Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-20 / 42. szám

0 J DUNÁNTÚL Pécsett és Baranyában is meg­nyílnak a dolgozók iskolái — 144 vágón a széncsata h?ttöi eredménye PécskÖrnyéken — Háziipari kiállítás nyílik Pé­csett. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT OElCUNAKTULI LAPJA in. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM. ARA: 3.303 PENGŐ PÉCS, 1946 FEBRUÁR 2d. SZERDA Mógegyszer a kalória m* __ Vasárnap i vezércikkünkben fog­lalkoznunk az új kollektív szerző­dések szellemével, amely a dol­gozóknak élelmiszer)ultatést ír elő minimális megélhetésük, lélíenn- tartásuk biztosítása céljából. A cikknek nagy visszhangja támadt, mint az a szerkesztőségünkhöz be­érkező helyeslő levelekből és üze- Betekből, de nem kisebb számban érkező felháborodott tiltakozások­ból látszik. Ez bizonyítja, a dolgo­zók egy jogos panaszának adtunk hangot olyan területen, ahol az egyes dolgoztatóknak elevenébe vág. Ha mégegyszer visszatérünk erre a kérdésre, le kell szegeznünk elő­re Is, hogy a rendelkezés szelle­mének kijátszásáért elsősorbau nem magukat a munkáltatókat — vagy legalábbis az esetek több ségében nemcsak őket — tart­juk felelőseknek. Ma nincs mun­káltató, aki szembe merne szegülni a rendelkezésekkel és, ha a ren­delkezést úgy fogalmazták meg, hogy az módot ad arra, bogy a munkáltató a terhet Ismét w mun­kavállaló villáira hárítsa át, úgy ezért elsősorban nem a munkál­tatót, hanem a rendelet megfogal­mazóját érheti gáncs. A szakszer, vezetek álláspontja ebben a kér­désben világos volt, de sajnos ugyanolyan világos a Gazdasági Főtanács álláspontja Is, amelyet ugyancsak vasárnapi számunkban közöltünk és amelynek lényege az, bogy a munkáltatónak tovább­ra is törvényes módot ad arra, hogy a péki kedvező kalkuláció) ú élelmiszereket természetben, ai kedvezőtleneket, pedig pénzben' fizesse ki. Pedig, hogy ez a rendszer mi-j 'Y«n lehetetlen helyzetet teremt,. Mennyire sérelmes a dolgozókra és menyire ellentétben áll az új kollektiv szerződések célkitűzései­ül. az nyilvánvaló. 'Mert ez a cél­kitűzés az volt, bogy a dolgozó ne maradjon annyira alul az árak és Jt^rek párharcában, hogy a speku­lációval szemben legalább a lét- . «enntartásáho, szükséges élelmi­szerek, vagy azok beszerzési tehe­tsége biztosíttassák neki. Hogy azonban az élelmijuttatásoknak ez * kény és kedv szerinti beosztása a munkáltató részéről mennyire meghiúsítja a fenti cél elérését, a* egy kis kalkulációból rögtön •Vilvánvaló. Számoljunk kiss«- úgy, ahogy a ■jazdasági Főtanács számol, a árak alapján. A kalória elten- yk*kében vegyük a legutóbbi 33 P*hgós alapot. így számítva az r^Yes futtatásra előírt ételmicifc- iwT f^zerzési ára egy kalóriára m—ÉmfHa Így alakul: kenyér 3.30. í°*ÖUszt 27.03, bab 4.77, borsó r-JS, burgonya 30.75, túró 109.--, “^oszla 166.60, hagyma 240.—, ?™»ölcsíz 833.30 pengő, stb., nem számítva például a paprikát, jjmelynek kaiórlaértéke egyáltalán de vitamintartalmánál fogva kiba®es volt a szolgáltatások s*intéi való beiktatása, ára pedig Z'«* ‘flen magas. nj**1 fesznek ennek a kalkuláció- ”*rtokában egyes munkálta­in, . Azokat az élelmicikkeket, JJJ^ynknek kalória-egység ára a <sj?*erzesnél alacsonyabb, mint az 1»^' megváltási díj, természetc- “ *dják kJ. vagyis a 3.30 pen­gőbe kerülő kenvérkalóriát, a 4.77 pengőbe kerülő bab, vagy 5.75 pengőbe kerülő borsó-kalóriát 33 pengős árban kiadják a dolgozók nak. fcrre ráuiegv a megváltási összegnek több mint fele,, nem egyszer háromnegyede és a fenn maradó egynegyedrészt fizetik ki pénzben, ám vásárolja meg azon maga a munkavállaló a 109.—, 166.—, 240.— és 833.— pengőbe kerülő kalóriákat! A kalkuláció világos és bárki utánaszámolhatja. Világos és ugyanolyan nyilvánvaló mindenki előtt az is, hogy ilyen módon a munkáltatók a lehető legegysze­rűbben térnek ki rájuk rótt kőte lezettségeik teljesítése alól és von­ják meg a dolgozóktól azt az. előnyt, amit. .íz új kollektiv szer­ződés-rendszer biztosítani kívánt számukra: a legelemibb megélhetés lehetőségét. Súlyosbítja a helyze­tet az is, hogy éppen a kalória- rendszer bevezetése volt az, ami a piacon — a tetemes rezsitöbb letre való hivatkozással! — óriási árugrásokat idézett elő, ugyanak­kor, amikor, mint a fentiekből ki derül, a munkáltatók egy része ezt a tetemes rezsitöbbletet csak az. eladási árba kalkulálja bele, munkásaival szemben azonban egy­általán nem vállalja! A dolgozók Őszinte örömmel fo­gadták annakidején a szakszerve­zetek kezdeményezését, az újrend szerű kollektiv szerződéseket, hi­szen legégetőbb problémáikra vár­tak tőle megoldást Ma * dolgo zónák nincsenek vérmes vágyai, nem akar többet, mint felépíteni ezt; a szerencsétlen, rombadöntött országot és ezért eddig is vállalt minden áldozatot sőt egyedül ö vállalta az áldozatokat De ah hoz, hogv építő munkáját folytatni tudja, természetesen meg is kell élnie, bármilyen rosszul esik is ez a szükségesség egyeseknek. Meg élni pedig csak úgy tudhat, ha a rendelkezéseket amelyeket meg­élhetése biztosítására hoznak, mindenütt betartják és nem pró- hálják meg mindenféle ravaszdi {ifikával megmásítani azok szelle­mét, sőt még további túlhaszon szerzésére is felhasználni azokat. Ha nem akarjuk azt, bogy azzal ellentétes szellemű végrehajtás meghiúsítsa az eredetileg helyes elgondolás megvalósulását, mint az már nem egy esetben történt az utóbbi idők során — példának ta­lán elég a bankjegydézsmát felem litenünk! — akkor a munkásság nak, szellemi és anyagi irányítói­nak, a munkáspártoknak és a szak szervezeteknek vezetése alatt s. leghatározottabban állást kell fog­lalnia minden ilyen kijátszási tö­rekvéssel szemben. Állást kell fog­lalnia, hiszen ezzel saját legegyé- njbb érdékel védelmében foglal állást. A rendelkezések szelleme eile • neben a paragrafusok között kibú­vókat kfeieső és a dolgozó megél­hetéséből Is hasznot húzni akaró munkáltatók pedig gondolják jól meg. ml előnyösebb számukra: megadni-e azt, ami a dolgozónak jár és becsülettel hozzájárulni az ossz ág felépítéséhez, vagy aka­dályként odavetni magukat az egy­re terebélyesedő és izmosodó mun- kásöntudat útjába. 9Y- *•* Az összes üzemi Pártszervezetek figyelmébe A* Részes üzemi szervezetek ma délután az üzemekből vonul­ja fJ* * Széchenyi-térre, úgy hogy fél 5 órakor érjenek ponto- kw®*' Tekintettel arra, hogy a két munkáspárt és a szaluzervc- !*ow ^odezik a gyűlést, felhívjuk az üzemek összmunkássagat, V#*k Ott a rvdU^n tagjai ddélutún 4 órakor gyülekeznek a Pártház előtti NAGYGYŰLÉST fart a két munkáspárt ma, szerdán február 20-án délután fél 5 órakor a Szécheny l-térei. Szónok a Magyar Kommunista Párt részéről Kraue* Pál nemzetgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt részéről Tursits Imre megyei titkár. Minden dolgozó legyen ott! Horthyék fegyverszüneti kísérle­tezéseiről vallott a Szálasi perben tegnap Lakatos Géza JLz © feladata volt, hegy a háborúbél való kilépést előkészítse Budapestről jelenti a MTI: Szálasi Ferenc és társainak a ked­di tárgyaláson, a -tanúkihallgatásra került sor. . A népbirósúg elsőnek Lakatos Géza volt miniszter­elnököt hallgatta ki tanúképpen. Lakatos az elnök kérdéseire elő­adta, hogy a harctérről visszatér­ve 1944 májusában, kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, aki előtt részletesen ismertette a po­litikai helyzetet. A kormányzó azt mondta, pihenjem ki fáradalmai­mat. mert egy napon táviratot kapok tőle, amelyben felrendel Budapestre c* kinevez minjiaster- elnökké. Első ízben június 7-én rendelt fel táviratilag a fővárosba a kormányzó. Július 27-re újra felrendelt Horthy és akkor már kész helyzetre érkeztem. Végül augusztus 24-én kaptam parancsot: azonnal induljak el Budapestre, ahol a kormányzó két kormány- listával várt. Feladatom három- irányú volt: 1. Amennyire lehetsé­ges, vissza kellett állítani a ma­gyar azuverénitást, 2. azonnal be­szüntetni a zsidóüldözést, 3. elő­készíteni Magyarországnak a há­borúból való kilépését. Mindhá­rom feladatot készséggel vállal­tam. Külpolitikai szempontból egyet­len vonal állt rendelkezésünkre: Bakács-Bessenyei berni követ köz­reműködése ráz angolok felé, Jc Kelet félé még disszidens köve­tekkel, sem rendelkeztünk, Szep­tember 7-én magamhoz hivattam Szálasát, mert erre a napra tűzte ki a kormányzó az első korona- tanácsot, amelynek egyetlen tár­gya a fegyverszüneti tárgyalások megindítása volt. Csataynak az volt az indít ványa, —• mondotta Lakatos Géza— terjesszen a kormány ulti­mátum-szerű követelést a németek elé, hogy vagy rendelkezésünkre bocsátanak 5 német páncélos had­osztályt 24 órán belül, vagy meg­kezdjük az azonnali fegyverszüneti tárgyalásokat. A szeptember 6-1 határozatot a koronatanács egy­hangúlag hozta. Szeptember 10-én a titkos tanácsosok ülése volt. Ennek határozata a fegyverszünet azonnali megindítása volt. Csatay Lajos azonban figyelmeztetett a Bu­dapest körül felsorakozott német hadosztályokra, úgy, hogy végül a miniszterlanács egyhan­gúlag a háborúnak addig való folytatása melett döntött, amíg a fegyverszünet nincs jobban előkészítve. Én azonnal benyújtottam a koi- máuyzónak lemondásomat— foly­tatta tanúvallomását Lakatos Géza. Szálasiék ezt követően erőteljeseb­ben kezdtek szervezkedni. A Nemzeti Szövetség megalakult — folytatta vallomását Lakatos Géza — és egy hét múlva küldött­ség keresett, fel, amelynek veze­tője, Szász Lajos a háború foly­tatása mellett kardoskodott. Laka­tos Géza F a r a g h ó Gábor ki­küldetéséről vallott. Előadta, .hogy Faraghó a kormány megbízásá­ból szeptember 28-án utazott ki Moszkvába az előzetes fegyver­szüneti tárgyalások felvétele cél­jából. Az előzetes feltételek legsúlyo- sabbja az volt Faraghó első üze­nete szerint, hogy a magyar hadseregnek azonnal meg kell támadnia a német szólt, hogy Magyarország etiö- kezdve Németországgal hadiálle pótban lévőnek tekinti magát. A proklamációt Lakatos kissé erős- hangúnak ítélte. A döntő volt Szá­lasi Ferenc rádióbeszéde, amely után olyan jelentéseket kaptunk, •hogy a kormányzói proklamáció nem egyéb misztifikációnál. Azon­kívül átálltak a karhatalmi alakú latok. Nekem az volt az érzésem — valja Lakatos —, hogy a fegy­verszünet holtpontra jutott. Rakovszky Iván kijelentette. — mi történjék most már, ha maga a vezérkari főnök elfordult a leg felsőbb hadúrtól és a rádió is ide hadat. Az utolsó rejtjeles távirat beér­kezte megérlelte a kormányzó lé- pését. Erre a táviratra a kormány­zó azt válaszolta — vallja a tanú —, hogy elfogadtuk a fegyverszü­neti feltételeket. Lakatos a kor­mányzói proklamacióból kihagyat- ta azt u részletet, amely arról gén kézen van? Amikor Vatta y altábornagy közölte, hogy a kor mányzó élete nincs biztonságban, én egyetlen lehetséges megoldást láttam, a kormányzó a saját és családja életének védelmét ajánlja fel a német birodalom' védóőrfie- tének. A kormányzó magáévá tette Nagy Imre belügyminiszter elvtárs a közigazgatás reakciósainak népi elemekkel való felcseréléséről A MOT jelenti: A Magyar Kommunista Párt szabolcsinegyei szervezete legutóbb Nyíregyházán tartott értekezletet, amelyen fel­szólalt Nagy Imre belügyminiszter elvtárs is. Megállapította, hogy gazdasági vonatkozásban a dolgo­zók erőfeszítése nem áll arány­ban az elért eredményekkel. Az ipari munkásság helyzetét kollek­tív szerződéssel igyekeztek javí­tani, a tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ez a törekvés ve­szélybe jutott. A közigazgatásról szólva ki jelenítette a belügymi­niszter, hogy a jelenlegi közigazgatást fel kell számolnunk, mert az nem a né ­pi demokráciát, hanem a régi rendszert szolgálja. Ez nem jelenti azt, hogy minden- kit ki kell söpörni, de gondoskod ni kell arról, hogy a nép köréből ’megfelelő jogérzékkel és igazság szeretettel rendelkező emberei, kerüljenek a közigazgatásba. Vé­gül a belügyminiszter hangsúlyoz ta, hogy a MKP-nak nem célja, hogy párt-rendőrséget csináljon, de vigyáz ama is, hogy a dein.- kratikus rendőrség ne váljék más párt rendőrségévé. Kállai Gyula elvtárs a magyar függetlenségi mozgalom történetéről Budapestről jelenti a MTI: Kálkty Gyula államtitkár a Ma­gyar Kommunista Párt politikai akadémiájának keretében előadást tartott « magyar függctlnségi moz­galom igazi történetiről, amelyet részletesen ismertette, mjd levon ta a tanulságot, hogy a magyar nép harcát szervezni és vezetni f* Kommunista Párt nélkül nem le­het. Orbán Vilmos Bárány avármegye termelési miniszteri biztosa \ Budapestről jelenti a MTI: A magyar földművelésügyi mi­niszter 22.500/1945 számú Fm. rendelet 9. §-a alapján a kineve­zett Berta Jáuoa baranyarmsgyci termelési biztost folyó évi már­cius 15-i hatállyal megbízása alól felmentette és egyúttal Orbán Vil­mos oklevelei gazdát, mohácsi la­kost Borán yavármegye renilotérr m i ni »/fieri biztossá kinevezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom