Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-05 / 53. szám

Pécseit is megkezdte működését a Vármegyei Gazdasági Munkaközvetítő Iroda Mezőgazdasági munkaközvetítési csak ennek a szervezetnek van joga végezni Ä FöldmunJfások' és KisfóirtoVo- ok Országos Szövetségének pé- >si helyi csoportja értesítette 2urkcsztőségü iiket, hagy a íöUl- oüvelésügyi trrtnisr/térin in idevo- latloozó rendelkezései szerint meg- laki tóttá a Vármegyei Gazdasági ‘lunkakő/vetitn irodát, amely teg- tap kezdte meg működését s melynek a rendelet értelmében a mezőgazdasági munkaközvefi- é.s kizárólagos joga. A pécsi iró­la székhelye a Majorossi Imre- itca 1.1 szám alatt van, ahol. az rod« aiz I. emelet 7 sz. h elvi ság­ién van. A Vármegyei Gazdasági Munka özvetitö Iroda vezetősége a meg- álak«lássál kapcsolatosan a kö­vetkezőkben tájékoztatja az ér­iekéit munkaadókat és munka­vállalókat. I. A munkaadó kötelességei T. A Munkaközvetitő Iroda meg- Uákitlása előtt alkalmazásban á'- o munkavállalókat a közhírré'é- el napjától számított három na- 3cm beiül bejelenti az Iroda ve- ebijénél a „Bejelentő lapon“ ó. § 1.) i 2. Az Iroda tnegaiiakulása urán lánnely időtartamú aratási és ■séptési munkára, továbbá bárom tápnál napnál hossiznbb munka- vállalót (napszámos. gazd. cseléd, .zakképzett kertész, kubikus, stb ) ogadhar fel, aki részére az iroda tözvérit. (5. § 1.) Tobát: a) Ha a fentiek szerint nunkást akar felfogadni, szer/őd- etm. elmegy az iroda vezető jé- ioz és szándékát, igényét vele cözli, b) Ha az iroda vezetője 3uram nap alatt nem tud *z gényfűnek munkást adni, kiállit- ia a „Tanúsítvány“ lapot, e) .Tanúsítvány" lap alapján a mun- .aadó már a munkaközvetítő Iro- .ta nélkül is felfogadhatja (szer- tődtetbet) az igényelt munkást. 5. $ 3.) - d) A félfogadás útin három napra ha a félfogadás megegyezés munkába állás Írás­iéit szerződéssel törten* a szerző* Jós (egyezség, bérié vél) egy pél- Jányát át kel! adni íiz iroda vezc- őjérrek. ha pedig 2. szóbeli meg- ■gyezés alapján történik a félfo­gadást, (mpnkúbaálliás), ugyancsak 1 félfogadást követő három na- aon beiül az u. n. „Bejelentőla­pon“ jelenti az iroda vezetőjének: 6. $ 2—3.) 3. Ha a szolgálati viszony, mun­kaszolgálat) akár a szerződés le­telte, egyéb okokból kifolyóiig iiegszünt. (a műnk ást elbocsátja itb.) jelenteni kell szóban vagy rásban. l’eyancsak három napön nelüi az iroda vezetőjénél Büntető rendelkezések: a fen­tiek be nem tartása, vagy kiját­szása 15. napig terjedő elzárás­sal büntethető kihágás. (V. 18. tj ’-3) II. A munkavállaló kötelességei 1. A rendelet szerint a gazda­sági munácakrázvotités mipd a írnia- kajvdó. mind a munkavállaló ré­cére díjtalan és kötelező. (4. íj í 1-2) 2 Ha a gazdasági műnk a váll a- j :<jk (napszámos, gazd. cseléd, i/afcképzett kertész, kubikus stb.) i imirvkáha akar állni, el akar szó- gödjii három napnál hosszabb Ideig tartó bármilyen gazdasági munkára, vagy bármely időtarta­mú aratási és cséplési munkára köteles: a) először is elmenni a a köbéivé szerint illetékes Fö d- Qi unka sok és Kisbirtokosok Or­szágos Szövetsége helyi csoport­jához községi gazdasági mimka- közvetítő irodájába és ott kérni a munkát, (inunk akózvetitést). ~4~I ÚJ DUNÁNTÚL b) Ha az iro’da bárom nap alatt nem tud megfelelő munkaalkal­mat adni, kiállít egy „Tanúsít­ványt. — c) „Tanúsítvánnyal" a ■ munkavállaló a gazdasági mun­kaközvetítés nélkül is elhelyez­kedhet. — d) Ha akár közvetítés (az iroda) akár önként elszegő­dött (munkát vállalt) figvclmez- tesse a munkaadót, vagy meghí­zottját. hogy ni/ írásbeli szerző­dést (bériével) I példányát adja be a/ irodához vagy ha csak szó­belileg egyeztek meg, akkor je­lentse be a félfogadást szóban vagy írásban az irodán három na­pon belül. — A munkaadó ugyan­csak köteles bejelenteni a mun­kaviszony megszűnését (elhocsái- tást) is három napon belül. (6. §). 3. Az iroda köteles a közvetí­tést arra való tekintet nélkül el­látni. hogy a közvetítés végett hozzájuk forduló .munkaadó illet­ve munkavállaló tagja a Szövet­ségnek vagy sem. 4. Az, Iroda csak olyan munká­sokat közvetíthet, akiknek meg van a gazdasági cselédkönyvük, illetőleg munkásigazolvánvük. — tehát ahol ez hiányzik haladék­talanul pótolni kell. A rendelet 18. § 15. napig ter­jedő elzárással büntethető kihá­gásnak minősíti a rendelet meg­szegőit, vagy kijátszását. Héiszáz mázsa őrleményi találtak az olsómocsotádi malomban A kommunista párt közbelépésére a bányászok élelmezésére fordítják Amíg az ország dolgozói megfeszített erővel veszik ki részüket az újjáépftésből, szén- és kenyércsatát vívnak, addig a spekulán­sok kis, de jólszervezett rétege csak. a maga hasznát tartva szem előtt, a leglényegesebb élelmiszereket is igyekszik elvonni a köz­fogyasztás alól. Csak az éberség és az összefogás hiúsíthatja meg ezeket a szándékokat. Ennek bizonysága az alsómocsoládi eset Is, ahol a szaUtnaki kommunista párt kezdeményezésére f>00 mázsa búzát és 100 mázsa rozsot találtak eldugva a 1 tarai-féle malomban. A tulajdonos aztán hamar megállapodást kötött a DGT-vel s így a hatalmas mennyiségű őrlemény mégis odajutott, ahonnan el akar­ták vonni: a dolgozók, jelesen a bányamunkásság ellátására. A városi parkerdő minden pécsi dolgozóé ne hagyjuk elpusztítani! Vandál kezek kipusztulással fenyegetik a mecseki erdőparkot Amióta a városi erdőket az il­lám vette . kezelésbe, az eddigi erdőőröket is elvezényelték a va­ros felett elterülő parkerdőből s az őrizetlenül maradt erdőt hét­ről hétre egyre vadabbuf és egy­re kíméletlenebből pusztítják van­dál kezek. Igaz, hogy a fa be­szerzése ma mérhetetlenül nehéz, szinte lehetetlen, de meg keli ál­lapítani, hogy a város fölött e!Té­rülő fák kipusztítása észnélküli cs barbár, mivel ezeket a fákat — nagyrészt fekete fenyőt — tüze­lésre amúgy sem igen tehet hasz­nálni. viszont a város nemcsak díszét veszti el az erdő kipusztí­tásával, hanem fontos egészség- ügyi tényezőjét is. A közel száz óv óta nagy gonddal és áldoza­tokkal ültetett parkerdő ugyanis egyrészt a varos egcsz lakosságá­nak elsősorban szegénvsorsú mun­kásságának, kispolgári lakosságá­nak érdekeit szolgálja, mert ez a szegények néprétegek egyet­len lehetősége, másrészt azon­ban az elkarszto6odástól is véd­te a Mecseket s ha kipusztit ják, ebből rengeteg kúr háromiik a városra és összlakosságára. ’A város parkerdeje ezenkívül még igen fontos feladatot teljesít a csapadékvizek visszatartáséban is. Pécsett ugyanis sok gondot okoz az esőzések alkalmából a hegyről lerohanó vízáradat, amelyet nagy­részt a városi parkerdők kötnek meg és tartanak vissza rohanó útjában. Ha a parkerdőt elpusztítják, ez­zel az1 áradatok egyre nagyobb erővel zúdulnak majd a város­ra és elpusztítással fenyegetik az utcák kövezetét. A város vezetőségének mindent el kell követnie, hogy a közösség dien irányuló vandál merénylet­nek mielőbb réget vessenek és M/igorú rendszabályokkal akadá­lyozzák meg a fák kipusztítását. .Azokat, akik a fákat kivágják, szigorúan büntessék meg s ha kell internálják, mért barbár cseleke­detükkel elsősorban a város dol­gozó lakosságának ártanak. Gyors és szigorú intézkedéseket várunk a város vezetőségétől és » rend­őrségtől is. Elsősorban a rommálőtt cseléd házakat építik lel tavasszal Bar any »vármegyében ab’ol a drávamen-ti falvak újjáépítése már az ősszel olyan tempóban -indult meg és olyan eredménnyel járt, hogy országos elismerést válftott ki, nagyban folynak az előkészü­letek a tavaszi munkálatok meg kezdésére. Mint jelentettük egye­lőre az időjárás csak az anyag­szállításokat teszi lehetővé, mi­helyt azonban elérkezik az ideje, teljes erővel indul meg újból az újjáépítés. Az elgondolások újabb tervvel is bővültek. Az országos építés­ügyi kormány-biztosság déldunáu- túli kirendeltsége, amely Kapos­várott székel, értesítette a megye alispánját, hogy az újjáépítés, il­letve új házak építésével kapcsa latban elsősorban a rommá lőtt, volt uradalmi cselédházak rendbe­hozását vették »érvbe, — Éppen ezért kérte a kormánvbiztossig képviselője a megye vezetőségét, írassák össze azokat a gazdasági cselédeket, akik a háború követ­keztében hajléktalanná váltak, s közöljék a kormánybi/ztossággai azt is, pillanatnyilag hova telepí­tették ezeket a hajléktalanná vált cselédeket. Március l>érc a szükséges ada­tokat összegyűjtik * ha az időjá­rás és a pénzügyi helyzet kedve­zően. alakul, valószínűleg nagy len­dülettel indul meg Baranyában ismét az újjáépítés, amelynek fel­adatai ezizel az elgondolással s kibővültek. SZKRKESZTŐSEGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A ao-4'J TELEFONSZAMOTI A uépigyészség előzetes letartóztatásba helyezte dr. Bánná Aladár pécsi ügyvedet, a fasiszta lapszerkesztőt A nép ügyészség előzetes letar­tóztatásba helyezte dr. Banna Aladár pécsi ügyvédet, a „Sásd és vidéke" című politikai hetilap felelős szerkesztőjét és kiadóját és népellenes bűntettért emelt vá­dat ellene. Az eredetileg sásdi járás céljai­ra alapított hetilap, melynek fe­lelős szerkesztője és kiadója dr. Banna Aladár pécsi ügyvéd volt, 1938 május 28-án szerkesztőségét Pécsre tette át és ettől ketzdvc egész Baranvavármegye sajtóorgá­numa .szerepér kívánta betölteni. Mint politikai hetilap, ia lapban ki- jelöLt célkitűzéseinek megfelelően a fajvédő, jobboldali és .keresz­tény nemzeti irányzat, tehát a fa­siszta politikai világnézet szószó­lója, hirdetője, terjesztője lett és olyan időben vállalta ezen poli­tikai irány tekintetében az úttörő 'terepet, amikor még Pécsett és Baranyában lennek az iránynak egyáltalán nem, az országban pe­dig az Uj Magyarság és az Össze­tartáson kívül nem volt sajtó­orgánuma. A lap mindjárt megalakulása­kor felveszi a harcot a Szociál­demokrata és Kisgazda-párt de­mokratikus törekvéseivel szembún, nem feledkezve meg a vörös mé­telytől, amely ellen állandóan fel­emeli szavát. Hitet tesz a Berlin- Róma tengely mellett és a német barátságnak Gömbös Gyula által megindított útját, mint a magyar­ság egyedül helyes politikai irányzatának útját hirdeti olva­sóinak, és veti el a német barát­ság eszméit, mint az egyedül üd­vözítőt, olvasói lelkében. Amikor a zsidó kérdés politikai program­má lett, úgyszólván egyetlen számból sem hagyta ki ezt a pro­blémát, — a lap maga hirdeti fajvédő, jobboldali nemzeti és ke­resztény jellegét, s később több- ízben hangoz latja, hogy zsidó t li­ke tői •támogatást, még hirdetés formájában sem fogad el. A lap célkitűzéseinek szolgálatában igen hangzatos cikkek és közlemények jelentek . meg, amelyek a fasiszta és demokrácia elemes irányzatok elterjesztése és megerősítése, va­lamint a felekezeti és faji gyűlölet felkeltése és ébrentartása a köz­felfogást jelentős mértékben be­folyásolta. és az ország közvéle­ményét káros irányban betolvh- soltia. Dr Banna Aladár, mint a tap alapítója, felelős szerkesztője és kiadója, elsősorban anyagi erejé­vel járult hozzá, hogy ezek n cik­kek nyomdafestékhez jussanak és megjelenhessenek, ö szabta meg a lap politikai irányát, célkitűzé­sét, lapjának hangját és a szer­kesztés módját, — ő válogatta ki a közleményeket, cikkeket, hír­anyagot, — olyan időben igyeke­zett a közfelfogást a fasiszta és aemokrácia ellenes irányzatok el­terjesztése és megőrzése végett, úgyszintén a faji és fetekozeti gyű­lölet felkeltésére befolyásolni, ami kor még a népellenes irányzatok olyan népszerűségnek, mint a ké­sőbbi években nálunk még nem örvendtek s így szélső jobboldali eszmék szolgálatában ténykedé­sével az országban, de főleg a síi- di járásban és Baranya vármegyé­ben megalapító úttörő volt, l>r. Barma Aladárnak ezért kell majd felelnie a népbíróság előtt: 4 magyar nép hajlandó Ir számolni az összes hó horns bűnösökkel Moszkva: A moszkvai rádió a Szúlasi-perbon elhangzott íté­letek kapcsán foglalkozik azzal a szereppel, amely«} Horthy Miklós kormányzó és rendszere Magyarország#« több mint két évtizeden ál játszott. A rádió hírmagyarázója megállapítja, hogy a Szálast-pei- ben hozott ítéletekből is tisztán kiviláglik, hogy Horthy Miklósra u legsúlyosabb felelősség háramlik azért, mert Magyarországot a ná­cik oldalán háborúba döntötte. A nyilasok tulajdonképpen csak cin­kosai és utódai voltak és a náci reakció utolsó mentsvárát alkot­ták Magyarországon. A nyilas rendszer — állapítja meg ezután a moszkvai rádtó — néhány hónap leforgása alatt a legborzalmasabb károkat okozta a magyar nemzetnek. A Szálsi-perhen hozott ítélet azt mutatja, hogy a magyar nép hajlandó leszámolni az összes há­borús bűnösökkel. JótókonycéXu iwesi-m 3 nöei* A zenét az összes pécsi tánc- és cigányzenekarok, március 8-an, esie fél §-ai A 5-50. A hivatalos közlöny hírei A hivatalos.lap 1946. február hó 27-i 48. számának tartalomjegyzéke A nemzeti kormány rendeleté a háború idejére szóló honvéd büntető eljárásjogi rendelkezések alkalmazásának megszűntetésérój továbbá a honvéd igazságügyi szervezet módosításáról és az ez zel kapcsolata; egyéb Intézkedé­sekről. A nemzeti kormány ren­deleté a hadbírók képesítése tár- gyában. — A nemzeti kormány rmdeüte a kcszbőrám és a láb­beli kereskedői forgalmának, sza­bályozásúról szóló rendelet módo­s-írása tárgyában. — A nemzeti kormány rendeleté a büntetőjogi értékhatároknak, úgyszintén a pénzbüntetés és a pénzbírság mér­tékének újabb felemelése és adó­pengőben meghatározása tárgyá­ban. — Nemzeti kormány rende­leté a központi fűtőberendezések hi-l-yreállitásáról szóló rendelet ki­egészítése tárgyában. A nemzeti kormány rendeleté a tej és tej­termékek forgalmúnak: és felhasz­nálásának szabályozásáról szójó rendelet módosítása és kiegészí­tése tárgyában. — A belügymi­niszter rendeleté a közigazgatási közegek áltál « hagyatéki 1'eM­I r ozásért szenvedő dijak újabb iiKigálápálása tárgyában. —. A belügyminiszter rendeleti: a gép járómürendészet körében tize ten dő egyes dí jak megájia.prtás» tár gyában. — belügyminiszter rende­leté a ‘mozgóképek megvizsgálásá­ért, az engedélyokiratok kiállítá­súért és a magyar mozgóképek ki­viteli engedélyéért fizetendő di­jak közzététele tárgyában. — Az iparügyi miniszter rendelet« ma­gyar állami szövő- és fonóipari középiskoláknál, vagy állami:tex­tilipari szakiskolánál szentért „érettségizettek egyéves szövő­ipari tanfolyamán", vakamrat az „érettségizettek egyéves butít ró i- ipari tanfolyamán" szerzett szak­képzettség tárgyában. — Az ipar­ügyi miniszter rendeleté az ipar- ituiítási kötcsönuk átértékelésénél figyelembe veendő jelző (Index-) ‘vámok tárgyában. — A pénzügy nűntszier rendeleté a nyersszesz beváltási árúnak újabb megállapí­tása tárgyában. — Az újjáépítési miniszter rmdelete a központi fii főberendezések helyreállításáról fcróló remdrlet és a-twa.k kfrgjr?z«- tétéről szóló penefleiet Végrehajtás» tárgyiban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom