Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-22 / 67. szám

PétiHfc, «n6fci«s 27. Offjórq! ? O X. L O BQftBSGti BOlt tlÉLHÜt A, K, Taroszova, A, N. Gribov, UXNO^I &z Óceán hősei Humpfey Bojárt, Julie Bisbofí R Á N X A Ä NAGYMAMA Srörenvi fcva. Perénvi Urf6 _____ á^wutt hétld»n«p «.. t óra kr» £ Újjáépítési hangverseny Munkás Kultúrház (Kossuth u. 13.) dísztennében 1946 is 23-án. szombaton este 6 kezdettel Újjáépítési hanq- iy „Művészet az újjáépíté- cúnmel indult el egy akció, rt a célt szolgálja, hogy a hangverseny teljes bevéte- drávamenti falvak további ésére fordítsa. Ezt az áldo- z munkát a közmunkahiva- ^etóje Szentirmai Jakab és ki Ferenc végzi. A hangver- 1 közreműködő művészek, Megértették az idők szavát, 2észi tudásuk leqjavát fog- fujtani a nagyközönséqnek. ■ a nagyközönséget, hogy zociális megmozdulást kellő- > méltányolja megjelenésé­emüködnek: Antal Erzsi a Nemzeti Színház művész- folasz dalokat énekel) Bor- Ferenc (az első részben dák, müdalok — a máso­lóén magyamótákat), Ud- d Magda magyarnótákat I>r Gáspárné Slezák Au- olasz áriák és dalok. Vár- 'cnedűművész, Kutass Béla Művész konferanszié, Lo- Dezső harmónikaművész. in kísér: Szenttamási Hor- dihály tanár. A második a magvar nótákat ifj. Hor. di és monstre cigányzené­id. ^ az i degenforgalmi iro kaphatók. Az OTI önkormányzatának visszaállítását követeli a pécs-baranyai Nemzeti Bizottság Fonfos ügyeli ct tárgyaltak le a N. B. csütörtöki ülésén $ A Pécs-baranyai Nemzeti Blzoti- ság csütörtökön délelőtt ülést tar­tott dr. Fábián István elnöklé­sével. A napirend első pontja­képpen a fizikai munkavállalók igazoltatási ügyét tárgyalták, amelynél dr. Balassa Miklós előadó ismertette a vonatkozó kormányrendeleteket. Ezek szerint a jogi helyzet ma is az, hogy fizikai munkavállaló igazolása nem tartozik valamely igazoló bizott­ság elé. Miután' azonban egyes vállalatok, mint pl. a DGT bizo­nyos esetekben ragaszkodik az igazoltatáshoz, ezért a N. B. úgy határozott, hogy ilyen esetekben a N. B. politikai albizottsága fogja az igazolást elvégezni, ahogy az eddig is történt. Dr. Hajdú Gyula elvtárs sze­rint lehetnek olyan esetek, amikor a szakszervezetek érdeke szem­pontjából is szükség van fizikai munkavállalók igazolására. Az a véleménye, hogy ezt a jogot meg kell hagyni a szakszervezeteknek továbbra is. A N. B. az ügyet ilyen értelemben elintézetnek jelenti ki. Nagy János a március 15-iki ünnepségen történt ismert inci- dens ügyével kapcsolatban elő­adta, hogy ott az ifjúság egyik szónoka, aki a szociáldemokrata párt tagja, olyértelmü beszédet mondott, amely alkalmas arra, hogy a pártok közötti összhangot megbontsa. Ezért javasolja, hogy a N. B. kérje fel a szociáldemok­rata pártot, hogy ebben az ügyben tegyen nyilatkozatot. Klotz Lajos a szociáldemok­rata párt nevében kijelenti, hogv a Dunántúli Népszavának éppen a mai számában jelent meg pártjá­nak errovonatkozó határozata. Kéri, hogy a N. B. fogadja el ezt a határozatot az ügy elintézésé­nek. A N. B. a nyilatkozatot tu­domásul vette. Nagy János a napirend 3-ik pontjaképpen a kalória-szolgálta­tásokkal kapcsolatban az OTI-já- rulékok felszámitási módját teszi Kitt és mikor hordhatják a honvédegyenruhát? A honvédelmi miniszter rendele te erriohratihas honvédség tekintélye érdekében *Pes t r ö 1 jelenti a MOT; Ludovika akadémia, valamint a Yar honvédelmi miniszter t“; adott ki az új demo- ' honvédség tekintélyének lrdLtása érdekében az egyen- ^lésével kapcsolatban. A szerint egyenruha vise- i°3osult : arélag csak tényleges szol- ■eljesítő honvéd személy. ^Yügáloinányú honvédszc- hörifl új rendszerű egyen­ek viselhetnek, akik 1946 *• után szolgálati idejük rVfel' tehát nem a jelenlegi Mdezéssel kapcsolatban Myuqáliományba. *945 augusztus 15-e után ■■Mänyba került tisztek a , “aybu helyezés napjától kja.ro® évig viselhetik hát * szabályzatban előírt * _. Polgári kereseti foq- ^ °run az egyenruha vise- a ,enti időtartamra is. Ez k vonatkozik a nyuqál- .,.r^vezetekre is. A há- levtlu’taval a nyugállomá- iel Cs>a‘:- olyan esetben ölt ha <^*yeMruhát, amikor az is Jr*Sel«s tartalékos tisz­*Megenqedett. aMUr? aufTUSztus 15-e előtt nYha helyezett és iga Ut . *949 augusztus 31-ig örii,7 ^veruhát a megálla- l°2ásokkal. hadaprodiskolások, Bolyai műszaki akadémia volt nö­vendékei ugyanolyan feltételekkel viselhetik egyenruhájukat, mint a nyugálományú tisztek. 6. A honvéd középiskolai nevelő­intézet növendékei egyenruhájukat viselhetik mindaddig, amíg pclqári ruhát beszerezni nem tudnak. 7. A szolgálatból kiváló és nem tényleges viszonyba helyezettek a részükre szolgálati idejük tartama alatt kiadott újrendszerű egyen­ruha beszolgáltatása Ellenében egy Tend polgári ruhát, köpeny beszol­gáltatása ellenében pedig poluári felöltőt kaphatnak. Amennyiben valaki újrondszerű egyenruháját polgári ruha ellenében leadni''hem hajlandó .egyenruháját csak abban az esetben viselheti továbbra is, hu azt úgy átalakíttatja, hogy az a honvédség egyenruhájával össze­téveszthető ne legyen, tehát min­den katonai jellegtől megfosztva. 8. Amenyiben a nem tényleges szolgálatba visszahelyezett legény­ségi állományú eqyéneket. ‘bele­értve a nem hivatásos tiszthelyet­teseket is, a leszerelés alkalmával polgári ruha hiányában esetleg egy rend kincstári ruhával kell ellátni, ezt az érdekelteknek való átadás előtt katonai jellegétől teljesen meg kell fosztani. 9. A létszámfeletteiket nyilván­tartó alosztály állományában le­vők, és az előbbi pontokban meg nem jelöltek, egyenruhát nem vi­selhetnek. ’szóvá, amely egyaránt sérelmes úgy a munkaadók, mint a munka­vállalók érdekeire. Dr. Hajdú Gyula elvtárs a kérdéshez szólva hangsúlyozza, hogy a legnagyobb sérelemnek azt tartja, hogy a OTI autonómiája nincs visszaállítva. Ezért azt in- dítvánnyozza, hogy a N. B. kérje a kormánytól ennék az önkormány­zatnak a visszaállítását. Dr. Schuller Zoltán elvtárs helvesli Hajdú elvtárs indítványát, annál is inkább, mivel köztudo­másúlag az OTI egész működése antiszociális. Hajdú indítványát ezért oda kívánja módosítani, hogy az OTI autonómiájának visz- 6zaállitását törvényhozási úton kell elintézni egy új törvény meg­hozatalával. Vörös János ezzel kapcsolat­ban azt a sérelmes állapotot teszi szóvá, hogy az OTI, ha a munka­adó a járulékot csak egy napi ké­séssel fizeti be, azt már adópen­gőben követeli, viszont a bizto­sítottakkal szemben való kötele­zettségeinek mindenkor csak sima pengőben tesz eleget. Ö is he­lyesli a Hajdu-féle indítványt. Dr. Kazár Andor szerint az új OTI-törvény meghozatalánál te­kintettel kell lenni a nem munkavál­lalók bizonyos rétegeinek öregségi biztosítására, valamint a mezőgaz­dasági munkásságnak az inari munkásokéhoz hasonlóan való biz­tosítására. Rumszauer József elvtárs helvesli a Hajdu-féle indítványt, mert az OTI önkormányzata ma csak amolyan látszat-önkormány­zat. A N. B. végül is elfogadta a Hajdu-féle Indítványt a Schuller és Kazár-féle kiegészítésekkel, hogy ilyen értelemben fel fog ír­ni a belügyminiszterhez. Dr. P á 1 v ö 1 g y i Imre titkár beterjesztette a N. B. politikái al­bizottságának a volksbund-lista ügyében hozott határozatát, mely szerint. az albizottság ágy az új, mint a régi listát érvényben hagy­ni javasolja, tekintettel arra, hogy ez a két névjegyzék egymást mint­egy kiegészíti. Azt javasolja to­vábbá az albizottság, hogy azeket a listákat le kell több példányban másolni és egy-egy példányt kell juttatni azokból a pártoknak, sza­bad szakszervezeteknek és az ille­tékes hatóságoknak. Szóba került ezzel kapcsolatban a nyilas- és Imrédy-féle névjegy­zék, amelyre vonatkozólag úgy határoztak, hogy olyan esetekben ha valaki azokból a listákból w ló törlését azon a címen kéri, hogv azokba tévedésből került bele, a N. B. politikai albizottsága fog dönteni. A másik kérdésben pedig úgy határozott a N. B., hogy a hadi­ig ondozottak és fizikai munkavál­lalók szükséges igazolását tovább­ra is magának tartja fenn, minden más esetben való igazolást pedig a rendőrség politikai osztálya ha­táskörébe utal át. Az indítványok során dr. Haj- d u Gyula elvtárs a lapunkban is szellőztetett dr. Schmiedt Vilmos- féle birtokrendezési ügy, mint kon­krét eset kapcsán azt indítvá­nyozza, hogy a B. írjon át a megyei és az országos Földbirtok- rendező Tanácshoz olyan értelem­ben, hogy mivel a szóbanforgó és még bizonyára számos hasonló ügy­ben nyilván törvényellenes intéz­kedés történt, kérje ezeknek a ha­tározatoknak a törvény szellemé­ben való megváltoztatásét. A N. B. a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Elfogadta azután Hjdu elvtárs­nak azt az indítványát is, amely­ben rámutatott a baranyai közutak rossz állapomra, szinte járhatafian voltára, ezért azt javasolja, hogy a N. B. a legközelebbi ülésro hívja meg az államépítészeti hivatal ve­zetőjét, hogy a a N. B.-nak alkal­ma legyen ővele r.z útak jobb- toarba-helyezésének kérdését meg­beszélni. , László István telepítési ano­máliák kapcsán, mint konkrét ese­tet, szóváteszi a köblényt telepe, sek dolgát, akik szerinte nem telje­sítik a telepítési törvényben reá­juk rótt kötelességüket, a földjei­ket nem művelik és ezenkívül az otani N. B. Zsigmond Pál nevű einöke ellen már több erőszakos cselekedetet is követtek el. T a n- tos csatlakozott László felszólalá­sához és maga is több erőszakos esetet említ fel. Gergely József elvtárs hoz­zászólva a kérdéshez, elmondja, hogy a Zsigmond Pálra vonatkozó bejelentés kiegészítésre szorul. Hi­vatalos megállapítást nyert, hogy ez a Zsigmomd Pál mindenképpen rászolgált arra, hogy az ottani la- kossáq a községből való eltávolí­tását JkoveteJje. Exrör az ember röl megállapították, hogy Pestről az igazolás elől megszökött, Köb­lényben valahogy megrekedt és ott, hogyan, hogyan sem, bekerült a kisgazdapártba és ezen keresztül a N. B. elnöke lett. Itt olyan mű­ködést fejtett ki, amellyel joggal hívta ki maga ellen a lakosság elkeseredését, mert valósággal fel­dúlta a község nyugalmát. Ezt az embert ki kell emelni Köblényből és vissza kell toloncolni Budapest­re, ahol múltja miatt bizonyára felelősségTevonás vár reá. Dr. Hajdú Gyula elvtárs in- ditványozza, hogy az ügyet utal­ják át a pártokból alakult perma­nens bizottsághoz, amely a többi hasonló ügyékkel együtt ezt az esetet is kivizsgálja. Az indítványt elfogadták s ezzel az ülés véqetért. (m. M Állnak az ormánsági szövőszékek Jóvátétel! munkával kell megmenteni a haldokló délbaraavai háziipari l *v, ^zsorabiróság félévi börtönre ítélte Szorg Antalt 'tfljJLV 1 4 1 jelenti a MOT: kő« ti -a9 dr. Lukács Tibor 1 hat napon keresztül ü9Yét Szor9An,al és 17 ijftej , ? ki. . ^den c&te 9 órakor & szerint Szorq P' börtönbüntetéssé!, egymillió adópengö (21,900.000 P) pénzbüntetésre sújtották, továbbá ölmilliárd adópengö (21,900.000.000 pengő) vagyoni elégtétel megfize­tésére Ítélték, ezenkívül 3 évi po litikai és hiva'ali jogvesztéssel sújtották. Az Ormánságnak kétségtelenül egyik legjellegzetesebb ismertetője volt a házisaűttes. Szövőszékek ezrei kattogtak a délbaranyai fa­lucskákban, szebbnél szebb anya­gok kerültek ki a szorgalmas mun­kából, hirdetve az ormánsági as::- szonyok fejlett tervező művésze­tét. Pávás, rózsás, színes virágos vászcmnemüek, puha simrtásu sely­mek. lágy és mégis vaserős szö­vetek, csodálatosan finom angóra- anyagok minden szónál jobban bizonyítják, hogy ezt ia háziipari halálos vétek elhanyagolni. A háború küve-íkuztébcn elő­állóét súlyos anyaghiány azonban itt is Inágyon megőrződik. Az Ormánságnak valamennyi szövő­széke kénytelen leállni, a „szövő­asszonyok“ újjtai lassan elfelejtik a vetélő simogatását és feledésbe merülnék azok az ősi motívumok, amelyeknek alkalmazása olyan széppé teszi a szőtteseket. Anyag­hiányban elfakulnak lassan az ormánsági let*finrvmabb francia selymekkel vetekedő színei és ki­hal a vidéken a szövőipar, az az ipar. irinefy családok kenyerét je­lenthetné és amely az ország tcxfilanyaggal való ellátását is elő­segíthetné Egyetlen mód van a segítségre. Magyarország a Szovjetuniótól nagymennyiségű textil nyersanya­got kapott jóvátétclá munkára. — Tudomásunk szerint ebből csak a nagyüzemek részesülnek. Alakí­taná ketl Baranyamegyében egy háziipari szövetkozetet, amely igé­nyelhet jóvátétel! szállításra nyers anyagot és azt kioszthatja községi elosztók útján a szöv -tkezet tag­jai közül kikerülő igénylők kö­zött. Egy ilyen szövetkezet meg­alakulása Baranyában aut is je­lenti, hogy az a nagymennyiségű gyapjufc-nal, ami jelenleg a me­gyéből feketén kivándorol, legá­lis forgalomba! kerül .jön. A falu­nak ugyanis így több lehetősége adódik arra, hogy anyaghoz jus­son és nem kényszerül bármilyen áron megvásárolni azt. Ezt a megoldást sürgetik az or- mánságtafc kcTŐ küldöttségei és ezt követeli mindjobban súlyos­bodó textilhiány. r. k. Meghalt Petényi Zsigmond báró Budapestről jelenti az MTI: Báró Percnyi Zsigmond, a felsöház utolsó elnöke, volt koronaőr 75 eves korában az ogyik fővárosi szanatóriumban eihúnyt. É t e I — í ta I Édes legyen Szacharint csak „Super“-1 vegyen! Kérje mindenütt! ni eladcs: VASINKÓ Boest, VII., Wesselénvi-utca 57. ^ ______________________________________________­Mm em a fflMdfti TdrMim Folyó hó 18-án a Magyar-- Szovjet Művelődési Társasát« he­lyiségében vendégül1 látta a Pécsi Képzőművészek Szabad Szakszer­vezetét abból az alkalomból, hogy a szervezet, mint kollektiv tag belépett a Társaság kötelékébe. Dr. Boros István, a Magvar-- Szovjet Művelődési Társaság pé­csi csoportjának elnöke méltatta ennek a jelentőségét. valamint ezt a tényt hogy müven fontos reálnolitikai és kulturális érdeke fűződik a magyarságnak a Szov­jetunióval való kanesolhtok kiépí­téséhez. Ezután Raicsa András, ■i Képzőművészek Szabad Szak- szervezetének tagja előadásában a művész és a műalkotás mai tár­sadalmi szereplőiről szólva rámu­tatott arra, hogy a társadalom máT hosszú évtizedek óta elvesz­tette nemcsak az igazi kultúra "ént vágyat, hanem a be’ves kritikai érzékét is, mert igen sze­les , rétegeit kielégítette a gépi. könrrven megszerezhető ál-kultú­rává!. Egy ilyen „egyiképű“, min­den egyéniségétől megfoc/tn*t társadalomban a művész nem tud­ja megtalálni a helyét. Ezzel kap­csolatban rávilágított az előadó arra, hogy milyen nehéz a művész helyzete ina. s nagy átalakul is korában is. Hanffsúlvozt:t továb­bá, hogv az igazi művészi tevő. l;ruvsér*hez W'-szménvibh lehe­tőséget a valódi demokráciák tud­ják csak nvúitaui. — Az Vorpolv és aktuális mű­vészeti TtToh'émáíVat feUile’ő elő­adás után «Ir. Boros István is­mertette röviden az e’han-zzottak- ka! kanesolatban azokat az intéz­kedések t. amelyeket a Szovjet­unióban még a le*na<Tvobh oaz- dasáei nehézségek idején a művé- azé* é* a művészek megmentése érdekében foganatosítottak. Ki­emelte, honv többek közt w mű­vészetben látlak nemcsak a hivat, talos köpök, hanem a nép szé'eá rétegei is etz ízlés és érzés neme» retésémrk egyik legfontosabb té­nyezőjét. A szovjet demokrácia érinek me afelé! öen a művészi al­kotások. de a művészek iránt is e legmegcrtőbb érdeklődést- mu­tat >a s anvaszj vonatkozásban is a legmesszebbmenően támogat ü». A művészetek fejlődésének otvan presnektivái tárulnak fel mint sehe»’ másutt, s ’eggerdagabb ka- pita’ista berend ezker'éoű t*« pol­gári detpekratn felfogású államo­ké* is beleértve. A nagv sikerű é-s í«en érdekes előadást a mouie’éirt kénzötpíivé. s/f-ken kívül számos vendég hall­gatta végig. A MaDISz tidvodefe a világ ifíftságáboz Budapestről jelenti a MOT: A ..világifjúsági hét“ alkalmából a MaDISz üdvözölte a világ ifjú­ságát. A magyar ifjúság vállalja, és vallja a londoni programot és mindent megtesz, hogy a határo­zatokat végrehajtsák. Az üdvözlő­távirat a továbbiakban megemlé­kezik arról, hogy az ifjúság mun­kája jelentősen hozzájárult alihoz, hogy hatzunk megindult a demo­kratikus fejlődés útján, majd ké­rő szóval fordult a világ ifjúsá­gához, hogy ne hagyják a magyar népet, a magyar ifjúságot az éh­ínség. a nyomor és a politikai reakció poklában elpusztulni. SZERKESZTŐSCGl ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A 29-4« TELEFON6ZAMOT1 ÚJ DUliliNTlít [7]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom