Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

egye$ä£ictek! iáim Tiio marsall a jugoszláv perlő- mentben meleg hangon nyilat- hozott a Magyarország ás Ju­goszlávia közötti tóviszony le - lődéséröí — »Vagy Ferenc mi­niszterelnök Pécsett megértő ha gon beszél* Jugoszlávia tengerparti igény'írói pjä m ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. Ai Aj 50,080 fENOO PfiCS, 1946 ÁPRILIS 2 KRDO ■A NAGY FERENC minisztereinek teljes kormányprogramot adott Pécsett Vasárnapi «zárnunk haa má: W» , •rtaíoltrniJf Nagy Ferenc miniszter atnölk és kíséretének é-rkezéséról. A* ebben a beszámolóban részlete­zett fogjüdás után á vendégek este' részt vettet a Nemzeti Színházban részükre rendezett díszelőadáson. A Budai Narfy Antal két ült színre a társulat legjobjainak interpretá­lásában. Jeíoittős ielssólalások a szembaii vacsorán A sxfoháai előadás tatán a Bel­várost Katolikus Kör nagytermé­ben egytálétele* vacsora volt. ame­lyen több Mkóezöntó is eíhang­zott. Elsőitek dr. Kertész Endre megyei főispán ftrftetta poharát a VAvtársrfsAcd elnök egészségére, majd dr. Münnieh Ferenc vározí főispán mondott felköszöntöt a mi- nteztarelnők tiszteletére. Pen Vik­tor íeíkőszőKttője ntán Nagy Ferenc minlsztereliiök emelkedett szólásra c meerköasőtd* az* « meleg szere- tetet, ameályel Baranya megye é* Mrs városa fogadták Megrázhat« «gywrü, de «Rvből fakadó sza­vakkal vehatt visszaptl lant ást arra «s útra, «Tnelven haladt * amely ebbé! * a megyéből indult W, Nem barest«., de vállalja aai* a Ada­tat, aa?*Jynéi nehezebb, súlyosabb még alig voji kormány aló*!. Bzt a feladatot «enJti Önzetlenebből és heas>lVte*ehfe*n ne» vállalhatni mini a mai kormány. Ennek a me­gyének és ennek a városnak a lel­két. mindig megában hordozza é* becsületesen. tisztán fogja szolgál, ni hazáját azon az úton amely a Wameíkedés felé veret Á jelenlevők szűnni nem akaró laposai fogadták a miniszterelnök szavaié Balogh István miniszterelnökségi államtitkár derűs felszólalása után dr. Kazár Andor magyar, maid an­gol és francia nyelven köszöntötte a szövetséges sajté jelenlévő kép­viselőit, amire egyik amerikai új­ságíró meleg szavakkal válaszolt, s kiemelte, mennyire elragadta őket a várős szépsége. A vacsorán még egy felköszöntő hangzott el, amelyet különös örömmel és büszkeséggel jegyzőnk fel az Oj Dunántúl hasábjain. Ez a felköszön tó Rajk László elv társ. belügyminiszter szájából hangzott el és legalább olyan sikere volt, mint a miniszterelnök beszédének. Rajk elvtárs beszédében az ószint» koalíció szükss. e.'ségéré mutatott rá s hangsúlyozta, hogy a mostani pécsi menyilvámiiáson is nem ok nélkül jelentek meg a kisgazda- párti miniszterelnök és miniszterek mellett a Nemzeti Parasztpárt, a Ssociáldemokratapárt és a Magyar Kommunista Pért miniszterei. 'Ebbe* az országban tehetnek "Mtiffnf&fc deztetaratikns pártok — emrtteáel hangját Rajk László »ívtál* — de magyar nép t«ik egy vgn és ennek a magyar nép­nek egy a hazája. Rajk elvtárs beszéde további so. rán rámutatott a közös demokra- tíkus feladatok egységes végrehaj­tásának szükségességére, ami a koalíciót, az együttműködést any- nyira szükségessé teszi. A minisz­terelnök személyében garanciát lét arra, hogy ezeket a feladatokat a pártok egységben végre is fogjás hajtani és az ö egészségére üríti poharát Rajk elvtárs beszéde után a ze­nekar a Himnuszt intonálta, a lel­kesedés oly nagy volt, hogy a, kö­zönség nemcsak végighallgatta, hanem végigénekelte a nemzeti ■imát. megszabadult ország pedig ugyan­azoknak a grófodnak, tábornok nak, kapitalistáknak és szolqabí- ráknak vezetése alá került, akik a monarchia idején parádéztak az élem. A nép pedig ugy*n«zt a szol­gaságot nyögte tovább mint az­előtt. A miniszterelnök ezután art a rengeteg bajt, szenvedést és a népnek azt a nyomorát ecsetelte, amely e reakció uralkodása Ide­jén a magyarságot sújtotta és amelyet most a reakció annyira igyekszik ölte! ej leni. A reakciónak akkor elég gazdag vo-k az ország, ha a nép nyomor­gót* is. Elég demokratikus volt, ha a nép politikai szolgaságban élt is, elég művelt, ha a nép tudatlanság­ban vergődött is és elég szociális, i ha a legelmaradottabb állapotban is ék a nép. Ezt az állapotot akar­ta állandósitanl a reakció minden intézkedésével. Miközben a nép szegényedett és eladósodott, a töke hízott és gyarapodott. Megveszte­gette a parlamentet, a kormány­zatot és az államapparátust la. A földreformot elsikkasztotta é* a föld népének jobbágy) állapn tát meghonosította még « dlk század harmadik évtizedébe,- is. Tudta a reakció, bogy a poll'lka- lag jogtalan és gazdaságilag írisze gén vedelt néppel szemben a ha tál óm megtartása csak esendőikét dés A dolgozók nagy tömegei nyo­morogtak és éheztek akkor, ami kor a parasztasszony otthagyta •• pécsi piac kövezetén eladhatatter zöldségét és a kisgazda majdnem ingyen adta oda malacát. M. népei nyomorban és szolgaságban tartó reakció soha főbbé nem térhet vissza Baranya népe a pécsi Széchenyi-téren Vasárnap délelőtt a» ünnepi dtest öltött Szécbenyl-teret zsúfo­lásig megtöltötte a város lakossá­ga. A szónoki emelvény körül tarka, népviseletbe öltözött falu- etek sorakoztak. Eljöttek Baranya legkülönbözőbb pontjairól és ma­gukkal hozták a falu üdvözletét ruhájukban és méltóságtól je» ko­molyságukban. Negyűdtlzenketlökor a Hymnus z hangjai mellett érkezett Nagy Fe­renc, akit a pártok képviselői és * városi és megyei fukneionáriu- tok fogadtak P»rr VOctoi a Független KJs- gazdapárt pécsi elnöke rövid be­vezetőjében üdvözölte a megjelen­teket. Két kérdésre kért választ a miniszterelnöktói: Megválóéul-e a félelemmentes és nyomormentes Magyarországi Mi azt kívánjuk, — mondotté —, hogy ne féljen mindenki Féljenek a bűnösök, féltettek azok, akik nem akarják a Heeno- kratfkns Magyarország törvé­nyeit megtartani. De ne féljen többé a demokratikus nép. A másik kérdés, a nyomormeates- ség kérdése. Azt akarják, hogy ne nyomorogjanak többe azok, akik a kenyeret termelik. Jólétet akarunk ebben a« ország­ban mindenkinek, oki dolgozik. Ha erre a két kérdésre megnyugta­tást kapunk a miniszterelnök úr­tól, akkor nyugodtan távozunk a nagyggyülésröi és haza visszük ma­gunkban a hátét és bizalmat ezi- iárdan és minden erőnkkel dolgo­zunk tovább a független, «zabád, demokratikus Magyarországért. Pen- Viktor üdvözlő szavat után Négy Ferenc miniszter elnök lépett a szónoki emelvényre. A Riiniszt^relnék beszéde Mindenekelőtt visszapillantás! vetett arra az időre, midőn 16 esz­tendővel ezelőtt itt Pécsett értő­dőit « midőn a Kisgazdapárt köve­teléseit nem teljesítették, elleniét be kerül a kormánnyal. Az elmúlt rezsimben, tálkor Magyarország vértre rtsssanyeste állmai fflnget- Iwrtqét *** nem s népszabadság. 5*1 támasztották alá, hanem ellen­ie ezólog, pióexör letört ók a demokráciának a mun- k ásóidéiról feltörő forradalmi megjelenéséi, azután szétzüUesz- . letté* « pard-sztdesBokrádá 1 és ruténné«vesftettA a világ leg'« üresebb. 1 ogtarUJjmiUanabb <*> MftMbább jeteavénak. gondolatnak I így4b*« a ,\3Ssf lörf-flíUa Ezt az áWanotot nem magyaráz­hatja meg a reakció soha, sem a trianoni helyzettel, sem a gazda­sági válsággal „mart bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy ntán a nép kormányzót; nem volt demokrácia, e vpze'őkoél bő’.- csabb nép nem juthatott szóhoz. A mimstt/rftbbók ezután még bosawajM-! «c.spjaite irt a »Ülyc nyomort, amelyben a nép a reak­ció idején élt, Majd így folytatta: — Azért vetítettem ki a múl' képét, hogy mindönki tisztában le­gyen vele, hogy a demokrácia * második világ­háború után már awi lehet peli- ■ Hkal kísérlet, amelyet felválhat a régi rendszernek valamdven javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni is «érdemes. Érdemes érette és benne élni, mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményé­nek megvalósulására. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a népnek gondosan kell vi­gyáznia a végre elnyert szabad­ságra » tehet arról Is beszélni a demo­kráciában, hogy időről-időre me­lyik párt, milyen mértékben ré­szesedjék a hatalomból a nép­akarat folytán, csak egyről nem lehet szó: hogy még egyezer ki­adja a nép a kezéből a hatalmat (Ogy van, úgy van.) Ezután a harcos demokráciáról szólt a miniszterelnök Nekünk leg. alább olyan energiával kell har­colnunk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői a demo­krácia eilen harcoltak Ha ők önős érdekből féltették a maguk önké­nyes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk vau védeni a magyar nép felemelé­sének rendszerét A miniszterelnök a nép boldo­gulásának megteremtéséről beszélt. Ez a feladat kétirányú, egyrészt a társadalomé, másrészt, a kormányé. A társadalom feladatairól szólva kijelentette a miniszterelnök hogy a demokrácia éleformáját sok szen­vedéssel, gonddal és teher hordá­sával kezdi élni a magyar nép. Legsúlyosabbak a gazdasági bajok. A reakció keresi az alkalmat hogy minden nehézségért a de­mokráciát tegye felelőssé. A demokratikus társadalom elsó feladata tehát, hogy a demokrá­cia érdekében méltóság teljes túró lemmel viselje a gazdasági nehéz ségeket Higyje el a magyar név hogy nincs olyan politikád rend­szer a világon, amely a ma, ne­hézségek között könnyebbé téh-v. né a dolgozók társadalmi é •>'-> A társadalom másik kötelesség a hogy ismerje ej a dem ok rác! a »-3 digt eredményeit. GondolJo- ~r.i mindenki arra, mennyi meddő küz­delem folyt az elmúlt évtizedei­ben a magyar nép földhözjuttatz- sáért, a titkos választó jóiért, s ve­zető réteg leváltásáért, *> hoT" ezeket a vívmányokat- a demofcri. cia sorra megadta a magyar né rí­nék. A demokratikus w««rv*’ e-r, bér büszke öntudattal tekinifc»* -t demokrácia eddigi eredmény »ni* A társadalom következő feladat« a dolgozók békéjének és ar. eq-/- másköztt megértésnek a birto* tása. Az elsó világháború nf-i.n atért bukott meg a demokrácia, ninrí a reakció éket tudott verni « két nagy dolgozó réteg, a rasztság és mnnkásség köré. S míg e két réteg egymás elnyo­másától félt, jött a reakciós *vo­rn ás, amely minden dolgozó rú'eg- re egyforma súllyal nehezedett. Különbségtétel ctz egyház egyes demokráciáéira©* tagjai és demokratikus teltogású képviselői között A miniszterei nők ezután a poli­tikai együttműködés, a koalíció szükségességérf4 szólott, majd a társadalmi béke biztosításáról be- azétt. Itt elsó'orban kiemelte a val­lás é» a politika egymáshoz való viszonyát. A demokráciában nin­csenek rendiségek, igy a politikai, közéleti felszabadulás a rendiség nyomása alóli felssialiadulást i« je- lenti.Ezen a* alaopu tehát nincs meg a lehetőség a politikai élet­ben való részvételre. Sajnálatos lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek biztatására helyréién vélemény alakulna ki a magyar denjokrácia megítélésében. Viszont igaz örömmel látjuk a politikában az egyház demokratikus felfogású képviselőit és a demokrácia erő­södésének tartjuk, ha abban a valtéserkölcs is kifejezésre jut. Élés szavakkal ítélte el a mmlir- terelnök a faji, vagy felekezeti gyűlölködést, amelyben a letűnt íasterta világ ösztöneit látjuk meg­újulni, — Figyelmeztetem a megyei tár­sadalmat — emelte fel hangját a miniszterelnök — ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatai­nak, mert egyrészről a vilaa l*g- antidemokratikusabb tőmegh**"-' ’diónak nincs helye a magv« *’• mokrációban, másrészt tűrhetetlen tenne, ha még <*r- szer megpróbálnának tüzet gvul- tani azok, akik most n«m felél. aak módot pecsenyéjük megslt lésére. Éppen ezért a kormány ui »*«< határozva arra, hogy a nemswt ba­ké jót heíelé és tekintélyéi ktíaiá mindenképen meg fogja védeni az ártalmas krútórharcokkal és a fajt gyűlölködéssel szemben A magyar dolgozók és bányászok hősiessége kötetekből jtÖzjogtUg' meáiv*, A társadalom kötelességeiről szólva kiemelte a miniszterelnök a központi hatalom és törvény te­kintélyének szükségességét is. A rendet csak erős kormányzás biz­tosíthatja, a törvény pedig még a központi bated ómnak is felette átló hatalom. A demokráciát esek- ak­kor lehet meggy.ökerezüitui, csak aj úgy kdurt termelni, a jólét o' fo- koapi, te rend és hi#o»»Aa lesz *r cwBégipa. fTV* om. dar nasi á ríteű «ÉÉtete-tÖMfcT*' «teli tette mog s kijelentette, hogy a magyar dolgozók a ■kötelesség- taljeeítés legfelsőbb határán Jár­nak a munka végzésében. A. magyar paraszt és a magyar munkás is szinte legendás hősies­séggel küzd a nehézségekkel és teljesíti örökké való kötolezettsé. gét. Ebiben a munkában nem is szabad ellankadnia. Midőn elismer­te a fői dl) óvj' H úti oHa k hősies “neu 'H-hnti megi<ag‘.<wte hogy van­nak «gyesek, akik nem hogy igye- ksteiáflwi a kapott gazdaságot gya­rapítani, hanem a készet prádál- ják és megművelés helyett egy* nesen meg csúfolják a földet Unák. nők a körmére fogunk nézni, s ha nem vállalják a mindenkire kőte­lező, áldozatos munkát, olyan köz­gazdákat ültetünk a helyikbe, akik nem lékozoinak, hanem sze­retettel ölelik á* az élete* adó főt- del. (Éljenzés ás taps.) Nagyon helyeseljük a munkás- egyaíget, a munkásság poétika) összefogását és a szakszerve''e,ek- ben való gazdasági egysége, da

Next

/
Oldalképek
Tartalom