Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-27 / 23. szám

HPR * O L L OÉÉ-p j^PARKMOZIki i Vasém*c-bí:tfő, január 27-28 U Vasárnai--hétlő, január 27-26 hikszíth Kálmán gyönyört! novellája: Egy fiúnak a fele Beats Gyala. Qosmány György Kelemen Év*. í Mirna Loy, Melwyn Donglai háuasági komédiája: Ifilndenneii a Miliz ólra Kedd—szerda, Jannér 2»-M. MIKSZÁTH KALMAN gyönyört! novellája: £gy fiúnak a fala Bento Gyula, Germán* György Kelemen tva. Blőndáaok: hétköznap 4, á órakor vasárnap l l l árakor Ke*M—szánta, jnnnér »-W. Ki vagyok én? Kny Franci», Brian Aken». SiSke Szakáll. KMaáámk: hétköznap A i ónkét vasárnap Lu órakor y R N I A Vfisáraan-hítfó, mnuár 27*28. miete» ngjáíék: Ki vagyok ón? K»y rnieU, Brian Ahorn», _______Szőke Szakáll. Ke dd—«tarda, jen mér tá-5a. Mindennek 8 lért az oka Mim lé», Melwyn Donate» háza»»*! komédiája: DiMiwl: hétköznap K i órak«* -maárnap 2. 4, fi ónkor. Mezőgazdasági és Fogyasztási Szövetkezeti Központok alakulnak Beszélgetés dp. Jócailt Lajos államtitkárral a szfrretkezeti kérdéseinkről és Pécs művelődési problémáiról A Parasztegyetem előadásai­val kapcsolatban két nap óta Pécsett tartózkodik dr. Jócsik lajos saovetkeaetügyi államtit­kár, a kiváló magyar közgaz­dász. társadalomtudós és publi­cista. akinek egyik könyve Pár év előtt Pécsett jelent meg. A szövetkezeti kérdések ma, a, földreform végrehajtásának má­sodik esztendejében az újjáépü­lő ország problémáinak közép­pontjában altnak s ép ezért fon­tosnak tartottuk, hogy közvet­len felvilágosítást kaphassunk a' szövetkezeti ügy állasáról. Kér-; dést intéztünk tehát Jócsik La­jos államtitkárhoz, hogy a szö­vetkezeti kérdéskomplexumból ■üt lát ma legfontosabbnak s ®it mond ezzel kapcsolatban a baranyai gazdaközönség, a ba­ranyai közvélemény számára. — A szövetkezeti kormányzat álláspontja ezzel a magyar me­zőgazdasági életben oly fontos kérdéssel szemben az, hogy «z összes agrárérd ekeltségii szövetkezeteket egyetlen szö­vetkezeti központba kell tömö­ríteni, hogy igy érdekeiket jobban megvédhessek és ered­ményesebb működést fejthes­senek ki. Ez a szerv a Mező- gazdasági Szövetkezeti Köz- Bont Itn, amelynek rendelet- ■Óvezete már most, hétfőn ke­rt) a minisztertanács elé A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ jelentősége az, hogy •agába foglalja az öaszes föld­műves szövetkezeteket, a Fut.n- Nostrát te jszővetk izeteket, Egyszóval mindazokat, amelyek- <>®k agirárérdekeltségük van. •— Amilyen módon csúcs-szer- T**etbe fogjuk össze az agrár- rrdekeltaégü szövetkezeteket, 1,gVanllvesj módon * tqgyexztAei szövetkezetek is **oe*-szervezetbe kerülnek a fogyasztási Szövetkezeti Köz­pontban. H* ez megtörténik, akkor lénye- ?*» rend lesz a magyar szövet- *®*eti dzsungelben, amely tele ***> álszövetkezetekkel. A ma- •Tar szövetkezeti kormányzat- ?*k «lag és legfontosabb célja, 5?Ay a szövetkezeti eszznével ■yénó visszaéléenket. az u. n. ’’Vhnscherizmust“ megszüntesse. Nagy gondot okoz a Han- szövetkezetek kérdése. Ezek jórészt fogyasztási, más részt -rnielési szövetkezetek, ezeket •két nagy központ között fog- ^ megosztani. magyar kormányzatnak új J*pvetkeaeti politikája van, I« ly hadat üzen az álszövet- e* eteknek és a tagszovetkeze- istápolja. Ezt a nagy új ;*®vetkezetpolitikai feladatot lehet végrehajtani kellő iPj^fátus nélkül. Ezért minden Iá* r.*® szövetkezeti felügyeló­- í al ütünk és pedig tájegvsé- uj szerint. így a felügyelők egységek szempontjai alapján C?ellenőrzést gyakorolni. hiteti ,ipen fontos problémánk g£lbérdés és • szövetkezet. I és a 'szövetkezetek rákapcsolása az európai, k®*®" ^"bről a középeurópai g&zdasa- r munkamegosztásban, tehát a (.“Ifereskedelembe. Erre első 2«*ünk a tájékozódás megio-1 kiutetben !í?** le«* közvetlen szomszc- pflmk szövetkezeti élete fele- F-*én vary nyár elején “üdrpeatro kozépeurópai szft- ^fkezeö kongresszust kiva­uunk egybehívni s erre a Kongresszusra elsősorban a környező államok szövetkezeti szakembereit hivjnk meg. Ezen a kongresszuson közvetle­nül megtárgyalnánk problémá­inkat os azt, hogy egymás irá­nyában milyen kiviteli és beho­zatali lehetőségeket tudunk nyújtani. A szövetkezeti kor­mányzat elvi álláspontja az, hogy a kivitelben és behozatal- ban bizonyos kontingenseket biztosítana a szövetkezetek ré­szére. Fontos problémánk az egyen­súly megteremtése a szövetkeze- , „ * *. magánkereskedelem kozott, mivel a szövetkezetek es magánkereskedelem oldalán bizonyos ellenszenvek észlelhető egymás irányában A szövetke­zeti kormányzat állásfoglalása ezen a téren az, hogy a két. gaz. dasagi szektor felé az egyenlő jogok és kötelezettségek állás­pontjára helyezkedik. Pécs szerepe a magyar művelődésben S most mint írói szeretnénk megnyilatkoztatni államtitkai urat. Tudjuk, hogy egyik köny- Te- * . -Hazatérés, tájékozódás* ep itt jelent meg, Pécsett, a Sor. sunk kiadásában. M.i a vélemé­nye a legutóbbi egy év óta to- pasztslh a tő pécsi irodalmi moa- galroak ről? — Erre a kérdésre egy szub jektiv és egy objektív választ adhatok — hangzott a felelet Engem, őszintén megvallom, a szeretet szálai főznek Pécshez, amelyet, majd négy év előtt is mertem meg, a Sorsuuknsk ál-' landó munkatársa voltam s egyik könyvem is itt hagyta el a sajtót így természetesen szuh- jektive is a leguagyohb öröm­mel vettem kezembe a tavaszi hónapokban ö Sorsunk újonnan megjelent első kötetét. Pécs ez­zel a demokratikus Magyaror­szágon nemcsak a vidéki cen­trum jogát vívta ki, hanem szin­te Pest elé is került egy fokkal, mivel Pesten olyan minőségű és terjedelmű folyóirat, mint a Sor­sunk, a felszubadulás óta még nem jelent meg. Pét* tehát a Sorsunk megje­lentetésével országos szerepet és funkciót töltött be. Éppen ezért annál fájdalmasabb je­lenség. hogy a Sorsunk az utóbbi időben elmaradt, mert mint hallom, papirhiány miatt nem kapta meg a lapen­gedélyt Nagyon forró kívánsá­gunk, hogy a lap mielőbb ismét megjeleliliessék és munkájába a pesti Írók is bekapcsolódhassa­nak. — Pécs urbaniiásának van egy nagy vonzóereje, amit amióta csak itt jártam, mindig érzek ebben a városban; a város két­ezer esztendős kultúrában petri- fikélt vonzása A* a szellemgárda, ami itt ki­fejlődött fővárosi igények szerint is jelentős. Ha működésem nem minden te fővároshoz, kötne meg magam is szívesen jönnél ide dolgozni — Az objektív válasz az. hog' Budapest kulturális centralir mus* eddig igeu ege- ■..'íré- voi bár * taellem területén igen sok ötvenezer gyermek éhezik és fázik Budapesten Adjunk nekik meleg szobát, kenyeret esetben kommerciális saempon tok érvényesültek, a minőségi szempontok helyett. így termő szetesen Pécsnek vidéki kulturális góc­ponttá való kifejlődése szük­ségszerű jelenség, mert ezt erősen ellensúlyozhatja. — A magyarság dunai jelle. jfének kifejezése szempontjából is nagy jelentősége van Pécsnek, egyrészt azért, mert a magyar sorsproblémáknak ezt az oldalát értő emberekben itt nincs hiány, másrészt mert közel van Jugo­szlávia s itt kell kiépíteni elsősorban a délszlóvokkal azokat « műve­lődési kapcsolatokat, amelye- két a magyar Írótársadalom demokratikus része már az utóbbi évtizedben is megkez­dett. A beszélgetés végére érkez­tünk. Jócsik államtitkár moso­lyogva mondja, hogy még egy szubjektív megjegyzése lenne: annak ellenére, hogy a szövet­kezeti apparátus kiépítése úgy­szólván minden percét igénybe veszi, szívesen jött Pécsre, hogy előadjon az ország első paraszt- egyetemén s hogy i iíy-kcí napol ennek a számára oly kedves vá­rosnak falai között tölthessen. Csuka Zoltán ötvenezer magyar gyerek éhe­zik és fázik a fővárosban. Fütet- len szobákban, ruha nélkül, ke­nyér nélkül! Mikor leírja az ember ezeket sorokat, azt szeretné, hogy az olvasók szeme előtt elvonuljanak beesett kis arcok- a lázas sze­mek, a megsovanyodott kis tes­tek, amint rongyaikban vacognak és ruhadarabjaik nyílásain elő­tűnik reszkető, a hidegtől vörös­re csípett húsuk. Reszket a szív, amikor le is írja, hátha még lát ja is a nyomornak azl a fokát amelybe egyesek belezuhantak s ártatlan gyermekek sínvlik a dan­tei borzalmakat Döbbentei Ká- rolyné a nemzetgyűlésben pé.nte- ken ecsetelte megrázó szavakkal: hogyan fest ez a szenvedés. Nehéz a vidék helyzete is, de nem vitás, hogy ahhoz képest, amit egyeseknek a fővárosban el kell szenvedniük, ezek a nehézsé gek eltűnnek, számbn se lőhet­nek. , Ezekhez fordul elsősorban _ vármegye főispánja és alispánja, amikor kérő szavát a sajtó útján elküldi a megye tehetősebbjeihez: fogadjanak be ezekből az éhező, fázó gyermekekből, amennyit cunk lehet. Adjunk nekik meleg szobát, s ellátást. Nincsen olvan kevés, amelyből a nincstelennek ne jutna annyi, hogy a kis éle­tét megmentse az éhezés és fázás borzalmaitól Egy-egy kis g verek J. kopog sovány ujjaival a falvak népének szívén. Ki, lesz oly ön könyörtelen, amikor úgyszólván "Semmi áldozattal elutasítja ma-, gától? Ahol két három ember jóllakik, ott jut még egy két ha rapás szegény fővárosi gyerekek nek is .csak mapértés. csak sze retet kell, hogM a valaminkből ami falnn mégis akad, jusson a rászorulóknak is Kővágó József a székesfőváros jHilgármestere, aki az akciót el­indította. kilátásba helyezte a vármegye vezetősége útján, hogy ihban a* időben, amikor a viszo nyok megjavultak a falu népé­nek mostani megértését nem fe íejti el Budapest vezetősége. Ahogy szeretettel magához vesz Baranya népe az éhező ötven­ezer fővárosi gyerekből vafe. mennyit, úgy szervezik meg jobb időkben a főváros csereakcióját. hOjgy azok gyerekei, akiknek o szüiei otthont adtak a budapesti knek, felkerülhessenek ilyen vendéglátásra majd Budapestre E célkui a kilátásba helyezeti csereakció nélkül is hisszük és reméljük, hogy a vármegye ve­zetőségének kérő szava n**m talál Baranya népében süket fülekre Aki teheti, magához vesz egy- egv budapesti gyereket, viszonzás reménye nélkül is, azért mert ez ember-baráti kötelesség! Az akciót a vármegye hivata­losan is megszervezi. Annak­idején majd hivatalos úton is, a sajtó útján is közli hol és kinél kell bejelenteni azoknak szán de kát. akik fővárosi éhező gyemr- ket akarnak m agukhoz fogadni Remélhetőleg lesznek, sokan lesznek ilyenek! Egyes városi közszol­gáltatások szedésének megszüntetése A város tanácsa a házbérfiilér szedését — a törvényhatósági bi­zottság utólagos jóváhagyásától feltétele zetten — 1946 évi január hó 1 napjától kezdődő érvényes­séggel további intézkedésig felfüg­gesztette, a közműnkaválöság vá­rosi pótlék szedését pedig február 1-től kezdődően megszüntette. Er­re az adott okot. hogy a házbér tel jesen elértékelenedett és így házbérfillért kivetíti nem érdemes, a közmunkiaváttság pótlékának szedése pedig súlyos terhet idea* tett az adózókra, melyet a lakás­adó behozatala most nagy mér­tékben fokoz. A házbérfrlier szedé»ér--í fc1 függeszt éve folytán a bártutajdo. nos ok házbérfil'lér fizetése cimón nem szedhetnek semmit. Az összes demokratikus ifjúsági szervezetek összefogásé' hirdeti nr egy éves fennállását ünneplő MaDISz Egy év, mennyi megpróbálta tás, nieunyi nélkülözés és szén védés. Egy éve, hogv országos vi­szonylatban megalakult a MaDSz Akkor még kevés fiatal volt ki szemébe mert nézni az akkori hamis propagandának, és ragra- lomhadjáratnak- Nálunk ^ajno.i kicsiny volt azoknak a hazájukat és dolgozó népüket szerető ifjak­nak a tábora, akik a múltban nem estek a fasiszta métely ál­dozatául. A felszabadulás után a szabad élet vihara sok ifjút nyert meg a demokrácia számára. A demokrácia azonban az elpusz­tított országban nem nyújthatott és nem nyújthat máról-holnapra jobb, szebb megélhetést. Emiatt sok magyar ifjú, a múlt fasiszta ideológia hatása alatt még mindig nem áll szívvel lélekkel a demo­krácia szolgálatában, hanem a táncnak, léhaságnak, szórakozás­nak és a flörtnek él, téves uta­kon jár. A magyar demokrácia őszinte hívei növekvő aggodalommal ta­pasztalják. hogy a magyar ifjú­ság nagy része sem az újjáépí­tésben. sem a demokratikus át­alakulásban nem töltötte be azt a szerepet, urait méltán elvár­hatnánk tőle. Kétségtelen gazda sági nehézségek nehéz próba ele állítják a magyar ifjúságot, ön­tudat és erős akarat kell ahhoz, hogy szűkös ellátás mellett ro­hammunkát végezzen. őszintén be kell vallani, hogv sok magyar ifjúban hiányoznak ezek a kellékek. A magyar ifjú­ságot 21 éven keresztül nem a munka, s a dolgozó ember iránti megbecsülésre nevelték, és ez a múlt nevelése érezhető a magyar f jóság soraiban A MhDISz céljá ül tűzte ki. bogy átneveli az if- Ióságot a demokrácia útjára. Az ifjúság szervezeti éleiében az eg> ■-vas fennállás nagv változást hoz mert egyéves tapasztalat alatt sokat tanultunk. . Ezután neru a szórakozás, a tánc az, ami összetartja táborunkat pécsi vi­szonylatban, hanem a nevelés a közösség iránti szeretetre, a dol­gozók iránti megbecsülésre. Egy- év alatt megerősödtünk országos os baranyai viszonylatban is. Már nem törhetjük tovább, hogy a háborúim sodort sovinizmus bár­mely formában újjáéledjen és metélyezze a magyar ifjúságot nem engedjük, hogy a magyar ifjúság a reakció kezébe kerül­jön. Könyörtelenül fogjuk leleplez­ni mi MaDISz-ifjak azokat a burkolt célzásokat amellyel egyes ifjúsági vezetők bizalmatlanságot ikarnai elhinteni a magyar if íúság soraiban a Szovjet-línió él­én, hogy azzal a hatalommá' fordítsanak lien nün két szembe, amely vért áldozott szabadsá gunkért, s amelytől a legtöbb se gítségei várhatjuk. A magyar öd tudatos ifjúság a MaDISz kebeltn belül nem felejti el soha. hogy szabadságát köszönheti a nag\ szovjet népnek t* vezérének, Sztálin marsallnak. Könyörtele- öül le fogunk sújtani minden f demokráciaellene- megmozdulás ra, mert ifjúságunk tudja, hogv magunknak építjük Magyar«' szagot, a jövőt. Mi készek va­gyunk együtt működni, mindet demokratikus alapokon illő ifjú Sággal Vessünk véget a peipat varnak, nem méltó ez a magva' ifjúsághoz. Javasoljuk, hogv az őszintén demokratikus szervek kiküldöttei tartsanak egy közös értekezletet, egy kőzöe program megállapítására. Jelöljük meg vi- lágosan azt az utat, amelyen együtt haladva elérhetjük eélua kát: A demokrácia megerősödő sét, nemzetünk felvirágzását Je­tetek számoljunk le közös erő­vel a fasizmussal, a magyar sors kérdések szűklátókörű katasztró­fába vezető szemléletével, a de­mokrácia vívmányainak bocs mérlőirel, egy szóval mindennel ami egy haladó szellemű, ejfósr véges erkölcsű magyar ifpíaér kialakulását megakodálvoza». Ezt üzenjük a SzIT, SZTM, M. P. B Sz-nek. a N. D. I. Sz-neg, és a F. I-nek a MaDISz egyéves évfordulója alkalmával. Szentgyő> íyi (Szín dór) László MaDISz Baranyai armpgyu titkára. Szabályozták a Vörös Hadsereg számáré igénybevehető állatok kérdését nőst ért esetleges habon > karo­kat. A tenyészállatokat nem sza, bad idényl>evenni. Az ál'attartr gazda azonban kötelezhető, bogy tenvészállata helyett má- állr.to' vásároljon igénybevétel céljaira. \ közellátási miniszter megáll a ítóttá az igényhevei i állatok rát és intézkedett a/ .jrknlönbo et megtérítésére vonatkozólag if>­ÚJ DUNÁNTÚL [ 3 [ Budapestről jelenti- a MTI: A kormány mosi megjeleni rendele­tével a Vörös Hadsereg központi • Hatására szükséges állatok igény- bevételével kapcsolatod eljárást szabályozta A rendelet szerint a kivetéseknél figyelembe kell ven­ni a tulajdonos állatainak szú mái. az addig teljesített beszo' gát la tás mértekét a tulajdoni műveié- alatt álló föld területi nek terjedelmét, a talaj minősé­gét továbbá az állattenyésztés érdekeit a mezőgazda-ági termi les folytonosságát és a tu la jó"

Next

/
Oldalképek
Tartalom