Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-08 / 32. szám

HttMilU I Ml A magyar társadalom és államforma fejlődésének főbb mozzanatai , Habsburg-uralom Magyarországon Magyarország a mohácsi vész után három egymással szemben álló részre szakadt. Magyar és tő rök hadak re.szik hadszíntérré, szinte pusztasággá földünket, — de pusztító hatásukban a török uralom távolról sem mérközhetik a Habsburg-ház megfontolt el­nyomó és kizsákmányoló politiká­júval. A belső harcok idején a magya­rok tömegesen térnek át a na­gyobb szabadsággal biztató és r.ép legszélesebb rétegeire építő protestáns vallásra. Misem termő szeoesebb tehát, mint hogy a csá­szári ház kíméletlen harcot kezd a protestantizmus ellen. Gazda­sági és politikai harc akkor is együtt jártak; hiszen a gazdasági elnyomás épúgy alkalmas eszköze a politikai rahságbatartásnak, mint ahogyan politikai eszközök nvriditják elő mindaddig a eazda- sági kizsákmányolást is. — Így sz ellczireforrrtócró mozgalma is jói ürügy Ausztriának az ország gát­lástalan kirablására. A császári és királyi tábornokok egymással ver­senyezve fosztogatják a protes­táns magyarok birtokait s párhu­zamosan elnyomják a nép szab ad­ság+örekvéseit. ,,Fz a jó idő meggazdagodásra, no pihenjünk tehát“ — mondja Belgiojoso tá bomok. A liabsburg-ház program­ját klasszikus tömörséggel f«>ga! mázzá meg Kollonich Lipót csá­szári biztos: Magyarországot dnhb katolikus sá. ma|d koldussá és végill né­metté teszem!“ Jól megértették, hogy a magyar függetlenséget aivyagi létalapjai­ban kell tárna dn Jók. libben a Habsburg liáz és magyar zsoldo­sai semmilyen eszköztől sem riad­nak vissza. „Szuhay egri püspök clkobzó vrélct'evelet hamisít, tör­vénytelen adókat fegyverrel hajt be“ — írja egy kortársa. A ma­gyar nép az idegen, német elnyo­más alatt az elnyomókkal együtt szíve mélyéből meggyb'ölte a ki­rályság intézményét, a magyar parasztság, a jobbágyok íjondollco- zátában a királyság összekapcsoló­dott a teggyűlöletesebb terhek, a kir'önböző adók viselésével, ame­lyek az országot kétszeresen súj­tották, mivel a nemesség nem volt hajlandó adózni. A felkelések híptüzei hol itt. hol ott lobbannak fel. Végül a magyar függetlenség lábbaltiprása t-ríybekovácsol ja a protestáns és katolikus nemességet Ausztria el­len. Mindezekben a vezetőszerepet a nemesség vitte. Ebben rejlett egyúttal bukásuk főoka is. — A gyarországon, ezt csupán azért tették, hogy az olcsó magyar mun kaerőt használják fel nyereség vágyuk kielégítésére. A bécsi udvar minden kis rést kihasznál, hogy éket verjen a ma gvars ig sorai közé, minden alkui mat megragad újabb és újabb rablóakciókra. Egyre emeli a vámokat az ak­kor éledő magyar kereskedelem rovására. Súlyos adókkal terheli az akkori Magyarország legjöve deímezőbb kereseti forrását ■: szarvasmarha kereskedelmeit. — Igyekszik azt a magyarok kezéből kivenni és jó pémzért idegenek kezére adni. Ez pedig hatalmas veszteséget jelentett Magyaror­szágnak, amely évente többszáz­ezer szarvasmarhát szállított kül­földre. Ez robbantotta ki a Zrínyi— Wesselényi—Frangepán-féle össze ■ esküvést. . Ezek az urak ugyan elsősorban saját jövedelmüket fél­tették, de nem tagadható, hogy ugyanekkor és ugyanezzel az or­szág függetlenségét is igyekezte;: előmozdítani. | Nem volt köszönet a török hó­doltság utáni állapotokban sem. Az idegen tisztek kíméletlenül ra­bolták az országot. Az adókat kéf- szer-háromszor is behajtották és maga Eszterházy nádor írja, hogy: „A nép gyermekeit, feleségéi, íiatal leányait eladja, az idegen katonáknak". nagybirtokos arisztokrácia cbbenT «adalmlUg is. Ugyanilyen kíméletlen, ha mind járt burkoltabb módszerekkel foj­totta meg 6 Habsburg-ház a ma- <;var ipar és kereskedelem kifej­lődését. Miután Mária Terézia és íl. József ezzel kapcsolatos ja­vaslatát a magyar urak vissza­utasították, következetes és ke­retien harcot kezdtek a szépen indult magyar ipar és kereskedő lem megsemmisítésére. Hatalmasan felemelik a külföldről hozott áruk mját. Az osztrák ipar terméke): 1—3%-os vámmal lehet behozni Magyarországba, míg a magvar árut- 30%-os kiviteli vám sújtja. Vállalatok és gyárak alapítása: minden módon megnehezítik és üldözik. Ez csak látszólag jelentéktelen mozzanat. Ha meggondoljuk, hogy a 48-as szabadságharc elbukásá­nak egyik legfőbb oka, hogy nem volt meg az az öntudatos társa­dalmi osztály, amely a nemzeti felszabadításért és egyenlőségért folytatott harc élére állhatott volna, ha meggondoljuk továbbá hogy a polgárság keletkezésé; éppen a Habsburg-ház elnyomó rolitikája akadályozta meg, meg i-ijuk érteni, miért igaz az, hogy az o»/trák császári ház a ma­gyar szabadságot kétszeresen fojtotta meg: katonailag és tár­az időbem már nem tudta az or­szág vezetésének szerepét mara­déktalanul betölteni, nem tudta azt olyan egységbe fogni, mint még stíz—-kétszáz évvel azelőtt is. A jobbágyoknak jogot, szabadsá­got adni pedig vonakodtak. Mégis ha végigtekintünk a felkelések so­rán, nzt látjuk, hogy azok vezetői eeyrc inkább igyekeznek a job­bágyság részvételét megnyerni: Bccstcay még csak szabad Vallás gyakorlatot engedélyez nekik, Bethlen - már megengedi, hogy gyerrr.ekfeikct iskoláztassák (nagy vívmány volt abban az időben!) jóval kérőbb pedig Rákóczi sza­badságot ígér nekik. — Így nő a jobbágyság fontosságának felisme­rése az évszázadok során át. A német királyok min-den kor­ban hű szövet képesre találtak a magyar főnemesség tekintélyes részében, mindig akadtak árulók, akiket tn udvar aztán hatalmas fö’dbirtnkka! jutalmazott. Érthető tehát, hogy’ a főurak csaknem ikws földjeiket árulás útján sze­rezték. A Habsburg királyok soha nem értették mug a magyar nép panaszait. Ortrápur.kat cyarmat- i .' tekintették, amely az ipar> sodottabb Ausztria számára hiva­tott az tMeimicUrkeket szállítani. Ha volták is királyok akik az mtzv meg akarták honosítani Ma­r'll 2jUJPÜNflNTÚl Nincs helyünk arra, hogy végig felsoroljuk azokat az adatokat, amelyek ezt a sötét politikát mu­tatják be. Ugyanezek a módsze­rek folytatódtak, — a kor szük­ségletei szerint váltakozva — a szabadságharc leverése, Sőt a ki­egyezés után is. A magyar ipar­nak és kereskedelemnek, ezzel te­hát a magyar polgárságnak min­den kis lépésért keményen meg kellett verekednie. Ha mérlegre tesszük az idegen uralom korszakát, eltekintve az utolsó századforduló körüli, az ál talános világgazdasági konjunk­túrából fakadó fellendülés rövid korszakától, azt látjuk, hogy az idegen királyok uralma alatt né­pünk elnyomatása -és gyarmati sorsa, amely egyformán mutatko­zott gazdasági, társadalmi, '.politi­kai és kulturális téren az egyik legelmaradottabb európai néppé tette a magyar népet. Tragikus, hogy a magyar nép szabadság­mozgalmai sem tudtak diadalra jutni az önkény ellen. Igv vált a királyság intézménye, amely még Szt. István korában a felemelkedést szolgálta, az idegen elnyomás alatt, az ország kizsák­mányolásának és elnyomásának eszközévé. Méltán gerjedt fel a népharag a maqyarsáq nagy sza. badságküzdelmelben az idegen ki­rályok ellen. Méltán lobbant ma- gasra lánqlelkű költőnk, Petőit szíveljen az elkeseredés és gyűlö­let lángja minden zsarnok ellen amikor így kiáltott: „Akasszátok fel a királyokat!" F. S. 4 bányászok szíve Nemrégiben a helji sajtó kö zÖlte, hogy a Svéd Kórház bete­frei, többnyire fogságból hazatér­tek, szénhiány miatt hideg kór­termekben fekszenek. A feltű­nést keltő cikk nyomán maga a bányászáig mozdult meg és meg­ható szolidaritással vállalta t szükséges szén előteremtését aminek részleteiről már ismer­tetést adtunk. E mozgalomhoz maga a bányavezetőség is csatla­kozott, úgy a svéd kórház, mint a főpályaudvari vöröskereszt ha­difogoly-szolgálat érdekében. Ez­zel n ténykedéssel a pécsi szén hősei biztosították o svéd kórház és a főpályaudvari hadifogoly szolgálat (étkeztetés és szállás­helyek) zavartalan üzemét. E té­li \ ek jelentőségéről a Kórház igazgatósága sohasem fog meg­feledkezni és ismételten, a főpa- lyaudvari szolgálat vezetőségé­vel együtt n legmelegebb köszö­nettel emlékezik meg a bányúsz- ság nemeslelküsfgéről. Ez alkalommal felhívjuk az adományozók szives figyelmét arra, hogy a szenet csak pecsé­tes és friss keltezéssel ellátott igazolvány birtokosának adják át, mert gyanú merült fel arra, hogy a / emberi eltévelyedés még ez adományt is meg).«telí­teni igyekszik sötét terveivel s illetéktelen ogyém'k kísérletez­nek a szén átvételével. Budapest tragédiája Szálasi hazug | és zagyva vallomásainaU tíifcréheu A MOT jelenti Budapestről: A népbiróság csütörtökön reggel fél 10 órakor folytatta Szálasi Ferenc és társai háborús búr-perének tár­gyalását. Újabb kérdésekre a vád­lott kijelenti, hogy Lakatos és Vecsenmayer tárgyalásáról nem tud részleteket. — Engem — mondja — este 11 óra tájban egy geliérthcgy i ma­gánlakásba vittek. Winctlmann is velem jött. Vecsenmayer ugyanis azt mondta, hogy a helyzet kiéle­ződött és nekik parancsuk van ar­ra, hogy' személyes biztonságom­ról minden körülmények között Szabó Dezső emlékes! lesz vasárnap Pécsett A pécsi Parasztegyetem f. hő 9-én, szombaton este l> órakor a Munkás Kultúrszövotség díszter­mében (volt Nemzeti CasLnó) Szabó Dezső estet rendez. Az est műsora a következő: 1. Kodály: Nugyszalontai kö­szöntő, Esti dal. Horatius kórus. Praetorius. Énekelj magyar ifjú­ság. Énekli; a ciszterci rend Nagy Lajos gimnázium énekka- :a. Vezényel: Nyolcas Ipoly. 2. Ünnepi bos/éUet mond Szabó De­zsőről Darvas József iró. 3. Ha­lász Kálmán Bartók műveket zongorázik. 4. I,emle Géza Szabó Dezső verset szaval. 1. Kanyar József: Szabó Doaső, a jroütikus. 6. Részlet Szabó Dezső „Kisodort íalu‘‘-júból. Játszók: Núdai Pál színművész és a Parasztegyetem hallgatói. 7. Szabó Dezső: Feltá­madás Makuc-skún. Parlamenti jelenet. Játsszák a Parasztegye- tem hallgatói. 8. Muharay Ele­mér népi ének és tárnccsoportja. 9. Szabó Dezső: Testumentom. Elmondja: Nádai Pál. 10. A Ph- rusztegyetem népdalkórusu. Jegyek 10.000 és 3.000 pengős árban kaphatók a Nemzeti Pa- rusztpártban. Telefon 11-34*. és a Szent István Társulat könyves­boltjában. gondoskodjanak. Tartottam ugyanis attól, hogy a rendőrség esetleg erőszakos lé­pést fog elkövetni a német kö­vetség épülete ellen. — Október 15-én semmiféle párt jelentés nem futott be Ön­höz? — kérdezi az elnök. — Semmi — feleli Szálasi. Ne­kem a hatalom átvétele tekinte­tében semmiféle aggályom nem volt. Szálasi- kihallgatása további so­rán a szokásos »zagyva és „talaj- gyökeres" stílus ban vall arról, hogy a kormányzó átengedte a ha­talmat majd a huugariztnus úgy­nevezett „erkölcsi alapjait" fejte­gette. Azt hazud ja. hogy Horthy Miklós öt a miuLsztercínöksógöel és a kormányzói jogkör gyakorlá­sával bízta meg. Jankó elnök részletet olvasott fel Szálasi egyik memorandumá­ból, amelyben elismeri a német nép minőségi fölényét, majd a naplónak azt a passzusát ismer­teti^ amibe»! kitűnik, hogy a nvi- laskcreurtes párt nem vette tudo­másul a kormányzó elhatároeását és ezen az alapon vette át a ha­talmat. Nagy Vince, politikai ügvész intézett ezután kérdést a vádlott­hoz. Honnan kapták önök október 1 5-én a fi'gyvereket? — kérdezi. Ezt csak Kovancz tudná megmon­dani — feleli Szálasi. Vallomása további során elmondja, hogy a totális mozgósításról fi csak az irányelveket kapta meg. a rende­let kíboc-sájtása a honvédelmi mi­niszter elhamarkodott intézkedése vo’t, úgyhogy végeredményben csak cpves korosztályokat hívtak be A felszerelés legnagvobb ré­szét a németektől kapták. Helyesnek, va.gv bűnös dolog­nak tartja-e ön, hogy a körül­zárt Budapestet december vé­gétől február közepéig védték az ön által feltételezettek re­ményében és a főváros ennek következtében elpusztult? Erre feleljen —szólítja fel Szálait az elnök. Világnézeti szempontból Magyarország becsületének szem­pontjából helyesnek tartom — vá­laszolja :t közönség óriási felhá­borodása közben a vádlott, ön azt meri állítani, hogy a nemzet hősi elhatározása volt Budapest védelme? Igen! — feleli Szálasi a német helyőrség részéről. Az elnök ezután a kitelepítés­ről kérdezi Szálasit, aki elmondja, hogy az ország vagyonának, élel­miszerek, állatállománynak és egyéb értéknek kivitelét csak ka­tonai szempontok figyelembevéte­lével rendelték cl, a végrehajtás azonban csak 40—50 százalékban sikerült. A zsidók kitelepítésével kapcsolatban Kizalasi kűrien rí, hogy az elszállított zsidóság sor­sáról „semmit sem tudott“ és azt is tagadja, hogy ezzel kapcsolat­ban a pápa és a semleges államuk tiltakozásáról hallott volna. Szálasi ezután újra Budapest védelméről vall. Én úgy tudor* — mondja —, hogy a magyar és német csapatok együttesen véde­keztek a lakossággal együtt. (Fel­háborodott tiltakozás a közönség réftzéről). ön azt mondja, KogV Budapest népe harcolt a Vörös Had-sereggel szemben — "mondj* Jamkó elnök, Ez a nemzet élet­érdeke ellen irányuló aljas rága­lom. Budapest népe nem harcolt Né­metországért. Ez a nép legfel­jebb óbban hibás, hogy ne«* tudta lerázni ez önök igáját ti nem tudta agyonverni önöket német ieikkel együtt. Az elnöknek ezt a kijelentését 3 terem közönsége percekig tart* tapssal fogadta. A továbbiakban a vádlott kije­lenti, hogy a magrar katonákat azért öltörtették 55 ruhába, mert nem volt e'ég magyar katona ruhi- Beismeri, hogy a kitelepítést ak­ció során 15 varon értéket vit­tek ki az országból. Nagy Vince politikai itgyfs* régül a budapesti hidak feírob- hantásávM kapcsolatban fesz fd kérdéseket. Szálasi kiielcnti, hogy ezekre • rombolásokra nézve egyezméfri volt. amiről még október 15-* előtt kezdtek tárgyalni. A hidakra nézve riz volt a meg­állapodás hogy előzetes tervek ■trennt csak a középső hídmező­ket robbantják fel. Délután fél 3 <>rakor Jankó e>* vök a tárgyalást félbeszakított* és folytatását péntek reggel ^ órára tűrte ki. Kimnyitések a Vörös Hadsereg részére történő terménybeszolgáltatások teréfl . ------------ --------—m j wvuuvi^UllUlUiIVk IWVI va riaiaaítjáka ienyész-l A különféle szemestennényeket kukoricával» ilSazalváttul «A«M lrnn»Ml —‘ * igazolványt nem kapott méneket Csütörtökön délelőtt a várme­gyeházán ülést tartott a lótenyész­tési hármas bizottság, Manzoni János arJivpán, Lexa Ferenc az ál- lattenyéfiztcsii egyesület igazgatója és megbeszélték a legfontosabb kérdésieket. Elhatározta mindenek előtt a bi­zottság, hogy elrendeli a mének 'kötelező vizsgálatát s meg is álla­pította a vizsgalat helyét és ide­jét, vármegyei viszonylatban. — Kimondották, hogy erre a vizs­gálatra elő kell vezetni minden két és Kiévés, vagy annál idő­sebb apaállatot. Összefüggésben van ez a rendelkezés azi/al a má­sik elhatározással, amely szerint azokat a méneket, arnelveket a bizottság eddig vagy ezután nőin lát el tenyénzféti igazolvánnyal ivar talanűarvi fogják, mc-rt Barnnva- megyében is fellépett tenyészbé- naság a zugfedeztetés clharapód- eására vezethető viasza. Foglalkozott a tuVrmas bizottság a fedeztetési dijAk mcgállapítátá- val is. A tenyésztésre jogosító igazovány kiállítási díját nyolc­van kg. vnbad búza árában, a fe­deztetést díjat pedig 1 mázsa zab, vágy annak helyi forgalmi árában szabták meg. OLVASSA l felsorolt AI „OJ DUN ANT0L"-T I termékek szénát szalmával lehet helyettesíteni A közellátási miniszter távirati rendeletét küldött a pécsi közel­látási kormánybiztoshoz, amely­ben azt közli, hogy » Vörös had­sereg 1943. negyedik negyedévi Hátasára kivetett t*s eddia össze szolgáltatási kötelezettségek ah»’ azok. tehát teljes mértékben polgári közellátás céljaira 1<“S' nek fordíthatók. De eddig össze nem gyűjtött kenyérliszt, finom­liszt, tarhonya, i«d>. hántoltbor- só. árpagyöngy, köleskdsa és zab további összegyűjtését felfüg­geszti. A felsorolt termények és őrlemények helyett a Vörös Hadsereg főintendanturá javai kötött megállapodás értelmében, 20 %-kal megnövelt mennyiség­űén. zab helyett pedig egy-egy arányban, idényszerűen száraz morzsolt tengerit, vagy ennek megfelelő arányban V) %-Vn\ több csövestengerit, a kivetett széna helyett 50 %-kt) megnö­velt menny iségbeu. takarmány- szalmát lehet szállítani. Végül közli, hogy az összes kivetett termények, termékek és élőálla­tok összegyűjtését legkésőbb február 10-ig Ív: kell fejezni. A Vörös Hadst ereg parancsnok­ának ez a kétségteleniiTnägy! oseeii knnnvi'l.;.,, , r...v-.ui »«sí­jelentőségű könnyíti-se jelentős mértékben meg fogja javítani az ország közellátási helyzetét. Kö/tudomásu. hogy készleteink kukoricában még meglehetősen jelentékenyek, itgyhogv a Vörös Hadsereg elltátásáia ebből meg. felelő mi-nnyisé<ret lehet rendel­kezésre boesújtani. Ezáltal a fent („u—> sz.eraesterraények és felszabadulunk a be­JavnUíst jelent ez a megáH*' podás abból a szemjvmtbM Jjj hogy ilyenformán a polg*'’ köz«'Hatás mentesül bízón)’®' részben a már úgyis túlteng*1* számba veendő kukorica golástól s ehelyett ennél j° ^ _ emberi táplálkozásra megfem' lőhh termékekkel lehet d®y go/ók élelmezését meg javítani' Minden reményünk megh‘h< h'hát arra, hogy ilyenformán k«i/elgo aratásig még hátra'e' 4—3 hórraf>ot közellátási ponthól most már át tudjuk * szelni, amit a Vörös Huds^nsv ne_k ez ujabh nagylelkű ra'lTfií ménye is jelentősen meg * , könnyíteni, lérmészetesen a y ^ ellátási hatóságoknak ettől h s getlenül is mindent el kel! „ vetni, hogy a meglevő ^<<izl,neL minél igazságosabban '''e-jv'-.tn elosztva, mert nem engedia* , meg az, hogy nz ország mkoj , gának egyik fele gnindenben kúlhnsson, csak n/ért, meril ,p. meló mivoltánál fogva a krt , tek birtokában vannak. A K,i.(r Jet-felkutatásokra vonatkor kiadott r«‘ndelete4 szigorún" ,jj,. re kell hajtuni.anoál is IwAcá* mert u városi di>lgoz«Vk el';' csak ezen a réven lehet :) tani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom