Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-10 / 81. szám

Az Uj Dusántól előadásai Mohácson Vasárnap művészt műsor keretében rendezzük meg az olvasóközönség és a szerkesztőség találkozását Az Uj Dunántúl szerkesztőst*-1 ge célkitűzésének megfelelően I és korábbi kezdeményezésének j folytatnsaképen a város élvonal­beli művészeinek társasagában vasárnap Mohácsra látogat, liogv Mohács közönségével is művészi' műsor keretében felvegye a köz­vetlen érintkezést. A modern, demokratikus sajtó szellemét szolgáljuk akkor, amikor személyes látogatásaink­kal és olvasói értekezleteinkkel lebontjuk azt a válaszfalat, amelyet az elmúlt rendszer a sajté) és közönsége közé épített. Mohácson az Uj Dunántúl rende­zésében két előadást tartunk, az egyiket a város összii/emi mun­kássága számára délelőtt lí órakor a Selyemfrvár nagytermé­ben. a’másikat délután fél 6 óra­kor a város értelmisége* és ha­ladó polgársága számára a Vá­rosháza dísztermében. A műsor művészi részében \árady Gyön­gyi és Dékány László, a pécsi Nemzeti Színház tagjai és Nád-tv Pál színművész lépnek fel, mig a szerkesztőségi műsor részben Csuka Zoltán szerkesztő, dr. Bé~ ky Julia és Rózsai Katalin, a lap belső munkatársai szerepel­nek. A modern sajtó és a közön­ség viszonyáról, valamint aktuá­lis politikai kérdés« kröl Révész Gy. István, a lap főszerkesztője fart beszámolót. Utána hozzá­szólások és vita következik. Az Uj Dunántúl mohácsi elő­adása iránt a varos közönsége részéről pártállásra való tekin­tet nélkül máris igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg. Mint Pécsett, úgy Mohácson is ösztö­nösen megérezte az olvasóközön­ség, hogy az az uj szellem, ame­lyet ezek az olvasói értekezletek sugároznak, számára csak előnyt és gazdagodást jelentenek. Mindkét előadás teljesen díj­talan és arra minden érdeklődőt szívesen várunk. Uiabb fordulat a helvehelyi orvvadász ügyben Az apa IclahasztoíSa magái Jelentette az Uj Dunántúl, 'hogy hétfőre virradó éjszaka halálos szerencsétlenség történt a hetvehelyi erdőben. Ismeretlen tettes halálra sebezte Tóth Géza 14 éves bakonyái fiút, aki sebei­be belehalt. Már kezdetben az a gyanú merült fel, hogy orvvadá­szaton történt baleset a fiúval. \ körülmények folytán már kezdetben úgy látszott, hogy a fiú édesapjával ment ki orvvn­dászatra és az apa véletlenül agyonlőtte fiát. Ezt a feltevést alátámasztotta uz. hogy az apa sehol Se volt található. Most a gyanú bizonyossággá erősödött. A vizsgálat ugyanis inegtulália az apát is. de már szintén hol­tan. Valószínű, hogy a szeren­csétlen apa, lelkiismeretfurdnlá- sa miatt végzett magával, mi­után fiának életéi véletlenül ki­oltotta. Egy hold szántás — hat napszám Volksbun-jista paradicsom Hásságyon, ahol „rövidesen vége a demokráciának“ i A kis bárányán)ügyei Hássáqy nem tud földet művelni, azt a .fe­kőrségben nem valami erős lábon áll a demokrácia. A .felelős pozíciókban ülők min­den eszközzel megakadályozni igyekeznek a telepesek emberibb életét, boldogulását. A falu volksbundteta lakosai he­lyébe telepesek kerültek. Azaz csak kerültek volna, ha a Föld- igénylö Bizottság elnöke, Martin, volt hadnagy úr, aki jelenleg úi gazda, s mint ilyen, 40 hold bol dog birtokosa, nem akadályozná meg minden úton-módon azt, hogy végre megkapják új birtokaikat. Martin úr azonban, miután mint ősrégi földműves, a legjobb szőlő­ket utalta ki magának belsőségek­kel együtt, tovább nem érdeklő­dik a földosztás iránt. Ma nélui mégis kényszerül erre, akkor is igyekszik a törvényben előirt terű: letű birtok helyett minél kisebbel kiszúrni az igénylők szemét. Ezzel szemben a volkshundisták hervadhatatlan érdemeikre való tekintettel, ma Is bent üljiek gazdaságukban. Ha a szegény telepes .bejelenti igé­nyét igásállatokra, amelyek nélkül leletet kapja, hogy forduljon a svábokhoz, azok majd felszántják a földjét holdanként hat napszám ellenében. Nem csoda, ha ilyen eljárás mel­lett a volkshundisták napról-napra szemtelenebbek. Nyiltan hangoz­tatják, természetesen Martin elnök úr csendes jóváhagyásával, hogy már nem tart sokáig ez a ma­gyarországi demokrácia, nemso­kára feljön újra az ő napjuk, akkor pedig a telepesek örülje­nek, ha ép bőrrel szabadulhat­nak Hásságyról. Ilyen körülmények között való­ban lehetetlenség tavaszi munká­kat végezni, ami pedig a kormány gazdasági programjának alapja. Felszántatlanul hevernek a földek,- a telepesek pedig tehetetlenül ököl­beszorított kézzel nézik, hogy vi­rul. Fogy izmosodik a reakció náluk. Türelmük azonban már nem so­káig tart. lassan végére járnak, akkor pedig, ha addig intézkedés nem történik, a legradikálisabb úton tesznek igazságot Hásságyon a svábok és reakciósok között. Hat évi (egyházra ítéltek egy telepest mert megölt egy sváb gardát A megoldatlan sváb kérdés és v. telepesek rendezetlen helyzete egymásután szüli a szerencsét­lenségeket, amelyekben rendesen ketten fizetnek rá: az áldozat és a tettes. Ilyen ügy foglalkoztatta köd­dé,. n pécsi törvényszék büntető tanácsát. A vádlott Pál Meny­hért "0 éves hidasi földműves szándékos emberölés büntette miatt került a bíróság elé. mert rnnlt év december 18-án agyon­üt" te Stifter Henrik ottani sváb gn :ilát. A főtárgyaláson Pál nz- ■;i) védekezett, hogy önvédelem­ből tette, ninit tett. Előadta, hogy <;gv fejszét kért Stiftértől köl­csön. A sváb gazda, akinek a Lazában lakott Pál, nem adta kölcsön, arra való hivatkozással, hogy a fejsze nyele eltörött. a UJ DUNÁNTÚL Pál látva, hogy ez nem igaz, el­vette iőle, mire Stifter rátújnadt Ekkor védekezésül a fejszével fejbe vágta Stiftert, aki össze­eset*, beszállították Pécsre, ahol a klinikán meghalt. Több tanút hallgattak ki. akik azonban nem támasztották alá Pél védekezését, s azt bizonyí­tották. hogy Pál szükségtelenül, indulatában ütötte agyon a sváb gazdát. A bíróság ilyen körül­mények között megállapította Pál Menyhért bűnösségét a vád- beli cselekményben és ezért hat évi fegyházra Ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Tom bor Jenő vezérezredes A MTI jelenti: A köztársaság el. nöke a miniszterelnök előterjesz­tésére dr. Tombor Jenő altáborna- ! gyot 1946. május 1-vel vezérezre­• rloccn Plfí. Hazánk és a nagyvilág A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság jubiláns közgyűlése Érdekes napja lesz a mai, szerdai, a „Hazánk és a nagyvi­lág“ c. előadássorozatban. Ugyan­is fél 5 órai ezdeítel (és nem fél 6 órai kezdettel, mint azt té­vesen írták), három kiváló elő­adó szerepel együtt 25—25 per­ces előadás keretében, éspedig: Münnich Ferenc dr„ Pécs város főispánja: Magyarország és Len­gyelország, Body Imre dr., az egyetemi . Kisebbségi Intézet ügyvezetője; Magyarország -és Németország és Kardos Tibor dr., egyet. m. tanár: Magyaror­szág és Olaszország címmel ad­nak elő azokról a gazdasági po­litikai és kulturális összefüggé­sekről, melyek a múltban fenti Országok és Magyarország között kimutathatók, és amely kapcso­latok a jövőben bizonyára kiha­tással lesznek (természetesen más módon! müiha múltban) ha­zánk jövőbeni helyezőiére is. Kívánatos a helyeket időben elfoglalni, mert az előadás pon­tosan kezdődik. , A/i előadások színhelye: a vá­rosháza közgyűlési terme. , Ne bocsássuk e- mun­kából a kitelepülőket A MOT. jelenti A Szakszerve­zeti Tanács az alábbiak közlésé­re kérte fel a Magyar Országos Tudósítót: „Tudomásunkra jutott, hogy egyes munkaadók elbocsátják a kitelepítésre jelentkezett szlovák anyanyelvű munkatársakat. Fel­hívjuk az üzemi bizottságok fi­gyelmét ezen eljárás helytelen vitára. Az összes kitelepítésre jelentkezett szlovák anyanyelvű munkatársak visszatartandók az üzemekben mindaddig, amig ki- költöztetésük aktuálissá-válik. Szakszervezeti Tanács“, HIMSl Mám 9íi líraién» Misuse Az OTI pécsi kerületi pénz­tára. értesíti az érdekelt munka­adókat. hogy a háztartási alkal­mazottaknak járulékfizetés szempontjából irányadó, tényle­gesnek tekintendő havi javadal­mazását az intézet központi igaz­gatósága 1946 március 1-től to­vábbi intézkedésig 500.000 adó- pengőben állapította meg. A háztartási alkalmazottak után is, úgy mint az ipari alkalmazottak után 1946 március 31-ig a kere­set 14 %-Ái. április 1-től pedig 20 %-át kell járulék címén a bérfizetés napján az arra a nap­ra érvényes jelzőszám figyelem- bevételével az. Intézet kerületi pénztáránál (Pécs, Munkácsy j Mihálv-u. 19. sz.) befizetni. Ezek j szerint tehát egy-egy háztartási j munkavállaló után 1946 március j hónapra 42.000 A. P., 1946 ápri- * lisra és az azt követő hónapokra pedig 60.000 A. P járulékot köte­les a munkaadó minden külön felszólítás, vagy fizetési megha­gyás bevárása nélkül befizetni. A teljesített befizetésektől füg­getlenül az Intézet kerületi pénztára negyedévenként kirovó értesítést küld a munkaadóknak, amelynek alapján a munkaadó a kirovás helyességét ellenőriz­heti. A kirovás ellen annak kézhezvételétől számított 8 na­pén belül lehet felszólalással él­ni. Ha a munkaadó a kirovási időre esetleg kevesebb járulékot fizetett volna, a különbözetet végrehajtás terhe alatt a fizetési meghagyás átvételétől számított 8 napon belül a befizetés napján érvényes jelzőszám figyelembe­vételével köteles befizetni. Egyidejűleg felhívja az Intézet azokat a háztartási alkalmazot­takat foglalkoztató munkaadó­kat. akik az 1946 március havi járulékot még nem fizették be. vagy a most felemelt összegnél kevesebbet fizettek, a járulekot haladéktalanul, a különbü * etet “dig 8 napon belül annál is in­kább fizessék be, mert ellenesei­ben a járulékkülönbözetet a be­fizetés napján érvényes szorzó- szúrn szerint hajtja be a kerületi pénztár. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A t«-49 TELEFONSZAMOT! A fennállásának első évfordu­lójához elérkezett Magyar Szov- ’ jut Művelődési Társaság jubiieu-J ma alkalmából közgyűlésre hív-1 ta össze tagjait. A Társaság hi- * vatalos helyiségében összegyűlt! nagyszámú hallgatóság előtt dr. Boros István ny. főispán elvtárs a Mngyar-Szovret Művelődési Társaság Pécsi Csoportjának! el­nöke tartotta a megnyitó beszé­det. v Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Társaság neon alkalmi egyesülés és nem kényszer ha­tása alatt létrejött alakulat. Az fV.zszeriiség. politikai és társa­dalmi érdekeink, valamint az a tény, hogv a Szovjetunió szám­talan esetben megmutatta a ma­gyar nép iránti megbecsülését, azt kivénják. hogv mi vele zesmben baráti érzést és megér­tést juttassunk kifejezésre. Tár­sasagunk tagjainak különösen meg kell érteniük, hogv mint politikai pártok felett álló kultu­rális alakulatnak tisztán a józan észszerüség alapján ápolnia kel' a Szovjetunió vili fennálló barát­ságunkat. azzal a Szovjetunióval riiiclv a múlt értékei* nemcsak ) tmentetío hanem azokat úgy a tudomány, mint a művészet és irodalom terén a legnagyobb tö­megek bevonásával nagymérték­ben fellendítette. Társaságunk megalakításával nem az a célunk, hogy elszakad­junk nyugattól, hanem az, hogy ne zárjuk el magunkat kelettói. attól a hatalmas birodalomtól, amelynek megszületése történel­mi fordulatot jelent az emberi­ség életében. Az oroszok nem avatkoznak bele országunk bel­politikai életébe: nem kívánták, hogy mi tanácsköztársasággá alakultunk. Tanácsai csak arra vonatkoznak, hogy miképp küzd­jön a fasizmus megsemmisítése érdekében. Társaságunk a Szov­jetunióval való jóviszon* eliné- Ivitésére alakult meg. Meggyő­ződésein. hon-v ez a jóviszony hozzásegít ahhoz, hogy a sza- hadsagszerető népek oldalán jár­hassunk a jövőben a demokrácia útjait. Ezután Szigeti Pál elvtárs., a Társaság főtitkára tartotta meg beszámolóját a Társaság egyéves működéséről: A Társaság Pécsi Csoportja már akkor elkezdte működéséi, amikor Pécs még frontrnögötti város volt. Ennek oka felszaba­dulásunkkal egy időben történt azon felismerés volt, hogy egyet­len kultúra sem fejlődhet iga­zán, amely bármilyen irányban elsáneolja magát; Magyarország elzárta magát a Szovjetuniótól és ez volt egyik oka a magvar történelem utóbbi időben bekö­vetkezett tragédiájának. Az évforduló alkalmával az eredmények vizsgálata, ha nem is teljesen kielégítő, de a vi­szonyokhoz kénest komoly sike­reket mutat fel. Bár igyekeztek a magyar kultúrát a Szovjetétől hermetikusan elzárni, mégis már a megindulás pillanatában meg­mutatkozott az. hogv a szovjet- magyar kultúrális kapcsolatok­nak Pécsett komoly bázisai vau­nak. Ezek segítségével volt elér he tő az. hogy a Társaság az el­múlt év folyamán 45 iudomá- nvos előadást. 16 színházi és film díszbemutatót 22 gyűlést, illetve komoly társadalmi megmozdu­lást és 3 kiállítást tartott. A fentiek rácáfolnak azon hi- /esztelésre, hogy a magyar nép nem érdeklődik a szovjet kultú­ra iránt. Kiemelheiő a fentiek­ből az a tény. hogy a Társaság működése nagyrészt tudományos, vagy egészen magas művészi színvonalon mozgott, cáfolatául annak, mintha valamely idegen hatalom érdekében fejtene ki propagandát. Ezután dr. Báliul Péter pénz­táros tette meg jelentését, nmoiv után tisztségéről Pécsről való el­távozása miatt lemondott. A továbbiakban elhangzó in­dítványok során új pénztárossá Korda Alfréd bankigazgatót, az, dnüki tanács tagjává pedig dr. Angván János egyet, tanárt és dr. Bálint Péter tanársegédet választották mee. A Társaság tevékenységének kiszélesítése é< intenzivebbé té- *c'e céljából intézőbizott-ságShla- kült. amelvbe' a ighmlévőlcSkö- iil igen sokan kérték fehótíTü- ' két. A felrobban repiifőbomba megölt egy kisgyermeket Halálos szerencsétlenség tör­tént hétfőn délután négy óra tájt a véméndi erdő szélén, öt kisgyerek játszott az erdőben. Weiger András 11, Schrempf József 9. Schrempf Henrik 10, Reisz Miklós 5 éves véméndi és Ruppert József 12 éves dömör- kapui kisfiú. Játék közben bekó­borolták az erdőt és találtak egy repülőbombát. Az üt kis­gyerek tüzet rakott az erdőben * és a titz.be belerakták a hatal­mas bombát. A bomba természe- J lesen felrobbant és a szilánkok Ruppert Józsefet még a helyszí­nen megölték. Értesülésünk sze­rűit a többi kisgyermeknek nem lett" az ijedségen kivüi semmi lmja. Más értesülés szerint a többi négy kisfiú is megsebesült, mégpedig ketten súlyosan, ket­ten pedig könnyebben. Sorozatos lopásokai követett el egy állítólagos volt hadifogoly A vármegyei rendőrség a na­pokban. több feljelentés alapján, Szentlőrinoen őrizetbe vett egy Fodor László nevű embert, aki sorozatos lapásokat követett el többek kárára. Fodor mindenütt orosz fogságból szabadult volt hadifogolynak mondotta magát, igy beférkőzött az emberek bi­zalmába, akiknél ennivalót cs szállást kapott, a végén pedig mindazokat, akiknél megfordult, érzékenyen megkárosította. Az egyik feljelentést Nagy Andrásáé, tarcsapusztai lakos tette m-'g ellene, akihez Fodor azzal állított be, hogy üzenetet hozott orosz hadifogságban lévő férjétől. Az asszony vacsorát és éjjeli szállást adott neki. Más­nap azután, amikor egy órára magára hagyták a házban. Fodor ezt a rövid időt felhasználva, Összecsomagolta szállásadója férjének egy öltöny ruháját és ózza 1 odább állt. Fodor innen Szentlőrincre ment, ott Zitz Antal malomtulni- donoshoz állított be, ott is volt hadifogolynak adta ki magát. Itt is jólturfottúk, majd a gép­házban adtak neki éjszakára szállást. Másnap innen is észre­vétlenül eltávozott, do magúval \ itt a gépházból egy ott talált bőrkabátot és egy pullovert. A vármegyei rendőrség a fel­jelenések alapján végül is Szent- lőrincen elfogta Eodort. Kihall­gatásakor elmondotta, hogy ez év január végén jött haza orosz fogságból. Akkor a pécsi svéd vöröskereszt kórházba vétette fel magát, ahonnan április 2-án megszökött. Innen is magával vitt egy kórházi inget és alsó­nadrágot, ezenkívül több kórházi ápoltat is meglopott, egyiktől töltőtollat, másiktől tűzkövet lo­pott el. A fentebb közölt két lo­pást js beismerte, sőt bevallotta, hogy a szentlőrinci malomból a bőrkabáton és pullover.en kívül még több más apróságot is ello­pott. A rendőrségen való előállítá­súkor megtalálták nála a fentebb említett lopott dolgok nagy ré­szét, ezenkívül nagyobb összegű pénzt is. A rendőrségnek az a feltevése, hogy Fodor a beis- mértékén kívül másutt is követ­hetett el lopásokat, igy valószí­nűleg Pécsett is, ezért a rend­őrség ebben az irányban tovább folytatja a nyomozást. A tankönyvek bolti ára áprili* 8-tól az alapár 400 ezerszerese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom