Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)
1946-03-23 / 68. szám
Kíméletlen erély a demokráciát sértő minden törekvéssel szemben IVagy Imre széliemében kívánom folytatni munkámat — mondotta Rajk elvtárs belügyminiszter hivatala elfoglalásakor Rajk László elv társ bclügvnu- aiszter csütörtök délelőtt elfoglalta hivatalát. A belügyminisztérium tisztviselői és alkalmazottai a miniszter előszobájában és a folyosón gyűltek össze, hogy üdvözöljék Rajk elvtársat. Kiss Roland államtitkár elvtárs rövid beszédben köszöntötte a minisztert és búcsúztatta a betegsége miatt el-, távozott Nagy Imre elvtál.sat. Rajk elvtárs megköszönte a tisztviselők részéről iránta megnyilvánuló bizalmat és legelőször is meleg szavakkal emlékezett meg* Nagy elvtársról, aki súlyosabb és hosszú ideig taitó megbetegedése miatt arra kényszerült, hogy visszaadja megbizatását. — Munkámat az ö szellemében fogom folytatni, ott, ahol ő abbahagyta. Mielőbbi gyógyulást és jó egészséget kívánok neki, hogy minél hamarább folytathassa munkásságát a magyar demokrácia és a magyar nép szolgálatában. Ezután a következőket mondotta: — Nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk, még hozzá igen rövid idő alatt. A legutóbbi hetek eseményeinek eredményeképpen a pártok közötti megegyezés alapján kialakult a kormány programja. Azon leszek és azon kell lennünk mindannyiunknak, hogy ennek , a programnak a belügyminisztériumra eső részét n munka jó megszervezésével gyorsan és pontosan végrehajtsuk, hűen ragaszkodva a kormányprogram szelleméhez. Ehhez kérem mindannyiuk támogatását és ha a tennivalók úgy követelik, lelkiismeretes és még- feszitett túlmunkáját is. Az üzemek, földek és irodák dolgozói hatalmas áldozatokat hoztak az ország talpiaállitása érdekében. Érezniük és látniok kell, hogy minden áldozat az ő érdeküket szolgálja. Kell, hogy érezzék és lásssák annak a biztosítékát, a belügyminisztérium munkáján keresztül is, hogy ezt az országot maguknak építik, hogy ez az ország a munkásók, parasztok és ha- ladó értelmiség szabad és demokratikus Magyarországa. — Áldozatkész, .lelkiismeretes munka a magyar demokrácia és a magyar nép érdekében, kímélő!.- let erély minden olyan törekvéssel és megnyilvánulással szemben, amely a magyar demokrácia és a niagyai nép érdekeit sérti ez az a szélűéin, arilely engem vezetni fog munkámban. Azt kérem, ez a szellem hassa át önöket is, hogy a magyar nép bizalmát közösen kiérdemelhessük. „Irodalom és társadalom" Kardos Tibor dr. egyet. itt. tanár elvtárs előadása a Munkás Kulfúrházban Az irodalom csaknem olyan fon tos, mint a kenyér az új szocialista társadalom számára, állapította meg az előadó a Munkás Kultúr- ház zsúfolt nagytermében. Valóbán pártunk programmja biztosítja egyedül az irodalom szabad fejlődését, mert létkérdéssé teltük a szabad szó a szabad gondolat hir- detését ,az építő kritikát, az em. beriség kérdéseinek tárgyalását. Pártunk csütörtöki előadását olyan zsúfolt nézőtér hallgatta végig, melyre rég nem volt. példa. Kardos Tibor elvtársunk az irodalom minden alapvető kérdésén végig tekintett. Áz irodalom fogaiménak tisztázásával kezdte. Rámutatott arra, hogy az irodalom az embcii játék- ösztönben leli legmélyebb magya. rázatát. A gyermek és felnőtt pihent energiáit éli ki a játékban és sportban. Azonban bizonyos öntudatlan célok is irányítják, ősz-- tönszerűen arra törekszik, hogy amgtartía izmait, lélekjelenlétét, értelmét küzdöképesen, hogy, kifejlessze magát az élet feladataira. Már a játékban társul ehhez az emberi alkotásvágy. Például a iöotballban a megállapított szabályok csak a játék kereteit adják, mart ezeket a kereteket a játékosok testi és szellemi ügyessége tölti ki mind egyéni, mind pedig összjáték révén. A uicsterségjá- tékban az „Amerikából jött" fiúk mesterségük „címerét' inár egészen úgy mutatják be .mintha néma játékot vagy színdarabot mutatnának be. Álig is lehet észrevenni a határt, mely elválasztja a játékot az irodalomtól, a társasjátékot a színdarabtól, az egyéni játékot a lírától vagy elbeszélő irodalomtól. A kamasz fiúié ébredő energiáikat élik meg a kalandregényekben, izgalmas technikai történetekben, a felnőtt leányok érzelmi életüknek keresnek kifejezést az érzelmes regényekben. Az egésznap elfoglalt .szürke egyhangúságra kényszerített dolgozó ember ugyanígy menekül az irodalomhoz. Kedveli a nagy hősökről szóló történeteket, a kaland regényt, a kar- rier-elbeszéléseket. Már most az a kérdés, hogyan hat az irodalom az olvasóra? Az irodalmi olvasmány mindenok előtt új hangulatokra, új érzésekre teszi lépessé az olvasót, gazdagítja lelki életét, kifínomítja. Az előadó rámutatott, hogy mindez hiába való, ha a társadalom szerkezete kíméletlen önzésen, elnyomáson épül fel, ha nem tudják kiküszöbölni a háború kultúraromboló dü- hét. Az irodalom ezenfelül a kifejezés révén feloldja az olvasó kínzó érzéseit, a kivetítés által gyógyítja, könnyebbséget okoz neki. Az irodalomnak ezt a vonását használja fel gyógyításra a pszichoanalízis is. Az irodalomnak a primitív időkben éppen ezért varázsló képességeket, tulajdonítottak, hatalmat a rontásra éppen úgy, mint a semmiből való teremtésre, F.imek bizonyítására egy megrázó József Attila vercet hozott fel, me- ! vet Szigeti Pál előadóművész monU! DUNÁNTÚL dott el a közönség tapsvihara közben, az ,,öt szegény szól" c. verset. Az irodalomnak azonban legjelentékenyebb hátasa az, hogy cselekvésre ösztönöz. Kardos elvtárs érdekes példákat hozott fel az európai irodalom történetéből arra, hogy az irodalmi példa milyen elhatározó befolyással lehet az olvasóra. Kolumbus Kristófot nagy felfedező útjára egy színes útleírás ösztönözte, az új naprendszer . felfedezőjét Kopernikust kísérletei, megfigyelései megindítására antik irodalmi szövegek késztették, Goethe Werthefje egész öngyilkossági jáiványt idézett fel, Turge- nyev híres regénye a „Holt lelkek" felrázta az orosz intelligenciát és így tovább ... ^ Mi is tehát az irodalom, tette fel a kérdést az előadó és úgy fogalmazta meg, hogy egy minden ízében emberi világ teremtése, az ember lényegének kivetítése játékosan, a fantázia és szabályok egyensúlyba állítása, a külvilág, a természet és? a belső én egységének helyreállítása, Ezután az irodalom technikai megnyilvánulásának, a könyvnek életútját tárta vázlatosan a hallgatóság c-lé. Hogyan vált a kapitalizmus kezében gyári termékké a természeténél fogva közösséget szolgáló könyv: Hogyan szemléli a „könyv-gyáros” az irodalmi alkotást, milyen ridegen üzleti szempontok irányítják, hogyan iparkodnak kiszolgálni a „piacot" és rászedni az írót. Természetesen kivételek itt lis akadnak. Azután következik a cenzúra, a könyv reklámozása és eladása. Ráküldi a kiszemelt vevőkre az ügynöki gárdát, mely az ilyen terjesztésnek egész erkölcsi terhét hordja. Mind- íimellleU a könyvkiadás egyike a legszebb emberi hivatásoknak. A nyomdászok nem véletlenül tartoznak a munkásmozgalmak élgárdájához. Ezután az író és társadalom viszonyát vette tárgyalás alá: hogyan változott az író helyzete a primitív őskortól kezdve a rabszolga társadalom és feudalizmus kofán keresztül a modern kapitalizmusig és kimutatta, hogy az író anyagi helyezte keveset változott, mindvégig megmaradt szánalmasnak, A magyar író mindig azonosította magát a közösség szolgálatával és ezért édes keveset kapott, megbecsülést is alig. Megdöbbentő számadatokat közölt az előadó a magyar könyvtermelés arányáról, arról, hogy az országnak úgyszólván 5—6 százaléka olvas csak rendszeresen könyvet, igazi irodalmat ennek is csak alacsony töredéke. Kétségtelen azonban, hogy a XX. század írói nem tartották meg sokszor a magyar hagyományt és maguk is segítettek a tömegeknek, hogy elszakadjanak az irodalomtól. Sorra vette az utölsfT negyven óv irodalmi mozgalmait és megáiiapítota, hogy a polgári írók: Herceg Ferenc, Molnár Ferenc, Zilahy Lajos Harsányi Zsolt, de Babits Mihály és Márai Sándor sem tették a nép pulzusára kezüket .mint azt tőlük várhattuk volna. Az utóbbi kettő mégis messze kimagaslik a többi közül. A népies írók és a ialukutatók viszont az elsők voltak, akik a szocialista írók mellé álltak és nem kendőzték el a magyar nép millióinak tragikus helyzetét. Az írók eme csoportjában a legnagyobb József Attila volt, akinek néhány megrázó versét Szigeti Pál adta elő. Befejezésül vázolta azokat a feladatokat, melyeket a romokból újra támadó Magyarország vár az Íróktól, másrészt pedig azokat a kötelességeket, melyek a szocialista rend harcosaira és az új demokráciára hárulnak az Írókkal szemben. Dr. Boros István ny. főispán elnöki zárószavai után az előadói' est lelkes hangulatban fejeződött be. A Földbirtok rendező Tanács felhívása A 40.677/1946. II. számú Országos Fö'.db intőkrende ző Tanácsú rendelkezés felhívja valamennyi Községi Föld Igénylő Bizottságot, hogy az Országos Tanácshoz személyesen, vagy megbízottjaik útján csak akkor utazzanak, ha az Országos Tanácstól erre külön meghívást kaptak. Éneikül ne. küldjé-k fel a Bizottságok megbízottaikat Budapestre, mert ügyük sürgetése és letárgva’ása előkészítés nélkül nem lehetséges és csak felesleges időtöltést okoz úgy a kiküldöttnek, mint az Országos Föld bírt okrendezö Tanács tagjainak. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a meghívás nélkül érkező megbízottak ügyei megfelelően nincsenek előkészítve és ia küldöttségnek sokszor 3—4 nap;g i.> a fővárosban kel! tartózkodnia! emiatt. A Községi Földigénylö j Bizottságok, illetve az érdekeit I földigénylők a jövőben — ha erre ] fcltétléniil szükség van — kérjék ■o,z Országos Föld-brrtokrende-zó Tanácstól megádé-zésüket és csak akkor induljanak útnak, ha a Tanács meghívása már megérkezett.. Bárány I vármegye Földbirtok- rendező Tanácsa ugyanígy kénytelen bevezetni « fenti szabályo- zsát, mert a Tanács előtt lévő, már előkészít ott ügyeket a meghívás nélküli jelentkezők miatt letárgyalni nem tudja- és csak késleltetik a földreform továbbvitelét. — Egyben közli a Megyei Tanács, hogy mivel uz előadók és tanácstagok legtöbbször helyszíni kiszálláson vannak', minden hát szombatján találhatók csak itthon. tehát a bizottságok sürgős ügyeikben lehetőleg szombati napon keressék fel a Tanácsot. F,z természetesen nem jelenti azt, hogy komoly panaszaikkal, feljelentéseikkel ne jöjjenek -a Tanácshoz, de ügyük azonnali lebonyolítását nem tudja a TafflácB biztos íf-anii. % igazolnak Pécseit Amikor az igazolóbizottság tagja összetéveszd hivatását a védőügyvédével Mióta a kormányrendelet intézkedett afelől, hogy -a -nyugatra távozottakat külön igazoló bizottságok igazolják, azóta hozott is az igazoló bizottság a demokráciára megnyugtató ítéleteket is. Ennek ellenére még mindig vannak az igazoló bizottságokban olyan ügyének, akik a demokrácia vívmányát a nép képviseleti Ítéletet szabotálni akarják. Ezt egyesek egész nyíltan cselekszik n Je'Jlemző esetet mondok el. A napokban tárgyalta az I. sz. nyugatim távozót lak igazoló bizottsága dr. Sík Jenő volt „DGI ügyész ügyét, akinek működése szorosan összefügg áz 1977-es bányám ztrájk eseményekkel. Neve hallatára minden bányász ökölbé- szorifja kezét és feszült idegzettel figycili, hogy milyen ítéletet háznak a munkások ern-e nagy ellensége felől. Neki -köszönheti sok család, hogy hozzátartozóját a cse-ndőrsorHiz vitte el az élők sorából, akkor amikor -naevobb falai -kenyérért mert sztrájkba lépni. Ezt az embert vette pártto- gásb:> m T. számú igazoló bizottság Wesizelv nevezetű oszlopos tagja, aki rá akarta bírni az esküt tett igazoló bizottsági tagok befolyásolható részét oly irányú döntés hozatalára, hogy Sik-et mentsék fok avagy reá nézve kedvező mietet hozzanak; Ez a Wesizdy úr az igíjwolás kvizeletekor egy cédulát vett ki a zsebéből. ameivet .először a bánvászati szaktagnak csúsztatott a kezébe gondolván azt. hogy a reakciós CSik-párt) részéről van kikiildve. Wesz-oly úr most az cgysi/er nagyon tévedett, mert az igazoló bizottságban nem iaz előre kijelölt szaktag jelent meg, hanem az üzemibizotitság elnöke; s így a cédula jó kezekbe került. A szak tag a cédulát visszaadta és látta, hogy Vi ctizely űr egy másik tagnak is megmutatja azt. Ilyen előzmények után indult meg az ig a zolás. Még az a szerencse, hogy vauinak az igazoló bizottságnak gerinces és demokratikusan érző tagjai, akik elgáncsolják a. reakció minden ilyenirányú megmozdulását, mert nevezett egyén igazolásakor a legsúlyosabb ítéletet hozták. Ezekután Wtszely-félc- gyászvitézniek távozni kell az ilven bizottságokból. Lehetnek -az ilyen egyéneknek a múltat' illetőleg nagy érdemei; de h:a a jelenlegi rendszerben olyan magatartást tanusítan-aík, hogy az nem egyez „tethető össze a demokrácia fogalmával. Jó lesz ha munkahelyén, avagy atkahna'Ztatási helyén is felfigyeltek a demokratikusan érző munkástársat -fiz ilyen egyénre, mert ez közöttük csak kongniv Weszely úr! Ön kutmérgező munkát végez, hí* önszántából, avagy parancsra is csejekszi ezt, még akkor is. De amint a fenti ered menyből látszik, hogy vannak még olyan demokraták, akik mielőtt a vizet meginnák, körülnéznek, hogy milyen egyének is 'tartózkodnak a kút körül és eltávolítják t$ég* idejébe« a hufmérgezőket. Ognvenovics Emii. ' JószercncSét! Ssstipicsnéí MA 6-tól koszorúcska a NÓEGYLF.TB N mmaemmmmemmnmmmam Hogyan sziinfeíheiő megaztnfiáció? A pécsi politikai akedémta első előadása Egyik korábbi számunkban hírt adtunk arról, hogy-a Társadalom-’ tudományi Kör magasszán vonalú politikai akadémia keretében ismerteti az érdeklődő nagyközönséggel a mai idők legégetőbb problémáit Honnan ered az infláció és mi módon lehet megszüntetni? Erről tart előadásit dr. Kassai József Kereskedelmi és' Iparkamara? titkár. Az előadáshoz, amely szombaton délután 5 órakor a központi egyetem nagy előadótermében (Rúkóczi-ut 80) lesz. a Magyar Kommunista Párt részéről dr. Hajdú Gyula elvtárs és a Szociáldemokrata Párt részéről dr. Ormos György elvtárs szól hozzá. Szalatnak a reakció ellen A azalatnaki munkáspártok az elmük vasárnap tiltakozó -nagygyűlést tartattak, amelynek szónokai Noteisz Ferenc és Sáska Győző elvtársik voltak. A gyűlésén nemcsak a hely bel i dolgozók vettek részt, hanem felvonultak a környező községek munkásai és parasztsága is. A gyűlés után a tömeg fegyelmezetten' félvonult a sváb községi biró háza elé és követelte lemondását, amit a ■jegyző meg is ígért. A tüntető tömeget -látva a helybeli Kisgazda Tárt elnöke, Sebestyén János becsmérlő kifejezést használt 8 zárt sorokban felvonuló, fegyev mezett munkásokkal szemben. Ezt hallva a tömeg felelősségre vont8’ mire Sebestyén- bocsánatot kény* szerűit -kérni. A nagygyűlés és az azt követő tüntetés csak a délutáni órákba)* ért véget. A résztvevők azi/al 8 biztos tudattal*tértek haza, hogV reakció ellenes küzdelmük oiW* hiábavaló és ez megacélozza őke a további harcra. Hat évi börtönre ítéltek egy volt rendőrt mert agyonlőtt egy internáltat Közel egy éves bünügy fejeződött be pénteken a pécsi törvényszék tanácsa e’őtt. Még tavaiv május 19-én ötténi hogy Abaii .. gélen eltűnt egy Reisz Jánosnó nevű volksbundistn internált asz- ozony. A hozzátartozók érdeklődésére pattant ki az ügy, s azt a meglepő eredményt hozta a vizsgálat, hogy Rcisznét agyonlőtték, holttestét pedig titokban eltemetitek. . Megállapította a vizsgálat, hogy Unverdorben Rudolf 19 éves abaligett lakos, volt vármegyei rendőr követte el. — Az ügyészség vádiratot adott ki az ügyben s szándékos emberölés büntette miatt ültette a vádlottat padjára Unferdorbcnt. de megvádolta Demeter Zoltán 44 éves kovácsszénája! születésű volt vármegyei rendőrt és Szind*“r László 22 éves vármegyei rendőrt is, közok/irathnmisitással, állítva, hogy ők ir-dtak Ureferdorbertuvk olyan tanácsot, hamisan állítsa be a tényeket, vallja, hogy az asszony megtámadta, s ők ran csolták volna neki azt is, tfto ban temesse el. Azonkívül több vádlott c'ler\tll eljárás folyt, ezek azonban ** jelentek meg a pénteki főtárgy’ sem. A bűóság a vizsgálat l8U“ * .írjár Unferdrrbert btiros hálta szándékos emberöles ttében s hat évi börtönnel , ttc, Demetert 10.000 adópení ^ ;I sújtotta, Szindert Pcd*£ é- entette a vád- és követkéz eei alól. Fejadagcsökkení«s Angliában Londonból jelentik: a lakosság zsirfejadagját 7 u> , ról 6 unciára, a szappanteja • pedig pedig egvhatodára cső tették.
