrendített a Wt. Meet a szenvedés emléke '.ásson elcsendesül, új emberi kapcsola­tok és új érzések sarjadnak, mint felégetett erdőn a dús sarj. Meg aztán nem tudod Te. hogy mit feszel. Majd tea átértél és elcsi­tult kiesét a csoda, amit az újdon­ság hoz, elvísvlhetptlen fájdalmak lepnek meg. Kiderül, hogy valód egy része ideát maradt. A házak, a táj, az emberek — bármi torzak — bizonyos mértékig Te voltál. Kiszakadt belőled éned egy része. A Te esetedben nem úgy lesz, mint a régi kivándorlóknál. Te látod fogod annak a nagyszerű ÚJ világnak a verejt&es felépítését, melyben Te is helyet találtál vol­na, de nem csonkán, nem srófk ént, mint odaát a gigásza gépteremben. Te öncsonkítást végeztél, összetör­ted Magad. Sejtem, hogy miért tettad. Eljött a várvavárt felszabadulás, da nem jött el a földi paradicsom. Meg­szűnt a főfota», a zsarnokság, do helyébe éhezés jött, ar anyagi é9 szeltem! krízis mind«» jateiwAgo. önindetlsnU! azok táborába álHSl,? akik szerint „azelőtt" jobb viszo­nyok voltak, pedig aeru vő!* de­mokrácia, most pedig slb .. Ogy van ez, mint amikor valakin egy' kiránduláson kitör a tüdöbaj. Min­denki úgy beszél róla, mintha ott ott ás akkor kapta volna, jóllehet nyilván valóén az átöröklés, fertő­zés, szörnyű környezőt, megeről­tető aranka együtt és csendben vitte végbe a romboló munkát és a kiránduláson csuk kivált ód ott a katasztrófa. De ezért éppen nem az áradó, tűző napfény, a suhogó swá és a hegy a bűnös, hanem «részen más: a múlt. Csalódtál a felszabadulásban. Tévesen fogtad fel. Bgy lerombolt országot kei) íeiépftenűnk és egy elront itt tár. tedalroi épöteiet kell újTasrerkesz- wnitnk, smbarekeit keil A tu* vélnünk. A felszabadni és mtníterr* csupán a tehetőség, autt nekftok kall ki- hasznéJnirrtk, valóraváTtononk. A felszabadítás olyan, hogy minden év növeli jelentőségét és Itz-húez év múlva mái egész félelmes és diesöségas nagyságában fog előt­tünk vagy fiaink előtt állná. Ogy nem tehet feltenni a kér­dést, hogy ftyeu környezetben, ilyen emberek között pedig nem érdemes! NEndea egyes ember, aki «lhagyja őrhelyét csökkenti az lyefcet, hogy ez a nép életre TT- medjon. Ham, »agy keserűséget okoztál nekünk, mert zzámftottrmk reád és most sz általad elvégzendő munkát 1« magunk között kell szét­osztanunk. I>e megtesszük és sere- günk növekvő ereje legyftzt ezt a veszteséget fs- Különben minden fót kívánnak Neked az elvlársak és tudod, hogy én te. Kíván kik hogy élj boldogul. Szeretettel köszönt Kettes Tibor. lasvét másnapién HASZNOSNÁL 7 «kától ÖSSZTÄHC ^ M 9 KuUúrJ AnjMMmsmsMm OsrlftXyharc fwéborsstégb**» Bgy kSo*B tehrban, Pécstől «agy hús egynéhány kilómé- tacnytna, csoda történt: eltűnt s Vofksband-névjegyzék ere­deti példánya s a listát, mely­nek aláírói a magyar polgári iskola eltörlését kérték, gondo­san ketté vágták s a megfelelő helyen gombostű fúródott a tü­relmes papirosba. Ml célból? Egyszerűen azért, hogy bizonyí­tani lőhessen az Itt kővetkező tényálladékot: A nagyközség svábjaival alá­íratlak valami ártatlan dolgot, például azt, hogy ,jmi svábok, litvánjuk a májusi esőt, mert az jót tesz a vetésnek", vagy azt, hogy „mindenki jogait tisz­teletben tartjuk s az adót pon­tosan megfizetjük". Ezt minden­ki készségesen aláírta, majd a Usta a gonosz Volksbundveze­tőség kezébe került olt levág­ták róla a szöveget, az aláírá­sokat tartalmazó részt pedig gombostűvel hozzáfűzték egy másik szöveghez, mely a ma­gyar polgári iskola eltörlését kérte. Mindezt a gonosz vezető­ség hajtotta végre s a derék svábok nem Is sejtettÄ, hogy az ö aláírásokat micsoda haza­fiadon célra használják majd lel Hitler ügynökei. Bdes naivitás I.. Vájjon van-e oty halandó, akivel et lehetne bttetod, hogy e Volksbund üy primitiv eszközökkel dolgozott ennyire ügyetlenül, hogy még a gyengeelméjűek ts rajtakap­hatják. Igaz ugyan — s ért ne feledjük et —, hogy a gombos­tűnek nemes hagyományai van­nak a magyarországi fasizmus történetében. Annak Idején a Bethlen tstván-féte frankhami­sítást úgy leplezték Itt hogy , valamelyik külföldi banfchtva- fa In ok gyanút Ingott a gombos- ' tűlyukakat nélkülöző szásztnm- kos francia bankjegyek láttán. (A franci dk ugyant« nem papír­szalaggal, hanem gombostűvel tűzik egybe a papírpénzt) Az­óta a fasiszták tanultak a matt­ból s mórt mér für ts odatűzfk, ahová tm*. Mégis csak gyenge tákolmány tehetett ax a fasiz­mus, bogy egyro-másra a gom­bostűn keli eteúsnda... Mindez a vokrtnmdlsták név- fegyrékénok eltüntetése, vala­mint a magyar Iskolát ettörőbt) kfvándk névsorának té*e csak később, a második Mvonásbvu tátmródofl le. A színjáték úgy kezdődött hogy először is kidobolták. „Je­lentkezni igazolásra!” No és m< történt ekkor! A hatóság, amely akkor még csak igen szvéwv mértékben volt demokratikus odacsődltette uz Igazolóbíioét ság été a tahi sregényebb.yfwa« tehetetlenebb rétegét, amelyről tüzetesebb vizsgálat néUcüf be­igazolódott, hogy a hitleri rund ’ szer lelkes támogatója volt. A másik réteg, a gazdag teteti burzsoázia, a helybeli hatósá­gok támogatásával gondosan távoltartotta magát az Igezoüá». tél s csak néhány hónap «bau! fával szánta rá magát, hogy mattjáról uzámot adjon. A néhány hónap nagy'MB, A gazdag svábok, akik előzőleg a iáin proletár-rétegéből a jobb sorsra érdemeseket bt bel érán- tolták a volksbundistiknak ml- nősülök közé, a rendelkezés ük­re áOó pár hónap Matt lélefe- zethez jutottak. Pompásan fel­készültek az Igazolásra, ékesen szóló tanukat szedtek teste, n oknyomozás regényes hátómfát építették M, korrupcióval meg- kentek minden kenhető!, gom. bős tűt és régi keltezésű feladó vevényeket szereztek b«, bi­zonyságául annak, hogy ók mér idejében tiltakoztak, ajánlót levéíbea. a vottsbund - ' áj fűén. Még a legravaazabb 9a káüs Is beleszédülhetett sz 8 „hazafias ellenállásukba-. így történt, hogy egy-fcft *» tatiaa szegény-paraszt áráé — (mert Ilyen Is akad etvétw r svábok között) -+~ a gazda vajgyáros, aki az SS-ösztek )>• versenyét az étel díjul szolgák ezüst serleggel tlsztette me« símén átcsúszott az igazol óh zottság hálóján, többi térsáv* a zsíros svábság csaknem vste mennyi tagjával együtt Ne gondoljuk tehát, hogy « svábság, mbit fiyen összetart Az eatlíhstt esetekből, atedyek a valóság közvetlen vtzsgálalás ■lapuinak, ktvOágUk, hogy * svábok is kifejezetten oszt&v harcot vívnak- Itt Is swatltM' éfl egymással a dolgozók és s zsírosok osztálya KI eegfttiri esen? KI Ing Itten vé^egna rendet teremteni! Egy, csuk egy legény ven talpon a vádé ken: a kitelepít ésl kormány hi' tos. Szíves figyelmébe ajárdjul a lentieket Dr. Győrr .Maos, A visszalévő vetésiéleségek számára még 17500Í kafasztrális bold vas vetet len Baranyában A szokztían időjárás megint az­zal fenyegeti s baranyai gazdákat, hogy hatalmas erőfeszítést köve­telő munkájuk gyümölcse esetleg '-.árba vész. A kevéssé csapadé­kos tél s a csaknem teljesen esőt- 'en Üavasz nemcsak a termést ve­szélyezteti, de akadályozza a me­zőgazdasági munkálatokat is, hi­szen sz elvetett mag nem k*p csírára. Meg te látszik ez * mos­toha tavasz az őszi vetéseken, de meglátszik azon is, hogy még min­dig 175.000 kataszfrálís hold van Baranyában veretlen s több féle vetésiéi »égből nem sikerült el­emünk a* előirt mennyiséget. — Iga» viszont, hogy a kukorica és a krumpli, amelynek vetésterülete *z előirányzat szerint 109.000, il­letve 15000 körül jár, még ezután kerül sorra, úgyhogy ha kávés eső lesz, a baranyai gazdák való- szinűleg nem hagynak kihaszná­latlanul egy holdat sem. A legújabb adatok szerint kidé gitőnek! mondható a vetésterv sze­rint előírt növényié! eségek eddig elért eredménye. A jelentések úgy tudják!, hogy a megyében az ősz- <wel elvetett 133.0CÖ kata t írális hold mellett tavasszal a gazdák 174.333 holdat szántottak alá. Né­mely vetésf éleségben meghalad tik, másutt viszont elmaradtak íz előírt átlagtól, a e»ek között vannak olyanok, amelyeket már csak egyébbel lehet pótolni, pld a tftTOszi búza, amelyből az elő íráziyyat 1000 hNd, a vetésterület viszont csak 163 hold. A több' arinyazáma így slakul. Árpából 15.710 hold var» elvetve, ami jóvn löbb »7. előirányzottnál. ZaH'.'i 17.782 hold, kevesebb, mint kel­lene. Kukoricára az r.!őfe,áűyzs< 109.000 hold, ebből mindössze 10-549 hold érleli a magot. Itt v»«. nak a legnagyobb pótolnivalók fl gazdáknak, de itt ia vau az al­kalom. hogy a még parlag földe­ket kihasználják, hiszen a korább vetésterület elszokta érm a 120-- 125 ezer kát. holdat te. A vétó» idő még rendelkezésre 4H. teh? pótolható f-fasonló a heíyret * burgonyánál te. ax előirányzói területnek csak a felét, 7962 hol­dat vetettek eddig el atmben a retőmagbíiny ia kőire játszik, — Sajnos napraforgóból sem aíkeru> az előírt területet bevetni, m<rl mindössze 1488 hold szerepel kimutatásban, » számításba ve't 25.000 helyett. Itt ’ebet és kel! i helyrehozni a ma!«az‘ást, mert a szükség parancsolja, a vetőmag rendelkezésre áll, s pusztán a szokást keíl legyőzői. Hüvelyes­ből az előirányzott 2500 hold he­lyett 600 holdat vetettek d. «ml nemcsak pótolható, de felül ia kell múlja az előirányzatot. Kö­lesből 8, zöldségbe W7, cukor­répából mindössze K5T2, ■ gyökér- félékből 3036, lucernából 2290, ló­heréből 1544, szálast« kin rmAuvhét 10.561, dohányból 303, kon dérből 121, lenből 58, egyéb kultúrnö­vényből 1397 kstssztriUis hoki összesen 74.291 hold dicséri a ba­ranyai gandákat. .Most még a szorgalom, a vetö- maghiánybúl adódott nrbér^'yw kiküszöbölése mellett az. 1 kene, hogy az ég csatornái megn> iljínaJÍ (fi, OUNáNTÚ!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom