Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-15 / 12. szám

Megkezdődött a svábság hazaköltöztetése Magyar családokat telepítenek a Németországba költöző svábok helyére Budapestről jelentik: A szö­vetséges hatalmak potsdami érte­kezletén hozott határozatok értei- méhen a Magyarországról kitelepí­tendő svábság elszállításával kap­csolatos különféle hírek kerültek forgalomba. A svábság kitelepíté­sével és helyükbe magyar csalá­dok betelepítésével megbízott Nép- gondozó Hivatal vezetője, Szepesy Géza miniszteri osztályfőnök a kö­vetkezőkét közölte a MTI munka­társával: A svábság hazaköl főzte lésének előmunkálatai Budaörs község­ben megkezdődtek. Most az összeírás és leltározás fo­lyik, ennek befejezése után a ha­zaszállítandó személyek orvosi vizsgálatra kerülnek. Számításaink szerint január Id-án indíthatjuk útnak az első csoportot Bgy-két nap késedelem azonban nem okozna meglepetést, mert még nem tudjuk, hogy előkészületeink mennyi időt vesznek igénybe. Ittmaradnak azok a német származású személyek, akiknek házastársa magyar, vagy akik hitelt érdemlően bebizonyították demokratikus magatartásukat. A hazatérő svábok magukkal vi­hetik ruhaneműiket, háztartási cik­keket, értéktárgyaikat és szemé­lyenként, körülbelül három hétre elegendő (20 kg) élelmiszert. Me­zőgazdasági szerszámokat és ha­sonló felszerelési tárgyakat nem vihetnek cl. A kiszállítás fütött, világít­ható, ülő és fekvőhelyekkel el­látott vasúti kocsikban történik. Egy kocsiban mintegy 30 személy utazik. A hazatérők vonalain egészségügyi szolgálat lesz és gon­doskodtunk arról is, hogy útköz­ben meleg ételeket főzhessenek maguknak. A végállomás Német­országnak az amerikaiak által meg­szállt* területen lesz és a raacrvar őrség egészen odáig kíséri a vona­tokat. A Népgondozó Hivatal a sváb ság által elhagyott házakba és földekre a legsürgősebben bete­lepíti a kijelölt magyar Igény­jogosultakat. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a kitelepitési akció, amely Buda­örs után az ország többi svábok által lakott területén folytatódik, a szövetséges ellenőrző bizottság legfőbb felügyelete alatt kerül lebonyolításra és a legnagyobb súlyt helyezzük az egész eljárás szervezett és emberséges Inté­zésére, valamint a vissza!íagyott vagyon­tárgyak lelxető tökéletes megőrzé­sére. Fontos határozati javaslatot fogadtak el a pécsi iparosok vasárnapi gyűlésükön Az iparosok tiltakoztak'« visszamenőleges hatályú rendelkezések és az árakba be nem számítható segélyek ellen Fontos gyűlésre gyűltek ösz- sze vasrnap a pécsi iparosok az ipartestületi székházban. A gyűlésnek két célja volt: egy­részt tájékoztatni kellett az iparosságot a munkabérek, adóz­tatások és ’OTI-fizetések ren- szeréről, másrészt ki kellett dol­gozni u javaslatokat, amelyek tu marosságot . sújtó rendelke- Jiésefct-t vannak hivatva orvo­solni. Az ülést Maczák József el­nök. nyitotta meg. Ezt követőleg E r d ő s i Emil ipartestületi fő­jegyző ismertette az adóztatás­ra, munkabérfizetésekre és OTl- befÍ7trtéseitre vonatkozó leg­újabb rendelkezéseket. Dr. B r ti­ll á c s János köszörüsiuester szó­lalt fej ezután egységes és átte­kinthető munkabér- illetve adóz­tatási rendszert követelve. Erdőst Emil főjegyző ezzel kapcsolatban határozati javasla­tot terjesztett elő, amelyet a je­lenlévők egyhangú lelkesedés­sel fogadtak eL A határozati javaslat leszö­gezi a pécsi iparosság tilta­kozását a rendelkezések el-_ len, «melyek az utóbbi, idő­ben az iparosságot sújtották. Főképpen a rendelkezések visz- szamenőleges hatálya, továbbá, a munkabéreknek segélyek alak­jában való emelése esik kifogás tárgyává. Az iparosok nem számíthat­ják be a segélyeket az. árak­ba, viszont u közvetve emelt munkabéreket elő kell te­remteniük. A bankjegy csapolás is elsősor­ban az iparosokat érintette ér­zékenyen, akik munkájukból és nem spekulációs műveletekből élnek. Az iparosok jól tudják, hogy a mai nehéz helyzetben mindenkinek kell áldozatot vál­lalnia. ók sem akarnak a terhek alól kibújni, do ugyanakkor nem nyugodhatnak bele a prob- móknak- többé-kevésbe igazság tálán megoldásába. A pécsi iparosság a határozati javaslat keretében megfogadja, hogy minden erejével részt ki­vált venni az újjáépítésben és a legmesszemenőbb áldozatokat is hajlandó vállalni. Végül elha­tározták, hogy az ossz iparos súgót érintő kérdésekben u pártszem­pontokat félretéve egységesen fognak állást foglalni a jövőben. A gyűlést Maczák József el­nök szavai zárták le. Bensőséges ünnepéllyel adózlak a nyomdászok Fnrcsa keletkezésű fnz- a mártírhalált halt Ko?ács Antal emlékének eset a rE^vefemu teában A pécsi nyomdai munkások sza­btad szakszervezete vasárnap dél­előtt 10 óraikor bensőséges ünne­pély keretében emlékeze't meg a fasiszta -terroristák kezéről mártír­halált halt Kovács Antii elv- társunk móirtirhaláláról. Az ünne­pélyt a szakszervezeti székházban tartották meg, amelyen a nyom­dász szervezet tagjain kívül meg­jelenítek a párt dk és a nyomda­tulajdonosok képviselői, és a" nyomdász-családtagok is nagy számban. Az ünnepélyt Bodensteiner József elnök nyitotta meg, utána a Munkásbépző dalárdája Gyász­indulót énekelt. Czett József a szakszervezeti titkárság nevében mondott c ml ékbeszédet, majd K I i m ó Jenő a nyomdász szak­szervezet nevében tartott megható emlékbeszédet, amelynek kereté­ben részletesen kitért az elhunyt­nak a szocialista munkásmozga­lomban kifejtett évtizedes tevé­kenységének ismertetésére, rámu­tatván a mozgalomban szerzett kiváló érdemeire. Beszéde közben huüt le a lepel Kovács Antalnak a szakszervezete által erre az ai- Italomra készített arcképéről, ame­lyet a jelenvoltak néma megillető- déssef álltak körül. Tolnai József polgármester • Szociáldemokrata Párt nevében mondott beszédet, felújítva a gyász ölthöz fűződő emlékeit. A MK.P nevében dr. Hajdú Gyula efvtirsunk emlékezett inog a fa­siszta erőszak most gyászolt áldo­zatról. Vannak emberek, akiit csak családjuknak élnek és amikor elhalnak, csak családjuk siratja őket. Kovács Antal nem ezek kö­zé tartozott, mert az ő élete és érdeklődése túlment családja kö­rén. Az egész munkásosztálynak élt, annak szolgáltak munkája és harcai. Nem egy párt. hanem egy osztály harcosa üldözte és ölte (~2~| ÚJ PUNáwiÚi inog benne <\z ellenfélt. Most gyá­szolja őt tehát minden dolgozó, tekintet nélkül pártjára. De gyá­szunkban kötelességünk, hogy ma­mikba szállva levonjuk a mártír- akii tanúságát. Ez pedig az, hogy r ellenfél u—ttlin támadását meg-nem-osztott erővel védhetjük csak ki. Sem kicsinyes egyéni szempontok, sem sorainkba tola­kodott idegen elemek áskálódása 'ne bomlasszák meg erőinket és egységünket. Vagy megértjük a mártírhalál ezen intelmét, vagy mártír jelöltek leszünk mi is vala­mennyien. Együttes erővel kell harcolnunk a most elért szabadságért, me­lyet megbontatlanul meg tudunk védeni, és ki tudunk fejleszteni, de hu egymás ellen fordulunk, el fogunk újból bukni. Werner István dr. a nyomda­tulajdonosok nevében mondott, beszédet, majd Szendrői Géza nyomd iisz-elvtárs indítványozta, hogy Kovács Antal emlékét jegy­zőkönyvileg örökítsék meg. Az Egyetem-utca 4 számú ház szuterénjeben tegnap éjjel tűz ütött ki.. A házban lakók amikor észrevették a tüzet, nyomban ér­tesítették a tűzoltóságot, amely gyorsan a helysizmre sietett cs ha­marosan cl is oltotta a tüzet. A megindult rendőri vizsgálat meg­állapította, hogy a kár jelenték­telen, ami faképpen a tűzoltók gyors munkájának köszönhető. A vizsgálat a tűz keletkezésére vo­natkozólag érdekes eredményre vezetett. Megállapították, hogy gyújtogatás történt, mégpedig oly- törmán. hogy a tettes először a szute.rénben lévő vaiumetMiyi fás­kamrát feltörte, aztán az egyik fáskamrában talált hulladékpapírt eloltotta valamennyi kamrában és így mindegyik kamrában külön- Jkiilön tüzet gyújtott, hogy az loTcdmény annál biztosabb ó# a kár annál nagyobb legyen. A to- . vábbi rendőri nyomozás lesz hi­vatott kideríteni, hogv pirománlás ember cselekményéről van-c szó. vagy pedig valaki bosszúból kö­vette eí a gyújtogatást. * ■* ' v vsató Van ... nincs só... Kaptuk a következő levelet: Tesztelt Szerkesztőségi Mint az Uj Dunántúl régi elő­fizetője. a t. Szerkesztőséghez for­dulok felvilágositásért egy ügyben, amelyben nem ismerem ki magam. A Dunántúli Népszava pénteki számúban olvastam egy cikket, amelyből értesültem arról? hogy a város pol-gármosterc megakadá­lyozta a közeilátás íó-cserc üzletét amiből természetesen arra a kö- vetkeiztetésro kellett jutnom, hogy Pécs városának nincs sója. — De ugyanannak a lapnak következő tehát szombati számában olvas­tam egy másik hirt arról, hogy a Schützcr-fcJe szappangyár úján- latot tett a városnak azirúnyban. hogy öt mázsa só ellenében olcsó szapptant bocsát a város közönsé­ge rendelkezésére. A lap beálli- tásából nyilvánvaló volt, hogy ezt az ügyletet helyesli és kercsztül- vihetönek tartja, vagyis, hogy or­ré a célra van só. Mármost, mint pécsi polgárt, érthetően izgat az a kérdés, mi hát a helyzet? Van só, vagy nincs só? Kérem, hogy ebben a mindnyá­junkat érintő kérdésben felvilágo­sítást adni szíveskedjenek, mert amenyiben ez nem állna módjuk­ban, kénytelen fennék felvilágosí­tásért a Dunántúli Népszavához, vagy esetleg a sóhivatalhoz for­dulni. Egy régi elöfieeté. Szép eredményeket hozott a Munkás Kollár* szövetség ének- és szavalóversenye Vasárnap délelőtt lél 10 órai kezdettel rendezte meg a Mun­kás Kulturszövetség igen uag-y érdeklődéssel várt egyéni ének­és s/avulóversen yét. A jelent­kezők szép számú gárdája már jóval a verseny meguce/xlésc előtt megjelent a Magyar Kom­munista Párt Kulturház.ának nagy előadótermében és látható izgalommal cs<►portosult Koller kulturszövetségi elnök körül, aki számba véve u biráló bizottság íagjait, bejelentette a verseny kezdetét. Elsőnek az egyéni énekversenyben résztvevők ke­rültek sorra, akiket a biráló bi­zottság általános benyomás, dal- lamtudás, szövegkiejtés és a sza­badon választott dalok minősége szerint vett bírálat alá. Az egyé­ni énekverseny győztese: Láng Antal leit, aki ezeknek a köve­telményeknek legjobban meg­felelt és tiszta. melegen csengő férfihangjával örvendetesed kel­lemes meglepetés volt. A máso­dik és harmadik helvre hárman- hárman jutottak; Váradi F.rzsi, Rózsa Kálmán és Resch József, illetve Sas Irén, Számár János és Palotai Ottó. Az énekverseny­nek ezek a győztesei mind Ígé­reted az eljövendő magyar ének- kulturának és biztosíték arra nézve, hogy a Munkás Kultur- .'szövetség velük szakemberek vezetésével meg fogja tudni ol­dani azokat a feladatokat, amely­re vállalkozott: tiszta művészet­tel szolgálni, újraépíteni a ten- ,denciÓ2usan idegen utakra terelt magyar népi, illetve munkás­kultunít Az egyéni szavulóver^enybeo huszonhét jelentkező vett részi Ebben első hlyre került Sára« János, aki József Attila „Fava- ók" című költeményét adta ejő ifogústabn kidolgozásban, jó kiejtéssel, helyes magyarsággal. Második lett Csonka László, aki tökéleteset produkált volna ezen a téren, ha megfelelő hanganyag­gal rendelkeznék s lia kicsit el nem gesztikulálta volna magút. Elfeledkezett ugyanis arról, hogy a szavalás és a színjátszás az két dolog s ezt a kettőt soha nem lehet összekeverni. Harmadik helyre jutott Szőllösi Kálmán, aki Sík Sándor „Acélember“ c. költeményét mély intelligenciá­val tolmácsolta. A negyedik helyen holtversenyben ketten maradtak: And or ka Ibolya és Simoniul Ferenc, akik ugyan­csak méltán érdemeltek meg a kitüntetést. Dicsérettel jutalmazta a bíráló- bizottság a versenyben résztvetr Lenkei Nándort is, akit azonban egészen külön elbírálásban kel­lett, hogy részesítsen, hiszen Lenkei szavalataival városszerte ismert s már régebbről nevet szerzett magáaakv A Munkás Kultur szövetség meginduló munkájábun ezek a ■rsenyeredmények is azt mutat­ják, hogy a szövetség biztos ala­pokra kívánja lefektetni azt a tervet, amelyik nemcs.uk u vá­ros, hanem egész Baranya me­gye életében is hivatott lesz a kultúrmisszáóra. Vasárnap teljes ülést tartott' _ . a pécsi Ítélőtábla "c sökkent az figy’orgatoan — * ipIrMánnyal küzdenem egyes bíróságok Vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor, szűk körben, az Ítélőtábla és a főügyészség tagjainak rész­vételével teljes ülés keretében nyitotta meg az új igazságügyi évet dr. Jaeger Bélá táblaelnök. Az utazási nehézségek és a szén­hiány volt az oka, hogy az ünne­pélyes jellegű ülés elmaradt. Dr. Jaeger Béla rövid megnyi­tójában megemlékezett n tábla hnlottairól. dr. Czoboly Gyula tanácselnökről és dr. Lutz Mik­lósról, és méltatta érdemeiket. _ A továbbiak sorún ismertették i tábla ügyforgalmára vonatko­zó adatokat. A két év előtti ügy­forgalomhoz képest 194ő-ben erő­sen csökkent az. ügyek száma. Polgári perből 129 ügydarab ér­kezett, 517-el kevesebb, mint két évvel ezelőtt, egyéb ügy 6 for­dult elő, itt a csökkenés 225. Büntető ügy 225 foglalkoztatta az ítélőtáblát, 3%-al kevesebb, mint 1944-ben, jövedéki ügy mind­össze egy érkezett. 13-*] keve­sebb. Ennek a csökkent munká­nak az a magyarázata, hogy a nehéz postaközlekedés épp<-n olyan hátrányosan befolyásolta az ügy-menetet, mint ahogy aka­dályul szolgált egyes helyeken a bírósági épületeknek, helyiségek" nek más célokra valló igénybevé­tele is. A háborús viszonyok kö­vetkeztében az irattára á rtáblá­nak szétszóródott, ennek rende­zése még mindig tart. Súlyosan érinti a Bíróságokat, hogy nagy apirhiánnyal küzdenek egyes elveken, ami szintén meghosz- szabbltja az érdemleges elinté­zés ideiét. Végül az Ítélőtábla teljes ülé­sén megalakították az elnöki ta­nácsot és a törvény-hiányokat megállapító bizottságot, s ezzel a teljes ülés véget is ért A magyar miniszterelnök és több miniszter meghívást kapott a romániai filmnapokra Budapestről jelentik: Bu­karesti jelentés szerint Groza mi­niszterelnök megbízottja Buda­pestre indul hogy személyesen átadja Tifdy Zoltán miniszterel­nök Tick a román miniszterelnök meghívását a február 23—24-i ma­gyar—román filmnapokra. Tildy minTszterlnökön kivill Ralla Antal tájékoztatásügyi minisztert. Bán Antal iparügyi minisztert és Ke- rcsztury Dezső vallás- és közokta­tásügyi minisztert is meghívták, továbbá a magyar filmművészek, fUmtnűvészJvők, filmrendezők éi filmszerzők legkiválóbbjait. A ro­mán kormány magyar vendegeiért kiüönvonatot küld és amikor a kü­lönvonat majd vissza:tér, egy va­gon élelmiszert is küldenek aján­dékul a Hunnia filmgyár munká­sai részére. A magyar— román filmnapok keretében magyar fil­mek kerülnek bemutatásra. Egy volt vármegyei rendőr őrmester bűntaistroma E r d ő s i Tivadar 22 éves. álLás- és foglalkozásnélküli, Szabadság- utca 22 szám alatt lakó fiatalem­bert a pécsi rendőrség, többek feljelentésére őriaetbe vette. A fel­jelentések szerint a fiatalember többrendbeli lopást és sikkasztá­sokat követett cl. Kiderült azon­ban az is róla, hogy czolőtt mint­egy két hónappal még tagja volt a baranyavármegyei rendőrségnek, ahol őrmesteri rangot viselt, on­nan azonban valami okból menesz­tették. Az egyenruhát azonban nem tartotta szükségesnek letenni, hanem nzzal visszaélve, további bűncselekményeket követett ej­így. mint hivatalos közeg, több helyen megjelent házkutatás ürü­gyével és :crmésztesen eizck * ..házkutatások” is a aaját szak^Jj Iára történő bűnös vállalkozások voltak, amelyeknek ügyébe'11 ugyancsak több feljelentés érke­zett ellene a rendőrségre. A ®e?’ tévedt fiatalember bünlajstrtM11*^ most Állítják össze a bűnügyi túlyon. Az eljárás jogtalan ogyeB' ruhaviselésért ia megindul ellené­SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TÁRCSÁZNI A 29—49 TKLEKONSZAMOl i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom