Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-28 / 71. szám

rloqfyto* StcfaidUcB tnty a* indádé? Beszámoló a Társadalomtudományi Kör első előadásáról A pécsi Társadalomtudományi Kör nsagasszinvonalu politikai akadémia keretében foglalkozott nazdiasági életünknek ezzel a leg­égetőbb és egyben legszélesebb körű érdeklődést kiváltó kérdé­sével. Szombaton az egyetem Kí­sérleti termében nagyszámú ér­deklődő előtt tartott erről. a té­máról mé'yenszántó előadást do Kassai József iparkamarai tit­kár. amely előadásihoz a két mun­káspárt részéről dr. H a J d u C»V ir­ta és dr. Ormos György elv tar- sok szóltak hozzá ugyancsak nagy- érdekeseégü előadások tormája­Dr. Kassai József mindenekelőtt történelmi visszapillantást tett az infláció múltjára egészén az am- rikiai saabadságharc idejéig, majd érdekes statisztikai adatokat so­rolt fel a történelem más idősza­kaiból és más országokban leját­szódott inflációs jelenségekről. -- Rátérve azután az inflációnak ma ovarországi vonatkozásaira. ísmci- tette az első világháború utam években Magyarországon eioszor bekövetkezett infláció méreteit ti nazdia.ági hatásait. A mossam in­flációs pénzügyi-gwzdas-ogi hely zetről szólva, sorra vette azokat az eszközöket és gazdaság, tény e­zőket, amelyeket alkamosnak \u ennek a romboló gazdasági jelem vinnék a lefékezésére, majd meg­szüntetésére, Ezek kirótt legfon­tosabbnak tartja a termetes meZ-\ inditását. árubőség teremtését, az építkezésnek minden aron vai) megindítását és »óbb inas gazda­sági és politikai intézkedést, ame­lyekkel a gyógyulási folyamatot meg lehetne rövidítem es végül is, hosszabb idő után a bajt egé­szen meg lehetne szüntetni. A tetszéssel fogadott előidas után az első felszólaló dr. Hajdú Gyű a elvtárs volt. Hajdú elvtárs mindenek előtt rámutatott arra, hogy az a £«da- sáoi jelenség, amely koztuda b.n. infláció réven szerepel, valójában nem is infláció, hanem annak el­lenkezője, tehát inkább defláció, mert ha nem az volna, akkor min­denkinek volna pénze cleg. De vájjon igy van-e? Nem így van, mert a dolgozók 'tömegei me!» a legszükségesebb cikkeket s-cm Ke- n -ek megvásárolni mivel nincs rá elég pénzük. Ugyanígy az al­le tnnak sem telik a legfontosabb kiadásainak fedezésere sem, meg u tisztviselők fizetését is csak a- bankónrés fokozott működtetésé­vel tudja folyósítani ügy-ahogv. Ráimitatott azután az mtlaciy okaira, amellyel kapcsolatban ki­fejtette. hogy anmk lcgfobmkc az ország kifosztottsága, kölclussze- öéuvségo. nem pedig az, hogy a Nemzeti Hank pincékben nmeié­nek felhalmozva a tydeze rcA te­kintett aranytometsek. róla győződve, hogy' ha ez az aranv ott heverne is. ha fiz ország egyébként ilyen koldusszegény volna, mint amilyen, mflació alt­kor is volna. Példának Hhozza. ho.iv ha valamely ország Nemzeti Bankjának pincéiéből ügyes tol­vajok egy éjszaka ellopnák ezt a „fedezetül“ ott elhelyezett kin­cset a közvélemény előtt ezt a lopást ellehetne titkolni, akkor <vz u ténv a pénz stabilitását nem nem ingatná, ha egyébként a ga-- dacági adottságok a pénzügyi meg­rendülést nem tennék indokolttá. Rámutatott azután arra, hogy spe­ciálisan nálunk sem lett volna meg szabad az inflációnak ilyen hamar hetövekeznie, mintahogv más, ha­sonlóan tönkretett országokban ez még nem is követke-zetf be, ha­nem mr id esetleg csak évek múl­va Nálunk azonban a reakciós tw'k noUtikai és gazdasági síkon a nénzügyi romlást egyaránt elő­idézték Politikai suttogó propa­gandával és gazdasági yzahotá/s- zsal igyekeznek a demokráciát le­hetetlen helyzetbe hozni, mert et- „V remélik, aortán újra ok Vo- ve^-eznek. A demokratikus kor- r,a,iw.tnnk azonban ezt meg keli akadályozni. Mindenek előtt be ke!1 vezetni, ahogv már kezdet­ben be kellett volna vmretni a kötőt* "azchükoHást Azután mm- csíUcözzti a bankóprés meg (Ti új puhámtól um i——iimnnwpssM—waww■ fokozottabb működésével is, meg kell indítani a termelést, mert w pénz stabilitásának egyedüli biz­tos alapja a munka, a termelés, a javak szaporítása Ha ezt így keresztül tudj vinni, minthogy keresztül tudja vinni, minthogy zatuak, akkor biztosaik lehetünk abban, hogy különösen a béke­kötés után meg fog indulni a las­sú javulási folyamat az egész vo­nalon A nagy tetszést kiváltó beszéd után dr Ormos György elvtárs hozzászólása következett, aki rö­vid beszédének elején hangsúlyoz­ta, hogy az előtte szólók már nagyrétben kimentették a téma lényegét, ezért ő csak arra szorít­kozik, ami űz előző előadásokból esetleg kimaradt. Így pl. rámuta­tott arra, hogy a gazdasági gyó­gyulási folyamatnak elengedhetet­len előfeltétele a dolgozók vásárló képességének, helyreállítása a reál­bérek megteremtése. (!) is a ter­melés megindításában és a kötött gazdálkodás bevezetésében talál­ja meg a gazdasági helyzet meg­javításának legfőbb előfeltételét. Élénk tetszéssel fogadott beszéde után még több ' hozzászólás tör­tént a hallgatóság soraiból, ame­lyek ugyancsak hozzájárultak a nagy fontosságú kérdés, az inflá­ció okainak és megszüntetésének nregvilági fásához. (M. J.) A budapesti Vasutas Hangverseny- zenekar vendégszereplése Pécsett j Mindjárt elöljáróban elmond­hatjuk, hogy a budapesti Vasuta­sok Hangversenyzenekara vasár­napi pécsi szereplésével minden­képpen. beváltotta azokat a remé­nyeket amelyeket a pécsi közön­ség ' várt tőle. Pécs fejlett zene- kultúrájú közönsége nem csaló­dott vár:'kínzásában, annál inkább elmondható ez magáról a zenekar­ról! amely nyitván nagyobb ér­deklődésre számított a közönség réít/éről, amit méltán meg is ér­demelt volna. A pécsi, vasutas kultúmap első felvonása a Nemzeti Színházban megrendezett délelőtti matiné ke­retében zajlott le ióközepes láto­gatottság mellett. A matiné a pé­csi vasutas zenekar nyitányával vette kezdetét, »mellyel a fiatal z.enocgyüttes elég dicséretes élő- haladásáról tett tanúságot. Sárai János szavalta el azután Adv-nak „Vér és «irány“, továbbá „Sírni, sírni, sírni“ cinní. megrázó erejű költeményét igen hatásosan. — Bre turnt V. Magyar táncát Pécsi István karnagy vezénylé­sével a vendégzenekar szólaltatta meg unnak minden művén;.! szép­ségével. de magát a gyönyörű tárcot Szegedi Gizella elevenítet­te meg sok finomságot eláruló ♦áncloészsécével, frenetikus sikert aráivá. Friedrichné Vörös Mám énekeit ezután két áriát sok igyek- véssel. de kevés hanganyaggal, amelyet csaknem teljesen c-’nvdt a um hozá méretezet: helyiség és a zenekar. Ugyanezeket mind. Hatjuk a műsor utolsó számát je­lentő Hídvégi Ferenc értekéről. Dr. Haris Béla Török Sándornak „A gyáva é-s a galambok“ c. mó­kái epizódját ügyes előadásban hoz.ta a közönség elé. A műsor első*rézotében a budapesti zenekar még Strati*z Denevér nyirár.vát és Pécsi „Pusztai víziók c. dal já­tékának nyitányát mutatta be precíz íbszjátéldban, előbbit Sző­ke Tibor, oneraházi karnagy, oz utóbbit Pécsi István vezényelte A második részben legelsőnek a , Melótli“ tánczeneikor egykét dzsc sz-nrámot mutatott be maid a 7 pékár vehetőjének hegedű- I szólója. taláH megérdemelt tet- I «zésre a közönségnél. A „Duma hullámain“ c. kerrngőt Réz M.f- i'it lej tette el ügyesein. Horváth Sándor jólmegjátszott groteszk1 magánjelenete után még egv ének- kettős és egy szavalat köv-tke- izctt. majd a műsor hefeietó szá­maként a vasutas műkedvelők Zilahi Lajosnak ,.A házasságszé- ddgő“ c. egvfcivonásos vigjátékát mutatták be állandó tetszéstől kísérve. A szereplők hgytől-egyig sikerült Jc*rakter-figurát mutattak be, olakrtáSnikkiaJ szinte „súrolták“ a kiforrott művészet határait. A műsort a vendégzenekar pattogó ritmusú zeneszáma fejezte be. Az esti hangverseny A ciszterciek disz termében a pesti zenekar önálló hangversenyt adott este 6 órakor, nem túlságo­san nagy, de annál halasabb kői Eönség előtt. Rossini nyitánya ve­zette be a hangversenyt, majd Opritia Mária zatngaraezáma kö­vetkezett, amelyet a zenekar pre­cíz kísérete hatványozott fel mű­vészi tökélyre. A műsor első ré­szének befejező szobaiként Gold- mark „Sdcimtala“ nyttiVnyát adta elő a zenekar Szőke Tibor, áss ÁUamí Openaház karnagyának remek vezénylete mellett, A má­sodik rész Sdhubertnek egv 1823- ból eredő, befejezetlen szimfónia- részletével kezdődött. A hallgató­ság szinte megilletődött mitgáha- méiyedéss'el hallgatta, a nagy mu­zsikusnak ezt a közeli elmúlást «e it tető, m élet és halál kifür­készhetetlen mélységeinek titkát érzékeltető és a művész hattvú- dalánnk ís számítható remekmű­vét. Fodor János 'ez Oneraház baritonistála ragadta azután ma­gával a közönséget két o-nera rész­let előadásává,I. Tömör baritonja a nagy 'zenekart túltengő erővel töltötte meg a Hatalmas terem­nek minden zugát és többszörös újraírásra rdapadva a közönséget, amelynek tetszésnvilvánitása való­ságos extázisá dagadt amikor a művész Leltárnak << „Deres már a határ" c. gyönyörű magvar áriá­ját az öreg őszülő hetvár keser­gőjét aditji nvjgrázó.. erővel. Csajkovszky „181?“ című döb­benetes erejű szrefónnáia volt a műsor utolsó és kiemelkedő szá­ma,. A napóleoni háború drámai levegője rezdiil ennek a remek mi <- nek minden akkordjában. ameiv bevezető részében, a háború kez­detén' m orosz nép imáját érzé­kelteti a ha'lgatóvai. majd ■•>, há­ború szörnvfi dübörgése. a gigász' ellenfelek vad tusa ja kavarog, mo­rajlik. 1, remeit hőskölteménv szár­nyain A hadiszerencse változásai­nak közepette felcsendül ho! a MfiTseiWiaisei 'hol az orosz nép harci énekének egymással viss- kodó viharrá«», de tat orosz hart’i- rradó tomboló orkánja végül is elnyomja a mindegy­re gyengülő akkordi»it nmeivel.*, aztán egésrae.n elhalkulva, helyet engednek az orosz győzelmi har- »ottiák és zsolozsmáéái hívó hareng- kpogás eofctostromló zengé-sének idézvén! a,z orosz nénnek a beto­lakodott ellenség felett aratott diadalát. A hallgatóság kip'irő ransorVán formájába«! szabadult fel a lenyűgöző erejű zene va­rázslatos hatása «lói és szinic per­cekig állva ünnepelte a ritka zenei élményt nyújtó zenészeket. * közellátási feffitfye* l£sé* atá rendelek több hivatalt A közeilátást intéző hivatalok ra.oion':rli7á’ása egvík megoldásra váró feladata a közigazgatásnak. Úgy látszik, a legfelsőbb hatósá­gok is érzik ennek szükségességét, mert máris történtek intézkedé­sek az átfogó, egységes irányítás alá való megoldás érdekében. -« Értesülésünk szerint a közellátás- ügyi miniszter legújabb rendeleté­vel úgy intézkedett- hogy a ter­mény, zsír és hús, valamint bur­gonya kirendeltséget, amelyek ed­dig többé kevéshbé egymástól füg­getlenül működtek, a közellátási felügyelőség alá rendelte. so jLvr-STTAsncj ruvBhrv S?l?EWEOJf.K TAJRCS.AZNT A ** - »•* TW f* < ws/ \ MOTl 5? SZÉNCSATA 9? A Pécs-bányavidéki köziyitizga- tási tanfolyam nagyszámú lelkes hallgatósággal kezdte meg hétfőn előadásait. A tanfolyam megnyitásának le­hetősége a bányászszakszerveze­tek, üzemi bizottságok' odaadó közreműködésével támadt. A tan­folyam általános előadója Molnár Imre, ki megtartotta első előadá­sát: „Az államok, kezdete és ki­alakulása“ címen. — Az előadás folytatása szerdán és csütörtökön. Április l én Dr. Mátyás József tartja előadását a ,,Jog-ról“. A közigazgatási taafolyamot meg­előző órákbon külön állandó is­mered előadások vannak a hallga­tók számára, mint szónokképzés, történél: ing közgazdaságtan, ma xizinus és helyesírás—fogalmazás. Az utóbbit Borsodi Béla tanár tartja. Aíz előadások mindig bér- főn szerdán és csütörtökön este 5 órától 8 óráig tartanak. Segífsfik házínyálfenyésztéshez a bányászokat Éhesen, rongyosán sok száz mé­ter mélyre szállnak le a pécsi bá­nyászok. hogy az újjáépítés leg­fontosabb «lapanvagát, a „fekete gyémántot“ napvilágra hozzák. — Mengiam is voltam lent a bánya mélvében és végig dolgozva a nyolcórás műszakot megállapítot­tam, hogy a bányász, de különösképpen a pécsi bá­nyász igen nehéz körülmények között teljesíti <t társadalommal szemben kötelességét, éppen ezért fokozott mértékben kell segítségére sietni a „széncsatát“ vívó hányák mun­kásainak, hogy életszínvonalát a lehetőség határain belül emelni tudja. Kérő szóval fordulok az ország nyultenycsztő társadalmához, se-; ejtsék hozzá a pécsi bányászokat egy (hús-) nyultelep felállításához jj és lehetőségeik arányában ajánl janiak fel arra a célra továbbie- nvésatésre alkalmas egészséges (főleg emse) nyulakat. Hiszem, hogy kérő szavam meg­értésre talál és a pécsi bányászok asztalán ia közeljövőben ott fog gőzölögni a porhanyós és tápér­tékében leggazdagabb házinym- hus. Köves Gábor Zoltán s. k. közellátási miniszteri biztos * Súlyosan megbüntetik, aki a kézi* szemetel az utcára bordia A város köztisztasága a járványok elleni harc legfőbb parancsa Pécsett ha az ember az utcán jár az utóbbi hetekben igen fur­csa dolgokat tapasztal nemcsak a külvárosokban, hanem a belváros főbb útvonalain is. Utcasorokon több méteres hosszúságban hatal­mas szemétdombok vannak, ahol n legkíilön.féléíbb házi és utcai szemetek vannak felhalmozva! h>>- mntól kezdve n sertéstrápváig. el­bukott haromfittól a Ivukas edé;- nyekig mindent megtalálhatunk. Igen. szomorú bizonyítvány ez a helyzet a város lakosságára, azok­ra is, »kik az utcaseprők ál*al felhalmozott szemé-trek árokhoz Ä háztartásukban felgyiilemlett sze­metet odahord iák és azokra is. akik a tettesekét nem ielenrik fel és mintegv tettestársakká vá’- n;ak. Azelőtt a város Vözterii'eté- ről "7, utcaseprők által felhalmo- a köztisztasági üzem és a háztar­tásokból is teherautók és lófocatu írott szeme+ot naponta hordta el járművek vitték, a s-A-mctet he­tente. ée módja szerint házától elfuvs- ■] voztatta volna. Roppant sajnálatos fényt vet azoknak erkölcsi érzékére, akik ily módon megnehezítik az fliruov , is nagy anyagi gouclokktal küzdő városunk helyzetét. Ezért hívjuk Fi-i csrvfe'löl a lakosság figyelmét area, hogy szemedét ne hordja H «/. utcára, másfelől pedig Vérünk mir (lenkit. aki ilvm esetet és/r,. vesz tapasztal, jelentse a legk'í* zeli-bbi rendőrnek, hogy uz illető méltó büntetését elnyerje. Min­den pécsi polgárnak kötelcssé-ie. hogy a szemétdombok gyarapítá­sát megakadályozza- feleslegesen ne szaporítsuk az utcai szemetet, mert n logkiilönfélébb járványos betegségek ütik fel nvorrvban a fejüket tífusz, kolera stb. A szemét kifirvarozására a ház- , tulajdonos (bázgondnokl van kié He zve és a szemétkifuvarozási költsérhez. a házban lakók köte­lesek hozzájárulni fizetett bérösz- szegük arányában. A háborús események köver- ke’zt'ében a városnak gépjárműve még a létfontosságú búznszállitás- ra sincs, nemhogv szemérkihordá«- ra legyen. A legutóbbi időkig még lovasfogata sem volt. Fzért nem tudta a város a háztartások­ban felgyülemlett szemetet a há­zaktól a város által kijelölt sze­métlerakódé) helvekre száll! tani. Most, hogy h köztisztasági üzemek négy lovasfogatot hoesá jtottak rendelkezésre csak a (közterülete­ken az utcaseprők által felsepert és halmokba hordóit szemetet, valamint « város által kezelt és tulajdonát képező hérhúzakbói és intézményekből tudják a fuvaros kát teljesíteni. De nzt sem min­den héten. így adódik azután az a helyzet, hogy az' utcaseprők a ■közterületi szemetet egv halomba rakják és bizony eltelik w jó idő. amíg a szemétrakások elszál­lítására sor kerül. Azt mindenv- nvran tudjuk, hogy a fuvarkölt­ség ma igen drága, valószínűleg emiatt történt az a sajnálatos helyzet, hogy éjgzajkánként lelki­ismeretlen egyének kihordják, az utcára a háziszmetjüket növel­vén a szemétdombot, hogy maid a város elhordatja . Pécs thj. város I. fokú közigaz­gatósági hatézsága nyomatékosan felhívja a lakos­ság figyelmét arra, hogy 9 házi­szemétnek az, utcára való ki­hordása büntetendő cselekmény és a 25.<W)0/ló?0 B. M. rendelet 54. Ijsa alapján a rendőrség a tetteseket u legszigorubhan meg­bünteti és a büntetés adópengő­ben lévén kivetve, összege való­színűleg több leflz, mint Ha « fel­gyülemlett szemetet annak rendje, Nagysikerű előadást tartott a Muokás Kuliúrszővetség Pécsbányatelepen Munkás Kultúrszövetség clőaJ^ isoportja második bányavidék' lőadését vasárnap délután otta meg iá pécsbány a telepi ku1 úrhiírzban. Dr. Székelv György bevezető' éhen a Munkás Kuíriirszövetséíí ólját, majd :■ színre kerülő ..M® var apostolok“ c. műsort isme1" cfito. A pécsbányatelepi z<-nekar egV vitánvt játszott, majd J.enkf1 sándor. Vá.nady K: Szerszám önyv c. versét szavalta- el. — - funkiás Kukurszövetség kan»:*r^ órusa Csongor József karnag> ez e tűsé vei magyar népdalok® dott elő. Kardos Tibor effy. tanár >rü lalnnink szociális öntudata c’.!'; lel Petőfi. Adv és József Attil ól tartott magas színvonalú e, dást. A verseket Szigeti Pál C'V_ dómű vész , adta elő. Keller ? . sefné és Gar.imszegy GyönCi ' lodály: Hári Jánosból ének® ész "eteket nagy sikerrel, hap^^ rzsi és Rudolf Gyula Potrl^í ■(«gyár tánca Sárai János s^s at.''. Nóga Frvrn hegediijátc^ gyancsak nagy sikert aratott. - ' nek, hegedű, és táncszátnoK' zenttamási Horváth Mihály ár kísérte zongorán. ... Koller József a Munkás Kult • zövofség elnöke buzdító besz«^ lsére tehén okki’clct adott a» lécsbán ya tele p i zen ekarn ak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom