Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-26 / 22. szám
poll 0^ yPft RKHOfl^ »naáaUál—bétKi$. janair Í4-8S. ^lanhattót—KétKIg, jaaaár Sí-SS. MIKáZATH KALMAN jryOayiirö noreUája: Egy tiunak a fele BeiikS Gy«i«, Gozmány Gyärgy, Keiemrn ét«. Mim Loy. Melwya Ooulas házassági koutdiája; ITÜlíPBSliSIfrlNSú Kedd—szerda, január SU-W. MIKSZÁTH KALMAN grinyörű eoreJIája: Egy tiiraek a fele Benfco Gy«la, Oezmány Gyärgy, Ketenea Éra. Kei* -szerda, jaaaár i»-30. Ki vagyok én? Kav Fraariíi. Brian Akerna, BmU Hukáll. Létkí>xnap 4, b órakor , TUbéraap 2« 4, 6 órakor Előadások: hélközmap 4, í órakor vasárnap £. 4. i órakor U R AN 1 A rixombattó', —KétWig, jaaaár SÍ-29. OtMrs vizitéi: Ki vogyok én? Kay Francis, Brian Áheraa. Szőke Szakáll. Kedd--szerda, jannár »-W. mmm a ten az m Mima Lot, Melwyn DoojUs házassági komédiája: Előadások: kélkilmif 4, 4 órakor vasárnap 2, 4, 6 órakor. Nagy érdeklődés melleit indult a MKP közérdekű tudományos előadássorozata Az első előadást dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi tanár eivtárs tartotta meg: A Föld mozgalmas története címmel Tegnap ’délután nagyszám« «cilicatósúf; részvételével vette Kezdetét a Magyar Kommunist!» “árt áltál „A haladás jegyében" Megrendezett közérdekű tudományos előadássorozat u Párt Ku 1 tu rházában. Az előadássorozatot dr. Boro» István elvtárs nyitotta meg, móljaivá az előadások kulturális jelentőségét. Ezután felkérte dr. Szabó Pál Zoltán elvtársat előadása megta r tásá ra. Az. előadó hangsúlyozta, hogy tartózkodni kivan elméletek ismertetésétől és a természettu, :*o®ány tényleges megállapításait közli. Bevezetésében vázol- 'a. hogy a Föld megismerése, adat az emberiség szellemi 'jtfedménve összefügg a társada- r,m fejlődésével és esak az iparosodás és* vele együtt a bányá- stet fejlődése vezetett oda, hogv a Földet helyesen ismerhettük; rQe-g és olyan eredményekhez Járhattunk, amelyek során a tér- jaészettudományok között a földtan önálló helyet foglalhatott el. juntán arra tért rá, hogy minden folytonos változáson megy jjvresztül és e változás tapasztal •»ató * világegyetemben mindeA csillagászat sok millió ymlagot ismert meg, köztük ke- J*|pé<ő világrendszereket és mi- T®* •» tudomány többirány n redménye egyértelműen azt fiatja, hogy' a világegyetem tfj,,1 égiteste ugyanazon lelépí- . “> mint a Föld, mondhatjuk, o Föld egy a sok közül és ugyanannak a keletke- sorsnak, amit a többi ^testeknél csillagászati utón a Pöld Nap rend* óer- «_ tartozását fejtegette és Í4—a szilárd kéreg kialaku- 4^*2 a kontinensek keletke/é- a kontinensek egymáshoz idguy iszonyának a földtani .vall‘ szüntelen megvál- *z Sár A világrészek alakjának, ^“ok térfoglalásának sziln- ívik„ . vá*t°7ásu eredményezi az * változását és az éghaj4** . Együtt változik a növényed <BS ut Xll.i_:ií. : 1 v V t, nrm tudnak, elkor- Wn* n'a.^ , ^9 elpusztulnak, ri- '*•' !aͰ^ keletkeznek. Az I»ak.-fz_;l<,rr’V T<“n jelent meg a dl I,'. “fokhoz hasonló egyszeformájában !*ioí-S 07 állatvilág is. Azok n Valmtj Sí1?* a fejlődéshez ala tengenajvsütötte vizében Mpett a szárazra, •^khnM^ 1 Jassu visszahúzódása * szára rJij.u kétéitüeket, maid Sít «*t formáit. Vi5eShóHüá!>i^ fejlődött az élet és J6jk>v ,•!? !“ * levegőt, majd lé- Tjö, tío,'?r rtl<'-ln‘TI elevenszülővé r^Iénv»?* ,ftIuJős,sé és az emlős l legmagasabb foka az P áij’rf;* ember akkor vált el LS &"¥l'. amikor : ,a. ismeretének blr- ^ szerszám mint Ailő^r irkőz az embert gyors taping S mÍR 43 áI' Jj.^kon £ *ntar,ö Szerveit űv- keresztül formálta Tel, » ember önfenntartó a szerM« kér,,,,; loWtani korszakokig alap ftzány!ag igen rövid t'1 így .^ ‘La*nak nairy fejlő- 'alt.?,z. ember a mun- C? el,g Sfocialis lén »?z tr & földtani korszakok rövii fejlő mun |s? lénnyé, mely, K* kavi°>* az ősközösség volt, tó. mnirf “ , ra{,sz°lgntartás ^a'izmi>J< I1 feudalizmus. A fW**us után a kapitalizmus melyen át nz ember »t oly magasra *3*1;,' hoRy megszületett i. ,A*át ‘ ^•mélynek diadal* ?^Íoban Sj*korlati tudománs • közönség sorai Veteti ■•ÄSS <> Ki bél nz előadás során jelentkezz tek hozzászólók. A hozzászólások nem annyira az előadás tárgyára vonatkoztak, mint inkább a filozófiai világszemléletet bírálták. A vita során a közönség világosan láthatta, hogy egyedül a természettudományok képesek az emberiséget gazdaságilag előrevinni és ezzel biz* tosítani a művelődést, s táplálni a tudományt. A felszólalások; egy részére a következő előadások fognak részletese választ adni, éppen ezért a jelenlevők körében máris igen nagy érdeklődéssel várják a Magyar Kom munista Pánt további előadásait A hozzászólások után dr. Sza- bó Pál Zoltán előadása dr. Boros István zárószavaival ért véget melyben rámutatott a hasonló tárgyú előadások nagy társadalomnevelő hatására. Az előadás sorozat indulása azt bizonyltja, hogy a pécsi társadalom igényei- .• nek teljesfen megfelel az induló előadássorozat és igen széle* társadalmi rétegek érdeklődését fogja lekötni. Továbbra is a régi rendszer marad érvényben a kiosztott földek fizetésénél A Gazdasági Főtanács legutóbbi' ülésén kimondotta, hogy a földhöz juttatottak fizetési kötelezettségüknek a jövőben 2.5 méter- mázsa búza, illetve rozs beszolgáltatásával eleget tehetnek és a teljes vételárat kifizethetik. Tekintettel arra, hogy a földművelésügyi miniszter ellenkező álláspontot foglal el, mert a vételártörlesztés ilyeD módja szociális érdekeket sért, a Gazdasági Főtanács ezért ezt a ren delkezést visszavonta. A föld hözjuttatottak tehát továbbra is a jelenlegi rendelkezések szerint kötelesek fizetési kötelezettségüket teljesíteni. Színház, közönség, siker •,. Néhány szó az ünneplő színház műsorpolitikájáról Hagyar szabadság — világszabadság Or. J öcsik Laics államMbár ma délután előadást tart a városháza közgyűlési termében A pécsi paraaztogyetem eiőatlís- soTOzatira pénteken Pécsre érkezett dr. .fócsik Lajos kereskedelem és szövetkezet ügyi mmiszté- riurn-i áiLamtitJdLr, a kiváló köziró. Jócsik Lajos a magyarság mai kérdéseinek, azt is lehet mondani, sorsproblémáink egyik kiváló szakértője, a Sorsunk, régi munkatársa, akinek annakidején Pécsett jelent meg „Hajatérés — tájékozódás" című könyve, ugyancsak a,. Sorsunk kiadásában. Budapesten most került fcá a sajtó alól „Magyar szabadság — világsznbadság" című kötete, amelyben a magyarság legidőszerűbb sorekérdésolt vitai ahhoz a ritka alkalomhoz juthatnak, hogy á Pécs Városi Szabad Művelődés és a Batsányi Társaság meghívására a kiváló közírónak legégetőbb sorsfoérdéseirői szóló előadását meghallgathatják. Az előadás ma, szombaton délután 5 órakor fog elhangzani a városháza közgyűlési termében, amelyet a város vezetőségének megértéséből erre aiz alkalomra be is fűtőnek. A bevezetőt Csuka Zoitán, a BatsányiHLrittisag úgy. vezető ■ ti tkára mind ja. Jócsik Lajos dr. mai előadásinak híre máris nagy visszhangra talált a magyar művelődés iránt hígítja meg. Ennek a könyvnek ai érdeklődő közönség körében, témájáról tart előadást pécsi idő-1 Bizonyosra vehető, hogy Jócs»k zése alkabnibói Jócsik Ja;o.s dr. Lajos dr. előadása zsúfolt ház A magyar művelődés pécsi bará- • előtt fog elhangzani. A színház jubilál és mi nem' akarunk ünneproptók lenni. Sziv- vd-télekkel részt veszünk abban az ünneplésben, ami TháHa ötven esztendős templomának joggal kijár. Sziwéí-lélakkid veszünk részt benne annál is inkább, mivel jelenlegi színtársulatunk igen sok szempontból méltó is ama, hogy ebben az ünnepi évben a színjátszást képviselje. Szalay Károly igazgatónak sikerült olyan színész- gárdát összehoznia, amely a maga ogészében több, mint kielégítő, egyesek közülük pedig nemcsak vidéki értelemben, valóban élvonalbeli művészek. Az előadások is, amiket a színház nyújtott, színjátszás szempontjából nagy több ,‘égükben színvonalasak, élvezete sek voltak és nem egyszer megáll ták volna helyüket akármelyik fővárosi színpadon is. ünnepelünk tehát, cs ha most, az ünnepi szónoklatok közepette a kritika hangját is megütjük, ne érezze ünneprontásnak senki. Nem gáncsoskodni akarunk, hanem rámutatni arra, hogy miképpen lehet még szebbet, még jobbat adni. Dr. Tamás György helyettes polgármester elvtársunk mondotta jubileumi beszédében: „A színház feladata megmutatni, mik a régi társadalom hibái és milyennek kell lenni az újnak. Meg kell is mertetrne a vfiágirodalom nagy gondolkodóinak műveit. Közönséget kell neveim« (lt ói őszinte és tiszta magyar Trodalorrmak." Igen, ez a színház igazi és legnagyobb feladata: szépet nyújtva gyönyörködtetve nevetni. Ezt a a célt követték a szkipadwodalom igazi mesterei a világirodalom egész során, és ez a legmagaszto- sabb célja minden igazi írónak ma is és ennek a célnak a szolgálatú. Visszaveszik a földet attól, aki nem műveli meg A termelési bizottság határozatai a termelés fokozására Az utóbbi időben meglehetősen sok panasz hangzott el azok ellen a földtulajdonosok ellen, akik földjeiket önhibájukból, műveletlenül hagyták, miáltal egész gazdasági életünkre kiható termelési visszaesést okoznak. Az ilyen felelőtlen és antidemokratikus magatartást tanúsító gazdák megrendszabályozása érdekében Baranyavármegye Termelési Bizottsága legutóbbi ülésén fontoH határozatokat hozott, melyet a következőiben foglalhatunk össze: 1. Azon gazdáktól, akik földjeiket önhibájukból műveletlenül hagyják, ingatlanaik haszuálatát azonnal elvonja éi intézkedik ilyen földek klshn- szonbérletbe való adása iránt. Felhívja a Népgondozó Hivatal Délmagyarországi kirendeltségét. valamint a Községi Termelési Bizottságokat, hogy az ér. demtolen é> s földjeiket uem művelő gazdák névsorát terjesz- szó be a szükséges intézkedések megtétele céljából. 2. Az állam- ügyészségnél büntető feljelentést tesz Berecz Sándor, Luki Pál és Kovács János oldi lakosok ellen, mert a Járási Gazdasági Felügyelő és Járási Termelési Bizottság elnökének, megállapítása szerint Balo József oldi lakos magtárát önhatalmúlag feltörték és onnan 20 q burát elvittek, amelyet részben maguknak megtartottak. részben vetőmagra igény jogos olts ággal nem biró lakosság között felosztottuk. Ennélfogva a tulajdonos földjéből körülbelül I" hold b uxurtl vrs tétlenül maradt, és ezzel snlyos termelési érdeket fiértettek. 3. A magyar államrendőrség, valamint a káni községi termelési bizottság jelentése szerint Kántor István káni lakos a földreform utján nyert földjét egyáltalán nem műveli meg, a juttatott állatokat eladogatja és a közbiztonságot veszélyeztet^ A megyei termelési bizottság javaslatára Baranyavármegye F ökürirtokrende/ö Tanácsa Kántor Istvánt a juttatásból kizárta és a juttatott ingatlan és ingó visszavételére az intézkedést megtette. 4. Figyelmeztet minden nj juttatottat, hogy, amennyiben földjét saját hibájából nem műveli meg, a 600/1945. M. E. sz. rendelet 38. 9-iuik 5. pontja alapján jayaslatpt tesz a jntta- tott ingatlan As ingóság vissza-i vétele iránt. Nagyszerű szórakozásnak ígérkezik a Munkás Kuli úrszővétség színjátszó versenye A Nemzeti ,Színházban vasárnap d. e. 9 órakor rendezendő színjátszó csoportok versenyére hogy a "közönség megértette, tömeges nevezés érkezett be. Pécsen ilyen nagyszabású verseny még nem volt. Azonkívül, hogy a rohamlépésben fejlődő munkás színjátszás felkarolásáról van szó, szórakozásnak is elsőrangú. Legalább tizekét csoport mutatja bo tudását, tizenkét rövid színdarabban ^ gyönyörködhetik a közönség, tizenkét vidám és szomorú darab pereg le gyors egy. másutúnban. A Munkás Kultur szövetség munkája egyre nagyobb arányú lesz. Az első versenyen még gyéren volt közönség, a másodikon már. nem volt elég férőhely, a harmadikon már félő, ADÓPENGÖ Az adópeagű értéke január 26-ra 1.50 ;>eauf6 hogy a Ng-mzeti Színház is kevésnek fog bizonyulni. Látszik, hogy itt nem mulu-dvelő színészetről vun szó, hanem egy hatalmas kultúrmegmozdu lásról, amelyik a társadalom minden rétegét és főleg az eddigi mesterségesen tudatlanságba hagyott munkásságot akarja európai színvonalra emelni. A szövetség mindenkit szeretettel vár a versenyre, hogy bebizonyíthassa a nagyközönség előtt, mennyit fejlődött a felszabadulás óta a munkás kultúra és mi az nz Ut, amire lépett. Egyben felkérjük a benevezett •színi csoportokat, hogy már fél 9-ro vulamenyien jelenjeurk meg a színházban a torlódás elkerülés« végett. Közük még a nagyközönséggel, hogy az előadásra a belépőt díjtalan, esetleges felüliizetóso- kel köszönettel fogad a szövetség. ban áll a színház is, ha valóba« TháHa temploma akar lenni És éppen, ez az a pont, ahol színházunk nem áll feladata magaslatán.. Kitűnő erőkkel, áldozatkész rendezésben, úgyszólván minden igényt kielégítő előadásban hoz szúnre tömegével olyan szf«- darabokat, és operetteket amelyek legfel jebb sekélye« ízlésű közönséget szórakoztatnak eÄ egykét órára, de gyönyörködtetni képtelenek, nevetésre pedig teljességgel alkalmatlanok. Csak néha- néba villan fel egy-egy gyöngy- s»m a színpadirodaimi salaknak eben az áradatában, amikor aztán valóban úgy érezzük, hogy Szrínházunk van. A színházi adminisztráció rend stzerint az ilyen Tnegjegyzésekr« kész választ tartogat: a színházat ráfizetésből fenntartani nein lehet, azért kell annyit hódolni a „köny- nyö muzsikának", hogy legyen miből üres házak élőtt hivatást teljesíteni. Régi, ismert szólam est, de valljuk be. a pécsi színház esetében semmiképpen sem helytálló. Mert, ha utánnanfeünk, mit ős milyen eredménnyel produkált ed digi szrmévaduoik, meg kel! álla- tütanuk, hogy a pécsi közönyig levizsgázott, mégpedig a legkitűnőbb eredménnyel. Amikor a ezfu ház igazi értéket, igazi, tartafanu» művészetet adott, mindig közöl- xéßstkert aratott nem egyszer sokká! nagyobbat mint arra maga » színhife számított. Emlékezzünk csak vissza a Tanítónő átütő sikerére, amelynek eredményeképpen ez a remeik előadásban ssfo rekerült kitűnő darab nem kevesebb, mint tizenkét előadást ért meg Pécsett, vagyis többet. m*i»í bármelyik operett. Vagy a Fa tornyok sikerére, amely lényegé ben mivel sem maradt e! a Tanítónő mögött. A mi kis városunkat mindössze kétszer tűzte eredetileg műsorra a színház, mert tartott attól, hogy ez a, (krab eredeti, túl teirtairm, tűi filozofikus a mi közönségünknek. Kör kívánatra keHett újra színrehoiflii 6i, ha ma megismételnék, bizony*^ ho*v Ismét lenne rá közönség. A Liliommaí szemben ser» azért finvrafft Jföyönyös a fcöaön «égünk, mert az cíőflciá^ Jtenj volt megfelelő, vagy mert a darab mTf ,^icsépelt" (bár kétségtelenül kz/i- mit, hogy már Sokszor játszották nálunk), hanem főleg mert még nagyon a szezon elején főzték sízinre. A Fösvény kasraasikerdt is u premier napján bekövetkezett bank jegydézsma-rendelet bfusftot tft meg. nem a közönség érdektr- fensóffe. Végül a premier izzó ha« gulahábó! ftélve z tetemesen M- emclt holvárak ellenére is a Szent mVnéji Atom ismét kitűnő tefé, ról és komoly loittúrárói tett bizonyságot a közönségünk1. És ner» ő tehát arró’. hogy H-.bt-n a ?nm 7ónban' oív «ükalma. va!t rlyen vizseát termi. , A próza terén maradandó irodalmi érték és közönségsiker .van - te kísért éri es párhuzamban voltat, A fenti sikerekiklel szemben, a maguk selejtesebb értékének megfelelő lanyhább fogadtatásban nftwc siilrtek. a Nagy Ut, az Egy kis amiéi és a Gályarab. Indokolatlan tehát a ttrfnháznak a tartalmas prózával szemben tanúsított „tartózkodó" magatartása. Közönségünk bebizonyftorta, hogy irodalmat akar. színvonalat kivA» és kívánságát teljesíteni nemcsak kötelesség, nem csak feladat é* h i v fttás jelent és, de — üzletnek ’s jő Reméljük, hogy az évad bátra- :evő részében ünneplő színházunk bővebben kihasználja majd a kasszának és nívónak irrt a szerencsés érdekközösségét. ____ ÚJ D UNÁNTÚL I 3 j