Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-06 / 78. szám
^itáy y*eotetá*tai egyesülhetek ÚJ DUNÁNTÚL Megegyezés az iráni kérdésben - Az adófizetés módjának áj szabályozása — Uj OTI díjszabás — A most beállított autóbuszjáratok menetrendje MAGYAR K n M M I I ? ! I 5 T A PAR T 13 E l: H H A i ' T I II. I LAP J A ’® III. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. AIAí 5Ü.Ö0S* PENGŐ PÉCS, 1946 ÁPRILIS 6. SZOMBAT Nők parlamentje Harmincnyolc pécsi és pécsvi- délei asszonnyal indult cl tegnap este a fenyőgalyakkal |és tavassá virágokkal feldíszített vonat Bi£ Uapest felé, hogy elvigye asszo- uy óinkat a MNDSz-nek áprilisi kongresszusára, az első magyar- országi női seregszemlére, az országos asszonytalálkozóra. Már mago az indulás is a demokrácia jegyében történt, mert a társad»-1 lom minden rétegéből képviselt nők, tanárok, (tisztviselők, magánosok és munkásasszonyok a legnagyobb megértéssel cs szeretettel karöltve készülődtek és indultak útnak. Idők jele, az új élet útján valóhaladás legékesebb bizonysága ez a találkozó, amelyre laz egész magyar társadalom, sőt maga a külföld is fel figyel majd, mert itt bizonyítják be a nők, frogy a demokrácia új jogokat, új kötelességeket és c jogokkal és kötelességekkel együtt új lehetőséget is hozott (számukra. Igazojla ez az áprilisi országos megmozdulás azt ts, hogy a világ asszonyainak nagy nemzetközi konferenciáján spontán elhatározásból született program és életelv nálunk is valósággá érik s a régi merev, konvencionális formaságoktól és frázisoktól terhes „egyesületesdi játékokat“ ma már a jövőt, az egyeteme« magyarság, de az emberisét» szempontjaiból is boldogabb és ayugodtabb jövőt szolgáló tényleges cselekedetek egész sora váltotta fel. De idők jele azért is, mert a történelemben első eset, Pécs megünnepelte a felszabadulást .«Hálánkat csak azzal fejezhetjük ki, hegy méltónak bizonyulunk a szabad* ságra" — Egész napon át tartó ünnepség-sorozat a városházán, a temetőben, a Széchenyi-téren és a színházban » * Uj magyar életünk legnagyobb nemzeti ünnepét, a náci imperializmus és fasiszta terror alóli fe,- szabaduíást jelentő április 4-ikét Pécs város társadalma a nap történelmi jelentőségét megillető és méltó formában ülte meg. A város törvényhatóság: bizottsága délelőtt 10 órakor ,-j közgyűlési teremben diszüiést tartott, amelyen megjelent Vistakuii alezredes, orosz katonai városparancsnok is, valamint a bizottsági tagokon kívül a közületek képviselői is teljes számban. A dísz- ülést dr. Münnich Ferenc elv társunk, Pécs város főispánja nyitotta meg rövid beszéd kíséretében. Emlékeztetett arra, hogy áp riiis 4-ik.c nemzeti életünk leg nagyobb ünnepe, mert ekkor hangzott cl Sztálin marsall hadparancsa, amelyben- bejelentette, hogy Magyarország területéről az utoisó németet is sikerűit kiűzni és a dicsőséges Vörös Hadsereg megtisztította az országot a rabló- gyilkos Szálasi-bandától is. A fasiszta ra-blószomsEcdot, amelyik nemzeti életünkre tört, új hatalmas szomszéd váltóit» £cl keleten, amelyik az emberi igazságosság jegyében a szabadságot hozta szamunkra. A szovjet katona nem lentőségét és hangsúlyozta, nemzeti Létünk szempontjából milyen óriási fontossága vau annak, hogy ezen a napon az ország minden polgárát összefűző kapocs acélból legyen. Röviden vázolta ezután az elmúlt huszonöt év történetét s azokat «z összefüggéseket, amelyeknek következménye lett 1944. március 19-i-kc. Kiemelte beszédében, mennyire nem volt semmi köze a magyar népnek a nagyhatalmak játékához és menynyire nem volt semmi keresnivalója a magyar honvédnek a Donnál. A vértanuk egész sora igazolja, hogy a magyar nép nem azonosította magát a fasizmussal. Az elnyomott magyar nép rafoságfoó1 való szabadulásának .azonban csak egyetlen lehetősége volt, — ez pedig a verhetetlen Vörös Hadsereg. Egy' év távlatából megállapítjuk, bogy a dicsőséges Vörös Hadsereg számunkra nemcsak az ország felszabadítását hozta, hanem ennél sokkal többet, nemzeti létünk biztosítékát. Tolnai polgármester elvtárs nagy lelkesedéssel’ fogadott beszéde után de Lövi ago in Sándor, az egyetem orosz ?t JUJ éjt. /.sművsoi- ta a beszédeket orosz uyelven , . .. ., * • ,, # ,« „.«úgy viselkedett velünk szemben, hogy a közügyét intézésébenima e£nség és ,w trAnt,mk meSmar nálunk .s tekmtelycs s^m-j i-á^ jófikaratnak mai képviselheti magút a magyar-?, ' ... S(.0itős7ándéknak. ceész se- e , együttesen a t súgnak az a tömege, amelyikni aho1 a W-.* 'Kan ponkent. Sajnos, még mindig van- szo nak olyanok, akik ezt nemhogy- nem akarják meglátni, hanem a már nálunk is tekintélyes számigát a magyartu«« temfey írta zászlajára egyetlen ------ös szefoglalható programját „Béke1 Történelmi elégtétel minden nő számára ez a megmozdulás és ez a lehetőség, amellyel élhetnek most azok, akik a szövevényes és kusza problémáit mögött is az igazi összefüggéseket megérző és megsejtő, különleges képességeik folytán asszonyi szívük egész melegével |és önfeláldozó lelkesedéssel látták és látnak hozzá a kor és távlatába beleillesztett irányelvek alapján megindítani. Az első és a második világháború sok nagy létkérdés megoldására hagyott maga után olyan feladatokat, amelyeknek vállalására csak asz- szonyi erő, asszonyi szív és lélek lehet alkalmas. Lényükben rejlik; a szeretet, segiíenitudás és segite- ü akarás, amely a háborút az emberiség életéből örökre száműzni vágyó és a béltét megteremtő elhatározás véghezvitelének egyet- ien előfeltétele. Ma már az egész világ rádöbbent arra az igazságra, hogy a huszadik század negyedik évtizedének fordulóján a szeretet az egyetlen alap, amelyre életet, tökéletesedés felé haladó életet lehet építeni és szociális igazságokon nyugvó (társadalmi életrendet teremteni. És ha azt akarjuk, hogy ez az építés maradandó alkotás legyen, nemcsak a munkából, hanem a munka mikénti elvégzésének meghatározásából, terveinek előkészítéséből sem lehet kihagyni a nőket. Annak jelei pedig, hogy az egyenjogúság eszméje ma már nálunk, Magyarországon is törvényerőre emelkedik, — erőteljesen mutatkoznak. Ebben a mostani budapesti seregszemlében, „parlamenti találkozóban“, ahogyan ezt az egész kongresszust nevezhetnénk, kicsit a magunk igazolását is látjuk, mert ez a tulálkozó a jelen válságainak sürgős rendeVistakuii alezredes városparancsnoknak, — majd a Nemzeti Bizottság részéről Széchey Béla nemzetgyűlési képviselő tette meg indítványát, hogy a törvényhatóság Vorosilovon keresztül kö- szöntsc és fejezze ki háláját Sztálin generalisszimusznak azért a példanélküli segítségért, amellyel a magyar nép számára a szabadságot megszerette és kivívta. — Utána dr. Fischer Gyula népfőügyész emelkedett szólásra és ismertetve a német imperializmus hazánkban, megmutatkozott szándékát és annak a szomorú eredményeit, hangsúlyozta, hogy • a város törvényhatóságának ezen a napon meg kell emlékeznie aj- ról a férfiúról is, aki a terror következtében hontalan és üldözött lett saját hazájában, de aki mégis kemény derékkal és következetes kiállással védelmezte a nép jogait, Tildy Zoltánról, a magyar népi köztársaság első elnökéről. Indítványozta, hogy a törvényhatóság táviratilag kiöszöntsc a köztársasági elnököt ebből az alkalomból. A díszülés tagjai az elhangzott indítványokat nagy lelkesedéssel .fogadták'. A díszülés a Himnusz eléneklésévcl fejeződött be. Koszorúk a szovjethősök sírján A díszközgyűlés befejezése után vében Róthflug Miklósné, a Marégi világ visszahozni akarásával azon vannak, hogy megrontsák a hatalmas szovjet nép és a magyarság közötti barátságot és alaptalan rágalmakon felépülő gyűlöletet szítnak. Szembeállítjuk a nyugati demokráciát a keletivel, agy- ba-főbe dicsérik azt, de az ilyen dicséretek hangoztatása közben jattaK ™ Vw-fsc*a nem az angol parasztokra, ,dők szabta Feladatokat a jövő, munkásokr* gondolnak, hanem Mr. Cburtíhillre. (Műn ni eh elvtárs hangoztatta ezután, hogy a szovjet—magyar barátság kiépítése elsőrendű nemzeti érdekünk. És ezekkel a tényekkel számolnia kell mindenkinek, mert a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Egy gyászosan levitózlett érdekcsoport nem csinálhat ezután Magyarországon sem politikát, sem „politikai játékot“. És awok iránt, akik a nekünk hozott szabadságért a legszentebbet, életüket áldozták, legszebben akkor és úgy fejezhetjük ki hálánkat, h;a felismerjük az ajándék igazi értékét és méltónak bizonyulunk az ajándékozásra Dr. Münnich Ferenc főispán elvtárs nagyhatású megnyitója után Tolnai József polgármester elvtárs mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben ismertette a nap jeleni e- édelmében eldsett szovjet hősök emlékművét koszoruzták meg. A hősök sírja előtt felsorakozott ifjúság, valamint a város nagyszámú közönsége kogyelctcs érzésekkel áldozott az érettük halt hősök emlékének. A szovjet és magyar himnusz után, melyet a honvéd- zenekor játszott, — dr. Münnich Ferenc mondott orosz nyelven emlékbcszédet, majd a város törvényhatósága nevében Tolnai Jó zsef polgármester, Baranyavár- megyc nevében dr. Kertész Endre megyei főispán, a honvédség nevében Virágh László vezérőrnagy, a Demokratikus Nőszövetség negyar—Szövjet Művelődési Társaság nevében pedig dr. Boros István ny. főispán mondot rövid beszédet és helyezték el közük- tük, illetve társaságaik nevében koszorúikat. A Nőszövctség ez alkalommal 400 szovjet hős sírját is feldíszítette, virágokkal szórta tele. Az orosz katonaság nevében Ocskany ezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke helyezett jácintokból és nárciszokból kötött koszorút az emlékműre. A honvéd zenekar játszotta el ezután a szózatot, majd az ünnepség végével a kivezényelt orosz és magyar katonák, valamint a rendőrség egy-egy szakasza lépett el a megjelent előkelőségek előtt Tízezrek ünnepi nagygyűlése a Széchenyi-téren Délután 5 órára hirdette a Nemzeti Bizottság . a Széchenyi-téri ünnepi nagygyűlés megkezdését, de az ünneplő közönség már 4 óra tájban megszállta a hatalmas tér szegélyeit, úgyhogy csak a tér rendőrkordonal elzárt középső része maradt szabadon a zárt alakulatokban felvonulók részére. Fél 5 óra tájban jelent meg az élső felvonuló csoport a téTcn, élén a honvédizcnekarral, attól kezdve teljes félóráig tartott a szakadatlan felvonulás, minden csoport jelzőtáblákkal, zászlókkal vonult a gyűlés színhelyére, amely a felvonulás végeztével szorongásig megtelt az ünneplők' tízezreivel. A szónoki emelvény körül közben elfoglalták helyüket a kößhivata- lok, intézmények, pártok és szak- szervezetek képviselői és vezetői valamint a közreműködő zenekarok. Az ünepség kevéssel 5 óra után vette kezdetét a magyar, majd a szovjet Himnusz-szál, amelyeket a honvéctecnukar intonált. — Azután Bobánovics Jenő elvtam mondott bevezető beszédet a Nemzeti Bizottság nevében. — A mai' nap az emlékezés napja — mondotta — amikor minden magyarnak emlékezni kell arra, hogy egy éve annak, hogy a diada.- mas Vörös Hadsereg kiűzte az ország területéről a náci és nyilas hadak utolsó maradványait. Fáj a szívünk lerombolt fővárosunk és elpusztított I oké águnkért, de ugyanúgy fáj az elpusztított orosz síkságéin, városokért és falvakért, Az emlékezésnek ezen a napján hálával és köszönetéi fordulunk a felszabadító Vörös Hadsereg felé, amely sokszázezer ifjú harepsát áldozta fel a mi szabadságunkért. Megfogadjuk ezen a napon, hogy drágán megszerzett szabadságunkat megbecsüljük és meg is védjük mindenki ellen. Most már mienk a haza, annak minden földje, értéke, de miénk azok a súlyos feladatok is, amelyekkel ezt a lerombolt hazát újjá kell építőin'. Ebben a munkában részt ke'! vennie minden becsületes magyar embernek, hűséges szívvel, teljes odaadással és erőkifejtéssel, hogy a dolgozók Magyarországát nagy- gyá tegyük és azt többé cl ne tiporhassa a népiszabadságnak semmiféle ellensége. A nagyhatású beszéd elhangzása után Szigeti Fai érv tara a Magyar Szovjet Művelődési Társaság főtitkára mcgTázó erővel szavalta el Petőfinek, a Szabadsághoz e költeményét, utána Széchey Béla, a Nemzeti Bizottság elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, vísseb pillantást vetve a magyar történelem vérzivataros eseményeire, amelyeknek előidézője leginkább a németség volt. Legutóbb is a német reakciós hatalom és a magyarság egy vékony rétegének áruló cselekedete sodort bennünket háborúba egy olyan nagy nép ellen, amelynek jószándéka velünk szemben tisztán állt s amelynek tőlünk semmi követelése nem volt, hanem csak’ megértést kereső, békés szándéka. Hiába voű. Bajcsi-Zsiíinszky Endrék, Sárváriak, Fürstök, Kiss Jánosok, Nagy Jenők és annyi más ezrek hősi elicntúllása, az országot bűnös módon belevitték a háborúba, amelynek végső kimenetele ped.g már eleve nem volt kétséges. A szövetséges, de legfőképpen a diadalmas Vörös Hadsereg végül is leverte a német fen évadat és mi felszabadultunk a ránknehezedett német iga alól. Most tehát rajtunk a sor, hogy az így visszanyert szabadságunkat, a demokráciát me svédjük, megerősítsük. Méltóknak keli lennünk felszab* ditóinkhoz és a demokratikus színeket soha elárulnunk, megtagadnunk nem szabad. A szónok ezután az országos Nemzeti Bizottság kiáltványából olvasott fel részleteket, majd beszédet a Vörös Hadsereg és Sztálin generalisszimusz éltetésével fejezte be. zésére és az ország sebeinek gyors múlhatatlanul szükséges gyógyítására megfelelő terveket és módozatokat dolgozza ki és jelöli majd meg a feladatok végrehajtására alkalmas embereket. örömmel köszöntjük innen is az újjáéledő magyar sorsnak ezt a jelenségét, mert meggyőződésünk, hogy a dolgok megjavításához az első lépés a probléma megismerése és a nagyszabású reformok keresztülvitele csak így, egyetemes magyar összefogással oldhatók meg véglegesen. És ebben az Összefogásban a tartóerőt a nőknek kell képviselni. Mert ahhoz, hogy olyan demokrácia szülessék, amely biztosítja a gyermek, a család boldogságát és jövőjét, szükséges, hogy magok a nők is résztvegyenek u vonatkozó törvények létrehozásában és maguk fedjék fel a sebeket, de muguk keressék meg a gyógyító irt is. A romjaiból féltámadó országnak emberekre van szksége, — nemre velő tekintet nélkül. Olyan emberekre, akik nem rettennek meg az első nehézségektől, bármennyire reménykednek is egyes irányzatok abban, hogy az ország majd kielégül a törvényalkotásban, ä végrehajtáshoz azonban nem lesz elég hívő embere. A felszabadulás utáni egy év alatt hogy nem (hiába dolgoztak. Megmutatták a budapesti ostrom alatt is, amikor bombazápor és égő pokolban új Zrínyi Ilonák és Ka- r.izsay Dorottyákként küzdöttek, hogy hívők és elszántak. Nem állhatnak félre tehát többet soha, ezért kell ott állniuk czutáD számtalanszor bizonyították bet a politikai életnek is kellős köasszonyaink, hogy nem ismerik a fáradtságot és győzik a nehézségek leküzdését és a szociális intézmények megnövekedése, az ellátott gyermekek száma matatja. zepén. Az újjáépítő magyaroknak ezért nagyjelentőségű találkozója ez -. mostani konferencia. 0>. dr.l
