Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-26 / 22. szám

poll 0^ yPft RKHOfl^ »naáaUál—bétKi$. janair Í4-8S. ^lanhattót—KétKIg, jaaaár Sí-SS. MIKáZATH KALMAN jryOayiirö noreUája: Egy tiunak a fele BeiikS Gy«i«, Gozmány Gyärgy, Keiemrn ét«. Mim Loy. Melwya Ooulas házassági koutdiája; ITÜlíPBSliSIfrlNSú Kedd—szerda, január SU-W. MIKSZÁTH KALMAN grinyörű eoreJIája: Egy tiiraek a fele Benfco Gy«la, Oezmány Gyärgy, Ketenea Éra. Kei* -szerda, jaaaár i»-30. Ki vagyok én? Kav Fraariíi. Brian Akerna, BmU Hukáll. Létkí>xnap 4, b órakor , TUbéraap 2« 4, 6 órakor Előadások: hélközmap 4, í órakor vasárnap £. 4. i órakor U R AN 1 A rixombattó', —KétWig, jaaaár SÍ-29. OtMrs vizitéi: Ki vogyok én? Kay Francis, Brian Áheraa. Szőke Szakáll. Kedd--szerda, jannár »-W. mmm a ten az m Mima Lot, Melwyn DoojUs házassági komédiája: Előadások: kélkilmif 4, 4 órakor vasárnap 2, 4, 6 órakor. Nagy érdeklődés melleit indult a MKP közérdekű tudományos előadássorozata Az első előadást dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi tanár eivtárs tartotta meg: A Föld mozgalmas története címmel Tegnap ’délután nagyszám« «cilicatósúf; részvételével vette Kezdetét a Magyar Kommunist!» “árt áltál „A haladás jegyében" Megrendezett közérdekű tudo­mányos előadássorozat u Párt Ku 1 tu rházában. Az előadássorozatot dr. Boro» István elvtárs nyitotta meg, mól­jaivá az előadások kulturális je­lentőségét. Ezután felkérte dr. Szabó Pál Zoltán elvtársat elő­adása megta r tásá ra. Az. előadó hangsúlyozta, hogy tartózkodni kivan elméletek is­mertetésétől és a természettu, :*o®ány tényleges megállapítá­sait közli. Bevezetésében vázol- 'a. hogy a Föld megismerése, adat az emberiség szellemi 'jtfedménve összefügg a társada- r,m fejlődésével és esak az ipa­rosodás és* vele együtt a bányá- stet fejlődése vezetett oda, hogv a Földet helyesen ismerhettük; rQe-g és olyan eredményekhez Járhattunk, amelyek során a tér- jaészettudományok között a föld­tan önálló helyet foglalhatott el. juntán arra tért rá, hogy min­den folytonos változáson megy jjvresztül és e változás tapasztal •»ató * világegyetemben minde­A csillagászat sok millió ymlagot ismert meg, köztük ke- J*|pé<ő világrendszereket és mi- T®* •» tudomány többirány n redménye egyértelműen azt fiatja, hogy' a világegyetem tfj,,1 égiteste ugyanazon lelépí- . “> mint a Föld, mondhatjuk, o Föld egy a sok közül és ugyanannak a keletke- sorsnak, amit a többi ^testeknél csillagászati utón a Pöld Nap rend* óer- «_ tartozását fejtegette és Í4—a szilárd kéreg kialaku- 4^*2 a kontinensek keletke/é- a kontinensek egymáshoz idguy iszonyának a földtani .vall‘ szüntelen megvál- *z Sár A világrészek alakjának, ^“ok térfoglalásának sziln- ívik„ . vá*t°7ásu eredményezi az * változását és az éghaj­4** . Együtt változik a növény­ed <BS ut Xll.i_:ií. : 1 v V t, nrm tudnak, elkor- Wn* n'a.^ , ^9 elpusztulnak, ri- '*•' !aͰ^ keletkeznek. Az I»ak.-fz_;l<,rr’V T<“n jelent meg a dl I,'. “fokhoz hasonló egysze­formájában !*ioí-S 07 állatvilág is. Azok n Valmtj Sí1?* a fejlődéshez al­a tenge­najvsütötte vizében Mpett a szárazra, •^khnM^ 1 Jassu visszahúzódása * szára rJij.u kétéitüeket, maid Sít «*t formáit. Vi­5eShóHüá!>i^ fejlődött az élet és J6jk>v ,•!? !“ * levegőt, majd lé- Tjö, tío,'?r rtl<'-ln‘TI elevenszülővé r^Iénv»?* ,ftIuJős,sé és az emlős l legmagasabb foka az P áij’rf;* ember akkor vált el LS &"¥l'. amikor : ,a. ismeretének blr- ^ szerszám mint Ailő^r irkőz az embert gyors taping S mÍR 43 áI' Jj.^kon £ *ntar,ö Szerveit űv- keresztül formálta Tel, » ember önfenntartó a szer­M« kér,,,,; loWtani korszakok­ig alap ftzány!ag igen rövid t'1 így .^ ‘La*nak nairy fejlő- 'alt.?,z. ember a mun- C? el,g Sfocialis lén »?z tr & földtani korszakok rövii fejlő mun |s? lénnyé, mely, K* kavi°>* az ősközösség volt, tó. mnirf “ , ra{,sz°lgntartás ^a'izmi>J< I1 feudalizmus. A fW**us után a kapitalizmus melyen át nz ember »t oly magasra *3*1;,' hoRy megszületett i. ,A*át ‘ ^•mélynek diadal* ?^Íoban Sj*korlati tudománs • közönség sorai Veteti ■•ÄSS <> Ki bél nz előadás során jelentkezz tek hozzászólók. A hozzászólá­sok nem annyira az előadás tárgyára vonatkoztak, mint in­kább a filozófiai világszemléle­tet bírálták. A vita során a kö­zönség világosan láthatta, hogy egyedül a természettudományok képesek az emberiséget gazda­ságilag előrevinni és ezzel biz* tosítani a művelődést, s táplálni a tudományt. A felszólalások; egy részére a következő előadá­sok fognak részletese választ adni, éppen ezért a jelenlevők körében máris igen nagy érdek­lődéssel várják a Magyar Kom munista Pánt további előadásait A hozzászólások után dr. Sza- bó Pál Zoltán előadása dr. Boros István zárószavaival ért véget melyben rámutatott a hasonló tárgyú előadások nagy társada­lomnevelő hatására. Az előadás sorozat indulása azt bizonyltja, hogy a pécsi társadalom igényei- .• nek teljesfen megfelel az induló előadássorozat és igen széle* társadalmi rétegek érdeklődését fogja lekötni. Továbbra is a régi rendszer marad érvényben a kiosztott földek fizetésénél A Gazdasági Főtanács legutóbbi' ülésén kimondotta, hogy a föld­höz juttatottak fizetési kötelezett­ségüknek a jövőben 2.5 méter- mázsa búza, illetve rozs beszol­gáltatásával eleget tehetnek és a teljes vételárat kifizethetik. Tekintettel arra, hogy a föld­művelésügyi miniszter ellenkező álláspontot foglal el, mert a vé­telártörlesztés ilyeD módja szo­ciális érdekeket sért, a Gazda­sági Főtanács ezért ezt a ren delkezést visszavonta. A föld hözjuttatottak tehát továbbra is a jelenlegi rendelkezések szerint kötelesek fizetési kötelezettsé­güket teljesíteni. Színház, közönség, siker •,. Néhány szó az ünneplő színház műsorpolitikájáról Hagyar szabadság — világszabadság Or. J öcsik Laics államMbár ma délután előadást tart a városháza közgyűlési termében A pécsi paraaztogyetem eiőatlís- soTOzatira pénteken Pécsre érke­zett dr. .fócsik Lajos kereskede­lem és szövetkezet ügyi mmiszté- riurn-i áiLamtitJdLr, a kiváló köziró. Jócsik Lajos a magyarság mai kér­déseinek, azt is lehet mondani, sorsproblémáink egyik kiváló szak­értője, a Sorsunk, régi munkatársa, akinek annakidején Pécsett jelent meg „Hajatérés — tájékozódás" című könyve, ugyancsak a,. Sor­sunk kiadásában. Budapesten most került fcá a sajtó alól „Ma­gyar szabadság — világsznbadság" című kötete, amelyben a magyar­ság legidőszerűbb sorekérdésolt vi­tai ahhoz a ritka alkalomhoz jut­hatnak, hogy á Pécs Városi Sza­bad Művelődés és a Batsányi Tár­saság meghívására a kiváló köz­írónak legégetőbb sorsfoérdéseirői szóló előadását meghallgathatják. Az előadás ma, szombaton dél­után 5 órakor fog elhangzani a városháza közgyűlési termében, amelyet a város vezetőségének megértéséből erre aiz alkalomra be is fűtőnek. A bevezetőt Csuka Zoitán, a BatsányiHLrittisag úgy. vezető ■ ti tkára mind ja. Jócsik Lajos dr. mai előadási­nak híre máris nagy visszhangra talált a magyar művelődés iránt hígítja meg. Ennek a könyvnek ai érdeklődő közönség körében, témájáról tart előadást pécsi idő-1 Bizonyosra vehető, hogy Jócs»k zése alkabnibói Jócsik Ja;o.s dr. Lajos dr. előadása zsúfolt ház A magyar művelődés pécsi bará- • előtt fog elhangzani. A színház jubilál és mi nem' akarunk ünneproptók lenni. Sziv- vd-télekkel részt veszünk abban az ünneplésben, ami TháHa ötven esztendős templomának joggal ki­jár. Sziwéí-lélakkid veszünk részt benne annál is inkább, mivel je­lenlegi színtársulatunk igen sok szempontból méltó is ama, hogy ebben az ünnepi évben a színját­szást képviselje. Szalay Károly igazgatónak sikerült olyan színész- gárdát összehoznia, amely a maga ogészében több, mint kielégítő, egyesek közülük pedig nemcsak vidéki értelemben, valóban élvo­nalbeli művészek. Az előadások is, amiket a színház nyújtott, szín­játszás szempontjából nagy több ,‘égükben színvonalasak, élvezete sek voltak és nem egyszer megáll ták volna helyüket akármelyik fő­városi színpadon is. ünnepelünk tehát, cs ha most, az ünnepi szónoklatok közepette a kritika hangját is megütjük, ne érezze ünneprontásnak senki. Nem gáncsoskodni akarunk, ha­nem rámutatni arra, hogy mikép­pen lehet még szebbet, még job­bat adni. Dr. Tamás György helyettes polgármester elvtársunk mondotta jubileumi beszédében: „A színház feladata megmutatni, mik a régi társadalom hibái és milyennek kell lenni az újnak. Meg kell is mertetrne a vfiágirodalom nagy gondolkodóinak műveit. Közönsé­get kell neveim« (lt ói őszinte és tiszta magyar Trodalorrmak." Igen, ez a színház igazi és leg­nagyobb feladata: szépet nyújtva gyönyörködtetve nevetni. Ezt a a célt követték a szkipadwodalom igazi mesterei a világirodalom egész során, és ez a legmagaszto- sabb célja minden igazi írónak ma is és ennek a célnak a szolgálatú. Visszaveszik a földet attól, aki nem műveli meg A termelési bizottság határozatai a termelés fokozására Az utóbbi időben meglehető­sen sok panasz hangzott el azok ellen a földtulajdonosok ellen, akik földjeiket önhibájukból, műveletlenül hagyták, miáltal egész gazdasági életünkre kiható termelési visszaesést okoznak. Az ilyen felelőtlen és antide­mokratikus magatartást tanúsító gazdák megrendszabályozása ér­dekében Baranyavármegye Ter­melési Bizottsága legutóbbi ülé­sén fontoH határozatokat hozott, melyet a következőiben foglal­hatunk össze: 1. Azon gazdáktól, akik föld­jeiket önhibájukból művelet­lenül hagyják, ingatlanaik haszuálatát azonnal elvonja éi intézkedik ilyen földek klshn- szonbérletbe való adása iránt. Felhívja a Népgondozó Hivatal Délmagyarországi kirendeltsé­gét. valamint a Községi Terme­lési Bizottságokat, hogy az ér. demtolen é> s földjeiket uem művelő gazdák névsorát terjesz- szó be a szükséges intézkedések megtétele céljából. 2. Az állam- ügyészségnél büntető feljelentést tesz Berecz Sándor, Luki Pál és Kovács János oldi lakosok ellen, mert a Járási Gazdasági Fel­ügyelő és Járási Termelési Bi­zottság elnökének, megállapítása szerint Balo József oldi lakos magtárát önhatalmúlag feltörték és onnan 20 q burát elvittek, amelyet részben maguknak meg­tartottak. részben vetőmagra igény jogos olts ággal nem biró lakosság között felosztottuk. En­nélfogva a tulajdonos földjéből körülbelül I" hold b uxurtl vrs tétlenül maradt, és ezzel snlyos termelési érdeket fiértettek. 3. A magyar államrendőrség, va­lamint a káni községi termelési bizottság jelentése szerint Kán­tor István káni lakos a földre­form utján nyert földjét egyál­talán nem műveli meg, a jutta­tott állatokat eladogatja és a közbiztonságot veszélyeztet^ A megyei termelési bizottság ja­vaslatára Baranyavármegye F ökürirtokrende/ö Tanácsa Kán­tor Istvánt a juttatásból kizárta és a juttatott ingatlan és ingó visszavételére az intézkedést megtette. 4. Figyelmeztet minden nj juttatottat, hogy, amennyiben földjét saját hibájából nem mű­veli meg, a 600/1945. M. E. sz. rendelet 38. 9-iuik 5. pontja alapján jayaslatpt tesz a jntta- tott ingatlan As ingóság vissza-i vétele iránt. Nagyszerű szórakozásnak ígérkezik a Munkás Kuli úrszővétség színjátszó versenye A Nemzeti ,Színházban vasár­nap d. e. 9 órakor rendezendő színjátszó csoportok versenyére hogy a "közönség megértette, tömeges nevezés érkezett be. Pécsen ilyen nagyszabású ver­seny még nem volt. Azonkívül, hogy a rohamlé­pésben fejlődő munkás színját­szás felkarolásáról van szó, szórakozásnak is elsőrangú. Leg­alább tizekét csoport mutatja bo tudását, tizenkét rövid szín­darabban ^ gyönyörködhetik a közönség, tizenkét vidám és szo­morú darab pereg le gyors egy. másutúnban. A Munkás Kultur szövetség munkája egyre nagyobb arányú lesz. Az első versenyen még gyéren volt közönség, a másodi­kon már. nem volt elég férő­hely, a harmadikon már félő, ADÓPENGÖ Az adópeagű értéke január 26-ra 1.50 ;>eauf6 hogy a Ng-mzeti Színház is ke­vésnek fog bizonyulni. Látszik, hogy itt nem mulu-dvelő színé­szetről vun szó, hanem egy ha­talmas kultúrmegmozdu lásról, amelyik a társadalom minden rétegét és főleg az eddigi mes­terségesen tudatlanságba ha­gyott munkásságot akarja euró­pai színvonalra emelni. A szövetség mindenkit szere­tettel vár a versenyre, hogy be­bizonyíthassa a nagyközönség előtt, mennyit fejlődött a felsza­badulás óta a munkás kultúra és mi az nz Ut, amire lépett. Egyben felkérjük a benevezett •színi csoportokat, hogy már fél 9-ro vulamenyien jelenjeurk meg a színházban a torlódás el­kerülés« végett. Közük még a nagyközönség­gel, hogy az előadásra a belépőt díjtalan, esetleges felüliizetóso- kel köszönettel fogad a szövet­ség. ban áll a színház is, ha valóba« TháHa temploma akar lenni És éppen, ez az a pont, ahol színházunk nem áll feladata ma­gaslatán.. Kitűnő erőkkel, áldozat­kész rendezésben, úgyszólván min­den igényt kielégítő előadásban hoz szúnre tömegével olyan szf«- darabokat, és operetteket ame­lyek legfel jebb sekélye« ízlésű kö­zönséget szórakoztatnak eÄ egy­két órára, de gyönyörködtetni képtelenek, nevetésre pedig teljes­séggel alkalmatlanok. Csak néha- néba villan fel egy-egy gyöngy- s»m a színpadirodaimi salaknak eben az áradatában, amikor az­tán valóban úgy érezzük, hogy Szrínházunk van. A színházi adminisztráció rend stzerint az ilyen Tnegjegyzésekr« kész választ tartogat: a színházat ráfizetésből fenntartani nein lehet, azért kell annyit hódolni a „köny- nyö muzsikának", hogy legyen mi­ből üres házak élőtt hivatást tel­jesíteni. Régi, ismert szólam est, de valljuk be. a pécsi színház ese­tében semmiképpen sem helytálló. Mert, ha utánnanfeünk, mit ős milyen eredménnyel produkált ed digi szrmévaduoik, meg kel! álla- tütanuk, hogy a pécsi közönyig levizsgázott, mégpedig a legkitű­nőbb eredménnyel. Amikor a ezfu ház igazi értéket, igazi, tartafanu» művészetet adott, mindig közöl- xéßstkert aratott nem egyszer sok­ká! nagyobbat mint arra maga » színhife számított. Emlékezzünk csak vissza a Tanítónő átütő si­kerére, amelynek eredményekép­pen ez a remeik előadásban ssfo rekerült kitűnő darab nem keve­sebb, mint tizenkét előadást ért meg Pécsett, vagyis többet. m*i»í bármelyik operett. Vagy a Fa tornyok sikerére, amely lényegé ben mivel sem maradt e! a Ta­nítónő mögött. A mi kis városun­kat mindössze kétszer tűzte ere­detileg műsorra a színház, mert tartott attól, hogy ez a, (krab eredeti, túl teirtairm, tűi filozo­fikus a mi közönségünknek. Kör kívánatra keHett újra színrehoiflii 6i, ha ma megismételnék, bizo­ny*^ ho*v Ismét lenne rá közön­ség. A Liliommaí szemben ser» azért finvrafft Jföyönyös a fcöaön «égünk, mert az cíőflciá^ Jtenj volt megfelelő, vagy mert a darab mTf ,^icsépelt" (bár kétségtelenül kz/i- mit, hogy már Sokszor játszották nálunk), hanem főleg mert még nagyon a szezon elején főzték sízinre. A Fösvény kasraasikerdt is u premier napján bekövetkezett bank jegydézsma-rendelet bfusftot tft meg. nem a közönség érdektr- fensóffe. Végül a premier izzó ha« gulahábó! ftélve z tetemesen M- emclt holvárak ellenére is a Szent mVnéji Atom ismét kitűnő tefé, ról és komoly loittúrárói tett bi­zonyságot a közönségünk1. És ner» ő tehát arró’. hogy H-.bt-n a ?nm 7ónban' oív «ükalma. va!t rlyen vizseát termi. , A próza terén maradandó iro­dalmi érték és közönségsiker .van - te kísért éri es párhuzamban voltat, A fenti sikerekiklel szemben, a ma­guk selejtesebb értékének megfe­lelő lanyhább fogadtatásban nftwc siilrtek. a Nagy Ut, az Egy kis am­iéi és a Gályarab. Indokolatlan tehát a ttrfnháznak a tartalmas prózával szemben ta­núsított „tartózkodó" magatartása. Közönségünk bebizonyftorta, hogy irodalmat akar. színvonalat kivA» és kívánságát teljesíteni nemcsak kötelesség, nem csak feladat é* h i v fttás jelent és, de — üzletnek ’s jő Reméljük, hogy az évad bátra- :evő részében ünneplő színházunk bővebben kihasználja majd a kasszának és nívónak irrt a sze­rencsés érdekközösségét. ____ ÚJ D UNÁNTÚL I 3 j

Next

/
Oldalképek
Tartalom