Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-01 / 27. szám
effiwiUieiék Éj BiÜlIlt Milyen természetbeni járandóságot kapnak a dolgozók? — A szov et álláspont győzött a perzsa kérdésben — Az fizietek mai zárórája A MAGYAR K OH MUHI S TA PA RT DELŐ UN AKTUL 1 LAPJA HL ÉVFOLYAM* 27. SZÁM. ARA: ^ENGO BUM PÉCS 1946 FEPRliA* 1 rÖKK ESS. HE Ünnepélyesen kihirdették a magyar köztársaság életbeléptetéséről szóié törvényt Meghiúsultak a reakció ünneprontó hiresztnfései - Lelkesen ünnepelte a nemzetgyűlés az 1946. év t. cikkét —a magyar köztársaság kimondását se érdekében hozott intézkedő A nrmzr.tgyűlés mat ülésén nagy lelkesedéssel megszavazták az 1946. évi I. törvénycikket. A demokratikus választások által megválás/ tatt magyar nemzetgyűlés első ténykedése végétért. Magyarország köztársasági A magyar nép négy- százéves alma váu valóra a mai napon és ez alkalommal — két1 tragikusan balsikerú kísérlet titán — immár megváltoztathatatlanul és visszavonhatatlanul. Nem vál-j tóztál többé ezen a tényen az. sem, bogy magában a nemzetgyűlésben Budapestről jeleilti a MTI: A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nagy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Schlachta Margit volt, aki a huszas években a botbiintetés bevezetését kérte a magyar népre. Szerinte a királyság és a köztársaság „nem képezheti ellentét tárgyút“, mert lehetőség egvike is és másik is. Azt fejts akadtuk egyesek, akik korainak! tegette, hogy a magvar királyság tartották ezt a lépést, vagy akikdvankM a.apon állt. Idézte Szent annyira nem értették meg jelentö-a JstVyrl intelmeit, majd Mária «égét és annyira ki akarták íor-a Ter(.zia egyik törvényének ingatni lényegéből, mint a botbün-I óoklását Felsorolta íl. József- tciés egykori apostotoője, aki azj«,*!. h jobbágyok sorsa enyhíté- eddigi koronázatlan királyságot «W«gk.rouázeU köztársasággal ak aria tejcserélni. A magyar nép nea: korainak, hanem Igenis régen idő- /erűnek érezte és tudta a fejlődésnek ezt a követelményét és leljen mértékben megértik lényegét. Megérti és önmagát ünnepli, amikor a mai uapot Ünneppé avatja, tr.nepli a Rákóczik, Petőfik ésj Kossutbok gondolatának győzöl-! iaét, ünnepli az 1919-es vértanukat és ünnepli a haladás és nemzeti összefogás mai hősi harcának dia 'lalát A Magyar Kommunista Párt ott ajU sz első sorban a köztársaság érv vívott harcban; vezette, lrá| nyitotta és tartalommal töltötte meg ezt a diadallal végigvitt csa seit. (Erőss János kisgazdapárti képviselő: 400 esztendős Habsburg uralom után nem lehet Habsburg propagandát csinálni. Nagy taps.) Schlachta Margit ezután kifogásolta, hogy a köz- társasági javaslatban nincs szó a szent koronáról. (Múzeumba tesszük.) Ismertette milyen értékes a magyar korona. Koronázó nemiét vagyunk. (Voltunk.) Magyarország a szentkorona országa. (Kossuth országai) Azt kérte, hogy koronázzák meg a köztársasági elnököt (Élénk derültség a ház minden oldalán..) A makor lemondunk a királyságról, saját fejünkről vesszük le a koronát. (Általános felháborodás a ház minden oldalán.) Javasolta, hogy a nemzetgyűlés halassza el az alkotmány megváltoztatását a békekötésig. (Elhalasztjuk a királyságot végleg.) Schlachta Margit határozati javaslatait a ház elutasította, majd az elnök bejelentette, hogy a részletes vita első szónoka Parragi György kisgazdapárti képviselő a következő felszólaló. Parragi György általános figyelem közepette rámutatott'arra, hogy azzal a törvényjava*|!aital a demokratikus pártok és a nemzet miuden polgára számára biztosítják, azokat a jogokat, amelyek hiányában a demokratikus erzésn férfiakat az elmúlt rendszer meghnr- colta. Felemelő emberi gesztusnak tekinti, hogy a tegnap üldözöttjeit nem a bosszúvágy hajtja, hanem a‘legnemesebb emberi érzés tölti el őket; az emberi testvériesség érzése. Erős demokráciát akarunk, hogy le tudjunk számolni belső ellenségeikkel. A magyar demokrácia el akarja kerülni a demokratikus pártok egyenetlenkedését, amellyel a reakciót támogatnánk. A demokratikus pártok együttműködése történelmi szükségszerűség. Akik a királyságot kívánják vissza, tízezer holdas birtokaikra gondolnak •emzet egyetemes érdekelt min-, «teakor s/emelött tartó munkája-] Szabó Imre a Magyar Kommunista 'Párt nevében hangoz lat tu, hogy a magyar népnek mindig mostoha sorsa volt ebben a házban, mégis szerette ezt a lóidét. De nem szerette azt a királyt, aki legtöbbször idegen volt a magyar néptől és két kezzel oszlottá a földet azoknak, akik kiszolgálták a monarchia érdekeit és gyilkol- tatták a parasztságot. 'át. Céltudatos, becsületes és a] A reakciós időkben 20 millió mgyarról beszeltek, de semmit sem tettek, egy szavuk sem volt *ak oroszlánrésze van abban, hogy a/i ellen, hogy másfélmillió ma- « köztársaság kikiáltására flyenj gyár kivándoroljon Amerikába, hamar sor kerülhetett és hogy ezt A parasztság tudja, hogv - napot valóban a> magyar »öjténe- )lzok< Hkik „ királyságot wife» ú) és boldogabb fázisának első vtinjúL vissza, tízezer holdas lépéseként fogadja az egész ma-J birtoJLaikr# gondolnak. flT2nvar nép sokat, nagyon?A nmgynr parasztság megfogad- sokat küzdött a köztársaságért és’*J“. hogy hu harcosa tesz a de- most, hogy elérte, nagyon sokat mokrankus köztársaságnak, is vér tőle. Várja elsősorban ősi Kisházi Ódon a özouuldemok- viindenekelőtl a demokrácia vég- rata Part nevében mondott k«>- leges megerősödései, várja a re-; s*°»«tei a javaslatért, hajat bo- akctó végleges eltlprását, hogy ne? fül? tapasztalhatta az ipán műm lehessenek többé olyanok, akik, Kassa* a monarchia nepellenes légi emlékeken élösködve vissza ) bu'n’it. •harják állítani a magyar nép* A munkásság szerint a demok- szolgaságának kimúlt rendszeréi* ratikus köztársaság a legmeg- és ezzel együtt saját kiváltságos felelőid) államforma a kulíu- '<elyzetűket. Ebben a köztársaság-: ralis es szmialis haladás elein nem lesz, nem szabad hogy | résere. nelye legyen a kiváltságoknak, a' A köztársaság az az államforma, magyar köztársaság nem lehet más. amelyért érdemes dolgozni es mint népi köztársaság a szó teg-jgamelyben érdemes élni. 'isztább, legnemesebb és maradék- Maian értelmében. A nép akaratá ■ak kell érvényesülnie az állam élet minden terén a mai naptól és az államgépezet a leendő köztársasági elnöktől és a nemzetgyűlés töl egészen a legkisebb falu jegy tőjéig nem szolgálhat mást csakíj a nép érdekelt nem fejezhet ki •iá*t csak • nép akaratát. Ez a népi köztársaság igazi ér leime. Tudjuk, hogy a köztársaság Kikiáltásával még nem érlük el ezt a célt. csak egy hatalmas lé-1 Pést teltünk télé, egy csatát nyer •ünk meg a magyar népnek. De a Karc tovább folyik, amíg a célt valósággá nem váltjuk és ebben * karcban, úgy mint az eddigiek, •'én Is. ott lesz, vert Irányit ben- jKjhh«*» a Magyar Kommunista V (r. gv. M ciós részének hangját kívánta megütni akkor, amidőn felszólalásában megegyezés ellenesen azt a kérdési kezdte feszegetni, kik fogják Magyarországon tulajdonkénen a főhatalmat gyakorolni <;s a demokratikus pártok ellen nyilatkozott. A líuz najjv többsége élénk ellentmondásokkal és zajjal kísérte a reakciós felszólalást, amelyre elsőnek Faragó László a Szociáldemokrata Párt szónoka szólalt fel és megállapította, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának ünnepélyességét nem a Szoeiá(dómokra ta Párt zavarta meg. Bejelentette, hogy pártja nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az 1918-as forradalom eszménye* elsikkadjanak. Révai József elvtárs a Kommunista Párt nevében válaszol a reakciós felszólalásra Révai József elvtárs hangoztatta, hogy a kommunista párt most is kötelezőnek ismerte el magára nézve azt a pártközi megállapodást, hogy a törvény- javaslat- tárgyalása ünnepélye-, sen és egyhangúsággal folyjon le. Sajnálja, hogy Drozdi képviselő más hangot ütött meg és megsértette ezt a megegyezést. Drozdi kifogásolta, hogy párturalom és pártrendszer van. Magyarország romlásáért kollektive felelős a Horthy-rendszer és annak minden támasza. Idézte Lincoln Abrakain példáját, aki kardot rántott a rabs/.olgatartók ellen és Petőfit, aki kötelet kért a nép ellenségei nyakára. A felszólalásokra Sulyok De-T módosításokkal elfogadta. Zsö, a javaslat előadója válaszolt. Hangoztatta, hogy a maga részéről a kisgazdapárti felszólalóknak egyes észrevételeit nem tudja helyeselni, mert azok a szenvedélyek felkorbácsolására voltak alkalmasak. Utalt arra, l)0gv az ország egy pártjainak kölcsönös engedékenység útján kell előre vinni az ország ügyéi. Kérte u módosító indítványok elutasítását. A ház az indítványokat elvetette. Ezután a szakaszonkénti részletes vitára került sor. Révai József elvtárs felszólalásáru Su- lvok Dezső válaszolt, majd a ház a javaslatot kisebb sfiláris Ezután Kossá István alelnök bejelentette, hogy a javaslat 19. szakaszának rendelkezései szerint mint 1946. I. te. kerül kill idetésre. A ház tagjai helyeikről felállva lelkes éljenzéssel és tapssal üunepdték u Magyar Köztársaság életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat rikkelhe. lyezését MAGYARORSZÁG EZZEL KÖZTÁRSASÁGGÁ VÁLT. A ház. legközelebbi ülését pénteken délelőtt fél 12 órakor tartja, amelynek napirendjére a köztársasági elnök megválasztását tűzte ki. Olyan magyar demokráciát valósít meg a köztársaság, amely létrehozza a dolgozók közösségét és a dunamedencei népek baráti összefogását. A javaslatot részleteiben is elfogadta. Hegy esi János a Nemzeti Pa- ra.szpárt szónoka Eckhardt Sándor felszólalására válaszolva megállapítja, nem áll meg az az érv, hogy a nemzetgyűlés nem ji^osult a köztársaság törvény- beiktatására. hanem a nemzetet kellene megkérdezni. Ezt n nemzetgyűlést u nép választotta és a választó gyűléseken egyhangúlag nyilvánul} meg a nép akarata n köztársaság mellett. A javaslat bevezetésének vitájában Drozdy Győző kisgaz- d(i|»árti képviselő n párt roakA nemzetgyűlés ma megválasztotta @ magyar köztársaság elnökét Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteken elnökválasz tó ülést tart. Az elnökválasztás után a köztársasági elnök vezetésével megindulnak a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások. Jelek szerint nem lesz jelentős változás. Az új kormánynak a nemzetgyűléstől felhatalmazást kell kérni a Gazdasági Főtanács további működésére nézve, mert a felhatalmazás csak a Tildy kormány részére szólt. A pécsi bányászok küldöttsége leitárta a bányászság panaszait a miniszterelnöknek ielentik: A pécsi rolciaff Budapestről bábyász.ok nyolctagú küldöttsége felkereste Tildy /.oltón miniszterelnökül, aki Rákosi Mátyás és Szakasits árpád miniszterelnök- helyettesek jelenlétében fogadta a báiiyászküldöttséget. Fodor Kálmán, a küldöttség vezetője előadta, hogy a pécsi bányászok állandó késéssel kapják meg fizetésüket. így például a január első hetére járó béreket január 22-e után kapták meg. Élelmiszerjuttatásként uz égés* hónapra másfél kiló lisztet kaptak. Követelte n nyugdíjas bányászok fizetésének baladéktulun rendezését. Lehetetlen állapot, hogy n uyugdijas bányászok 18.000 jtengőt kapjanak. Végül kérte a miniszterelnököt, a /<’g- türgótebben intézkedjen a köz- hton falóknak u reakciót tiszfoltelökíöl ontó nié#ti»ziítu*iíróL Tildy Zoltán miniszterelnök válaszában megígérte, hogy _ a bányászság panaszait orvosolják. Utasítási ad a Gazdasági Foto- nácsnak. u bányászok cllátásd nuk feljavítására, a pénzügyminiszternek pedig arra, bogy a bérfizetéshez szükség« összegek mindig idejében a rendelkezésre álljanak.
