Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-14 / 61. szám

IMáty ftí&leláiiat, e#y.eőtüietek! Tüntető nagygyűlés Villány­ban és Szederkényben — Megkezdődött a défszlo- vákiai magyarok összeírása — 130 pengő a kalória A| MAR V A R K O M M »MIS TA P A R T 0 É L 0 II'! Á 8 TI! L I LAPJA III. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM. ARA: 20.80G PENGŐ PÉCS, 1946 MÁRCIUS 14. CSÜTÖRTÖK A mecsekszaboícsi nemzeimenlés Még nincs egészen két hete. hogy Rákosi Mátyás elvtársunk Mecsek» zabolcson megtartott nagy beszédében először jelentette be az ország demokratikus erőinek együttes hadüzenetét a Kisgazda- párt mögött megbúvó és a magyar demokrácia nyugodt fejlődését mindinkább fenyegető reakciós elemek ellen. A Magyar Kom­munista Párt vezetőségének riadó­jára azonnal és impozáns erővel vonult fel az ország valamennyi demokratikus ereje. Szinte órá­kon belül a Kommunista Párt mellé sorakozoit a Szociáldemo­krata Párt. a Nemzeti Paraszt­párt és az ország cgymilliónyi szervezett munkásságát képviselő Szakszervezeti Tanács. Még meg sem száradt a nyomdafesték Rá­kosi beszéde után, amikor már Budapesten és az egész országban fegyelmezett, de elszánt akaratot sugárzó tömegtüntetések és de­monstrációk zajlottak Ic, bebizo­nyítva bel- és külföld előtt egy­aránt, hogy a magyar demokrácia ereje nem hogy csökkent volna, de hatalmasan megerősödött az elmúlt egy esztendő alatt és ha ezt az erőt a munka hétköznap­jain teljes egészében az újjáépí­tésre áldozza is, akkor amikor a demokrácia létét és fejlődését fe­nyegető reakciós előretörés vissza­veréséről van szó, acélos izom­mal áll ki a politikai küzdőtérre is Nem telt bele két hét és a kűri, .;mely a harci riadót megfujtn, győzelmet harsooázott. Minden bizonnyal igazat mondott Nagy Ferenc akkor, amikor kijelentette, hogy a Kisgazdapártban a meg­tisztulás szándéka megvolt még mielőtt a baloldali pártok had­üzenete — amely, nem győzzük kihangsúlyozni, nem a Kisgazda- tárt ellen, hanem a demokratikus Kisgazdapárt jobbszárnyát alkotó reakciósok ellen hangzott cl csu­pán — a problémát akuttá tette volna, de kétségtelen, hogy ez a hadüzenet nélkül a tisztulási fo­lyamat még sokáig elhúzódhatott volna és az a fekély, amely a Vásáriakon és Sulyok "Dezsőkön keresztül mérgezte a demokrácia vérkeringését, még hosszú ideig nyugodtan gennycsedhetett volua. Hogy a probléma legalábbis el­méletileg ilyen gyorsan megoldó­dott, annak egyetlen magyarázata, hogy a Magyar Kommunista Párt elhatározottan kezébe vette azt az operálókést, amelynek élét vala­mennyi baloldali demokratikus párt összefogása fente ki. Huszonegy képviselő kizárása az ország .legnagyobb pártjából korántsem jeleut pártszakadást. De a cél nem is pártszakadás elő­idézése volt, hanem egy múltjá­ban és mai többségében is becsü­letesen demokratikus párt meg­tisztítása a rárakódott politikai szennytől. És ba tisztában va­gyunk is azzal, hogy a Kisgazda­pártban huszonegy képviselő ki­zárása és a Kis Újság szerkesztő­jének eltávolítása után is maradt még elég bujkáló reakciós, két­ségtelen, hogy a párt vezetőségé­nek Nagy Ferenc által nyilvános­ságra hozott elhatározása a párt teljes jószándékát bizonyítja és jelentős első lépésnek tekinthető a teljes tisztulás útján, a becsü­letes demokratikus együttműkö­dés érdekében. Nagy Ferenc hét pontja azt is bebizonyította, hogy a valóban demokratikus pártok programja között nincs és nem is lehet lényegbeli külömbség ma. a követendő tennivalókban. Hi­szen éppen a pillanatnyi szükség­letek minden oldalról való tiszta felismerése képezi alapját * de­mokratikus pártok koalíció janiik Különös jelentősége van annak is, hogy a Kisgazdapárt öntisztí­tási folyamata éppen most, már­cius 15-c előtt következett be. Március ló-ét az egész ország úgy kívánja megünnepelni, mint f az lt>48-as macius közel száz évi után bekövetkezett valóraválásá- J nak ünnepét. Az idei márciuskor | mondhatjuk el először bátran,I hogy a magyarság megvalósította 1 a Kossuthi eszméket. A nemzeti* függetlenség, a parasztságnak a feudális uralom alól való teljes felszabadítása, a szomszéd népek­kel való békés együttműködés, az emberi szabadságjogok törvénybe­iktatása és val.óraváltása, a dolgo­zók szociális és társadalmi egyen­jogúsítása voltak azok a célkitű­zések, amelyekért közel száz év­vel ezelőtt a magyarság fegyvert fogott és mindezek a követelé­sek csak ma valósultak meg, vagy kerültek a megvalósulás közvetlen küszöbére. De lehetetlen lenne tiszta szívvel és önfeledt öröm­mel ünnepelnünk március 15-én, ha bennünk szorongana az aggo­dalom, hogy a demokratikus ki­bontakozás lehetőségeit még min­dig és egyre jobban fenyegetik az ország legnagyobb pártjába be­furakodott múltat visszaállító ele­mek. A demokrácia baloldalának, a munkáspártoknak, és u munkás és parasztszövetségnek egyesített ereje a magyar demokrácia tör­ténelmében jelentős győzelmet aratott. De győzelmet aratott ma­ga a Kisgazdapárt is, amely elég erősnek bizonyult clihoz, hogy önmagával szemben kritikát gya­koroljon és ennek a kritikának gyakorlati következtetéseit is le­vonja. Ami az elmúlt napokban a magyar belpolitikában lejátszó, dott, nemzetmentés volt, mert valóban nemcsak a dolgozók egyre kihangsúlyozottabb bizal­matlanságát szüntette meg a de­mokráciával szemben, de hivatva lesz külpolitikai viszonylatban is helyreállítani azt a tekintélyt, amelyre fiatal demokráciánk oly joggal volt büszke és amit köz­vetlenül a beketárgyalások előtt a reakció oly végzetesen igyekezett megingatni. Nem túlzás tehát, ha a mecsekszaboícsi beszedet nem zetmeutésnek könyveljük el. Hisszük, hinni akarjuk, hogy Nagy Ferenc a Kisgazdapárt ve­zetőségének elhatározása ugyan­olyan őszinte és elszánt, mint amilyen őszinte és elszánt volt a magyar dolgozók fellépése a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen. A képviselők kizárása és a hét pont­ban foglalt elvi álláspont leszöge- zés megnyugtató mindannyiuuk számára, de nem szabad elfelej­tenünk, hogy bizony egyelőre valóban csak elvi ez a leszöge- zés. A demokratikus erőknek, a mostani harcban összeforrott munkásegységnek és munkás és parasztszövetségnek nem szabad túlzott diadalmi mámorba esnie és azt hinnie, hogy most már minden végleg rendben van. A csatasor nem züllhet szét, a harci kürt nem fujhatja még az oszolj-t. Az elvi megállapodásokat követ­niük kell a gyakorlati megvaló­sításoknak is és hogy ez megtör­ténhessék, ahhoz továbbra >s szükség van a demokratikus tö­megek politikai harckészségére. Nem engedhetjük meg többé, hogy a Kisgazdapártban még min­den bizonnyal megbúvó reakció­sok az első ijcdelem-okozta visz- szavonulós után ismét felbátorod­hassanak és magukhoz ragadhas­sák a kezdeményezést. Ha eddig A MKP politikai bizottságának határozatai a demokráciáért vívott tömeghare módszereiről Budapestről jelenti ía MOT: A Magyar Kommunista Párt poli­tikai bizottsága az utóbbi hetekben a földreform, valamint a /közigaz­gatás megtisztításával kapcsolatos tömegmozgalmak ügyében a követ­kezőket állapítja meg: A tömeg­megmozdulásokat a dolgozók jogos elégedetlensége tváltotta ki. Ezek a megmozdulások (segítették a de­mokratikus pártokat -a reakció el­leni harcban és hozzájárultak a demokratikus összefogás megszi­lárdításához. Ügyes helyeken azon­ban olvan jelenségek mutatkoztak, t amelyek nem szolgálták, a demo­krácia ügyét. Ezeket a Magyar Kommunista il’árt a leghatározot­tabban elítéli. Különösen elítéli azokat a rendszabályokat, amelye­ket egyes csoportok a Szociálde­mokrata .Párthoz, vagy a Nemzeti Paras/tpárthoz tartozó tisztviselők ellen fioztuk az illető pártokkal való előzetes .megállapodás .nélkül. A tömcgmozdulások hibáinak ki­vizsgálása után a Magyar Kom­munista Párt politikai bizottsága a kővetkezőket határozza ;el: I. Az álami gépezet megtisztítá­sára irányuló harcot az összes de­mokratikus erőkkel közös szerve­zetben, mindenek J-lött a Nemzeti Bizottságokon keresztül kell meg­vívni. 2. Mindenek előtt a Szociálde mokrata jPárt helyi és Üzemi szer­vezeteivel kell a kapcsolatot a harc során jsozrosabbfa fűzni. 3. Utasítja a központi szerveket, vizsgálják felül ve. előforduH ki­lengéseket, 4. felhívja a párt összes szerve­zeteit, folytassák munkájukat a de­mokrácia megszilárdítására. Júniusra halasztják a béketárgyalásokat Londonból jelenti a Reuter: londoni körök véleménye sze­rint a béketárgyalásokat valószín üteg júniusra halasztják. A béke­értekezlet (megkezdése a'külügyminiszterek helyetteseinek tárgyalá­saitól függ. Ezek most folynak Londonban. Grói Serényi Miklóst kalálraítélték Szerdán tárgyalta a niépmtósag gróf Serényi Miklós volt nyilas képviselő háborús és tvépdien-cs bűnügyit. A vádlott tagadta bű­nösségét, bár elismerte, hogy vál­lalta a túlzott zsidó tf-ainrtási pro­bléma tanulmányozását és meg­oldását A vád- és sédbeszéd eJ­uláft a .jjéphirósúo bű­nösnek mondotta lei .Serényi Mik­lóst a terhére rótt háborús és népei lenes bűntettben- és kötél- általi hóiéira ítélte. A vádlott és védője fellebbeztek:. A népbiró- ság zárt tanácskozáson foglalko­zott a kéréssel. Sumner Welles a sanyol kérdésről Ncwyorkból jelenti az ÁFP; Sumner Wertes volt külügyi ál­lamtitkár a Newyork Herald Tri­bune hasábjain, megjelent cikké­ben annak a véleményének ad kifejezést, hogy a biztonsági ta­nács megalakulása után Ameriká­nak nyomban kötelessége lett volna a spanyol -kérdést a tanács elé terjeszteni. A Francoval kap­csolatban követett amerikai po­litika véleménye szerint csupán a háború alatt volt igazolható. A Nemzeti Parasztpárt kongresszusa a reakciós nagytőke ellen Budapestről jelenti a MOT: A Nemzeti Parasztpárt első orszá­gos kongresszusa 2.000 paraszt­párti szervezett nevében egv aka­U.TABB FRANCAI JEGYZÉK A SPANYOL KÉRDÉSBEN Parisból jelenti iá Reuter: A francia kormány újabb jegyzéket terjesztett az angol és amerikai kormány elé a -spanyol kérdésnek az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa előtt való tárgyalása ügyében. rattal kinyilvánítja, hogy a ma­gyar parasztság felszabadítását, o magyar demokrácia megszilárdítá­sát csak erős, önálló paraszti po­litikai szervezet biztosíthatja. Kö- vefelí a földreform sürgős befeje­zését és a kiosztott földek telek­könyvi bekebelezését. A Nemei i Parasztpárt kész együttműködni a j Kisgazdapárt demokratikus, pa­raszti tömegeivel, de szembefordul, a gyárosokkal, bankárokkal, ke- resreskedökkel és egyéb reakció­sokkal, akik reakciós érdekek szolgálatába akarják állítani a paraszti tömegeket. Mely országokkal nincs még posta- forgalom Budapestről jelenti az MTI: A posta vezérigazgatóság közlése sze­rint Albánia, Belgium, Dánia. Finnország, Görögország, Luxem­burg, Németalföld, Németország Norvégia* Olaszország, Spanyol- ország, Svájc és Görögország felé a postaforgaüom még néni nyílt meg. jelentik még... A MTI jelenti: A földművelés­ügyi megbízott hivatala közölte, hogy megszüntették a cseh ók szlovák határvidéken riaki kitele pitések engedélyezését. A tilai mat azzal okolják meg, hogy az ország belsejében is van elegendő kiosztható föld. Párásból jelentik: A franciaor­szági magyar függetlenségi moz­galom hetilapja, a Magyar Szemle legutóbbi számában a lop vezető helyén közli n Budapesten meg­jelenő Demokrácia nyomán Or- tut-ay Gyula nemzetgyűlési kép­viselőnek a „Békeetőkészités“ cí­mű cikkét, amelyben különösen kiemeli azt a megállapítást, hogy a magyarságnak kötelessége tu­datosítani a világ közvéleménye előtt hogy a német elnyomás éve ben mit tett. A magyar békédé készítés az erős magyar demokrá­cia megteremtésére, a haladó ma­gyarság diadala lappangó ellensé­gei felett. Jeruzsálemből jelenti a Reute : A palesztinai arabok egyik ve- tzére az angol-amerikai bizottság elé terjesztette r.y irabok követe léseit, amelyek a következők: Az arabok függetlenségi jogának el­ismerései az iarab szuverén-itás biztosítása és a zsidók bevándor­lásának azonnali megszüntetése. MA délután 5-koi* a Párt Kultúrházában h. $9% jjum:Firradaiiak leienioségt című előadása a Magyar Kommunista Párt közérdekű tudományos előadássorozat inak keretében, melyre minden érdeklődőt, pártál'ásra való tekintet néikü), meghívunk. azért harcoltunk, hogy az ország legnagyobb pártja félreérthetet­lenül magáévá tegye a demokrácia követeléseit, úgy ezután mikor ezt tnúr elértük, ugyanilyen elszán­tan kell harcolnunk árért is, hogy ezeket a követeléseket a gyakor­latban is és a lehető leggyorsabb iramban meg is valósítsák. Egy történelmi jelentőségű elvi győzelem után erőnk tudatában, tokozott örömmel ünnepelhetjük most nemzetünk szabadságünne­pét. És legszebben, legigaznbban akkor ünnepelünk, ha ez az ün­nep még jobban megerősít ben­nünket a további harcra demo kráciánk megszilárdítása és anv ezzel egyenlő, országunk és nem zctünk talpraá Ili fása érdekében. nt. n.. 1.4, ,.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom