Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-10 / 58. szám

itt a tavaszi permetezés ideje nézzünk szemke a nehézségekkel! Látogatás a GrGraíiJcsícmtelő2í Egyesületében Baranya gyUmölcskultiírájá nak álmentése a mai nehéz na pókban, egyik legsúlyosabb problémája a termelőknek. Itt volna a védekezés időpontja, s a legtöbb termelő tanácstalanul áll a feladat előtt: hogyan sze- ■ezze be a szükséges védekező­szereket. Az Uj Dunántúl, amely állandóan ébren tartja a ker­test, közölt már cikket, amely­ben rámutattunk a vigasztaló jelekre. Most uiból alkalmunk volt Goda Gyulával, a Gyü­mölcstermelő Egyesületének fá­radhatatlan igazgatójával be­szélgetést folytatni a legaktuá­lisabb kérdésekről, s azoknak kedvezőnek mondható megoldási lehetőségeiről. — Mikor kapnak a gyümölcs termelők Shell-olajat? — kér­dezzük az igazgatótól. — Ezer litert sikerült biztosí­tanunk, a jövő héten megérke­zik és az egyesület majd a szét osztásról külön is értesíti a ter­melőket. Annyit meg lehet Írni hogy először azokat elégítjük ki, akik előleget fizettek be vagy még befizetnek a Délma- gyarorszúgi Kereskedelmi Bank­nál, majd, ha marad még feles­leg, akkor az ujonmai jelent kezők is 9orra kerülnek. A ke­reslet sajnos nagyobbnak tűnik mint a rendelkezésre álló meny- nyiség, mert a gazdák tudják, hogy a most következő két hét a legalkalmasabb a védekezésre, ißy igyekeznek biztosítani De az egyesületnek tartalékolnia is keH némi Shell-olajat a nyári permetezésre, mert most már bizonyosra vehető, V.gy nikotin nem lesz, azonban egy százalé­kos Sheli-olajjal pótolható. — Hogy állunk az arzén es védekezőszerekkel ? — A gyárak készítenek arzé- nes védekezőszereket, s értesü­lésem szerint rövidesen piacra is dobják a készítményeket. A kezdő árak azonban egyelőre tulmagasak. — Mi vau a rézgáliccal? Kap­hatnak-e a gyümölcstermelők is? — Ebben az ügyben Ls tár­gyaltam Budapesten. Azt tudom, Hogy ötven vagont sikerült a gyümölcstermelők számára biz­tosítani, országos viszonylatban. Most folyik annak megállapítása, hogy az egyes megyék és váro­sok mennyit kapnak ebből az ötven vagonból. Én igyekeztem megtenni mindent, hogy a fejlett gyümölcskultúra biztosítása ér­dekében a legnagyobb mennyi­séget szerezzük meg, s ígéret van arra, hogy legalább három, három és fel vagon jut Baranyának. — Milyen feltételek melléit jut e) a termelőhöz? — Ez sajnos laég tisztázatlan. Pénzért, vagy élelemért akarják. Nehézségekbe ütközik az ár he­lyes megállapítása. Nem vitás, hogy rendkívül drága a réz, amelyből előállítják, hogy drága tesz a gálic is. Budapesten a szabad gálie három millióval indult, de ke­reslethiány következtében másfél mŰBó körűire esett. nül fordul a községek termelési bizottságaihoz, közölve, mennyit és mit kér a gálicért, vagy meg­kérdezve, mit és mennyit adhat­nak érte a gyümölcstermelők. Hallottunk arról, hogy állítólag 10 kg. lisztet kérnek egy kg. gá­licért. Ez mértéken felüli, mert azt jelentené, hogy a szabad piacon is másfél 'milliós kiala­kult' áron kapható gálicot három millióért hoznák forgalomba. Ezt H gyümölcstermelő nem tudja megfizetni. Csináljunk csak egy kis számítást. Békében egy kg. liszt 42 fillér volt a gálic 04 fil­lér. Tehát másfél kg. lisztnek felelt meg. Ha értékeljük is a réz drágulását, ekkor is 4—5 kg liszttel jól megfizetettnek mond hatjuk a cserealapot. Reméljük a gazdák érdekében, ez a józan számítás érvényesül is. — Mi van a kokszra övék gyártmányaival? — A nélkülözött sebkátrányt a oécsi koksz-művek már gyártja. Valószínűleg napokon belül for­galomba is hozzák. Jóminőségű, ajánlhatjuk a gazdáknak. Goda Gyula igazgató nyilatkn- <ata. ha kendőzetlenül fel is tár­ja a nehézségeket, megnyugtat­hatja a gazdákat: a baranyai gyümölcskultúra majd csak át­vészeli a nehéz időket! Pécs drágább, mint Budapest Egy his összehasonlítás a pesti és pécsi piaci árak között mint anya mint moifdml &mh a jelenben ón Három diaóu lesz ma a nőről a nőnap masoros délelőttjén Tegnapi számunkban szemeivé nyékét közöltünk a .pécsi élelmi szer- és zöldségpiac árairól és már akkor emlitest tettünk arról, hegy laanig a budapesti piaci árak itt-ott a lemorzsolódás jeleit mu­tatják, iddig a pécsi piac árai szinte naponta ugranak felfelé. — Azt mondhatnánk, hogy ennek az állandó - drágulásnak egyik főoka talán a gyér fafihozatalban keres­hető. Tény az, hogy a felhozata' már hónapok' óta igen gyenge. En­nek oka viszont egyrészt g nagy­arányú batyuzássial magyarázható de csak egyrészt, mert tény az, hogy a batyuzás ellenére is már igen jelentékeny készletek talál­hatók a falvakban, amiket a jó falusiak a még magasabb ár el­érése reményében triogatnak. A gyenge felhozatal másik oka az te lehet, hogy a sváb falvak lakos­sága tudatosan szabotálja a pia­cot és készleteit otthon inkább romlani hagyja, semhogy annak piacra hozatalával hozzájárulna a súlyos közélelmezési helyzet ja- vi fásához. Hogy a pécsi piac árai mostmár határozottan túlhaladják a pesti árakat erren-éeve csak egy pár erkloet sorolunk itt fel, összeha­sonlítva a pesti és az itteni ára­kat: íme: a budapesti piacon az I rendű fejeskápcszta kilója 70— 80 ezer pengő, amivel szemben a pécsi piacon nem is elsőrendű fejeskáposztát . 120—140 ezerért árusítanak. Az I. rendű keverf- zöídség Pesten 60—90 ezer, Pé­csett 180—200 ezer. A zöldhagy ma csomója Pesteti 6—8 ezer, Pé­csett 15—16 ezer. A fajahn-a kiló­ja Pesten 350—600 ezer, Pécsett egymillió—másfélmillió pengő. Nem folytatjuk tovább. Ebből a néhány példából is látható,, hogy igen lényeges különbségek vannak a két piac árai között, éspedig a pécsi fogyasztók hát­rányára. Pedig Pesten a dolgozók munkabérei, fizetései lényegesen magasabbak az ittenieknél. Ezen kívül Budapest milliós lakosságú nagyváros, amelynek ételemmel való ellátása hasonlíthatatlanul súlyosabb probléma, mint egy Pécshez hasonló vidéki városé. A közellátási hatóságoknak itt is meg kel! szervezni valami módon a vidéki felhozatalt, ahogy tm Pes­ten is történt, mert azt máT bit- hajuk, hogy így fiz önkéntes fel­hozatallal nem lehet megfelelően ellátni egy 70—80 ezres lakosságú város élelmezését sem. Csak szer­vezett felhozatallal, árubőség te­remtésével lehet letörni az elvi­selhetetlen magas árakat, tehát a magánspekulációt. Másként aligha. (m. j.) Mint máir jelentettük, a március 3-i nőnap műsoros előadását ma, vasárnap délelőtt rendezik, mert a pénteki munkanapon nem akar­ták a nőket mindennapi munká­juktól elvonni. Ma délelőtt 10 órakor a homvédzenekar zenés ébresztővel járja be a várost, majd fél 11 órakor a vármegye­ház nagytermében megtartják az ünnepi előadást, amelyen üt. Or­mos Györgyivé elnököl és mond bevazeföt. Egyébként az ünnep­ség műsora a következő: 1. Himnusz. Előad ja a honvéd- zenekar. — 2. Sándorné, Géczi Magda verse: A nő. Szavalta: Romhányi Gizella. — 3. Tolnai József a város polgármestere be­szél. — 4. Vetutnyev h. város- parancsnok beszéde. — 5. Keserű Jánosaié: A nő, mint anya. — 6 Tolnai Józsefivé: A nő, mint mozgalmi ember. — 7. Ruzsir.s. Józsefné: A nő a jelenben é* fek­vőben. — 8. Várnai Zseni veraas Tát'.gó kis szácskám. Előadj®? Béres Ilona. — 9. Kalliwoda Olga növendékei hozzájárulnak a mű­sor nívójának emeléséhez, a kő­vetkező énekszámokkal: Strausat „Ki esketett“ ária a Cigánybáró­ból. Előadják: dr. Teremi Gá- borné és Máriás János. — í®. ..Szellem szárnyán“ ária a Csár- dáskirálynőből. — 11. Puccini: Tosea imája. — 12. Kacsóh: Ári» a János vitézből. Előadja: Kellet JóK.efné. — 13. Szózat: Játsz* a honvédzenekar. — Mindkét szá­mot kiséri a honvédzenekar, Csá- ky Ferenc karnagy^ vezényletével. A nőnap ünnepi műsoros dél- előttje iránt a város egész társa­dalmában hatalmas érdeklődé« nyilvánul meg és zsúfolt házra lehet számítani. Szerveikedien a kisiparosság Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy egyes cikkek a kisiparost feketézőnek igyekeznek feltün­tetni, olyannak aki pénKért nem is hajlandó dolgozni' s akinek otthon zsákszámra áll rendelke­zésére a liszt és egyéb élelmiszer, tízeik a közleményeik a tények nem ismeréséből származnak és iparosok és kiskereskedők szabad szervezetébe. Ez van hivatva a kisiparosság érdekeit képviselni s ha «z iparosság megérti az új idők szavát és szervezkedik, netn történhet meg az, hogy sorsáról meghallgatása nélkül döntenek. Amikor egyre nehezebb lesz az Nyolcvan nj gyufagyár épöl a Szövi efunt óban A Szovjetunió faipari népbiztosa, tését már meg is kezdték. Szergej Csemyev nyilatkozatában, a TASS-iroda tudósítójának kije­lentette, hogy az előirányzat sze­rint 1950re a Szovjetunió fakiter­melésének a háború előtti mennyi­séghez viszonyítva meg kell dup­lázódnia. A következő öt év alatt 280 új fűrésztelepet, több mint 80 gyufa- és egyéb faárugyárat építe­nek. Megkezdik a fakitermelést a 1946-ban a háború következté­ben elpusztult és közben újjáépí­tett fűrésztelepek és fafeldolgozó gyárak termelése már felül fogja múlni a háború előtti produkciót A Donyec-medence, Krivojrog, Ni­kopol és Keres bányáit már teljes mértékben el tudják látni a szük­séges faanyaggal és nagymennyi­ségű vasúti talpfá* is gyártanak a ban. Ezeken a helyeken számos és kibővítésére fejezte be nyt- Dagy kapacitású fűrésztelep épí- latkozatát a faipari népfctotos. uwu ■uuniraziuu- « ^ a soraiban is, csak arra jók hogy a közönség 1 a dém0kráciát szidja, hanem cl enszenvet feleoresszck a kis- i „ _ „> „ •. *,», i • , iparosság ellen. Ha pedig a leg-' a reakciot Nalunk m0* A gyár nem nyilatkozik egyelő­re az árra nézve. Elképzelhető­nek irjn meg, hogy egy vagon­ért minimális kilónkénti áron is 15 milliárd pengőt kellene pilla­natnyilag fizetnünk. Illetékes helven rá is •matattam arra, hogy mivel a gálic a gyümölcs­termelésnek elengedhetetlen fel­tétele, képtelenség a termelőket lkon magas árakkal terhelni. Valószínűleg ennek az igazság­nak feli,mérésé vezeti illetéke- ptikot, amikor nem pénzért, ha­nem ék lemért akarják eljuttatni n gazdálkodókhoz. Biztosat nem tudok, de nem lehetetten, hogy új mezőgazdasági szövetke­zed központ, amely meghizatást kapott a szétosztásra, körvette­ÚJ DUNÁNTÚL demokrácia sincs, csak előfelté­tel'.:; vannak meg. — A reakció igyekszik a demokráciát teljesen kiküszöbölni. Ezt a gazdasági helyzet áHandó megnehezítésével kívánja elérni, mert abban a hi- szemberi van, hogy ezáltal a de­mokratikus dolgozók sorait meg­„ , , bonthatja és egymás eliten uszít azért jelenhettek meg, mert nem j,atja uíóbbi rendeteteket nézzük, gon­dolkodóba ejt bennünket az, hogy ezek éppen a kisiparosságot sújt­ják legjobban. Ez pedig azért van, mert ezeknek a rendeletek­nek a meghozásánál a kü iparos­ságot nem vették figyelembe. Az iparosellenes újságcikkek az iparosság maga ír a sajtóba, saját helyzetéről, hanem átengedi ezt a feladatot másoknqk. Ugyan- ész áll a különböző rendelete'kkcl kapcsolatban is. Nem vágunk elé­be egészséges javaslatokkal « ránk nézve súlyos rondeleteknek, nem vágunk elébe egészséges, demo­kratikus: kisiparos akciókkal. Ezen haladék tatamii változtatni kell, hogy a közvélemény és az illeté­kesek is megismerjék a reál» helyzetet Be kell látni a kisiparosságnak atrt, hogy ha ezek a renddé fék roegh átíratásuk nélkül jelennek meg, abban a kisiparosság is hi­bás. Ezen pedig csat egyfélekép lehet segíteni, szervezkedjen a kisiparosság. Párfkülömbség nél­kül tömörüljön egy egészséges, demokratikus szervezetbe, a kis­Ezért lássa be minden kisiparos hogy elsőrendű érdeke a reakció megsemmisítése, mert csak a de­mokratikus rendtől várhatja jobb jövőjét Ezt viszont csak úgy tudja elérni ha szervezkedik, és hangját hallatja mindenütt, ahol iparoskérdésrő! van szó, kihar­colja igazát és tegyűri a szerve­zett reakciót maga is szervezetten, egy emberként mind helyi, mind országos viszonylatban. Ha ezt pl tudja érni, akkor életlehetőségei javulni fognak és eléri azt, hogy Heti kulfámaptár Közli a Vá rosi Szítba dm ű vei ti­des! Hivatal. 10. Vasárnap. Fél 11 ó. Pécs város: Nőnap. (Vármegyeháza.) — D. u. 3 6. Pedagógusok Sz. Sz. Bábsz.ínház. — 5 ó. Batsányi Tár­saság felolvasó ülése. (Vármegye- háza.) — */«6 ó. Walfisch Lili szobrászain vésznő előadása. (Goldinark-terem.) 11. Hétfő. 4 ó. Szabadmfivelő­dé®. Dr. Vörös M.: A felfelé ve­zető út. (Ügyészség.) — 5 ó. Pe­dagógusok Sz. Sz.: Muszty L.: Óvás a néprajz érdekében. So­mogyi: Föld- és néprajz a pécsi általános iskolában. P. Lenner: Angol példa a nevelésben. 12. Kedd. 6 ó. Szabadművető­dés. Dr. Linka L. Elsősegély- nyújtás. Dr. Kardos T. A gyer­mek és a család. (Mecseksza- bolcs.) — 6 ó. Szabadművelődés: Dr. Vörös M. A nő mint munka­társunk. (Erzsébettelep.) <3. Szerda. 5 ó. Pedagógusok Sz. Sz.: Kesinszky: Rövid sajtó­szemle. Dr. Angyal: Könyv­szemle. Dr. Rajczi: Tanügyi tá­jékoztató. Dr. Tóth: Panaszfel­vétel. V. Széky: A hullámok vi­lága. Í4. Csütörtök. Fél 6 ó. Nemzeti Parasztpárt és Szabadművelődés. Dr. Vörös M.: Magyar erkölcs a századok folyamán. (Belv. népiskola) — 6 6. Szociálde­mokrata Párt. Székely Gy.: Színház és közönség. (Nőegylet.) — 6 ó. MKP. Dr. Győry: Forra­dalmak és történelem. (Munkás Kultúrház.) — 6 6. Pcd. Sz. Sz. Agócsy: Zenei anyanyelvűnk ta­nítása az iskolában. — 6. ó. Szabadművelődés. Dr. Sztrijich- Anya- és esecsemővédelem. (Me­szestelepi óvoda.) — 6 ó. Kov- rig A.: A leánynevelésről. (Bá­nyatelepi Szoksz. Székház.) 15. Pétitek. Pécs város kö­zönségének ünnepe. Kérjük a kuitúrszerveket, hogy rendezendő előadásaiknak azokon a hegyeken, ahol eddig «ifik a kisiparos sorsáról döntőt­te- “«! «■»!“< te«®1 VI Ä3ÄCÄ .parosprontemaUa1 tatában Wv* : .yr kö/5llli ,z(Veskedjenek „ emberek fognak «fara«ffo»n d<« | re « címre: Városi sLwmű­Pista bécsi, az öreg vagány A szürke rendőrségi jelenté« úgy emlékszik meg róla. hogy Györegy István, 58 éves rovott- multu egyén, akit a vármegyei rendőrség többrendbeli lopásért vett őrizetbe s akit betegségére való tekintettel az Trgal mások kórházéba utaltak be ápolásra, teghap hajnalban, a kórházi őri­zet éberségén magát tultéve. megszökött s magával vitte több más kórházi ápoltnak egynémely ingóságát is. E sorok Írójának, amikor a szürke rendőri jelentésben ezt a nevet olvasta, emlékezetébe idé- ződtek a szomorú sopronkőhidai esztendők, amelyeket a Horthy- igazságszolgáltatás jóvoltából ott eltölteni volt kénytelen, mint politikai elitéit, úgy a huszas é* harmincas esztendőkben. Piste bácsi is ott nyaralt ez.időben, de már nem mint politikai elitéit, hanem mint olyan nevezetes fi», aki hires rablóvezér hírébe ke­verte önmagát, elhitetvén hiszé­keny rabtársaival, hogy a múlt háború utáni években Dél-Bara- nyában rablóvezérkedett, vanA amolyan fiők-Ró«?a Séndor, aki­nek fejére jelentős összeg volt kitűzve inflációs koronákban. A valóság ezzel szemben az volt, hogy Pista bácsi a rabló-szakmá­ban nem volt egyéb közönsége* kis tyuktolvajnál, aki igaz, ilyen minőségben réme volt a délbara­nyai községek tyukólainak. nő meg a présházainak, mivel hogy úgy a csirkepörköltet, mint a boritalt meglehetősen kedvelte. F.zért kapott aztán a nyakúba tjz vagy tizenkét éveket, amiket ott ült le vSopronkőhidán. Hogy mikor szabadulhatott onnan, nem tudjuk, de hogy következetes maradt múltjához, az a rendőri jelentésből nagyon is kiderül, (m.) Múndi Ernő. , - elődési Hivatal, Kossuth Laji 1 úi 8. I. ein. Telefon: 50—76. 6 órától Norman« IV. esfi tánciskolá­jának koszorúcskáid ______a N 5 egy leiben. la

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom