Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-14 / 85. szám

( PMoMtifefa/Mziek zqy k$ amelyen öntudatra ébredt és mindörökre összeforrott a magyar asszonyok tábora Nőgyfilős aromára méltóbb h<>- iyet élképzelm sem lehet, mint a zene birodalma. Országos hír­verés nem előzte meg. Találko­zónak indult. Testvéri kézfogás­nak volt szánva» Mégis történe­lem lőtt belőle. Évszázadok el­nyomása szabadult itt fel Egy második ezerév kezdete itt érle­lődött meg. így éreztük. Sza­badságharcosok. mártírok, név­telen hősök szelleme itt van kö­zöttünk; . A szavak jenijében valóban épzeugés. A kisugárzó erőkben földindulás Az orgona a háttér­éi . most szinte templommá avatja a helyet. A mikrofonasz­tal- szószékké vált .Igehirdeté­sek napjai voltak ezek. A föld, az ég narsonázoft velünk és bennünk. Az orgona alatt élő, hangtalan orgonasípként a Beszkárt nu>z- du'atlan női dfszőrsége. Mind nő-rövetségi tag. Misei arra kérjük a szünetben őket. pihen­jenek ~ megütközéssel néznek rí Ezt a szót nem ismerik. Italában egyszerűség, egyön t<-- «ég. egység jellemezte ezt a nő seregszemlét. Nem volt ri­koltó srín, vásári hang Cifráié? rúzs. pipere, illat mellőzve Csak a zászlók színe -irított a virágok 'llata bódftott LEGNAGYOBB BECSÜLET I az oly sokszor megvetett fej- ícendőnek volt Visszavonhatni!» nul bevonult a parlamentbe és megkoronázta hős asszonyok fejet A kongresszus éjén ogy valódi nagyasszony. Tildyné. ki boldogan kiáltja oda a fejken dósok felé. én is alacsony sor­ból jöttem összeesküvésre szó­lítja fej a nőket És jön a vissz hang a másik oldalról — Ráko sítől. Csatlakozik az összeeskü véshez Egy pillanatra megáll « történelem. A szavak mögött most fog kezet egy egész, or szág. A mikrofonnál egy finom je­lenség. Felismerjük benne előző napi szolgálatkész fnradbafai- lon kísérőnket. Ma vqn a leá­nyának fiz esküvője. Mégis itt va Etpt> az összeesküvésen Ilyenekről mondta Tildyné: a nószövetségi tagot arról le.het megismerni, hogy jobb és több munkát végez Kfn.öN ÉLMÉNY ?gy-egv központi személye •'gyík zengőhangú, vezetésre ízületet!. Viharban úr lenne a vizek felett. Másik gyujtószavű harcos mozgalmi nő. Harmadik meggyőző beszédű lelkes szer­vező És .mindezek felett egy tatot keltő ezüsthang: Tildy- ne Emelkedett hangon evangé­lium szavával bizonyítja, méltó a munkás az ő bérére Majd egy éreharang. Rajkné szava mely baszkén rúgja: minden szent 'őttünk. vallás, s béke. a sza badság. De legszentebb a de cokracia. De sorakoznak a puszták, fa), vak. pvárak asszonyai. Dübö­rög a föld alattuk, mikor föle­melt fővel a mikrofon elé lép­nek. Előre remegünk a várhat»' es >dától És jönnek • csodák 'THARSÁROK, ALFÖLD, ÚJPEST. Szlovák földmíves asszony eg\ - szőrű szavával világraszóló igaz- sá rőt mond. Nem az a fontos, müven nemzetiségűek vagyunk hanem az, hogy annak az or­szágnak a demokráciáját erősít­sük, melyben élünk Az utóbbi évtizedek diplomata) tanulhat­tak volna tőle. Maid jön egy üzenet a viharsarok asszonyai­tól Reájuk mindenkor lebet számítani, építeni. Alföldi asz- szonyok kiáltják ki magukat: mi vagyunk a falat kenyér, nélkü­lünk nincs vérkeringés. Újpesti üzemi munkásnők, kik vasúti nInkákat hordtak ag újjáépítés­fp u auwáNT» her, fogadják, hogy a vasútat nem engedik többé felrobbanta­ni. Érettségizett nőt megszénye- oítő felkészültséggel feljegyzés nélkül, szabadon ad elő egy há­rom elemi iskolát végzett pusz­tai asszony. Kisváros tanítónője sürgetően fordul az értelmisépi- zettek felé, hojoljanak össze a munkáé ós para«ztasszony együtt uomzet bölcsője felett. Egy nő a szeretetröl, mint létező csoda­fegyverről beszél. A jugoszláv delegáció harcoktól edzett, mar­kánsarcú. vezetője a szem vilá­gosságához. fényességéhez ha sonlítja a szabadságot. Csanád- megyei tizenhárom gyermekes aaya a háború ellen tiltakozik. Hót élő, pompás fiúgyermekét félti. Az egész kongresszus fel­állva ünnepli a le.gigazibb anyát Bihajrmegyei falusi asszony szülésben elhalt asszonytársai­ról beszél. Husszonöt éve nincs orvos a faluban. Vád é« ítélet a múlt eilen. Ilyen volt tehát u icinzct mentés, a család szentse- :o az elmúlt huszonöt év alatt? Majd egy férfiszónok: Veres Péter, ki a ziillesztő modern­kedés ellen emel szót. Olyan mint egy igebirdotő, mikor el­magyarázza, miért ember a nő? A LEGNAGYSZERŰBB JELENSÉG mégis egy mátészalkai egyszerű asszony kitárt karokkal olyan, mint egy élő feszület., Szilárdan Adunk, mint cédrusok mond- iii Necsak néhányan üljenek élet terített asztalához, míg ■ dióknak csak a morzsa juí \ gyermekünk sorSn felett ren­delkezni csak anyák jussa lehet Le nem írható lelkesedés, lá­tlak döngetik ütemesen taps he­lyett a padlót. Ezernyi torok kiáltja, kérdi a nevét Talán megérzés- ez is. Hogy erről a névről még sokszor fognak hal­lani. Bemondják Dér Sándorné. Egyszerű név. Magyar. Nem mondta fé.ltéglávs) mellverege- tőn Csak bizony irtotta Általá­ban keveset hallottuk ezt a szót. Viszont nagyon sokszor éreztük i jelentősegét. f:'s ez a fontos. Akikről itt ma hősi ének zen­gett, azok is magyarok voltak — cselekedeteikben. Egyik a víz­művek felrobbantását akadá­lyozta meg, másik ejtőernyővel ugrott le — hazát mentve. Voltak a kongresszusnak is hősei. Egyik a rendőrgárdából előzőnap összeesett a kimerült­ségtől, ma mégis itt van. Másik a szanatóriumi pihenését szakí­totta meg. S mikor két legtöbb gyermekes anya, a kongresszus két legidősebb asszonya virág­csokorral köszönti azokat, kik­nek e szép napokat köszönhet­jük, utat törnek a könnyek. Sír a kongresszus Eszükbe jut, va­lamikor csak tái\coló kongresz- szusról hallottunk. Lélekemelő pillanat, mikor a tizenhétével mezőkövesdi le­ányt az elnöki székbe ültetik. A fővárosban először járt tájéko­zatlan kisleány pillanatok alatt beletalélja magát helyzetébe. Olyan tnngabizón vezeti be elnöki székéből a soron következő fel­szólalót, mintha egész életében ezt csinálta volna. Majd még egy történelmi pil­lanat, illetve kézfogás. Az or­szágos elnökség újirayálasztá- «akor az első demokratikus női rendőr kézenfogva vezeti az el­nöki emelvényre a köztársaság elnökének feleségét az ország első asszonyát. Megindult a vi- rágköszöntes áradata. Tildyné a kpzeibe temeti arcát, hogy ne lássák könnyejt. A kongresszus ismét sír. Ezút­tal nem női gyengeségből. Büsz­keségből. Ujongásből. Hogy ezt h pillanatot ezt a három napot megérhettük és átélhettük Mert valóban csodák történtek ezen a kongresszuson A máso­dik harmadik napon már sok férfi állt szótlanuJL ihlettel az oldalfalak mentén. Eljöttek megnézni, miként lehet létrehoz­ni azt, mi nekik oly ritkán sike­rül: az egységet Egy a kongresszuson elhang­zott remekmondás szerint: egy papírlapot könnyű elszakítani, de ha könvvbe főzzük, nincs erő mi széjjeltépje. Végül egy végső, nagy igaz­ság: nem az, alsóbb néposztályo­kat kell megtanítani a szociál­politikára mert azok magukban hordozzák azt. Sándorné Géezy Maorin Történetin eche—nagyohnah Munkái ünnepségek, gyűlések) alkalmával, ha az ember, mint; hallgató vesz részt a tömegben, i akaratlanul is el-élkap egy-egy- suttogva elejtett megjegyzést, a szomszéd — hallgatók egyikének — másikának ajkéról, amint ugv elfojtott közbeszólás helyett ocla- súgja az ismerős szomszéd hall­gatónak, hogy aszondja „milye­nek is ezek a nemzetközi zocik ■ agy kommunisták 1 lám, bogy kisajátították maguknak a ml Himnuszunkat, Szózatunkat! Bez­zeg azelőtt csak az. Inter nácin né lé meg a Marseillaise volt ne­kik szalonképes! Hogy rnegvá) toztak De vájjon őszinte-e ná­luk ez a nemzeti alapm helyez­kedés vagy csak ámítanak ben nünket tlvetéu taktikázásukkal?' Mondjuk nyugaton a szemébe névtelen és ismeretlen hallgató, azaz hogy suttogó szomszédunk­nak, hogy , igenis őszinte ré­szünkről ez a „nemzeti alapra helyezkedés“. És némi tévedést létünk abban a megjegyzésben vagy inkább feltevésben, mintha mi szocik és kommunisták meg­változtunk volna. Mert változás valóban történt, csakhogy az nem nálunk, nem a mi ideoló­giánk vagy nemzeti érzésvilá- gnnk területén ment végbe. Mert mi azelőtt is jó hazafiak, jó magyarok voltunk, csak éppen nem voltnnk érdekhazafiak. Mi ezért a magyar házáért többet áldoztunk, többet véreztünk és szenvedtünk akár az államfenn- tartó mnnka területén, akár ott. • ahol fegyverrel a kézben vérezni és esetleg meghalni 1* kellett Azért ■ hazáért, amelyoek p*. dig ms eddig nem voltunk egész­emberszámba vett fiai. Hegy­imért nem? Azért me.rt ebben a hazában eddig nekünk csak a PMelegségekből jutott ki a tel­jes rész, de a jogok legelemibb részéből is kizártak. „Hazátlan bitangok“ voltunk mi ebben a hazában és mivel a jogokból ki voltunk rekesztve, hát bizony önkéntelenül ia kirekesztettnek érezhettük magunkat a németi közösségnek külsőség-számba me­nő megnyilatkozásaiból is. Ma azonban minden másként van itt és éppen ez a körülmény magyarázza meg, hogy nem mi változtunk s hogy mai magatar­tásunk igenis őszinte és nem tak­tikázás Tehát a helyzetek vál­toztak meg és nem mi. az embe­rek. A .n.azátlau bitangok" a haza teljösiogú fiaivá, polgárai­vá lettek. Amit a megbukott re­akciós, elnyomó államrendszer megtagadott tőlünk: ez emberi jogoknak ma. a demokráciában, mi is birtokosai vagyunk. Sőt, most már csakis mi, dolgozók te­kinthetjük magunkat igazán nemzetfenntartó osztálynak mert a mi munkánk tartja fenu az államot, enélktil minden ösz- szeomlana. A kizsákmányolok, a herék nemzetfenntartó voHa aljas csalás volt 8miért azt ér­demelnék meg ezek. hogy most már mi tagadóik ki őket a nem­zeti közösségből, fosszuk meg őket emberi jogaitól, ahogv ve­lünk szemben cselekedték ők ezt évezreden keresztül. Mert ez a jogfosztás csak halvány után zata volna annak, amit ők gyakoroltok mi velünk, dolgozók­kal «rsanben Wi/azen ml mun­kánk dolgozó m álla mfeni tartó mivoltnokná! fogva jogot for- málhaitunk mindenkor arra hogy emberszámba vegyenek, de mire volt alapozva a herék és naplopók kiváltsága’ Nagy köl­tőnk: Petőfi, már joggal kér­dezte száz évvel ezelőtt: ..Miért vagytok ti hatalmasok, miért a jog éppen tinálatok? őseitek megszerzők a hazát, de rajta népizzadás csorog. Igen. megint csak visszatértünk az emberi jogok igazi forrásá­hoz, amelv nem lehet más, mint a munka, a társadalom, államot fenntartó mnnka. A feudális-re­akciós államrendben persze nem eszerint mérték :iz emberi jogo­kat, hanem fordított arányban. Ebben külöbözik legélesebben a most letűnt rendszer a most iz­mosodó, fiatal demokráciától, amelynek még tovább kell izmo­sodni. egészen odáig, amíg való­sággá válik az az áliamkormány- zati, vagy hu tetszik: illaroböl- cseleti tétel, hogy csak annak van joga az élethez, aki arra munkájával jogot formál Ami más szarvakkal annyit jelent hogy ak) nem dolgozik az ne is egvék így mostmar leszűrhetjük a következtetést, mint történelmi leckét nagyoknak és kicsiknek egvaránt, akik elvitatni szeret­nék a dolgozók jogát altól hogy magukat nemzet és állam fenn­tartó rétegnek vagy osztálynak léptessék elő. Hát nem lehet ezt elvitatni, mert ma aztán valóban mi, dolgozók vagyunk ; vázán az államfenntartó osztájy Mi tart­juk fenn ez államot munkánk­kal. arcunk verejtékét hullató munkánkkal. Minket illetnek meg a jogok mert az állam mi vagyunk. És mi vagyunk a nem zet ie mindez ami az államfenn- tHrtn nemzet fogalmát jelenti, mibenntink. a mi osztályunkban nyer megtestesülést A mi te­remtő munkánk minden jognak forrása Nem bitoroljuk tehát a letűnt hisszük, hogy örökre letűnt — „történelmi osztályok" jogait hanem cSak éppen hogy visszavettük tőlük azt. and eddig is minket illetett volua meg ha lett volna <»ddig is igazság a földön. Befejezésül is hadd idézzük a már fentebb idézett nagy ma­gyar költőt- ..Haza csak ott van. ahol jog is van". A dolgozók mil­lióinak eddig itt nem volt joga. mégis hullatta verejtékét és vé rét egér! a hazáért ez a jogtalan nép, csak így állhatott fenn ezer esztendő viharában ez a haza amely valójában nem is volt az övé, mert annak javaiból és jo­gaiból kizárták elnyomói. Mint fiogv pedig a jogok most vissza szálltak azoknak ősforrásához- s munkához, igy minden ozzel- járó külsőségszáraba menő meg- nviltkozás is ereded formájában jelentkezhet tehát a Hítnuurz is a dolgozók ajkán, akik most már egyedül jogos birtokosai - munkásvoltuknál fogve — min­den jognak, ami csak dolgozó em)>ert megillethet. (m. j.) — Pécsi és járási kovácstparo- > sok figyelmébe. Helyesbítés. Érte-1 sütjük kovácsi párosainkat, hogy aj kovácsipari irányárak szorzószáma{ !94f>. április 14-t.ől nem 40. hanem ^ 33 (harminchárom). — PAszerkereskcdök figyelmébe. A Pécsi Kéréskor!ók Testületé fel­hív)« a lűszerkeresVedőket. hogy hétfőn délelőtt az újabban kiuta­lásra kerülő gyufautalványokat ve­gyék át. BEK íjDOJAHASJELENTéS Várható idő: Gyenge **éi ki­sebb íelhöátvonuUsok, valószínű­leg eaö nélkül. Étjei ismét erősebb lehűlés, néhány helyen gyenge talajmenti fagy. A nappali hőmér­séklet alig változik. &c*öpengö; 133 pensé EÜe*näUk 1 Ba$é stcáz&MnesteU... Ahogy óit, csendben, elhagya­tottan, úgy ment el tőlünk a béke­évek, meleghangú, egykori ünne­pelt énekese. Bihari Sándor Akik ismerték fénykorában és mi akik még akkor kezdtük újságíró, pá­lyánkat. amikor Bihari Sándor bár­sonyos hangja megdobogtatta s pécsi asszonyok és lányok szivét, mi tndjuk, hogy kije volt a ma­gyar színészetnek az a Bihari Sán­dor, aki esztendőkön át a legldn- zóbb nyomorral küzdve, mindenki­től és mindentől elhagyatva, élt itt Pécsett. A boltivköri remete egye­dül. éveken át húzódó betegségé­vel, koldusszegényen, alamizsná­nak is kevés nyugdijából tengőd­ve, soha jól nem lakva tűnődött a magyar színészet örök sorsán. Mart ez a magyar színészet szomorú és mindig megismétlődő, sorsa. Amíg sikerek kísérik pályáját, addig ott vannak a barátok, a rajongók. amlKoi lealkonvodih ? Jupiter lámpa elhalkul a taps, mentákul a siker, szárnyát veszti a szár­nyaló hang, egyedül marad, egye­dül a bús, kietlen öregséggel, egyedül a kevés kenyérrel Bihari Sándor akinél szebben talán «enkl sem énekelte Bagó strázsamester belépőjét, aki a legglcsesebb ma­gyar nótába is lelket, élete- ön­tött, akit egykoron egv orszáo ün­nepelt, utolsó éveiben jól sem lak­hatott Az 6 tragédiáját rwéq te­tézte mindnyájunk közös baja, as infláció, mert ft egy békebeli va­gyon árnyékában, egy emeletes ház tulajdonosaként nvnmorgott és éhezett. Tegnap, szombat délnláo a oécsi színészek temették el Bihari Sán­dor! Talán megbocsájtja. de én nem men lém el a temetésére ami bizonyára nagvon szép és ünnepé­lye* lehetett, hisz temetni mi ma­gyarok mindje tudtunk. Bizonyára szónoklat lr elhangzott sírja le­lett, amiben a halottat a magyar színészet halottjának aposztrofál­ták Valószínűién Így lehetett Én azonban azt szeretném máz «qy- szer hallani, hn*rv « szónok egv élő s*.tné**f ,, magyar színészet élőjének lsmrr el *« irondoskodlV Is róla, lehelőlen akkor amtknr még nrm halt éjien. (IJ ELADÓ Pécs, Fereuciek- n. 46. sz. alatti Értekezés; Budapest, VUL, leleki-u. 14/a. Telefon: 385-55 Braun István vasüzlct. — Felhívás. Tekintettel arra, hogy a raálomi lövölde területét vállal­kozók bérbevették, ennél fogva a legeltetés és a fűszedés tilos, amin: a kifüggesztett táblák is azt mu­tatják. Ezenkívül a terület még egyelőre veszélye« Is, mivel fc’ nem icbbanJ iőszei- és gyuta'- szanaszét hevei, miért!* ai'eMjé' Vaie’jKaző bel«a»t»kárt • véHslkr zók falelfteséget nem vállaltainak — AZÜJ DUNÁNTÚL MOHÁCSI FIÓKíCIADOHI VATALA. Lapunk kiadóhivatala, hogy a mohácsi elő­fizetők és hirdetők kényelmét elő­segítse, Mohácson üókkiadóhi va­ult állított fel. Az Új Dunántúl mohácsi Hókkiadóhivaútla a Ktv rotja-száflóva! szemben, Vareska Lajos újságterjesztő üzletében nyílt meg és ot( Vladóbivatall át*kon lehet lapunkra előfizetni é- «oba» hirdetéseket feladni A Magyar Nők n«mokr«Hk»< Szövetsége értesíti tagjait, hogf vasárnap, 14-én délután 5 órai kér­dettél műsoros családi-délutánt rendez, amelyre tagjainkat és ven­dégelt szeretettel meghívja „ Ve­zetőség. —^ Schmoll Bison — Bort cipőkrémek minden színtan. Tangó parkett paszta hi «a tata1 inidgpesti árban Kallós-illatszer- tárWij, Bajcsi Zsilinszky-út "• sZ­— A Magyar Nők Demokrelrkn1' Szövetségének somogyhánveleleP1 csoportja isméi szép példáját adta remoslrdkőségének MüVedvelö elő­adásokból befolyt tiszta jövedel­mét 30,000.000 pengőt e gyermek- akció tavára küldték központunk­ba, melyért ezúton ts hálás kö­szönetét fejezi ki az MNÜ^» tő*­popt.ja Óráé- ée aranyműves p-V?" ma »'tokHrAf.vign áprtlb hétfőp de’idán Ü5 órtufor lést tart az Tparteriíjleteu.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom