Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)
1946-03-05 / 53. szám
vuit volna, hanem még rosszabbodott; Elég rámutatnunk a pénzromlás terén mutatkozó Igyre súlyosabb jelenségekre. Mi&duaayiaa' látjuk, hogy ezen, téren nemcsak hogy nem javítottunk, hanem kézenfekvő a romlás. A nehézségek döntő oka Nézzünk végig, mi változott meg ebben u négy hónapban, a koalíciót, n Magyar Nemzeti függetlenségi Frontot alkotó négy párt magatartásában. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a Magyar Kommunist« Párt híven tartja magát programjához. Mi ma is azok vagyunk, akik négy hónappal ezelőtt voltunk és lényegében hasonlót mond- •balunk testvérpártunkról, n Szo- ciá'domökrata Pártról is. Nem változott a Parasztpárt magatartása sem. a koalíciós pártok harmadik pártjáé. Ahol azonban komoly és mélyreható változások örténtek, ez a legnagyobb pártnak, a Független Kisgazdapártnak magatartáati és erről a nártrót akarok most elsősorban beszélni, mert gazdasági és politika» nehézségeink döntő része abban a helyzetben keresendő, ami ma a Kisgazdapárton belül uralkodik. vli a Kisgazdapártban a hely- • /et? A Kisguzdapárt képviselői- nek a fele körülbelül paraszt, a másik fele városi ember. Semmi kétség, hogy a parasztok többsége demokratikus paraszt, aki nem szereti a nyúzó bankárokat, a nyúzó fiskálisokat, nem szereti a fasisztákat, gyűlöli a németeket, egyszóval olyan ember, • kivel a demokratikus munkás, a kommunista és szociáldemokrata könnyen megtalálja a közös nevezőt, a közös nyelvet. Semmi kétség, hogy a Kisgazdapárt városi képviselői között vannak rendes demokra- «iktts elemek. Közülük nem eggyel a: kommunisták és szociáldemokraták is i világháború legnehezebb esztendejében vállvetve harcoltak a fasiszták ellen. De ugyanakkor, amikor ilyen tárgyilagosan megállapítjuk a Kisgazdapárt pozitív, demokratikus arculatát, ugyanakkor meg kell mondani, hogy yan a Kisgazdapárt jobb- -z árnyában egy jó adag reakciós. Ezek o reakciós, sőt félfasiszta eleinek kezdetben meglupultak. Amilyen mértékben azonban nyugatról visszaszivárogtak a Németországba menekült különböző tisztviselők, ahogyan megnőtt a szarva uz itthonmaradt jegyzőknek, volt földbirtokosoknak és egyéb reakciós elemeknek. ahogy megnőtt a szabotálok kapitalisták, feketézők bátorsága, úgy nőtt ezeknek a Kisgazda- párton belül lévő jobboldali reakciós elemeknek a bátorsága és súlya is. \ helyzet ma az. hogy ezek mögött a jobboldali reakciós elemek mögött ott áll a magyar papi klérus reakciós része, ott áll mögöttük az újjáépítést és demokráciát szabotáló nagytőke, a népi köztársaság minden ellensége és ezek bátorítják, ezek védelmezik őket és ezek adnak nekik erőt. Ugyanakkor a Kisgazdapárton belül lévő demokratikus elemek nincsenek megszervezve, nem mernek bátran és erélyesen fellepni ellenük és az eredmény az, hogy amit a Kisgazdapárt demokratikus szárnya az egyik nao felépít,^ azt a reakeós szárnya a másik nap lebontja, sőt még többet is tesz. Mi azt szoktuk mondani: egvik nap egy kis lépést tesznek élőié. a másik nap egy nagy' lépést te-vnek hátra. llát így elvtársnira. egv országot vezetni nem lehet. Fz a mi legnagyobb bajunk és ezen a hajon sürgősen változtatni kell. Mert nem hii-ja ki egy ilyen háború dúlta, ezer sebbből vérző ország, hogy legnagyobb pártján m ÚJ DUNÁNTÚL belül, azon a párton betűt, amely az elnököt miniszerel- nököi, házelnököt és a miniszterek felét adja, ne legyen rend, ne legyen fegyelem és ne legyen felelősség az ország sorsáért. Négy héttel ezelőtt mutatkozott be az uj miniszterelnök. Nagy Ferenc. Bemutatkozó beszedő rendes, demokratikus beszéd voll, az ősszel lapok pontosan lehozták. Kivétel egyetlen újság volt: a Független Kisgazdapárt hivatalos lapja a Kis Újság egy árva sóit nem hozott le belőle. Azért," mert nem tetszett neki. A következő napon felszólalt a Független Kisgazdapárt hivatalos szónoka. Sulyok Dezső és egy olyan beszédet inoudott az ország legnagyobb pártjának nevében, hogy a miniszterelnök kénytelen volt 24 órán belül nyilatkozatot adni, hogy nem ért vele egyet. Hat szabad, lehet igy vezetni egy országot? A Kis Újság pedig, amely a saját miniszterelnökének beszédét nem hozta, szóról-szóra lehozta Sulyok Dezső beszédét. Kérdem én:; ki az ur a Kisgazdapártban? Gróf Desewffy Gyula, a Kis Újság szerkesztője, vagy' Nagyj Ferenc miniszterelnök? Döntsék el végre a Kisgazdapárton belül, hogy ki vezeti a pártot, mert tűrhetetlen, ha az ország maga. de különösen a minket figyelő külföld azt látja, hogy a legnagyobb párton belül nincs rend, hogy mindenki azt teszi, ami neki tetszik. Ez igy tovább nem mehet, mert ezt nemcsak a Kisgazda- párt, de az egész ország sínyli meg. Azt hinnénk, hogy ezek után Sulyok Dezsőt hátérbe szorította u Kisgazdapárt. Szó sincs róla! Amikor összeült a pártközi értekezlet, hogy' megtárgyalja^ a köztársaság védelméről szóló törvényt, megjeleni a Kisgazda- párt képviselete, élén ugyanezzel a Sulyok Dezsővel. Elképzelhető, hogy ez a Sulyok Dezső ezután úgy támogatta a köztársaság védelmét, mint akasztotta t a kötél. Nézzük tovább, a feketézők elleni harcot. A Kommunista Párt teljes erővel követeli, az egész demokrácia követeli, de ha megfő rérii k, hogy mondjuk a Telelu- téren óriási razzia van és összeszedik, a feketézőket, elküldik őket rbmtakarításra, vagy egyéb munkára .akkor két nap múlva a Független Kisgazdapárt hivatalos lapjában megjelenik egy szívfacsaró leirás arról, hogy a feketézők között volt véletlenül egy rendes ember is, és azt két napig szalmán altatták és hogy ez micsoda disznóság! Néhány nappal ezelőtt az egyik legelőkelőbb, legdrágább budapesti kávéházijait razzia volt. elfogtak 94 urat, aki milliókat tudott költeni, de semmi kimutatható foglalkozása nem volt. Az egész sajtó erről irt és arról, hogy a 94 urat azonnal internálták és munkatáborba vitték. Kivétel volt a Független Kisgazdapárt lapja, amely felháborodva arról irt. hogy a razzia nem volt elég kíméletes, nem kesztyűs kézzel bántak a feketézőkkel, hanem durván, nem autón vitték őket, hanem gyalog, stb-. Hát kérdem én elv társaim: lehet igy erélyesen harcolni gazdasági életünk aláásol ellen, ha biztosak lehetnek arról, hogy legnagyobb pártunkat a Kisgazdapártnak lapja — és hozzá kell tennem, sajnos képviselőinek jelentékeny része is — feltétlenül a feketét zők segítségére siet? így nem lehet ,az országot talpraállítani! De igy van ez mindenféle más téren. A muH héten a parlamentben interpeiláoiós nap volt. A kommunista és különböző demokrata pártok képviselői olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek a földreform megvédését, a bábáskodó jegyzők megbüntetését, egyszóval a demokrácia védelmét követelték. A kisgazdapárti interpellációk kizárólag a renk-, ció támogatás túr ói szóltak. Így elsősorban demokratikus rendőrséget támadták. A demokratikus rendőrség az egyetlen kormányszerv, ahová a munkásságnak és a demokráciának úgy ahogy sikerült betenni lábát, mert hiszen tudvalevő, hogy a többi helyeken, minisztériumokban, megyékben, jegyzőségekben S0--9Q százalékig a régi horthysta reakciós tisztviselők vannak. A demokratikus rendőrség elleni támadás az egész demokrácia elleni támadást jelent és azért van itt a Magyar Kommunista Párt és azért van itt a magyar demokrácia, hogy megvédje a reakciós támadások ellen a demokratikus rendőrséget, fis megnyugtatunk mindenkit, hogy a demokratikus rendőrséghez nem engedünk hozzányúlni. Ezt vegye tudomásul mindenki! Először csináljunk reudet a reakciós minisztériumokban, a reakciós közoktatásban, reakciós vármegyében és majd azután nézzük meg. hogy hol kell egy ebütt reudet csinálni. Felvetették többek között o gyömrői kérdést is. Erről külön akarok beszélni. Az elvtársak, de különösen az idősebb nemzedék emlékeznék rá, mi volt itt 1919. őszén, a magyar komrnün bukása után. Az egész országban h-t j tóvadászatot rendeztek a munkások és parasztokra. Álig volt olyan varos, ahol a Horthy pribékek ne rendeztek volna vérfürdőt. Gondoljunk csak olya» nevekre, mint Orgovány, Siótok, Britannia-pince és a Nádor laktanya és az élen járt a vérfürdők rendezésében maga a főböllór. bicskás, Horthy. Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, • természetes lett volna, hogy a feldühödötf, vérig sértett magyar demokratikus tömegek kíméletlen bosz- szut álljanak mindazokon, ak'k hazánk szerencsétlenségének és Mindszenty és Beszélnünk kell egyéb sajnálatos esetekről, amelyek mutatják. hogy súlyos bajok vannak h Kisgazdapárton belül. ' Ez a Mindszénthy-kérdés. Kn megmondom egyszerűen, mi a magyar demokratáknak kifogása Mindszenthyvel szemben. Az egyik az, hogy Mindszentitv volt az első, aki fellépett a földreform ellen és a reakciós grófok mellett. Mindszenthy volt. aki fellépett a köztársaság ellen és a Habsburg királyság mellett. Mindszenthy volt az. aki fellépett a demokrácia ellen és a fasiszták mellett. Mindszenthy volt az, aki 1941 -beu az azóta hazaárulás miatt kivégzett Bárdossy volt miniszterelnököt arra do- s/o<ratia. hogy követeljen még többet Jugoszlávia testéből, követelje elsősorban Muraközt. Ezek a kifogásaink Mindszenthyvel szemben. Flvtársak! Hiába magyarázzuk mi a külföldnek, hogy ez a mostani Magyarország más, mint Horthy Magyarországa, hogy ezzel bánjanak másképp, mint Horthy Magyarországával, ha ugyanakkor a szomszédaink, o Szovjetunió. Jugoszlávia és a többiek azt veszik észre, hogy a magyar imrlamenthen tüntetnek amellett az eiuber mellett, aki a régi magyar Hort- h y- reakció m egt estesí tője. Ha a Kigazdapárt azt akarja, hogy szavazatainak megfelelő súlya és tekintélye legyen a köz- társasági demokrata Magyarországon belül, akkor csináljon rendet saját táborában. Amíg ilyen jeleneteket megtorlatlanul megtűrnek, addig nemcsak a Kisgazdapártnak nem lesz tekintélye. de óriási módon csökken egész Magyarország tekintélye, külpolitikai súlya és magunkra vessünk, ha a szomszédok gyanakodva néznek ránk és nem bíznak demokráciánkban. Ezért tehát mi arra kérjük u Kisgazdapárt vezetőit, különösen annak demokratikus elemeit, hogy vessenek véget ennek a méltatlan állapotnak és csináljanak végre, rendet a Kisgazda- párton belül Mi négy hónapig vártunk, amíg ezt ők maguk el- intézik. De énnek a várakozás romlásának okozói voltak. Senki nem csodálkozott volna, ha szerte a városokban akciztófaerdők keletkeztek voífta és arra húztuk-- volna fe! a nyilasokat, fasisztákat, a nép ellenségeit. Hogy ez nem történt meg, az egyedül és kizárólag a Magyar Kommunista Pártnak köszönhető. Mi voltunk azok, akik vaskézzel tartottunk rendet, nem engedtünk a nép jogos haragjának és rábíztuk a törvény kezére, arra a kézre, amelytől utóbb kiderült, hogy nem olyan erős a demokrácia védelmében. Egyetlen egy helyen történt, az ország 330 községéből egyetlen egykéi yen. Gyömrőn, ahol pártunk nem tudta megakadályozni, hogy a fasiszták és hasonló elemekkel szemben ne történjék kilengés. Ez az egyetlen eset voll, az az kivétel, amely megerősíti a demokrácia rendtartó hatalmát, fis ezt az egyetlen egy esetet veszi elő a Kisgazdapárt jobb- szárnyán meghúzódó reakció. Kiteregeti az egész ország, nr, egész világ elé. Rendkívül sajnálatos, hogy ennek a gyomról esetnek kiteregetésénél vezető szerepet játszik az az ember, akit az igazságügyi államtitkárt állásba azért küldtek, hogy a reakciót üldözze. Pfeiffer igazságügyi államtitkárt, aki ezt a gyömrői esetet Elpiszkálta és a parlament elé hozta, azért küldte a Kisgazdapárt a külügyminisztériumba, hogy a fasisztákat üldözze, ue pedig, hogy a demokráciára kenjen piszkot és sarat és ha nem tudja magát ehhez tartani, ha a reakciós ösztönei erősebbek, akkor nem alkalmas arra. hogy a demokrácia igazságügyére befolyást gyakoroljon és el kell hagynia azt a helyet, aliol nem a demokráciát védi, hanem a demokráciát támadja. ci demokrácia mik az ország itta meg a levét é: tovább ezt nem lehet hallgatni. Nem lehet azért sem hallgatni ’elvtársaim, mert a Kommunista Párt csuk demokratikus pártokkal lehet koalícióban, de nem adhatja oda nevét egy olyan koalícióhoz, ahol Mindszenthyt éltetik, ahol a feketézőket mentik, ahol a régi nagybirtokosok mellett állnak ki, vagy a feketézőket igyekeznek kihúzni a bajból. A Kommunista Párt nem lehet a reakcióval koalícióban és mivel mi tudjuk, bogy a Kisgazdapárt többsége ma is demokratikus. azt kér jük ettől a demokratikus- többségtől, hogy végre szervezkedjen és cselekedjen. Rendet kell csinálni a Kisgazdapárton belül, mert az az üszkös seb, amely a Kisgazdapártot rágja, lassanként az. egész ország közéletét kezdi megmérgezni. És mi azért vagyunk itt. hogy az országot meggyógyítsuk. nem pedig azért, hogy nézzük, hogyan terjed benne u reakció mérgező anyaga. Ide tartozik az a kérdés, ami a legközelebbi hetekben az egész országban nagy hullámokat fog verui, a gazdasági élet szanálá- lásávnl kapcsolatosan: » köztisztviselői leépítés. A Kommunista Párt benyújtott tervének «.Földet vissza Végül beszélni kell a földre-' formról. Szerte az országban a régi földbirtokosok támadásba mentek át, a Nyugatra menekültek visszaszivárognak, megfogadják a legjobb ügyvédeket, pert indítanak az új gazdák ellen és mindenféle módon igyekeznek kiforgatni őket birtokaikból. A mi véleményünk az, hogy egyetlen úi gazda földjét vissza nem adjuk. A mi véleményünk az, hogy ha valaki ta-‘ valy januárban, vagy márciusban okosabbnak találta otthagyni földjét és házát és elhurcolkod- ni Szálasiékkal Németországba, azzal már megmutatta, hogy ki <;n-borja. fis lényegét a misztérium magáévá tette és a lekífizciel:hi napokban részteleiben már végrehajtásra is kerül. Ennek a tervnek igen íontos része az államháztartás egyensúlyba hozásai. Ehh< hozzátartozik, hogy a rengetem sok állatul tisztviselőt is le kel! építeni. 1938-ban körülbelül 110 ezer állami tisztviselő volt, mos! körülbelül 450 ezer van. Természetes, hogy ilyen löszegényedeü ország ennyi tisztviselőt nem bir cl. Amiben nem ériünk egyet az, hogy kit távolíts anal el. A mi véleményünk az, hogy eisősorhan eí kell távolítani » régi reakciós gentry tisztviselőket, A Kisgazdapárt .jobb szál'nyár azt mondják, hogy azoknak nagy a szaktudásuk, a demokratikus elemeknek, akik tavaly jötted nincs, tehát a demokratákat kel* eltávolítani. A demokrácia azf követeli, bogy a leépítést olyat bizottságok végezzék, amelyek bon résztvegyen a szervezeti munkásság képviselője is. Ej* a biztosíték arra, hogy a leépítésnél valóban a demokrácia érdekei fognak érvényre jutni. E>' ellen kczzel-lábbal kapálózna! a régi képviselők és meg keli mondanom, hogy ebben a kér elésben nagy harcra kerül sor. mert a demokraták, elsősorban a Kommunista Párt ebben a kérdésben egy tapodtat sem enged. A szakszervezetekben Magyar- országón egymillió demokrütí» dolgozó van és megvan a joguk, hogy az állami tisztviselői kari megtisztítsák a régi horthysta félfasíszía reakciós tisztviselőktől. A másik vitapont, ahol szinté» szükségünk lesz a magyar dolgozók segítségére, az államosítás kérdése. A jövő héten a par lament olé kerül a bányák államosításának végleges terve. Mi ezen túlmenően azonban úgy, ahogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi front programmjában benn« van, követeljük a föld méh«, kincseinek: a petróleum, bauxit és azon petróleumfinomítók államosítását is, amelyek nélkül ezek az óla (források úgyse»' használhatók ki. Ezt a kapitalisták nem akarják elfogadni. Méjf tovább megyek. Mi azt mondjuk, tekintettel arra, hogy a legközelebbi hat esztendőben az ország legnagyobb gyárüzemei. <* Weiss Manfred fry ár, Csepelen- a rimamurányi, ózdi gyárak, f Ganz gyárak úgyszólván kizárólag a jóvátételt munkára, az«* az államnak dolgoznak, ezeket a gyárakat is állat»1 kezdésbe kell venni. Erről sem akarnak hallani a ka; pitalisták. akiknek n-agyou F üzletet jelent a jóvátétel finom akarják, hogy az államnak lietekintése legyen az ő üzleteikbe. Jelentős vitapont a Nemz«11 Bank kérdése. Mi azt akarjuk hogv a Nemzeti Bank a nem*« bankja legyen és azért alá F" gyen rendelve az államnak, 8 la'nz.ügy ni misztériumnak. Szomorú tapasztalatok alapi»!! észrevehettük, hogy a Neros*®" Bank utján bizony nem egfi' szer megfúrtak olyan inhf' kedéseket, amiket mi a »e! érdekében akurtuaL megte«»1' nem adunk!" lief í< magára vessen, ha a egészséges jogérzete őt einb** a nép ellenségének tekinti c elvette földjét. Ha mégis előfordul olyan ej«*! hogy kicsit túllépték a törve* ^ betűjét, urru is módot ad földbirtok reform törvény tér ^ zet, hogy ezen segítsünk. F; olyantól vették el a földet, 8 olyantól icuc& e! a tuitiw , f, maga földműveléssel nem * - lalkozik. annak semmi körül®, nyék között földet adni nem „ Let, földet csak olyan kapba^ vissza, aki tényleg magú az eke szarvát. Ennélfogva ^ ilyeneket úgy kell kártalanít8 ahogyan a törvén) előírj». d«
