Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-07 / 79. szám

RSiä@il@n äiiaiRisäiuiiii feltétele- a Szovjettel valé dsslnta bifátsái

Dg, ®©r©s hwáTt elvtárs előadása a magyar°9s®vjet haficsalaíok lényégéről r

összefüggő területté lettek. Sziget-jellegűk megszűnt és a rajta lévő élővilág, az új hatások és feltételek befolyása lati szintén kénytelen volt megváltozni. Amennyiben alkalmazkodni képes formákból állott, — megmaradt, ha nem, hosszabb rövidebb idő alatt elpusztult és helyét újabb jövevényeknek adta át.

Közvetlen közelünkben most egy hatalmas kontinens merült fel, mint uj világrész, a mi kis szigetünktől sokban elütő életfeltételekkel, gazdasági és szociális berendezésekkel,

a mi eddigi életünktől merőben szembenálló politikai szemlélettel. Természetes tehát, ha hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat, — legalább annyiban nem, amennyiben ennek a közel kétszázmilliós államorganiz.mus létfeltételeinek biztonsága és biztosítása) azt megköveteli. Ez pedig annyit jelent, hogy azokat a politikai tendenciákat, melyek a fasizmus katonai megsemmisülése ellenére, mint annak csőkévé-' nyei, még tovább is élnek és arra számítanak, hogy felburjánzásukra és igy ennek a hatalmas államberendezésnek veszélyeztetésére esetleg alkalom kínálkozik, szövetségeseivel kötöi(t egyezség álapján a Szovjetunió mindaddig ellenőrzi, mig azok el nem pusztultak és rá nézve veszélytelen, tehát békés szándéka, mert a Hahóm tolyamnn se- ka;h?z alkalmazkodni kívánó és ■elem érte őket, — érdekes, ö ,™.azko£nl,,s. akaro politikai

Pénteken délután a városháza közgyűlési termében „Hazánk és a nagyvilág" című előadássorozatban dr. Boros István ny. főispán elvtársunk tartott igen időszerű és rendkívül tanulságos előadást „Magyarorszag és n Szovjetunió" közötti kapcsolat jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kialakulásának döntő és elsőrendű fontosságáról. Bevezetőben társadalom-biológiai problémákkal foglalkozott és leszögezte, hogy a biológiai fejlődés törvénye az állami szervezetek egészét is érinti és a pusztulás, vagy visszafejlődés állapotának kilálósbahel yezósével kötelez bennünket arra, hogy az állam létfeltételeiben bekövetkezett szükségszerű változásoknak megfelelően, — k.iil- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt, — a fejlődés törvényéhez, mint társa- da lombiológiai szükségszerűségekhez igazodjunk.

Ezután rátért előadásának tulajdonképpeni tárgyára és ezeket mondotta:

— Léptcn-nyomon tapasztaljuk hogy abban a kérdésben: orien- túlódjunk-e a Szovjetunió felé, milyen fokú legyen ez az orientáció, — hiányzik a legelemibb tárgyilagosság is a laikus hozzászólók részéről és inkább az árzelmek, mint a csak legkevésbé is értelmes megfontolás, vagy józan ítélet irányítja az embereiét. Haragszanak a Szovjetuniómért a háború folyamán

rogy a budapesti, valóban alakos pusztítást végző szőnyeg- •»ombázások.ért viszont nem jin- agszanak az angolokra, — szid- ák a szovjet katonákat, mert a szovjet katonaság, illetve a SzoV- etunió részéről ránk gyakorolt lyomésnak tulajdonítják na- :yon sokan, sajnos, azt a válío- ást, mely az ország eddigi poli- ikai, gazdasági és társadalmi trukturájában, a német és maya: fasizmus, a Horhy-rend- zer nem is nagyon leplezett kannái diktatúrájának, a magyar iligarehák. uralmának összeom- ísával bekövetkezett és amely demokrácia politikai, gnzdasá- i és társadalmi kezdeményezésihez oly makacsul ragaszko- ik. Amerikát és Angliát emle- etik kizárólag, mint a demo- rácia mintaképeit és egyetlen lmuk és vágyuk, hogy a Szov- dunió legutolsó katonáját is tielőbb kivonja az országból, rnbad kezet adva egy olyan de- lokrácia érvényesülésének,

icly a Szovjetunióval legfeljebb ivasféle Kapcsolatokat óhajt mntartani, mint. Madagaszkár- íl. Vagy talán még olyanokat :m.

Az ilyen beállítottságú és po- tikni rövidlátással rendelkező nberek előtt hiába érvelünk :zal, hogy úgy politikai, gazda- gi, mit kulturális okokból mi- t volna szükséges a Szovjet- íióval szorosabb kapcsolatot tesíteni, mint bármely más ál- mmal Európában, vagy azon vül. Az ilyen emberek nem mrnak tudomást venni arról,

»gy

Magyarországon nemcsak rezsin változás ment végbe a kormányzat balra tolódásával, - a legtöbben igy magyaráz zák csak az átalakulási, — hanem az ország létfeltételeiben is, az országot eddig éltető adottságokban is alapvető változások mentek és mennek végbe.

Azzal ugyanis, hogy a Szovjct- ió a megsemmisítésére törő, yesült európai reakciót hitleri Horthy-féle kiadáshnn egyént katonailag eltiporta szö- tségcsei támogatásával és nénit, mint legyőzött félnek köztien szomszédunk lett, majd- ru ugyanaz ment végbe, mint i a geológiai idők folyamán kontinensek közelében fekvő gőtékkel és azok élővilágával ikrán megesett. A tenger szahuzódása, vagy egy hirte- változás következtében ma- r is a szárazulattal szervesen

I] ÚJ DUNÁNTÚL

szemléletnek helyt nem adnak. Aki ezzel nem számol, az nemcsak a demokráciának, nemcsak az államnál:, a magyarság kultúr- szervezetének, de saját magának is legostobább módon ellensége.

Független, valóban magyar államiságunk, áltnméletiink további fejlődésének, nemzeti létünk biztosításának egyetlen conditio sine qua non-ja az, hogy külpolitikánk tengelyévé a Szovjetunió iránti őszinte és képmutatás nélküli barátságot tesszük-e, vagy sem.

Ha igen, —. tehát nem annyira a „dicső Vörös Hadsereg“ emlegetésével, Sztálin és a Szovjetunió éltetésével, mint a népi demokrácia kiépítésével teszünk arról tanúbizonyságot, hogy csatlakozunk, alkalmazodunk a béke fenntartására irányuló szovjet külpolitikához, — lesz lehetőségünk rá, hogy népünket elosett- ségéből felemeljük.

Ha 02 angol és amerikai kapcsolatok kiépítésével nem a reakciós angol és amerikai nagytőke és katonai klikk keze után tapogatózunk, hanem

ha a haladó angol és amerikai dolgozók kezét Keressük, — ez is egyik sarkalatos követelménye a szovjet külpolitikának — lesz biztosítékunk, hogy nemzetünk részére a szabad állami élet minden ellenőrzéstől mentesen kibontakozhat.

Ha még a kísérleteket is csirájában fojtjuk el, hogy bármilyen oldalról jövő csábításnak engedve, magunkat áruba boesássuk és eszköz legyünk a Szovjetunió ellen. — ebben az esetben senkinek nőin lesz oka aggódni. Va- zallusi kötelékek létesítése nőiül egy óriási szervezet baráti együttesében mindannak a részesei lehetünk, amit ez a gigászi életegység anyagban és erőben, gazdasági és kultúrértékck- ben termei cs juttatni lúd. Más kiút nincsen — mondotta Boros elvtárs. Azaz, van még egy lehetőség: a lassú, de teljes pusztulás a múlt bűneinek biizhödt mocsarában.

Az objektív tisziánlátással felépített előadási és a tények igazolásából eredő helyzetkép őszin' te megmutatása rendkívül alkalmas volt arra, hogy a politikailag tájékozatlan közvéleményt ostoba és egyesek által szándékosan elferdített hírekkel szemben az igazságnak megfelelő állásfoglalásra bírja. Rendkívül fontosnak tartanánk, ha Boros elvtársunk ezt az előadást nagyobbszabásu közönség előtt is megtartaná, mert meggyőződésünk, lényegesen csökkenno a „politikai móregkeverők’* száma, ha ilyen előadásokkal segítenénk az embereket véleményük cs állásfoglalásuk revideálására. Már csak azért is szükség lenne ennek az előadásnak újbóli megtartására, mert pénteken a város különböző helyein, de egy időben rendezett előadás annyira S7jétnyirbálía az előadások iránt érdeklődő közönséget, hogy mindenhol csekaly hallgatósággal kellett számolni. És e helyen fel kell hívnunk, éppen a pénteki esetből kifolyólag a Városi Szabad Művelődés figyelmét arra, hogy a kultúrnaptárral kapcsolatos tevékenysége ne csak nyilvántartó, hanem irányító szerepet is töltsön be, különben illuzórikussá lesz vállalt feladata, mert azokat a bajokat, amelyek megjavítását al kultúrnaptár bevezetésétől reméltük, — nem szünteti meg. Tessék odahatui, hogy egy napon, egy időben ne torlódjanak össze az előadások, mert az a közönség részére is ■túlterhelési jelet és az előadás sem éri el tulajdonképpeni célját. (b. j.dr.)

A iatu a magyar gyermekén

Baranyában is folyik a gyűjtés a Magyar Gyermekért akcióra, hogy a Ealhi népe lehetőségeihez képest is kivegye részét a gyermekek megmentésében. A községi szociálpolitikai bizotságok gyűjtése eredményeként az alábbi adományok gyűltek össze:

Fazekiasboda 280 ezer P készpénz 111 darab tojás, 24 kg. liszt, 37 kg. bab, 11 kg. burgonya.

Lovászhctény 4,606.000 P. készpénz, 17.60 kg. bab, 11.30 kg. liszt, 20 drb. tojás, 5.50 kg. burgonya,

0.60 kg. mák.

Apátvarasd 1.90 kg. «sír, 27 kg. liszt, 6 ikg. bab, 58 kg. burgonya, 265.940 pengő.

Pusztakisfalu 1,190.000 P készpénz, 2 kg. zsír, 25 kg. liszt, 90 drb. tojás. 10 kg. bab

Erdősmecske 4 kg. szalonna,

483.000 pengő készpénz.

Géresd 115 drb. tojás, 65 kg. burgonya 102.50 kg. bab, 4 kg. hagyma.

Máriakéménd 769.000 P készpénz, 146 drb. tojás, 6 kg. liszt, 10.5 kg bab, 8 kg. burgonya.

Szederkény 10 kg. liszt, 25 kg. bab, 1 kg. burgonya, 320 drb. tojás.

Pi is poklok 320.000 P. készpénz, 80 drb. tojás.

Téli étkeztetési akcióra a pécs- váradi Vöröskereszt Egyesület tagjai gyűjtöttek 3,032.200 P. készpénzt, 50 kg, lisztet, 570 drb. tojást, 5 pár gyermekharisnyát, 2 kg. trappistasajtot, 1 kg. vajat, 4 kg. aszalékot, 2 kg füstölthúst. 50 kg. babot, 70 kg. burgonyát. 4 kg. gyümölcsízt.

tud nyugatra Hurcolt magyar Javakról 7

Budapestről jelenti az MTI: A földművelésügyi miniszter felkéri azokat, akiknek tudomásuk van a nyugatra hurcolt és magyar tulajdont képező gépek, tenyész- é.s igavonó állatok, szekerek, stb. hollétéről, továbbá arról, hogy azok jelenleg kinek a birtokában vannak, az elhurcolt termelési

eszközökre vonatkozó jegyz kiegészítése végett a legköz bi gazdasági felügyelőségen, Budapesten a földraivejfeügy hisztériámban jelenkezzenó

OLVASSA

ji t „rí j n f? n v

rn r-T.

ápriífS«.

Apriiia 4. őrökké ©aiékezetes marad Pécs városának, főÄ

a pécsi tanyáknak. Az a fcegyetetfcoijes _ ünnepség, sl Pécs város és közönsége lerótta a későknek mindenkor kijáró tiszteletet a Pécs (és környék© körüli harcokban elesett orosz nősöknek, a hála és meghatottság példája marad. Magyar anyák! Bizonyára titeket is az az érzés fogott (meg, hogy ezeknek a hősöknek édesanyja vaiahoi Oroszországban szorongva várja a hírt, hogy fia hazatér-e, mert az anyai szív, az utolsó percben, a lehetetlenség határén is tud remélni! Ó, ti orosz anyák! Mily bátrak, mily önfeláldozók voltatok! Eiküldíétek fiaitokat messze idegenbe, hogy meghozzák az agyonrasanyargatott Magyarországnak is a szabadságot! Tudtátok nagyon jói, hogy gyermekeitek esetleg sohasem térnek vissza. Vállaltátok ezt a nehéz, fájdalmas kötelességet. Amikor ezeknek az érzéseknek boncolgatásához érünk, önkéntelenül eszünkbe jut a magyar anya. Hiszen a ti fiaitok is elestek ugyanígy a harcmezőn; a ti fiaitok lelke is ott repdes a n agyorosz szteppék felett, a ti fiaitok is hősi halottak! De ők sem árvák egészen, az ő sírjukat is ápolja gondozó kéz, az ő sírjukra is ültetnek virágokat, s a kegyelet nem hagyja árván sírjukat! És ti orosz anyák, kérünk titeket Isi Fogadjátok szívetekbe ti Is a magyar katonákat, kik idegen érdekekért ugyan, de vérüket ontották a harcmezőn! — Anyák! Cseréljetek szerepet! Ápoljátok egymás fiainak sírján a virágokat, s a szeretet se maradjon ki szívetekből! Mert anyának lenni nagy dolog, de hősnek lenni? A legszebb, legszentebb halál! Fogadjátok szívetekbe a hősöket, és fogadjátok meg ti magyar anyák, hogy lelki fiaitokká teszitek az itt elesett orosz hősöket, gondoljatok arra, hogy odafenn a két nemzet (fiainak lelke összetalálkozik, s ők testvéri érzéssel vannak egymás iránt, Gondoljatok arra, hogy a testvéri érzés, a fájdalom érzése meghozza a régen óhajtott békét, amelyekért ők a legdrágábbat, az életüket adták! Magyar anyák! Amikor az üc népség kegyeletteljes hangja elszállt a hősi emlékmű felett, minden szívben ilyen érzések lobogtak! De ne hagyjuk, hogy ezek az érzések eltűnjenek lelkűnkből! Fogadjuk meg erősen, hogy ez úgy lesz, s akkor így Is lesz majd. Ne hagyjuk az orosz hősök sírját egy percig sem virág nélkül kik életüket adták mi értünk is, a ini szabadságunkért Is. Ez a legkevesebb, mivel le róhat juk a tiszteletet és bálát a hősök iránt, örök dicsőség a szovjet hősök emlékének!

Hautíti tudddiás a péc&i UdipümM

ahol adópengő szerint tojnak a tyult ok és béremelést kapnak a tehenek

Ha megkérdezel egy pécsi háziasszonyt, hogy hol folyt nagyobb harc a Don mellett, vagy szom- batonkint a Majiáth téren, feltétlenül így fellel:

— Ugyan kérem, mit tudják maguk férfiak, mi az igazi háború, men ionok el egyszer ki a ftyacra és iákkor megtudják, hogy mit jelent 1946-ban háziasszonynak lenni.

Tegnap teljes fegyverzettel hónuk alatt egy piaci szatyorral elindultunk a Majláth-térrc, hogy beszámoljunk az élelmezési front heti állásáról.

Efső utunk egy tojást áruló menyecskéhez vezet.

— Hogy a tojás?

. — 150 darabja, — az ezret már nem is tartja érdemesnek kimondani.

Megjegyezzük, hogy tudtunk- kal pénteken még 13Ö volt.

— De azóta emelkedett az adó- pengő, — feleli a nép egyszerű leánya.

Hiányos természetrajzi ismereteink íme gyarapodtak. Mert eddig azt nem tudtuk, hogy a tyúkok is adópengő alapján tojnak.

A tejért hatszáz és hétszázezer, sőt egyes helyeken egymillió pengőt is kémek literjéért. Igv is közelharc folyik érte.

Odafuraikodok a tejet mérő asszonyhoz és megkérdezem, hogy nem sok-e egy kissé ennyi pénzt kérni egy liter tejcTt.

— Mit akar, húr/ most kaptak fizetésemelést — feleli hetykén.

Sokkal feszültebb volt a helyzet, minthogy oda álljak vitatkozni cs megmagyarázni, hogy nem a tehenek kaptak fizetésemelést, tehát egyáltalán nem indokolt ez a túlzott ár.

Egyáltalában ez a helyzet, a fizetéseket 100 százalékkal emelik, a termelők, főleg a kofák 200

százalékkal drágítják az árakat.

A tyúkpiacon egy. pár hitvány baromfiért 20—25 millió pengőt is elkérnek, de nem olcsó még a szegények eledele, a hagyma sem. Egy kiló tavalyi vöröshagyma $00 ezer és egymillió pengő közt váltakozik, az idei fiatal hagyma csomója, érts alatta 3—4 .szálat. ‘50—60 ezer pengő.

Megszólítunk egy háziasszonyi Egyszerű munkás felesége. Megkérdezzük tőle, mit szó! a fej és a baromfiárakhoz.

Elkeseredetten nevet.

— Kcrem nekem már mindegy. Énnálam a tej .As a baromfidrágulás megállt egy féléve. Mert most már mindegy nekem, hogy 6 vagy hétszázezer egy liter tej és az is mindegy, hogy egy pár csirke hány millió. Nekem és a hozzámhasonlóknak ez már teljesen mindegy7, tejet nem láttam hónapok óta, pedig az én gyér mekeimre is ráférne, baromfi hu sáról meg azt sem tudom, milyen ízű.

Szóval ez a helyzet a pécsi piacon, Valahogy nincs jói ez így. Mi tudjúk, hogy a termelőknek is nagyon nehéz a helyzetük, de mennyivel rosszabb a sorsuk a városi fizikai és szellemi munkásoknak. Több megértést kérünk a falu népétől, mert higyjék el a városban is vannak, akik ép oly nehéz munkát végeznek, mint a termelők, és emellett ezt az újjáépítésit kénytelenek korgó gyomorral véghezvinni, mert a piaci árakat lassankint csak azok tudják megfizetni, akik munka né! kül keresik- a milliókat.

Befejezésül, hogy teljesen üresen ne menjünk c-l a piacról egv kis csokor ibolyát vásároltunk,

ötvenezer pengő volt az ára.

Ibolyától elég szerénytelen ár ez

0.)

Erélyes intézkedések a szőlőtermés biztosítására

Szomorú jelenség s főleg Pécs környékén észlelhető, hogy búr április te elérkezett, vannak szőlők, amelyek metszetlenül várják a- rügyfakadást. Arnugyis az ab- normis időjárás folytán előrevagyunk s a motszetlenül maradt SEŐlők nemzeti károsodást jelentenek, mert fejlődésükben viasza- maradnak. Akár anyagi okra vezethető vissza, akár egyébre, így nem maradhat. — Éppen azért a hegyközségi tanács elhatározta, hogy a htuiyog szőlősgazdák ellen ige» szigorú intézkedéseket hoz.

Aki április léig metszctlenül hagyta szőlőjét, a termelési biztos azonnal intézkedik és másnak ad ja ki megmunkálásra. Ebben az esetben természetesen a termés a megmunkálót illeti meg. A hegyőrök utasitást kaptak, hogy ellenőrző útjuk során a metszet lenül hsgyott szőlők tulajdonosait azonnal jclontsék be a hegyközség: tanácsnál, illetőleg a gazdasági felügyelőségen.