Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
egye$ä£ictek! iáim Tiio marsall a jugoszláv perlő- mentben meleg hangon nyilat- hozott a Magyarország ás Jugoszlávia közötti tóviszony le - lődéséröí — »Vagy Ferenc miniszterelnök Pécsett megértő ha gon beszél* Jugoszlávia tengerparti igény'írói pjä m ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. Ai Aj 50,080 fENOO PfiCS, 1946 ÁPRILIS 2 KRDO ■A NAGY FERENC minisztereinek teljes kormányprogramot adott Pécsett Vasárnapi «zárnunk haa má: W» , •rtaíoltrniJf Nagy Ferenc miniszter atnölk és kíséretének é-rkezéséról. A* ebben a beszámolóban részletezett fogjüdás után á vendégek este' részt vettet a Nemzeti Színházban részükre rendezett díszelőadáson. A Budai Narfy Antal két ült színre a társulat legjobjainak interpretálásában. Jeíoittős ielssólalások a szembaii vacsorán A sxfoháai előadás tatán a Belvárost Katolikus Kör nagytermében egytálétele* vacsora volt. amelyen több Mkóezöntó is eíhangzott. Elsőitek dr. Kertész Endre megyei főispán ftrftetta poharát a VAvtársrfsAcd elnök egészségére, majd dr. Münnieh Ferenc vározí főispán mondott felköszöntöt a mi- nteztarelnők tiszteletére. Pen Viktor íeíkőszőKttője ntán Nagy Ferenc minlsztereliiök emelkedett szólásra c meerköasőtd* az* « meleg szere- tetet, ameályel Baranya megye é* Mrs városa fogadták Megrázhat« «gywrü, de «Rvből fakadó szavakkal vehatt visszaptl lant ást arra «s útra, «Tnelven haladt * amely ebbé! * a megyéből indult W, Nem barest«., de vállalja aai* a Adatat, aa?*Jynéi nehezebb, súlyosabb még alig voji kormány aló*!. Bzt a feladatot «enJti Önzetlenebből és heas>lVte*ehfe*n ne» vállalhatni mini a mai kormány. Ennek a megyének és ennek a városnak a lelkét. mindig megában hordozza é* becsületesen. tisztán fogja szolgál, ni hazáját azon az úton amely a Wameíkedés felé veret Á jelenlevők szűnni nem akaró laposai fogadták a miniszterelnök szavaié Balogh István miniszterelnökségi államtitkár derűs felszólalása után dr. Kazár Andor magyar, maid angol és francia nyelven köszöntötte a szövetséges sajté jelenlévő képviselőit, amire egyik amerikai újságíró meleg szavakkal válaszolt, s kiemelte, mennyire elragadta őket a várős szépsége. A vacsorán még egy felköszöntő hangzott el, amelyet különös örömmel és büszkeséggel jegyzőnk fel az Oj Dunántúl hasábjain. Ez a felköszön tó Rajk László elv társ. belügyminiszter szájából hangzott el és legalább olyan sikere volt, mint a miniszterelnök beszédének. Rajk elvtárs beszédében az ószint» koalíció szükss. e.'ségéré mutatott rá s hangsúlyozta, hogy a mostani pécsi menyilvámiiáson is nem ok nélkül jelentek meg a kisgazda- párti miniszterelnök és miniszterek mellett a Nemzeti Parasztpárt, a Ssociáldemokratapárt és a Magyar Kommunista Pért miniszterei. 'Ebbe* az országban tehetnek "Mtiffnf&fc deztetaratikns pártok — emrtteáel hangját Rajk László »ívtál* — de magyar nép t«ik egy vgn és ennek a magyar népnek egy a hazája. Rajk elvtárs beszéde további so. rán rámutatott a közös demokra- tíkus feladatok egységes végrehajtásának szükségességére, ami a koalíciót, az együttműködést any- nyira szükségessé teszi. A miniszterelnök személyében garanciát lét arra, hogy ezeket a feladatokat a pártok egységben végre is fogjás hajtani és az ö egészségére üríti poharát Rajk elvtárs beszéde után a zenekar a Himnuszt intonálta, a lelkesedés oly nagy volt, hogy a, közönség nemcsak végighallgatta, hanem végigénekelte a nemzeti ■imát. megszabadult ország pedig ugyanazoknak a grófodnak, tábornok nak, kapitalistáknak és szolqabí- ráknak vezetése alá került, akik a monarchia idején parádéztak az élem. A nép pedig ugy*n«zt a szolgaságot nyögte tovább mint azelőtt. A miniszterelnök ezután art a rengeteg bajt, szenvedést és a népnek azt a nyomorát ecsetelte, amely e reakció uralkodása Idején a magyarságot sújtotta és amelyet most a reakció annyira igyekszik ölte! ej leni. A reakciónak akkor elég gazdag vo-k az ország, ha a nép nyomorgót* is. Elég demokratikus volt, ha a nép politikai szolgaságban élt is, elég művelt, ha a nép tudatlanságban vergődött is és elég szociális, i ha a legelmaradottabb állapotban is ék a nép. Ezt az állapotot akarta állandósitanl a reakció minden intézkedésével. Miközben a nép szegényedett és eladósodott, a töke hízott és gyarapodott. Megvesztegette a parlamentet, a kormányzatot és az államapparátust la. A földreformot elsikkasztotta é* a föld népének jobbágy) állapn tát meghonosította még « dlk század harmadik évtizedébe,- is. Tudta a reakció, bogy a poll'lka- lag jogtalan és gazdaságilag írisze gén vedelt néppel szemben a ha tál óm megtartása csak esendőikét dés A dolgozók nagy tömegei nyomorogtak és éheztek akkor, ami kor a parasztasszony otthagyta •• pécsi piac kövezetén eladhatatter zöldségét és a kisgazda majdnem ingyen adta oda malacát. M. népei nyomorban és szolgaságban tartó reakció soha főbbé nem térhet vissza Baranya népe a pécsi Széchenyi-téren Vasárnap délelőtt a» ünnepi dtest öltött Szécbenyl-teret zsúfolásig megtöltötte a város lakossága. A szónoki emelvény körül tarka, népviseletbe öltözött falu- etek sorakoztak. Eljöttek Baranya legkülönbözőbb pontjairól és magukkal hozták a falu üdvözletét ruhájukban és méltóságtól je» komolyságukban. Negyűdtlzenketlökor a Hymnus z hangjai mellett érkezett Nagy Ferenc, akit a pártok képviselői és * városi és megyei fukneionáriu- tok fogadtak P»rr VOctoi a Független KJs- gazdapárt pécsi elnöke rövid bevezetőjében üdvözölte a megjelenteket. Két kérdésre kért választ a miniszterelnöktói: Megválóéul-e a félelemmentes és nyomormentes Magyarországi Mi azt kívánjuk, — mondotté —, hogy ne féljen mindenki Féljenek a bűnösök, féltettek azok, akik nem akarják a Heeno- kratfkns Magyarország törvényeit megtartani. De ne féljen többé a demokratikus nép. A másik kérdés, a nyomormeates- ség kérdése. Azt akarják, hogy ne nyomorogjanak többe azok, akik a kenyeret termelik. Jólétet akarunk ebben a« országban mindenkinek, oki dolgozik. Ha erre a két kérdésre megnyugtatást kapunk a miniszterelnök úrtól, akkor nyugodtan távozunk a nagyggyülésröi és haza visszük magunkban a hátét és bizalmat ezi- iárdan és minden erőnkkel dolgozunk tovább a független, «zabád, demokratikus Magyarországért. Pen- Viktor üdvözlő szavat után Négy Ferenc miniszter elnök lépett a szónoki emelvényre. A Riiniszt^relnék beszéde Mindenekelőtt visszapillantás! vetett arra az időre, midőn 16 esztendővel ezelőtt itt Pécsett értődőit « midőn a Kisgazdapárt követeléseit nem teljesítették, elleniét be kerül a kormánnyal. Az elmúlt rezsimben, tálkor Magyarország vértre rtsssanyeste állmai fflnget- Iwrtqét *** nem s népszabadság. 5*1 támasztották alá, hanem ellenie ezólog, pióexör letört ók a demokráciának a mun- k ásóidéiról feltörő forradalmi megjelenéséi, azután szétzüUesz- . letté* « pard-sztdesBokrádá 1 és ruténné«vesftettA a világ leg'« üresebb. 1 ogtarUJjmiUanabb <*> MftMbább jeteavénak. gondolatnak I így4b*« a ,\3Ssf lörf-flíUa Ezt az áWanotot nem magyarázhatja meg a reakció soha, sem a trianoni helyzettel, sem a gazdasági válsággal „mart bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy ntán a nép kormányzót; nem volt demokrácia, e vpze'őkoél bő’.- csabb nép nem juthatott szóhoz. A mimstt/rftbbók ezután még bosawajM-! «c.spjaite irt a »Ülyc nyomort, amelyben a nép a reakció idején élt, Majd így folytatta: — Azért vetítettem ki a múl' képét, hogy mindönki tisztában legyen vele, hogy a demokrácia * második világháború után már awi lehet peli- ■ Hkal kísérlet, amelyet felválhat a régi rendszernek valamdven javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni is «érdemes. Érdemes érette és benne élni, mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményének megvalósulására. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a népnek gondosan kell vigyáznia a végre elnyert szabadságra » tehet arról Is beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt, milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó: hogy még egyezer kiadja a nép a kezéből a hatalmat (Ogy van, úgy van.) Ezután a harcos demokráciáról szólt a miniszterelnök Nekünk leg. alább olyan energiával kell harcolnunk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői a demokrácia eilen harcoltak Ha ők önős érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk vau védeni a magyar nép felemelésének rendszerét A miniszterelnök a nép boldogulásának megteremtéséről beszélt. Ez a feladat kétirányú, egyrészt a társadalomé, másrészt, a kormányé. A társadalom feladatairól szólva kijelentette a miniszterelnök hogy a demokrácia éleformáját sok szenvedéssel, gonddal és teher hordásával kezdi élni a magyar nép. Legsúlyosabbak a gazdasági bajok. A reakció keresi az alkalmat hogy minden nehézségért a demokráciát tegye felelőssé. A demokratikus társadalom elsó feladata tehát, hogy a demokrácia érdekében méltóság teljes túró lemmel viselje a gazdasági nehéz ségeket Higyje el a magyar név hogy nincs olyan politikád rendszer a világon, amely a ma, nehézségek között könnyebbé téh-v. né a dolgozók társadalmi é •>'-> A társadalom másik kötelesség a hogy ismerje ej a dem ok rác! a »-3 digt eredményeit. GondolJo- ~r.i mindenki arra, mennyi meddő küzdelem folyt az elmúlt évtizedeiben a magyar nép földhözjuttatz- sáért, a titkos választó jóiért, s vezető réteg leváltásáért, *> hoT" ezeket a vívmányokat- a demofcri. cia sorra megadta a magyar né rínék. A demokratikus w««rv*’ e-r, bér büszke öntudattal tekinifc»* -t demokrácia eddigi eredmény »ni* A társadalom következő feladat« a dolgozók békéjének és ar. eq-/- másköztt megértésnek a birto* tása. Az elsó világháború nf-i.n atért bukott meg a demokrácia, ninrí a reakció éket tudott verni « két nagy dolgozó réteg, a rasztság és mnnkásség köré. S míg e két réteg egymás elnyomásától félt, jött a reakciós *vorn ás, amely minden dolgozó rú'eg- re egyforma súllyal nehezedett. Különbségtétel ctz egyház egyes demokráciáéira©* tagjai és demokratikus teltogású képviselői között A miniszterei nők ezután a politikai együttműködés, a koalíció szükségességérf4 szólott, majd a társadalmi béke biztosításáról be- azétt. Itt elsó'orban kiemelte a vallás é» a politika egymáshoz való viszonyát. A demokráciában nincsenek rendiségek, igy a politikai, közéleti felszabadulás a rendiség nyomása alóli felssialiadulást i« je- lenti.Ezen a* alaopu tehát nincs meg a lehetőség a politikai életben való részvételre. Sajnálatos lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek biztatására helyréién vélemény alakulna ki a magyar denjokrácia megítélésében. Viszont igaz örömmel látjuk a politikában az egyház demokratikus felfogású képviselőit és a demokrácia erősödésének tartjuk, ha abban a valtéserkölcs is kifejezésre jut. Élés szavakkal ítélte el a mmlir- terelnök a faji, vagy felekezeti gyűlölködést, amelyben a letűnt íasterta világ ösztöneit látjuk megújulni, — Figyelmeztetem a megyei társadalmat — emelte fel hangját a miniszterelnök — ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészről a vilaa l*g- antidemokratikusabb tőmegh**"-' ’diónak nincs helye a magv« *’• mokrációban, másrészt tűrhetetlen tenne, ha még <*r- szer megpróbálnának tüzet gvul- tani azok, akik most n«m felél. aak módot pecsenyéjük megslt lésére. Éppen ezért a kormány ui »*«< határozva arra, hogy a nemswt baké jót heíelé és tekintélyéi ktíaiá mindenképen meg fogja védeni az ártalmas krútórharcokkal és a fajt gyűlölködéssel szemben A magyar dolgozók és bányászok hősiessége kötetekből jtÖzjogtUg' meáiv*, A társadalom kötelességeiről szólva kiemelte a miniszterelnök a központi hatalom és törvény tekintélyének szükségességét is. A rendet csak erős kormányzás biztosíthatja, a törvény pedig még a központi bated ómnak is felette átló hatalom. A demokráciát esek- akkor lehet meggy.ökerezüitui, csak aj úgy kdurt termelni, a jólét o' fo- koapi, te rend és hi#o»»Aa lesz *r cwBégipa. fTV* om. dar nasi á ríteű «ÉÉtete-tÖMfcT*' «teli tette mog s kijelentette, hogy a magyar dolgozók a ■kötelesség- taljeeítés legfelsőbb határán Járnak a munka végzésében. A. magyar paraszt és a magyar munkás is szinte legendás hősiességgel küzd a nehézségekkel és teljesíti örökké való kötolezettsé. gét. Ebiben a munkában nem is szabad ellankadnia. Midőn elismerte a fői dl) óvj' H úti oHa k hősies “neu 'H-hnti megi<ag‘.<wte hogy vannak «gyesek, akik nem hogy igye- ksteiáflwi a kapott gazdaságot gyarapítani, hanem a készet prádál- ják és megművelés helyett egy* nesen meg csúfolják a földet Unák. nők a körmére fogunk nézni, s ha nem vállalják a mindenkire kőtelező, áldozatos munkát, olyan közgazdákat ültetünk a helyikbe, akik nem lékozoinak, hanem szeretettel ölelik á* az élete* adó főt- del. (Éljenzés ás taps.) Nagyon helyeseljük a munkás- egyaíget, a munkásság poétika) összefogását és a szakszerve''e,ek- ben való gazdasági egysége, da
