Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-15 / 62. szám

yiíáfy fvaietäfycu tguesüijeieM ÚJ DUNÚNTÚL Marcim Itá Si-tői befenctik a nvári időszámítást — Szála­sfék lelkiudrééri imádkoz- tatja tanulóit egy pécsi ta­nítónő — Tejrazzia Bara­nyában - Felemelték a közüzemi árakat m. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM. MÁRCIUS IDUSÁN Irtó: HAJDÚ GYULA ARA: 20.000 PENGŐ PÉCS, 1946 MÁRCIUS 15. PÉNTEK A márciusi Ifjúságot "niancpli meg a magyar haza. Azt az ifjú­ságot, amely megértette a Páris- bói kiindult, béldyókat leverő igéket. Boldogan szívta magába a nyugatról felénk áramló friss levegőt. Nemzetének lelkes, halál- megvető élcsapatává lett. Dacas akarással esküdött Petőfi szavai­val: „Rabok tovább nem leszünk!“ Mert rab volt u magyar. Az évszázadok óta tűrt német elnyo­más rabja. Idegen uralkodóház, « Habsburg dinasztia volt, az el­nyomó. De magyar urak, az ural­kodó kegyéért vetélkedő és sa­ját népüt) k. verejtékéből zsírosodó magyar urak voltak az elnyomás eszközei és végrehajtói. És ami­kor a márciusi ifjak arra esküd­tek, hogy lerázzák a nemzet ke­zéről a rabláncokat, akkor eskü­jüket mindkettő elfen fogadták. A király ellen és az urak ellen. Mert a kettőnek szövetsége te­remtette meg az erőszakot, amely útját állta, hogy egy új világ, a magyar nép szabad világa ki- fakulhasson. .,márciusi ifjak esküdtek. \ Magyar Dép pedig magáévá tette «< ö szabadságára áhítozó szent elhatározásukat és szembeszáll C a zsarnoksággal. Szembcszállt, de gyengének bizonyult. Az évszáza­dos elnyomás, az évszázados tű- 'és elernyesztette ennek a nép­iek igazi erőit, És amikor az orosz vár kozákjai elárasztották a ma­gyar rónákat, a bécsi császár tá­mogatására: a mi ügyünk elbu­kott. A márciusi ifjak Magyar- országa nem születhetett meg. Az 'Íjak leglelkesebb fogadalma, né­pünk legelszántabb össezfogása sem volt elég erős ahhoz, hogy bemossa a gyalázatot“. Csaknem egy évszázad telt el 4zóta. A régi gyalázatot újabbak fokozták. Betetőzte, amikor a ma­gyar urak inogni érezvén a hatal­mukat, inkább elpusztították, tónkreuyoiaorították országunkat. s«uihogy ez felszabadulva lerázza "•agáról az ő uraságukat. Eltelt egy évszázad. De amikor H márciusi ifjak szelleme, a ma­gyar szabadság már német beto­lakodók és magyar zsoldosaik Menthetetlen martalék jónak lát­ott, újból kozák hadak jelentek ,Jleí? a Kárpátok szorosainál. De v'zek «cm az orosz cár, hanem az "rósz nép kozákjai voltak. A rQt, melyet a minden oroszok ^ria a magyar szabadsággal szeui- .en elkövetett, jóvátette u min- 'orosz népek szovjet állama ■ak Vörös Hadserege. Kiverte a Metet hazánk földjéről. A ma- ,y®r nép végre szabad lett. himbád ura saját elbatározásó- . és sorsának. tor* ®b)atarozta, hogy ne bito- . .‘M többé egy születési jogokra *vatkozó király, vagy ennek jj “kszubadított kormányzója azo- in a jogokat, melyek csak a dol- l *') osztályok egyetemét, a sza- magyar nemzetet illethetik j..®* Elhatározásából megszülc- tehát a magyur köztársaság, államforma, amely a nem- • zct akaratának és érdekeinek leg- jobban megfelel“. Így határozott az általános, egyen-] lő és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés, mely most a magyar nép nevében és megbízásából alkotta meg ezt törvényt. A megbízást a magyar, néptől kapta. De a márciusi ifjak szellemének öröksége volt az, ami^ ezen megbízás foganatos!fásával valóra vált. De nemcsak a királlyal végzett, végzett uraival is. Azokkal, akik hatalmukban tartották a termé­keny, istenáldotta magyar földet és hatalmukban tartották ezen ke­resztül a magyar államot. Évfor­dulóját üljük már az ezeréves „gyalázatot" megszüntető elhatá­rozásnak, mely úrrá tette a pa­rasztot a földön, melynek eddig csak rabszolgája volt. Meglelheti| immár honát a hazában a nép,' mely csak a haza gazdáinak ki­szolgálója, kifosztásra ítélt mar­taléka, nem pedig jogosított pol gúra volt. A paraszt megkapta a földet és minden állampolgár megkapta a szabadság természetes és elidege­níthetetlen jogait, (melyeket „a magyar állam valamennyi polgá­rának minden irányú megkülöa- ttéfertetése nettül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja". Azon. a március idusán, 1848- ban követelték és hirdették mind­ezt az ifjak. A romok között fel­épülő új Magyarország az ő szel­lemük egyenes folytatója, amikor törvényes biztosítékkal garantál­tan megalkotja azt, amit ők kez­dettek. De a márciusi ifjak szelleme többet követel tőlünk, nemcsak az ő hagyatékuk végrehajtását. Megköveteli ennek megvédését is. Azt a harcralcészséget. azt az el határozott odaadást, mely őket áthatotta. Mert ők tudták,, hogy a teguapi urak nem nyugszanak bele hatalmuk vesztébe. Tudnunk kell nekÜDk is hogy a kivívott szabadságot és ennek eredményeit körülbástyáznunk és megvédenünk kell. Mindenkivel szemhen. Min­den erőnkkel. A márciusi ifjak mozgalma el­bukott akkor — mert az évszá­zados elnyomás nem engedte, hogy a nemzet ereje teljes egé­szében kibontakozzék. Az évtize­des fasiszta zsarnokság és annak hazaáruló pusztításai nyomort és nélkülözést zúdított ránk. Nem szabad megtörténni, bogy az ezek nyomán fakadó szenvedések az ő szellemük alkotásait veszélyeztes­sék, vagy akár csak meggyengit- sék. Március idusa nemcsak emlék­ünnep, hisz csak öreg emberek és öreg intézmények szorittathatják magukat az emlékezés korlátaiba. Március idusa cselekvés forrása a mi részünkre, mert a magyar köz­társaság még ifjú erejének kibon­tásával, fejlesztésével és érvénye­sítésével akar élni. Akar és fog élni. Az örökös hű végrehajtója lesz a márciusi ifjak szellemének, Felépíti, új márciusban az új Magyarországot. Sztálin generalisszimusz válaszolt Cfaurchilfnek Churchill hitleri módszerekkel próbálkozik háborúra uszítani, hamis helyzet­képet fest Köfépeurópáról és szembehelyezkedik az angol-szevjet szerződéssel Mi az igazi oka a kommunista pártok megerősödésének Európában Moszkvából jelenti a. Tass: V Pravda egyik tudósítója azzal fordult Sztálin geueralissziinusz- h«z, mi n véleménye Churchill legutóbbi beszédéről, A tudósí­tó a beszéddel kapcsolatban több kérdést intézett Sztálinhoz. Az (usd kérdés igy hangzott: „Ho­gyan iteito meg Sztálin elvtárs azt a beszédet, amelyet Chur­chill nr legutóbb az Egyesült Államokban mondott?“ Sztálin generalisszimusz vá­lasza: „Véleményem szerint ez a be­széd igen veszélyes cseleke­det, amelynek célja, hogy az egyenetlenség magvait hintse ej a szövetséges államok kö­zött és megnehezítse együtt­működésünket,“ Újságíró: „Lehet-e azt, mon­dám, hogy Churchill ur beszéde ártalmas a béke ügyére és a nemzetközi 1 >izton$ágrn ?“ Sztálin: x „Minden bizonnyal. íkerSjjmrvő, >:• *■;, -.o-t hogy á'h ar­chill hr .jelenleg a háborús uszí­tó szerepét vállalja. Churchill ur pedig o tekintetben nem ál) egyedül, mert barátai vannak nemcsak Angliában, hanem a/. Egyesült Államokban is. Rá keli mutatni arra, hogy C hurchill nr és barátainak magatartásai e tekintetben fel­tűnő módon hasonlít Hitler és barátainak magatartására. Hitler a fajelmélet meghirdeté­sévé) kezdte meg a háború ki­robbanásának müvét. Kijelen­tette, hogy csak azok a nemze­tek tekinthetők értékesnek, amelyek a némel nyelvet be­szélik. Churchill ur ugyancsak a fajelmélet meghirdetésével kezdi el á háború kirobbantá­sára irányuló uszítását, azt ál­lítva, hogy csak azok a nemze­tek tekinthetők értékes nemze­teknek, amelyek angolul beszél­nek. Ezek a nemzetek vannak hivatva, arra, hogy az. egész, vi­lág sorsát irányítsák. A népek azonban a véres há­ború öt éve alatt országuk sza­badságáért és függetlenségéért ontották vérüket, nem pedig azért, hogy a Hitlerek uralmát a Churrbillek uralma váltsa fel. Ugyanakkor nagyon valószí­nű, hogy azok a nemzetek, ame­lyeknek nyelve nem az angol­os amelyek ugyanakkor a világ [lakosságának hatalmas többségét alkotják, nem hajlandók az új rabszolgaságba belemenni. Nem kétséges, hogy Churchill ur be­állítottsága háborús beállított­ság és a Szovjetunió elleni há­borúra való felhívást jelent. Nyilvánvaló az is, hogy Churchillnck ez a beállított­sága nem egyeztethető össze Anglia és ti Szovjetunió kö­zött fennálló szövetségi szer­ződéssel. ' 'Af,-St#M*\- ff: Éppen ezért nein lehet komo­lyan venni Churchill ur és ang­liai barátainak a Szovjetunió és Anglia közötti baráti egyez­ménynek 50 évre szóló meg­hosszabbítására tett hamis kije­lentését. Az egyezmény időtar­tama meghosszabbításának nincs értelme, na a szerződést kötő fe­lek egyike megszegi az egyez­ményt és egyszerű papirronggyá változtatja. Churchill ur azt ál­lítja, hogy Varsó, Berlin, ,Bécs, Budapest. Belgrad, Bukarest, Szófia, mindezek a híres városok a hozzájuk tartozó területek la­kosságával együtt a szovjet szfé­rához tartoznak és valamilyen- formában nemcsak a szovjet befolyásnak vannak kitéve, de mind erősebb mértékben ki vau­nak téve Moszkva ellenőrzésé­nek. Churchill ur mindezt úgy minősíti, mint a Szovjetunió ha­tártalan terjeszkedés) törekvé­seit. A mit. szabad elfelejteni a kü- éffttező körülményi: V néAoiek a Szovjetunió területére Finnor­szágon, Románián, Bulgárián és Magyarországon át törtek be. A németek azért tudtak ezeknek az országoknak a területén át u Szovjetunióba betörni, mert ezekben az államokban abban az időben oiyan kormányok vol­tak uralmon, amelyek ellenséges érzülettel viseltettek a Szovjet­unió iránt. Felmerül a kérdés, mi a csodálatos abban, hogy a Szovjetunió biztosítani akarja önmagát a jövendő időkre és aira törekszik, hogy ezekben az országokban olyan kormányok legyenek, amelyek a Szovjet­unió irányában lojális magatar­tást tanúsítanak. Churchill úr azt állítja, hogy az oroszok az uralmuk alatt álló len­gyel kormányt a Németország el­leni politikai és igazságtalan me­rényletre tüzelték fel. itt minden szó nem egyéb durva és sértő rágalomnál. Milyen alapon állítja Churchill úr «ízt, hogy a jelenlegi Lengyel- ország vezetői hogyan t űnhetik or­szágukban valami idegen ország képviselőinek unalmát? A Lengyei ország és Oroszország közötti el­lenségeskedés helyébe a két ál­lam közötti barátság lépett es Lengyelország nem akar többé 'játszóbáb lenni idegen kézben. — Úgy látom, hogy éppen ez a kö­rülmény vcizctte Churchill urat dühös kirohanására és késztette őt «mm, hogy Lengyelországgal; szemben durva és tapintat nélküli kifakadásokat intézzél, Churchill úr továbbá azt állít­ja, hogy a kommunista pártok, amelyek, mindezekben a kieleteu- i'ópai országokban jelentéktelenek voltak, erőszakkal váltak olyan tényezőkké, amely számarányu­kút jóval meghaladja és mos: mindenütt totális ellenőrzésre tö­rekszenek. Azt állítja, hogy ezen országok majdnem valamennyié­ben még a legutóbbi időkig is rendőirkormányok vannak hátai inon, Csehszlovákiát kivéve egyi­kükben sincs igazi demokrácia. Mint ismeretes, Lengyelország­ban, Romániában, Jugoszláviában. Bulgáriában és Magyarországot1 több párt kormányoz cs ezért az ellenzék számára — amennyiben többé-kovétsbbé loyálssnak mutat­kozik biztosítják a kormányban való részvéttel jogát. Ezt Chur chili túr itctalitarlá tusnak, zsar­nokságnak és rendőriül amnak Rcyezi. Churchill út kerülgeti az igaz­ságot, amikor a keletcurópai kommunista pártok befolyású­nak növekedéséről beszél. Meg kell' azonban emliteni, hogj a kommunista pártok befolyás« pemcsak keieteurópában növeke­dett, hanem Európának csaknem valamennyi államában, ahol egy kor a fasizmus volt uralmon. E> egészen törvénysaeríí jelenség. A kommunisták befolyása azért növekedett, mert az európai fa­sizmus uralmának nehéz évei­ben a kommunisták a fasiszta rendszer elleni harc legbátrabb és legönfeláldozóbb harcosainak bizony ultak, akik a népek sza­badságáért küzdöttek. Az egyszerű emberek milliói kín a v azték Churchill urat és párt­ját Angliában és szavazataikat a munkáspártokra adták. Ezek az egyszerű emberek milliói elszige­telték Európában a- reakciósokat, a fasizmussal való együttműködés párthíveit és előnyben részesí­tették a baloldali demokratikus pártokat. Ilyen módon nőtt meg Európában a kom munkák befo­lyása. Nem tudom vájjon Chur­chill urnák és barátainak a má­sodik világháború után sikert : egy új világháborús akciót szer­vezni Kclct-Európa ellen. De ba ez sikerülne — ami igen kevéssé valószínű — akkor -aiz egyszerű emberek milliói őrködni fognak a béke ügye felett és akkor — teljes bizonyossággal meg ke1! mondanom -- ugyanúgy veresé­get fognak szenvedni a háborús úszítók, m'ntahogy, a múltban, 2'» esztendővel ezelőtt vereséget szen­vedtek. Magyar-svájci tárgyalások MTI jeleníti: Csütörtökön reg­gel elindult Svájcba iá magyaT ke­reskedelmi küldöttség, hogy letár­gyalja a magyar-svájci árucsere forgalmi egyezményt, valamint .t postai szállítás feltételeit. ÉLUTÁDC A IC V A mai szabadságünnepre együtt vonulunk feli Gyülekezés fél 3 Órakor a központi pártházban (Rákóczi út 68} ifiden elvtárs pontosan legyen ott!

Next

/
Oldalképek
Tartalom