Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-06 / 78. szám

^itáy y*eotetá*tai egyesülhetek ÚJ DUNÁNTÚL Megegyezés az iráni kérdésben - Az adófizetés módjának áj sza­bályozása — Uj OTI díjszabás — A most beállított autóbusz­járatok menetrendje MAGYAR K n M M I I ? ! I 5 T A PAR T 13 E l: H H A i ' T I II. I LAP J A ’® III. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. AIAí 5Ü.Ö0S* PENGŐ PÉCS, 1946 ÁPRILIS 6. SZOMBAT Nők parlamentje Harmincnyolc pécsi és pécsvi- délei asszonnyal indult cl tegnap este a fenyőgalyakkal |és tavassá virágokkal feldíszített vonat Bi£ Uapest felé, hogy elvigye asszo- uy óinkat a MNDSz-nek áprilisi kongresszusára, az első magyar- országi női seregszemlére, az or­szágos asszonytalálkozóra. Már mago az indulás is a demokrácia jegyében történt, mert a társad»-1 lom minden rétegéből képviselt nők, tanárok, (tisztviselők, magá­nosok és munkásasszonyok a leg­nagyobb megértéssel cs szeretettel karöltve készülődtek és indultak útnak. Idők jele, az új élet útján való­haladás legékesebb bizonysága ez a találkozó, amelyre laz egész ma­gyar társadalom, sőt maga a kül­föld is fel figyel majd, mert itt bizonyítják be a nők, frogy a de­mokrácia új jogokat, új köteles­ségeket és c jogokkal és köteles­ségekkel együtt új lehetőséget is hozott (számukra. Igazojla ez az áprilisi országos megmozdulás azt ts, hogy a világ asszonyainak nagy nemzetközi konferenciáján spon­tán elhatározásból született pro­gram és életelv nálunk is való­sággá érik s a régi merev, kon­vencionális formaságoktól és frá­zisoktól terhes „egyesületesdi játé­kokat“ ma már a jövőt, az egye­teme« magyarság, de az emberisét» szempontjaiból is boldogabb és ayugodtabb jövőt szolgáló tény­leges cselekedetek egész sora vál­totta fel. De idők jele azért is, mert a történelemben első eset, Pécs megünnepelte a felszabadulást .«Hálánkat csak azzal fejezhetjük ki, hegy méltónak bizonyulunk a szabad* ságra" — Egész napon át tartó ünnepség-sorozat a városházán, a temetőben, a Széchenyi-téren és a színházban » * Uj magyar életünk legnagyobb nemzeti ünnepét, a náci imperia­lizmus és fasiszta terror alóli fe,- szabaduíást jelentő április 4-ikét Pécs város társadalma a nap tör­ténelmi jelentőségét megillető és méltó formában ülte meg. A város törvényhatóság: bi­zottsága délelőtt 10 órakor ,-j köz­gyűlési teremben diszüiést tartott, amelyen megjelent Vistakuii al­ezredes, orosz katonai várospa­rancsnok is, valamint a bizottsági tagokon kívül a közületek képvi­selői is teljes számban. A dísz- ülést dr. Münnich Ferenc elv társunk, Pécs város főispánja nyi­totta meg rövid beszéd kíséreté­ben. Emlékeztetett arra, hogy áp riiis 4-ik.c nemzeti életünk leg nagyobb ünnepe, mert ekkor hangzott cl Sztálin marsall had­parancsa, amelyben- bejelentette, hogy Magyarország területéről az utoisó németet is sikerűit kiűzni és a dicsőséges Vörös Hadsereg megtisztította az országot a rabló- gyilkos Szálasi-bandától is. A fa­siszta ra-blószomsEcdot, amelyik nemzeti életünkre tört, új hatal­mas szomszéd váltóit» £cl keleten, amelyik az emberi igazságosság je­gyében a szabadságot hozta sza­munkra. A szovjet katona nem lentőségét és hangsúlyozta, nem­zeti Létünk szempontjából milyen óriási fontossága vau annak, hogy ezen a napon az ország minden polgárát összefűző kapocs acél­ból legyen. Röviden vázolta ez­után az elmúlt huszonöt év tör­ténetét s azokat «z összefüggése­ket, amelyeknek következménye lett 1944. március 19-i-kc. Kiemelte beszédében, mennyire nem volt semmi köze a magyar népnek a nagyhatalmak játékához és meny­nyire nem volt semmi keresnivaló­ja a magyar honvédnek a Donnál. A vértanuk egész sora igazolja, hogy a magyar nép nem azono­sította magát a fasizmussal. Az elnyomott magyar nép rafoságfoó1 való szabadulásának .azonban csak egyetlen lehetősége volt, — ez pedig a verhetetlen Vörös Had­sereg. Egy' év távlatából megálla­pítjuk, bogy a dicsőséges Vörös Hadsereg számunkra nemcsak az ország felszabadítását hozta, ha­nem ennél sokkal többet, nemzeti létünk biztosítékát. Tolnai polgármester elvtárs nagy lelkesedéssel’ fogadott beszéde után de Lövi ago in Sándor, az egyetem orosz ?t JUJ éjt. /.sművsoi- ta a beszédeket orosz uyelven , . .. ., * • ,, # ,« „.«úgy viselkedett velünk szemben, hogy a közügyét intézésébenima e£nség és ,w trAnt,mk meS­mar nálunk .s tekmtelycs s^m-j i-á^ jófikaratnak mai képviselheti magút a magyar-?, ' ... S(.0itős7ándéknak. ceész se- e , együttesen a t súgnak az a tömege, amelyikni aho1 a W-.* 'Kan ponkent. Sajnos, még mindig van- szo nak olyanok, akik ezt nemhogy- nem akarják meglátni, hanem a már nálunk is tekintélyes szám­igát a magyar­tu«« temfey írta zászlajára egyetlen ------­ös szefoglalható programját „Béke1 Történelmi elégtétel minden nő számára ez a megmozdulás és ez a lehetőség, amellyel élhetnek most azok, akik a szövevényes és ku­sza problémáit mögött is az igazi összefüggéseket megérző és meg­sejtő, különleges képességeik foly­tán asszonyi szívük egész mele­gével |és önfeláldozó lelkesedés­sel látták és látnak hozzá a kor és távlatába beleillesztett irányelvek alapján megindítani. Az első és a második világháború sok nagy létkérdés megoldására hagyott maga után olyan feladatokat, amelyeknek vállalására csak asz- szonyi erő, asszonyi szív és lélek lehet alkalmas. Lényükben rejlik; a szeretet, segiíenitudás és segite- ü akarás, amely a háborút az em­beriség életéből örökre száműzni vágyó és a béltét megteremtő el­határozás véghezvitelének egyet- ien előfeltétele. Ma már az egész világ rádöbbent arra az igazság­ra, hogy a huszadik század negye­dik évtizedének fordulóján a sze­retet az egyetlen alap, amelyre életet, tökéletesedés felé haladó életet lehet építeni és szociális igazságokon nyugvó (társadalmi életrendet teremteni. És ha azt akarjuk, hogy ez az építés maradandó alkotás legyen, nemcsak a munkából, hanem a munka mikénti elvégzésének meg­határozásából, terveinek előkészí­téséből sem lehet kihagyni a nő­ket. Annak jelei pedig, hogy az egyenjogúság eszméje ma már ná­lunk, Magyarországon is törvény­erőre emelkedik, — erőteljesen mutatkoznak. Ebben a mostani budapesti seregszemlében, „parla­menti találkozóban“, ahogyan ezt az egész kongresszust nevezhet­nénk, kicsit a magunk igazolását is látjuk, mert ez a tulálkozó a jelen válságainak sürgős rende­Vistakuii alezredes városparancs­noknak, — majd a Nemzeti Bi­zottság részéről Széchey Béla nemzetgyűlési képviselő tette meg indítványát, hogy a törvényható­ság Vorosilovon keresztül kö- szöntsc és fejezze ki háláját Sztá­lin generalisszimusznak azért a példanélküli segítségért, amellyel a magyar nép számára a szabad­ságot megszerette és kivívta. — Utána dr. Fischer Gyula népfő­ügyész emelkedett szólásra és is­mertetve a német imperializmus hazánkban, megmutatkozott szán­dékát és annak a szomorú ered­ményeit, hangsúlyozta, hogy • a város törvényhatóságának ezen a napon meg kell emlékeznie aj- ról a férfiúról is, aki a terror kö­vetkeztében hontalan és üldözött lett saját hazájában, de aki mégis kemény derékkal és következetes kiállással védelmezte a nép jogait, Tildy Zoltánról, a magyar népi köztársaság első elnökéről. Indít­ványozta, hogy a törvényhatóság táviratilag kiöszöntsc a köztársa­sági elnököt ebből az alkalomból. A díszülés tagjai az elhangzott indítványokat nagy lelkesedéssel .fogadták'. A díszülés a Himnusz eléneklésévcl fejeződött be. Koszorúk a szovjethősök sírján A díszközgyűlés befejezése után vében Róthflug Miklósné, a Ma­régi világ visszahozni akarásával azon vannak, hogy megrontsák a hatalmas szovjet nép és a magyar­ság közötti barátságot és alap­talan rágalmakon felépülő gyűlöle­tet szítnak. Szembeállítjuk a nyu­gati demokráciát a keletivel, agy- ba-főbe dicsérik azt, de az ilyen dicséretek hangoztatása közben jattaK ™ Vw-fsc*a nem az angol parasztokra, ,dők szabta Feladatokat a jövő, munkásokr* gondolnak, ha­nem Mr. Cburtíhillre. (Műn ni eh elvtárs hangoztatta ezután, hogy a szovjet—magyar barátság ki­építése elsőrendű nemzeti érde­künk. És ezekkel a tényekkel szá­molnia kell mindenkinek, mert a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Egy gyászosan levitózlett érdekcsoport nem csi­nálhat ezután Magyarországon sem politikát, sem „politikai já­tékot“. És awok iránt, akik a ne­künk hozott szabadságért a leg­szentebbet, életüket áldozták, leg­szebben akkor és úgy fejezhetjük ki hálánkat, h;a felismerjük az ajándék igazi értékét és méltó­nak bizonyulunk az ajándékozásra Dr. Münnich Ferenc főispán elvtárs nagyhatású megnyitója után Tolnai József polgármester elvtárs mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben ismertette a nap je­leni e- édel­mében eldsett szovjet hősök em­lékművét koszoruzták meg. A hő­sök sírja előtt felsorakozott ifjú­ság, valamint a város nagyszámú közönsége kogyelctcs érzésekkel áldozott az érettük halt hősök emlékének. A szovjet és magyar himnusz után, melyet a honvéd- zenekor játszott, — dr. Münnich Ferenc mondott orosz nyelven emlékbcszédet, majd a város tör­vényhatósága nevében Tolnai Jó zsef polgármester, Baranyavár- megyc nevében dr. Kertész Endre megyei főispán, a honvédség ne­vében Virágh László vezérőrnagy, a Demokratikus Nőszövetség ne­gyar—Szövjet Művelődési Társa­ság nevében pedig dr. Boros Ist­ván ny. főispán mondot rövid beszédet és helyezték el közük- tük, illetve társaságaik nevében koszorúikat. A Nőszövctség ez alkalommal 400 szovjet hős sírját is feldíszítette, virágokkal szórta tele. Az orosz katonaság nevében Ocskany ezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke helye­zett jácintokból és nárciszokból kötött koszorút az emlékműre. A honvéd zenekar játszotta el ez­után a szózatot, majd az ünnep­ség végével a kivezényelt orosz és magyar katonák, valamint a rendőrség egy-egy szakasza lépett el a megjelent előkelőségek előtt Tízezrek ünnepi nagygyűlése a Széchenyi-téren Délután 5 órára hirdette a Nem­zeti Bizottság . a Széchenyi-téri ünnepi nagygyűlés megkezdését, de az ünneplő közönség már 4 óra tájban megszállta a hatalmas tér szegélyeit, úgyhogy csak a tér rendőrkordonal elzárt középső ré­sze maradt szabadon a zárt alaku­latokban felvonulók részére. Fél 5 óra tájban jelent meg az élső felvonuló csoport a téTcn, élén a honvédizcnekarral, attól kezdve teljes félóráig tartott a szakadat­lan felvonulás, minden csoport jelzőtáblákkal, zászlókkal vonult a gyűlés színhelyére, amely a fel­vonulás végeztével szorongásig megtelt az ünneplők' tízezreivel. A szónoki emelvény körül közben elfoglalták helyüket a kößhivata- lok, intézmények, pártok és szak- szervezetek képviselői és vezetői valamint a közreműködő zene­karok. Az ünepség kevéssel 5 óra után vette kezdetét a magyar, majd a szovjet Himnusz-szál, amelye­ket a honvéctecnukar intonált. — Azután Bobánovics Jenő elvtam mondott bevezető beszédet a Nemzeti Bizottság nevében. — A mai' nap az emlékezés napja — mondotta — amikor minden ma­gyarnak emlékezni kell arra, hogy egy éve annak, hogy a diada.- mas Vörös Hadsereg kiűzte az ország területéről a náci és nyilas hadak utolsó maradványait. Fáj a szívünk lerombolt fővárosunk és elpusztított I oké águnkért, de ugyanúgy fáj az elpusztított orosz síkságéin, városokért és falvakért, Az emlékezésnek ezen a napján hálával és köszönetéi fordulunk a felszabadító Vörös Hadsereg felé, amely sokszázezer ifjú harepsát áldozta fel a mi szabadságunkért. Megfogadjuk ezen a napon, hogy drágán megszerzett szabadságun­kat megbecsüljük és meg is véd­jük mindenki ellen. Most már mienk a haza, annak minden föld­je, értéke, de miénk azok a sú­lyos feladatok is, amelyekkel ezt a lerombolt hazát újjá kell épí­tőin'. Ebben a munkában részt ke'! vennie minden becsületes magyar embernek, hűséges szívvel, teljes odaadással és erőkifejtéssel, hogy a dolgozók Magyarországát nagy- gyá tegyük és azt többé cl ne ti­porhassa a népiszabadságnak sem­miféle ellensége. A nagyhatású beszéd elhangzása után Szigeti Fai érv tara a Magyar Szovjet Művelődési Társaság fő­titkára mcgTázó erővel szavalta el Petőfinek, a Szabadsághoz e költeményét, utána Széchey Béla, a Nemzeti Bizottság elnöke tar­totta meg ünnepi beszédét, vísseb pillantást vetve a magyar törté­nelem vérzivataros eseményeire, amelyeknek előidézője leginkább a németség volt. Legutóbb is a német reakciós hatalom és a ma­gyarság egy vékony rétegének áruló cselekedete sodort bennün­ket háborúba egy olyan nagy nép ellen, amelynek jószándéka ve­lünk szemben tisztán állt s amely­nek tőlünk semmi követelése nem volt, hanem csak’ megértést kere­ső, békés szándéka. Hiába voű. Bajcsi-Zsiíinszky Endrék, Sárvá­riak, Fürstök, Kiss Jánosok, Nagy Jenők és annyi más ezrek hősi elicntúllása, az országot bűnös módon belevitték a háborúba, amelynek végső kimenetele ped.g már eleve nem volt kétséges. A szövetséges, de legfőképpen a dia­dalmas Vörös Hadsereg végül is leverte a német fen évadat és mi felszabadultunk a ránknehezedett német iga alól. Most tehát raj­tunk a sor, hogy az így vissza­nyert szabadságunkat, a demo­kráciát me svédjük, megerősítsük. Méltóknak keli lennünk felszab* ditóinkhoz és a demokratikus sz­íneket soha elárulnunk, megtagad­nunk nem szabad. A szónok ez­után az országos Nemzeti Bizott­ság kiáltványából olvasott fel részleteket, majd beszédet a Vö­rös Hadsereg és Sztálin genera­lisszimusz éltetésével fejezte be. zésére és az ország sebeinek gyors múlhatatlanul szükséges gyógyí­tására megfelelő terveket és mó­dozatokat dolgozza ki és jelöli majd meg a feladatok végrehaj­tására alkalmas embereket. örömmel köszöntjük innen is az újjáéledő magyar sorsnak ezt a jelenségét, mert meggyőződésünk, hogy a dolgok megjavításához az első lépés a probléma megisme­rése és a nagyszabású reformok keresztülvitele csak így, egyete­mes magyar összefogással oldha­tók meg véglegesen. És ebben az Összefogásban a tartóerőt a nők­nek kell képviselni. Mert ahhoz, hogy olyan demokrácia szülessék, amely biztosítja a gyermek, a család boldogságát és jövőjét, szükséges, hogy magok a nők is résztvegyenek u vonatkozó tör­vények létrehozásában és maguk fedjék fel a sebeket, de muguk keressék meg a gyógyító irt is. A romjaiból féltámadó ország­nak emberekre van szksége, — nemre velő tekintet nélkül. Olyan emberekre, akik nem rettennek meg az első nehézségektől, bár­mennyire reménykednek is egyes irányzatok abban, hogy az ország majd kielégül a törvényalkotás­ban, ä végrehajtáshoz azonban nem lesz elég hívő embere. A felszabadulás utáni egy év alatt hogy nem (hiába dolgoztak. Meg­mutatták a budapesti ostrom alatt is, amikor bombazápor és égő po­kolban új Zrínyi Ilonák és Ka- r.izsay Dorottyákként küzdöttek, hogy hívők és elszántak. Nem állhatnak félre tehát többet soha, ezért kell ott állniuk czutáD számtalanszor bizonyították bet a politikai életnek is kellős kö­asszonyaink, hogy nem ismerik a fáradtságot és győzik a nehézsé­gek leküzdését és a szociális in­tézmények megnövekedése, az ellátott gyermekek száma matatja. zepén. Az újjáépítő magyaroknak ezért nagyjelentőségű találkozója ez -. mostani konferencia. 0>. dr.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom