Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-23 / 19. szám

POLL o== PP«R KMOZI i== H=u rAnca Seer -a, mr «<r 23. S-erÜa. ija*tt»r 23. S'aréa, l*an*r 23 A M«t bm n ráiMi Jr a lommos sinter CsfdÖrtrk-tootek, január 24-25 Izgit» »1 FANTOMOK HÁZA Rrádr atoém «úuulv«} A tanítónő kOiréarl Gr«, jévar Pál. R&cn- kexyl, Qácoa. Berki Utl. Csütörtök-péctek, ;ar.aái 24-25. J“ Hortet erTer1 fagataa sm«ü-|alasal A femftémok háza Csutóriök-pén ek, január 24-25 Mrééy Sender otrafm A tanítónő Seftréeri «ve, Jirer Pál, Káo*. kezyl, Oeree. Berki UH. UIMhati kétkanap «. * ftttaááaek: kétkfo»a|> «, » ár»kar EMedáaek: kétkSaeep 4, á árakor Az új hídépítők hitével dolgoznak a pesti fiatalok a pécsi bányákban A népbírákat és igazoté bizottsági tagokat nem szabad elbocsátani Pécs Ülj. ráros főispánja ez­úton nyomatékosan értesíti as, tissues érdekeiteket, hogy a nép- biróságok tagjait, továbbá a* igazolóbizottságok összes tagjait és jegyzőit átért, mert népbirói tisztségükkel, vagy igazolóbl- •/.ottsági tagságukkal! járó közér­dekű kötelességüket teljesítik, szolgálatukból elbocsátani mun­kabérükből (szolgálati illetmé­nyeikből) és munkabér (fizetés) jellegével bíró egyéb járandó­ságaikból semmiféle címen le­vonást eszközölni, vagy őket bár­milyen egyéb hátránnyal sújta­ni nem lehet. Mindazok, akik ezen korraáuy- rendelkezést megszegik, et leg­szigorúbb megtorlásban részesül­nek. Közhírré teszem még, hogy az „I. sz. Nyugatra Távozottak Iga- zolóbizottság‘‘-ának ielefonseá- ma: 16-29.“ Pécs, 1946 január 22. Dr. Milnnich Ferenc főispán. A Kommunista Párt helyisége lassan zsúfolásig telik bányászok­ká) és asszonyaikkal. Vannak olyanok, okik munka után a tár­nákból egyenesen ide jöttek. A mai pártnapniafc külön jelentőséget ad, hexry elsőizben vesznek rajta réssrt a MaDLSz 107 főnyi roham- brigádjának tagjai. A titkár megnyitja iá pártnapot és üdvözli az ifjakat, akik eljöttek Budapestről, hogy önként vállal­ják a magyar bányászok nehéz sorsit A bányászok lelkesen meg­tapsolják fiatal társaikat, akikkel az eltelt pár nap alatt már össwe- n>elégedték a munkán. Most az eőadó beszél: vázolja az ország gazdasági és politikai helyzetét amely főképpen a dolgozókat sújtja. A résztvevők sűrűn közbe­szólnak. bői helyeslőén bóllntx- nak. hol szenvedélyesen kifakad­nak amütcur c*z előadó rávilágít o reakció elleni harc egy e®' súlyos kérdésére. A beszéd után tömege­sen lelerrtikeznck a hozzászólók: eW*redetV«vefc a demokrácia gyen- tíeségével. gyorsabb ikteroert 5-rvar:- rvak íz ország demokratizálódása terén a reakciós tisztviselők azon­nali ki seprését, az ^rejtegető natn-fókésekre a halálbüntetés ki­mondását és természetesen a bA- nyáwzsors megjavítását fairetek és szavak helyett most mér joflKta' tetteket várnak a de­mokráciától. . Oorgelv Miklós eMars. a ro- Wbrivád vezetőie kér szót. ki­mondja miért lőttek ide a buda- heAti MaDTÍvz csaknem minden szervezetéből. Beszél a nesti mun- kfissag "nehéz » hídépítő munkások hősies Védelméről, akik « í«*«* 1 felett a Kosmth-hM traverzein és megteremtették a magyar de­mokrácia egvtk krgnagvobb al­kotását, az el«fí Duna-hidat. fllh a bidépltflk nyomdokain iámaié, amikor eljöttek ide, noffy JrtretvéSc résnrüket abból a "Tví/Í karcból, amelyet az ornzáe báPN-ine« folytat rassz étél-ern es taeefeleVi ruházat nőikül » dol- <tnzóV Magyarországának a *A9éA-r. PelcstHannak a szemek és tölti el a jelenlévőket * fiatal elvtárs beszéde nyomán, 11 érzik, mintha máris Vörillök volnának cizek a kemény A'* előadó válaszol a ketdesek- ^ymajd befejeződik a oártnan. ™'hsUi«xaíf><iV ax TtifftHlÄCiOinÄiv :föt«B«, akkordjai és felszámyal- túl a termen a hegyek ormául ® visszhangzani) fc a tti mik mc- Vén, ott csengenek a binyászcs«- *anY ütfse nyomár» hirdetve & ^•^yar bányászok öntudatát és pfséjtf» a proletariátus és a Ma- Kommunista Párt iránt. Pártirap után odame* vek a ^ftaortHor. amelvet körülfognak * hányászelvtársak — Hogy meny P taunka fiúi:9 — kérdenem tőlük. öreg vájár felel helyettük, r, r-n mondom, kemény iryerek ez 'Oar^' w'-sr tudnánk iobban meg- •7^' a dolog végit mint ők. — jsf, “iszonyok «tzégvenkerve vatl- n-‘ “,p- hogy mikor megjöttek a a ,”*V> nem nagy jövőt jósoltak a bányában: mondották is között hogv egy-két nap még hírmondó se marad í,,' Most annál jobban meg­a őket. Már máso<lik nap »ifj Rb’hb fiút meghívta vacso- iif,. cPl»’'e?T bányászcsalád, a vá- Fiü|.^g|tl*óraijuloat felezik meg a i áll Magyar Miklós, l^,'U|Ilif!yettts vezetője, meg- H\|t föle, miként történt « fiáiét ^v^^*aatáao. — Minden ke- jagot ,e.!?^yzett hogy minél több BinVuv“”e*icn a csoportba, de * kőbányaiak tettek ki ^ía ' feleli. Mindjárt ka­N Jí?. ®RY kút sttisake kőbá- *** Erdősi Tibi. cHceatieni faggatni: — Hány éves vagy? — Tizenhét — böki ki nagy nehezen, úgyiitszik szeretne öregebb lenni. — És mi a civil foglalkozásod? — — Esztergályos-fcanonc vagyok — mondj« mér büszkén. És, hogy ment a munlka a bányában? —• Klasszul —• vágja ki — mi kőbányaiak dolgozunk a Szent István akna II. műszálai­ban, ahol mióta itt vagyunk a termelés 9 csilléről 11-re emel­kedett. Ezt az ifjúságot már nem a kar- lendítés, nem az antántszijns egyenruha, nem a gépfegyverek és tankok mintája cs nem a fasiszta parádé érdekli, hanem az, hogy példaadóan helytálljanak az újjá­építés frontján. A fiatalok között képviselve van csaknem minden foglalkozási ág és szakma. Itt van Kerekes Pali, a nvomdászif jumun- kások titkára, Porosz Ottó fog­technikus és hogy az értelmiség se maradjon ki, Gordos Atilla o XI. kerületi elöljáróság tisztvise­lője éppen most dicsekszik, hogy ma lázasan ment le a bányába csil- lézni és már kutyába ja. Komo­lyabban adják már hírül az első balesetet. Az egyik fiúnak dél­előtt kiugrott a csilLéje és meg­nyomta a lábát. Mentőautón vit­ték a segélyhelyre, de már visz- sizajött és mint a nap hőse büsz­kén újságolja, hogy ijedelmen kí­vül egyéb bája nem történt. A kosét után érdeklődve megtudom, hogy a konyha admirálisa az egyetlen lány Juhász Kati, alci e Goldberger-gyár szövőszékét cse­rélte fel a főzőkanállal és most derekasan állja a sarat a konyhán. Nincs is a kosztra panasz, csak az újdonsült bányászoknak alaposan megnőtt at étvágyuk. Kultúrilis téren is nagy terveik tannak. Többszáz könyvet hoztak ma­gukkal és szabadidejükben ta­nulni fognak,Gergely Miklós • magyar történelemből fog sze­mináriumot tartani. A környékbeli MaDISz csoportok­kal közös ifinapokat és előadáso­kat fognak tartani. Búcsúzóul még megkérdem tő­lük. mit üzennek Budapestre? — Híven kitartunk kitűzött cé­lunk mellett Tettekkel akarjuk bebizonyítani a nemzeti szint bi­torló reakciósoknak, akik eddig még csak u jságcikkekben és szó­noklatokkal bizonygatták magyar­ságukat mit jelent az igazi haza- -fiasság. Elhatároztuk, hogy a lehető legmagasabb fokra emeljük a széntermelést. Ezért hívjak ki versenyre a Tatabányán dolgo­zó testvérbrigádunkat, melyi­künk ér el nagyobb eredményt. A jövő vasárnap egy műszakot önként túlórázunk és ezalatt az idő alatt kitermelt szénmennyi­séget felvisszük Pestre a csecse­mővédők: é* napközi otthonok ré­szére. A pesti MaDTSz-nak azt üzenjük, hogy várjuk a kővetkező brigádot. Lassan kiürül a helyiség, a fiuk dalolva szállásukra mennek. Ke­mény idő van odakünn, a Mecsek dombjai fehér hóköntösben hú­zódnak a hány ászfalu felett. A metsző szél felborzolta és arcunk­ba szórja a havat, de ők nem fáz­nak. Belülről melegíti őket a nagy tűz, amely már annyi csodás lán­got lohbantott nagyra népünk történelmében, amely elindította Petőfi Sándor vezetésével a 48-as ifjúságot nagy missziójára amely egyike ma is népünk leg­nagyobb reménységeinek. Annak a népnek, amelynek ilyen ifjúsága van. meg kelt találnia méltó he­lyét a szabad népek nagy közös­segében. Pajzs István. Hogyan végezzenek rohammunkát bakancs nétkiit az utőrök? Jelentette az Uj Dunántúl, hogy a közlekedésügyi miniszter a hatáskörébe tartozó állami utakon, hogy a háborús évek rongálásait minél hamarabb si­kerüljön kijavítani a szállítási nehézségek ellenére is, bevezette a rohammunkát, prémiumrend­szerrel egybekötve. Ugyanakkor javasolta a törvényhatóságok ve. zetőinek, hogy a hatáskörük, il­letve ellenőrzésük alá tartozó vármegyei utak őrszemélyzete számára szintén rendszeresítsék a rohammunkát. Az időjárás egyelőre ne.« en­gedi a terv megvalósítását, azon­ban ezen túlmenően lehetetlen is addig, amíg a kormányzat nem siet segítségükre a közüle- teknek, hogy háztartásukat rend­be hozzák és meg is fizethessék az utőröket. A helyzet ugyanis az, hogy Baranyavármegyénet kb. 210 főből álló utőri személy­zete számára csak most utalták ki azt a 160 millió pengőt, amely­ből az utőrök elmaradt, három­szori segélyét a vármegye ki tudja fizetni. Még ennél is ne­hezebbé teszi a helyzetet az a tény, hogv az utőrök legtöbbje annyira lerongyolódott lábbeli­ben, hogy alig tudja a télidőben is fontos utbejárási teendőit el­látni. A közlekedésügyi minise, tóriumból már több ízben kért a vármegye vezetősége akkora össieget, hogy abból az utőrök hakuncsszükségletét fedezni tud­ja, azonban, a kérdést mindez- ideig nem teljesítették, sőt a tö; vénye* járandóság kifizetésében is olyan késedelemmel járnak el, ami a segély céljának nem is felel meg. mert közbe« a pénz. érték állandóan elértéktelenedik. Nem vitás, hogy az utolsó két évben vagy egyáltalán, vagy alig javíthatott vármegyei utoít olyan állapotban vannak, hogy csak megfeszített munkával les* mód rendbehozúsukra. Ehkez azonban az is kell, hogy a re­im ni munkát vállaló utőrök ide­jében kaphassák meg járandó­ságukat, illetőleg a legfontosab­bá!: a lábbelivel elláthassa Ókat a vármegye vezetősége! A tudományos gondolkozás vezet a szellemi függetlenség útjára Dr. Szabó Páfi Zoltán a MKP csütörtökön kezdődő tudományos olO adássorozatéról A „haladás szellemében“ hir­dette meg a Magyar Kommunis­ta Párt tudomauvos előadásso­rozatát, ' amely VÍőadiLsí* író tatot holnaptól kezdve minden hét csütörtökjén, délután 5 órai kéz. dettel Kossuth Lajos-utcai kul- túrházunk nagytermében váro­sunk szellemi életének legkivá­lóbb képviselői tartjuk a társa­dalmi. gazdasági és fejlődéstör­téneti kérdésekkel foglalkozó tudományok minden ágáról. Ez­zel kapcsolatban felkerestük dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi ta. nárt, a Dunántúli ’ludományoo Intézet igazgatóját, hogy mint a meghirdetett előadássorozat első előadója, némi tájékoztatást nyújtson. — Van valami konkrét célja ennek a tudományos előadásso- rozatnak? — Természetesen. Az értelmi­ség egyoldalú képzettségének ellensúlyozására kellenek bizo­nyos új, friss szellemű előadá­sok, amelyek a tudományos eredményeket teljes tárgyilagos valóságukban nyújtják. Ugyan­ilyen ismeretre van szüksége a munkásságnak is. amely min­denkor különös érdeklődted inu. tatott a természettudományok iránt és szerfölött érdekelték s történettudományok is. A múltban tárgyilagos ismere­tekre egyik rétegnek sem ál­lott módjában szert tenni, — tehát ezeket a hiányosságokat igyekszünk pótolni a most hirdetett előaidá.vsot'ozattal. Az a tény. bogy az előadások­hoz maga a közöoség is hozzá­szólhat és a kérdéseket megvi­tathatja, már maga matatja a haladás szellemét. Ez a mód­szer délutánjainkat mowgalma*. sá és vouzóvú fogja tenni, mert ritka alkalom, amikor egy órás tömör előadásból kötetekre me­nő ismereteket lehet szerezni és minden aggasztó bizonytalansfl- szabad vitával lehet tisztázni. — Bizonyos fejlődési egymás­utánt kellett volna megállapí­tani a sorrendben, nem? — Ez az előadássorozat -» mondja dr. Szabó Pál Zoltán — korántsem tartalmazza azt !az egymásba fűződő láncolatot, ahol egyik előadás a másikra támaszkodva viszi előre a főté­mát: a helyes világszemléletet és emberi önmegismerésünket. Erre nem volt alkalom, inert igy is május 2-ig húzódik ki az, előadássorozat, amikor már a szép, tavaszi verőfénvben nen. igen lehet zárt_ falak közé von­zani a közönséget. A jövő szezonban azonban, — őszi kezdettel — reméljük, hogy már kedvezőbb megélhe. tési lehetőségek között, teljes tudományos előadássorozatot rendezhetjük, amely lényege­sen többet fog majd nyújtani. Azonban n jelen előadássorozat is tar­talmazza azokat n leglényege, sel>b témákat, amelyeket ma nemcsak meghallgatni, hanem megvitatni is kívánunk. A tudomány természeténél fogva nem tűr korlátozást. Sza. bad kutatás ée az eredmények szabad hirdetése, valamint az ezzel járó szabad kritika lénye­géhez tartozik, hogy nekünk semmi félnivalónk nincsen a tudományoktól, sőt minden tudományos eredmény és annak közkinccsé tétele egy lépéssel előbbre visz ben­nünket uz áj emberi gondol­kodásmód és szellemi függet­lenség terén. * Akkor tehát, amikor pártunk egy ilyen magaszínvonalú elő­adássorozattal lép a nagyközön­ség elé és alkalmat, lehetősé­get nyújt arra, hogy az elért tudományos eredményekben mindenki gazdagodjék és sza­bad Ítélet alapján azokat meg is vitathatja, méltán lehetünk büszkék célkitűzéseinkre és a törekvéseinkben mutatkozó de­mokratikus új szellemre. Tenyész és igavonó állatok vásárlására szolgáló engedélyek díjának megállapítása A tenyész és igavonó állatok vásárlásának újabb szabályozása tárgyában kiadott 122.908/1945. ***. rendelet ugv intézkedik, hogy a vármegyei állattenyésztő egye­sületek által kiállított vásárlási rngdélyek után dij nem szed­hető. A vármegyei állattenyésztő egyesület a vásárlási engedélyt kérő terhére az engedély kiál­lításáért önköltségi árat számít­hat fel. HÍREK IDŐJÁRÁS J ELENTÉS Várható idő: Keleti-délkeleti szél, déréit idő, egy-két helye* hajnali ködképződés. A kidej még kissé erősödik. — OoláuszUy emlékmis« a skó- kesegyházban. Január 24-én, est törtökön délelőtt kilenc órakor « székesegyháziján gyászintestiset- let lesz Dulánszky Nándor püspök, a székesegyház újjáépítő jenek (■ 1 ékezetére. — Valorizálva fizetik meg a v*- rös hadsereg részére Igénybevett élelmiszert. Hírt adtnnk arréi. hogy a közellátás ügyi mdtniartei rendeletileg szabályozta a Vdró« Hadsereg ellátására igénybevett élelmiszer ellenértékének megtérí­tését. A rendelet lehetővé teszi hogy az a gazda, kinek terményeit hivatalos áron átveszik, valorizál­va juthasson hozzá, az esetlege* későbbi időpontban kifizetésre ka- rülő elleuértékhez. Az igénybevett élelmiszer átvételekor utalványt kaphat a gazda, amit 1946. év vé géig válthat be és hogyha kiáll) tástól 3 hónap eltelt, havi ljt kamattal fizetik meg követeié««. vörösrezet bármilyen formában, minden Mennyi­ségben veszünk Mecseki Likő Annin, Felsőmalom-utca 25. síin. — A Nemzeti F arasztpárt vati­tösége kéri tagjait, hogy délutá­nonként 6 órakor a Svéd Vörös­kereszt kórházban tartandó p4r'- szemináriumán minél nagyobb számban jelenjenek meg. — Textllkereskedflk Ugyelmébo. A Pécsi Kereskedők Testület® tex­tiláru osztálya ma, szerdán déhtUa pont 5 órakor ülést tart, melyre a tagokat ezúton hívja meg a Bnük- osztály elnöksége. Tárgy: TexíS)- keroskedök áruellátása. Az ülésen kéri a szakosztályi elnökség a textilnagykereskedök teljes számi megjelenését Is. Külön felhívj* a szakosztályi elnökség az össze* textilkiskereskedóket, hogy saját érdekükben az ülésen jelenjen®» meg. SZINHÄZ Műsor: Szerdán este 6 órakor: Díszeié ■ adás: Szent Iván-Aji álom. Csütörtökön esta 6 órakor: Szent lván-éji álom. Pénteken este 6 órakor: Szent lván-éji álom. Szombaton este 6 órakor: Szent lván-éji álom. Vasárnap délután ?/»4 órakor: Szent lván-éji álom. Vasárnap este 6 órakor: Szent lván-éji álom. ÚJ DUNÁNTÚL[3]

Next

/
Oldalképek
Tartalom