Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-23 / 19. szám

Vörös LászSó randöralezredes elvtársa! Budapestre helyezték át Utóda: Keczőcze Endre budapesti rendőralezredes elvtárs — Laky István eMársat, a mohácsi kapitányság vezetőjét rendőralezredessé léptették elő A pécsieket bizonyára váratla­nul éri az a hír, hogy a belügyminiszter Vörös László raMőralezredes elvtársit, a pé­csi és baranyai rendőrkapitány­ságok agilis és népszerű vezető­iét, a budapesti főkapitányságra helyette áL A váratlan áthelyezés a rendőrségj körében is nagy meglepetést kel­tett. Az áthelyezés híre már hét­főn megérkezett a rendőrségre és természetesen nyomban megindul­tak a találgatások, vájjon ki lesz Vörös elvtársunk utóda? Mert az áthelyezéssel kapcsolatban külön­féle kombinációk is nyomban meg­születtek az utódot illetőleg. Keddre azonban már meg is ér­kezett Pécsre az új főkapitány Koszőcze Endre rendöralezre des elvtársunk személyében, akit a belügyminiszter a budapesti fő- kapitányságról helyezett át Pécsre. Az új főkapitány magával hozta Vörös elvtárs áthelyezéséről szóló belügyminiszteri rendeletet, ezen­kívül több új kinevezési és előlép­tetési okmányt, amelyek közül azonban egyelőre csak Laky Ist­ván elvtárs, a mohácsi kapitány­ság vezetőjének rendöralezredessé történt előléptetéséről szereztünk értesülést. Az új főkapitány személyére vo­natkozólag ma még csak annyit tudunk, hogy legutóbb a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályán működött, azt megelőzően pedig a kispesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány ma foglalja el Pécsett új hivatalát, a tegnapi nap folyamán csak bemutatkozó láto­gatásokat tett különféle hivatalok vezetőinél. Vörös László elvtársunk egy-két nap múlva távozik Pécsről, hogy új beosztását Budapesten elfoglal­ja. Távozása nemcsak a munkás­ság, az elvtársak, hanem a demo­kratikus polgárság körében is méltán kelt őszinte sajnálkozást. A dohányjegy bevezetése rendet teremt a pécsi dohányiogyasztás frontján is pécsi dohányosok (akiknek pedig ugyancsak nem ki­csiny) nagy örömmel köszöntötték a hirt, amely szerint Pécsett is be­vezetik a dohányjegyeket s ezzel rendet teremtenek a dohányzás eddig nagyon is rendezetlen front­ján. A decemberi és januári ciga- fettakiosztás ugyanis szükségmeg- •tdás volt, amidőn egyrészt máj a csecsemők részére is jutott cdgu retta, viszont azok, akiktől foglal­kozások folytán élelmezési jegyei­ket elvonták, dohányt nem kap­hattak. Hátrányos volt a rendezet­lenség a tőkeszegény kisárusokra ■ézve is, akik nem versenyezhet­tek tőkeerősebb társaikkal, mert mire áruhoz juthattak volna, a je­gyeket a tőkeerősebbeknél bevál­tották A dohányjegy bevezetésével ezekben a viszonyokban gyökeres változás áll be. Leghelyesebb, ha a közönség dohányjegyének kivál­tása után dohányszükségletét a la­kásához legközelebb eső trafikos- nál vásárolja meg, mert ezzel egy­részt elkerüli az egyhelyre tömö­rülést és az esetleges sorbanállást, másrészt pedig szociális elveinek is kifejezést adhat. Igaz, hogy a dohányzó nők, akik ezúttal do­hányjegyben nem részesednek, sé­relemnek tekintik ezt a „lemara­dást", másrészt azonban vigasz- dohányzik és így ez a negatív megoldás valamiképpen kiegyen­lítődik. Végül azt sem szabad fe fedni, hogy a készletekkel taka­rékoskodni kell, ami korunk egyik legfőbb törvénye. ötvenéves a Pécsi Magyar Nemzeti Színház trt93-ban indult meg Pécsett a .Magyar Nemzeti Színház“ épít­kezése és 1893 ok tóbor 5-őn So­mogyi Károly igazgatása alatt meg is nyílt az új kőszínház. Az elmúlt ötvon év alatt sok nagy művész kezdte pályáját, vágy fordult meg falai között. Mivel íredig Pécs városa éppen a legutóbbi években s ma is te­met a magyar kultúrélet egyik vezetőjévé lopott elő, valószínű, hogy színházának jövője is dl- csőüéges lesz. Ez u saaház volt a pestin kí­vül az. egyetlen, már születé­sétől fogva is „nemzeti" szin­ti íz s a nemzet legszentebb értékeit kívánja szolgálni ez­után is. Az 1895—96-os első színiévad jubileumának ünnepségeit !94o január hó 23-án indítja mee Pécs városa é.s a pécsi Nemzeti Színház jelenlegi társulata Sza- lay .Károly igazgató vezetése alatt. Ünnepi műsorán három dísz­előadás szerepel. A „Szentiván. éji álom“ nvitja meg a sort, his* S7inikultúránk kezdetei is Sha- kespearo nevével voltak egvbe- kötve. Második ünnepi produk­cióként a színház nyitó éveinek egyik legnagyobb magyar sike­re. Csepreghy „Piros hugyellá- ris^-n kerül színre. Harmadik bemutatóul pedig Szabados-Rft- kosi J.: „Rolond“ című hires ma­gyar daljátékát szánta az iinne- pék rendezősége. Természetesen mind n három előadás díszes kiállításban, fé­nyes külsőségek között bonyoló­dik majd le s az ünnepségeken előrciáthatólag a magyar széllé, mi élet reprezentánsai is részt vesznek. Újabb árucikkekéi zároltak A Pécsi Kereskedők Testületé közli érdekelt tagjaival, hogy a »Magyar Közlöny január 11-i szá­ma, amely csak most érkezett Pécsre, a következő árucikkeket vonja zárolás alá. 10/a sorszám alatt sarlót, ha a mennyiség n 25 drb-ot eléri, vagy meghalad-^ ja. 119-es sorszám alatt gazda­sági eszközök fából (kusza-, ka. Vegyék igénybe a Zrínyi volt hadapródiskolát orvosi célokra Valószínű ieg megszervezik Pécsett az ütodih én halódik tisztiorvosi állást pa-, lapát-, ásó-, gereblye- stb. nyelek és falapátok) 25 drb. 120^ otthonának 'elméletben feívető­as sorszám, hegyezett karó. fu- ..... ..... • ... ­Bűről a kétnevü (olrajnő bünlajstroma Mégis Naér Rózának és nem Míhajlovicsoak hívják a fiatalon ékül lölt leányt tegnapi luouakbuu megírtuk. | még egy bemászásos lopást kö- Uogy a fcáinoai rendőrség tetten-! vetett el érte és elfogta Mihajlovics Róza ■ Kiment -zablym születésű fiatal leányt. »ka Somodon egyik ottani pol­gár kárára fondorlatos lopást követett el. utána pedig, miután a sámodi rendőrőrsről bikorült megszöknie. Pécsett a Ference­sek templomából oltárterítőt to, potí, majd Pécsett ismét rendőr­kézre került. A közben lefolytatott nyomo­zás és a leány ismételt kihall- gaiásának eredményeképpen az­után kiderült, hogy Rózát mégis csak Nagy Rózának é.s nem Mi- hajlovicsuak hívják. Hogy miért használta az álnevet, ezt azzal magyarázza! hogy miután elő­zőleg internálva volt munkake­rülésért. nem Szeretett ivolna vjból visszakerülni az internáló­táborba, de meg pécsi ismerő­sei előtt Is restette volna." hogy readőrkéwe került, ezért has*, nálta az álnevet. Bevallotta ezonfluvof, hogy a múltkoriban, mielőtt Pécsre ment, Pécsett részelt gömbölyű vagy hasított 100 drb. 122 sorszám faszeg és fasz a lag 5 kg. 125 sorszám cipő­sarok fából 100 pár. A 119—125-ig felsorolt cikkek nagykereskedőknél és gyáraknál minden mennyiségben zárolva vannak, mig másoknál, tehát kiskereskedőknél is, a bejelen­tés és zárolás o fenti mennyisé­gekre áll esak fenn. A bejelen­tést azonnal a már ismert mó­don minden egyes említett anyagra vonatkozóan külön-kü- ión sorszám megjelölésével 2—2 példányban kell megtenni. A sarlókat Vasgazdasági Iroda, Bu. dapest, V., Nádor-u. 4. címre az egyéb fentebb közöli cikkeket Fagazdasági Irodu Budapest. V., Nádor-u. 4. chilro. kell ajánlottan megtenni Kx a rendelet úgy intézkedik, .hogy a bejelentésre és zárolásra előirt gvógyeélokra preparált vagy kiszeleit vatták és kötszerek", szöveg törlendő. Tehát az ilyen címen bejelentett és zár alá vett készletek kiskereskedőknél fel- oldottnnk tekintendők. A fentebb közölt bejelentést január lt-i ál­lapotnak megfelelően január 19. napjáig kell megtenni. Mive! azonban a Magyar Közlöny ké­sett, a bejelentés megjegyzés rovatába ezt a körülményt aján­latos beirni. Felhivja a Testület az érdekelt tagok figyelmét, hogy a zárolási alaprendeletet sorszámmal egé­szítették ki é.s a legközelebbi be­jelentésben már a sorszámokat fel kell tüntetni, ezért ajánlatos, hogy az érdekelt cikkekre min. den kereskedő a sorszámot a Testületben írja ki. új auMftfirui lmondotta, hogy a múlt óv decemberének utolsó napjaiban egy Mária nevű cigányleány is­merősével, akinek személyére vonatkozólag közelebbit nem tud, összebeszéltek és elmentek Pécsett a János-u. 11. számú házba, amelyben azelőtt mint háztartjása alkalmazott dolgo­zott. Ott az esti órákban besur­rantak az udvarba és mialatt Mária őrt állt, ő a mintegy, két méter magas udvari erkélyen át bemászott dr. Táncos Lászlóné lakásába, ahonnan 5 lejx-dőt, egy papluu- és egy párnahuza­tot. egy liszteszsákot, egy pon­gyolát. három rúd keltkalácsot, egyötöd kilós főttsonkát, négy kg. olajat, egy játékba bői és két piaci kosarat lopottéi. A ci­gányleány társaságában )>ár nap múlva Pestre utaztak, ott a lopott holmikat eladták, az élei mi-szereket ' .pedig elfogyasztot­ták. Fűiben a* ügyben annak­idején a károsult dr. Táncosnő valóban tett Ls feljelentést te. meretlen tettes ellen a rendőr, ségeu Pécs és Baranya közegészség- ügye, mint többszöri cikkünkben már voti alkalmunk megállapí­tani, olyan konkrét nyilatkoza­tok alap ián ás. minit amilyent dr. Vas Zoltánná tett, országos véizpnylatban is I első helyen ál!. Intézményei, ha szaporít­hatok lennének is, teljesen kor­szerűek és feladatukat úgy tud­ják ellátni, hogy nemcsak meg­felelnek a célnak, de sok eset­ben mintául szolgálhatnak ha­sonló intézmények működésé­hez. Legutóbb Pécsett járt dr. Hídvégi János, a népjóléti mi­nisztériumba beosztott, a pécsi közegészségügyi kerület főfel­ügyelője .akinek hatásköre Za. la, Baranya, Tolna, Somogy me­gyékre és Pécs városára terjed ki és felülvizsgálta a vármegye és Pécs iközegésűtségügyi hely­zetét. Az egészségügyi főfel­ügyelő a hivatalos ellenőrző vizsgálaton túl időszerű kérdé­seket Ls beállított érdeklődésé­be. így kiszállt a bányavidék­re, megvizsgálta bányászok köz­egészségügyi helyzetét s amit teljesen kielégítőnek talált. Dr.jf“ Hal József tisz.ti főorvossal való tárgyalásai során a megoldásra problémák között 'nagy figyelmet szentelt a kórházak kérdésének, továbbá az óvódás és iskolás gyermekek napközi kérdés is közelebb jut a meg­oldáshoz. mert felszabadul ««- hány olyan épület is, amely most a közoktatás rovására mii* feladatokat lát el. Reméljük Pécs közvéleménye szintén he­lyesléssel kiséri a megoldást) A közegészségügyi főfelügyelő több napra terjedő ellenőrzés» során megtekintette a várme­gye egyéb intézményeit is. Nem vetődött fel sajnos a vizs­gálat során a vármegyei mentik kérdésének ügye, pedig ea a probléma halasztást neon tűr» és egyetlen szépséghibája a vár­megye közegészségügyi (szerve­zetének. Itt a kormányzatnak kell sürgősen közbelépni, hiszen aránylag hatalmas távolságokon látták el szolgálatukat a vár­megyei meutők, s kiesésük nem egy esetben káros az általános nópjólct szempontjából Úgy tudjuk, legközelebb több idősze­rű problémával kapcsolatba* ez a kérdés is felvetődik s ak­kor a hivatalos szervek is meg­keresik rá a megfelelő megol­dást. dött ötlete is -megnyerte tetszé­sét Valószínűleg kész javasla­tot visz felettesének a bányász­hozzátartozók számára készíten­dő fürdőhelyiségek , létesítésé­re is. Szóba került « megbeszélése­ken Pécs város ötödik és ha­todik tiszti orvosi körletének megszervezése is, a már ré­gebben előkészített, de meg nem valósult terv alapján. Nagyjelentőségűnek ígérkezik az a* elgondolás is, amely a helyszűkében ‘»szenvedő orvosi kar bajait lenne hivatott csök­kenteni. A tiszti főorvosi hiva­tal ugyanis javasolta a főfel­ügyelőnek, hogy a svéd vörös­keresztes kórházat, az Irgalma- sok kórházát és a honvédkórhá- zat főleg hadifogságból hazake­rülő betegek számára vegyék igénybe, akik hosszú ápolást igényelnek, viszont a mai körül­mények között ezt most nem tudják számukra- biztosítani. A nép jóléti minisztérium j egészségügyi főfelügyelője aj legmesszebbmenői eg helyesel- j te azt a javaslatot, hogy ve-1 gyék igénybe a Zrínyi, (voltj hadapródiskola) épületeit or- J voskünikai célokra. Ezzel a megoldással nagyban lehetne segíteni a klinikák helyhiányán, gazdaságos is len- ne. mert berendezésének bizto­sítása katonai célokra nemcsak felesleges, de belátható időn be, lül lehetetlen is. Ha a kormány zatot meg lehetne nyerni ennek a tervnek, akkor még az islola­Mohácson már működik a magyar állami mezőgazdasági középiskola Az Uj Dunántúl folyó hó tb-i számában beszámolt a baranya- vármegyébön tervezett gazda­sági irányú alsó rá középfokn szakiskolákról. Fzen tájékoztató kiegészítéséül u mohácsi m. áll. mezőgazdasági középiskola igaz­gatója közli az érdekeltekkel, hogy a földmívelésügyi kor­mányzat megértő támogatása <H rendelete folytán 1945. szeptem­ber hó 30-úu Mohácson megnyi­totta az, iskola első évfolyamát. A mezőgazdasági középiskola mellett zavartalanul folytatja működését ;» mohácsi állami gimnázium és a gazdaképző is­kola is. Egyidejűleg felhivja az iskola igazgatója Baranya vármegye guzdaközöuségének figyelmét a földmívelésngy miniszter által Kecskeméten létesített „Paraszt- főiskolára". Célja a gyakorlati gazdukénzrá mellett megfelelő kereskedelmi, irodalmi, földraj­zi, nép- és társadalom isméiéit képzést nyújtani’ az ifjúságnak, hogy a főiskoláról kikerülő if­jak a mezőgazdasági termelés irányítói, a szövetkezetek szer­vezői és vezetői, a magyar pa­rasztság sorskérdéseinek öntu­datos és önálló intézői lehesse­nek. A parasztfőiskolu tartama 6 félév. Részletes tájékoztatást nyújt az intézet igazgatósága. Kívánatos volna, hogy ez új in­tézménynek Baranyu vármegyé­ből ás mennél több hallgatója kerüljön ki. — Református bibliaóra lesz szerdán, e hó Z3-ám délután, nem miként eddig 4 órakor, hanem 5 órai kezdettel a gyülekezeti terem­ben. A tartandó irásmagyarázat címe. „Kiket szeretsz?'" A konfir­mációi oktatás is ezen a napon veszi kezdetét rá ezután mindig szerdán lesznek a konfirmációi órák, éspedig 3 órakor a leányok, t era kor e fiúk szétv'r­Beteljesedett Franz Basch sorsa is, a baranyai dombok barnás-zöld űzi ne ivei játszó gauleiter az elysiumi me­zőkről nézheti majd aknamun­kájának eredményét Ennek kö­vetkeztében most várja ezer és ezer szorgos sváb család m»v- szorongva a parancsot „nagy német testvéreihez“ való kiköl­töztetésre. Nem Németország terjesztette ki határait a ma­gyar földekre, a Schwäbisch» Türkei lakossága vándorol via­sza kevés motyójával az anya­országba. Tudjuk, hogy Bara­nyára, Tolnára nem közönbü« ez a megoldás. A svábaig érte­kével tisztában vagyunk, szor­galmukat, rendszeretetüket, gaz­dasági tudásukat nehéz lesz ha­marjában pótolni. Évekig meg­érzi mindkét megye gazdasági élete ezt a lecsapolást. A «e* mokrácla mindig tiltakozott * náclrendszer hozta kollektív »■ lelősségrevonás ellen. Saját vé­delmére kénytelen azonban el­lenfeleinek módszerével te ént'- A II. francia császárság a«á,v külpolitikusa szegezte le elf® ízben a reakció jellegzetes t*j Újdonságaként hogy nem tan a múltból (1U n’ ént rle rien oubllé. Alig szakadt a csodafegyverekről és a nim’ tek legyőzhetetlenségéről mondakörnek, már kitalálták orosz—angolszász ellentétek., tudtak nyugat felé m orosz tankokról, nyugaton szorít bevetésre előkés»! te Hunyadi páncélosokról. A gátról hazaszivárgó, s az bí«*?„ bizottságok lagymatagsága W-. tán állásukba visszakerült fő­köré, kötelesség mulasztó talnokalk köré csoportosu itthoni reakciósaink. Saját f rük védelmére befurakodtak^ demokratikus pártokba, ^ már ott tartunk, hogy oly Jf*l összejöveteleken hangzana* a fasizmus célkitűzései, k0?..,« a szabadgondolkoz.ásnak ke országszerte elterjednie. De a reakció most s je. tanult. Nem ismeri fel a ^ mokráciában levő erőt, ^ s -f, hiszi, hogy az belepusztul " je- mekbetegségeibe, főleg, jjt akciós doktorok is m«’ . # < kapnak betegágyához. demokrata nagyhatalmak tartását nem sikerült oton* ^ hóval sem szétrobbant«0'- jí- reményük maradhat *<iy­ren. Az Ú9kAlódások ere 0ii telenek maradnak »kor ygri. külpolitikai vonatkozás0 .^jrík .,a londoni rádiónak úgy lyo®!* van olyan adása ls. m, f8'; hullámhossza csak reafcc Jpsj lel hallható“, akér a m« életünket érintő * van szó. Egyet azonb«» reakció: a demokrácia fog ügyelni hogy k N* szava közügyeink irány * ev\el segítségünkre ' »• tisztulási folyamain« ■ ^ a demokratikus P?”0" v* adói közül eltávolít* nem való elemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom