Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-19 / 16. szám

Halálra átélték Franz Buscht — íermésretbeul jattatás a fővárosi gyermekeket ke fo­gadó gazdáknak — Igénybe veszik az ónellátók élelmi- szerfelesfegeit PÉCS, 1946 JANUÁR 1!). SZOMBAT Uj kollektív szerződések Vislnszkij elindult Londonba a: Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára | Az egyesült nemzetek ülésének további programja Ketek óta tartó tanácskozó? in végre létrejött a roegegye- I a Szakszervezeti T anács és a OSz között a magyar dolgozók bérrendezésére. iziKte az egésr ország ietfigyeit ikre a tárgyalásokra, mert min- iki tudta, hogy az eddigiektől >yégésén eltérő új bérrendszer » srüJetőben. A rendkívüli idők tdkívilli megoldásokat tesznek ikaégessé. Ilyen rendkívüli meg­ás a Szakszervezeti Tanács ]a- Itata. amely szerint a bér két zbö) áll: pénzből és természet- 1 kiszolgáltatandó élelmiszerből. Mindenki elismerte még a OSz is, — bogy a dolgozók mai tszínvonala nem tartható to- őb. Az 1838-as életszínvonal ■5 december 13-án (8 százalék' 1948 január 7-én pedig 7.5 szá- ékra szállott alá. Olyan új bér- jroUett tehát ielAUit.nl, íé5~í§?-^r*i*'Ii * bérek el próbál Javítani, mert Ma az árak emelése azonsai Kétessé teszi a leggyorsabb mit béremelést is. Másrészt az k és bérek között olyan eltávo- ás keletkezett, hegy ennek fcl- iröbölése nélkül a béremelés k névleges lett volna. Az 1944-es ékhez viszonyítva líOOO-szeres emelés eltörpül az ugyanezen alatt bekövetkezett 70.000- iM óiuimiszerárak Mellett, i* élet>/ínvonal felemelése mel- i a lőtörekvés az volt, hogy a eket realizáljuk, azaz érték­évé tegyük. Ezt eszik égy lehc- t elérni, begy u béreknek leg- ibb egy része olyan szolgálta- okban kerüljön kiiizetésre, elyek állandó értékűek. Ezért ásítottuk a természetben nyuj- dó élelmiszeri, mint munka t lem riogatjuk magunkat Hiú­iban. Ismerjük jól az ország yzetét. Jól tudjuk, hogy egy­re nem áll annyi élelmiszer a délköré*linkre, amennyiből az *es dolgozóknak akkora meny- séget tudjunk biztosítani, amely «Jenkit kellőképpen kielégíteni«, szükséges élelmiszer mennyiség Tészt ténylegesen nem áll ren- kezésünkre, másrészt, ha volna nincs megfelelő orgunlzáciő, Qltóeszköz, csereérték stb.. ellyel a felhozatalt biztosítani fcánk. £frt adtuk meg a lehetőségét hk, hogy ha a munkáltató tin­aján Mvül nem tudná teljesi- 1 * kollektiv szerződés szerinti *lo»etivgének az élelmiszer ^Usára vonatkozó rendelkezé- ; ágy ezt a Szakszervezeti la j* javaslata alapján, a Gazdu- I* Főtanács szerinti Árban, a kkálutó pénzben is meg válthal Ja. I kollektiv szerződések áltálé 1 részelt a kormány a ,Szakszer- J*h Tanács javaslatára rend«-. úton is életbelépteti, hogy r*l olyan munkáltatók se von- rjjh H ennek teljesítése alól gUal. akik nem tarlornak P vagy másik munkáltatói ér- ^•'Iseletl szervhez sem. kollektiv szerződések rende- «lon való megjelentetése egy- kormány garanciája, hogv ^ egész apparátusával, ere­jével támogatni fogja a munkál­tatókat szerződésben vállalt köt? ! lezettségeik lehető teljesítésében.jj Lényegeben tehát a munkáltatók és a kormány együttesen vállalták« a kollektiv szerződés eme legha £ tékonyabb pontjának teljesítését y A kollektív szerződés január á 15-éu lépett életbe, Illetve a heti f fizetéseknél 14-én, de az élelme-^ zésl része csak február 1-től, akkor is csak fokozatosan. Első­sorban az első kategóriába soro-f; zott újjáépítési, jóvátétel) és döntő fontosságú üzemekben, majd fokozatosan a többi, még bárom csoportba osztott dolgo­zókra vonatkozóan, amilyen mér­tékben az élelmiszerek felvásár­lása, felhajtása és űrszállítása megvalósul. Azoknál « csoportoknál, ame­lyekben az ellátás azonnal nem lép életbe, ott azt pénzbeli mep-^ vattás pótolja. Ilyen élelmezési ‘ pótlék Jár már mindenkinek ja-, p.faár 14., illetve 15-től februári 1-ig és ez az új kollektiv szerző dések szerinti bérek 150%-a. Ter- ffltszetesen ott, ahol ezalatt máris adnak — ha nem is az élőitt mennyiségű — élelmet, ennek á»át. be kell számítani az élelme-! zési megváltásba. Ezzel akarjuk kiküszöbölni azt, hogy egyesek megváltásban és természetbeni sr;'lgáUd|áshan >ées/esül jenek a többi, ellátást egyáltalán nem él. vezö üzemek dolgozói hátrányára. A kollektív szerződés n pénzbeli bér-.k és egyéb szociális szolgál­tatások terén is lényeges Javulást hozott és ez a magyar dolgozók -, között bizonyára nagy moghyug--' vásl fog eredményezni és lénye-3 geic-n hozzájárul az üzemek ter-j melésének emeltjéhez. Meg kell mondani, hogy a mun­káltatók egy része csak nagy rábeszélésre tette magáévá ■ ■ Szakszervezeti . Tanács álláspont- i ját. Végre Is érvényesült a mi ál­láspontunk, hogy mindenkinek —: a kormánynak. GyOSz-nak, szak­szervezeteknek — össze kell fog­niuk és minden erejüket megfe­szíteniük, hogy az előttük álló 5—6 hónap nehézségein átsegítsük u magyar népet. A GyOSz, mini mindig, ha dolgozókról van szó. csak ianyalogva érlelte meg ennek a nagy összefogásnak szük­ségességét. (Jgylátszlk, még van­nak, akik nem értették meg, hogv mi nem vagyunk a magyar ipát ellenségei. A mi egy esztendő::, mérhetetlen áldozatvállalásunk^ nemcsak az ország, hanem ezen belül a magyar ipar újjáépítését Is eredményezte. Amikor most nagyobb darab kenyeret követelünk, tesszük ez nemcsak azért, mert erre nagyon^ is rászolgáltunk, hanem üzért is. mert a nagyobb darab kenyér nél­kül nem lehet tovább építeni. A szakszervezetek megtették; kötelességüket a dolgozók, felé; most a magyar dolgozókon a sor, hogy erős munkafegyelemmel, fo­kozott termeléssel teremtsék meg az elkövetkező félév alatt annak u lehetőségét, hogy félév után még jobb, kielégítőbb kollektív szerződésekkel javíthassunk hely* zetttkön. • on ionból jelenti a Reuter: Visinszfcij, az egyesült nemzetek londoni közgyűlésén résztvevő szovjet küldöttség vehetője még nem érkezett meg Londonba. — Távollétiben Gromiko, a washing­toni szovjet nagykövet fejti ki a szovjet küldöttség álláspontját az előkészítő bizottság jelentésé­ről folyó vitában. Érdekesnek ígérkezik a közgyű­lés szombati ülése, amikor a fran­cia küldöttség a Közelkeletre vo­natkozó hivatalos francia állás­pontot ismerteti, ugyanakkor pe­dig Szíria és Libanon küldöttsége is kifejti a maga álláspontját. A biztonsági tanácsra két fon­tos feladat vár. Kijelölni valakit az első főtitkári tisztre, továb­bá megválasztani a nemzetközi bíróság tagjait. A főtitkár megvá­lasztását valószínűleg az áprilisi ülésszakra halasztják, mert egye­lőre nem tudnak1 megállapodni a jelölt személyében. A londoni rádió közölte, hogy Visinazkij helyettes szovjet kül­ügyi népbiztos, pénteken repülő­gépen elindult Moszkvából. Útját valószínűleg Meri in ben megsza­kítja. MM* ,A köztársaság hozza meg a nép igazi felszabadulását Tildy Zoltán miniszterelnök nyilatkozata Magyarország elfövendő államformájáról MM n'í "a A magánallcalmazotta* nyugdíj­alapjának új megállapítása Budapestről jelents a MT!:, Tiltiy Zoltán minlseterclnök Ma­gyarország államformájánál-: ren­dezéséről a következőket mon­dotta a MTI munkatársának: A magyar nemzetgyűlés előrelátha­tólag még január végére letárgyal­ja az államforma kérdését és ki­kiáltja a köztársaságot. Az a szán­dékunk, hogy a köztársaságról szóló törvény deklarálja azokat az emberi »/-abudság jogokat, ai*>ely*-fc biz­tosítása nélkül egy nép demo krntiku.s fejlődése sem lehet­séges. Minthogy a koalícióban helyet- fogialó pártok már állástfoglattak- a köztársasági államforma mellett, így a döntés nem kétséges. A p>~ rasztság, munkásság és a dolgozó értelmiség pártjainak szövetsége, amely megszüntette .a magyar életre nehezedő nagybirtokrend­szert és azóta a legsúlyosabb kér­dések elintézésével bizonyította be létjogosultságát és elszánt aka­ratát. hogy lebontja a magyar életnek a muitból ittmarudt káros csöke- vénycit, az államfő: mu és az alkotmány tekintetében is egytz- telni tudja a különféle érdeke­ket és meggyőződésem szerint min­denki számára, megnyugtató meg­oldást fog találni. Könnyíti helyzetünket, hogy nz alapkérdésekben nem volt vita köztünk. Magyarország királyai« górnak csaknem ezeresztendős in­tézményét cseréli fel a köztársn sügi államformával.. A királyság intézménye mélyen beleágyazó- dott a magyar nép gondolatvilá­gába és politikai csznukörcbe. — Azonban 1526 óta, amikor a nem­zeti királyság korszaka lezárult és a Habsburg-dinasztia Magyaror­szág sorsát összekötötte Ausztriá-, val, önálló ,külpolitikánkat meg­szüntették, belpolitikái téren pe­dig elkezdődött a különleges, osztrák érdekeket erőltető poli­tika, a nemzet nagy többsége el­lenzékben volt. Nem ia<J,irályság intézményével, hanem az idegen királyokkal és szándékokkal szem­ben. Külpolitikai értelemben a Habs­burg dinasztia kötötte Magyar, ország sorsút a nagy német vo­nalhoz és ennek következménye volt, hogy előbb maga a királyi ház, 1914-ben pedig az egykori udvarkürüli arisztokraták és kö­zépnemes jellegű vezető réteg a nép ellenére belesodorták Ma­gyarországot a háborúba. Belpolitikaiiag Rákóczi és Kos­suth két nagy szabadságharca mcL lett a nemzeti felkelések egész sorozata tanúskodik, hogy a nem­zet szeretett volna a Hubünirgok- tól^szabacjulpi. Rákóczi és Kossuth a trónfosztásig jutott el. Ár, 1849-i függetlenségi nyilat­kozat tulajdonképpeni alapok­mánya a magyar köztársasági fejlődésnek. A Ilabsburg-dinosaua 400 éven tó egyet jelentett a parasztság és a munkásság elnyomásával. A ma­gyar köztársaság fogja meghozni a széles népi tömegok teljes poli­tikai, társadalmi és gazdasági fel- szabadulását. Az államformáról aem népszavazás, hanem a nem- I z-trfgyülés dönt. Ez megfelel a m.i- ! gyár történelmi hagyományoknak, i A mai nomzegyűfés ugadhatftt- | lanul a nemzet akaratát képviselni és történelmi hgyományaink. Mé­táit jogosult döurani a nemzőiét érintő bármely kérdésben. A köz- társasági elnök személyéről meg­indultak a tárgyalások. Döntés meg nem történt ebben a kér­désben. Franciaország megszakíja a dip om *cíaí kapcsolatot Francova! Parisból jelentik: Pénteken hajnalban íejezödött be a banda nemzetgyűlés külpolitikai vitája. A nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak, amely tevékenysé gévol helyreállítja Franciaország pozícióját a világpolitikában. A ue.mzeígyftiéj közfclkiállássál ha­tározatot hozott, hogy a kormány készüljön fel a Spanyolországgal való diplimádai kapcsolatok meg szakítására és lépjen érinlkezésbe. a sz.imkJvetésben lévő spanyol k ormány tagjaival. Megkezdte működését a Nyugatra távozottak igazoló bizottsága Nemzeti kormányunk folyó hó 4-én hatálybilépetl 10/11)45. M. E. sv. rendeletével a fösipánokat arra kötclezle, hogy az 1944. október hó 15. napja után a Duna—Ipoly vonalától nyugatra eső, országrész­be és Németország, vagy a néme lek által megszállott valamely más ország területére távozott szemé­lyek leigazolására erre a célra kü­lön igazoló bizottságokat létesfísev I’z a hétfői főispáni értekezlet« -. meg is történt, amidőn a „Közal­kalmazottakat igazoló állandó bi, zottsúg" Rudolf György elnök­lete alatt az I. sz. Nyugatra távi, zottok igazoló bizottságává alakult át és hivatalos működését Város­házán, 1. em. 38. sz. alatti helyisé gében fejti ki, ahol a szükséges nyomtatványok átvehetők és kitől* ,tés ptijn .beadhatók. A topthivatkozott kormányren­delet alapján az igazoló bizottság ezúton is nyomatékosan felhívja az ö- zos < rdekelt«:kct, hogy az igá.’.ölö eljárás jogerős befejezé­séig szolgálatukat, illetőleg foglal­kozásukat nem folytathatják. Lázas újjáépítési muiíkfi a Szovjetunóban L o n d o ii b ó i jelentik: A lon­doni Times moszkvai rnunkatázM» hosszú cikkben számol be arról a lázas újjáópitésrőL, amely jelenleg az egész Szovjetunióban folyik. A -tudósitó szerint a Szovjetunió­ban elképesztő gyorsoséggal tűn- tétik cl a német pusztítás nyo­mait és új városokat, falvakat, gyárakat és üzemeket építenek Elsőso rban Ukrajnát állították talpra, amely a megszállás atoll a legtöbb kárt szenvedte. 'j'PWtiíl jeltnfl a MTI: 2jány legújabb rendelet«* in­a magánalkalmazottak lapjának megállapításéról. Vábalkalmazottak nyugdíj- •haaonló állásban lévő vég- '' »Iki’ljMMtt fizetésének 20 Százalékkal magasabb nyugdíj illeti meg azokat, akik 6C , életévüket már betöltötték, vagy munkaképtelen nyugdijatok. A rendelet hatálybalépésétől! számított 8 napon belül a nyug- j díjas magánalkalmazoHaknak egy- j azért beszerzés) snoúlvt kell klfl- j setnl A földbirtokrendezés megváltoztathatatlan Itudsprströl jel«*nli u MTI: Az Országos 1 öldl>u’tokrtvndező I attács legutóbbi iil«,s*,ii ««)- lúslloglalt minden oly un kiséri eltel sz«*nib«*n. amely a töldreform erejet gyensiti. a bíilmru- bűnösöket menteni és n földig«* nylök jogait kisebbiteni akoiná, A innm-s u töl«lb«rto*.r«',id' Z*'s túl szóló törvényt és az. azzal kapcsolatos ren«lel«*teket inegvA Ibiztathalatlaiinak tekin I. ­adatának tekinti, hogv a/, iga/ságot éntényre JntUrv*«, a kéretgrftrt *rvo?Sfl..Í? h,-re'i«*/és% sokat megakadálymzn. Siftkségesnek hutja a magy«rors/z:siföldreform s«*gW**s h«í j e -

Next

/
Oldalképek
Tartalom