Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-09 / 33. szám

i dombóvári Esterházy hítbízomány ki akar íjní a földreform végrehajtási rendel gezéseí aló) élyesea vissza kell u'asíJam a reakció próbálkozásait Szinte naponként ismétlődő je iség már, hogy akkor, amikor a mokrácia küzdelmes karcot íoly- t az éhséggel, a hideggel, — a akció egyre merészebb támadó­kat indít a demokrácia intézmé- /ei ellen. Ezek között, a merész törekvések ázott egyre erőteljesebb formá­in jelentkezik a földreform ,.meg­formálására" irányuló kisérlete- és, vagy azoknak a hivatalos, agy félhivatalos törvényelőkészi- 3k útján benyújtott rendele tterve- :eteknek elfogadtatása, amelyek mindenkor nyitva hagyják azt a tizonyos kaput, melyen át — az ipró módosításokra hivatkozva — . i lehet bújni a földreform vépre- injtási utasítása alól és el lehet gáncsolni a rendeletek végrehaj- . fisával megbízott szervek köteles- ■iégszerü munkáját. A földreformelleues törekvések egyik igen szembeötlő bizonyságát szolgáltatja az „Esterházy Hercegi Hitbizomány Dombóvári Kerületi Felügyelősége” is, amikor a volt hercegi hitbizo- mányhoz tartozó épületrészek igénybevétele miatt a szentlő- rinci községi Földigénylö Bizott­ságnál - állandóan rendeletszá- niokVa hivatkozva — erélyesen tiltakozik. A szentlőrinci földigénylö bizott­ság ugyanis — igen helyesen mindazon épületrészeket, amelyek a gazdasághoz tartoztak, — lett Jégyen az „időmilliomos urak" szó- ' raközását szolgáló „kaszinó", vagy pedig — törvénykijátszásra — a jelenkor legfrissebb ötleteivel ma­gánosoknak, intézményeknek bér- beadott épület, — kisajátította. És most ez ellen a kisajátítás el­len horkan fel a hercegi hilbizo- mány dombóvári kerületi felügye­lősége nevében dr. Incze Ferenc Eltekintve mindentől, — igen furcsának találjuk a „hit­bizomány” védelmében megfújt éles hardkiirtöt éppen most, a köztársaság megalakulása idején. Mert lehet-e egyáltalán beszélni ma mar, a köztársasági életforma keretében hitbizományról, a királyság e kiáltó és vérlázító in­tézményről, Magyarországon? Az, hogy a kisajátítás jogos volt-e, vagy sem, végeredményben az illetékes szervek, a Földigénylö Bizottságok, a Földbirtokrendező Tanács, valamint a vitás kérdések- ben döntő igazságügyi fórumokra tartozik. Ök majd eldöntik a kér­dést és nincs kétségünk a felől, hogy miként? Azt azonban nem tűrhetjük, hogy még ma is a hitbizomány védelmében szálljon síkra valaki és a legorélyesebben követeljük, hogy az illetékesek vasüköllel ver­jék vissza és torolják meg azt a támadást, amely a hitbizo- mányért a demokratikus Ma. gyarország legnagyobb, évszáza, dók óta várt vívmánya, a földre­form ellen irányuk A Munkás Kultúrszövetség megkezdte a magyar dolgozók céltudatos és korszerű nevelését Vasárnap d. e. fél 10 órakor n Magyar Kommunista Párt Kul­túr házában műsorra »kerülő be­mutató előadás után u Munkás Kulturszövetség a dolgozók szel­lemi irányítását egészen uj rendszer szerint kezdi meg. Ez a bemutató előadás tulaj­donképpen még a versenyekhez tartozik, mert az ott elsődíjakat nyertek bemutatják tudásukat és azt a wűsorszúmot, amelyik­kel a versenyt megnyerték. Ez­zel egy időben a díjkiosztás is sorra kerül, ahol az első helye­zettek Martyn Ferenc az Európa szerte hires festőművész által kiállított és nagy művészi érté­kű oklevelet kapnak. Ezután az előadás után kezdő­dik meg a Munkáskultur Szövet­ség igazi és céltudatos munkás­sága, amelyből Ízelítőt ad már a Bőrgyárban d. u . 4 órakor ren­dezett előadás. Ennek uz előadásnak a szóra­koztatáson kívül már a céltuda­tos nevelés is a célja, hogy rá­szoktassa a magyar dolgozókul az igazi irodalom szeretetére és megszabadítsa azoktól a sz.örnyü rombolásoktól. amelyeket az utolsó két évtizedben szellemi téren szenvedett. Ki akarja ve­zetni a műnépdalok, az érzelgős, giccses, hamis romantikáju szín­darabok, a Marnitz-féle zenei rémuralom mélyéről az öntuda­tos munkásságot és rá akarja i i'velni szórakozás formájában, hogy megismerhesse a magyar kultúra talán a külföldön job- 1.tn ismert értékeire. Csak meg kell nézni u Bőr­gyár „Magyar Apostolok" cinroel sorrakerülő első műsort. Váradi Karoly: Szerszám és könyv. Előadja» Lenkei Nándor. Irodalmunk szociális öntudata (Petőfi, Ady, József Attila). Részlet Petőfi: Apostolok című művéből. Előadja: dr. Székely Gvftrgy. Kodály: Háry Jánosból kettős, T’szán innen — Dunán túl. F.lő- adjn: Berta József és Klesch T lén. Kodály: Háry Jánosból ének* ' szólót ad elő Berta József. Ady: Véres panorámák tava­szán című versét szavalja: Sárai János. Polgári dalo«kör népdal fel­dolgozása. Utána mésr több József Attila vers Kodály műsorszám. a Bőr- gvárj rlalárdu műsora Maros Rudolf vezénylésével és a végén i helvszinen egy irodalmi pá- h ázat .T«mrrj‘ik meg Aposto­|T| ÚJ DUMÁKrÜL Iáinkat“ címmel. Már magából ebből a műsor­ból látszik, milyen az nt amely­re a Munkúskuitúr Szövetség lépett és ha ez sikerül, akkor évek alatt négyszáz év mulasz­tását fogják helyre hozni. * Felkérik a Munkáskultur Szö­vetség tagjait, hogy februári tagdíjukat a Szövetség irodájá­ban a Magyar Kommunista I’árt Kultúrszékházában fizessék be és ugyanott átvehetik a tag- könyvükot is. Azok. ukik még nem léptek be és be akurnak lépni,) szintén belépésüket elin­tézhetik uz irodában miuden délután. * Felhívjuk a Munkáskultur Szövetség vezetőségi tagijait, hogy folyó hó 9-én, szombaton este 6 órakor értekezletre a szo­kásos helyen gyűljenek össze. Hogyan fizessük ■a földadót, borban vagy búróban? A buzaföldudót fizető adózók­ká! közli a város adóhivatala, hogy u pénzügyminisztérium 123.170/1945. P. M. sz. rend. 6. S-ának (2) bek. szabályozott pót­lék mérvét Baranya vármegye területére — további intézke­désig — 100 kg. búza értékeként 476.000 adópengőben, a 3800/ 1945. F. M. sz. rend. 8. §-únak értelmében fizetendő összeget pedig állandóan 24.000 adópen­gőben állapította meg. Tehát az 1943. évtől fennálló buzaföldadó hátralék befizetése sorún 1 q búza 500.000 adópengőben veen­dő jelenleg számításba. Egyben közli a város adóhiva­tala, hogy a szeszegyedárusági igazgatóság kijelölte _ azokut a borkereskedőket, akik a^ föld­adót borban fizetni akaró .ter­melőktől a bort átveszik. Ezért felhivia az. adóhivatal u szőlős­gazdákat, hogy Geiger Kálmán. Felsőmalom-». 25.. Gorove Lajos Battyányi-u. 9., és az Alsódn- nántúli Kisgazda Szövetkezet Báliesi-nti (szeszfőzde) alatti te­lephelyek bármelyikére borai­kat a bárealnpok kiváltása után legkésőbb folyó évi február hő végéig kamatokkal együtt szál­lítsák be. A termelők csak egészséges, doh és penészmentes első seprű­ről lefejtett olyan bort szállít­hatnak be. amely literenként legalább 6 Malliguud fok szeszt tartalmaz. Darvas József a „Szabó Dezső esten“ Nagy érdeklődés előzi meg a 1‘aruszteg) etem „Szabó Dezső estjét”. Szombaton délután 6 órakor a Munkás Kultúrszövet­ség dísztermében, (volt Nemzeti Casinó) a Parasztegyetem iro­dalmi estet rendez, amelyen or­szágos ne\ ü írók és művészek szerepelnek. Ünnepi beszédet mond: Darvas József író. Műso­ron szerepelnek továbbá: Hor- i áth Kálmán zongoraművész, u Ciszterci gimnázium 110 tagú kórusa, a Parasztegyetem nép­dalkórusa és színjátszó együtte­se, Nádai Pál, Várkonyi Nándor és Kanyar József közreműködé­sével. Jegyek elővételben a Nemzeti Purasztpárt, (Rákóczi-ut 14.) és a Szent István könyvesboltban kanhatók. Tegnapi számunkban tévesen vasárnapra jeleztük a Szabó De­zső emlékest megtartását. Mint mni beszámolónkból is kitűnik, az emlékest szombaton este 6 órakor lesz. Kulfúrmunka a vidéken A megyefai ifjúság hat évi szünet után útra kimerítő kul- hirmunkát indított. Első Ízben ,A falu rossza** került színre. A február 2-i nagysikert J>tzo- nyítja az is. hogy a nézőtér a szereplőkkel együtt énekelte a dalokat. Határozottan dicséretet érdé­inél a rendező, aki a szereposz­lást végezte igazán művésziesen. A szereplők közül a legkima- gaslóhbnk Kiár Piroska, ráter­mettségével, Paulor Ferenc rög­tönzéseivel. Kvjger Mária. Tnhof Katica. Győré Vince. Magócs Jenő szintén jól szerepeltek. A már most életet teremtő Kiár Gyöngyikéről sem szabad meerfeledkezni. Mennyire bizonysága ez a színdarab annak, hogy a falu népét milyen kevesen veszik észre. Itt. az eldugott falvak lámpa- világánál művészet igazán a művészet. Törgyéky Béla A MOT jelenti: A népbíróság Pálosi tanácsa több napon keresz­tül tárgyalta a háborús bűntettel vádolt dr. Frigyéri János, a rádió volt vezérigazgatója és Havel Béla a MTI volt elnöke bűnügyét. A népbiróság bűnösnek mondta ki dr. Frigyéri Jánost népcllenes és háborús bűntettben és ezért 2 évi és 10 hónapi börtönbüntetésre, va­lamint vagyonelkobzásra ítélte, Havel Bélát pedig a vád alól fel­mentette, azért, mert ellene semmi bizonyíték nem merült fel. A nép­ügvész fellebbezést jelentett be. * A MOT jelenti: A népbiróság Temesváry Lászlót, a Nemzeti Bank nyilas elnökét háborús és népelle­nes bűntett miatt halálra ítélte. Az indokolás kitér a vádlott sajtó­tevékenységére, a Nemzeti Bank értékeinek az országból való ki­szállítására, nyilasok részéig tör­tént önhatalmú pénzkiutalásokra és az üldözöttektől elrabolt érté­kekkel kapcsolatos viszaélésekre. Az ítélet még nem jogerős. Harc a többtermelésért A gjjOiii a vetés elsőszámú feite!» Erélyes intézkedések termelésünk megmentésére Toborzó A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a jól végzett munka tudatával nagygyűlés rendezé­sével a nyilvánosság elé kivan lépni. A nemrég lezajlott világkon­gresszuson is nők harsoná/ták szerteszét a világba, a felemel­kedés és a megbékiilés szüksé­gességét. A magyar nőszövetsé­gek is ezt cselekszik. Azt akar­ják. hogv felfigyeljenek a sza­vukra. Hogv belássa végre az emberiség, hogy u háborúkra uszitók helyébe most a nők megmozdulása. előrelendülése, tiltakozása kell. mert Izékéért harcolni csak ők tudnak igazán. Február 12-ére nagygyűlést lördet tehát a békére felkészü­lés és munkára összefogás meg­valósítására. Annyi háborús készülődés és harctér után végre egy i'-azi mozgósítás, egv igazi küzdőtér a nő számára is. Mert nemzetek érdekeit ki­egyenlítő. országok talpráállítá­sát célzó békeszerződések, ha el is készülnek, csak npy lesz ere­in az írott szavaknuk. ha azo­kat egybefovrnsztja a megbékü- lésre, összefogásra kész ember- szeretet. Majd igy jffct létre az Írott bé­ke után egy másik Íratlan béke, mit minden embernek önmagá­ban kell hordoznia. A szivek, a lelkek békéje. Sándorod Géczy Magda. A rommá lett ország újjáépítésé­ért folytatott küzdelem talán leg­fontosabb területe: a föld, ahol ellátásunk javításáért -kell a sok­oldalú, minden nehézséget egy­formán szemelőtt tartó és leküz­deni akaró munkának folynia. Nem elég, hogy az ország vetésterüle­tének jóhányada be legyen vetve, nem elég, hogy tavaszi vetésfcle- ségeknek is elő legyen készítve másik hányada: a termést biztosí­tani is kell. Már pedig a jövő ter­mése szempontjából óriási veszélyt rejtenek magukban a még mindig^ iitalmas terjedelmű megművélet-| '.eh területek, abból a szempontból, hogy nemes magvak helyett gyo­mot teremnek! A feladatunk leg­alább kettős tehát.: elvetni min­den talpalatnyi helyet és kiirtani minden gyomnövényt, amely a ter­mést veszélyezteti. Erről a problémáról beszélgetünk a gazdasági felügyelőség egyik tagjával: — Nincs intézkedés, amely arra hívná fel a gazdák figyelmét, mi­lyen nagy veszély fenyegeti ter­mésünket a gyomnövények elha- talmasodása Alatt? — De van. Éppen most adta ki rendeletét a földművelésügyi mi­niszter s ebben előírja a gyomnö­vényele kötelező irtását! Közis mert, hogy micsoda veszélyeket rejt magában a gyomnövények el­szaporodása. Mindenek előtt az ilyen területek kitűnő búvóhelyei az állati — egér, hörcsög, ürgo — kártevőknek és eldorédója a bo­garaknak, a futrinkától a bagoly pilléig. De még ezen túl a szelek szárnyán a gyommagvak a hetedik határba is elkerülnek s olyan több munkát okozhatnak, gyomlál úsban. kapálásában, hogy a legerélyeseb- ben meg kell kezdeni a gyommal benőtt területek eltüntetését. — Milyen lehetőségek kínálkoz­nak erre? — Három módját ismerjük Vagy alászántjuk, vagy lehordás, elégetés a szokott módszer. — S mit ajánl a felügyelőség? — Erre csak irányelveket lehet mondani, mert az eljárás módja i viszonyoktól függ. — És a felégetés, vagy leperzsc lés nem túlságosan veszélyes? — Hogyne, vigyázni kell, éppen azért a rendelet ki is mondja, hogy ha ezzel a módszerrel járunk el, akkor ajánlatos közmunka igény- bevételo útján hozzáfogni, ható­sági eilenőrzés és felügyelet mel­lett, ahol kivált nagyobb ée össze­függő területekről van szó, ne­hogy a tűz elharapózzon és ha szón helyett kár származzék be­lőle. — Történt intézkedés a gyom­irtás elrendelésére? — Hogyne. Intézkedtünk, hogv ’sokban a községekben, amelyek tatárában ilyen területek vannak, azonnal rendeljék el a kötelező gyomirtást s megtörténtét a köz­ségi termelési bizottságok ellen­őrizzék. A gazdasági felügyelőség természetesen a járási felügyelősé­gek útján is ellenőrizteti, sőt a a mulasztók ellen el is Jár. Elren­deltük azt is, hogy be kell jelen­teni a járási gazdasági * felügyelő­ségekhez a gyom területek nagysá­gát, a kiirtott területet s mikor tog a munka véget érni. Az. ered- ményröl aztán a felügyelőség tesz jelentést a földművelésügyi minisz­ternek. Baranya vármegye népe jó pél­dával járt elől a vetésben, hisz- szük, a gyomnövények kiirtásában is megtesz: kötelességét, amelyet a kenyér megteremtésének szük­sége ír elő számára. Uszító röpira'ok terjesztőit fogta el a zalaegerszegi rendőrség A rendőrség ZaJaefltrszegen uszító és gyalázkodó röpiratok terjesztőit leplezte le Mogyo- | róssy Kálmán és Mindszenthy kisgazdapárti titkár, valamint Bencslk a Kisgazdapárt politikai osztályúnak vezetője személyé­ben. Az előállítottak a politikai rend­őrség és a szövetséges hatalmak egységei ellen lazítottak és Bárdossy László hazaáruló mi­niszter kivégzése után gyász- karszalagot viseltek. Letartóztatta még a politikai rend­őrség a nyomozás lefolytatása után Szilvássy Györgyöt, vala­mint Tóth Jenő budapesti lakost, aki mint SS katona teljesítettek, szolgálatot. Szent Istvánról közölt kis tanulmányunk nagy felháborodást keltett a ködevő clmc.gyarok ideológiáján felne­velt egyes koponyákban. Vérig sértve érzi magát, mert le mer­tük Írni azt, hogy a honfogíaíó magyarság gazdasági struktúrája primitívebb volt, mint a kora­beli nyugati népeké. Még job­ban felháborodott azon, bogy a gazdasági átalakuláson áteső honfoglaló magyarság rabló- hadjárctait valóban rablóhad­járatnak neveztük, nem pedig, mint múlt rendszerbeli iskohis- könyveink: a magyarság hősi életszemléletének ezer év előtti megnyilvánulásának. Vitatkozni nem érdemes. Alii marxista, az tudja hogy a tör­ténelem minden változásának és mozgalmának gazdasági alapjai vannak, ha néha a felületes szemlélő számára rejtettek, a nem gondolkozó ember szemei előtt könnyen elkendőzhetők is ezek a mélyen rejlő okok. Hogy a honfoglaló magyarság félno­mád gazdasági berendezkedése primitívebb volt, mint a nyuga­tiak földművelő rendszere, az éppoly kevéssé lehet vitás, mint az. hogy a kereszténység felvé­tele kulturális fejlődést jelentett a régi pogány vallással szemben. Ami pedig a „nyugati katonai akciókat“ illett umlröi ha prai­se rk válaszában azt írja. h-oi*}' pusztán katonai okokból „Nyu­gat felé kell félelmessé tenni a magyarság bfrét és nyug»10” kell szétszórni a magyarság len esetleg szervezett, «“ÍV ínadásra készülő ellenfelet hát ez az indoklás meglep^0 hasonlít a Werhmacht és a Fúb' rer szavaihoz, amellyel a kel« hadjáratot megindította „esetleges támadásra k észtre* Szovjettel szemben. Nagy’' hasonlít és éppen olyan kévés Igaz, «I Ha a történelmet nem régin1* ideológiát tükröző iskolásko* vekből, hanem a történedImi „ dltóokek mélyére tekintő , vekből rekonstruáljuk. Szentmiklósi. illetve ,ngii. Erik vagy Mód Aladár mun ^ akkor nem ijedünk J” -ljc,/ igazságtól, fis mi sokkal kébbek vagyunk masfj ne« J|»I —TuS'X ru, ha a/t kell megállapí g? hogv primitíven jöttünk _ nm mar * leggazdaőab’h ny,­kel együtt értünk el a dományos vívmányt. i,attc' Holddal való rád!óöss^^,J. tést mintha azt kellene tv lapítanunk, hogy Yíife ördögi’ tünk a kultúra fáklya, iaracd •de mai nemzedékünk lema a kultúrnépek mögött. Viszont tökéletesen bel kollégánk ama ke”'" Iga hogv mundért c*** ... nvebb. mlM ^$!„tta » van. önmaga bizony ezzel a vhairassal. ^ I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom