Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-23 / 45. szám

mai ynnepi közgyűlése Vörös Hadsereg mai ünnepeTsítása a Magyar—Szovjet Művelő­iről érint minden demokrati I dési Társaság feladata és a mai A közelről _ xusan gondolkodó magyar embert, j ünnepi aktussal is ezt juttatja ki Az a haderő ünnepli fennállásának j fejezésre. — A gyűlés este 7 óra 28-ik évfordulóját, amely önfelál dozóan és hősiesen megvivott har­caival, elhozta a magyar nép ré­gen várt szabadságát. — A Vörös Hadsereg története, a békéért és a szabadságért vívott harcok törté­nete is egyben. A béke és a szabadság az a két gondolat, hmelynek jegyében a magyar és a szovjet nép között őszinte és tartós barátság fejlőd­het ki. Ennek a barátságnak a megváló­kor veszi kezdetét a Társaság he­lyiségében (Széchenyi-tér 16. sz. I. un.) és azon az orosz katonai pa­rancsnokság, a pártok és a közü­knek részéről nemcsak megjele­nésüket, hanem felszólalásukat is többen bejelentették már. — A Magyar-—Szovjet Művelődési Tár­saság részéről Keszöcze Endre, a pécsi rendőrség vezetője mond ünnepi beszédet. Vendégeket szívesen lát az el­nökség. Itt az Uj Dunántúl vasárnapi élő újságjának műsora Megírtuk már, hogy az Uj Du­nántúl vasárnap délelőtt fél 11 órai 'kezdettel a Munkáskultúr- házban (volt Nemzeti Kaszinó), olvasói értekezletet rendez, ame­lyen a lap szerkesztői és olvasói közvetlen beszélgetésre találkoz­nak s az olvasók elmondják kí­vánságaikat, felteszik kérdéseiket az Uj Dunántúllal és a sajtó mai feladataival kapcsolatosan. Az ol- vasói értekezlet előtt színvonalas műsorral „élő újságot“ szórakoz­tató előadást rendezünk. Az élő újság és értekezlet műsorát is összeállítottuk és az a következő­képpen alakul: Surányi Magda Ady Endre: „Hadak utján“ c, költeményét szavalja. Dékány László „Az em­ber és a szék“ c. Karinthy tréfát adja elő. Szigeti Pál verseket ad elő. Antal Erzsi énekművésznő operaáriákat és magyar dalokat énekel. Vóradv Gyöngyi színmű­vésznő Illyés Gyula „Ozorai pél­da“ és Cortus „A bányász“ c. költeményét szavalja. Ezután szünet következik, majd Békv Júlia dr. az Uj Dunántúl munkatársa, aki legutóbb egyik bányában rohammunkán vett részt a bányában szerzett élményeit mondja el. Csuka Zoltán szer­kesztő munkásverseiböl ad elő. Révész Gy. István főszerkesztő elvtárs pedig „A lapról az olva­sónak“ címen tart előadást, amely után a közönségnek adjuk át a szót s megkezdődnek a hozzászó­lások, illetve a vita. A rendkívül érdekesnek és élet­teljesnek, dinamikus lendületűnek Ígérkező „élő újság“ és az utána következő olvasói ért »'kéziét iránt városszerte nagy érdeklődés nyil­vánul meg. Belépődíj nincs. az'élen Vakodnak az idők, változnak, a napok és az emberek. Amikor a győzedelmes Vörös Hadsereg be­vonult hazánkba, szinte máról- holnapra láthatatlan lett egy cso­mó ember. Nem mertek mutat­kozni, mert féltek. Féltek, mert nem volt tiszta a lelkiismeretük. Abban az időben csak hírből le­hetett hallani, hogy reakció is van valahol. Most azonban kitűnik, hogy van, még pedig egyre sze­mérmetlenebből megmutatkozó tö­A M.CHUH IH A Túl a heti 12.000 vagonon Az utóbbi hetekben az ország átlagos széntermelése meghaladta a heti 12.000 vagont. A napi 2000 vagonhoz hiányzó mennyiséget va­sárnap termelték ki. A következő két vasárnap (azonban nem lesz munka — így fokozottan kell ügyelni arra, hogy a napi 2000 vagon termelés ne csökkenjen. Dorog 18-án 176, 19-én 169 va­rnegekben. Jellemző rájuk visel- gont, Salgótarján 19-én 304 vagont kedésük. Ugyanúgy akarnak mű- termelt. Ez is szép eredmény, de ködni, mint a múltban. Igyckez-. itt az ideje, hogy fokozzák a tér­nék a munkás tömegek háta mö- j melést. gött támadásba menni és a mun- j A Ráfcosi (Brennberg) banya termelése a szerencsétlenség eile­A readőrfőkapitány felhívása a rendőrségi berendezési tárgyak szélhordóihoz Tudvalévő, hogy a felszabadó-1 tassák be. léskor támadt zűrzavarban féke-1 Aki felhívásomnak eleget tesz, vesztett eleinek, megrohamozva! íz a bűnvádi és magánjogi felelő­minden őrizetlenül maradt vagyon- tárgyat, középületeket és magán- vagyont egyaránt, minden elmoz- dPhatót széthordták, ami csak ke­zük ügyébe került. így a rendőr­ségi és csendőrségi épületeket is úcryszólván kiürítették. Az így széthordott berendezési tárgyak ismételt felhívás ellenére sem ke­rültek elő mindmáig. Ezért a rendőrkapitányság vezetője most újból a következő felhívást bocsá­totta ki: Felhívom mindazokat, akiknek birtokában a rendőrségi és a volt csendörségi székházból ethuicolt berendezési tárgyak vannak, azo­kat felhívásomtól számított 15 na­pon belül a rendőrségen szolgál­ségtől mentesül. Akinél fenti határidő letelte után t rendőrség és a volt csendőrségi épületből származó tárgvakat ta­lálok, azok ellen a bűnvádi és pol­gári peres eljáráson kívül az inter - nálási eljárást is folyamatba fo­gom tenni. Akinek tudomása van arról, hogy valakinek a birtokában a rendőr­ségi és a volt csendőrségi szék­házból származó tárgyak vannak, azt a városi főkapitányságon je­lentse be. Pécs, 1946. évi február hó 18-án. Keszöcze Endre sk., rendőralezredes, a kapitányság vezetője. Elkészítik az építőipari anyag­gazdálkodás üzemtervét Bar anyamegyében is megkezdődik az összeírás A szakminisztérium elhatározta, ne szükség. Külön kell jelentést hogy építőipari anyaggazdálkodási tervet készít, melynek keretében pontos kimutatás készül a töke. nyersanyag, munkaerő, sirállitási eszközök és energiaforrások szá­máról és lehetőségeiről ' A tervezett anyaggyűjtést Ba- mnyamegyére vonatkozólag is el­rendelték. Adatokat kell szolgál­tatni. hogy az egyes közületek milyen középitkezéseket vettek tervbe és hol. Jelenteni keil u szakminisztériumnak, hogy milye­nek a megye területén a lakóhá­zaik megrongálódásának arányai, milyen új munkák beállítását vet­ték tervbe az 1946-os esztendő­ben, vagy milyenek lehetősége merült fel. Végül számot kell vet­ni, a megye területén milyen épí- tőanvegoik eltH!:HAsa lehetséges és milyen mértékben. Fentiek ér­dekében a megye kimutatást ké­szít ártól, mit kezdtek mér épí­teni. s ha variak új építkezések, azonban lehet-e .számolni új helyi­ségek létesítésével. Fr! kell tün­tetni, hogy községemként hány l'.kóMz helyreé’litása indokolt, s ezekhez mennyi építőanyagra len­tenni arról hogy a megye terüle­tén hn van építőipari anyag elő­állttá sava! foglalkozó üzem, mű­ködik-e, milyen kapacitással, s ha nem, mi ennek az oka. Ideje lenne, ha az építőipari anyagok iizemterve mintájára egyéb területeken is megtörtén­nének az adatgyűjtések arra vo- iwtkotóíag, amivel rendelkezünk, s amik hiányzanak, hogy a racio­nalizálás már ezek ismeretében szülhesse meg a maga. valósággal számoló elgondolásait. Megegyezés Németország ipari ellenőrzésére Budapestről jelenti a MTI: A ncwyorki Tádió jelentése sze­rint a berlini szövetséges ellen­őrző tanács Németország ipari ellenőrzésének egyes pontjaira nézve megegyezett cs elhatározta, hogy Németország a jövőben nem gyárthat kereskedelmi, hanem csak kisebb hikáuzJwjókat. Nem gyttrthat rádiókadókaC nehéz Ipa« szerszámgépeket é* beszün­tetik az akiminiumgyártást is. kis tömegek nyakába jutni, hogy meglovagolják őket, úgy miként a múltban. Igyekeznek az árakat felhaj szólni, az árukat elrejteni és a munkabéreket leszorítani. A munkásság azonban készen, csa­tasorban állva várja a reakcúS támadását. Készek felvenni a har­cot bányászok, gyári- és mező- gazdasági munkások, haladó értel- tmségvc.k, annak ellenére, hogy országépítést folytatnak cs nehéz, verejtókes munkában telnek nap­jaik! Atvnak ellenére, hogy nélkü­lözni kénytelenek a legszüksége­sebb élelmiszert, ruházatot, mun­kás fegyelemmel és munkás ön­tudattal végzik kötelességüket, szemük előtt egy célt látva: fel­építeni az országot, megvalósítani a munkásegységet és tökéletesíteni a nfcpi demokráciát. Hazánkat kirabolták, rombn- döntötték városainkat, elhurcol­ták gyárainkat, mezőgazdasági fel­szereléseinket, állatállományunkat Ml marad hát a munkásságnak, amikor az ellenségnek ki kellett vonulni az országból? Csak rom. S iá mindennapi munka tetejébe n-z ornzAg újjáépítése., fts a reak­ciósok most ezt akarják megaka­dályozni s elkövetnek mindent, hogy kedvét vegyék a munkás­ságnak. — A magyar munkásság azonban ma már nem az a nép. akit könnyű ugráltatni. Ugrani fog. de az ellenség szeme közé. hogy elvegye kedvét a további munkás nyúzástól. A bányász ki fogja termelni a szenet, amire az országépítéshez szükség van. A gyári munkások előállítják az elhurcolt gyári és mezőgazdasági gépek folytán szük­séges gazdasági eszközöket. A me­zőgazdasági munkások megműve­lik a földet, hogy megteremő!jék a magyar dolgozók; számára a min­dennapi kenyeret, iá haladó értel­miség pedig segíteni fogja a köz- igazgatással kapcsolatos és a ma­gyar munkásság érdekképviseletét érintő ügyek gyors és eredménves lebonyolítását. Várjuk a támadást és nem rettenünk meg tőle! Ve­lünk van a harcban a magyar munkásságot védő Kommunista és Szociáldemokrata Párt egész ve­zetősége s velük együtt szilárdan fogjuk védeni munkás jogainkat. Egy cél és egy jelszó van előt­tünk: Mindent a magyar népi de­mokráciáért és mindent a magyar munkás-tömegért! Szabadság! Barátság! Jó szerencsét! A hányamunkásság megbízásából: Vasa József DGT sllaürnazott, Mecsek Szabolcs móré, emelkedik, elérte a 20 va­gont Előre a 25 vagon felé! Ormospuszta-Pereces környékén a bányák elérték a napi 234. és fél vagonos átlagot, az 1938 évi átlag 72 százalékát. Egyes bányák termelése 100 százalékig emelke- dett. Aiz üzemi bizottságok és ter­melési biztosok szigorúan ellen­őrizzék a szénszállításokat, hogy „fekete“ útra ne kerüljön a szén. Sok helyen a fuvarosok szenet zsarolnak azért, mert bányafát szállítanak. Ez az eljárás nyílt Kzembeszáliás a Gazdasági Főta­nács 4. számú rendeletével, amely méltányos ár ellenében kötelezi a fuvarosokat, hogy mindenek előtt a bányafaszáteitásokat végezzék el. Helyi reakciós .jegyzők, főjegyzők megtagadják a fuvarok összesze- dését. A legerélycsebben kell fel­lépni ellenük. Salgótarján és Bor­sod környékén a bányászok illet- ményszenét csak felerészesedés el­lenében szállíthatják haza a fu­varosok. Ez ellen is fel kell lépni. A társadalom is megmozdul a bányászok érdekében. A Nemzeti Színház 2 millió 200 ezer pengőt ajánlott fel a bányászoknak. Tatabánya 20-án, szerdán 467 vagon szenet termelt. A gyönyörű eredményt Nógrádi elvtárs távi­ratban köszönte meg a tatai bá­nyászoknak és mérnököknek. Az ujpetrei HKP is elszántan harcba indul a reakció ellen A Magyar Kommunista Párt új- petrei szervezete gyűlést tartott, amelynek beveztő beszédét Csi­kasz Károly elytárs mondotta. A bevezető után K r a n c z Pál nem­zetgyűlési képviselő elvtárs tar­totta meg beszédét, Űjra kímélet­len harcot hirdetett a reakció el­len, amely mind erősebben üti fel fejét a fiatal magyar demokrácia ellen. Erős, kérlelhetetlen kézzel kell lesújtanunk mindazokra a reak­ciós elemekre, akik szabotálják a demokrácia felépítésének és erősebbé tételének munkáját és meggátolni igyekeznek azt a tö­rekvést, hogy a demokratikus magyar köztársaság elfoglalhas­sa öt megillető helyét a világ szabadságszerető népeinek sorá­ban. Krancz elvtárs beszéde után az újpetrei körzet szervezője felol­vasta a gvülés határozati javasla­tát, amelyet a gyűlés hallgatósága nagy lelkesedéssel elfogadott. A határozati javaslat kimondja. hogV 1. termelési csatát indítunk, 2. tá­mogatjuk a széncsatát, 3. a reak­ció ellen kérlelhetetlen harcot to' dítunk, 4. tiltakozunk Mindszenti és a soviniszta, revizionista frázi­sokat hangoztató reakciósok eile®- A határozati javaslat felolvasá sa után Csikasz Károly elvtárs zárószavaival ért véget a gyűlés amelynek több mint 600 főnyi hallgatósága volt. A Pécsi Kereskedők Testületének nyilatkozata A Pécsi Kereskedők Testületé részéről a Szakmaközi Bizottság intézőbizottságának lapunkban megjelent nyilatkozatára a követ­kező hozzászólást kaptuk: A Szakmaközi Bizottság intéző- bizottsága a helyi lapokban tájé­koztatót adott ki a kalóriáról és ezzel kapcsolatban a Kereskedők Testületének folyó hó 16-án meg­jelent azon közleményt kifogá­solta, mely a kalória megváltási összegét Pécsre valószínűleg 30.— pengőben megáHapitandónak je­lezte. A Kereskedők Testületének ezt a közlését, amely teljesen jó­hiSf^I0lt i 1‘ érvényes* ^Igv*" értelemszerűen -. e kérdésben tájékozatlanul állój- - - — munkaadók előleget tudjanak fo­KerewJoedők Testületé tudatos*® a helyi sajtón keresztül zavar Igyekezett volna keltem a műn**" adók és munkavállalók viszony*' ban. A Pécs Kereskedők Test*' lete a Szakmaközi Bizottsága® itver irányú fellépését tartja vartkeltenek alkalmasnak a**; hogy az egyébként fennálló viszonyt a munkáltató és « Trl11^ hi­de1' lyósítani a kollektív szerződés megjelenéséig «z ugyancsak ezen a téren tájékozatlanul álló munka­vállalóknak nyilatkozatában a Szakmaközi Bizottság „elitéit“ és oly irány un «Je minősíti, mintha n Egy lelketlen anya, aki lábánál lógva felakasztva verte gyermekét A szülői lelketleuségnek és ke gvetlenségnek nem mindennapi példáját szolgáltatta Ács Mária, kaposszekcsői lakos, aki Szabó Adám nevű, ugyancsak ottani la. kossal élt törvénytelen házasság­iam. Ebből a házasságból három gyermekük született, akik közű' a legidősebb a 8 éves Erzsiké, a j övetkezö a 6 éves Jánoska és a i< jkisebb a két éves Rozika. Ezek- !; ü a szerencsétlen gyermekekkel lelketlen anyjuk, de az apjuk is olyan kegyetlenül bánt, hogy már a szomszédok megsokalták a dolgot és feljelentették őket a rendőrségen. A feljelentés szerint az asszony megtette a szerencsét­len gyermekekkel azt, hogy a Iá kegyetlenkedést, az ütlegelést és azt is, hogy még más módon is kinozták gyermekeiket, azzal vé­dekeztek azonban, hogy azok icjeri csintalanok, azért keleltt őket ilyen módon fegyelmezni. A rend őrség intézkedésére a három gyer­meket elvették a lelketlen szülők­től és elhelyezték pécsi gyermek, menhelyen, a két gyennekkinzói pedig átadták az ügyészségnek. ka vállaló között megzavarja Kereskedők Testület«, sem a vafalos lap nem bocsátotta» re1*Jfíl kezesre még a mai paphf hogy a kollektív szerződé« terű . ] hatálya Pécsre hány százaléka , ‘ érvényes. Igv értelemszerűen' jj képzelhető volt, hogy * budaP^j és a pécsi élelmiszerárak k*'7”^ különbség miatt a 33 P-ő* riával szemben Pécsre 30 P * j(1, lória lesz érvényes. Annál. *> j| kább érthető felháborodást . f, ez a támadás Pécs város dőtársadwlméban, mert a is első volt az országban j-g. ahol n Vormánvrendeíeteket előzőén rövidebh volt fl Idő. behozták n vikJceodet. ^ állapították n déli zárórát. P1 > betűs ünnepeken /árva tartó mü'di megkapta a szabadságát és mindama ki'- f-Tat éppen a Pécsi Keze*1 ( Testületé ♦ elfcwttettc, *Tr>í*r.-tek eűka'mazotti érdekkép W* részéről elhangzottak. p# A kereskedelemnek ebben "V giktis áldozatvállalásában. ' rö! minden objektív Veress t ^ alknlmstzott » saját szemévé* c nincs kedve * Vl V miniszterei nők Puskin kivetnél Budapestről jelenti az MTI: 1 N a 9 y Futonc miniszterelnök vi- buknál fogva felakasztotta őket; szonozta Puskinnal, a Szovjetunió egy, a falba vert szegre és iqyi budapesti követének legutóbb nála fejjel lefelé lógva verte őket, amig I ja,i, A no.a csak be nem vallották „bűnüket". | . . ’ '. mio:siterel»ök De az apa sem volt sokkal jobb! es követ közel egyórás ezen a téren az anyánál. A rend ; megbeszélést folytattak ez alka- őrségen mindketten beismerték a! lommal győződhet, nme» w»’- avar*!, is szándéka semmiféle 7 tyj* tést előidézni és sokkal ujt * ban fogta fel n hivatását- elvan bizottságok amelycK t zrt ismerete nélkül. CS' PHI. I hnngzatosság céljából n>’“ ejh* toktat adnak ki és ezzel v ' előidézhetik olyan nem viszony kialakulását, :imt’ Aui®^ a munkál tatómak, sem ninc vállalóknak semmi 1|7U^ ^ S7J.RÍ im lyKVV (EK 3 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom