Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-21 / 90. szám
o Vií᧠bZsUéÓA^i tqyteüfyeltk, / ŰJ DUNÁNTÚL Fetterjoszteftók tntönteté»re a széncsata pécsvidékí bányászhőseit — Nagy riportunk Pécsvárcd életétől n. pvfoiyam. m. szám SR -ft- ■!'*? 3:** f f ÍJ ■‘■■L A Pví t1" ÁRA: 300.000 PENGŐ PÉCS, 1048 APB1US 21. VASAIN AP Nagfar feltámadás Httjdn Gyufa írta: Bonéról esküdtek a farizeusok, kiknek álnok okoskodáuHát leleplezte ez Igazság hirdetője. Megtorlásért rajongtak a kufárok, kiknek üzérkedését megbélyegezte az ő ostort suhogtató keze. Az Attakok és a kofátok összeesküvése a latrok sorsára juttatta, ak: Bünden bűntől mentes volt. Mep- aláz tatsí és gyötrelem lett ősz törtéé**. A kereszt kin halála <. De a Halál nem vök örök. Fahn ma dott és aaelteroc die Iübmm hódít kétezer esztendő •tán ». Hogy biztatást és vigasztalást találjon benne minden, •mi i fai fa rettegve szűküljenek ériuh^től ki. álnok ok és Katátok. A feltámadás az igazak rémé •>«. Mert a kínhatá! nem jelent őrök megsemmisülést. he a mrg kínzott sutfítmr az embertársak •«ívében és szeretettben gyöke- todsik. A f<4támadás az álnokok evő- tohnének meghiúsítása. Mert kasszájuk időleges sikerét szerte- két latja a mnioen mesterkedésük ellenében is végül diadalmaskodó felismerés öntudata. Húsrét, a feltámadás napja, feük ünnepe lesz mindazoknak, •kik hinni és bízni tudnak. Akik ton adják át magukat » «tagg* nésnek. még akkor sem, ha »? irmán ykodok, wi árulók, az •mbsriesnég ellen összeesküvők •»unkája végkép felülkerekedni látszik. Keresztet ácsolhat, a kálvária ttját járhatja, a knfárkodó bü Jánvsagtól áthatott gonoszság. IV ha a megfeszített szelleme az hátságból táplálkozott és a sze fények, az elnyomottak üdvéért «pvetkezni a teitemaaas Az uj «lei A törekvés megvalósul^« Téli dermedtsége ntán feltámad • természet is. Csak a csüggedő «rnber hihette, hogy nem hajtattok soha többé fnss falvakat az •tozársdtoak látszó fák.. A zi- •tonkós, dermesztő téli ködöt taétfoszlatja a friss napsugár, tizedelnek a nemrég még fagyos mezők Megérkezik a tavasz A természet feltámadása Erre gondoljanak. akiknek tonmr nem tad áthatolni a sfiefi *öd homályán. Erre eszméljenek, •kik meggyötörve a havas riha- tak dermesztő hidegétől, kételkednek abban, hogy lesz még dc- [ta éfe- és melegével űj fletet fog ferjeszteoi az uj erőre kapó napMegn In?, tatás és k részen vedr *nlt ennek a magyar népnek osz- ^lyréaze. Olyan pusztulás, mint .•minő a mi ómegánkat megtépázta e«ak a történelem fognzo- •toqmbli lapjaim wm ffdjegyezve. indított küzdelemben bökött eh melyet az álnokok, a kufárok, az elnyomók ellen vitt Hanem elbukott azért, mert nem tudta magát összeszedni egv döntő, nagy erőfeszítésre mely megszabadíthatta volna azoknak uralmától. A magyar katasztrófa lénybe az, hogy ez a nemzet bele- tiirodött abba, hogy kufárok martalék ja Ügyen. Komoly ellen- állás nélkül engedte át magát a farizeusok mesterkedésének. Nem vett ostort a kezébe, hogy elűzze azokat hanem tűrte, hogy ami ostoros kézzel meg zabolázzák akik esetleg mukkanni merétssri lek vote*. Akik a nemzet javait és a nemzet erejét saját osztályuk és egyéni érdekeik szolgálatába állttól ták, akik a hazaárulást mimten természetes üzletüknek fog A magyar demokrácia számíthat hatalmas szomszédunk megértő és baráti támogatására mondotta a moszkvai ólról adott nyilatkozatában Nagy Ferenc miniszterelnök Az • meggyőződés alakok ki Mindenekelőtt hangsúlyoznom moudoit* a miniszter elnök, hogy a moszkvai út « magyar kormány kívánsága# volt. Olyan barátságos módos fogadtak b<n- nőtvket, ahogy még egyetlen le* győzőn wu«t kormáoyférfiait hsssak. Megaláz^ ^nmgkfaKWv» ^ Ettünk Mind .Sztálin mi»«« tereloök. mind Molotov külügyminiszter. «wod t többi mini-w tcwk nagy ntffeKlml fogadjak * Atvomiió hadseregek tői eltiporva •.földje, ftomokká lettek viruló 'árosai. Megsemmisültek a gar- ^Ikodást éltető értflsek. Efevnar.- Mlt annyi dolgozni és alkatai to- ember. ? Under, miért? án egy embcrboWogftó eszme *J°lfrál a tában vérzett és gyengült j*As »V okozta vesorlét? Talán a yfárság szellemét akarta seent- TPeitCl száműzni én az ábwVok [jtosterf hH6st juttatta énért n k il Ä uljám? Tárj c haladásért. ^5p?rrinak felemeléséért •vallott 'Jta és gyenge ^rőtnek elégtelen, buktatta élt »vem’ A uuagv*r katasztrófát - • te-v.i ü’irdenpél gvászosabbó, oem « afe felemeléséért napi, természetes uztattiknek te ták fel — ezek szegődtek el világuralomra törekvő német fa- keÖ tisztáknak szekértolóivá. Ezek szolgáltatták ki országunk minden erőforrását gazdáiknak, hogy aztán árulásuk bérét, természetesen az ország költségére, learai- gaíáz járja most kálváriáját a magyar nemzet és erre az úh-w ők iőweí tották. Az álnokok, akii « haza üdvéről ács váltok. miko •tijél zsebükre goruWtaW Akik salád politikájukat « rilágkultö rh védelmével indokolták, mikor legfőbb gondjuk ez volt, bogy saját népüké* minél •őtótehb tudatlanságban. elzirtíá^Kan é*. <4- nyomatásban t»rt«ák ok mdí*ot- íák népűnkre a *otivedéveket. de a szenvedést katasztrófává az fokozta, hogy az ország la kórsára érdemleges felm dnláí nélkül , vállalta a szerepet és sorsot, melyet farizeus kufáriai rája kimértek. Nem akadt erős kéz az országban. mely korbácsot fogjon a közéletet megszentségtelenftő gazok ellen. Mégis ki vannak azok onnét verve. Nem korbács, de fegyver verte ki őket Ezen fegyvereket azonban nem mag var hanem az orosz kezek forgatták Megtörve elnyomóink ereje. A íróiját fegyverek megvemntisftet- ték a magyar kufárok hatalmát Fs azellemét is? TV/to lett a mi közéletünk? Száműzve vannak a vajtető helyekről azok. akflc « nemre! boldogulása helyett csak saját gaz- dagodásnkpa gondolnak? Ki merne ezekre a kérdések n igennel feleárn? Magyar kálvária Magystr ka taaztróla Lesz-e ilyen kotasztrőfa után magyar feltámadás? Megiudnl have az. új flet, mely áj hajtó sokat csal elő a száradó fatör- z-sekre? lesz. igenis lesz fel támadási Nfeeindtrft az már a szovjet fegv- verék győzelme nyomán. Megtörvén a hazaámlők hatolni« erőre kaptuk az addig erőszakkal elnyomott igwr hazafiak és van már magrer kéz, mely kor- báosot suhogtat eredménnyel^ suhogtat. Munkáskéz Parasztkéz. Ellenség és álbarntok lefopól. Nagy Ferenc minfezterelnők tronbatua d. e. Bad« Antal tijékocta- táaügyi miniszter "Balogh István minis*ícrcirtökaégi illajntitkár. valamink a kölűgyaiiniajttérrum aaj- tóoaztölyinak vezarője társaságában a lapok politika: tnonkat&r- ssinak tijékoztatást adott moszk- út járói. minden felvetett kérdést. Magyar, ország kérdései is szóbak erűitek: A jóvátétel a két ország között, a műit évben kötött kereskedelmi szerződés előnyösebb kihasználásának lehetősége, vasutügyi kér dósét. Muvyarorazág pénzügyi helyzete, a magyar békecélok és obakerüit a hadifoglyok kérdése is. sőt a megszállásról is beszéltünk. Minden olyan kérdésben, amely a' két ország között intézhető el, konkrét és kielégítő választ kaptunk. * Sztálin mirvferBterclnök hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió független és önálló országnak tekinti Ma vwsrorszégot bennünk, bogy nagyhataánmk között is Jöhet önzetlen és kisnemzetek nek létre őszinte és baráti kapcsolatok. Közvetlen tárgyalásainkból «*t a reményt merítjük, hogy a magyar demokrácia vabUBeay- * uyi kérdésnek rocgoldisátw számíthat hatalmss szomszédunk megértő és baráti tároogetáaára. A Szovjetunió a legna^'chb ér- deklődéssol és megértéssel fordül a vele határos kis orsrigok felé, tekintet nélkül szók nemzett ősz- «letételére, — haogaólyozte a mi- íiszterelnök Majd a* újságírók által felvetett: kérdésekre válaszolt A Szovjetunió baráti jóindulattat viseltetik t Magyarország reális politikai törekvései iráni Lehetővé teszik a levelezést hadifoglyainkkal Gyöngyösi János külügyminiszter fontos nyilatkozata a moszkvai tárgyalásokról Budapest: Gvöngyőai János cüWgyminisztcr tájékoztat!* a magyar és kűtföidi sajtó kép vise lőtt magyar konoáoyküláöttaóg moaetlcvAi tárgynUaénark az ared- méayorrö! Kljeáeutetae, hogy a roosataraá iátogstéa otyum feűtaő- ségok között folyt te, amelyek egy n*gyh*ta.ioru részéről * kia- ncnwot iránti megbecBiÖéwét j«rt- tetták kifejezésre A Sztálin ^tveJuhvMcUnuMzoái tett látogatás alle Imával szóba kerültek a politikai és gaadasági kérdéaok, amelyek a magyar po- fttíkai étetek foglalkoztatják. A< cszmeesorc folyamán i mimsetw- einök saóbabozi* a gazdasági ne- héaaégekot. amelyekkel .Magyar onxignuk meg kell ktedeme. Erre maga Sztálin gcncralhsaai- nwsr tette^ fel a kérdést, hogy mi módon tudnának segíteni, majd ő maga adta meg a választ, amikor kijelentette, hogy a jóvátétel! szállításoknál megadják Magyarországnak a kedvezményt amelyben Romániát ás Finnországot részesítették, vagyis 6 évről 8 évre hcspzabbt- tották meg a fbaetési batáridő teljesítését. A magyar kite vél eiuéoyt aoknt togíaIkoetetja a haddogolykérdés. Sztálin grncrafaazimuax lehetővé tette, bogy a levelezés a hadi- fogtyokkal újból meginduljon, valamint a hadifoglyok még ezt p kezet. Ptem elég ervtyes, nem elég hatásos még az * subog- tatáe, de a kezdet megtörtént * folytatás nem maradhat el. A nrsgyar «envedést fWwr- ban magmr rirrvomoX okozták ts fokozz^ azt « a körübncuv Hogy a umgym nép jttyfigb^-e JÍC* sidlcanáiőL, ttfaésével i tlát a talpat feávérző kavicsok-' kai bcsxónüL Az elaymnélc hatalma megtört, M kdl immár végkw írAbaduImmk az 6 .szellemük nyűgétől k. Hórrvét napja v«*. A Megváltó b l támadását ünnepli a keress/ féay víláxr önngali annak 3rö- útet, hogy « kämen vadáéi n«m jdetttaáte a tueg»mtmjiial«-» inert az Igomt magzeervmteifem ni igazunk a magyar nép élt, W Uieje/őjénS hangja A mi i|p ■ ^ .yehge is volt arra, hogy szerte inegérthcsaák. A kruszeuvédés, a katasztrófa kellett ahhoz, hogy íclrázz* ezt az flnyonúttásbun mindent ettűrő népet, & megmutass» «toki a hely« utat De immár f elismer te azt és bármily na- tyok h a zökkenők, nem tér le ■ óla többé A magyar katasztrófa a magyar feltámadás kiindulása E kérdéaekcn kívül szóba kerültek politikai kérdések is A cns» gyár kormány tájékoztatói 8 tojv- jét kormányt a maga éftásponíjé- ról í pofrtiVai ás békecélokot ib tetőleg. Ez arra enfled követkse- tetei, hogy a Szovjetunió a reális politikai törekvések iráni h-urátf jóindulattal viseltetik és méltányolja a nehézségeket, amelyek a magyar demokrácia vállatr« »úlyosodoak Gy&igyőti ktűügymimaztar hangoztatta végül, bogy a magva* kormányküldőttaég tagjain«! •}gm mélyebb élménye a Sstáliavn*: va á t*Jé Urasát vök. lett Kemény, kegyetlenül kmnénv volt « tél De egyre mmnienbbr» ,záll a tavaszi nap. a magyar óe- nokrácia üdítő -vuga.es .i óta Vlég esek rügyeket te\*y:r csak bimbókat melegít yl kertész gondoskodáan mcUHt árnyas levelek lesznek a bs'.v.vs:^» rügyekből. Es gyümölerec. órtfe majd a ma meg csak testek bimbo.
